Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-07 / 107. szám
NAPLÓ 1954 MÁJUS 7 hírek «emfböl Valószínűleg rövidesen sor kerül az indokínai kérdés vitájára Genf. Az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A genfi értekezleten résztvevő íran cia küldöttség szóvivője szerdán este soromkívül sajtóértekezleten közölte: Franciaország részéről mindent meglesznek annak érdekében,? hogy az indokínai kérdéssel kapcsolatos vitát már szombaton megkezdjék. A szóvivő bejelentette, hogy a francia küldöttség szerdáin felvette a hivatalos érintkezést a Vietnami Demokratikus Köztársaság Genfben tartózkodó képviselőivel. Közölte , továbbá, hogy Chauvei, berni francia nagykövet szerdán az indokinai vita mielőbbi megkezdéséről tárgyalást folytatóit Gromiko szovjet külügyminiszterhelyettessel. A szóvivő azt állította, hogy az indoikinai kérdésről tartandó tanácskozásokon az érdekelt felek megegyezése alapján felváltva Molotov szovjet és Eden, angol külügyminiszter fog elnökölni. Értekezlet! körök ezzel kapcsolatban azt a véleményüket nyilvánították, hogy Bidault az indokinai probléma vitájának gyors kitűzésével a Laniel- kormány bukásának elodázására törekszik. Bidault abban reménykedik, hogy a francia nemzetgyűlés csütörtökön délután a genfi értekezlet zavartalan folytatása és az egyre égetőbb indokinai kérdés megoldása érdekében, jobb belátása ellenére, bi zalmat szavaz majd a Laniel-kor- tnánynak. Adenauer külpolitikai munkatársa Montreauxból figyeli a genfi értekezlet fejleményeit A Neue Zürcher Zeitung jelenti, hogy az amerikai politika genfi kudarca nagy aggodalmat keltett bonni kormánykörökben. Herbert- Blan- kenhor-n, Adenauer egyik bizalmas külpolitikai; munkatársa e napokban a Genf közelében fekvő Montreaux- ba érkezett és onnan figyeli a genfi külügyminiszteri értekezlet . fejleményeit. Nam ír ebédet adott V. M. Molotov tiszteletére Phenján (TASZSZ): A Koreai Központi Távirati Iroda jelenti Géniből: Nam ír, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság^ külügyminisztere, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak a genfi tanácskozáson résztvevő küldöttsége vezetője, május 4-én ebédet adott V. M. Molotov- riak, a Szovjetunió külügyminiszterének 'tiszteletére. Szovjet művészek sikere külföldön Athén: Az athéni Olympia színháziban május harróadikán megtartották a Görögországban vendégsze- rcplő szovjet művészek, első hangversenyét. A szovjet művészek a hangverseny teljes bevételét a földrengés-sújtottá lakosság megsegítésére ajánlották fel. A május 4-i athéni lapok foglal-» koznak a szovjet művészek szereplésével. London (TASZSZ): Május 4-én a ‘londoni „Stall“ színházban zsúfolt terem előtt tartotta meg előadásét a moszkvai „Nyírfácska“ táncegyüttes. Az angol lapok elismeréssel mél- .atják a táncegyüttes művészetét, előadásának magas kultúráját és technikáját, táncok könnyedségét és fesztelenségét. Dulles tájékoztatta a kongresszus vezetőit Washington (MTI): Dulles külügyminiszter szerdán az amerikai kongresszus huszonkét tagjából álló csoport előtt, körvonalazta az Egyesült Államok indokínai politikáját. A csoport tagjai a szenátus és képviselőház külügyi és hadügyi bizottságának tagjaiból kerültek ki. A külügyminisztérium szóvivője szerint Dulles az indokínai kérdésről egyelőre nem ad. nyilvános nyilatkozatot. 3 francia nemzetgyűlés ma délután szavaz a bizalmi kérdésben Paris (MTI): Csütörtökön délután három órakor kezdődik meg a francia nemzetgyűlésben a bizalmi vita. Mint ismeretes, Laniel miniszterelnök az indokínai vita elhalasztásának kérdésében fölvetette a bizalmi kérdést. Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint a párisi, 'politikai megfigyelők anra számítanak, hogy a kormány túléli a bizalmi szavazást. A francia sajtó azonban a szavazás bizonytalan kimeneteléről ír. Megérkezett Berlinbe a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete Berlin (ÁDN) Pák Kir Len, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete szerdán megérkezett Berlinbe. Válságjelek Jugoszlávia gazdasági életében Szófia (MTI) A „Nap- red'\ a jugoszláv forradalmi emigránsok Szófiában megjelenő- lapja írja az amerikai kölcsönöknek Jugoszlávia gazdasági életére gyakorolt hatásáról: „A „Borba“ 1952 november 4-i számának beismerése szerint Jugoszlávia vezetői az 1950-' töl 1952-ig terjedő időszakban, vagyis három év alatt 241.2 millió dollárt kaptak „segélyképpen“ az Egyesült. Államoktól. A jugoszláv kormány a kölcsönöknek amerikai részről történt jóváhagyásakor kötelezte . magát, hogy engedélyezi' az amerikai monopolistáknak a jugoszláv természeti kincsek korlátlan kiaknázását, továbbá kifizeti Jugoszlávia háború előtti adósságait, kártalanítja a külföldi kapitálístákat Jugoszláviában állámosított vagyonukért és gyors ütemben fegyverkezik. Az amerikai kölcsönök természetesen nem bizonyultak elegendőnek a fegyverkezési hajsza meg valósításához. Ezért a kül földi kölcsönökön kívül milliárdokat költöttek katonai célokra az ország nemzeti jövedeleméből is. A jugoszláv vezetők az utóbbi öt év alatt 3,581.000.000 dollárt fordítottak háborús előkészületekre, vagyis hatszor annyit, mint amennyit ebben az időszakban „segély képpen" kaptak az amerikaiaktól. Jugoszlávia adósságai súlyos teherként nehezednek az ország gazdasági életére. „A nyugateurópai piacon kapott hitelek nem nagyon kedvezőek, mert a lefizetési határidő aránylag rövid, a kamat pedig meglehetősen magas. Jugoszláviáinak 1954-ben csupán a külföldi kölcsönök és más kötelezettségek kamatjáért harminckét milliárd dinárt kell fizetnie. Ezekhez a kiadásokhoz hozzájárulnak még azok a kötelezettségek, amelyekre a jugoszláv vezetők annakidején vállalkoztak. Mindezeket a kiadásokat egyre féktelenebb kivitellel igyekszik kiegyenlíteni a jugoszláv kormány. Ezt a tényt csak súlyosbítja az, hogy az amerikaiak nem folytatnak egyenlőségen 'alapuló kereskedelmet Jugoszláviával. Az amerikai kölcsönöknek és az amerikaiaknak Jugoszlávia gazdasági éle téré gyakorolt nyomásának egyenes következménye, a dinár elértéktelenedése, A külföldi monopólis- ták nyomása és a rendkívül nagy katonai kiadások miatt súlyos válságba került Jugoszlávia közszükségleti cikkeket gyártó ipara is, amely az elmúlt évben kapacitásának mindössze negyvenhatvan százalékát használta ki. Ennek következtében növekedett a munkanélküliség és nagymértékben csökkent a nemzeti jövedelem. Mindez rendkívül katasztrofálisan halott az ország lakosságának életére. A Miniszierianács határozata a hérísgysiem mspzilárdításárfll A Minisztertanács határozatot hozott a bérfegyelem megszilárdítására. A határozatot az tette szükségessé, hogy az utóbbi hónapokban nem egy helyen lazult a bérfegyelem: liberálisan kezelték a bérkérdéseket és ezzel lehetővé tették, hogy egyesek az államot és a becsületesen dolgozó munkásokat megkárosítva, — olyan bért vegyenek fel, amelyért nem dolgoztak meg. A határozat értelmében fegyelmi eljárás alá kell vonni a béralapot rendszeresen túllépő vállalatok, iparigazgatóságok vezetőit. A visszaélések megszüntetésére a bércsalások elkövetőit bíróság elé kell állítani. A határozat előírja, hogy a jövőben anyagilag is felelősség terheli azokat, akik meg nem dolgozott munkáért fizettetnek ki bért. Azoknál a vállalatoknál, ahol a béralapot túllépik, prémiumot kifizetni nem szabad. A Minisztertanács felkérte a szakszervezeteket, hogy felvilágosító mun kával segítsék elő a bérfegyelem megszilárdítását. Rövid MilpoIiíJkal liírek MOSZKVA 1954 május 3-án A. J. Visinszkij a Szovjetunió állandó képviselője az ENSZ-ben átnyújtotta megőrzésre az ENSZ főtitkárának a fajirtás bűntettéről való óvás és e bűntett büntetéséről szóló egyezmény szovjet ratifl* kációs okmányát. Ezt az egyezményt az ENSZ-közgyűlés 1948 december 9-én fogadta el. A. J. Visinszkij egyidejűleg átnyújtotta megőrzésre az ENSZ főtitkárának a nők politikai jogairól szóló egyezmény szovjet ratifikációs okmányát. Ezt az egyezményt az ENSZ közgyűlés 1952 december 20-án fogadta el. LONDON A londoni rádió jelentése szerint Paraguay ban katonai államcsínyt kíséreltek meg. A paraguayi rádió jelentette, hogy Asüncion fővárosban állomásozó lovasezred fellázadt, de a lázadást elnyomták. PÄRIS Juin marsall a NATO középeurópai erőinek főparancsnoka marad. Az Atlanti Tanács egyik szóvivője Párisban közölte, hogy a „Juin- ügyet’- lezártnak tekintik. Ismeretes, hogy Juin marsall nyilvánosan bírálta az „európai védelmi közösség“ tervét és emiatt az Atlanti Tanács megrótta.“ WASHINGTON Eisenhower elnök sajtóértekezleten kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja Stevens hadseregügyi minisztert McCarthy szenátorral támadt vitájában/ Eisenhower hangsúlyozta, hogy a hadseregügyi miniszl tér továbbra is teljes bizalmát bírja. PÄRIS Az AFP jelentése szerint működésbe lépett a' második amerikai légihíd Franciaország és Indokína között. Szerdán az egyik Marseille közelében . fekvő repülőtérről amerikai repülőgépek újabb francia csapatok, szállítását kezdték meg Indokinába. A légihíd működésének első szakasza a páriskörnyéki Orly repülőtéren kezdődött meg április húszadikán. LONDON Skóciában kedden községi választásokat tartottak. A londoni rádió jelentése szerint a Munkáspárt jelentékenyen megnövelte mandátumai számát. A Konzervatív Párt több községtanácsban elvesztette többségét. A skóciai választási küzdelemmel megkezdődtek Nagy-Britannia egész országra kiterjedő helyi önkormányzati válaisztásai, amelyek á jövő héten folyta tódnak Angliában és' Walesben. WASHINGTON Flanders amerikai szenátor sajtó- értekezleten nyilatkozott az indokínai kérdésről. A szenátor — aki nyilatkozata előtt megbeszélést folytatott Eisenhower elnökkel — hangsúlyozta, hogy az elnök előtt kifejezte azt a meggyőződését, hogy „az Egyesült Államok katonailag egyedül semmit sem tehet Indokínában.-' Flanders szerint az elnök ebben a kérdésben teljesen egyetértett vele. Arra a kérdésre, vájjon az elnök tervez-e valamilyen akciót Indokinára vonatkozóan, a szenátor így felelt: diplomáciái téren igen, katonai téren a helyzet a diplomáciai döntéstől függ. KIEV A nagy történelmi dátum — Ukrajna és Oroszország újraegyesítése háromszázádik évfordulója megünneplésére az Ukrán SzSzK Legfelső Tanácsa elnöksége elhatározta, hogy 1954 május 22-éo egybehívják Kiev- be az Ukrán -SzSzK Legfelső Tanácsának jubileumi ülésszakát. PHENJAN Május 5-én városi nagygyűlést tartottak Phenjanban. A nagygyűlés résztvevői határozatukban jóváhagyták Nam írnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének a genfi értekezleten az ország békés egyesítésével és valamennyi külföldi csapat kivonásával kapcsolatos javaslatait. SANGHAJ A Nanfangzsipao jelenti, hogy január 18-ára virradó -éjjel a közvetlenül az amerikai CIA által vezetett „Szabad Kínáért küzdő mozgalom" nevű kémszervezet tizenhét különleges ügynökből álló csoportja behatolt Kuangitung tartomány területére. A határőrök és a helyi társa- dalombiztonsáigi szervek a kémeket bekerítették. A banda hat tagját lelőtték és tizet letartóztattak. Egy kém már korábban megadta magát a hatóságoknak. A Kuangtung tartományi népbíróság tíz banditát halálra ítélt. VÖRÖS V1RÁQOK Irta: KRIZSNA CSANDRA Krizsna Csalidra haladó indiai író. Tagja az Indiai Haladó írók Szövetségének. A Bombayban megjelenő „Crossroads“ demokratikus folyóirat munkatársa. Történeteiben reális képet fest hazája dolgozóinak nehéz sorsáról és a kizsákmányolok elleni harcairól. Gyakran láttam őt a gyárunk közelében. Sovány, 12 év körüli, sö- téthaju fiú volt. Nem azért jött a gyár elé, mert arra várt, hogy munkát kap. Vak volt és a mi országunkban még azok sem találnak munkát, akik egészségeseik és jó a szemük. A vakoknak legfeljebb csak kéregetmök lehet. Ez a fiú azonban sohasem kéregetett. A daloskönyvek egész garmadát cipelte hóna ala‘t, a legújabb filmdaiokat énekelte és darabonként egy annáért árulta, a füzeteket. A munkások közül vettek is tőle sokan. Csakhogy egyre drágább lett az élet, lassan mindnyájan azon vettük észre magunkat, hogy bérünk már a negyedét sem éri. Az ételem egyre többe került, a béreket pedig nem akarták ennek arányában féléméin i. Sztrájkolni -kezdtünk. A sztrájk nem könnyű dolog. A munkához szokott ember nehezen bírja a kényszerű tétlenséget. A sztrájk azt jelenti: még egy-két lyukkal ismét beljebb kell húzni á nadrágszíjat. Egy tucat provokátoron kívül senki sem ment dolgozni közülünk. A gyárat rendőrök vették körül, de mi nyugodtan beszélgettünk csoportokban a kapu közelében. A vgk fiú is megjelent nap mint nap, énekelte dalait, de egyetlen füzetet sem tudott elacni. Hiszen sztrájkoltunk, senki sem tudhatta, mikor jutunk ismét keresethez. Egy anna pedig mégis csak egy anna, kukoricát vehetünk -rajta, egy reggelire, vagy vacsorára éppen elég. Egyik nap észrevettem, hogy a vak fiú kimerültén támaszkodik e fa'hoz. — Hány füzetet adtál el ma? — kérdeztem tőle. — Egyet sem. — Itt ma senki .sem vesz tőled, sztrájkolunk! A fiú megnyalta száraz ajkát. —- ...Amikor azt mondták, hogy függetlenek lettünk, akkor sem adtam el egyetlen füzetet sem . .. Akkor táncoltak áz emberek örömükben. ■ — És te miért nem táncoltál velük? . — Éhesen kinek van kedve táncolni? Néhány pillanatig hallgattam. Rövid gondolkodás után kivettem a zsebemből egy ampát és átadtam neki. Nem fogadta el. — Vak vagyok, de nem koldulok. Apám sem koldul. Ebben .a gyárban' dolgozott, de a művezető hanyagsága miatt megnyomorította a- gép ... Most ő is füzeteket árul, Elvezettem máshová, ahol reméltem, el tudja adni • daloskönyveit. De másnap megint a gyár előtt volt. — -A gazdagok csak angol filmeket néznek. Nem érdeklik őket az én füzeteim. Később sok munkás jött, idegen gyárak munkásai, vörös zászlókat lengetett felettük a szél.. Jelszavakat kiabáltak, forradalmi dalokat énekeltek. A vak fiút úgy vonzotta a tömeg, miint a mágnes. Közéjük keveredett és tovább sodródott velük. Ott lépegetett, az emberek között és csendesen énekelt, mert még nem ismerte jól a dallamokat. Később tisztán szárnyalt felettünk kristályosán csengő hangja, amelyet új, hihetetlen erő töltött meg. A munkások vállukra emelték a fiút, vörös zászlót -adtak a kezébe. A fiú arcán öröm tükröződött. — Miért adtatok nekem zászlót, hiszen én még kicsi vagyok. —1 De Fasl-ur-Rahman fia vagy! A te szegény apád is a mi gyárunkban dolgozott. —- Milyen színű ez a zászló — kér dezte. — Vörös. — Milyen az a vörös szín? — Nehéz azt elmondani —magyarézgatt-am. — Te még nem láttál vörös színt. A vörös szín olyan mint az emberi szív vére. Ez a munkánk szír“ íj • Múltak a napok. Minden megtakarított pénzünk -elfogyott. Reményeink napró’.-napra. percről- percre csökkentek. Egyesek már' azon gondolkoztak, hogy újból elkezdik a munkát. A gyáros nem en- I gedett követeléseinknek. Az újságok | gyaláztak bennünket, mások tanácsokat adtak, de segíteni senki sem akart. Állandó gondban éltünk — nem láttunk kiutat. Sokan határolták el, hogy másnap dolgozni kezdenek. Megpróbáltuk őket lebeszélni, de nem hallgattak ránk. Nagyon szomorú voltam. Vak barátom is egészen letört: — Holnap ismét dolgozni mennek a munkások? — Igen — válaszoltam rosszkedvűen. — Te is? • — Nem. , —■ Mit fogsz csinálni? Nem válaszoltam. Másnap mindketten napkeltékor ott álltunk a gyárkapu elő.t. A fiú kezében 'zászlót lobogtatott a szél, ajkáról pedig a legszebb forradalmi dalok szálltak az ég felé. Sohasem énekelt még olyan szépen, mint ezen a napon. A dal magával ragadta a töhbigket is, •— azokat is, akik azért jöttek, hogy munkáiba álljanak a gyár. ban, — s mindnyájan értekein! kezdtünk. Aznap sem lépett bé senki a gyár kitárt kapuján .. . Amikor a provokátorok látták, hogy ezen a napon sem sikerül-t megtörni a munkások ellenállását, megtámadt,ak bennünket. A. harcban messziről láttam, amint a. vak fiú lezuhan a földre és más kapja fel. a vörös zászlót. A fiúhoz szaladtam... A kórházban néhány munkás- gyűlt össze, á fiú ágya mellett-. Az orvos közölte.velünk, hogy legfeljebb néhány óráig é&het még kis barájunk. — Volt, aki ma bement dolgozni a gyárba? — kérdezte a vak fiú magához térve. — Senki. Megkönnyebbülten sóhajtott, csendes szóval emlékezett: — Az elvtársak zászlót adtak a kezembe ... Egyik munkás jázmint hozott a gyereknek. A fehér virágok fényesen világítottak a fiú barna kezében. — Gyönyörű virágok. Milyen csodálatos illatuk van ... Milyen a színük? — kérdezte hirtelen és arcához szorítva ,-a virágot. — Ugye vörös virágok ezek? — kérdezte újra. A nővér már válaszolni akart, de én a szavába vágtam: —■ Igen fiam, vörös virágok. Vörösek,. mint a vér. — Olyan vörös, mini a vmi zászlónk, mint az emberi szív vére? — kérdezte ismét. *—• Igen — válaszoltam könnyeimet visszafojtva. — Gyönyörű virágok ... — sóhajtott boldogan, még egyszer arcához szorította a virágokat és lehunyta a szemét. ■ A munkától eldurvult kezű emberek könmvei-ket törölgették. * ■ Nincs már köztünk a kis vak fiú. Ma kint voltam a puszta, elhagyott kis sírnál! Úgy éreztem, mint ha a, vak fiú megkérdezte volna: — Mondd csak, ki virágoznak-e valaha az én síromon a vörös virágok? — Drága kis barátom, ma elbeszélem az embereknek a te történetedet és őnekik is felteszem ezt a kérdést.
