Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-15 / 114. szám
TOLNA YiLÍGPROL mRJAt ECVESVLJETEK1 A MAI SZAMBÁN: Btdault francia és Eden angol külügyminiszter mondott beszédet a genfi értekezlet csütörtöki ülésén (2. o.) — A nehéz eset (2. o. )— A dombóvári DlSZ-szervezet harcol ..a termelés rohamcsapata." megtisztelő címért (3. 0_) — a minisztertanács határozata a nyári időszámítás bevezetéséről (3. o.) — Jól halad a begyűjtés Tolnán (3. o.) — Megkezdődtek a vegyszeres gyomirtások megyénkben (4. o.) AZ MDP TOLNAMECYEI PÁRTBIZOTTSÁGANAK LAPJA XL ÉVFOLYAM, 114. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1954 MÁJUS 15 Hit jelent a tanácstörvény dolgozó népünk életében? inkább elmaradtak aztán a tanécs- tagsággail járó kötelességek tudatóHÍREK A MEGYÉBŐL Megkezdték Mözsön a növényápolást A mözsi dolgozó parasztok idejében kezdték meg a tavaszi kapások vetését. A napokban befejezik a kukorica vetését, . de legtöbb helyen már szépen kikelt a kukorica, a cukor-, és a takarmányrépa, a korai vetésű burgonya pedig már a kapát várja. Ezzel a munkával sem késlekednek a mözsiek. Javában folyik a cukorrépa és a burgonya sarabolása. Az egyéni dolgozó parasztok és az 1-es típusú termelőszövetkezetek tagjai az Úttörő termelőszövetkezet tagságával vették fel a versenyt. Szinte fej-fej mellett haladva végzik a munkálatokat. Az Úttörő tsz tagsága a kukorica vetése mellett megkezdte a növényápolást is, meg- saraöolták a cukor- és a takarmányrépát, valamint a mákot is. Hogy a munkájuk eredményesebb legyen, a tagság között egyénenként osztották fei a területet. Az egyéniek közül Pa- senszki Antal és Atkári Gyula befejezték a korai burgonya kapálását, Ci- búlka János pedig a répa^ sarabolásával végzett. Tartsunk kongresszusi hetet a mezőgazdaságban! * t * * JA aaki dolgozó parasztok versenyre hívták f t a megye összes községét ? t A naki tanácsházán szerda este az Ut a Szocializ- J mus Felé tsz legjobb tagjai és az élenjáró egyénileg J (i dolgozó parasztok mintegy nyolcvanon' gazdagyűlést \ tartottak. Megbeszélték, hogyan szervezzék meg a nö-' Avényápolási munkát, hogy községük ne csak a járásiban, hanem a megyében is első lehessen, s Flakon l>lengedezzen a kongresszusi zászló. Szűcs Lajos a megyei tanács főagronómusa a növényápolási és szénabetakarítási munkák fontosságáról, valamint helyes módszereiről beszélt. Kelemen á ^ György, a termelési bizottság elnöke felhívta a dolgo- ■ zó parasztok figyelmét, hogy szívleljék meg Szűcs elvtársnak azt a javaslatát, hogy a kukoricát, répát, napraforgót és burgonyát kelés után és sárabolás után is fogasolják. Elmondta, hogy tavaly ő megfogasolta a napraforgót, a szomszédja pedig nem és az ő parcelláján a gyomtalan földben sokkal szebben fejlődött a növény. Idén tavasszal minden őszi kalászost, kukoricát, napraforgót, megfogasolt, sőt a burgonyán már kétszer elvégezte ezt a munkát. A naki dolgozó parasztok országszerte híresek ki- i váló állattenyésztésükről. Községükből a Tiszántúlra f a felvidékre és hazánk más területeire eljutottak a $ v szép bonyhádi vöröstarka apaállatok. Nakon most is t \15 szerződött bikaborjút nevelnek. Nem csoda, hogy t fezen az estén sokan beszéltek a takarmánytermelésröl. t \ Tőlősi Antal „Út a Szocializmus Felé“ tsz munka- f' \érdemrendes elnöke, a párt III. kongresszusának a f \ méltó megünnepléséről beszélt. Elmondta, hogy a fel t \ szabadulás óta, minden eredményt a párt vezetésével» értünk el. A közeledő III. pártkongresszus minden ( ember életében nagy esemény lesz, mert pártunk vezetői és megbízottai az egész dolgozó nép szebb, boldogabb jövőjéről döntenek. Javasolom, — mondotta Tölösi elvtárs, — Jiogy május 16-tól 23-ig tartsunk kongresszusi hetet. Dolgozzunk ezen a héten sokkal többet, minőségileg jobban és indítsunk harcot a magasabb terméseredményekért. A termelőszövetkezet nevében vállalom: a kongresszusi héten a kalászosok acatolását, a kapások fogasolását, cukor- és takarmányrépa egyelését, valamint a burgonya és a hagyma kapálását befejezzük. Az 56 hold pillangóst egy nap alatt lekaszáljuk és veszteségmentesen betakarítjuk. A gazdagyülés résztvevői nagy örömmel fogadták a isz-elnök javaslatát. Vállalták, hogy a község sem marad el semmivel a tsz mögött. Elhatározták, hogy a pártkongresszus tiszteletére az állammal szembeni , kötelezettségét is mindenki teljesíti. Ezután felhívták \ Tolna megye valamennyi községét és termelőszövetke- f {^zelét, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez és a jö-f f vő héten a megye legeldugottabb zugában is kiváló > Jmunkával köszöntsék pártunk 111. kongresszusát. i „Béke-vándorzászló“ Tengelicen A tengeiici békebizott- ság vállalta az MDP III. kongresszusának tiszteletére, hogy „béke-vándorzászlót“ készít és azt minidig a termelésben, a hazafias kötelességteljesités- ben élehjáró dolgozónak adja át ünnepélyesen. Legutóbb a vándorzászló iíj. Schweigert András hoz, a Béke termelőszövetkezet tagjához került. A zászló átadása kultúrműsor keretében történt. Schweigert András, mind a mezőgazdasági munkákban, mind a beadási kötelezettség teljesítésében példát mutat. Tojás- és baromfibeadásán kívül egészévi sertésbeadását. adófizetését teljesítette és már szerződéses disznóját is beadta. Munkában a nagydorogi Uj Élet tsz tagsága „A nagydorogi Uj Élet termelőszövetkezet tagsága május első napjaiban befejezte a 40 hold kukorica vetését, 4 hold dohány ültetését. A növény ápolási munkákat is megkezdték. Az eddigiek során 5 hold napraforgó kapálását fejezték be “ — Erről ír levelében Gazdag Mihály tsz elnök, s így folytatja: „A munkának megvan az eredménye, mert a tagsag ezekben a hónapokban is kap 5.20 forint előleget munkaegységenként. Jó munkájuk mellett el kelne a községi tanács segítsége is .— írja levelében Gazdag elvtárs. De a tanács az eddigiek során semmi segítséget nem adott egyes problémák el intézéséhez: A tsz-nek nincs termény rak tára, kérte a tagság, hogy a tanács vizsgálja ki és tegyen intézkedést, hogy a tsz megkapja, a tanács azonban ezt a kérelmet sem intézte el: így aztán a tsa-'tagok nem hogy közelednének a tanácshoz, hanem egyenesen idegenkednek tőle. 27 holddal több paprikát ültetnek Boaryiszlón, mint tavaly Bogyiszló híres paprika termelő község. A múlt évben több dolgozó paraszt vett részt a községből az őszi mezőgazda- sági kiállításon is. Horváth Sándor a kiállításra vitt paprikája után elismerő oklevelet kapott. A bogyiszlóiak az idén is nagy lendülettel fogtak a paprikatermeléshez, 27 holddal több paprikát ültetnek, mint tavaly. A termelési kedv növekedéséhez nagyban Hozzájárul, hogy kormányunk fel emelte a paprika átvételi arát. Horváth Sándor elvtárs a múlt évben 300 ölön termelt paprikát, gz idén azonban 1100 ölön fog termelni. Kurucz István és Bognár János is növelik a paprika térülőtöket. Kurucz István 3— 400 öilel. Bognár János pedig 600'öliel ültet több paprikát, mint a múlt évben. Végh Ferenc is 1000 öi paprikára szerződött és a termelés minőségének megjavítása érdekében már a melegágyak elkészítésétől versenyre hívta a bogyiszlói paprikater- nielő gazdákat. A paprikatermelés mellett az egyéb növénytermesztési munkálatokról sem feledkeznek meg a bogyiszlói gazdák. A kukorica vetését már befejezték. Többen megkezdjék a növényápolást is. K. Póta Sándor 7 holdas dolgozó paraszt megsara- bo’ta a cukor- és takarmányrépája mellett a búr gonyát is. Erdei Béni 11 holdas középparaszt is az elsők között végzett a kukoricavetéssel. A szépen kikelj: cukorrépáját*is 'megsarabo’.ta. A II. típusú Búzakalász termelőszövetkezet is a tavaszi növényápolási munkákra fektette most mór a fő súlyt. Ök *5s elvégezték a cukorrépa és a korai burgonya sarabolását. A gyümölcsés szőlőtermelők versenye Bátaszéken a gyümölcs ás szőlőtermelő gazdák él határozták, hogy versenyt indítanak a gyümölcs- és szőlőtermesztés feljavítása érdekében. Felkérték a gyümölcs és szőlőtermelési bizottságot, hogy hívják versenyre Tolna község szőlő- és gyümölcstermelő gazdáit. A versenyfelhívásban szerepei, hogy mindkét község szőlő- és gyümölcs termelő gazdái időben végezzék el az egészévi mun kákát. A gyümölcsfák permetezését és gondozását gyümölcs szedésig, a szőlőben végzendő munkákat karóveréstől szüretig. A bátaszéki tanács felkéri Tolna község tanácsát. valamint a szőlő- és gyümölcstermelő bizottságot, hogy fogadja el a versenykihívást. A versenyért ékeiésre a szekszárdi járási tanács mező gazdasági osztályát kéri meg. Gépállomásaink a fémgyűjtés sikeréért Megyénk gépállomásainak dolgozói komoly harcot folytattak a fémgyűjtés sikeréért.. A fémgyüj- tő hónap ideje alatt fém- gyűjtési tervüket 265 százalékra teljesítették. Ezen a területen is bebizonyították, hogy harcolnak a mezőgazdaság fejlesztéséért, tudják, hogy a hulladékgyűjtés nemzetgazdasági érdek, ha több fémet és vasat gyűjtenek, több traktor és mezőgazdasági gép jut a mező- gazdaság dolgozóinak. A szép eredmény elérésében nagy része volt Bölcsföldi Ferenc körzeti mechanikus elvtársinak, aki állandóan felvilágosító munkát végzett a gépállomás dolgozói között.-#-----------------------------------1 950 május 18-án hirdették kd a tanácstörvényt. „A szocializmus útján haladó Magyar Népköztársaság olyan szervet épít, amely biztosítja a dolgozók tevékeny és állandó közreműködéséi az államhatalom gyakorlásában, s ez az igazgatás munkájában közelebb viszi az ügyintézést a dolgozó tömegekhez és következetesen érvényesíti a szocialista törvényesség elveit.“ E törvény alapján közel 4 évvel ezelőtt megtettük az első lépéseket államszervezetünk átalakítása felé, létrehoztuk az ideiglenes budapesti, megyei, városi, járási tanácsokat. E tanácsok munkája — mint Rákosi elvtárs annak idején megállapította — „azonnal friss levegőt vitt a köz- igazgatásba, megjavította, meggyorsította az ügyintézést." Államszervezetünk döntő átalakulása és ezzel kapcsolatban demokráciánk hatalmas megerősítése, nagyarányú kiszélesítése azonban 1950 október 22-én történt meg. Azóta dolgozó népünk mintegy 3.200 helyi tanácsában 220 ezer tanácstag gyakorolja a hatalmait országunkban. Uj állami szerveinkre, a helyi tanácsokra jelentősen más és nagyobb feladatok várnak népgazdaságunk szervezése, dolgozó népünk kulturális és politikai nevelése terén, mint az elmúlt időkben. Ahogy hazánkban a szocializmus építése során minden döntő kérdésben pártunk szabja meg a helyes utat, úgy a helyi tanácsok szervezetének kialakítására is a párt jelölte meg a megfelelő utat. A törvény fent idézett szakaszában annyi mondanivaló van, hogy annak gyakorlati megvalósítása feltétlen 'biztosíték arra, hogy tanácsaink, mint szocialista államhatalmi szervek, jó munkát végezzenek. Közel 4 esztendő telt el, mióta a törvény hatályba lépett. Vizsgáljuk meg röviden, hogyan élt dolgozó népünk a tánácstörvényben biztosított jogaival, és hogyan hajtotta végre ezzel kapcsolatban kötelességeit. Ha tanácsaink közel 4 esztendős múltjára tekintünk vissza, azt kell megállapítani, hogy mint újtípusű államszervezet többé-kevésbbé jól látta el feladatát. A falusi osztályharc, — amely az elmúlt évek során mindinkább erősödött — sok esetben megnehezítette a fiatal tanácsok munkáját, a különböző gazdasági tervek teljesítésében. Különösen a tanácstagok, állandóbizott- ságainak aktivitása nem ment keresztül azon a fejlődésen* amely az eddigieknél jobb eredmények eléréséhez vezetett volna. Meg kell mondani azt is, hogy az újtípusú államszervezetünk kialakításához a fel sőbb szervek sem adták meg a megfelelő segítséget. A tanácsok sok esetben nem a törvényesség alapján oldották meg egyes feladataikat. Ebből kifolyólag az elmúlt években sok hiba csúszott be. Különösen a tanácstörvény betartása terén fordultak elő hiányosságok, amelyek jórészt abból fakadtak, hogy a gazdasági törvények végrehajtására szorítkoztunk és a tanácstörvény, a tanácsdemokrácia megszilárdításáról kissé megfeledkeztünk. Ebből kifolyólag nem is biztosítottuk megfelelően megválasztott tanácstagjainknak azt, hogy éljenek is tanácstagi jogaikkal. Sok becsületes tanácstag kedvét vesztette azáltal, hogy tanácsülésen felvetet' kezdeményezéseit, javaslatait nem terjesztették tovább a {felső szervek felé. Emiatt azíán igen sokszor előfordult, hogy a tanácstagok lemondtak jogaikról.' Nyilván tanácstagjaink közt a jogok mellett még sítása, annak példamutató betartása, az állampolgári kötelezettségek maradék nélküli teljesítése. Ez aztán odáig vezetett, hogy nincs állandó céltudatos törekvés arra, hogy a helytelen adminisztratív módszereket minden tanácsnál a politikai tevékenység váltsa fel. Nem nevelik megfelelően a falu lakosságéit, az állami munkában való részvétel jelentőségére, kötelezettségeik teljesítésének fontosságára, arra, hogy minden tanácstag, dolgozó paraszt becsületbeli Ügye a nép államával szembeni kötelezettségének maradék nélküli teljesítése. A tanácstörvény be nem tartásának élő bizonyítéka a belecskai eset: Müller János egyénileg dolgozó paraszt, a pénzügyi állandóbizottság elnöke becsületesen, lelkiismeretesen ellátja feladatát. A községi tanácstól kapta a megbízatást, de mikor közelebbről megvizsgáltuk a dolgot, kiderült, hogy a nevezett állandóbizottsági elnök nem is tanácstag. Ez az eset azt bizonyítja, hogy nemcsak tanácstagjaink, hanem egyes tanácsvezetőink sincsenek tisz téban a tanácstörvényben lefektetett jogszabályokkal. A helyi tanácsok, — ahogy azt az 1. sz. törvény indokolása írja — működésük területén az egységes államhatalom képviselői. A helyi tanácsok vezetői a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet segítik elő, védik a dolgozó parasz-' tok jogait. Ha a törvény ilyen komoly indok alapján született, akkor igen komoly felelősségük van a helyi tanácsoknak, mely a dolgozók széleskörű küldötteiből tevődik ösz- sze. Ezek szerint tehát joguk van a tanácstagoknak, a dolgozók küldötteinek résztvenni a község költségvetésének megtárgyalásában, s joguk van beleszólni abba, hogy ezt a dolgozók életszínvonalának emelését szolgálóan, hogy használja fel. Tanácsaink helyesen most már éveken át éltek ezzel a jogukkal. Megyei viszonylatban is sok százezer forint sorsát határozták el. — Végrehajtóbizottségi üléseken, napköziotthont, bölcsődét, kultúrházat, iskolát, utakat, kutakat építettek, amely alapjában véve lényegesen elősegíti a falu szociális és kulturális felemelkedését. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júniusi határozata óta a szocializmus építése során hazánkban új szakasz kezdődött. Az új szakasz politikai és gazdasági célkitűzése, a jólét emelése, népünk közös ügyének előbbrevite- le. Ennek a nagy célkitűzésnek megvalósításában még nagyabb és még szebb feladat hárul a helyi tanácsokra is. Ami az új szakasz lényege: az emberről való gondoskodás feltétlen szorosan összefügg a lakosság kezdeményezéseinek, javaslatainak megvalósításával és nem utolsósorban az állampolgári fegyelem, a törvényesség megszilárdításával. Ebből a két fontos feladatból tevődik össze a legfőbb tennivaló: tanácsainknak sokkal jobban össze kell forrni a néppel, jobban kifejezésre kell juttatni minden cselekedetükkel e nagyszerű hivatásukat. Rendszerez ni kell az áillandóbizottságok tevékenységét, legyenek ők igazi összekötő kapocs a tanács és a tömegek között. A tanácstagok a tömegek között élnek minden lehetőségük megvan arra, hogy idejében megtudják: hol van a hiba, mit kellene tenni a lakosság érdekében a tanácsnak. Az állandóbizottsági tagokon keresztül jut el a dolgozók széles tömegeinek bírálata a község vezetői felé, tolmácsolják a dolgozó parasztok, és a lakosság kérését az államhatalom helyi szerveinek. Ha tanácstagjaink élnek ezzel a joggal, tanácsvezetőink kihasználják ezeket a lehetőségeket, akikor a legtökéletesebben érvényt szereznek a tanácstörvényben megszabott jogaiknak és kötelezettségeiknek, — és ahogyan ezt a dolgozó nép el is várja — képviselik a nép érdekeit. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának küszöbén elmondhatjuk. hogy tanácsaink, — bár sok hibát követtek el, — komoly fejlődésen mentek keresztül a lejárt, közel 4 esztendő alatt. Joggal bízhatunk abban, hogy pártunk III. kongresszusának második napirendjén, ahol a tanácsok munkáját tárgyalja pártunk legfelsőbb fóruma új fejezetet nyit tanácsaink életébe és tanácstagságunk a jövőben még inkább él a tanácstörvényben biztosított jogaival, méltó képviselője lesz annak a népnek, melynek államhatalmi küldötte. t
