Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-15 / 114. szám

TOLNA YiLÍGPROL mRJAt ECVESVLJETEK1 A MAI SZAMBÁN: Btdault francia és Eden angol külügyminiszter mon­dott beszédet a genfi értekezlet csütörtöki ülésén (2. o.) — A nehéz eset (2. o. )— A dombóvári DlSZ-szervezet harcol ..a termelés rohamcsapata." megtisztelő címért (3. 0_) — a minisztertanács határozata a nyári idő­számítás bevezetéséről (3. o.) — Jól halad a begyűjtés Tolnán (3. o.) — Megkezdődtek a vegyszeres gyom­irtások megyénkben (4. o.) AZ MDP TOLNAMECYEI PÁRTBIZOTTSÁGANAK LAPJA XL ÉVFOLYAM, 114. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1954 MÁJUS 15 Hit jelent a tanácstörvény dolgozó népünk életében? inkább elmaradtak aztán a tanécs- tagsággail járó kötelességek tudató­HÍREK A MEGYÉBŐL Megkezdték Mözsön a növényápolást A mözsi dolgozó pa­rasztok idejében kezdték meg a tavaszi kapások vetését. A napokban be­fejezik a kukorica veté­sét, . de legtöbb helyen már szépen kikelt a ku­korica, a cukor-, és a ta­karmányrépa, a korai ve­tésű burgonya pedig már a kapát várja. Ezzel a munkával sem késleked­nek a mözsiek. Javában folyik a cukorrépa és a burgonya sarabolása. Az egyéni dolgozó parasztok és az 1-es típusú terme­lőszövetkezetek tagjai az Úttörő termelőszövetke­zet tagságával vették fel a versenyt. Szinte fej-fej mellett haladva végzik a munkálatokat. Az Úttörő tsz tagsága a kukorica vetése mellett megkezdte a növényápolást is, meg- saraöolták a cukor- és a takarmányrépát, valamint a mákot is. Hogy a mun­kájuk eredményesebb le­gyen, a tagság között egyénenként osztották fei a területet. Az egyéniek közül Pa- senszki Antal és Atkári Gyula befejezték a korai burgonya kapálását, Ci- búlka János pedig a répa^ sarabolásával végzett. Tartsunk kongresszusi hetet a mezőgazdaságban! * t * * JA aaki dolgozó parasztok versenyre hívták f t a megye összes községét ? t A naki tanácsházán szerda este az Ut a Szocializ- J mus Felé tsz legjobb tagjai és az élenjáró egyénileg J (i dolgozó parasztok mintegy nyolcvanon' gazdagyűlést \ tartottak. Megbeszélték, hogyan szervezzék meg a nö-' Avényápolási munkát, hogy községük ne csak a járás­iban, hanem a megyében is első lehessen, s Flakon l>lengedezzen a kongresszusi zászló. Szűcs Lajos a megyei tanács főagronómusa a nö­vényápolási és szénabetakarítási munkák fontosságá­ról, valamint helyes módszereiről beszélt. Kelemen á ^ György, a termelési bizottság elnöke felhívta a dolgo- ■ zó parasztok figyelmét, hogy szívleljék meg Szűcs elvtársnak azt a javaslatát, hogy a kukoricát, répát, napraforgót és burgonyát kelés után és sárabolás után is fogasolják. Elmondta, hogy tavaly ő megfogasolta a napraforgót, a szomszédja pedig nem és az ő par­celláján a gyomtalan földben sokkal szebben fejlődött a növény. Idén tavasszal minden őszi kalászost, ku­koricát, napraforgót, megfogasolt, sőt a burgonyán már kétszer elvégezte ezt a munkát. A naki dolgozó parasztok országszerte híresek ki- i váló állattenyésztésükről. Községükből a Tiszántúlra f a felvidékre és hazánk más területeire eljutottak a $ v szép bonyhádi vöröstarka apaállatok. Nakon most is t \15 szerződött bikaborjút nevelnek. Nem csoda, hogy t fezen az estén sokan beszéltek a takarmánytermelésröl. t \ Tőlősi Antal „Út a Szocializmus Felé“ tsz munka- f' \érdemrendes elnöke, a párt III. kongresszusának a f \ méltó megünnepléséről beszélt. Elmondta, hogy a fel t \ szabadulás óta, minden eredményt a párt vezetésével» értünk el. A közeledő III. pártkongresszus minden ( ember életében nagy esemény lesz, mert pártunk ve­zetői és megbízottai az egész dolgozó nép szebb, bol­dogabb jövőjéről döntenek. Javasolom, — mondotta Tölösi elvtárs, — Jiogy május 16-tól 23-ig tartsunk kongresszusi hetet. Dolgozzunk ezen a héten sokkal többet, minőségileg jobban és indítsunk harcot a ma­gasabb terméseredményekért. A termelőszövetkezet nevében vállalom: a kongresszusi héten a kalászosok acatolását, a kapások fogasolását, cukor- és takar­mányrépa egyelését, valamint a burgonya és a hagy­ma kapálását befejezzük. Az 56 hold pillangóst egy nap alatt lekaszáljuk és veszteségmentesen betakarít­juk. A gazdagyülés résztvevői nagy örömmel fogadták a isz-elnök javaslatát. Vállalták, hogy a község sem marad el semmivel a tsz mögött. Elhatározták, hogy a pártkongresszus tiszteletére az állammal szembeni , kötelezettségét is mindenki teljesíti. Ezután felhívták \ Tolna megye valamennyi községét és termelőszövetke- f {^zelét, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez és a jö-f f vő héten a megye legeldugottabb zugában is kiváló > Jmunkával köszöntsék pártunk 111. kongresszusát. i „Béke-vándorzászló“ Tengelicen A tengeiici békebizott- ság vállalta az MDP III. kongresszusának tisztele­tére, hogy „béke-vándor­zászlót“ készít és azt mini­dig a termelésben, a ha­zafias kötelességteljesités- ben élehjáró dolgozónak adja át ünnepélyesen. Legutóbb a vándorzász­ló iíj. Schweigert András hoz, a Béke termelőszö­vetkezet tagjához került. A zászló átadása kultúr­műsor keretében történt. Schweigert András, mind a mezőgazdasági munkákban, mind a be­adási kötelezettség telje­sítésében példát mutat. Tojás- és baromfibeadá­sán kívül egészévi sertés­beadását. adófizetését tel­jesítette és már szerződé­ses disznóját is beadta. Munkában a nagydorogi Uj Élet tsz tagsága „A nagydorogi Uj Élet termelőszövetkezet tagsá­ga május első napjaiban befejezte a 40 hold kuko­rica vetését, 4 hold do­hány ültetését. A növény ápolási munkákat is meg­kezdték. Az eddigiek so­rán 5 hold napraforgó kapálását fejezték be “ — Erről ír levelében Gazdag Mihály tsz elnök, s így folytatja: „A munkának megvan az eredménye, mert a tagsag ezekben a hónapokban is kap 5.20 forint előleget munkaegy­ségenként. Jó munkájuk mellett el kelne a községi tanács segítsége is .— írja leve­lében Gazdag elvtárs. De a tanács az eddigiek so­rán semmi segítséget nem adott egyes problémák el intézéséhez: A tsz-nek nincs termény rak tára, kérte a tagság, hogy a tanács vizsgálja ki és te­gyen intézkedést, hogy a tsz megkapja, a tanács azonban ezt a kérelmet sem intézte el: így aztán a tsa-'tagok nem hogy közelednének a tanács­hoz, hanem egyenesen idegenkednek tőle. 27 holddal több paprikát ültetnek Boaryiszlón, mint tavaly Bogyiszló híres paprika termelő község. A múlt évben több dolgozó pa­raszt vett részt a község­ből az őszi mezőgazda- sági kiállításon is. Hor­váth Sándor a kiállításra vitt paprikája után elis­merő oklevelet kapott. A bogyiszlóiak az idén is nagy lendülettel fog­tak a paprikatermeléshez, 27 holddal több paprikát ültetnek, mint tavaly. A termelési kedv növekedé­séhez nagyban Hozzájá­rul, hogy kormányunk fel emelte a paprika átvételi arát. Horváth Sándor elv­társ a múlt évben 300 ölön termelt paprikát, gz idén azonban 1100 ölön fog termelni. Kurucz Ist­ván és Bognár János is növelik a paprika térülő­töket. Kurucz István 3— 400 öilel. Bognár János pedig 600'öliel ültet több paprikát, mint a múlt év­ben. Végh Ferenc is 1000 öi paprikára szerződött és a termelés minőségének megjavítása érdekében már a melegágyak elké­szítésétől versenyre hívta a bogyiszlói paprikater- nielő gazdákat. A paprikatermelés mel­lett az egyéb növényter­mesztési munkálatokról sem feledkeznek meg a bogyiszlói gazdák. A ku­korica vetését már befe­jezték. Többen megkezd­jék a növényápolást is. K. Póta Sándor 7 holdas dolgozó paraszt megsara- bo’ta a cukor- és takar­mányrépája mellett a búr gonyát is. Erdei Béni 11 holdas középparaszt is az elsők között végzett a kukoricavetéssel. A szé­pen kikelj: cukorrépáját*is 'megsarabo’.ta. A II. típu­sú Búzakalász termelő­szövetkezet is a tavaszi növényápolási munkákra fektette most mór a fő súlyt. Ök *5s elvégezték a cukorrépa és a korai bur­gonya sarabolását. A gyümölcs­és szőlőtermelők versenye Bátaszéken a gyümölcs ás szőlőtermelő gazdák él határozták, hogy versenyt indítanak a gyümölcs- és szőlőtermesztés feljavítása érdekében. Felkérték a gyümölcs és szőlőterme­lési bizottságot, hogy hív­ják versenyre Tolna köz­ség szőlő- és gyümölcster­melő gazdáit. A versenyfelhívásban szerepei, hogy mindkét község szőlő- és gyümölcs termelő gazdái időben vé­gezzék el az egészévi mun kákát. A gyümölcsfák permetezését és gondozá­sát gyümölcs szedésig, a szőlőben végzendő mun­kákat karóveréstől szü­retig. A bátaszéki tanács fel­kéri Tolna község taná­csát. valamint a szőlő- és gyümölcstermelő bizottsá­got, hogy fogadja el a versenykihívást. A ver­senyért ékeiésre a szek­szárdi járási tanács mező gazdasági osztályát kéri meg. Gépállomásaink a fémgyűjtés sikeréért Megyénk gépállomásai­nak dolgozói komoly har­cot folytattak a fémgyűj­tés sikeréért.. A fémgyüj- tő hónap ideje alatt fém- gyűjtési tervüket 265 szá­zalékra teljesítették. Ezen a területen is bebizonyí­tották, hogy harcolnak a mezőgazdaság fejlesztésé­ért, tudják, hogy a hulla­dékgyűjtés nemzetgazda­sági érdek, ha több fé­met és vasat gyűjtenek, több traktor és mezőgaz­dasági gép jut a mező- gazdaság dolgozóinak. A szép eredmény elérésében nagy része volt Bölcsföldi Ferenc körzeti mechani­kus elvtársinak, aki állan­dóan felvilágosító mun­kát végzett a gépállomás dolgozói között.-#-----------------------------------­1 950 május 18-án hirdették kd a tanácstörvényt. „A szocializmus út­ján haladó Magyar Népköztársaság olyan szervet épít, amely biztosítja a dolgozók tevékeny és állandó köz­reműködéséi az államhatalom gya­korlásában, s ez az igazgatás mun­kájában közelebb viszi az ügyinté­zést a dolgozó tömegekhez és kö­vetkezetesen érvényesíti a szocia­lista törvényesség elveit.“ E törvény alapján közel 4 évvel ezelőtt meg­tettük az első lépéseket államszerve­zetünk átalakítása felé, létrehoztuk az ideiglenes budapesti, megyei, vá­rosi, járási tanácsokat. E tanácsok munkája — mint Rákosi elvtárs annak idején megállapította — „azonnal friss levegőt vitt a köz- igazgatásba, megjavította, meggyor­sította az ügyintézést." Államszervezetünk döntő átalaku­lása és ezzel kapcsolatban demokrá­ciánk hatalmas megerősítése, nagy­arányú kiszélesítése azonban 1950 október 22-én történt meg. Azóta dolgozó népünk mintegy 3.200 helyi tanácsában 220 ezer tanácstag gya­korolja a hatalmait országunkban. Uj állami szerveinkre, a helyi taná­csokra jelentősen más és nagyobb feladatok várnak népgazdaságunk szervezése, dolgozó népünk kulturá­lis és politikai nevelése terén, mint az elmúlt időkben. Ahogy hazánk­ban a szocializmus építése során minden döntő kérdésben pártunk szabja meg a helyes utat, úgy a he­lyi tanácsok szervezetének kialakí­tására is a párt jelölte meg a meg­felelő utat. A törvény fent idézett szakaszá­ban annyi mondanivaló van, hogy annak gyakorlati megvalósítása fel­tétlen 'biztosíték arra, hogy taná­csaink, mint szocialista államhatal­mi szervek, jó munkát végezzenek. Közel 4 esztendő telt el, mióta a törvény hatályba lépett. Vizsgáljuk meg röviden, hogyan élt dolgozó népünk a tánácstörvényben bizto­sított jogaival, és hogyan hajtotta végre ezzel kapcsolatban kötelessé­geit. Ha tanácsaink közel 4 esztendős múltjára tekintünk vissza, azt kell megállapítani, hogy mint újtípusű államszervezet többé-kevésbbé jól látta el feladatát. A falusi osztály­harc, — amely az elmúlt évek so­rán mindinkább erősödött — sok esetben megnehezítette a fiatal ta­nácsok munkáját, a különböző gaz­dasági tervek teljesítésében. Külö­nösen a tanácstagok, állandóbizott- ságainak aktivitása nem ment ke­resztül azon a fejlődésen* amely az eddigieknél jobb eredmények eléré­séhez vezetett volna. Meg kell mon­dani azt is, hogy az újtípusú ál­lamszervezetünk kialakításához a fel sőbb szervek sem adták meg a meg­felelő segítséget. A tanácsok sok esetben nem a törvényesség alap­ján oldották meg egyes feladatai­kat. Ebből kifolyólag az elmúlt években sok hiba csúszott be. Kü­lönösen a tanácstörvény betartása te­rén fordultak elő hiányosságok, amelyek jórészt abból fakadtak, hogy a gazdasági törvények végre­hajtására szorítkoztunk és a tanács­törvény, a tanácsdemokrácia meg­szilárdításáról kissé megfeledkez­tünk. Ebből kifolyólag nem is biz­tosítottuk megfelelően megválasztott tanácstagjainknak azt, hogy éljenek is tanácstagi jogaikkal. Sok becsü­letes tanácstag kedvét vesztette az­által, hogy tanácsülésen felvetet' kezdeményezéseit, javaslatait nem terjesztették tovább a {felső szer­vek felé. Emiatt azíán igen sokszor előfordult, hogy a tanácstagok le­mondtak jogaikról.' Nyilván tanács­tagjaink közt a jogok mellett még sítása, annak példamutató betartá­sa, az állampolgári kötelezettségek maradék nélküli teljesítése. Ez az­tán odáig vezetett, hogy nincs ál­landó céltudatos törekvés arra, hogy a helytelen adminisztratív módsze­reket minden tanácsnál a politikai tevékenység váltsa fel. Nem nevelik megfelelően a falu lakosságéit, az állami munkában való részvétel je­lentőségére, kötelezettségeik telje­sítésének fontosságára, arra, hogy minden tanácstag, dolgozó paraszt becsületbeli Ügye a nép államával szembeni kötelezettségének maradék nélküli teljesítése. A tanácstörvény be nem tartásá­nak élő bizonyítéka a belecskai eset: Müller János egyénileg dolgo­zó paraszt, a pénzügyi állandóbizott­ság elnöke becsületesen, lelkiisme­retesen ellátja feladatát. A községi tanácstól kapta a megbízatást, de mikor közelebbről megvizsgáltuk a dolgot, kiderült, hogy a nevezett ál­landóbizottsági elnök nem is tanács­tag. Ez az eset azt bizonyítja, hogy nemcsak tanácstagjaink, hanem egyes tanácsvezetőink sincsenek tisz téban a tanácstörvényben lefekte­tett jogszabályokkal. A helyi tanácsok, — ahogy azt az 1. sz. törvény indokolása írja — működésük területén az egységes ál­lamhatalom képviselői. A helyi ta­nácsok vezetői a gazdasági, társa­dalmi és kulturális tevékenységet segítik elő, védik a dolgozó parasz-' tok jogait. Ha a törvény ilyen ko­moly indok alapján született, akkor igen komoly felelősségük van a he­lyi tanácsoknak, mely a dolgozók széleskörű küldötteiből tevődik ösz- sze. Ezek szerint tehát joguk van a tanácstagoknak, a dolgozók kül­dötteinek résztvenni a község költ­ségvetésének megtárgyalásában, s joguk van beleszólni abba, hogy ezt a dolgozók életszínvonalának emelé­sét szolgálóan, hogy használja fel. Tanácsaink helyesen most már éveken át éltek ezzel a jogukkal. Megyei viszonylatban is sok száz­ezer forint sorsát határozták el. — Végrehajtóbizottségi üléseken, nap­köziotthont, bölcsődét, kultúrházat, iskolát, utakat, kutakat építettek, amely alapjában véve lényegesen elősegíti a falu szociális és kultu­rális felemelkedését. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének júniusi hatá­rozata óta a szocializmus építése so­rán hazánkban új szakasz kezdő­dött. Az új szakasz politikai és gaz­dasági célkitűzése, a jólét emelése, népünk közös ügyének előbbrevite- le. Ennek a nagy célkitűzésnek meg­valósításában még nagyabb és még szebb feladat hárul a helyi taná­csokra is. Ami az új szakasz lénye­ge: az emberről való gondoskodás feltétlen szorosan összefügg a la­kosság kezdeményezéseinek, javasla­tainak megvalósításával és nem utol­sósorban az állampolgári fegyelem, a törvényesség megszilárdításával. Ebből a két fontos feladatból tevő­dik össze a legfőbb tennivaló: taná­csainknak sokkal jobban össze kell forrni a néppel, jobban kifejezésre kell juttatni minden cselekedetükkel e nagyszerű hivatásukat. Rendszerez ni kell az áillandóbizottságok tevé­kenységét, legyenek ők igazi össze­kötő kapocs a tanács és a tömegek között. A tanácstagok a tömegek között élnek minden lehetőségük megvan arra, hogy idejében meg­tudják: hol van a hiba, mit kellene tenni a lakosság érdekében a ta­nácsnak. Az állandóbizottsági tago­kon keresztül jut el a dolgozók szé­les tömegeinek bírálata a község ve­zetői felé, tolmácsolják a dolgozó parasztok, és a lakosság kérését az államhatalom helyi szerveinek. Ha tanácstagjaink élnek ezzel a joggal, tanácsvezetőink kihasználják ezeket a lehetőségeket, akikor a legtökéle­tesebben érvényt szereznek a ta­nácstörvényben megszabott jogaik­nak és kötelezettségeiknek, — és ahogyan ezt a dolgozó nép el is várja — képviselik a nép érdekeit. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának küszöbén elmond­hatjuk. hogy tanácsaink, — bár sok hibát követtek el, — komoly fejlő­désen mentek keresztül a lejárt, kö­zel 4 esztendő alatt. Joggal bízha­tunk abban, hogy pártunk III. kon­gresszusának második napirendjén, ahol a tanácsok munkáját tárgyal­ja pártunk legfelsőbb fóruma új fe­jezetet nyit tanácsaink életébe és tanácstagságunk a jövőben még in­kább él a tanácstörvényben bizto­sított jogaival, méltó képviselője lesz annak a népnek, melynek állam­hatalmi küldötte. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom