Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-06 / 106. szám
2 NAPLÓ 1954 MÁJUS 6 A genfi értekezlet keddi teljes ülése A Koreai Egységes Oemskratikus Hazafias Arcvonás Központi Bizolfságának felhivása Genf. Az MTI kiküldött tudósítóin jelenti: Huang Hua, a genfi értekezleten résztvevő kínai küldöttség szóvivője sajtóértekezleten számolt be az értekezlet kedd délutáni üléséről. A kínai szóvivő a többi között kijelentette: a genfi értekezlet keddi ülésén Van Vaithajakon herceg, thailföldü külügyminiszter elnökölt,. Az ülésen Kanada, Hollandia és Etiópia küldöttségének vezetője szólalt fel. Az elnök javasolta: minthogy senki sem iratkozott fel a további ülések szónoki listájára, szerdán és csütörtökön ne tartsanak ülést s ezt a .két napot a küldöttségek neiTHhivatalos érintkezésre használják fel. Az elnök javaslatát senki sem ellenezte és így az értekezlet elfogadta. A legközelebbi teljes ülést pénteken délután fél négy órakor tartják. Pearson kanadai külügyminiszter mindenekelőtt arról beszélt, felszólalásának célja: el akarja kerülni, hogy magatartását úgy fogják fel, mintha nem támogatná teljesen az úgynevezett ENSz-országok politikáját a koreai kérdésben. Kijelentette, nem szeretné, ha úgy tekintenének rá, mint aki közömbös azokkal a támaPeking (Uj Kína) Egyre több tény mutat arra, hogy a genfi értekezlet amerikai küldöttsége az értekezlet sikere ellen dolgozik. A genii értekezlet egyik legfontosabb feladata az, hogy tárgyalások útján állítsa helyre az indokínai békét Az amerikai külügyminiszter azonban minden erejével azon volt, hogy az Egyesült Államok szövetségeseit rávegye az indokínai kérdés békés rendezésének megakadályozására és a vietnami háború kiterjesztésére. Dulles még május 2-án is. tehát hazautazása előtt egy nappal felhasználta az úgynevezett Anzus- paktum által nyújtott lehetőséget és az amerikai küldöttség székhelyére rendelte Ausztrália és Uj- Zéiand küldöttét. Azt akarta tőlük; hogy az Egyesült Államok vezetésével gyorsítsák meg a délkeletázsia; támadó katopaf tömb megszervezédásókkal szemben, amaiyeket az Egyesült Államok ellen intéztek a genfi értekezleten. Ezekután természetes, — mondotta a szóvivő — hogy Peárson beszéde nem volt egyéb, mint Dulles mult- heti felszólalásának helyeslése. A továbbiakban a kanadai külügyminiszter azt hangoztatta, hogy a koreai kérdést az ENSz ’korábbi határozata alapján kell megoldani. Teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy az ENSz Koreában hadviselő fél, s egyetlen hadviselő fél sem kényszerítheti rá akaratát a koreai népre. Pearson ezután azt az érvet használta, hogy az összkoreai bizottságban, amely a koreai választásokat előkészítené, Korea két részének lakossága számaránya szerint legyen képviselve. Huang Hua leszögezte, hogy a két egymással ellentétes és egymás ellen háborút viselt koreai rendszer csak akkor működhetik együtt, ha problémáikat kölcsönös tárgyalások és egyhangúan hozott megegyezés alapján oldják meg. A szóvivő utalt arra. hogy a fontos nemzetközi kérdések rendezése terén is ez az egyetlen észszerű módszer. Példaként a genfi értekezletet említette, amelyen véleménye sét, a vietnami háború kiterjesztését és akadályozzák meg, hogy az indokínai kérdés genfi megvitatásának bármilyen eredménye szülessék. Az amerikai, angol és francia hír- ügynökségek és lapok nem egyszer beszámoltak arról, hogy Dulles — miközben folytak az ázsiai kérdé- ,-ek megoldását célzó tárgyalások — időnként az amerikai küldöttség székhelyére hivatta az Egyesült Államok szövetségeseinek genfi küldötteit és titkos megbeszéléseket Tartott velük. Ezeken a titkos megbeszéléseken igyekezet még nagyobb nyomást gyakorolni a szövetségesekre, hogy az Egyesült Államok politikáját követve, akadályozzák meg a genfi értekezlet sikerét, csatlakozzanak az amerikai vezetés alatt elképzelt délkeíetázsiai katonai tömbhöz és csapatok küldésével közvetlenül avatkozzanak bele a vietnami háborúba. szerint nem lehetne megoldani a problémákat, ha a kérdéseket a szavazatok többségével döntenék eL Huang Hua ezután Luns holland külügyminiszter felszólalását ismertette. A holland külügyminiszter Pearsonh'oz hasonlóan védelmébe vette az amerikaiak koreai agresszió ját. A holland küldöttség vezetője is amellett szállt síkra, hogy a koreai kérdést a korábbi ENSz-határozatok alapján oldják meg. Teljesen figyelmen kívül hagyta azt a körülményt — mondotta a kínai küldöttség szóvivője, — hogy az Egyesült Államok az ENSz zászlajának cégére alatt nyomult előre egészen Kína határáig. így tehát az Egyesült Államok követett el agresz sziót és nem Kína, s ezért az ENSz- nek az a határozata, amely Kínát agresszornák nyilvánította, felélőtlen és mélységesen szégyenletes. Zabé Gabre Hayvot, az Etiópiái küldöttség vezetője volt a keddi ülés utolsó szónoka, ö is az ENSz korábbi törvénytelen határozataira hivatkozott s ő sem tett semmiféle pozitív vagy új javaslatot. Az etiópiai küldött azonban beszédében kifejezésre juttatta azt az óhaját, hogy. a koreai kérdést békés úton oldják meg. Dulles Washingtonba érkezett Az „AFP“ jelenti, hogy Dulles amerika' külügyminiszter kedden este Washingtonba érkezett. Dulles fogadására megjelent a repülőtéren Nixon, az Egyesült Államok alelnö- ke is. Dulle? szerdán megbeszé’éseket folytatott Eisenhower elnökkel, majd a délutáni órákban a Köztársasági Párt és a Demokrata Párt vezetőivel tárgyalt. Az egyiptomi kormány betiltotta az AI Miszri című lapot (MTI) A londoni rádió jelenti, hogy az egyiptomi kormány bezáratta az A1 Miszri,^Egyiptom legnagyobb példányszámban megjelenő lapja szerkesztőségének helyiségeit. A lapbetiltásra azután került sor, hogy a bíróság ítéletet hozott Mahmud és Husszein Abul Fath — a lap ‘ulajdonosa, illetve főszerkesztője ügyében. Az ítéletet a forradalmi tanács is jóváhagyta. A két fivért áliamelienes tevékenységgel vádolták. Fhenjam (TASZSZ) Közzétették a Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Arcvonal Központi Bizottságának a koreai néphez intézett felhívását. A felhívást a Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Arcvonal Központi Bizottságának május inásodikán Phenjanhan tartott ülésén fogadták el. A felhívás rámutat arra. hogy a genfi tanácskozás, amelynek hivatása, hogy elérje az égető ázsiai kérdések. köztük a koreai kérdés békés rendezését, igen nagy érdeklődést és reményeket kelt az egész koreai népben és a világ békeszerető népeiben. A koreai kérdés békés rendezése — mondja a felhívás — a koreai nép leghőbb vágya. Nam ír külügyminisz ter a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője, a genfi tanácskozás második napján az egész koreai nép akaratát kifejezve, kézzelfogható javaslatot terjesztett elő hazánk békés egyesítésére. A felhívás a továbbiakban hangsúlyozza, hogy V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere és Gsou Iín-laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere a genfi tanácskozáson elhangzott nyilatkozatukban támogatták Narn ír javaslatát. Dulles és Dél-Korea képviselője teljes egészében ellenzi Korea békés egyesítésére irányuló igazságos javaslatunkat — folytatódik a felhívás. MTI Az „AFP“ jelenti, hogy Laniel francia miniszterelnök kedden felvetette a nemzetgyűlés előtt a bizalmi kérdést a kormány indokínai politikájára vonatkozó interpellációk elnapolása tárgyában. Eaniel az interpcllációs vita olyan időpontra való elnapolását kérte a parlamenttől, amelyet — mint mondotta — „akkor állapítunk meg, mihelyt a genfi tárgyalások ezt lehetővé teszik." A nemzetgyűlés úgy döntött, hogy a bizalmi kérdésről csütörtökön szavaznak. MTI Az indiai lapok vezércikkei nagy megelégedéssel fogadják a „lényegében egybehangzó felfogást“, amely Colombolran áz öt ázsiai ország között kialakult. A ,.Tames of India" hangsúlyozza ,,Kandy a kezdetét és ne a végét jelentse annak a folyamatnak, amely Korea demokratikus alapon és a koreai nép szabad akaratnyilvánításának megfelelő békés egyesítése céljából — mondja a felhívás — szükségesnek tartjuk, hogy egy időben kivonjanak Koreából minden külföldi csapatot. Éppen ezért a Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Arcvonal Központi Bizottsága a legigazságosabbnak és egyedül helyesnek tekinti a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének a genfi értekezleten tett javaslatát, miszerint Koreából hat hónapon belül ki kell vonni a külföldi csapatokat. A Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Arcvonal Központi Bizottsága a le#észszerűbbnek, időszerűnek és gyakorlatinak találja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének a genfi tanácskozáson elhangzott javaslatát, mely indítványozza, hegy Dél- és Észak-Korea képviselőiből alakítsanak összkoreai bizottságot az Észak- és Dél-Koreában minden külső beavatkozás nélkül megtartandó szabad választások lefolytatására. A felhívás felszólítja a hazafias pártok és társadalmi szervezetek minden tagját, minden hazafias érzelmű embert és közéleti személyiséget, határozottan követelje, hogy a genfi tanácskozás fogadja e! tárgyalási alapul a koreai kérdés megoldásához a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának javas tatát. ázsiai ügyekben nemcsak hallatni, hanem érvényesíteni is kívánja a szabad Ázsia illetékes hangját.“ A „Hindustan Standard“ kijelenti, hogy „a sötét tervekkel és erős nyomással szemben elért megáiia- podás az ázsiai nézet diadala. Sohasem várt teljes egyhangúság nyilatkozott meg' minden megvitatott kérdésben.“ A „Free Press Journal" kijelenti, hogy ,a kapcsolat Genf és Colombo között rendkívül létfontosságúvá várt“ és felhívja a Géniben tárgyaló nagyhatalmakat, hogy „szívleljék meg Ázsia hangját". PEKING Nehru, India miniszterelnöke május 3-án üdvözlő táviratot intézett Csou En-Iajhoz, a Kínai Népköztársaság külügyminiszteréhez, abból az alkalomból, hogy a két ország aláírta a Kína—Tibet körzete és India közötti kereskedelemről és közlekedésről szóló egyezményt. Május 29-én és 30-án lesz a Nemzetközi Gyermeknap Az Egyesült Állomok genfi küldöttsége az indokínai béke eilen dolgozik Miilpolifikai hírek „Nekünk béke kell, nem katonai szövetség“ ímlia közvéleménye szembehelyezkedik az Egyesült Államok kalandor ázsiai politikájával Irta: O. ORESZTOV Az utóbbi napokban csaknem valamennyi indiai lap vezércikkekben és szerkesztőségi cikkekben foglalkozott az ázsiai béke fenntartásának kérdésével. Indiának, mint Dél- kelet-Ázsia más országainak is, alapos okai vannak, hogy nyugtalankodjék biztonsága miatt. Április 2-án Karacsiban aláírták a pakisztáni—török egyezményt, amelynek alapköve a két országnak nyújtott amerikai segély. Ez a katonai egyezmény, amelyről hosszú ideig folytak a tárgyalások, közvetlenül veszélyezteti a délkeíetázsiai országok, elsősorban India békéjét és biztonságát. Ez az egyezmény azt jelenti, hogy e térség egyik nagy országa belesodróaott a „hideg háborúba", amelyet az Egyesült Államok agresszív erői szítanak, azt jelenti, hogy Pakisztán a keletázsiai amerikai agresszió támaszpontja lesz. „Az ázsiai népek szemében — írja a United Ysha bombayi lap, — Pakisztán elárulta az ázsiai népek erősödő külpolitikai egységét és veszélyes módon a' hidegháborúban résztvevő egy hatalomhoz kötötte magát Az ázsiai népek semmi rosszat nem látnak a gazdagabb Nyugat gazdasági segítségének elfogadásában, noha az óvatossága: azért e tekintetben is szükségesnek tartják. Katonai segély elfogadása azonban — és itt van a nézeteltérések lényege — a szomszéd ázsiai országokkal szembeni nyílt bizalmatlanságot jelent... Az egészben az a makacsság a legaggasztóbb, amellyel Amerika be akarja vonni a hidegháborúba az ázsiai nemzeteket, jóllehet ezek azt akarják, hogy hagyjanak békét nekik. Valóban azt hiszik az amerikaiak, hogy Pakisztán nak jobban kell a felfegyverkezés, mint mondjuk, dolgozóinak ellátása bútorral.“ Az indiai sajtó szerint az amerikai pakisztáni katonai összeesküvés az Egyesült Államok agresszív politikájának egyik megnyilatkozása. Az eféle megnyilatkozások sokasága arra készíteti India közvéleményét, hogy aggodalommal figyelje az Egyesült Államok minden lépését. Ázsiában. Ezek az aggodalmak csak erősödtek azóta, hogy Dulles amerikai külügyminiszter március 29-én megtette Kína és Indokína népei elleni ismert nyilatkozatát. Az amerikai külügyminiszter nyilatkozata, amely nem sokkal a genfi értekezlet előtt hangzott el, elégedetlenséget keltett Indiáiban. Az Indiain Express című lap Dullesnek válaszolva azt írja: a genfi értekezlet sikeres kimenetele „azon múlik majd, elérik-e vagy sem a kölcsönös megértést Kínával.“ A lap megjegyzi, hogy Dulles indokolatlanul vett bátorságot magának ahhoz, hogy a délkeletázsiai országok nevében beszéljen. Az indiai nép felháborodása a diktátum és a nyomás amerikai politikája miatt nőttön-nőtt. India, Burma, Indonézia, s más délkelet- ázsiai országok követelik, hogy az Egyesült Államok hagyjon békét nekik, s engedje meg kormányaiknak, hogy olyan külpolitikát folytassanak, amilyet jónak látnak. „Az Egyesült Államok a világ dik latorénak szerepére tart igényt, — írja az Advance című kanpuri lap. — Nem tűr semlegességet.... — Velem, vagy ellenem! — követeli. Egyet len országot sem hagy középúton haladni. .." India kitartóan a semlegesség politikáját folytatja. Az Egyesüli: Államok emiatt rosszat forral ellene. — Most megmutatta kártyáit, s nyomást próbál gyakorolni Indiára, azzal, hogy fegyvert szállít Pakisztánnak.“ Általános elégedetlenséget kelt Indiában és más ázsiai országokban a Kínai Népköztársasággal szembeni agresszív amerikai politika is, továbbá a nyugati hatalmaknak az a terve, hogy Kína-ellenes katonai szövetséget hozzanak létre s ugyanígy az Egyesült Államok vonakodása attól, hogy a megérett ázsiai problémák tárgyalásánál és megoldásánál tekintetbe vegye a kínai nép törvényes jogait. Mintegy erre a politikára adtak választ az ázsiai országok képviselői a brit nemzetközösséghez tartozó országok képviselőinek nem hivatalos lahorei konferenciáján (Pakisztán). „Csaknem valamennyi ázsiai küldött elutasította, hogy országa egy vagy több nyugati országgal együtt résztvegyen a Kínai Népköztársaság vagy a kommunizmus ellen irányuló katonai szövetségiben... — írta a Times of India című lap március 28-i számában. — Mint közük, a nyugati küldöttek ismételten megpróbálkoztak azzal, hogy kiderítsék, mikén! vé lékednek az ázsiai küldöttségek a „kommunista veszély" elleni katonai szövetségek esetleges létrehozásáról. A konferencia ... értésére adta a nemzetközösség nyugati tagállamainak, hogy Ázsiának különvéleménye van a mai nemzeíközi helyzetet illetően." Ezt az álláspontot különösen India küldöttei védelmezték erélyesen Lahojeban. Az indiai nép békét követel. Az országban ezért nagy visszhangot keltettek a Franciaország, Na>gyBritannia és az Egyesült Államok kormányaihoz intézett március 31-1 szovjet jegyzékben foglalt javaslatok. Ezek a javaslatok egyeznek a nemzetközi feszültség levezetésére, a tartós béke megteremtésére -örekvő népek óhajaival. A Times of India a szovjet jegyzékhez fűzött kommentárjaiban hangoztatja, hogy „a béke megteremtéséhez a gyakorlati alapot csak az adhatja meg, ha üdvözöljük a*Szov- je.iunió részvételét egy, a közös kötelezettségeket és korlátozásokat előíró biztonsági rendszerben." Az „ázsiai nap“ hozzájárul majd ahhoz, hogy felvilágosítsák a széles. tömegeket, müven fontos szerepet töltenek be az ázsiai népek a világ- béke fenntartásában és megőrzésében, a megérett nemzetközi problémák megoldásában. Az ázsiai országok e sArrepéről beszélt Nehru is a Ceylon Observer című ceyloni lap tudósítójának adott nyilatkozatában. Emlékeztetett, hogy India hathatósan előmozdította a koreai fegyverszünet megkötését. Megjegyezte, hogy az ázsiai országok együttműködésükkel előbbre vihét- nék a világbéke ügyét. Rámutatott, hogy Ázsia népei nem állnak egyedül béke vágyukkal: „még azokban a hatalmas országokban- is, amelyek háborúra készülnek, sqkan vannak, akik hozzánk ázsiaiakhoz hasonlóan ágy látják, hogy egy elkövetkezendő háború katasztrofális lenne az emberiségre nézve." Nehru nyilatkozatában felhívta az ázsiai országokat, hogy, tárgyalják meg a megérett ázsiai problémákat, Hangoztatta, hogy „a fő probléma természetesein a háború lehetősége és a háború elhárítása valamilyen módon.“ Ázsia népeinek békéjét az imperialista erők veszélyeztetik, amelyek szeretnék visszaforgatni a történetem kerekét. Ha rajtuk állna, felélesztenék a XIX. századbeli gyarmati rendszert. Az agresszív imperialista körök nem akarják tudomásul venni az ázsiai népek tudatában és életében végbement változásokat. Ám a régi és új gyarmatosítók politikája az ázsiai milliók erősödő ellenállásába ütközik. A „Basumati" című kafkuttai bur- zsoá lap élesen elítéli az Egyesült Államokat, amiért beavatkozik az ázsiai országok belügyeibe. „Az Egye sült Államok vezető körei — írja a lap — úgy bánnak az ázsiai országokkal, mintha hűbértartományuk lenne egész Ázsia... Az Egyesült Államokban kommunistáknak nevezik mindazokat, akik ellenzik az amerikai háborús készülődést, védelmezik a polgári szabadságjogokat és véget akarnak vetni az imperialista kizsákmányolásnak. A Wall Street szótára szerint az indomai vagy malájföldi függetlenségi harc — kommunista összeesküvés. Minden ilyen megnyilatkozás lényege azonban az, hogy az Egyesült Államok egyetlen neki nem tetsző kormányt sem akar megtűrni Délkelet- Azsiában." „ Nekünk ázsiaiaknak béke kell, nem katonai egyezmény, vagy szövetség" — írja a Foreign Affairs Reports című közlöny egyik cikkében. A cikkíró hangoztatja, hogy az im-' perialistáknak, ha tetszik, ha nem, tudomásul kell venniük a távolkeleti láthatárom megjelent új tényezőket. I az MNDSZ, a DISZ, az MSZT és I a tanácsok népművelési osztályai 1 adnak gazdag műsort. Idén a Nemzetközi Gyermeknapot május 29-én és 30-án rendezik meg, A Nemzetközi Gyermeknapon
