Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-07 / 107. szám

A MAI SZAMBAN: Hírei Genfba <2. o.) — Válságjelek Jugoszlávia gaz­dasági életébe« (2. o.) — Vörös virágok (2. o.) — Györkömyben minden sürgős — Nagydorogon minden­nel ráérnek (3. o.) — Következetesebb harcot a dolgo­zókról való gondoskodás terén a mözsi gépállomáson (3. o.) — Szakaszos legeltetéssel, 30—40 százalékkal nö­veljük a fű termést (4. o.) AZ M D P TOL N A MEGYEI XI. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM ARA FILLÉR TBC’lKTrjtlT'W 1 OX,( Mi I 'S ! V. ? Bér* éi önliöltié|c§ükkcn(éi a tol ii a ni egyel üzemekben A Központó Vezetőség október 3l-á határozata kimondja: „Fokozott gon­dot kell fordítani az új helyzetben az önköltségcsökkentésre s a termelé­kenység növelésére, mert ezek a szo­cialista felhalmozás s a nép életszín­vonala emelésének döntő forrásai:“ Az önköltség csökkentése és a mun­kafegyelem megszilárdítása gazda­ságvezetőink, üzemeink legfontosabb feladata, annál is inkább, mert a bér­fegyelem meglazulása káros hatással van egész népgazdaság fejlődésére. Csak a helyes bér- és munkafegye­lem kialakításával tudjuk biztosítani az árualap és a vásárlóképesség kö­zötti helyes arányokat. Az első ne­gyedévben, ahogy a Központi Sta­tisztikai Hivatali jelentése is megál­lapította, üzemeink csak részben teljesítették önköltségcsökkentési tér vüket. Sorozatosan túllépték béralap jukat, s a legkülönbözőbb indokok­kal felsorakoztatva sértik meg a bér­fegyelmet. Megyénkben a minisztériumok irá­nyítása alá tartóz» 12 vállalat közül a negyedév minden hónapjában 7 vállalat túllépte béralap tervét, sőt 8 üzem a negyedéves tervét sem teljesítette és súlyos adóssággal kezd te meg a második negyedévet. A terv betartása, a termelés önköltségének csökkenése, vagy emelkedése mutat­ja legvilágosabban az ipar munká­jának minőségét, szervezettségét, a termelés kultúráját, azaz a gazdasá­gi és műszaki vezetés színvonalát. Üzemeink közül a Bonyhádi Zo- máncgyárbain például január, feb­ruárban ég márciusban jelentős bér- ai ant átlépés volt, amelyhez nagy­mértékben hozzájárult a kemény tél anyagszállítási nehézsége, valamint az áramkorlátozás. Azonban helyte­len lenne, ha csak az „objektív" ne­hézségekben keresnénk a hibák okát éts megfeledkeznénk a „szubjektív“ tényezőkről, melyek szerint március hónapban is még 16.500 forinttal lép­ték túl az önköltséget. Ennek oka elsősorban az volt, hogy több anya­got használtak fel, mint amit az önköltségi terv előír, mert a vasle­mezek kiszabása és felhasználása nem elég gazdaságos. Ilyen és ha­sonló hibáktól nem mentesek me­gyénk többi üzemei sein pedig a nép jólét emelésének egyik alapfeltétele, hogy csökkentsük a termékék ön­költségét. Üzemi pártszervezeteink egyik legfontosabb feladata az, hogy segítsék az önköltségi tervek telje­sítését. üzemünk minden egyes dol­gozóját mozgósítani kell arra, hogy jobban takarékoskodjanak az anyag­gal, szerszámmal, energiával, mun- kaicjővél, harcoljanak minden pazar­lás ellen. Nem jobb a helyzet a tanács alá tartozó vállalatoknál sem. Az üze­mek egész sora rendszeresen túllépi a béralapot. Elharapóztak a bércsa- lások, nórmalazítások. A Szekszárdi Húsfeldolgozó Üzemben például 8 óra munkaidő helyett 10 órát fizet­nek ki, mely 2 olyan óra díjazását jelenti, amiért a munkás meg sem dolgozott. Ezért a hibáért Pintér elv­társat, a vállalat igazgatóját terheli a felelősség, aki „gyengeségből", vagy .,ió emberségből" liberálisan sze met húnyit a hibák felett. Üzemi pártszervezeteinknek és szakszerve­zeti vezetőinknek igen fontos felada­ta fellépni a súlyos visszásságok el­len. A bérfegyelem munkásérdek, mert csak. így biztosíthatjuk a za­vartalan áruforgalmat, a dolgozók jobb ellátását, népgazdaságunk terv­szerű fejlődését. Az a gazdasági ve­zető, vagy funkcionárius, aki elnézi e bércsalást, Vagy normalazítást, a vásárlóerő jogtalan növekedését se­gíti elő, mért olyan bér kifizetéséhez járul hozzá, mely mögött nincs meg az áru — amely zavarokat idézhet elő. Nem volna, helyes azonban, ha a hibák felsorolása mellett megfeled­keznénk az eredményekről, melyek pár kisebb mértékben, — kétség­telenül megvannak. Itt ki kell emel­ni a megyei gépjavító vállalatot, ahol január hónapban 6100 forint, de február és március hónapokban is jelentős volt a béralapmegitaikarí- tás, melyet gazdaságos termeléssel értek-el. Az üzemben az önköltségi tervek elkészítésénél a párt- és a szakszervezet arra mozgósította a dol­gozókat, hogy javaslataikkal maguk is segítséget adjanak a tervteljesítés megvalósításához. A Tolnai Selyemgyánban rendsze­resen betartják a tervezett bérala­pot. A munka termelékenysége gyor­sabban emelkedett, mint a béralap. Ennek eredményeként az üzem ne­gyedéves béralap tervéből 42.400 fo­rintot takarított meg, ugyanakkor negyedéves termelési tervét is 103 százalékra teljesítette. A Tolnai Se­lyem, gyárban a negyedéves tervsze­rűséget rendszeresen betartották, s a technológiai fegyelmet is megszi­lárdították; március hónap kivételé­vel rendszeresen I. osztályú minősé­gi árut termeltek. Az üzem pártszervezete és üzemi bizottsága azon dolgozott, hogy a technológiai utasításokat minden üzemrészben szigorúan betartsák. — Megbeszélték a dolgozókkal; a setejt azzall is növeli az önköltséget, hogy a selejtes munkadarabot többször le kell gyártani, kézbe venni, amíg meg felelő nem lesz, de növeli azzal is, hogy feleslegesen energiát használ fel, s lefoglalja a termelő berende­zést. M'"-tefokől következik, hogy az önköltség csökkentési tervek végre­hajtásában az üzem minden dolgo­zójának aktívan, lelkesen ka kell vennie a részét, — a műszaki és adminisztratív dolgozóknak azért, hogy feltételeit megteremtsék és gya­korlati segítséget adjanak. A fizikai dolgozóknak azért, mért rajtuk áll. vagy bukik a tervek végrehajtása. Az üzemi pártszervezeteknek minden dolgozóval meg kell érttetniök: az egész dolgozó nép számára — í,gy a maga számára is, — nagyjelentőségű, hogy az előállított termékek előállí­tási költségei kedvezően avagy ked­vezőtlenül alakultak. Az, üzemi pártszervezeteknek poli­tikai nevelő és mozgósító munkát kell végezni, ami azt jelenti, hogy a termelést menetközben ellenőrzi. A termelés pártellenőrzésében nagy szerepük van a havonkénti termelési értekezleteknek és a taggyűléseknek, ahol a párttagok és a széles dolgo­zó tömegek bevonásával vitatják meg az üzem termelési problémáit. Azon­ban az értekezletek csak akkor lesz­nek* eredményesek, ha a hibákat őszintén feltárjuk, s egyben megszab­juk a kijavítás módját is. Az üzemi pártszervezeteknek segí­teniük kell az igazgatót abban, hogy felszámolják az't a helytelen nézetet, csak a főkönyvelőnek és. beosztottai­nak kell foglalkozniok az önköltség­csökkentési tervekkel. Az önköltség- csökkentés nemcsak pénzügyi, ha­nem műszaki és elsősorban politikai feladat, s a pártszervezet nevelőmun­kája tehet azért legtöbbet, hogy a dolgozók és főként a műszakiak meg­értsék ezt. Ahhoz, hogy az üzemi pártszervezetek eredményt érhesse­nek el, egész munkájukban gyors és gyökeres változásnak kell bekövet­kezni. Véget kell vetni a nemtörő­dömségnek, de ez egymagában nem elég. Pártfunkcionáriu&ainknak meg kell tenulniok, az önköltségi és ter­melékenységi mutatószámok jelentő­ségét, összefüggését és használatát. Harcoljanak minden erejükkel az ön­költségcsökkentési tervek teljesíté­séért. Vegyék igénybe a szakszerve­zetek segítségét, mozgósítsák a doílr gozó tömegeket, használják fel a szo­cialista munkaverseny lehetőségeit, hogy a tervek maradéktalan teljesí­tésével végrehajthassuk a Központi Vezetőség határozatát, s népünk élet- színvonala fokozatosan emelkedjék, 1 HÍREK A MEGYÉBŐL Hasznosítsuk az elhanyagolt réteket A szálkái termelési bizottság különböző szakcso­portjainak jó munkája már az első hetekben megmu­tatkozott a megalakulás után. A mezőgazdasági mun­kákban előtérbe került az őszi kenyérgabonafélék ápo­lása és a tavasziak vetésének időben való elvégzése. A növénytermelési szakcsoport lelkes munkáján ke­resztül a község őszi és tavaszi kenyérgabona vetéster­vét 120 százalékra teljesítetJe. A szőlő- és gyümölcstermesztési szakcsoport mun­kája nyomán a község határában mintegy 12 hold el­hanyagolt szőlőterület kerül hasznosításra. A szőlők feljavítása mellett eredményesen oldották meg a gyü- mölesfacsemeték telepítését is. A szakcsoport tagjai el­határozták, hogy elbeszélgetnek gründen szőlősgazdá­val meggyőzik őket a szőlőkben mutatkozó tőkehiá­nyok pótláséinak fontosságáról. Az állattenyésztési szakcsoport takarmány, rét és legelő fejlesztési szakcsoporttal karöltve jelentős, ed­dig hasznavehetetlen retek feljavítását kezdték meg. A vadvizek levezetését árkolással már nagyrészben elvégezték. így biztosítják, hogy a többi területei sem önti el a víz. Az említett területet már az iáén hasz­nosítani tudják. A legelők bővítése céljából a gazdák kaptak 90 hold tartalékterületet, melynek feljavítását már megkezdték. Eddig 18 hold lucernát vetettek és a többi területen elvégezték a szükséges feljavító« munkálatokat. A szakcsoportok, munkáját értékelve azt kelil megállapítani, hogy eredményes és nagy segítséget nyújtanak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányha.iározat megvalósításában. Mohácsi Sándor A gépállomások megyei igazgatóságának jelentése: A gépál lomások versenyében továbbra is [regszemcse vezet, az utolsó változatlanul a varsádi gépállomás A gépállomások kongresszusi versenyében legjobb eredményt elért gépállomása változat-tanúi az iregszem- csei. Az egy gépre eső műszaknormáik száma: 53.4 nor- málihold, Tavaszi terve 3.500 normálhold, teljesített 3.940 nonnáliholdat, 112.5 százalék. Egy gépre eső át­lagteljesítmény 219 normálhold. A gépállomások kohgresszusi versenyében a má­sodik helyet továbbra is a nagykónyi gépállomás tartja. A tizennegyedik, sőt a tizenötödik -helyről a har­madik helyre küzdötte fel magét a dalmandi gépállo­más, amiért külön elismerést érdemel a gépállomás egész kollektívája. Az utóbbi 5 napban, míg az egy traktor egységre eső traktormunka megyei átlaga 1.1, addig a dalmandi gépállomáson 2.7 hold volt az ered­mény, ami megyei viszonylatban a legjobb. A gépállomások kongresszusi versenyében változat­lanul a varsádi gépállomás a sereghajtó, amely tervét mindössze 56.2 százalékra teljesítette. Rosszak közé tar­toznak a varsádi, a nagydorogi, a teveli és a pincehe­lyi gépállomások, A tavaszi idényterv teljesítéséiben legjobb ered­ményt elért brigádvezetök: 1. Tóth János ^regszemcse, 2. Právics János Dalmand, 3. Bugyi -János Iregszemcse. A kongresszusi versenyben legjobb eredményt öl­ért traktorvezetők: 1. Uj László Iregszemcse. 2. Váltó­társa: Molnár Lajos, 3. Molnár András Hőgyész, 4. Vál­tótársa: Nemes Benjamin, 5. Tűs?,,kő László Dal-mand, 6. Váltótársa: Harmati József. Hunkában a bonyhádvarasdi termelési bizottság A bonyhádvarasdi ter­melési bizottság megala­kulása után sokan a falu gazdái közül arra gondol­tak, „minek ez a terme­lési bizottság"? Elég ha van mezőgazdasági állan­dó-bizottság. A gazdak rövidesen rájöttek, hogy ez a bizottság sokat tud segíteni munkájukban. Ez a megállapítás be is bizo­nyosodott. A tavasz kez­detén, a megalakulás után 8 bizottság tagjai meg­kezdték hivatásuknak megfelelően munkájukat. Sikeresen oldották meg a vetőmag készleteknél fel­merülő problémákat. A termelési bizottság szakcsoportjai a maguk' területén bekapcsolódtak a munkákba. A növény- termelési szakcsoport tag,- jai rendszeresen járták és járják a határt, és ahol munkálatlan földet talárnak, felkeresik an­nak gazdáját, felhívják figyelmét a föld megmun­kálására. Ennek eredmé­nyeképpen a falu dolgozó parasztjai minden műin­ké ■ időben el tudnak vé­gezni, nem marad egyet­len. talpalatnyi föld sem megmunkálatlan. Az eddigi eredmények elérésében a termelési b,- zettségnak sok segítséget nyújtott a tanács, a közös megbeszélések, értekez­letek útmutatásul szol­ga, tak a gazdák előtt. A termelési bizottság tagjai­nak lelkes munkája pél­daként áll a dolgozó pa­rasztok előtt, követik is sokan példájukat. Forrai Miklós Félmillió Forintos köüséqqei bővül a Tolnai Selyemgyár A Tolnai Selyemfonógyár utcai frontján -egy 80 mé­teres félig kész épület áut. Az épület építését még a tőkés kezdte meg a feiszabadulás előtt, me­lyet raktárnak és kocsi­sa-innék szánt. Az idén közei félmilliós költséggel az épület felépítése befe­jezést nyer. A dolgozók szociális helyzetének meg javítását szem előtt tart­va, irodahelyiségeket és négy család részére össz­komfortos lakást építe­nek. A régi irodahely.Bé­gekből pedig, melyek köz vétlenül a munkatermek mellett vannak, a dogo­zók részére fürdőnek és öltözőhelyiségnek alakít­ják át. A fácáflkeríi Vörös Hajnal isz tagjai még ezen a héten befejezik a dohányiütetést Fácánkerten a Vörös Hajnal tsz tagjai az eddigi tavaszi mezőgazdasági munkákban mifidig példát mu­tattak. Tavaszbúza vetéstervüket és a többi tavaszi kalászosok vetéstervét is elsőnek teljesítették a község­ben, ső: járási viszonylatban is élenjártak. Most a leg­újabb hir szerint — mivel az idő nagyon kedvező, — a tsz-ben megkezdték a dohánypalántázást. A jelentés szerint a terv szerint előírt 5 holdón május 3-ig beül­tettek 1 holdat, de mint a tsz vezetősége mondja, ezen a héten az összes dohánypaláin tát elültetik. Dombóvári II. sz. Téglagyár: Áprilisi nyerstéglagyártási terv 107 százalék A dombóvári II. sz. Téglagyárból Kertész elvtárs levelezőnk szép eredményekről számol be. A dolgozók a III. pártkongresszus tiszteletére vállalásokat lettek, melynek jó részét már teljesítették. Gera Miklós és Gera Imre, Móricz József és Lázár Vendel égetők a megszokott 72 óra elgyújtási idő helyett 44 órára csök­kentették a kemence eigyújtását. s ezzel 84) mázsa sze­net takarítottak meg népgazdaságunknak. Kertész elv- társ a továbbiakban a kézivetők jó munkájáról emlék­szik meg. A kézávetők az elmúlt hetek kedvezőtlen idő járásának nehézségeit leküzdve április, havi nyers­tégla gyártási tervüket 107 százalékban teljesítették. • • Ónálló székhazat kapott Pakson a termelési bizottság A tavasz elején alakult még Pak­son a termelési bizottság, melynek tagjai, közé a község 60 legjobb gaz­dáját választották. Már az alakuló gyűlésen sokan szóvá tették, .hogy Pakson a gazdáknak nincs olyan he­lyük, ahol esténként, összejöhetné­nek szórakozni, megbeszélni problé­máikat, munkájukat. A járási kul- túrház a község parasztlakta részé­től. messze van s helyiségeit estén­ként a különböző szakkörök foglal­ják el. Ezért a paksi gazdák a ter­melési bizottságon keresztül kérték, hogy, nyissák meg ismét a régi Eöt- vös-utcai gazdakört, amely hosszú idő óta üresen állt, s amely évtize­deken kát a paksi gazdák esti szóra­kozóhelye volt. A paksi tanács meghallgatta a gszdák kérését s a termelési bizott­ság gondozására átadta a régi gaz­dakör helyiségeit, ahol már meg is indult az élet. Itaimérési engedélyt is adtak, s szombat, vasárnap estén­ként 200—250 paksi gazda jön össze a termelési bizottság székhá­zában. Kitakarították az elhanyagolt Helyiséget, rendbehozták a régi teke pályát, ízléses söntést csináltak. Az összejövetelek során a termelési bi­zottság szakcsoportjai megbeszélést tartanak, ha kell, miint legutóbb a községi legelők bővítésének kérdésé­ben, javaslatot tesznek a községi tanácsnak. De szórakoznak is a pak­si do'gozó parasztok: sokan a teke­pálya körül figyelik, hogy ki dob kilencet, vagy koszorút, mások a söníésben kártyáznak. A termelési bizottságnak emellett a kulturális életre is van gondja. / Saját kuttÚECsoportjuk alakult, s a táncosok május elsején mutatták be először tudásukat. A színjátszók pe­dig most kezdték meg Móricz Zsig- mend „Sári bíró“ című vígjátéká­nak próbáit. A termelési bizottság tevékeny munkája, már érezteti hatását Paks mezőgazdasági eredményein, A köz­ség az elmúlt évek során legtöbb­ször elmaradt a munkákkal, most a megye legjobbjai között van. Min­den tavaszi munkával végeztek s csak néhány hold kukoricavetés van még hátra. Ezzel, mint a község fő­terén lévő nagy versenytábla is mu­tatja, messze megelőzték párosver- senytársukat, a szomszédos Duna- kömlődöt,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom