Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-21 / 119. szám

I NÄPCö 1954 MATOS 21 Nehru kiikíöüe Gsnfbe érkezik, hap ismertesse a nagyhaiaSmak képviselőivel India kompromisszumos javaslatait Genf. Az „MTI“ kiküldött tudó­sítója jelenti: A baseli „National Zeitung" köz­lése szerint Krisna Menőn, Nehru indiai miniszterelnök személyes kép­viselője pénteken kétnapos tartózko­dásra Geníbe érkezik, majd tovább utazik Londonba és később New- Yorkba. A „La Suisse" értesülése szerint Krisna Menőn táviratban kért engedélyt Molotov szovjet kül­ügyminisztertől és . Bedel-Smith amerikai külügymiiniszterheivet- testől, hogy meglátogathassa őket és ismertethesse előttük Nehru mi­niszterelnöknek az indokínai béke helyreállítására vonatkozó kompro­misszumos javaslatát. Nehru küldöt­te esetleg Csou En-laj kínai. Eden angol és Bidault fráncia külügymi­niszterrel is találkozni fog Géni­ben. Molo'ov, Csou Eo-’al és Eden megbeszélést folyhatott a genfi ér.ekezíet szerdai ülésének szünetében Lapjelentések arról számolnak be. hogy Molotov szovjet, Csou En-laj kínai és Eden angol külügyminiszter a genfi értekezlet szerdai zárt ülé­sének szünetében rövid tanácskozást folytatott. Valamivel később Molo­tov, Eden és Bedell-Smith amerikai külügyminiszterhelyettes között folyt néhányperces megbeszélés. Franc'aors»áa: és a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselőt közvetlen tárgyalásokat kezdtek Genfben Sajtó jelentések közük, hogy Genf­ben szerdán közvetlen francia-viet­nami tanácskozásokat kezdtek a dienbienphui sebesültek elszállításá­val kapcsolatos kérdések megoldá­sára. A két küldöttség közötti közvet­len kapcsolatok felvételét mint is­meretes, Molotov szovjet külügymi­niszter javasolta Bidault francia kül ügyminiszter levelére adott válaszá­ban. Az említett tárgyalásokon a francia küldöttséget de Brebisson ezredes, Jacquet államtitkár katonai tanácsadója, a vietnami küldöttsé­get Ha Van Lau, a néphadsereg ez­redese képviseli. A svájci lapok ki­emelik, hogy a két megbízott talál­kozása az első közvetlen érintkezés Franciaország és a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság Genfben tar­tózkodó küldöttségei között. ß víe'nrmi néphadsereg hadifogságába eseti több, mint háromszáz írancia tiszt és katona megrendítő vádirata Páris (MTI): A vietnami demo­kratikus rádió 328 francia tiszt, al­tiszt és katona együttes nyilatko­zatát közli. Ez a nyilatkozat megren­dítő vádirat a francia és amerikai impede,listák ..szennyes háborúja" ellen. Ezek a tisztek és katonák már március ló-én, tehát a Dien Bien Phu ellen intézett általános támadás kezdetén kerültek hadifogságba. A nyilatkozat, amelyet valamennyiük nevében és megbízásából az 57. al­gíri lövészezred tizenöt tisztje és katonája írt alá. a többi között a következőket mondja: „A francia gyarmatosítók és az amerikai imperialis'ák áldozatai va­gyunk. Éz ütóbbiaK nyíltan beavat­koznak az indokínai „szennyes há­borúba", magasabb rangú tisztjeik pedig korábban ismételten jártak Dien Bien Phuban is. Rádöbbentünk arra, hogy a dienbienphui elszigetelt­ségünkben a francia főparancsnok­ság az ágyutöltelékek sorsára kár­hoztatott bennünket. Éppen ezért felhívjuk az indokínai expedíciós hadtest minden rendű és rangú ka­tonáját, ne higyjen többé a francia főparancsnokság hazuaozásainak és ne engedje magát feláldozni, mint ahogy ez velünk történt. Saját tapasztalataink alapján ismé­telten megállapíthattuk, hogy ha­zugság a francia főparancsnokság hírverése, amikor únos-úntalan azt állítja, hogy a vietminhek kegyet- lenikednek a hadifoglyokkal. Ennek pont az ellenkezője torié,nt. Jó bá­násmódban részesülünk és közölték velünk Ho Si Minh elnök személyes utasítását, miszerint a francia hadi­foglyokkal hadifogságba jutott ka­tonákhoz illően kell bánni." A vietnami demokratikus rádió közli 148 hadifogoly francia tiszt, a.1- üszt és katona petícióját a genfi ér­tekezleten résztvevő országok kül­döttségeihez. A petíció aláírói azon­nali fegyverszünetet és békekötést követelnek. A petíció a többi között a következőket mondja: Sürgetően kérjük a genfi értekez­leten résztvevő országok kormányai­tól, igyekezzenek mielőbb megegyez­ni a tűzszünet létrejöttében, amely végetvetne a szörnyű vérontásnak, egyben pedig alkalmas lenne létre­hozni azt a légkört, amelyben a Genfben Indokináról folytatott tár­gyalások a teljes siker jegyében ér­hetnének véget. Svédország Kommunista Pártja Központi Bizottságánál; teljes ülése Stockholm (TASZSZ) Mint a „Ny Dag" jelenti, Svédország Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága május 16-án és 17-én kibővített tel­jes ülést tartott. A teljes ülés részt­vevői meghallgatták Hilding Hag- bergnek, a Kommunista Párt elnöké nek a politikai helyzetről és a köz­ségi önkormányzati szervek megvá­Megjelent az úi nyári menetrend A közlekedés- és postaiigyi mi­nisztérium I. vasúti főosztálya elké­szítette az új nyári vasúti menet­rendet. Az idei menetrendváltozás­sal egyidőben vezetik be a nyári időszámítást, ami természetesen a menetrendben is érezteti hatását. A belföldi távolsági gyorsvonatok beállításán kívül gondoskodott a vasút a mindinkább növekedő bala­toni forgalom gyors, kényelmes le­bonyolításáról is. Június fi-tól na­ponta egy gyorsvonat, hat sebesvo­nat és tizenkét távolsági személyvo­nat közlekedik a balatoni üdülőhe­lyek és Budapest között, vasárnapo­kon pedig ezeken kívül huszonöt különvonat megy le a Balatonhoz. A SZOT üdültetési akciójában része­sülő dolgozók részére minden vona­ton különkocsikat tartanak fenn. A MÁV a közvetlen kocsijárato­kat új viszonylatokra is kiterjeszti, így Egerbe, Gyöngyösre, Rec<4:— Parádfiirdőre és Veszprémbe állíta­nak be Xij, közvetlen kocsijáratokat. A múlt évi nyári menetrenddel szemben idén hatvan új hétvégi tá­volsági munkásvonat, a vidéki uta­zási igények jobb kielégítésére pe­dig ötvenhárom új vidéki helyivonat közlekedik. Már megjelent az új ..hivatalos menetrendkönyv". < • milyet ebben az évben kétféle kiadásban hoznak forgalomba. A kisebb terjedelmű fü­zetben csak a vasúti közlekedésre vonatkozó adatok vannak, a 832 ol­dal terjedelmi? menetrend könyvben a vasúti menetrendén kívül megta­lálható a légijáratok, a hajózás és az autóbuszjáratok menetrendje is. lasztásával kapcsolatos kampányban a párt előtt álló feladatokról mon­dott beszámolóját. Ezeket a válasz­tásokat ez év őszén tartják meg. A teljes ülés résztvevői meghallgatták továbbá E. Karlsson-nak, a párt Központi Bizottsága titkárának a szervezeti munka kérdéseiről tartott beszámolóját. Közlemény A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége ülést tartott a kö­vetkező napirenddel: 1. Az MDP Központi Vezetősége kongresszusi beszámolójának irány­elvei: Előadó: Rákosi Mátyás elvtárs. 2. Az államigazgatás és tanácsok feladatairól szóló beszámoló irány­elvei: Előadó: Nagy Imre elvtárs. 3. A Szervezeti Szabályzat tervé­hez érkezett módosítások: Előadó: Acs Lajos elvtárs. A Központi Vezetőség egyhangú­lag jóváhagyta Rákosi Mátyás és Nagy Imre elvtársak által előterjesz­tett irányelveket s tudomásul vette Ács Lajos elvtárs beszámolóját a párt Szervezeti Szabályzatának ter­véhez érkezett módosításokról. Hírek Franciaországból Paris (MTI) Francia politikai kö­rökben, de a francia közvélemény legszélesebb rétegeiben is méltán kelt nagy figyelmet és feltűnést az a most megjelent röpirat, amelyben a Francia Szocialista Párt 58 képvi­selője „A klerikálisak és reakciósok kis Európája ellen!" címmel fordul a párt tagjaihoz. A röpirat közzé­tétele csak kilenc nappal előzi meg a Francia Szocialista Pártnak má­jus 29-re Párisba egybehívott rend­kívüli kongresszusát, amelynek fel­adata meghatározni a párt végleges állásfoglalását a bonni és párisi há­borús szerződések ratifikálásának kérdésében. Az az ötvennyolc szocialista kép­viselő, aki a röpirat nyilvánosságra hozatalával újból hangoztatni kíván­ja határozott szembenállását az „európai hadsereg" létrehozásának tervével, nyíltan kijelenti, hogy az angol és amerikai „garanciák" a leg kisebb mértékben sem alkalmasak arra, hogy elutasító magatartásukat befolyásolják. A francia nemzet,gyűlés külügyi bizottságának szerdai ülésén az „európai védelmi közösség" hívei mindenáron azt igyekeztek elérni hogy a lehető legkésőbbre tolják ki azt aiz időpontot, amikor a bizott­ság majd szavazni fog Jules Módi­nak az „európai védelmi közösség­ről“ előterjesztett javaslata fölött, így Coke-Floret (MRP) azt javasol­ta, hogy a bizottság hallgassa meg Pleven hadügyminisztert is, a bi­zottság azonban huszonhárom szava­zattal Huszonegy ellenében elvetette ezt az : időhúzásra irányuló indít­ványt. Ézután Isomy független kép­viselő azt javasolta, hogy a bizottság mindaddig ne szavazzon e kérdés­ben, arpíg a Saar^cérdésre vonatko­zóan megegyezés nem jön létre Ade­nauer és a francia kormány között. De ezt!a javaslatot is elutasította a bizottság. Végű). is a külügyi bizottság 'egy­hangúlag úgy határozott, hogy a jö­vő hét! szerdáján szavazni fog Jules Moch jelentése fölött, továbbá meg­vitatja azt a kérdést is, hogy milyen következményekkel járna a bonni egyezmény érvényességére a szava­zás eredménye. Az ogyesszai „Dzerzsinszkij“-fUmfel vevőgépgyárban készülnek az „Uk­rajna" típusú mozigépek. Az üzem dolgozói jelenleg Kazahsztán, az Al- táj-terület és a novoszibirszki terület mezőgazdasági iskolái számára ké­szítenek gépeket. Ezeken a vidékeken megkezdték a szűzföldek és parla­gok művelésbevételének munkáját. A képen: az „Ukrajna" típusú mozigépek szerelése az ogyesszai „Dzerzoinszkij" filmlelvevőgépgyárban. (Foto A. Podberjozszkij.) Hz OSZSZSZK küldöttséggel képviselteti magát az Ukrán SZSZK Legfelső tanácsának jubileumi ülésszakán Moszkva (TASZSZ): Az Ukrán SzSzK Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek, az Ukrán SzSzK Miniszterta­nácsának és Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának meg­hívására Ukrajnába indult az OSzSzSzK küldöttsége, hogy résZt- vegyen Ukrajna és Oroszország új­raegyesítése 300. évfordulójának ün­nepségein. A küldöttség vezetője: M. P. Taraszov, az OSzSzSzK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. Tag­jai között tudósokat, írókat, mun­kásokat, kolhozparasztokat, közélet: személyiségeket találunk. / A Kínai Népköztársaság genfi küldöttsége sajtóirodájának közleménye Genf (MTI) A Kínai Népköztársa­ság küldöttségének sajtóirodája a genfi értekezleten május 19-én létre­jött megállapodás alapján a követ­kezőket közli: „A kilenc küldöttség zárt ülésen folytatta az indokínai béke helyre­állításának kérdésével kapcsolatos tanácskozásait. A következő zárt ülést május 21- én tartják." Befejeződött az európai országok ifjúságának értekezlete Berlin (TASZSZ) Szerdán befeje­ződött az európai országok ifjúságá­nak értekezlete, amelyet a bonni és a párisi szerződés ellen, a békéért és Európa ifjúságának barátságáért tartottak meg. Az értekezlet résztvevői felhívást intéztek Európa ifjúságához. ,, 'T'együk fel, hogy egy élénk fantáziájú író olyan arcátlan gengsztert ábrázol noyel- lájában, aki nemcsak hogy maga rabolja a gaz­dákat, hanem fiái is elküldi hetedhétarszájgon túlra, hogy idegen javakat harácsoljon neki, — Amikor a gazdák tiltakozni kezdenek, a geng­szter kenetteljes hangon így válaszol: — Inkább hálásak lehelnének nekem, uraim! — Miért? — Azért, mert védelmezem önöket. — Ugyan kitől? Senki sem akar megíóriad- ni bennünket! Az írónak, aki ilyen tárgyú novellát írtjvol- na, azt hiízem, még Amerikában sem hinnének az olvasók. — Engedje meg kérem, ilyesmi az életben nem fordulhat elő — mondanák neki. De bármilyen furcáa, mégis előfordul, a po­litikában. Az amerikai ’ „barátok", akik alaposan íjneg- szedték magukat szövetségeseik bőrén, nem szűnnek meg szemrehányásokat tenni azoknak, akiket kifosztanák: — Mennyi (vesződségünk van önökké!! Mind annyiukat védelmeznünk kell! És hogy ez ne­künk mennyibe kerü1! (A gengszter, aki idegen házba tört be. |még azt. is megköveteli, hogy kezet csókoljanak íneki ezért a jócselekedetért). Nemrégen hasonló szellemű cikk jelent jtneg a ..United States News and World Report" cí­mű amerikai folyóirat hasábjain, a következő szenzációs cím alatt: ..Ha háború törne ki. ab­ba biztos belesodorják az Amerikai Egyesült Államokat is." A cikk elmondja, milyen egyenes, nyíltszí­vű emberek az amerikai imperialisták, és meny­nyi.: szenvednek szegénykék a saját angyali jó­ságuk miatt. Háború esetén sem kevesebbet.' sem többet, mint hat világrészt, három óceánt és hatvannégy országot kell megvédelmézniök — azaz. más szóval, a világ lakosságának öl szá- ■•íafckút. a föld területének "4 százalékát. És mennyire elfáradnak ezek a jótevők, Jócselekedetek lajstroma Irta: J. CSAPLIGIN akik minden erejüket beleadják az egész világ védelmezésébe! Milyen gyorsan nőnek a katonai kiadások! És mennyi vesződség van az „önkén­tes" védelmező csapatokkal! A „United States News and World Report" amikor ilyen megható képet tár elénk, óvatosan kerüli a választ a kétségkívül felvetődő kérdé­sekre: • — Tulajdonképpen miért képzeli magáról az Amerikai Egyesült Államok, hogy 5 a világ ‘öbb, mint felének védelmezője? Ki kérte őt, hogy á világ őrzője legyen? És tulajdonképpen kitol kell megvédenie hatvannégy országot, hat világrészt és három óceánt? Ki akarja megtá­madni ezeket az országokat és óceánokat? Vé­gül, kik fogják az Amerikai Egyesült Államok imperialistáit . belesodomi a háborúba"? Nem hangzik-e ez nevetségesen? Maguk az amerikai reakciósok is kezdik észrevenni, hogy az effajta állítások már nagyon valószerűtlennek hangzanak. Ezért egyes újság­írók, akik az USA világuralmáért szállnak sík­ra. a nevetségesség elkerülése végett inkább ne­vükön , nevezik a dolgokat. • Nyíltan búj fogatnak egy újabb világháború kirobbantására. Többek között erről írt a napokban a bostoni „Post" cí­mű lap is. A lap első oldalán közölte kiadójá­nak, John Foxnaik —- McCar.hy szenátor minden­re kész — hívének cikkét. Fox szégyenkezés nélkül mondja el cikké­ben, hogy mitől védelmezik az Amerikai Egye­sült Államok a „gyámság alatt álló" néoe^ így helytelenítőleg ír például az olaszországi „rendetlenségről.“ Képzeljék el, ebben az or­szágban a végén még általános választásokat fognak '.ártani! — No és aztán? — kérdezheti méltán bár­mely -józan gondolkodású ember. — Mi köze ma­gának ehhez'’ — Szemtelenség! —- rikácsol Fox. — Az olasz nép a vörösökre szavaz ezeken a választá­sokon ! — Talán nincs joga ehhez? — Na, majd adunk mi nekik jogot! Értse meg. ezt mi nem tűrhetjük el! Fox a háborút tartja az egyetlen radikális eszköznek a szabadság,szerető népek „megféke­zésére". Nyílt fölhívást tesz arra, hogy kezdje­nek háborút a Szovjetunió és ezzel együtt az egész világ becsületes dolgozói ellen: „A hábo­rút nekünk kell kezdeni" — jelenti ki szemreb­benés nélkül. Fox úgy látszik az egész világmin­denséget: léncrá veretné, s amerikai őrt állítana mellé. Fox hangulata harcias és élénk. De miért olyan csüggedt vájjon. a „United States News and World Report" fentebb említett cikkének hangja? Azért, mert az. „erő politikája" nyi!-. vánvalóan kudarcot vall. A folyóirat beismeri., hogy még a Pentagon néhány tagja is kétségein kel, aggodalommal küzd. „Azok a katonai személyiségek, akik az ösz- szes kritikus helyzetek figyelembevételével . igye­keznek elkészíteni terveiket — írja a folyóirat,• — lassanként felteszik a kérdést: vájjon nem vállalt magára az Amerikai'Egyesült Államok túl nagy kötelezettségeket?“ A cikk arról ad bizonyítékot, hogy a józan­ság felvillanásai előfordulnak, valahányszor a katonai személyek akár csak futó pillantást is veinek a térképre. És valóban, az Egyesült Államok aránylag nem nagy: alig 7 százalékát teszi ki a föld területének és lakosságának, ük pedig az egész földgolyót az ő fennhatóságuk alá akarják vonni. Nem lenne ez egy kicsit sok? Mi azonban úgy, véljük, hogy az amerikai stratégák régebben is ..rápillantottak a térképre. Miért nem okozott kétséget bennük akkor a vi­lágűré,Imi eszme örült gc-ndolata? Azért, mert az „erő politikája" csak most kezdi cserbenhagyni a politikusokat. Azok a né­pek. amelyeket az Egyesült Államok „védelmez"! nyíltan és szenvedélyesen gyűlölik az, erőszakos­kodó amerikaiakat, akár a rab gyűlöli őrét, aki buzgón „védelmezi" ő: : a börtön rácsával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom