Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-15 / 114. szám

2 NAPLÓ 1954 MÄJT7S 15 Bidault francia és Eden angol friilägymlniszter mindoll beszedet a genfi értekezlet csii örtöki ülésén • Genf. Az MTI kiküldött tudósító­ja jelenti: A genfi értekezlet csütörtöki ülé­se, amelyen folytatták a koreai kér­dés megvitatását, mindössze kilenc­venöt percig tartott. Bidault francia külügyminiszter, az első felszólaló, a koreai háború történetének elfogul*, az amerikai hivatalos álláspontnak megfelelő ismertetése után két követelmény­ről beszélt, amelyet — a francia kül­ügyminiszter véleménye szerint — nem szabad figyelmen kívül hagy­nia Korea bármilyen körülmények között végrehajtandó újraegyesítésé­nél. Az . egyik követelmény az, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság és Dél-Korea ne egyenlő mértékben kapjon képviseletet a megalakítandó összkoreai bizottság­ban. Bidault e követelményének meg­valósítása azt jelentené, hogy Li Szín Man népellenes rendszere jog­‘«lan előnyhöz jutna. Bidault másik követelménye az volt, hogy „semleges megfigyelők'' ellenőrizzék az összkoreai választá­sok végrehajtását. A francia külügyminiszter ilyen „semleges" szervnek tekinti az ENSZ-t, amelynek zászlaja alatt barbár intervenciós háborút folytat­tak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. Eden angol .külügyminiszter, a csü­törtöki ülés második szónoka kifo­gásolta, hogy Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere Genfben _ elhangzott felszólalása so­rán érintette azoknak a .koreai és kínai hadifoglyoknak a kérdését, akiket törvénytelen módon besoroz­tak Li Szín Man és Csang Kai-sek csapataiba. Ezeknek a hadifoglyok­nak az ügye — Eden szerint — már elintéződött és e kérdés újabb fel­vetése megnehezíti a koreai problé­ma megoldását. Az angol külügyminiszter a .továb­biakban foglalkozott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldött­sége javaslatának néhány pontjával. Az összkoreai bizottság összetételét Eden is oly formában szeretné ke- resz.ülhajszolni, hogy az kedvezzen a Li Szín Man kormánynak és csor­bítsa a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság érdekeit. Eden ezután szembehelyezkedett Molotov szovjet külügyminiszter ki­jelentésével, amely szerint a .koreai kérdés rendezését mindenekelőtt ma­gukra a koreaiakra kell bízni. Az angol külügyminiszter felfogása sze­rint a koreai népnek saját problé­mái megoldásához mások „segítségé­re'1 van szüksége. A genfi értekezlet sajtóvisszhangja PEKING Rangunból érkezett jelentés közli, hogy a burmai sajtó üdvözli a szov­jet és a kínai küldöttségnek a genfi értekezleten a béke érdekében tett erőfeszítéseit. A „Rangoon Daily“ vezércikkében hangsúlyozza: „Burma, mint ázsiai ország különös fontosságot tulajdo­nit a genfi értekezletnek, mivel azon résztvesznek a Kínai Népköztársa­ságnak, ennek a hatalmas ázsiai or­szágnak küldöttei is". A lap sajnál­kozását fejezi ki, hogy India, Burma és más ázsiai országok képviselői nincsenek jelen a genfi értekezleten. DELHI Indiai lapok kedvezően kommen­tálják a Vietnami Demokratikus Köz társaság küldöttségének a genfi ér­tekezleten előterjesztett javaslatait. A „Times of India“ tudósítója genfi jelentésében ezeket írja: „A legtöbb francia újságíró, akivel be­széltem, méltányosnak találja a Vietminh jayaslatait és úgy véleke­dik, hogy azok tisztességes tárgyalá­si alapot szolgáltatnak. A Laniel- kormány azonban — feltehetően washingtoni nyomásra — jottányit sem hajlandó engedni a Vietminh- nek, noha halálosan fél a francia nép haragjától. LONDON A „Forward“ írja vezércikkében: Ha a helyzet nem lenne olyan sú­lyos. Bidault indokínai javaslata majdnem komikus lenne. A Dien- Bien Phu-i katasztrófa és Navarre tábornok főparancsnok kijelentése ellenére, hogy Franciaország nincs abban a helyzetben, hogy katonai eszközökkel vessen véget a háború­nak, a francia külügyminiszter még­is hidegvérrel azt javasolja, a Viet- mlnh-geriUákat fegyverezzék le, a francia kormány vegye át egész Laosz és Kambodzsa kormányzását, és hogy Vietnamban a két reguláris hadsereget demarkációs vonalak mö gé vonják vissza. Az ilyesmi ész­szerű lenne, ha a Vietminh és nem a franciák szenvedtek volna megalá­zó vereséget Dien Bien Phu-nál. De a legyőzőitek szóvivője részéről az ilyen javaslat kész őrültség. DZSAKARTA Az indonéz lapok további kom­mentárokat fűznek a genfi értekez­letnek az indokínai kérdéssel foglal­kozó vitájához. A Dzsokzsakantában megjelenő „Kedaulatan Rakzsat" ezt írja: „A szabadságukért, a gyarmati rendszer ellen harcoló indokínai né­pek mindenütt széleskörű támogatás ra találnak. Indokínában meg kell semmisíteni a gyarmati rendszert, csak akkor lesz ott igazi béke“. A „Berita Indonézia“ élesen kikéi vezércikkében Dullesnak a délke- ietázsiai 'katonai tömb megteremté­sére irányuló javaslata ellen. Külpolitikai hírek PEKING Khmer ellenállási kormánya csü­törtökön nyilatkozatot tett, amelyben támogatja a Vietnami Demokratikus. Köztársaság küldöttségének a genfi értekezleten május lfi-én előterjesz­tett javaslatát. A khmeri ellenállási kormány nyila\kozatát Szón Ngok Minh, az ellenállási kormány mi­niszterelnöke irta alá. A nyilatko­zatban többi, közölt ez áll: — A béke és a khmeri nép tör­vényes jogai érdekében Khmer né­pe és ellenállási kormánya kijelenti, hogy teljes mértékben támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének a genfi értekezleten elfoglalt álláspontját. Khmer népe és ellenállási kormánya megfogad­ja. hogy még szorosabbra fűzi szo­lidaritását a Vietnami Demokratikus Köztársaság népével és kormányá­val. valamint Patet Lao népével és ellenállási kormányával, hogy Viet­nam, Khmer és Patet Lao népei nemzeti jogainak elismerése o' nján helyreállítsák a békét Indokínában. Patet Lao ellenállási kormánya csütörtökön hasonló nyilatkozatot tett. amelyben ugyancsak támogatja a Vietnami Demokratikus Köztár­saság küldöttségének a genfi érte­kezleten május 10-én előterjesztett javaslatát. PARIS 1 A „l'Observateur“ legutóbbi szá­mában nagy feltűnést keltő leleple­zést közöl: arról számol be, hogy a francia kormány április elején vá­lasz nélkül hagvta a svéd kormány ajánlató* közvetít az indokínai béke helyreállítása érdekében. A cikk szerint a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság azonnal elfo­gadta a svéd ajánlatot, a francia kormány azonban semmit sem tett, hó"-- megaragadja a kedvező alkal­mat. NEWYORK Mint a DPA jelenti, a Harvard­netemen, az Egyesült Államok egyik leghíresebb egyetemén diák- szövetség alakult, amelynek célja, harcolni McCarthy fasiszta mód­szerei ellen. A diákszövetség tagjai a következő feliratú jelvényt hord­ják: „Joe must go“ (Jóénak men­nie kell). Mintegy két hónapja hasonló szö­vetség alakult az indiai egyetemen is. WASHINGTON Tizenegy • japán háborús főbűnös — aki jelenleg Tokióban börtönben tölti büntetését. — az ügyében ho­zott ítélet felülvizsgálatát kérte. A Reuter jelentése szerint Washing­tonban közöl'ék. az Egyesült Ál)a- mok ellenzi, hogy India, is résztve- gyen a japán háborús főbűnösök ítéleteinek felülvizsgálásában. MTI A Reuter jelentette Bagdadból, hogy az iraki Isztiklal Párt és a Demokrata Párt szerdán este kö­zölte: Nkmzeti Frontba egyesülve in­dul a június 9-i választásokon. Az újonnan alakult Nemzeti Front vá­lasztási jelszava: távolítsák el a kül­földieket és az idegen csapatokat Irakból, számolják fel a huszonöt évre szóló angol-iraki szerződést. A Nemzeti Front közölte azt is. hogy visszautasít mindenféle amerikai se­gélyt, vagy bármilyen olyan segélyt, amely „külföldi imperialista politi­kához kötheti az országot.“ A Nem­zeti Front programmja szerint Irak nem csatlakozhat semmiféle impe­rialista katonai szövetséghez. Ausztria Kommunista Pártjának XVI. kongresszusa Bécs (TASZSZ): Május I3-án a bécsi Konzerthaus nagytermében megnyílt Ausztria Kommunista Párt jának XVI kongresszusa. A kongresszust Franz Honner, Ausztria Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagja nyitotta meg. Az elnökség és a bizottságok meg­választása. valamint a kongresszusi munkarend megállapítása után a kongresszus jóváhagyta a napiren­det. Ezután Johan Koplenig, Ausztria Kommunista Pártjának elnöke emel­kedett szólásra, hogy megtartsa a na.pirend első pontja szerint „Ut Ausztria függetlenségének eléréséhez és biztosításához — a Központi Bi­zottság beszámolója a politikai hely­zetről" című beszámolóját. A beszámoló elhangzása után Friedl Fürnberg, Ausztria Kommu­nista Pártja főtitkára felolvasta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözletét. Ezt követően Riccardo Ravagnan, az Olasz Kommunista Párt, Kiss Ká­roly, a Magyar Dolgozók Pártja ne­vében üdvözölte Ausztria Kommu­nista Pártjának XVI. kongresszu­sát. EikészüÜ az ország legnagyobb porcelánvázája Herenden a porcelángyár dolgo­zói lelkes izgalommal készítettékelő a Budapesten megrendezésre kerü­lő „Száztizenöt éves Herend" kiál­lítást. A sok nagyszerű alkotás 'Kö­zül is kiemelkedik a korongosok, égetők és festők kollektívájának gyö ayörű műve, a többhetes munkával készült több, mint Két méter magas váza, amelyneK gyönyörű mintái a parlament látképét övezik, Ilyet ed­dig hazánkban még nem készítettek s a gyár vezetőinek véleménye sze­rint csak a leningrádi porcelángyár „Győzelem" vázája múlja felül a herendi óriásváza méreteit. Jordánia Kommunista Pártjának felhívása Tel Aviv (TASZSZ): Amin* a „Kol Haam1' című izraeli lap je­lenti, Jordánia Kommunista Pártja röplapokon felhívást tett közzé. — Felszólítja Izirael és az arab orszá­gok népeit, hegy harcoljanak a bé­kéért, az- arab országok és Izrael kö­zötti háború ellen, valamint a népek közötti béke megteremtéséért. ]\f r. Streibert, az Egyesült Al­■LTJl lamok Tájékoztató Ügynöksé gének vezetője gondolataiba merül- ten ült dolgozószobájában. Iróászta- Ián egy halom papír. tornyosult. Eb­ből az ■ anyagból kellett összeállítani a Tájékoztató Ügynökség félévi je­lentését a kongresszus számára. Anyag volt bőviben, de a jelentés sehogy sem akart sikerülni. Nem csoda tehát, hogy Streibert mélyen elkeseredett. Gondolatban végigfutotta a beszá­molás tárgyát képező időszakot és eszébe jutott életének végzetes dá­tuma. 1953 augusztus elseje. Ezen a napon kezdte meg működését az Egyesült Államok Tájékoztató Ügy­nöksége, amely teljes egészében fe­lelős volt a külföldön folyó ameri­kai propagandáért. A nagyravágyás ördöge fogadtatta el vele ezt a fele­lősséget! Hiszen a Tájékoztató Iroda az „Amerika hangján“ kívül az ame­rikai diplomáciai missziók mellett működő propagandahivatalokat és az Egyesült Államok külföldi „in­formációs központjait“ is irányítja. Egyszóval ő. Streibert felelős most a kormány előtt azért, hogy mit gon­dolnak Amerikáról az európaiak és egyéb külföldiek. A propaganda tábornoka bánato­san lapozgatta a beszámolót; Igaz, hogy a statisztikai rész ragyogó ké­pet nyújtott. A költségvetés az ügy­nökség tevékenységére 1953—54-ben 70 millió dollárt irányzott elő. Te­kintélyes az ügynökség létszáma is: 9281 ember. Áz „Amerika hangja" 34 nyelvű adásánál 1591-en dolgoz­nak. Münchenben nemrégiben kezel­te meg működését az egymillió wat­tos új adóállomás, ez a harmadik adóállomás a Tájékoztató Ügynök­ség rendszerében. Mindez gyönyörű. ’ Node most jön a fekete leves! A jelentésben sehogy sem lehet megkerülni az eredmé­nyek kérdését. Pedig ahogy kiderül* a Tájékoztató Ügynökség munkája nem sok sikerrel járt. Sőt, ellenke­zőleg ... Streibert mérgesen szuszogva me­rült el Radford tengernagynak, az Szebbnél szebb üdülők várják a szovjet dolgozókat Moszkva kurszki pályaudvaráról naponta több vonat fut ki Dél felé, Szocsiba, Szuhumiba, Kiszlovodszk- ba. Egyre többen és többen utaznak az üdülőhelyekre. Van most dolguk a jegypénztáraknak. Az üdülőhelyek mind jobban be­népesülnek. Újabb és újabb szana­tóriumokat és üdülőket nyitnak meg a Szovjetunióban. A XIX. pártkon­gresszus irányelvei szerint az öt­éves terv éveiben a szanatóriumi fé­rőhelyek számát 15 százalékkal, az üdülők férőhelyeinek számát pedig 30 százalékkal kell emelni. A férő­helyek száma a szanatóriumokban és az üdülőkben az utóbbi két esz­tendőben 32 ezerrel növekedett. Szocsiban kibővítették a bányá­szok „Donbássz“ nevű szanatóriu­mát. Itt új vízgyógyintézetet, klu­bot és éttermet építettek. Szocsi és Moszti gyógyhelyeken a múlt év­ben kb. százezer dolgozó kezeltette magát, töltötte szabadságát. A Fekete-tenger partján, a Kau­kázusban, Kárpát-Ukrajnában, a Balti-tenger mellett, a Volgán, az Diaiban, Szibériában és Közé p- Ázsiában több, mint 350 gyógyhely, több, mint kétezer szanatórium és többezer üdülő várja a dolgozókat. Nagy ütemben folyik a gyógyhe­lyek rendezése, szépítése. Kiszlo- vodszkban a tó partján éttermet, kávézót, csónakházat építenek. Szo­csiban a tengerparti parkban újabb délszaki növényeket ültettek, ugyan­itt nagyszerű hajóállomást építenek. Ezenkívül jelenleg nyolc új üdülőt építenek a városban. A képen: Szocsiban ebben az évben helyezték üzembe az új F. E. Dzer- zsinszkij-szanatóriumot, amely már teljesen készen várja a beutalt dol­gozókat. Az új szanatórium főépületének képe. Válságban az amerikai gazdaság Szakszervezeti értekezlet Washingtonban Washington (TASZSZ): Május 12- én Washingtoniban végétért a CIO- hoz tartozó szakszervezetek vezetői­nek értekezlete, amelyen a munka- nélküliség elleni harcról tanácskoz­tak. Az értekezleten Reuther, a CIO elnöke mondott beszédet. A CIO adatai szerint — mondotta, — az országban jelenleg ötmillió munka­nélküli van. A fémipar rendelke­zésére álló termelési kapacitás 64 —68 százalékát használja ki, az automobilípar hetven százalékát, az egész nehézipar pedig a rendelke­zésére álló kapacitás hetven száza­lékát. A belkereskedelem volumene 1953-hoz (viszonyítva 3.7 (százalék­kal csökkent. A munkások munka­bére az elmúlt év folyamán hatmíl- liárd dollárral csökkent. Reuther beismerte, hogy a gaz­dasági hanyatlás ellen foganatosított törvényhozási intézkedések csupán a nagy monopóliumok érdekeinek fe­lelnek meg. A IS8EHÉZ ISIT (Karcolat) Irta: N. HARIN amerikai vezérkari főnökök egyesí­tett csoportja elnökének Eisenhower hez intézett jelentésébe. Ez a jelen­tés a Tájékoztató Ügynökség veze­tőjére nézve igen kellemetlen dolgo­kat közölt. A tenge,nnagy véleménye szerint „a nyugateurópai országok­ban az a vélemény, hogy a Keletről jövő háború veszedelme nem más, mint az amerikai propaganda témá­ja“. Ezzel magyarázható meg — állapítja meg Radford — ,.a bonni és a párisi szerződés ratifikálásának nehézsége, s a katonai programme!? teljesítésének sok különböző akadá­lya.“ — Ezek a katonák mindig csapni­való diplomaták voltak — gondolta ingerülten Streibert. — No de az újságfirkászok egyenesen elviselhe­tetlenek. C mintha újból meg akarna győ­*■-* ződni ítélete helyességéről, mintha újból meg akarná állapítani, milyen felelőtlenek egyes amerikai újságírók, akik időnként kifecsegik az igazságot, kinyitotta az újságki­vágások dossziéját. ..Európa nem hisz többé az Egye­sült Államok vezető szerepében“ — írta az „United States News World Report“ című folyóirat. A z európaiak hajlandók elis- merni a 'kommunista Kínát és felvenni az ENSz-be —• állapí­totta meg a „New-Yor.k Times Ma­gazin" című folyóirat. — Az euró­paiak nem helyeslik az amerikaiak­nak azt a kívánságát, hogy tiltsanak be minden kereskedelmet Kínával, s nem helyeslik a formózai „kor­mány“ finanszírozásának amerikai politikáját sem, mert ezt a kormányt a kínai nemzeti kormány reményte­len csökevényének tartják.“ A „New York Times" megállapit- ia, hogy „qz Egyesült Államok és Franciaország közti szakadék látha­tóan szé’esedett... Ez a szakadék kétségtelenül megvan és igen méi,y“. Sulzberger, az újság tudósítója meg állapítja, hogy az európaiak „a maccarthyzmusban valami olyasmit látnak, amely rokon az elmúlt év­tizedben a kontinensen a szabadsá­got elnyomó filozófiával“. Drew Middleton, a „New York Times" európai irodájának vezető^ je az európai országok és amerikai gyámjaik viszonyáról szólva az aláb­bi kategorikus következtetésre ju­tott: „Természetesen nem szeretnek bennünket!“ Mr. Streibert érezte, hogy elönti a tehetetlen düh. — Dehát miit tehetek én?! — ki­áltotta oda kétségbeesetten Eisenho­wer arcképének. — Hiszen az em­berek nem a szavakból, hanem a tettekből ítélik meg politikánkat... A dolgozószobába belépett a tit­kárnő és az íróasztalra tette a leg­frissebb postát. A csomag legtete­jén, valószínűleg nem ok nélkül, a „Foreign' Service Journal“ legújabb száma volt, benne az „Irányelvek a propaganda számára" című cikke!. A cikk nagyon hosszú volt és Strei­bert megkínzott lelkének azzal a tit­kos reményével kezdett bele az ol­vasásba, hogy megtalálja a men­tő szalmaszálat. De amint egyik la­pot a másik után elolvasta, hangu­lata újból elkomorodott. A cikk szer­zője igyekezett megmagyarázni az amerikai propaganda 'külföldi .kudar­cát és a' többi között, a következő­ket írta: „A szavak arra valók, hogv segítsenek az embereknek a tette:-: megértésében, de nem helyettesíthet tik a politikát... Nem túlságosan hiszünk a jövőben, amelyet' kizáró­lag az erő politikájára és a fekete propagandára alapítunk. A világ' jó­zanul gondolkodó emberei tisztában, vannak azzal, hogy nem lehet örök­ké a mostani méretekben fokozni a fegyverkezést. Az embereknek reális reményt kéül nyújtani arra, hogy ki tudják heverni a jelenlegi fegyver­kezési terheket.. . Valamilyen biz­tató célt kell kitűzni magunk elé és potenciális barátainkat is ennek a célnak az elérésére kel! lelkesíte­nünk. Másképpen, bármilyen sokba kerül is propagandánk, bármilyen új vagy szenzációs is, üres és ered: mény‘"'en marad.“ it igen, nehéz eset, — mor- mogta maga elé Mr. Síréi bért, — Nagyon nehéz. #

Next

/
Oldalképek
Tartalom