Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-21 / 119. szám

1954 MÁJUS 21 NAPLÓ 3 Megyénk termelőszövetkezetei és dolgozó parasztjai tömegesen csatlakoztak a 30 mázsás faukoricatermelési mozgalomhoz A párt és kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló hatiírozata igen helyesen állapítja meg,, hogy a jólét emelésének, a boldogabb holnap megteremtésének egyik legalapve­tőbb feltétele, hogy minden vonatko­zásban ellássuk dolg'flzó népünket kenyérrel, hússal, zsírral és tészta­félékkel. Az csak természete^. hogy ez akkor valósulhat meg, ha terme­lőszövetkezeteink, d olgozó paraszt­jaink^ az egész mezőgazdaság az eddiginél többet termel. A jelek ar­ról tanúskodnak, luogy megyénk me­zőgazdasági vezetői és dolgozói ipar­kódnak többet ternaeini. A sárbogárdi Vörös Hajnal terme- löszöveiikezet tagsága felhívással for­dult az ország összes termelőszövet­kezetéhez, egyénileg dolgozó pa­rasztjához, hogy induljanak harcba a 30 mázsás hoAdankénti kukorica- termés eléréséért., Ez a mozgalom nagy népszerűségre, talált megyénk­ben is. Már eddig is igen sok ter­melőszövetkezet; és egyénileg dolgo­zó paraszt csatlakozott ehhez a moz­galomhoz, sőt,/sokan azt a fogadal­mat tették, hcfgy 32, illetve 40 má­zsa holdanként; kukoricatermés el­éréséért indulD/ak harcba. Az elmúlt két napban ej; a mozgalom tovább szélesedett. Megyénk termelőszövet­kezetei és egyénileg dolgozó paraszt­jai tömegesen csatlakoztak a 30 má­zsás kukoricatermés eléréséért indí­tott mozgalomhoz. Kajdacson a tanácsülésen 150 dol­gozó paraszt volt jelen, ahol Mar­kó János javaslatára a község vala­mennyi dolgozó parasztja megfogad­ta, hogy harcba indul a magasabb kukoricatermésért, holdanként leg­alább 30 mázsát taikarít be. A gyön- ki járásban számtalan község dol­gozó parasztjai, a kölesdi Haladás tsz, a belecskai Szabadság tsz, a kis- székelyi Szabad Nép .tsz, a gyönki Vö­rös Csillag tsá és még igen sok ter­melőszövetkezet tagsága csatlakozott ehhez a mozgalomhoz. A tamási járásban a tamási Vörös Szikra, a nagykónyi Uj Élet, a pari Béke, az ozorai II. Pártkongresszus, az értényi Dózsa Népe tsz és a já­rásban több, mint 100 dolgozó pa­raszt. Megyénk termelőszövetkezeti tag­jait, egyénileg dolgozó parasztjait di­cséret illeti azért, hogy ilyen lelkes fogadalmat tettek a kukoricatermés emeléséért. No, de mit érne, ha az ígéret nem párosulna tettekké, csak puszta szó maradna. Ezért most el­engedhetetlenül szükséges, hogy a termelőszövetkezeti tagok csakúgy, mint a dolgozó parasztok induljanak harcba az adott szó valóraváltásáért. kövessenek el mindent, hogy a nö­vényápolási munkák gyors elvégzé­sével elősegítsék a kukorica .gyors fejlődését, a másodszori, illetve har­madszori kapálások időben elvégzé­sével pedig biztos alapot teremtse­nek az adott szó valóraváltás inak, a 30 mázsás kukoricatermésnek. V. M. Molotov fogadta Radzskumari fSmrit Kanr asszonyt, indiai egészségügyi minisztert Kiváló megyei pártmunkások kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa több tolnamegyei pártfunkcioná­riust tüntetett ki kiváló pártmun­kájáért. Hornok István elvtársnak, a paksi járási pártbizottság első titkárának Budapesten, az elnöki tanács fogadó termében Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke ad­ta át a „Munka Érdemrend“ kitün­tetést. A többi pártfunkcionárius részére a kitüntetéseket lelkes hangú ünnep ség közepette szerdán délben Király László elvtárs, a megyei pártbizott­ság első titkára adta át a megyei pártbizottság tanácstermében. Németh Lajos, Perecsi Ferencné, Papp Mátyás. Bacsa József és Ka­tona József elvtársak a „Szocialista Munkáért Érdemérem", Kemény István és Gyuricza Ist­ván elvtársak a „Munka Érdem­érem“ kitüntetést kapták. A kitüntetésekért a kitüntetettek nevében Bacsa József és Katona Jó­zsef mondtak köszönetét. Jókai emlékünnep Szekssárdon 50 éve annak, hogy a nagy ma­gyar mesemondó: Jókai Mór meg­halt. Országszerte kegyelettel és szeretettel emlékezik még róla nem­zete, melynek szabadságáért küzdött, s melynek örökszép meséit írta. Szekszárdon a Társadalom- és Ter­mészettudományi Ismeretterjesztő Társulat rendez Jókai emlékünnepei, folyó hó 22-én a Pártoktatás Házá­ban, délután 6 órai kezdettel. Elő­adó dr. Antal László gimnáziumi ta­nár. Előadás után a Társulat rövid filmet vetít Jókai életéről. Az ünne­pélyre ezúton is meghívjuk a város dolgozóit. Csapiár József visszatért állataihoz A fájdalomtól elkínzottan feküdt a kórház fehér ágyán, szeme előtt körbe-Lörbe forgott a kórterem minden egyes tárgya. Megpróbál­ta gondolatait összeszedni, hogy mi is történt vele. Az örökös nyugta­lanság éles fájdalmat hasított bal szeme helyére, felemelt keze vat­ták, gézek özönébe ütközött. Ek­kor már világosan tudtára jött mostani helyzetének. Borzadtan csukta be ép jobb szemét és pró­bált elaludni, hogy testi-lelki fáj-, dalmán enyhítsen. Az álom gonosz tündére azonban nem hagyta nyu­godtan pihenni, s újra felidézte az elmúlt napok eseményeit. Újra látta, hogy hátravágja fe­jét a tehén, érezve, hogy szarva az ő bal szemébe vág. Szeme elé ka­pott, keze véres lett. Vgy érezte, hogy a gyengeségtől nem tud elin­dulni. Még egy szörnyű óra, uta­zás' a kórházba. A lázálom könyör telenül és élesen elétárja a végig szenvedette utat. A kórház... hó­fehér műtő... az orvosok halk be­széde ... a fertőtlenítő erős szaga, mind-mind émelyítőleg hat. A be­teg kimerült arcán már verejték­cseppecskék gyöngyöztek végig, mire felébredt. Mély sóhaj szakadt fel belőle és próbálta elkergetni a szörnyű álom képeit. A bal szemé­ben érzett fájdalom azonban tuda­tába hozta a valóságot. Valami ed­dig soha sem érzett folytó fájda­lom szorította össze a torkát és alig hallhatóan suttogta maga elé, vak vagyok a fél szememre. Ez a tudat szinte őrjitőleg hatott idegei­re- Hosszú álmatlan éjszakákon nem egyszer felsírt lelkében, hogy most ő egy szemével soha nem fog látni, a világ fele meghalt az ő számára. A hetek gyors múlása, az idő lassan behegesztette a friss sebet. Most már nyugodtabban gondolt a jövőre, de a tehenészetbe nem me­hetett vissza többé. Csapiár József, az alsóliidvégi állami gazdaság tehenésze azon­ban nem maradt hűtlen az állatok­hoz. A mesterséges borjúnevelőbe kapott beosztást. Ettől az időtől kezdve az állatok iránt érzett sze- retetét a kisborjúkra pazarolta. Lelkiismeretesen gondozta a szívé­hez nőtt kis állatokat. A gondos munkának nem maradt el az ered­ménye, 70—80 dekagrammos napi súlygyarapodást ért el. Az elhul­lást, kényszervágást — amióta ő ott van — nem ismerik a borjú­nevelőben. A 2 hónaponként vál­takozó elődei pedig nagyon szomo­rú eredményeket hagytak örökül. A mesterséges borjúnevelő elhul- lási százaléka fél évvel ezelőtt 4.8, a borjak bélhurut és hurutos tüdő­gyulladása pedig napirenden volt. Csapiár József jó munkája alap­jában megváltoztatta a borjúneve­lés képét. Amióta ő dolgozik a bor­júnevelőben, fél év alatt egyetlen elhullása, de még kényszervágása sem volt. Életerősek, egészségesek ezek az állatok, meglátszik rajtuk Csapiár József szerető gondosko­dása. A KONGRESSZUSI VERSENY SIKERÉÉRT Öcsén v: A beadási kötelezettség teljesítéseve! ünnepük a kongresszust Az őcsényi földművesszövetikezet- nél a dolgozókkal együtt a vezető­ségi tagok is tettek komoly felaján­lásokat a III. pártkongresszus tisz­teletére. S ma már meg keld mon­danunk, hogy legtöbben adott sza­vukat már jóvail a határidő előtt teljesítették. Schüdt Henrikné termeCőszövetke- zeti tag, Tóth Dánielmé és Wéber József vezetőségi tagok vállalták, hogy félévi tojás- és baromfibeadá­sukat idő előtt teljesítik. Ezen Ígé­retüknek még április hónap második felében eleget is tettek. Bálint Já­nos vezetőségi tag ígéretet tett, hogy május 31-ig teljesíti egész évi ba­romfi- és tojásbeadási kötelezettsé­gét. Ezideig a beadás iegns.gvobb részét teljesítette is. A Tolmamegyei Szövetkezetek Szö­vetségének a megyei bolthálózat fej­lesztéséhez nagy segítséget adott a kongresszusi verseny. A Megyei Szö­vetség beruházási csoportja vállalta, hogy a párt III. kongresszusáig kész állapotban átadják a mőcsényi új vegyesboltot rendeltetésének. ígére­tet tett arra is, hogy a faddú vegyes boltot is elkészítik ezen időig. Az illetékes szerv, a vállalt időre teljesítette adott szavát. A mőcsé­nyi vegyes boltot éppen a napokban nyitották meg, míg a íaddi vegyes­bolt is elkészül szombatig. Ehhez nagy segítséget adtak a bátaszéki és a tolnai építőipari KTSz tagjai is, mert határidő előtt készítették el az épületet. A felajánlások sike­res teljesítésével javul az áruellá­tás mindkét községben. Ez különö­sen most fontos, mert ezután máj- nem kell áruért Bátaszékne. vagy Szék szárára utazniuk, hanem az uta­zási időt mezőgazdasági munkával használj álc ki. A Tolna és Vidéke körzeti föld­művesszövetkezet dolgozói felaján­lásaik teljesítésével ünneplik a III. pártkongresszust. A főbolt dolgozói 117, a többi boltok is 110 százalék fölött teljesítették az utóbbi dekád­ban kongresszusi vállalásukat. A vasüzlet dolgozói arra tettek ígére­tet, hogy a dolgozó parasztságot megfelelően látják el mezőgazdasá­gi kisgépekkel. Ezideig 1 vetőgépet, 10 ekét, 5 lókapót, 15 magtakarót, 3 répavágót, 4 kukoricamorzsolót, 25 daraót. 10 mázsa sínvasat ad­tak eí. Ezenkívül olyan cikkeket is beszereztek, amelyből az egész me­gyében hiány mutatkozik. Halmos Imre boltvezető intézkedésére tud­tak a dolgozó parasztok megfelelő mennyiségben vásárolni kocsiten­gelyt. Több mint 160 mázsa növény­védőszert is forgalomba hoztak az utóbbi hónapban. A tolnai vasüzlet jól dolgozik Két (öldművesszövetkezet versenye A Hőgyész és vidéke körzeti föld­művesszövetkezet kiskereskedelmi üzemágának dolgozói a pártkongresz szus tiszteletére párosversenyre hív­ták ki a bátaszéki földmuvesszövet- kezetet azzal a feltétellel, hogy a II. negyedévi áruforgalmi tervet 120 százalékra teljesítik. A május tO-ig eső tervet túlteljesítették, a dolgozó parasztság részére eddig 10 darab ekét, 3 kukoricamorzsol ót, 15 darab állványos darálót, 25 kézi darálót, 6 magtakaró fogast, 5 répavágót és 10 pár lószerszámot adtak el. Kerék párból több mint 25 volt eddig az eladás. Az üzemóg dolgozói a „Kon­gresszusi Hét‘‘-en még nagyobb len­dülettel küzdenek a párosverseny első helyéért. A komplex-brigádok sikerei a kongresszusi versenyben Igazgatóságunk VI. osztálya jó szervező munkát végez. Területün­kön a fuvaroztató vállalatokkal ala­kított komplex-brigádokat átszervez tűk, s megszabtuk azokat a felada­tokat, melyek a szállítás terén elő­segítik a munkaverseny sikerét. Ez­zel kapcsolatban több vállalat fel­ajánlást is tett a III. pártkongresz- szus tiszteletére a komplex brigádo­kon belül. így van ez a dombóvári állomáson, ahol a fuvaroztatók a ra­kodási idő csökkentésére, a kocsiki­használás és irányvonat képzés nö­velésére tettek vállalást. Vállalták továbbá, hogy a kongresszus tiszte­letére 3 irányvonatot indítanak. Megszervezték a vállalatok patroná­lását is. Ennek eredménye, hogy az utóbbi időben a rakodási idő csök­kentésével a tervteljesítés 144 szá­zalék. Itt különösen a cementipari vállalat ért el jó eredményt 155 szá­zalékos teljesítésével, amit úgy tu­dott elérni, hogy a rakodásokat két műszakban végeztette. A kocsükihasznál ásnál a komplex- brigád eredménye 100 százalékos, az irányvonatok megszervezésénél pe­dig Bözsöny József MÁV rakodási irányító és Nagy Sándor MÁV terv­ellenőr végzett jó munkát. A jó eredmény mellett, azonban hiányosságként kell megemlíteni, hogy a cementipari vállalat kivéte­lével a vállalatok kifejezetten a ra­kodási főnökség dolgozóira támasz­ul * adófizetés Béni bácsinak is kötelessége . . . Megérte a G0. életévét, haja ^be­csületben" őszük meg és hogy-hugy- sem, talán maga a tányérszemű tör­pe se tudná megmondani, pedig rendszeresen fizette az adót, mégis valahogy több, mint 3.500 forint adó­tartozása maradt a mulr és aw idei észtén Qőről. Ejnye, ejnye Béni bácsi, ilyet nem szabad tenni, az adófizetés minden magyar állampolgárnak kötelessége éppenúgy, mint a beadás teljesítése. Államunk nem kéri az adók Béni bácsitól sem ingyen, hanem közvet­len, vagy közvetve azt visszaadja. Csak észre kell venni ezt a kedvez­ményt, mert biztos vagyak abban, hogy a szomszéd nem fogja .azt mon­dani, hogy te Béni, menj a tanács­házhoz, vidd a passzust, mert le­ellett a lovad és a rendelet szerint az ilyen ló után egy évig .nem kell adót fizetni. Kergették egymást a gondolatok Nemes Béni diósberényi 12 holdas paraszt agyában. De a jó­zan ész nem diktálta, hogy mitévő legyen, s így történhetett meg a nagy eset, hogy egy májusi najpon beko­pogtatott Nemes Béni ajtaján Lujza és Feri bácsi annak rendje, módja szerint összeírták a Nemes-portán lévő állatállományt. Csakhamar lis­tára kerül: 3 süldőkoca, 1 hízó, nö­vendékborjú, egy tehén, 1 birka, ló és csikó. Másnap aztán lett hadd el hadd. amikor a gépkocsi megáll: Nemesók háza előtt két kocáért az adótör­lesztésbe. Eddig talán rendjén is menne a dolog, azonban nem így gondolkodott Béni gazda, legalábbis arra következtettem, amikor bevihar zott a diósberényi tanácsház elnöki irodájába. Meglátszik az öregen, hogy 60 évet élt, többféle hájjal meg kent valaki, mert egy szuszra kita­lálta a sérelmét, természetesen olyan oldalról megvilágítva, hogy az az ő javára billentse az igazság mérlegét. — De jegyző kartárs — mondotta Nemes gazda többször Zsigmond Jó­zsefnek, a tanácstitkárnak. — Ne­kem nem mondották, hogy foglalni jönnek, hanem csak összeírni, azt mondotta Lujza is, hogy arra kíván­csiak, hogy mennyi állat van a köz­ségben. Ha nekem azt mondották volna, hogy foglalni akarnak, akkor én még aznap fizettem volna egy- kétszáz forintot az adóba. Jegyző kartárs, márho.gy az én magkocái­mat elvigyék, amire kiváltottam több, mint 2C0 forintért az őrzési és legeltetési engedélyt, hogy az, én magkocáimat elvigyék — tér visz- sza többször, — abból ugyan nem esznek. És mire a szónoklat e részé­hez éri, magából kikelve ordított, ré­mületbe ejtve a békésen arra járó­kat. Zsigmond eivtárs szép szóval próbálta az öreget meggyőzni arról, hogy nincs igaza, felhozva azt, ha rendesen fizette volna az adót, ak­kor nem jött volna össze 3.500 fo­rint, és most nem lenne ez a perpat­var. A halk, megnyugtató szó azon­ban csak olaj volt a tűzre. Béni bátyó már belelovalta magút a mé­regbe és öklét rázva csak azt hajto­gatta, hogy „én a három magkocá- msit nem adom, ha akármi is lesz. Bejöhetnek hozzám a malacért, de ki nem viszik, mert agyonvágom azt az ember a vasvillával'1 — mondot­ta belepirult arccal. „Ott van a hí­zó, meg a növendékborjú vigyék el azt.“ Okos ember, nem hiába élt ősz fejjel (10 évig, könnyen dobáló ziik a szavakkal, hogy vigyék el a hízót. Ö tudja azt, hogy nem tehe­tik, mert szerződéses a hízó. meg a növendékborjú is. A szerződésben lekötött állatokon /pedig nem lehet adósságot behajtani, de vissza van még a három magkoca, a legfájóbb pontja Béni bácsinak, amelyekért ha tudta volna, még képes lett volna adót is fizetni, dehát őt becsapták. Igen ám, kapaszkodik az utolsó szal­maszálba Béni bácsi, a magkocák hasasok, tehát ezeket sem vihetik eL, de mi lesz az adótartozással — vetem fel gondolatban a kérdés:, mert végeredményben minden egyes állatot védőbástya övez, csak a fi­zetetten 3.500 forint adótartozást nem. Hiába élt azonban Béni bácsi (>0 évem keresztül ,.becsül© ben“, ha nem fizeti ki a 3.500 forint adótar­tozást, akkor a 61. életévében log becsületén csorba esni, mert az adó­fizetés törvény, a törvényt pedig végre kell hajtani. B. R. kodnak. Jellemző ez a dombóvári szertárra, ahol május 1-én és 2-án az irányvonattal érkezett 40 kocsi kirakásáról nem gondoskodott. A ra­kodási főnökség dolgozói kényszer­kirakással ürítették ki a kocsikat, amely időveszteséggel járt. A dom­bóvári komplex brigád másik hibá­ja, hogy az éjszakai előjelentésről nem vesznek tudomást, így nem is gondoskodhatnak a szükséges mun­kaerőről. Ez legfőképpen a Dombó­vári Sertéstenyésztő Vállalatnál, a gazdasági vasútnál, a dombóvári I. és II. számú téglagyáraknál fordul elő. Arra kérjük az érdekelteket, ja­vítsák ki ezeket a hiányosságokat. Dicséret illeti a szekszárdi állo­más dolgozóit, akik ezideig rakodá­si tervüket 158 százalékra teljesítet­ték. a kocsikihasználás terén pedig 156 százalékot értek el. Számadás elválasztás, és árukár nem volt, ami munkájuk minőségét dicséri. Az ál­lomás dolgozói miután a kongresszus tiszteletére tett vállalásuk egy ré­szét teljesítették, pótfelajáinilást tet­tek. Vállalták, hogy május 23-án egy rakodási irányvonatot közlekedtet­nek. A vállalás feltétele megvan, amit bizonyít az is, hogy az állomás szűk volta éltemére is május 9-én 13 kocsit kezeltek. Várnai László Genf (TASZSZ): V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere má­jus 18-án fogadta Radzskumari Am­I rit Kaur asszonyt, indiai egészség- ügyi minisztert, aki Genfben tartóz­kodik. Uj vegyesbolt nyílt Mőcsényben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom