Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-19 / 117. szám
jvm mm i mio PGOLFrimM&msikimm A MAI SZAMBÁN: As „Vj Kína" hírügynökség külön tudósító ja a genfi értekezlet első zárt üléséről (2. o.) — Képek a Szovjetunióból (2. o.) — A szocialista törvényesség (2. o.) — A párttagság fokozott aktivitásával javulhat meg a tag- és tagjelöltfelvétel Teugelicen (3. o.) — Az új tanácselnök... (3. o.) — Az MSzT tagszervezéséről (4. o.) — Egészséges, jó termést biztosit a Hungária Matadorral történő védekezés (4. o.) AZ M DP TSP L NA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG AN A K LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1954 MÁJUS 1» Megment-e a fegyverkezési hajsza a válságtól? A nyugati országokban jónéhá- nyan vannak, akik a fegyverkezési hajszában látják minden gazdasági baj orvosságát. Az élet maga azonban meggyőzően bizonyítja, hogy a militarisálás politikája nem mentette meg az Egyesült Államokat, a nyugateuirópai és a többi kapitalista országokat a gazdasági helyzet romlásától. Mind gyakrabban jelennek meg hírek az értékesítés fokozódó nehézségeiről, a termelés hanyatlásáról, a külkereskedelmi forgalom csökkenéséről. Mindez végeredményben a lakosság életszínvonalának csökkenéséhez vezet. Vájjon a fegyverkezési hajsza előidézhet-e, — ha csak átmenetileg is 1— emelkedést, hozhat-e háborús inflációs konjunktúrát magával? Azok, akik a válságot háborús kalandok segítségével szeretnék megoldani, úgy gondolják, hogy a koreai háború inflációs konjunktúrát hozott az Egyesült Államoknak, miért ne lehetne 1954-ben az indokínai háború kiszélesítésével megismételni ezt a módszert. Ezek a számítások azonban hibásak. Nagy különbség van a most kibontakozó válság és az 1949-es gazdasága helyzet között. Akkor csak az Egyesült Államokban volt túltennelés és ott is csupán némely iparágban. Ezért 1949-ben a válságnak részleges jellege volt. Ilyen körülmények között a koreai háború, amely ürügyül szolgált az amerikai monopolistáknak arra, hogy nagyszabású háborús előkészületeket hajtsanak végre és óriási összegű háborús költségvetést hajszoljanak keresztül a kongresszuson, egészségtelen „fellendülést" okozott az Egyesült Államok gazdasági életében. Itt azonban meg kell állapítani: igaz, hogy a koreai háború „fellendülést" idézett elő és háborús inflációs konjunktúrát teremtett meg, de ezáltal lerövidítette a so- ronkövetkező válság beköszöntésének határidejét, mert csökkentette a súlyos adóterhekkel és a magas árakkal megnyomorított lakosság fizetőképes keresletét. Ezért az Egyesült Államok a koreai háború kitörése után három évvel már válság elé került. A válság jelenségek szaporodnak. Ezt bizonyítják a tények: idén februárban 10 százalékkal csökkent az ipari termelés általános indexe az 1953 júliusban elért legmagasabb ponthoz viszonyítva. Márciusban 32 százalékkal kevesebb acélé gyártottak, mint tavaly ugyanebben a hónapban. Az áruházak forgalma márciusban 11 százalékkal maradt a múlt év hasonló időszakának színvonala alatt. A kereskedelmi hálózat és az iparvállalatok árukészleteinek értéke februárban 3.5 milliárd dollárral növekedett múlt év hasonló időszakához viszonyítva és több, mint 82 milliárd dollárnyi óriási összeget ért el. A CIO adatai szerint a munka- nélküliek száma kb ötmillió, ugyanakkor növekszik a nem teljes munkahetet dolgozó részleges munkanélküliek száma, s eléri a kilencmilliót. 1953-ban 16 százalékkal csökkent a mezőgazdasági tenmelvények áresése, a termelési költségek növekedése és a piacok leszűkülése miatt a farmerek tiszta jövedelme. 1953-ban 64 százalékkal több volt a csőd, mint az előző éviben. 1954 elején 3f> százalékkal kevesebb új megrendelést adtak fel tartós használatra szánt árucikkekre, mint 1953 elején. Az Egyesült Államokban a gazdasági válság fokozódik annak ellenére, hogy a gazdaságot miütarizóiják, annak ellenére, hogy az amerikai ipar kb 25 százaléka hadianyagokat gyárt. Lehet-e ennél meggyőzőbb bizonyítéka annak, hogy a fegyverkezési hajsza nem ment meg a válságtól. Az Egyesült Államok agresszív körei az indokínai újabb háborús kalandon törik a fejüket, de ez nem akadályozhatja meg a gazdasági válság továbbfejlődését, nem idézhet elő háborús inflációs konjunktúrát. Elsősorban azért, mert a nyugati országokban az általános gazdasági helyzet nagyon megváltozott a koreai háború kitörése óa. Á nyugateurópai országok maguk is közel állnak a túltermelési válsághoz, melyet az Egyesült Államok agresszív külkereskedelmi politikája és saját hatalmas fegyverkezési költségeik csak siettetnek. A múlt év tanúsága szerint a nyugateurópai országokban gazdasági depresszió következett be. Ipari termelésük általános színvonala 1953-ban aiig-alig érte el az 1952-es színvonalat. Világosan látható volt a szénbányászat, az acéláé a szinesfémtermelés csökkenő irányzata. Az ércbányászat és a kohászat termelési volumene 1953-ban az előző évhez viszonyítva Angliában négy százalékkal volt alacsonyabb, Belgiumban nyolc százalékkal, Franciaországban tíz százalékkal. Az európai gazdasági bizottság munkaerő albizottságának jelentése szerint 1953 szeptemberében a munkanélküliek száma 1952 szeptemberéhez viszonyítva Belgiumban nyolc százalékkal növekedett, Franciaországban tíz százalékkal, Svédországban 12.4 százalékkal. A munkanélküliség az idén tovább fokozódik. A fegyverkezési hajsza politikája aláássa a nyugateurópai országok pénzügyeit és gazdasági életét. Az északatlanti szövetségben résztvevő országok katonai kiadásai ugrásszerűen növekednek. Ha például magának azx „északatlanti szövetség szervezetének" hivatalos adatait vesszük, amely az angol Economist című folyóiratban jelentek meg, láthatjuk, hogy csupán ennek a szervezetnek a költségei 1949-ben 18.5, 1950-ben 20.2, 1951-ben 42.04, 1952- ben 59.81, 1953-ban 65.47 milliárd dollárt tettek ki, vagyis ezek a kiadások öt év alatt: 3.5-szeresre növekedtek. Ez a növekedés egyre tart, merit a fegyveres erőit fenntartása és a fegyverzet gyártása mind többe kerül. Végülis ezek a ‘kiadások kimerítik a nyugateurópai országok pénzügyi tartalékait, mert hiszen Anglia költségvetésének egyharma- dát, Franciaország költségvetésének kétötödét felemésztik. A hihetetlenül nagy katonai ki- aoások óriási terheket rónak a lakosságra. Franciaországban a háborúelőtti időkhöz viszonyítva (a pénz értékének csökkenését figyelembe* véve) az adók több, mint 2.5-szeres- re, Angliában kétszeresre, Olaszországiban 1.5-szeresre nőttek. Ez pedig csökkenti a nyugateurópai országok lakosságának vásárlóképességét, gazdaságukat fogékonnyá teszik a válság iránt. Az Egyesült Államok kormányköreinek militarizáló politikája nem állítja meg a közelgő gazdasági válságot, sőt csak súlyosbítja az Egyesült Államok gazdasági életének egészségtelen jelenségeit. Ez pedig az amerikai gazdaság és a többi kapitalista államok gazdasága közti kapcsolatok folytán pusztító hatást gyakorol a nyugateurópai országokra iß, MEGYÉNK ELETEBOL Á kongresszusi hét minden percét hasznos munká/ol töltik az értényí Dózsa tsz asszonyai Értény község határában a Dózsa, tsz őszi és tavaszi vetései a legszebbek. Az őszieket fejtrágyázták, de a hengerezésről és a fogasolásról sem feledkeztek meg. A kongresszusi vái látásukhoz híven kihordtáfc az ögz- szes ietákótrágyát, sertésből, vágómarhából és tojásból pedig egész évi ‘beadásukat teljesítették. A 37 hold kukoricájuk nagy részét négyzetesen vetették és úgy terveznek: kukoricából 40, cukorrépából pedig 200 mázsát termelnek holdanként. A Dózsa tsz asszonyainak nem kis részük van abban, hogy ilyen szép eredményekre számíthat a tagság. A négyzetes vetést ők is csinálták. Vállaltál^, hogy négyszer kapálják meg a kukoricát, de mindenütt ott vannak, ahol csak segíteni tudnak. Nem ritka az Olyan asszony, mint Eldravecz József né, aki már eddig 74, Pál Iraréné pedig 64 munkaegységet szerzett. Úgy határozták, hogy újabb felajánlással köszöntik a párt III. kongresszusát. A kongresszusi hétre pontos műnk a tervet készítettek, hogy minden percet hasznos munkával tölthessenek. Úgy döntöttek, hétfőm megkezdik a 10 hóid cukorrépa sarabolását, azután megkapálják a 8 hold napraforgót. és felszedik a csicsókát 2 holdon. Ezenkívül elvégzik az aca.to- lást — nem tart soká, hisz ttt-ott akad gaz a kalászosok között. — Ha kimegyünk a határba vagy 20-an, két-három nap elkészülünk ezzel a munkával, — mondta Eld- raveczné, — úgy gondolom, hogy nagy ünnep lesz számunkra a pánt- kongresszus. Ki kellene díszíteni virággal és zászlóval a központot, de hogyan, amikor piszkosak az iroda ablakai és nem fdhérlenek a falak. Javaslom, még a kongresszus előtt tegyük rendbe az irodát és az össze« gazdasági épületet. Az asszonyok valamennyien helye 9elték a kezdeményezést. Vasárnap pedig, amikor több mint húszán meglátogatták az országos hírű tamási Vörös Szikra tsz-t, az ott látottak és hallottak még jobb munkára lelkesítették őket. Hétfőn reggel azonban egy pillanatra elkedvetlenedtek az asszonyok. Egész éjjel az eső esett, a kapálásról szó sem lehetett. Nem csüggedteik azonban el, hanem megváltoztatták a munkatervet, hozzákezdtek az épületek takarításához, hogy mire jó idő lesz. 'mindnyájan kimehessenek a mezőre, s felajánlásuk minden részletét teljesíthessék a kongresszusig. TstkarcfcoMliOfliKttRi a% anyaggal a Majosi Yajüzemben Huszonkét ember dolgozik jelenleg a Majosi Vaj üzemben. E 22 tagú ..brigádnak" nem is olyan könnyű a feladata. Neki« kell ellátni a környező vidékeken élő bányászokat tejjel és a megye ‘lakosságát jó minőségű vaj ja!-, Az üzem dolgozói a feladatok jó elvégzése érdesében még február végén nagyszerű felajánlások* nettek a III. pártkongresz- saus tiszteletére. Az elmúlt hónapban, de méhis 1 defcádjában is túlteljesítették adott szavukat. A pasztőrösök a felöntőkkel arra teltek ígéretet, például április hónapra, hogy 60 liter tejet takarítanak meg. A vállalással szemben a megtakarítás 358 liter, ami egyben azt is jelenti, hogy ezzel 700 bányász egynapi reggelijét biztosították. De ígéretet tettek arra is, hogy két kiló zsírmegtakarításuk is lesz ebbein a hónapban. Hatvankét és fél kiló zsírt takarítottak meg, melyből 80 kilóval több vajat- tudtak gyártani. Pázmány József, Jeckl Koniráctaé, Simon Júliusra elkészül Tolna megye első tájjellegű kultúr otthona öcsenyhen Néprajzi szempontból Tolna megye legjellegzetesebb vidéke a Sárköz, mely az Ormán® ághoz hasonlóan sértetlenül meg őrizte többszázéves kultúráját, hagyományaik A megye többi része nép- rajzüag nem ennyire egységes, éppen ezért döntött; úgy a megyei tanács népművelési osztálya, hogy az első tolna-megyei tájjellegű kultúrotthon-t Öcsényben, a Sárköz egyik legnagyobb községében állítják fel. Az őcsényi kultúrotthon eddig alig különbözött a megye több kui-túr- otthonától, semmi nem mutatta építésén, berendezésén a sárközi jelleget. A közelmúltban megkezdett tatarozása munkák már úgy készülnek, hogy az épület külsejében is hasonlítson az oszlopos sárközi házakhoz. A kultúrotthon belső elrendezésénél mindanekelőtit Zsuzsa vajköpülők az örv költség csökkentése érdekében azt vállalták, hogy tervüket 114 százalékra teljesítik. 120.5 százalékos teljesítésükkel magasan túlteljesítették Ígéretüket. Említésre méltó Kajtár Vilmos és Szabó Pál fűtők neve is. akik szorea-1- mas munkáimmal, a helyes tüzelési módszerek betartásával április hónapban 6 mázsa szénmeg- takarífóai vállalásukkal szemben több mint 10 mázsa szenet takarítottak meg. egy sárközi szobát létesítenek, eredeti sárközi bútorokkal. Az ajtó szárfákat, ablakkereteket kékre festik, a szobát pedig régi sárközi bútorokkal rendezik be. Megváltozik a színpad képe is az átalakítások során. A tervek szerint az átalakított őcsényi kultúr- otühont, Tolna megye első tájjellegű kuMúrottho- nát június elején adják át rendeltetésének. Ellesi rekord a paiánki tangazdaságban A Szeks*árd m eáetrt palánk! tangazdaság sertésállománya egész Tolna megyében híres. Hízóik között jelenleg 5 olyan darab van. melyeknek súlya meghaladja a 4—4 mázsát, az állattenyésztés dolgozóinak azonban az a véleménye, hogy a jó kondícióban levő állatokat 5 mázsa fölé tudják hizlalni. Május folyamán eddig 12 anyasertés ellett a tangazdaságban, s eddigi éltesekkel elérték a 12-eá átlagot. Vasárnap ellett a gazdaság másféléves „Cuk ros“ nevű fehér hússertése, mely minden eddigi rekordot túlszárnyalva, 24 malacnak adott életet. Ezek közöl egy életképtelen volt. egyet pedig az anya agyonnyomott, a megmaradt 22 malac azonban kivétel nélkül jó egészségben van. A gazdaság állattenyész tési dolgozói elhatározták, hogy a rendkívüli szapora állat malacait teljesen külön kezelik, mert feltehető, hogy utódai hasonló szaporák lesznek. A „Kongresszusi Hét64 első percei ti bátaszéki állomáson Serfőző Béla kétjelvényes sztahá- novista mozdonyvezetővel és fűtőjével, Pált; Lajos élvtárssai ‘találkoztunk a minap a Bátaszéki Fűtőház előtt. Mindketten a mozdony mellett- szorgoskodtak, javították, ‘tisztogatták masinájukat. — Lajos! Vegyünk észre minden hibát mozdonyunkon, amit még most, indulás előtt kijavítunk, mert tudod, hogy megkezdődött a mai napon a „Kongresszusi Hét" s nem szeretném, ha éppen a mi hibánkból nem tudná a fűtőház teljesíteni ígéretét — mondotta Serfőző elvtárs munka közben. Sikerült a mozdonyt teljesen rendbeszedni és máris „ráálltak" Qgy tehervon,atra, amit Sár- bogárdig továbbítanak. Mielőtt azonban elindultak, néhány kérdést tettünk fel, amiből világosan megtud.uk, hogy a III. párt- kongresszus a két vasutas részére is nagy eseményt jelent, s ők a terv túlteljesítésével, az aaotit szó valára- váltásával járulnak hozzá a kongresszus sikeréhez. — A kora reggeli órákban tartó tunk röpgyűiést a fűtőházban — mondotta a mozdonyvezető, — ahol Hetimann Károly elvtárs, a párttitkár ismerhette velünk a „Kpngresz- szusi Hét"-re váró hatalmas feladatokat, s kihangsúlyozta, hogy menynyire erősítjük mi a békét akkor, ha tervünket ezekben a napokban az eddiginél is magasabb százalékban túlteljesítjük. Én mindkettőnk nevében arra ettem ígéretet, hogy vonatunkat állandóan menetrendszerint közlekedtetjük, s a „Kongresszusi Hét" alatt közei 8 tonna szenet takarítunk meg. Az elmúlt hónapban 14 tonna szénmegtakarítást értünk el. Bodoki József kétjelvényes sztahanovista és Boros János fűtők is — akik egyébként versenytársunk — hasonló szép eredmények elérésére tettek ígéretet. Ök kongresszusi vállalásukat már 12-ig teljesítették, s a „Kongresszusi Hét"-re hat tonna szénmegtakarítást ígértek. Meleg kézszorítés után azonnal mozdonyához sietett, s munkába kezdtek fűtőjével együtt. De még* egyszer kihajolt a gépből, s azt kiabálta: „Nyugodtan vehet az elvtárs mjbket is az élenjárók névsorába, pnert a mai napon ígéretünket —- mint mindig — vatóraváltjuk." * Röpgyűlés volt ezen a reggelen az állomáison is. Csaknem minden dolgozó tett újabb felajánlást a „Kongresszusi Hét“-re. Takács Kornél, a raktár dolgozói nevében ígéretet tett hogy e héten a daraibárus kocsikat szavatossági levéllel továbbítják. Reményi István elvtárs arra tetí ígéretet, hogy a vonatokat megrendezve hozzák be az állomásra. — Hernádi elvtárs pedig azt jelentette ki, hogy a héten még jobban szorgalmaznák a gyors ki- és berakást a meneti rá ny í.iókk a 1. Ezek a vállalások bizonyítékok arra, hogy a bátaszéki vasutasok már a „Kongresszusi Hét" első perceiben lelkesen küzdenek a siker érdekébén,
