Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-18 / 92. szám

1954 ÁPRILIS 18 NAPLÓ S KÜLFÖLDI HÍREK SANGHAJ A japánban kormányon lévő Li­berális Párt és úgynevezett Haladó Párt egyes vezetői nagy összegeket kaptak megvesztegetés fejében, mi­után a parlament a múlt évben több törvényt hozott a hajóipari részvény társaságok tulajdonosainak érdeké­ben. A botrányba huszonnégy hajó­gyártó és hajózási részvénytársaság és három hajótulajdonos-szervezet szerepek Mint jelentik, a tokiói kerületi ügyészség elhatározta, hogy fe ké­ri a parlamentet, engedélyezze Eiszak Szató-nak. a kormányon lévő liberális párt titkárának letartózta­tását. mert a botrány egyik fősze­replője volt Szato a hírek szerint tavaly októberben kilenc-kilenc mi' ió jent kapott a japán hajótu- lajdonosok társaságától és a Tanán Hajógyári Szövetségtől. A „Mainici“ című lap jelentése szerint kihallgatás végett csütörtö­kön a tokioi kerületi ügyészségre beidézték Mamoru SziVemieut. a Haladó Párt vezetőjét, akit szintén azzal gyanúsítanak, hogy politikai tevékenvségéhez a Japán Hajósvé- l'osok Tárvaságától kapott pénzösz- szégeket. Mint az „AFP“ hírügynökség to­kiói tudósítója jelenti, a japán lapok feltevése szerint a kormány kény­telen lesz lemondani, mert a bot­rány nyomozása során kiderült, hogy magasrangú kormánvhivatal- nókok vettek részt a szóbanforgó üzeimekben. RÓMA Az Olasz Keresztény-Demokrata Párt belső válsága egyre jobban kiéleződik. Az „Época“ című heti­lap közölte a kereszténydemokrata jobbszárnv három képviselőjének: Pella volt miniszterelnöknek, Andreotti volt belügyminiszternek és Togni volt közlekedésügyi minisz­ternek nyilatkozatait, akik mind­hárman támad }ák a négvpárti koa­líciót és amellett foglalnak állást, hogy a monarchisták, sőt az újfa­siszták bevonásával ki kellene szé­lesíteni a kormánytöbbséget. RÓMA O'aszorszntrban a tömegpusztító fevvverek felhasználásának eltiltá­sát követelő széleskörű tömegmoz­galom van kibontakozóban. Három nagyváros, _ Bari, Alesszendria és Pe saro városi tanácsai egyhangúlag határozati javaslatot fogadtak el, amelyben az atom- és hidrogénfegy­verek felhasználásának eltiltását követelik. Messinában a kommunista, szocia- ista, kereszténydemokrata, köztár­sasági párti és szociáldemokrata pártszervezetek, valamint a béke­harcosok, a volt frontharcosok és a hadirokkantak helyi szervezetei kö­zös felhívást tettek közzé, amely hangsúlyozza, hogy minden jóaka- ratú embernek együtt kell működ­nie a béke megőrzésére, az emberi civilizáció megmentésére irányuló mozgalommal. Ezekben a napokban a béke hívei O aszország több városában tartot­tak gyű éseket. Nápolyban a béke- gyűlésen felszólalt Labriola szená­tor is. A békegyűlésről üzenetet in­téztek a vatikáni államtitkársághoz, amely hangsúlyozza: Núpo'v polgá­rai arra kérik a Vatikánt, hogy te- kinté've telles súlyát vesse latba a nucleáris fegyverek alkalmazásá­nak eltiltása, az emberi civilizáció megmentése érdekében. PARIS Hivatalosan közölték, bogy a kor­mány, amely — mint ismerete« — elkobozta a „l'Hinnnnité-Dimanohe“ múlt vasárnapi számát, most bíró­sági eljárást is indított a lep ellen. A kormány megrága'mazása és egy idegen állom kiilügyminiiszteréneik megsértése“ címén. BERLIN A rnhrvidéki konszernek utasítá­sára szombaton további kilencven­ezer do gozó tart kényszermunka szünetet a nyugatnémet szénpiacon jelentkező válság miatt. Az utóbbi hetekben a Rnhr-vidé- ken kettőszáznyolcvanezer bánvászt kárhoztattak kényszermunkaszünet­BERLIN Németország Kommunista Pártjá­nak Elnöksége felhívást intézett Nviigat-Németország Lakosságához. A felhívás egyebek között a követ­kezőket hangttefafjaz — Tiltakozzunk május elsején együttesen hatalma« tüntetéssel tömegpusztító fegyverek alkalma­zása, a háborús provokációk politi­kája, az „európai védelmid köztösoég“ és a bonni szerződés ellen, követel­jünk nemzetközi leszerelést, béke- szerződést Németország számára, a megszálló csapatok távozását, vala­mennyi e.urópai nép kolliektíT biz­tonságának megteremtését. PARIS A* „AFP“ hírügynökség jelenti, hogy az ARS (disszidens gaul.eista pártj parlamenti csoportja pénteken nyilatkozatot adott ki. A nyilatko­zat megái apítja: ,,Az a tény, hogy az ARS miniszterei helyeselték kormány csütörtöki döntését, amely szerint május 18-ru tűzik ki az „eu­rópai védelmi közösség" nemzetgyű­lési vitáját, „nem jelenti azt, hogy az ARS helyes.! az EVK jelenlegi formáját.“ Az ARS nyilatkozata a továbbiak­ban kijelenti, hogy »semmit sem szabad tenni a genfi értekezlet előtt, ami Franciaország esélyeit csökkentené, mert ez az értekezlet végetvctliet az indokínai háborúnak, létrehozhatja az ázsiai békét ég az általános ko.lektiv biztonságot.“ PARIS A „Le Monde“ Indokínai kiilöntn­dósítója beszámolót küldött Lapjá­nak Dien Bien Phu helyzetéről. Rá­mutat, hogy a Vietnami Néphadse­reg erői egyre folvtogatőbb nyomást gyakorolnak az erődben körülzárt francia csapatokra. A tudósító ezután hangsúlyozta, hogy a körülzárt francia csapatok légi úton való utánpótlása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, mi­vel a néphadsereg tüzérsége rend­kívül pontos tüzelésével lehetetlen­né tette, hogy kis magasságból ejtő­ernyővel dobják le az utánpótlást az ostromlott francia erők számá­ra. A kedvezőtlen tavasai időjárás miatt fokozott gondot kell fordítani a növényápolásra A kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt fokozott gondot kell fordítani a növényápolásra, hogy minél job­ban^ meggyorsítsuk a növények fej­lődését. Amikor elmúlt a fagyve­szély, serabolni, hengerezni kell. Feltétlenül szükség van fejtrágvá- zásra is. nitrogénműtrágyával. Ahol pedig a vetés elfogyott, a legsürgő- 1 sebben újra kell veink Ilyen eset- , ben ne szántsunk, hanem a talajt ekekapával, kultivátorral vagv fo­gassal és hengerrel készítsük el ve­tés alá. Nem szabad elfeledni, hogy a szo­kottnál lassabban fejlődő növények érzékenyebbek a kártevőkkel és be­tegségekkel szemben A jó növény- ápolás fejlődés meggyorsításával csökkenti ezt az érzékenységet, de fokozott figyelmet kell fordítani növényvédelmi munkákra is. A ré­paföldeket földi boltba ellen porozni keH. a már kikelt cukorrépát pedig a répaibarkó ellen arzénes szerekkel permetezzük meg. A Szwjttnü Imiirsta Pártja Központi Bizottsága is a Szmjeimió Minsziertaaácsa öönzB N. Sz. Hrascsmt GO. sziíetésaagja alalaSóf Moorirva (TASKS*) NyÄrte Swirgejevies Hruscsov eSvtámnaX! A Saovjehmió Kommunista Pártjának Köapontí Btutlsíos és * SMvjctaurié Minisztertanácsa forrón üdvözli önt, Lenin hű tanfotvánpit. és Sztálin harcostársát, % Kommun ista Párt és a szovjet állam kiváló funkcionáriusát, a munkásosztály dicső fiát, hatvanadik születésnapja ikalnéUL A Kommunist« Pért és a smrrjet nép nagyra értékeli a*okai « goal Zálatokat, amelyeket ön a kommun izmus ügyéért vívott harcban lett és amely ügynek ön egész életét szentelj. A polgárháború zord érveiben, a szocialista építés békés vissonyai fciMttt. a Nagy Honvédő Háború ne Hé* idején és most, a kwmmttnísöa társadalom országunkban való felépítéséért vívott harc békés időszaká­ban, a párt és állami munka minden területén 3« Önre jeHemző fárad- hataéhMi energiával, szilárdsággal és elvhűséggel áldozna Ön minden ere­jét a szovjet nép nagy győzelmei kivívására, jóléte fokozására, a kom­munizmus felépítésére. Timin szívből kívánunk Önnek, barátunk és elvtársink, kedves Kyikita Szergejevícsünk jó egészséget és további eredményes munkával te*i hosszú életet, a szovjet nép és hazánk javára, a kommunismus ja­vára. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága. A Szovjetunió Minisztertanácsa. A Sw>ri«rtonió Legfelső törvényerejű rendelettel a címmel tűntette ki Mnszkvn (TASZSZ) NyUkfo Saerr- gejevies Hruscsov elvtársat, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkárát a Kommunista Párt és a szovjet nép szolgálatában svemett kiváló érde­meiért „A Szocialista Munka Hőse“ eíname! tüntetjük ki és átnyújtjuk tanácsának Elnöksége „Szocialista Munka Hőse“ N. Sz. Hruscsovot neki a Len ín-rendet, valamint a „Sarló és Kalapács“ aranyérmet K. Vorosilov a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke N. Pegov a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára Moszkva, Kreml, 1054. április 15, Masryar és lengyel szakszervezeti küldöttség érkezett Moszkvába Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Szakszervezeti Központi Tanácsá­nak meghívására április tiaenhaéo- dikán megérkezett Moszkvába Ma­gyarország ée Lengyelország szak­szervezeti küldöttsége, hogy réset- vegyen a május elsejei ünnepsége­ken. Az. öttagú magyar küldöttség ve­zetője Seprényi Sándor, a Szakszer-, vezetek Országos Tanácsa Elnökaé-i gének tagja. A lengyel küldöttség vezetője Stanislav Stachaes, a Len­gyel Szakszervezetek Központi Ta­nácsának titkára A* külföldi vendégeket Leonyid Szolovjev, a Szovjetunió Szakszerve aetei Központi Tanácsának titkára és « tanács felelős munkatársai fo­gadták. A koreai-kínai fél tiltakozása amerikai légi szerződésszegések ellen Keszan <Uj Kína) A koreai-kínai fél a katonai fegyverszüneti bizott­ság titkárainak ülésén tiltakozott újabb amerikai légi szerződésszegé­sek ellen.. A tiltakozás megállapítja, hogy amerikai katonai repülőgépek április negyediké és tizediké között a fegyverszüneti egyezmény meg­szegésével hét alkalommal hatoltak be a koreai-kínai terület fölé. TŰZFÉSZEK ARABFÖLDÖN Közel-Keleten milliók fop­ronaanak: az arab államok népei megfeszített erővel küzdenek az el­nyomás és kizsákmányolás ellen. Az imperialista hatalmak lába alatt veszedemesen inog a talaj és ezen a belföldi hatalmasságok sem vál­toztathatnak semmit. A Közel-Kelet forrongása nem úi- k eleiül A szabadságszerető arab törzsek sohasem barátkoztak meg a reáíuk kény szer itett igával. Az arab vi'ágbar mindig volt valahol — vagy itt, vagy ott — lázadás. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelme, a Szovjetunió meg- alaku'ása, fordu1 ópontot jelent az arab országok függetlenségi mozgal­mában is. Bebizonyosodott, hogy az igát le lehet rázni, a szabadságod ki lehet vívni, a kizsákmányolást fe' lehet számo’ni. Az arab orszá­gok okultak a pá'dán. Köze'-Keleten — amely gazdag olajtartaléka és stratégiai jelentősége miatt minden­kor érzékeny pontja volt az impe­rialista gyarmatosító politikának, — újult erővel fellángolt a szabadság- mozgalom: felkelések zajlottak le Egyiptomban (1919—1921), Inakban (1918—1920.), Marokkóban Í1921— 1925) és Szíriában (1925—1927). A felkelést vérbefojtották, a vezetőket részbe lemészárolták, részben bi­lincsbe verték. A szabadság szelleme azonban tovább terjedt és erősítette táp’álta az arab népek forrsd°'m' akaratát A függetlenségi harcok a Nagy Honvédő Háború befejeztével a . Vörös Hadsereg mindent elsöprő győzelmével újból lángra kaptak. A harc vezetője a közben lényegesen megerősödött, politikailag megérett, öntudatossá vált munkásosztály és élcsapata a Kommunista Párt. A Közel-Ke’et országai (6 és fél millió négyzetkilométer) területén hozzávetőleg 40—50 millió arab é\ E terület főleg Észak-Afrikát és Elő-Ázsiát foglalja magában. A Kö­zel-Kelet államai: Egyiptom, Angol­egyiptomi Szudán. Szíria, Libanon Irak, Transziordánia, Izrael, Arab- Paleszttna, Szaudi-Arábia, Jemen és az Arab-fé'sz;get feiede’emságei. Az ottomán ftörök) birodalom össze­omlásáig (1918) az arab népek tö­rök iga alatt éltek. A Versailles-' békekonferencia (1919) angol és fra.n cia gyarmattá nyilvánította az arab területeket. (Egyiptom 1882, Szudán 1899 óta brit fennhatóság alá tarto­zott), A Közel-Keleten angol és fran­cia „védnökség" alatt királyok, sej­kek, emirek uralkodtak (főleg az Arab-félszigeten) régi feudo-abszolu tisztikus rendszer szerint. Közel-Kelet népei ezen rendszer nlól akartak felszabadulni. Ellen- állá,•/, szabadságharcos mozgalmuk nem volt eredménytelen. Egyiptom 1922-ben, Irak 1930-ban, Transzjor- iánia 1946-ban „független“ állam ’ett. A „függetlenség" azonban csak átszólagos volt. A miniszteri szék­ben imperialista bérencek ültek. A helyi kormányok nemcsak szemet hunytak az arab munkaerő arcátlan kizsákmányolása felett: gazdaság­ooliitikájukkal egyenesen elősegítet­ték azt, Az arab nyersanyag elkó­tyavetyélését, illetve kü’földre esem oészésót is persze, drága pénzért — eltűrték. Az állam ugyan független volt, azonban olyan fontos gazdasági ' ényezők, mint a bankok, az árufor galom, az ipar, a közlekedés, a szál­lító eszközök, a légiforgalom, a saj­tó, a rádió stb. az imperialista ha­talmak „ellenőrzése" alatt állottak. Köie'-Keieten, főleg a gazdag olajtartalékokkal rendelkező terű- eteken Anglia vetette meg a lábát, flrsk, Szaud-Arábia, az Arab fél­sziget fe jede’ems égéi és a gyapot­ban gazdag Szudán). Az amerikai vetélytárs, aki máx a legtöbb kules- ooziciót megszerezte és Angliát töb bé-kevésbbé kiszorította, csak ké­sőbb jelentkezett, de annál alapo­sabb munkát végzett. Nemcsak a nyersanyag: maga a termőföld is a kizsákmányolók ke­zében van. Ez a megműva’he'ő ossz terület 60—80 száza'éka. A földbir­tokosok a hihetetlenül olcsó arab mezőgazdasági munkaerőt is alapo­san kihasználják: fellah-okka! (arab szegény és középparaszt) műveltet ;k meg a földet. E szerencsétlenek a akosság túlnyomó többsége (kb. 8r százalék, míg az ipari proletáriátu1' hozzávetfl’eg 10—15 százalék). Közel-Kelet stratógiailag is fon Los: gondoljunk csak a földközi- tengeri és északafrikai hadi támasz­pontokra. Ezek többek között Alexandria, Szallum, Faidi, Ha’da, Maszkát, Aden, Akaba, Haifa, Te5- Aviv, Lidda, stb. Stratégiai szempont ból igen fontos Arab-Kelet ásvány­olaj és nafta bősége (Szaud-Arábia és Irak 1951 évi nyersolaj termése meghaladja az öt és egy harmad milliárd tonnát!) A nyugati fi Ránc­okét ezenkívül a nagy mangán, foss fát és magnézium tartalékok, a bő­séges gyapjú, gyapot és selyemter­melés érdekli. Érthető, hogy a tőke­erős USA a második világháború után rávetette magát az Arab-Kelet “ermészeii kincseire. Céljaira & reak ciós kormányokat használta fel flbn-Szaud, Szaudi-Arábia- királya például évi száz millió dollárt kap az amerikai olajtársaságoktól) és a második helyre szorította le a nem­rég még egyeduralkodó Angliát. Szíria 6S Libanon Kommunista Pártjának főtitkára, Haled Bagdasz az angol-amerikai vetélkedés láttára az arab világ nevében kijelentette, hogy „az arab népek nem hajlandók az egyik imperialista nagyhatalom uralmát egy másikéval felcserélni, még kevésbbé hajlandók fegyvert ragadni a Szovjetunió és a népi de­mokratikus államok ellen". Az arab államok népei békét akarnak füg- get’enségük, demokratikus jogaik tiszteletbentartását követelik. Ah­med Szulejmán, Szudán képviselője az 1951-es Béke Világkongresszuson kijelentette, hogy ' „Egyiptom és Szudán békeharcosai a békéért ví­vott harcot a függetlenségi mozga­lommal kötik össze.“' Semmiképpen sem egyezünk bele — momdot- a, — hogy az angol imperialisták 'evá’tása az amerikaiakat hozza a nyakunkra. Feladatunk a Nílus völ­gyét az imperialistáktól megtisztíta­ni. Az imperialisták ellen folytatott harcnak, a kapitalizmus egyen’ői len fejlődésének megfe’e’ően többféle formája van. Egyiptomban oé'dátjp ’hol a munkásosztály fejlett, öntu­datos és szervezett a harc "">95" "okú szervezeti formát ölt. (Tömeg 'elvonulások, tüntetések és föle? tömeg és általános sztrájkok.) A kevésbbé fejlett Szawdi-Arábiában ’ viszont a szabadságmozgalom inkább szabotázscselekményekben (főleg a nyersai ajkúinknál és a feldolgozó- telepeken) nyilvánul meg. A harcot a munkásosztály vezeti, amely a második világháború után beállott katonai építkezések, vala­mint a könnyű és a nyersanyagfel­dolgozó ipar fokozása következtében lényegesen megnövekedett. Egyip­tomban túlhaladta az egy milliót (összlakosság 20 millió), Szíriában és Libanonban pedig elérte a 200 ezret (összlakosság 4.7 millió). Az arab munkásosztály nemcsak számbeli! eg gyarapodott. Politikai­lag is erősödött, öntudatos, fegyel­mezett, szervezett. Életkörülményei azonban elviselhetetlenek. Az arab munkás mindenütt éhbérért dolgo­zik. Lakásviszonyai az ipari közpon­tokban elképesztőek. A túlzsúfoltság és a legelemibb higiénia hiánya miatt a járványok akadálytalanul pusztítanak ami nagy halandósággal jár. Az ipari üzemek 37 százaléka 12 óránál hosszabb munkanappal dolgoztat, 30 százaléka pedig nem engedélyez szabadnapot. A munka­körülmények Szaudi-Arábiában a legrosszabbak. A munkásság helyzetét a helyi ipart kiszorító amerikai árubőség is megnehezíti. A belföldi ipar alapja egyre jobban összeszűkül, sok üzem csökkentett létszámmal és munka­nappal dolgozik vagy egészen leáll. Ennek következtében egyre nő a munkanélküliek száma. (Egyiptom­ban már elérte a 20 százalékot!) Az egyiptomi, Palesztinái, stb devalvá­ció is (« pénz értékcsökkenése) ke­ményen sújtotta a munkásosztályt. A piacokon elburjánzó spekuláció, a harmadik világháború réme, a ja­vában dúló hidegháború súlyos gaz­dasági következményeit szintén a munkásosztály sínyli meg. Az arab vi'áa Öntudatos mun­kásosztálya fő'eg 1945 óta keménv harcot vív az imper'ahstäk eilen. A harcnak kettős a célja: tiltakozás az idegen elnyomás és az elviselhe­tetlen munkafeltételek ellen. Liba­nonban és Szíriában a munkatör­vény bevezetését és a bérkérdés ren­dezését követelték. Izraelben (1951) a hajó és rakodómunkások indítot­tak kemény bérharcot A nemzet­közi szakszervezet teljes erejével támogatta őket és tiltakozott a kor­mány represszáliái ellen. Irakban a harc éle az amerikai olajmágnások kizsákmányoló politikája ellen irá­nyul. Szudánban, ahol a szakszer­vezetek csak 1942-ben alakultak meg már 1948-ban nagy vasutassztrájkot szervezetek. 195(1—1951-ben pedig sztrájkkal tiltakoztak az igazságta­lan bérezés és a magas élelmiszer- árak ellen. A munkásság harcát « Kommu­nista Párt irányítja, amely különö­sen a londoni konferencia (1947) óta fejt ki széles tevékenységet az arab államokban. A mozgalmat a föid.je- fosztoyt •parstsztság (a főid 70—80 százalékos arányban az idegen olaj- társaságok kezén van) is támogatja, mint például Irakban, ahol a mun­kásság antiiimperialista harca nem­csak a városok és ipari központok ifjúságát mozgósította, hanem a fal­vakra Is kiterjedt. Irak népe a reá- kényszerítefct háborús és kizsákmá­nyoló porthsmouéh-a szerződés ellen 'ázadt fel. Anglia ugyanis ebben ae időszakban kötötte meg az egyes arab államokkal a hegemóniáját bíz tosító szerződéseket. Ezekkel főleg Egyiptom, Szudán, Irak, Palesztina, Szíria és Libanon (területeit akarja saját hadi és gazdasági céljaira biz­tosítani. A negyvenes évek második felében és az ötvenes évek eleién mindenütt fellángolt a függetlenségi harc. Ezt a legnagyobb terror elle­nére a mai napig sem sikerült elfoj­tani. A legutóbbi közel-keleti ese­mények azt mutatják, hogy az im­perialista hatalmak helyzete egyre rosszabbodik. A függetlenségi moz­galom mindjobban erősödik. Vele párhuzamosan nő a béketábor ereje, Az imperialista hatalmak ádáz har­cot folytáénak egymás ellen, olyan harcot, amelyben a vesztes fél el­vérzik, Ezzel szemben éli az arab Tép egységes békeakarata. Győzel­me eldönti az arab kérdést és fel­szabadítja Köze'-Kp1 etet. Wimmer lime egyetemi könyvtáros.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom