Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-18 / 92. szám
4 NAPLÓ 1954 A PRIT.TK 1* NE_MZETKÖZt SZEMLE Egy zsarolás csődje A MI KIS ViltOSIIIVH... Két korábbi vasárnapi számunkban néhány képet ragadtunk ki azokból a visszásságokból, melyek sértik az ember szemét, a mi kis városunkban. Most arról szeretnénk írni, hogy mit is tervez a város a jövőre nézve és hogy is alakul az új tervekben Szekszárd élete és fejlődése. * Kezdjük azonnal a legfontosabb kérdésnél: a víznél. Évtizedek óta kísért Szekszárdon a víz, amely igen-sokszor nem volt elég — különösen nyáron — vagy ha igen, akkor hol sárga, hol fehér színben „tündökölve“ undorítja az embereket. Hajdan 5 artézi kútja volt a városnak, de ellátni a szükségletet így sem bírta s úgy a vágóhídi jéggyár, mint a belső strand részére külön, úgynevezett Norton-kutakat kellett ásni és abból fedezni a szükségletet. Tulajdonképpen ez volt az oka, hogy rossz volt a víz ízre is, mert az artézi kutak fokozatos apadása szükségessé tette a két említett kút vizének, különösen a jéggyárinak bekapcsolását, ennek a vize pedig rossz. Ez tette szükségessé a víz többszöri klórozását is. Most örömmel adjuk a hírt, hogy sok kísérletezés után sikerült a lőtér mellett olyan bő vízmedencére akadni a próbafúrások alkalmával, hogy- biztosítottnak látszik a város bőséges és megfelelő minőségű vízellátása. Remélhetőleg még ebben az évben részesül a város lakossága ebben az áldásban. — Én ugyan még mindig úgy sejtem, hogy egyszer és mindenkorra csak a dunai víz bevezetése oldaná meg ezt a kérdést! * Régóta vajúdó kérdés és kísértő árnyék a városka felett az iskolaépülethiány. Egyik épület régibb, rosz- szabb és korszerűtlenebb a másiknál. Most végre 20 tantermes iskola építése áll a város építései között előtérbe. Ezévben csak 10 tanerős rész épül meg a Kadarka-utcában. Igaz felötlik sokunkban, hogy miért a városka szélén, amikor a fejlődési lehetőség erre igen korlátozott és nem is természetes. De most már az a lényeg, hogy a terv megvan és fel is épül. Okvetlenül szükséges ez a korszerű iskola, hogy megszűnjenek a dupla tanítások és az apróságok késő esténként legyenek kénytelenek az iskolából hazafelé ballagni. Siessünk az iskolával, mert nagyon sürgős! Ugyancsak a Kadarka-utca örvendetes fejlődéséhez tartozik, hogy erre az évre itt 40—50 családi ház építését tervezik. Ennyi építési engedélyt már kértek. Ez örvendetes fejlődés, mert hiszen az elmúlt 30 esztendőben összesen nem épült ennyi ház tezekszárdon. Enyhül ezzel a lakásínség is és sok család kerül talán emberibb körülmények közé. Reméljük elérkezünk oda is végre, hogy kizárólag a szociális viszonyok lesznek az irányadók a meglévő lakások kiutalásánál.., * Ha már a lakásviszonyok örvendetes fejlődésénél tartunk, írjuk meg mindjárt a városi mérnöki hivatal terveit az újabb lakóházak építésére is. A legutóbb épült bérpalota két szárnyát kiépítik és itt összesen 26 lakás épül. Ugyanitt 4 üzlet is nyílik a lakók rendelkezésére. Ez azért is szükséges, mivel a volt patakmeder ma teljesen üres területén és a mai Tefu-garázs helyén 12 db egyenként 12 lakásos egészen modern pontház épül. (A hírek szerint a gépjavító vállalat és a gyógyszerészeti vállalat óhajt közösen egy ilyen pontházat felépíteni.) így jut egész komoly kis városrész épül ki és ami a fő, egészen modem és kényelmes lakásokkal. * Ugyancsak az építkezésekhez tartozik, hogy a volt földesgödör helyén a 73/2. Magasépítőipari Vállalat épít még ebben az esztendőben székházat irodái és munkásai részére. Ismét kísért az évekkel ezelőtt már tervezett vállalati irodaház felépítése a volt Haspell-kocsma helyén. Ebben az összes vállalatok helyet kapnának és megfelelő gyűléstermek állnának rendelkezésükre. Ezzel szintén igen sok lakás felszabadulna. * A szórakozási lehetőségek terén is javulásra van kilátás, mivel végre komolyan tervezik a sporttelep összekötését felül, vagy aluljáró közbeiktatásával a várossal. Ugyancsak szerepel a tervben a mozifejlesztés kérdése is, tekintettel a nem korszerű és főleg tűz- rendészetileg nem alkalmas megoldásra. V * A KISZÖV is építkezik a volt Miklós-ügyvéd féle ház telkén, a Széchenyi-utcában. Többet kell foglalkoznunk a bölcsőde és a csecsemőotthon építésével. Ezt a Tolnai Napló már ismertette, csupán a csecsemőotthon építésének kérdése tarthat számot nagyobb érdeklődésre, mivel az utcanyitással is kapcsolatos. A Bezerédj-utca végén a Neuner- és Hradek-féle házak között lévő Frázon rom- náziról van itt szó. Ez lenne a feljáró és az otthon maga az ettől északra elterülő oldalon fog elterülni, egészen a Novák-féle kertig- Ez 40 méteres épület lesz és az elgondolás szerint inkább gyógyotthonnak szánják az illetékesek. Természetesen ugyanilyen fontos és örvendetes építkezés a Kinizsi- és Toldi-utca sarkán épülő 44 férőhelyes bölcsőde is, * A városi mérnöki hivatal szerint természetesen ezzel nem elégednek meg, mert jelenleg soronkövet- kező, mondjuk nem tervfeladat, hanem szükségszerű munka, az árok karbantartása. A télvégi munkálatok elmaradtak a közrejátszó okok miatt, de hamarosan kitisztításra kerülnek. Ugyancsak rendelkezésre áll nemsokára a Séd végleges rendezésére szükséges 160 ezer forint is, ami remélhetőleg most már közmegelégedésre rendezi ezt a szomorú kérdést, és a mélyítés mellett a partok rendezése is befejezést nyer. A múlt évben ugyanis igen rosszul hatott, hogy a földmunkák máról-holnapra megszakadtak és a kidobált föld szinte járhatatlanná tette a patak környékén az utakat. Aggasztó azonban, hogy április közepén járunk és e téren semmi mozgás nem tapasztalható. E rendezésekhez tartozik szorosan a Béri Balogh Adám-utcában lerakott terméskövek sorsa. Ne higyje senki, hogy az utca végleges rendezését akarja jelenteni, nem, csak az árkokat fogják ezekkel a kövekkel kirakni. Természetesen ez is régenvárt építkezés és most már elengedhetetlen. * Konkrét tervként emlegetik már egy konzerv- kombinát létesítését is. Még a tervet nem ismerjük ugyan, de szükségesnek tartanók ezt a kérdést termelési szakemberekkel is megtárgyalni ennek alapfeltételeinek lehetőségeit. Ezt tehát csak érintem, majd, ha a terv megvalósulása szakaszába lépett, visszatérünk. * A sportkedvelők és főleg az úszók örömére közölhetjük, hogy a város nagyszabású strandfürdő létesítését vette tervbe. A költségvetés 6.5 millió forint. Építése a jelenlegi strandfürdőnél történne, de nagyobb medencével, fedettrésszel, kád-, gőz- és iszapfürdővel egybekötve. A tervek szerint az építkezés olyan nagyszabású lesz, hogy megfelelő versenyeket is le lehet itt bonyolítani. A szabadfürdőzők örömére portalanítják a Csör- getó-felé vezető utat. * Javulni fog a közlekedés is a városban. A tervek szerint belső autóbuszforgalmat állítanak/ fel, amely a város külső részeivel tartja fenn a kapcsolatot. Két járat beállításáról1 van szó. Az egyik a vasúttól kiindulva a Garai-tér érintésével Csatárra és öcsényi- hegyre közlekedne, a másik pedig északi irányban a Garai-térről kiindulva Palánkig. Ezzel a külső városrészek lakosságát megkímélnék a sok gyaloglástól. Úgy tudjuk, e két buszjárat beindítása hamarosan megvalósul .., * A városka fejlődésének „gyors iramáról" ad jellemző képet az a mérnöki adat, amely szerint a háború előtti 24 évben összesen 2 km útszakasz épült a városban! Úgy gondolom, ez nem sok, mert egy normális kisváros fejlődésében évente szoktak legalább fele akkora útszakaszt kiemelni a sárból és a rendezetlenségből. * Meg kell még említenünk, hogy a Kertészeti Vállalat az idén 105 ezer forint hitelkeretet kapott, am: remélhetőleg meg is látszik a városka arculatán. Szem- melláthatóan meg is indult a munka, bár elöljáróban meg kell említeni, hogy sétakert útjaira nem elegendő csak lehinteni a vörös murvát, hanem megfelelő módon bele is kell dolgozni öntözéssel és hengereléssel, mert így igen sok kellemetlenséget okoz az ott sétálóknak. De ne gáncsoskodjunk e vállalattal szemben, inkább várjunk egy kicsit, hátha mégis csinálnak valamit.' * Ezek volnának nagy vonalakban, tárgyilagos, felsorolásban a város eljövendő tervidőszakának feladatai, illetve tervei. Valamennyi szép és szükségszerű és jelentősen meg is változtatja a városka arculatát, mégis azt kell mondanom, hogy valami nagyon fontos kimaradt a tervezésekből. Két kérdés, ami erősen izgatja az embereket. A vendégeket a szálloda-ügye. Miért van még mindig a szállodában tervező és zöldség vállalat? Miért nem lehet- ezt rendezni már? A másik, ami a helyieket érdekű nagyon, és valljuk be mindennél jobban: az utcák rendezése. Sehol nem látunk megnyugtató terveket a máig is még sárban, illetve porban elült utcák rendezésére. Hovatovább igen nevezetes lesz Szekszárd, mert a Dunántúlon elnyeri a „legporosabb és legrendezetlenebb városka" büszke címét. Én úgy gondolom, hogy egyetlen esztendő tervéből sem szabad kihagyni egy-egy utca ki- kövezését..- Évente egy utcát csak! Ez megnyugtató lenne a város lakosaira nézve, örvendetes terv a nagyszabású fürdő építése, de azt hiszem hiába fürdünk, ápoljuk egészségünket, amíg az utcára lépve elülünk porban vagy a sárban és szeles Időben az alföldi futóhomokos vidékre emlékeztető porfelhők száguldanak végig az egyes utcákon. Alapjában kell megfogni a kérdést a városi tanácsnak és mindenkinek, akinek köze van a város belső területén folyó átalakításokhoz. S ha elkezdünk valamit, azt fejezzük is be, mert a félbenhagyott munka csak növeli a rendetlenséget, teret enged a piszok terjedésének és ezzel önmagunk egészségét ássuk alá. Amikor tehát minden elfogódottság nélkül örülünk a fejlődési lehetőségnek és a tényleges fejlődésnek, fel kell hívnunk a városi tanács figyelmét némi tervmódosításra és arra, hogy mező- gazdasági, sőt speciális termeléssel foglalkozó város vagyunk és a terveknek is ehhez kell igazodniok. Erről pedig mintha elfeledkeztek volna a tanács tagjai, vagy talán önmagukra nem gondoltak? Szerintem a fejlesztésnek általánosnak kell lenni és mindenkinek az érdekében... De ne maradjunk ebben, hanem így gondolkozva, tegyünk is valamit..« A napokban az egyik angol polgári lap karikatúrát közölt egy bizonyos „galamblövészről“. A rajzon az acsarkodó Dúlles ágyújával éppen oélbaveszi a Genf felé röppenő fehér békegalambot... Ez a gúnyrajz a maga tömör modorában rengeteget elmond: leleplezi azokat az amerikai kalandorokat, akik meg akarják torpedózni a genfi értekezletet, mielőtt megkezdődött volna, s egyben megmutatja, milyen széleskörű az ellenállás az amerikaiak háborús provokációival csatlósaik sorában is. Amikor Dulles előállt az- ml a követeléssel, hogy Amerika szövetségesei, elsősorban Anglia és Franciaország, vádolják meg a Kínai Népköztársaságot az indokínai háborúba való „beavatkozással" és intézzenek hozzá egy .közös akcióval" fenyegető „figyelmeztetést“, világossá vált, hogy az amerikai politika ezzel a provokációval már eleve lehetetlenné akarja tenni a genfi értekezlet sikerét. Duties követelése azonban a nyugateurópai fővárosokban olyan erős ellenzésre talált, hogy az amerikai külügyminiszter jónak látta azonnal útrakel- ni: hirtelen Londonba és Parisba utazott, hogy „megrendszabályozza" vonakodó partnereit. Régi „Made in USA“ módszereket alkalmazott: fenyegetést és zsarolást. Duiles még le sem ült a tárgyalóasztalhoz, hogy ..megpuhítsa" Edent. amikor a világsajtó hírül adta Knowland szenátor fenyegetőzését: ha Anglia nem hajlandó a .közös akcióra", akkor az amerikai kongresszus megvofija tőle a segélyt... Ami 'a létrejött alkut illeti, kitűnt, hogy Dulles kénytelen volt bizonyos mértékben visszavonulni. \ megbeszélésekről kiadott közlemény ben egy szó sem volt semmiféle „közös akcióról“, semmiféle közös „figyelmeztetésről“ ... ami pedig a csendesóceáni tömb-tervet illeti, a kommüniké csak arról beszélt, hogy „megvizsgálják“ egy csendesóceán! katonai szövetség az úgynevezett PATO tervét, amely az északatlanti szövetség mintájára alakulna meg és amelybe az Egyesült Államoknak. Angiénak. Franciaországnak. Ausztrá fiának, Űj-Zélandnak, a Fülöp-sziAz előbbiekben idézett Manchester Guardian egyébként Dulles európai „villámlátogatásával" kapcsolatban rámutatott egy különös tényre. „Meg lepő — írta az angol lap — hogy a Dulies-Eden féle egyezményt nyilvánosságra hozták, mielőtt megvitatták volna Bidault-val, akit nyilván befejezett tények elé állítanak. „Az angol lap meglepőnek találta ezt — azok számára azonban, akik figyelemmel kísérik, milyen megalázóan bánnak az amerikai pénzeszsákok a megvásá rolt lakájkormányokkal, egyáltalán nem okoz meglepetést a Párisnak adott újabb amerikai pofon. Valóban, Bidaultnak ezúttal nem adtak nagyobb szerepet, mint azt, hogy csatlakozzék a londoni kommünikéhez. A francia külügyminiszterre ezen a héten egy másik játékban osztottak ki parádés szerepet. Mindent ügyesen elrendeztek. Az „első felvonásban" az angol kormány fehér könyvet hozott nyilvánosságra, amely az Anglia és az európai védelmi közösség bizonyosfokú „együttműködéséről“ szóló okiratokat tartalmazza. (Ezek szerint Anglia képviselőket küld az EVK szerveibe és egy páncélos hadosztállyal hozzájárul az európai hadsereghez; de az angol hadosztály „nem keveredik“ az EVK had erőivel.) Az ezt követő .Jelenetben" Bidault nyomban aláírta ezt az „együttműködési megállapodást", majd megpróbálta, hogy gyorsan leeressze a függönyt. A gyanús sietség oka nyilvánvaló: befejezett tények elé akarta állítani egyrészt a kormányt és a nemzetgyűlést, másrészt a francia közvéleményt, A manőver geteknek, Thaiföldnek és más országoknak kellene belépniök. Az amerikai külügyminiszter tehát Londonban nem érte el nyíltan hangoztatott célját. Miért nem teljesítette London maradéktalanul az amerikai követeléseket? Elsősorban azért, mert nem hagyhatta figyelmen kívül a néptömegek, a közvélemény követelését. A békevágy ma már olyan elemi erővel tör föl a milliók szívéből, hogy számolniok kell vele még a kalandokra egyébként könnyen kapható politikusoknak is. A dolgozók Angliában is azt akarják, hogy a nagyhatalmak keressék és találják meg a megegyezéshez vezető utat. Ennek az útnak következő fontos állomása Genf. A Dulles-követeite provokáció pedig éppen a genfi értekea'.etet akarta aláaknázni. A közvélemény nyomása egyfelől, az amerikaiak bizonyos engedményei másfelől — ez az angol kormány magatartásának magyarázata. Köztudomású, hogy az amerikai stratégák fennhéjézóan hirdették: a Csendesóceán — amerikai tó. Ennek megfelelően Angliát egyszerűen kizárták az úgynevezett Anzus-egyez ményből (az Egyesült Államok, Ausztrália, Uj-Zéland csendesóceáni pák túrna), amikor Churchill kérte, hogy Anglia legalább megfigyelőként részt vehessen ebben a szervezetben, nyersen elutasították. Dulles most elhúzta Churchill és Eden orra előtt a „szélesebb (tehát Angliát is befogadó) csendesóceáni tömb tervének mézesmadzagját. Az angol sajtó egy része lelkesedni kezdett a méz illatára, de a józanabb lapok nagyon hamar rájöttek arra, hogy az amerikaiak csendesóceáni tervei semmi jót nem ígérnek... Ezek a tervek ugyan is háborús tervek: élük nyilvánvalóan elsősorban a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köz társaság ellen irányul. Az angolok azonban nem akarnak harcba menni sem Li Szin Manért, sem Bao Dajért, mégkevésbbé Csang Kaj-sekért. „Angliában —- írta a „Manchester Guardian“ — egyetlen épelméjű ember sem hajlandó hazáját Csang Kaj- Sek vagy Bao-Daj feltételnélküli meg segítésére kötelezni.“ rendezői előre „kikapcsolták“ a parlamentet, megvárták, amíg húsvéti szabadságra megy. A kormány belső ellenzékét képező gaulleista «minisztereket, akik elítélik az európai hadsereget, felszólították adják be derekukat, vagy mondjanak búcsút a miniszteri bársonyszéknek... Egypár miniszter beadhatta a derekát — de nem alkuszik meg a nép. A Laniel-Bidault-klikk szelet vetett és így vihart kellett aratnia. Az európai hadsereget ellenző tömegmozgalom hatalmasan fellendült, országszerte fokozódott az ellenállás az európai védelmi közösség ratifikálásával szemben. A haladó sajtó leleplezte, hogy az úgynevezett együtt működési megállapodásban egy sereg fenntartással körülbástyázott „angol garanciák“ csupán propagandabiztosítékok: az a céljuk, hogy elő; segítsék az EVK ratifikálását. S különös — mondják a franciák — Anglia «maga továbbra sem hajlandó belépni a „kis Európába", de szívesen betuszkolná Franciaországot... és enyhén szólva az is szerfölött különös, hogy Anglia egy olyan „közösséggel" köt megállapodást, amely voltaképpen még létre sem jöt... És mivel a francia nép s vele együtt Európa többi békeszeretó népe mindent megtesz, hogy ne is jöjjön létre sohase — igazat lehet adni annak a megállapításnak, hogy a fehér könyv csupán papírrongy, amely nem teheti tetszetősebbé az elvetélt „közösséget“. A népek küzdenek azért, hogy az „európai védelmi közösség“ — ahogyan a Combat című tran cia lap írta — ..halvaszületett torzszülött «maradjon" . Ezt olvassuk . *. Lebegyev: Történetek Micsurinról Az Ismeretterjesztő jellegű ifjúsági elbeszélő sorozatban megjelent a kötet Micsurin a nagy tudós harcaival, kísérletezéseivel és munkatársainak áldozatos munkájával' ismerteti meg a fiatalokat. Az utolsó elbeszélés Micsurin követőiről, az ifjú micsurinista pionírok életéről szól. Ismét megyénkben a falu'zínház Alig hagyta el megyénket az Állami Faluszínház „Liliomfi" társulatának autóbusza, máris másik társulat érkezett. Most Július Fucsik „Üzenet az élőknek" című darabjával jöttek. Eddig már megyénk jó- néhány községét meglátogatták a színészek és a hónap 24-ig még a következő falvakban adják elő a darabot: Április 19-én Pakson, 20-án Tolnán, 21-én Szekszárdon, 22-én) Zombán, 23-án öcsényben, és 24-én Bölcskén, A városi tanács egészségügyi osztályának közleménye A kőtelező tavaszi védőoltásokat az iskolai tanulóknál az iskolaorvos az iskolában fogja elvégezni Az állami gazdaságokban a szükséges oltásokat a körzeti orvosok a helyszínen végzik. A csecsemők és kisgyermekek véd- oltása április 27, 28. és 29-ón* pótoltása pedig május 25. és 26-án lesz a városi tanács nagytermében. Az oltandó gyermekek szüleit közvetlenül az oltás előtt értesítjük. A betegek mentesülnek az oltások alól Látszat biztosíték44 egy torzszülöttnek
