Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-06 / 106. szám

1954 MÁJUS 8 NÄPEÖ 3 A Tatarozó Vállalat hanyagsága miatt még ma sem épült fel a tamási áruház A Tolnamegyei Szövetkezetek Szö­vetsége és a megyei tanács kereske­delmi osztálya a lakosság jobb áru­ellátása érdekében még az elmúlt évben elhatárolta, hogy Tamásiban 1 emeletes áruházát építtetnek. Me­gyei szövetségünk a beruházási igaz­gatóság bevonásával kivitelezési szer ződést kötött a Tatarozó Vállalattal 1953 augusztus 18-án az áruház fel­építésére. A szerződés szerint 1953 szeptember 1-én kellett volna az építkezést megkezdeni és december 31-én átadni az illetékeseknek. A Tatarozó Vállalat az előírt ha­táridőben meg is kezdte az építke­zést, — de oly alacsony létszámmal, hogy már előre látszott, hogy az építkezést határidőre befejezni nem tudjak. A vállalatai közölte megyei szövetségünk és a beruházási igaz­gatóság az építkezés felőli aggályait, azonban a vállalat vezetősége ígére­tet teilt, hogy a szerződésben megje­lölt határidőre befejezik az építke­zést. Későbbi időpontban a tél kö­zeledtével téliesítési költségvetési,ké­szítettünk, melybe a Tatarozó Válla­lattal az 1953-as évre 2.3 ezer forint értékű szerződést kötöttünk, hogy az áruház építkezését befejezhessék. Az építkezés megkezdése után — amikor a falazatokat annyira elké­szítették, hogy a vasszerelési munká­latokra került volna sor. — a ki­vitelező kénytelen volt az építkezést kb 3 hétre 'leállítani, mert nem volt megfelelő mennyiségű vasanyag. — Végre sikerült vasanyagot biztosíta­ni, de akkor szakemberek hiányában újabb 3 hétig szünetelt a munka. •— Három heti „pihenés" után vassze­relési szakembereket is szerzett a vállalat, akik el is végezték ezt a munkát. Később ácsszakembereket is szerzett a vállalat, de azok is so­kat pihenhettek, mert nem volt elegendő faanyag a zsaluzáshoz. Eb­ben az időben már december 21-ét írtunk és vészesen közeledett a szer­ződésben előirt határidő az áruház átadására. 195.3 december 21-től 1954 március 22-ig teljesen szünetelt a munka, an­nak ellenére, hogy a téli építkezés­re szükséges (fedezetet a hitelező rendelkezésére bocsátottuk. A téli építkezéshez készített külön szerző­désben tételenként megjelöltük azokat a munkákat, melyhez pénz' is biztosítottunk. A Tatarozó Válla­lat azonban a 23 ezer forintból csu­pán 3 ezer forint értékű munkát végzett el, ami abból állt, hogy egyes anyagokat nádpadlóval le takartak. A 704 ezer forintos kivi­telezési költségből csupán 202 ezer forintot használtak fel és így megyei szövetségünk 502 ezer forint beruhá­zási hitelt veszített el az elmúlt évi tervhitelből. A Tatarozó Vállalat ha­nyagsága és nemtörődömsége miatt nem tudtuk 1953. érd hálózatfejlesz­tési tervünket teljesíteni, nem be­szélve arról, hogy az elveszített 502 ezer forintos tervhitelből jónéhány bolt átalakítását és felfejlesztését tud tűk volna elvégezni. 1954 március 22-én ismét meg­kezdte a vállalat az építkezést. A zsaluzáshoz szükséges faanyagot azon ban nem tudták biztosítani, ezért téglafalazattal kellett a zsaluzást pó- ’olmi. Végire elkészítették ezt a mun­kát is, azonban anyag- és munkaerő hiányában a vállalat r’ezetősége a munkálatokat ismét leállította. Ezek Mi, a Bonyhádi Zománcművek MNDSZ asszonyai megszívleltük a párt- és a kormány határozatát. — Most az üzemünkben újra megala­kult az MNDSZ, s a pártkongresz- szusra úgy készülünk, hegy . jobb munkánkkal bebizonyíthassuk: har­cot indítottunk a pár:- és kormány­határozatok megvalósításáért. — Az üzem MNDSZ-asszonyai éppen ezért elhatározták, hogy versenyre hívják ki a Bonyhádi Cipőgyár, a Simon- tomyai Bőrgyár, a Tolnai Textil- gyár és a Tolnai Selyemfonó női dol­gozóit a következő versenyszempon­tok alapján. 1. Május 31-ig üzemünkben 10 nő dolgozónak adjuk át az élenjárók munkamódszerét. Ezzel elősegítjük tervünk teljesítését és könnyebbé tesszük nő dolgozóink munkáját. A munkamódszerátadással hozzá­járulunk, hogy minden MNDSZ-asz- szony elérje a 100 százalékos terme­lést, s ígérjük, hogy június 1-től 100 százalékon alul teljesítő MN- DSZ-asszony nem lesz. után újabb szerződést kötöttünk, melynek alapján ez év július 5-ig kell befejezni az áruház építését. Az elmúlt negyedévben mindössze 16 ezer forint értékű munkát végzett el a vállalat. így bizonytalannak lát­szik az áruház július 5-ig való be­fejezése. Jobb munkaszervezéssel kell ezt a fontos munkát megoldani. A tamási áruház építkezést „minta munkahellyé" nyilvánította a Tata­rozó Vállalat, Ezekután kérdezzük, hogyan szervezték meg az építkezési munkálatokat azokon a helyeken, amelyeket nem nyilvánítottak „min­ta munkahelyekké." Ha továbbra is így folytatja a Tatarozó Vállalat a tamási áruház építését, akkor a fa­lusi lakosság még ebben az évben sem tudja megvásárolni ebben az üzletben azokat az iparcikkeket és mezőgazdasági felszereléseket, me­lyek a megnövekedett igényeik ki­elégítéséhez és a mezőgazdaság fel­fejlesztéséhez okvetlenül szüksége­sek. Trieber Dezső 2. Az MNDSZ állandó ellenőrzést gyaikorol a szociális intézmények fe­lett föltöző, mosdó, étkező), valamint szem előtt tar,ja a nő dolgozók mun­kakörülményeit. Az észlelt hiányos­ságokat jelentjük a vállalat vezető­ségének, s népszerűsítjük az elért eredményeket. Ezért kéthetenként ellenőrzést végzünk és havonta az üzemorvos bevonásával együttes szemlét tartunk. 3. Az MNDSZ. a DISZ és szak­szervezettel karöltve augusztus 20- ig egy kuLúrcsoportot hozunk létre, amely augusztus 20-án már kultúr­műsorral szórakoztatja a dolgozókat. 4. Felvilágosító munkával odaha­tunk, hogy üzemünk ossz nő dolgo­zói betartsák a baleset elleni óvó- intézkedéseket, amelyet negyedévem­ként értékelünk, s nyilvánosan is­mertetjük az elért eredményeket, vagy hiányosságokat. Az üzemi MNDSZ asszonyai­nak nevében: Novák Györgyné titkár h. A Bonyhádi Zománcmüvek MNDSZ-asssonyainak versenye Megkezdőin az 1954. évi beadási kötelezettség termelőkkel való megtárgyalása Pártunk és kormányunk az új be­gyűjtési rendelettel 3 évre egyönte­tűen állapította meg a termelők be­adási kötelezettségét, mely komoly mértékben csökken valamennyi cikk féleségben, az elmúlt évhez viszo­nyítva. Az új 3 éves begyűjtési rendszer, mivel a kötelezettségek 3 éven ke­resztül nem változnak, lehetőséget biztosít valamennyi beadásra köte­lezettnek a kötelezettség maradékta­lan teljesítésére, illetve arravaló fel készülésre. A teljesítésre való felkészülés egyik alapja az, hogy a kötelezett­séget, melyet a termelők tényleges földterülete alapján állapítottak meg a termelők meghallgatásával legye­nek beütemezve. Ezt a célt szolgálják a községi ta­nácsoknál, begyűjtési: megbízottak­nál a most beindult begyűjtési terv­tárgyalások. A kötelezettségek helyes üteme­zése, mely úgy népgazdaságunknak, mint valamennyi termelőnek egyéni érdeke, akkor biztosítható, ha min­den beadásra kötelezett a községi tanács által kiküldött értesítésre jól felkészülve pontosan megjelenik. Hogyan készüljön fel a termelő az egyéni tervtárgyalásra. 1. Állítsa össze vetésterületét, úgy a saját, mint bérelt területére, a községi tanács által kiadott értesítés hátlapján. 2. Végezzen előzetes számítást ott­hon, hogy például takarmánygabona beadását árpával, vagy zabbal, vagy mindkettővel és milyen arányban kívánja teljesíteni. 3. Kukoricabeadási kötelezettségé­be hüvelyest, babot, borsót, vagy len csét kíván-e beadni, vagy .esetleg egész kukoricabeadási kötelezettsé­gét hüvelyessel kívánja-e teljesíteni. 4. Használja ki a kormányzat ál­tal kiadott kukorica kedvezményt azzal, hogy sertésbeadásának telje­sítését most a tárgyalások során üte- meztesse a II. vagy III. negyedévre. Ugyancsak módja van arra a terme­lőnek, hogy takarmánybeadását hí­zottsertéssel teljesítse ha ez számá­ra előnyösebb. Minthogy az egyéni tárgyalások során történik a mérséklések végle­ges rögzítése és megadása, szüksé­ges, hogy minden beadásra kötele­zett a nála előforduló jogos mér­séklést megfelelően igazolni tudja. Milyen okmányok szükségesek az igazoláshoz. 1. Termelési szerződések. 2. Szociális és gyermek-kedvez­ményhez szükséges igazolások (gyer­mek és öregek születési anyaköny­vi kivonata, munkaképesség csök­kenést megállapító orvosi igazolás). 3. Uj telepítési szőlőről vagy 20 százalékot meghaladó tőkehiány pót­lásról szóló igazolás. 4. Az elmúlt évről esetleg fenn­maradt hátralékok pontos megálla­pítása és egyeztetése végett a mult- évi könyv és vételijegyek. A jól végrehajtott tervtárgyaláson a termelők részleteiben is megisme­rik, hogy mit jelent részükre az ú.j többévre szóló begyűjtési rendelet, amikor könyveikbe valamennyi cikk be a csökkentett beadást bizonyító számok kerülnek be. A beadási kötelezettség egyen­kénti megtárgyalása során messze­menően érvényesül a beadási rend­szer demokratizmusa, amikor a tör­vény keretén belül a termelők egyé­ni adottságainak figyelembevételével állapítja meg államunk a termelők beadási kötelezettségét. Éppen ezért jelenjen meg minden termelő pon­tosan kötelezettségének megtárgya­lásán. Párlif*ásiyítás a szovjet államapparátus munkájában „A falu gazdája én vagyok, tehát én parancsolok . . A szovjet állam — tehát a szovjet államapparátus is azért erős, mert munkáját a kommunista párt irá­nyítja. A párt dolgozza ki azt a po­litikát, amelynek valóraváltása aszov jet apparátus tevékenységének leg­fontosabb feladata. A párt neveli po­litikailag a szovjet értelmiséget, az államapparátusban dolgozó kádereket a párt mozgósítja őket harcra a hi­bák ellen. A XIX. pártkongresszus az SZKP Központi Bizottsága 1953 júliusi tel­jes ülésének útmutatásai alapján megszilárdult a pártirányítás a párt és az államapparátus minden lánc­szemében. A pártszervezetek az ed­digieknél színvonalasabban irányít­ják a szovjet és gazdasági szerve­ket. A pártbizottságok vezetőségi ülé seken és teljes üléseken egyre gyak­rabban vitatják meg egy-egy gazda­sági ág irányításának, a dolgozók mindennapi életében felmerülő szük­ségletek kielégítésének, a kereske­delmi szervezetek, a közétkeztetési vállalatok irányításának kérdéseit. V. I. Lenin azt tanította, hogy minden szervezési munka kulcsa a káderkiválasztás és a végrehajtás ellenőrzése. A párt az. államappará­tus munkájának megjavításáért fo­lyó harcban mindig szem előtt tar­totta ezt az útmutatást. A végrehaj­tás ellenőrzésének célja, mint azt az SZKP XIX. kongresszusán hang­súlyozták, elsősorban az, hogy fel­fedjék a hiányosságokat, a tömény- sértéseket és segítsék a becsületes szovjet embereket, megbüntessék a visszaeső bűnösöket és küzdjenek a határozatok végrehajtásáért. A párt­szervek gondoskodnak arról, hogy a vezető szervek határozatait helyesen, minden ferdítés nélkül váltsák való­ra, hogy az apparátus pontosan és lelkiismeretesen dolgozzék s ne vé­gezzen fölösleges munkát. Az utóbbi időben jelentékenyen aktivizálódott számos minisztériumi pártszervezet tevékenysége. A Szov­jetunió pénzügyminisztériumának pártbizottsága például egyik taggyű­lésére készülve széleskörű felvilágo­sító munkát végzett az aktívák, a kommunisták, a minisztérium összes dolgozói között arról, mennyire fon­tos a jelenlegi viszonyok között az államapparátus munkájának meg­javítása. A felvilágosító munka nyomán fokozódót, a kommunisták és pár tónk í v ü Liek aktivitása: a mi­nisztérium dolgozói több, mint 500 javaslatot tettek az államapparátus munkájának leegyszerűsítésére és olcsóbbálé telére. A párt megköveteli összes szerve­zeteitől, hogy állandóan erősítsék az államapparátus minden láncszemé­nek irányítását, rendszeresen vizs­gálják felül az összes intézmények és hivatalok munkáját — mind a köz­ponti, mind a helyi' intézmények, — s állandóan ellenőrizzék minden funkcionárius tevékenységét, bármi­lyen tisztséget töltsön is be. Nem szabad elfeledni, hogy a pártellen­őrzés elhanyagolása ahhoz vezet, hogy a funkcionárius elbürokratizá- iódik, elszakad a tömegektől s gya­korlati munkája kudarcba fullad. A pártszervezetekben rendszeresen meg kell vita-ni az államapparátus mun­Az utóbbi hónapokban a dolgozó asszonyoknak igen sok bosszúságot okozott a Sidol fómtisztító haszná­lata. Hiába dörzsölték vele a tisztí­tásra szánt tárgyat, nem fényesített. A minőségvizsgáló intézeti szakértők megállapították, hogy az utóbbi idő­ben a Sidol minőségében huszonöt­káját, rendszeresen irányítani kell az államapparátusban dolgozó kom­munistákat, és a pártonkívüli szerve­zetekben működő pártcsoporíokat. A pártszervezetek feladata, széles­körű harcol folytatni az államappa­rátus munkájának minden elferdí­tése ellen, segíteni a kommunistá­kat és pártonkívülieket, hogy bát­rabban fedjék fel a hiányosságokat, messzemenően előmozdítani a bírá­lat és az önbírálat kibontakozását. Az intézmények pártalapszervezetei harcoljanak még aktívabban az ál­lamapparátus munkájának megjaví­tásáért és a bürokrácia gyökeres ki­irtásáért. A pártszervezetek köteles­sége, hogy neveljék a kommunisták felelősségérzetét intézményük jó munkájáért, fokozzák az alkalma­zottak körében végzett nevelőmun­kát. Minden alkalmazott legyen tisz­tában azzal, hogy munkája országos jelentőségű, hassa át az a tudat, hogy munkájával a népet szolgálja. A szovjet intézményekben folyó egész pártpolitikai munka irányul­jon arra, hogy az államapparátus ká­dereit a kommunista párt- iránti odaadás, az állami fegyelem szigorú betartásaira, a vezető szervek hatá­rozatainak és útmutatásainak pontos teljesí lésére nevelje. harminc százalékos romlás követke­zett be. A Budapesti Tisztaság Szap­pan és Mosóporgyár felelős vezetői szem elől tévesztették a kormány- programm célkitűzését, „jobb minő­séget a dolgozóknak". Az ügyészség a gyár vezetői ellen a bíróság előtt vádat emelt. Ezt a „prófétai“ kinyilatkozta­tást Bakó' István, öcsény község tanácselnöke mondotta 1954. ápri­lis havában a járási pártbizottság egyik munkatársának, Hauszknecht elvtársnőnek. Na, nézzünk csak a dolgok mélyére és próbáljunk el­igazodni az útvesztők labirintjá­ban, kezdjük bogozgatni azt, hogy .dicső tanácselnökünket mi kész­tette e kinyilatkoztatásra. Először is hajtom fejemet Bakó elvtárs tekintélye előtt, én, földi halandó, tisztában vagyok azzal, hogy tulajdonképpen egy tanácsel­nök idegei sem lehetnek kötélből, különösen, amikor sorozatosan la­kásproblémákkal zaklatják. Ilyen esetről akarok röviden, dióhéjban írni: Ifj. Klézli Józsefné öcsényi lakos kérvényt nyújtott be lakásigénylés­re a helyi tanácsnál. A kérvényben feltüntetett 3 üres lakást, ahova beköltözhetne. (Megjegyezni kívá­nom, hogy az említett elvtársnő eddig egy pici kamrának nevezhe­tő szobaféleségben lakott férjével.) Két lakást különböző kifogással el­utasított a tanács, többek között, hogy ifj. Horváth József részére van fenntartva, mert az ő lakásá­ban italboltot fognak nyitni.. Szívé­lyesen — már ahogy lelett — meg nyugtatta az elnök elvtárs ifj. Klézlinét, hogy a legközelebbit biztosan ő kapja meg. Örömmel a szívében sietett ifj. Klézli Józsefné, hogy van még egy üres lakás. Talán ... — Szó sem lehet róla. Ott lesz a napköziottíhon — válaszolta az elnök. Ifj. Klézli Józsefné helyesen, a járási pártbizottsághoz fordult, hogy hallgassák meg és orvosolják panaszát. A járási pártbizottságon nem tudták mire vélni Bakó elv­társ eddigi tetteit és javasolták ifj. Klézli Józsefnének, hogy köl­tözzön be végre a negyedik üres lakásba. A tanács majd biztosan ki fogja utalni. Az ügy biztos el­rendezése végett telefonon is át­szóltak Öcsénybe. Szinte magam elé tudom képzel­ni Bakó elvtárs elképedt arcát, amikor értesült a történtekről-. Be­költöztek a lakásba. Csodálat és hódolat ennek a fiatalasszonynak, aki be mert hatolni az oroszlán barlangjába, hogy megkeresse iga­zát. Hiába akart az elnök elvtárs rövid hetek alatt új napköziott­hont, fehér abroszos italboltot nyit­ni csak azért, hogy egy család ne kapjon lakást. A bosszú nem maradt el. Bakó elvtárs a járási tanács . illetékes osztályánál feljelentette ifj. Kléz­linét, s 500 forintra megbüntették azért, mert ezzel a tettével állító­lag megakadályozta a napköziott­hon létrehozását. — Arról nem is beszélve, hogy még van üres lakás a községben. Egye’őre még az az érdekes, hogy ifj. Klézlinét behívatták a ta­nácsházára, felolvasták előtte a jegyzőkönyvet, kirhondták az íté­letet; 500 forint, amit 8 nap alatt be kell fizetni. Ezzel még nem fe­jeződött be az ügy. Utcáról-utcára járva dobszóval hirdettette a ta­nács, elrettentő példakép, hogy így jár, aki nem engedelmeskedik a tanács akaratának. A „kiskirályok" . uralmát dolgo­zó népünk alapjában elfojtotta. Megszűnt már az a világ, hogy „amit én akarok, annak úgy kell történnie". „Először a sógor ,koma, jóbarát kap lakást, aztán majd meg látjuk". Arra vagyunk már kíván­csiak, hogy Bakó elvtárs mikor akar rájönni, hogy nemcsak a ke­bel-barátokat, hanem a többi dol­gozókat is megilleti az emberséges hajlék. A Sidol m\mw\ leelösséire mú a Tisztaság Szappan- és Mssöaorgyár vezetőit

Next

/
Oldalképek
Tartalom