Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-18 / 92. szám

Tiw.wai Vnlß mciETÁRMi ECTEfűurrmt A MAI SZAMBÁN: Pártsaerve*«te5n,k segítsék elő „A szocializmas építé­sének kérdései hazánkban“ e. téma sikeres feldolgo­zását (2. o.) — Külföldi hírek (3. o.) — Tűzfészek arab­földön (3. o.) — Nemzetközi szemle (4. o.) — A mi kis városunk... (4. o.) — Az új vezetőség harca a jobb eredményekért (3. o.) — Egy dolgos nap Szedresen (5. o.) — Hogyan biztosítja a Munka Törvénykönyve an anya- és gyermekvédelmet (7. o.) A résén | imyve I AZ M DP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5A'CA'NAK LAPJA fám: Síi; Xl. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM ARA Ö« FILLER VASÁRNAP, 1954 ÁPRILIS 18 A francia nép nem felejt Irta: LOUIS ARAGON MEGYÉNK A egytkyi gépáítomás: második A nagykónyi gépállomás a gépállomások közötti versenyben a talajtmunkákban a második helyezést érte el. Az eredmény annak tudható be, hogy a gép­állomás vezetői és dolgozói szervező munkáján keresz­tül állandóan tudták biztosítani a munkálandó terüle­teket. így a traktorokat állandóan üzemeltetni tud­ják Ennek eredményeképpen a gépállomás április 10-i értékelése alapján az össztalaj munkáknak 70.2 százalékát végezte el a tavaszi kampányban. A tavaszi kampányterv teljesítésében a legjobb eredményt Boneszát Ernő traktoros érte el, akinek ta­vaszi terve 87 normálhold volt és ezt jóval túlteljesí­tette, mert 133 normálhold talajmunkát végzett el. így tavaszi tervét 152 százalékra teljesítette. Váltótársa Posztik Imre, aki alig 3 hónapja dolgozik a gépállo­máson, mint legfiatalabb traktoros tavaszi tervét 108 százalékra teljesítette. Nagy Imre traktoros, aki állan­dóan egyéni gazdáknak szánt, a tavaszi tervét 117 százalékra teljesítette. A gépállomás legjobb brigádja az ifjúsági brigád lett. Tervének 82 százalékát végezte el április 10-ig. A leggyengébb a Béke-brigád, mely tavaszi tervét 65 százalékra teljesítette. A gépállomáson a leggyengébb traktoros Németh János, aki nem érez elég felelős­séget a munka iránt és így tavaszi tervét mindössze 30 százalékban teljesítette, vagyis 87 normálhold ta­vaszi tervéből 24 holdat végzett eL Tolna negye több knltircsejiertja már készül a gyári agitáciás ralira Még folynak Tolna megyében a kultúrversenyek, az üzemi és falusi együttesek azonban már most megkezdték előkészületeiket a nyári agitációs mun­kára. A tavaszi versenyeken 360 tolnamegyei csoport indult, melyeken több, mint 4000 népi-táncos, énekes, színjátszó vesz részt. A kultúrversenyeken több cso­port kimagasló művészi teljesítményt nyújtott, 8 első­sorban ezek a jól szereplő együttesek biztosítják a nyári agitációs munka eredményét. A 70 tagú mözsi énekkar elhatározta, hogy a nyárra 8 brigádot alakít, amely nemcsak a legjobb környék­beli gazdákat keresik fel, hanem rövid műsort adnak az aratóknak, cséplőknek is. A brigádok már most megkezdik ezeknek a rövid, negyedórás, húszperces műsoroknak tanulását. A sióagárdi színjátszó-csoport tagjai úgy döntöt­tek, hogy 3 rigmusbrigádjuk már a tavaszi munkák élenjáróit is felkeresi, s folyamatosan adnak műsort egész nyáron. Jól szerepelt az idei versenyeken a 10 tagú hő- gyészi úttörő fúvószenekar. A kis együttes azonban a versenyek után sem pihen: már megkezdték a pró­bákat, hogy a tavaszi, nyári munkák legjobbjait méltó műsorral köszönthessék. A Gazda-mozga'om eredményei a Dombévári Vajtizemben A Dombóvári Vaj üzem­ben a kongresszusi ver­senyben Gazda-mozgal­mat indítottak be a dol­gozók. Haracsi Dezső anyagkezelő «z elfekvő segédanyagok értékesíté­sére tett felajánlást, 1500 forint értékben. Haracsi eivtárs vállalásált már nemcsak teljesítette, de jóval túlteljesítette: eddig 5.494 forint értékű anya­got takarított meg. Az üzem komplex-brigádja, Varga Imre vezetésével 300 forint értékű vas meg takarítására tett válla­lást, amelyat 989 forint értékben már teljesítet­tek. A Gazda-mozgalom eredményein kívül az újítási mozgalom is fel­lendült a Dombóvári Vaj üzemben. Molnár József főgépész és Seregélyes Imre statisztikus újításá­val. házilag vízmelegítő boylert készítettek, amely­ben a fáradtgőz átveze­tésével vizet melegítenek. A melegvizet kannák mo­sására használhatják fel. Sárpilisen továbbra is a Béke-brigád met A sárpilis gépállomáson soha nem látott verseny- szellem alakult ki. A Párt III. Kongresszusának tisz­teletére a gépállomás összes dolgozója vállalta, hogy egy hónappal a határidő előtt teljesíti tavaszi tervét. A traktoros brigádok egymással versenyeznek. A ver­senyben azonban már régóta nincs változás, mindig a Béke-brigád vezetett — és ma is vezet. — A brigád Zrínyi József elvtárs vezetésével 71 százalékra telje­sítette tavaszi tervét, A két legjobb traktoros, Balogh Gyula és Sípos Ilona már 100 százalékon felül vannak a terv teljesítésével, A brigádok versenyének második helyezettje je­lenleg a Vörös Csillag-brigád, melyet Bibus József vezet. A brigád hat erőgéppel dolgozik, tavaszi tervét eddig 07.04 százalékra teljesítette. A brigádon belül Molnár László 103.6, Gibus István pedig 103 százalékra teljesítette tavaszi tervét. Ebben a brigádban van je­lenleg a gépállomás legjobb traktoristája, Ruskovics István is, aki 168 százalékra teljesítette tavaszi idény- tervét. Szegedi György 156 százalékos teljesítésével megelőzte versenytársát A hőgyészl gépállomás április 10-ig tavaszi tervét 51 százalékra teljesítette. A gépállomás brigádjai kö­zül az „Uttörő“-brígád 68 százalékos teljesítésével jár az élen. Az „Uttörő'-brigád eddigi szép tervteljesitésé- hez nem kismértékben járult hozzá Kriszt János traktoros, aki tavaszi tervét eddig 124 százalékra, kon­gresszusi vállalását pedig 177 százalékra teljesítette. Hatalmas küzdelem folyik a kurdi Szegedi György és a diósberényi id. Molnár András traktorosok kö­zött. A versenyzászlót még Szegedi György tartja 156 százalékos tervteljesítésével, míg id. Molnár András csak 148 százalékos teljesítést tudott elérni. Tengelici „Petőfi“ tsz. Húsz Dán-lapályi sertést kaptak toYábbtenyészt&rs A tengelici Petőfi tsz tagsága nagyon szép ered ményt ért el az állatte­nyésztés terén. Eredmé­nyei láttán a tsz 20 da­rab Dán-lapály-fajta ser­tést kapott továbbtenyész- tésre. Ennek a 20 darab Dán-lapályi kocának az utódiaból fogják ellátni az egész országot tenyész- anyaggaL Ez az országban még ismeretlen sertésfajta ki­fejlődve 3 és fél mázsa súlyra is felhizlalható. Sok jó tulajdonsága mel­lett legfontosabb értéke, hogy 12—14 malacot hoz. Csécsi Gáspár a Petőfi tsz munkaéSrdemrendes sertésgondozója gondoz­za a 20 darab Dán-la­pályi kocát és a 3 darab Dán-lapályi tenyész kant, A Petőfi termelőszövet­kezet tagságát nagy meg tisztelés érte azáltal, hogy az egész ország te­rületén egyedül ők kap­ták meg ezt a sertésfaj­tát továbbtenyésztésre, Dói dolgoznak a kiskajdacsi Március 9 tsz tagjai Louis Aragon kitűnő francia író cikke szenvedélyes felhívás a francia ifjúsághoz, hogy emel­je magasra a nemzeti független­ség zászlaját. Az író egyúttal haragosan bélyegzi meg azokat, akik Franciaországot be akar­ják vonni az „európai védelmi közösségbe“, le akarják alacso­nyban! a francia népet, el akar­ják venni a kedvét attól, hogy harcoljon az európai agresszív tömbök óceánontúli szervezői el­len. * Hányszor, de hányszor megtörtént már, hogy háborús vereség vagy vé­res győzelmek idején azok vesztet­ték el hitüket Franciaországban, azok árulták el az országot, akiknek az lett volna a kötelességük, hogy magasra emeljék a francia lobogót. 1940-ben Pétain kérlelt bennünket, hogy minden reggel megadással gondoljunk Franciaország vereségé­re, ököllel verjük önnön mellünket, s a vereségért okoljuk a köztársasá­got, a demokráciát, a deklarációt... Unszoltak bennünket, hogy vessük alá magunkat a választott uralkodó fajnak, a magas szőke áriáknak, akik mint ők maguk mondatták, egy egész évezredre legyőztek bennün­ket. És most az atlanti szövetség újra ezt a jelszót tűzte ki: ahogy csak lehet, lealacsonyítani Franciaorszá­got. Az amerikai sajtóban — a „Life“ című folyóirattól a „New York Tribune“-ig — állandóan visz- szatér ez a követelés. Persze, hisz biztosítani kell az amerikai életfor­ma, az amerikai áruk és a dollárci­vilizáció világuralmát. A mi „trón­örököseink1' meg engednek ennek a követelésnek. Hangosan hirdetik a francia nemzet hanyatlását, a jenki urak felsőbbrendűségét, s egyelőre csak titkon, belül fel-felsóhajtanak: „Ö, jaj, miért is nincs nekem másik hazám!“ Mi nem hittünk Pétainmek. Nem hittünk a marsallnak, amikor el akarta hitetni a franciákkal, hogy rövid az emlékezetük. A vichy-i „el­méletek" ellenére úgy véltük, hogy Franciaország mindenekelőtt a fran­ciák összessége. A haza — nem nép- télen puszta, hanem a nép. S ezért a haza nem halhat meg, mert a nép halhatatlan. Ez is a címe egy szovjet író regényének: „A nép hal­hatatlan." Erőszakkal meg lehet változtatni az alkotmányt, a rendszert. Lehet idegen lelkű vezetőket ültetni az ország nyakára, de nem lehet meg­változtatni az ország népét. A nép- lélek századok folyamán alakult ki. A nép lelkületét a soha ki nem apadó, örökkön újjászülető élet te­remti meg. A néphagyományok foly­tonosan megújulnak az új emberek­ben. így volt ez mindig. Most is így van. Franciaországban csak a nép hisz még mindig szilárdan or­szága nagyságában. A néptől senki sem hali egy szót sem koholt nem­zeti elfajulásunkról, amit Göbbels „Angriff“-je és mr. McCarthy „Li- fe“-ja sugalmaz egyes franciáknak, akik el akarják árulni hazájukat. S csak egészen természetes, hogy az az ember beszélt ország-világ előtt — Franciaország nagyságáról, akire csak azért nem illik rá egészen, hogy „a nép közül jött“, mert most is a nép között van, annak élcsapa­tába van, a nép érzéseinek kifeje­zője. Csak természetes, hogy éppen Maurice Thorez nyilatkozott — Drancyban — nyilvánosan és ünne­pélyesen nemzeti nagyságunkról. Az a tudat, hogy mi franciák nagy nemzet vagyunk, nem hagyja nyugodni azokat, akik félnek, hogy Franciaország nagyságához méltóan is fog majd cselekedni. Mert hisz a nemzeti nagyléthez függetlenség is kell. Nem ok nélkül folyik most a mesterkedések egész hadjárata, hogy korlátozzák, s legvégül meg is semmisítsék Franciaország függet­lenségét. Franciaország nemzeti füg­getlenségét megvédeni pedig azt jelenti: nem engedjük, hogy leigázza más ország, például az „európai kö­zösség“ céljai érdekében újrafelfegy- verzett Nyugat-Némotország. Fran­ciaország nemzeti függetlensége — a kü’földi utasításra létrehozott front áttörését jelenti, azt jelenti, hogy nem lehetséges új világháború. Ettől félnek azok, akik minden ere­jükből tagadni akarják országunk nagyságát, attól félnek, hogy a két francia történelmi tanulságot — a nemzetteremtéssel együtt járt bel- háborúk lezárásának tanulságát és a szabadságforradalom tanulságát — Franciaország megtoldja egy harma­dak tanuisáeeal is: a világb°ke ér­dekeit szolgáló nemzeti független­ségi harc tanulságával. Mindenki jól tudja ugyanis, hogy Franciaország nélkül nem lehet har­madik világháborút kirobbantani. Minden azon múlik, hogy Francia- ország nemet mond. Ezt a nemet a nép mondja ki, s minden nap több és több francia visszhangozza. A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának 1953. október 22—23-án Drancy párizsi peremvá­rosban lefolyt teljes ülésén elmon­dott beszédről van szó. A franciáknak mindig drága volt a haza. Sohasem akarták másikkal felcserélni. Ezért aztán nem is hagy­tak nyugtot a földükre betört hó­dítóknak. Mindig így volt ez — a lotharingiai Jeanne d'Arc idejétől ■a'ész'en Gabriel Peni-ig. És mi tud­juk, hogy nemcsak nekünk, franci­áknak, hanem valamennyi békesze­rető nemzetnek is igen-igen fontos nagy nemzet-voltunk megerősítése. Nincs semmi, ami ennél fontosabb lehetne az emberiség békéje, sza­badsága és élete szempontjából A hit népünk nagyságában, ame­lyet Maurice Thorez juttatott kife­jezésre, korántsem túlzásból, szer­telen képzelődésből ered. Ez konkrét bizonyítékokkal alá­támasztott kétségbevonhatatlan tény Ahogy a szívverés, az erekben csör­gedező meleg piros vér az ember­élet jele, ugyanígy a nagyság jele a francia nép anyagi és -szellemi ja­vakat teremtő szüntelen alkotómun­kája, amellyel a ietűnt század ik ha­gyatékát gazdagítja. Azzal, hogy gyarapítjuk az emberiség alkotta ér­tékeket, résztveszünk az élet és a jövendő építésében, Ez az élettel teli nép, amely 194G- ben megszámlálhatatlan hőst adott, amely az egész országot akkor meg­szállva tartó ellenség kiűzése után rövid idő alatt helyreállította gaz­daságát. úHáépíilette romokban he­verő épületeit, s amely Maurice Tho­rez 1945. július 22-i felhívására egy- emberként megmozdult, nehéz min­két végző bányászfiainak tettebben a nemeslelkűség és az energia pél­dáját mutatta a világnak, ez s nép Burgundiában, Bordeauxban, Anjou­ban és Champagneban ma is párat­lan borokat termel, ennek a népnek varázslókezű női ma is az egész vi­lágnak csinálják a divatot, ennek a népnek ősi szakácsművészetével ma is csak két híres konyha — a k'nai és a orosz — vetekszik; ez a nép ugyanaz a nép, amelynek létezése révén Pasteur, a Curie-házaspár, Langevin, Joliot-Curie és Louis de Broglie egyenrangú lehetett minden­kivel, aki csak az emberiség tudo­mányos Ismereteit gazdagította ... Egészen határozottan nincs itt sem­miféle megszakítás. Csak tudni kell látni, lelkesedni, szeretni. Kis család, alig 18 taggal dolgozó közösség. Ez a 18 fő a legszebb egyetértésben él és dolgozik 180 hold föld területén- Tavaszi vetéseiket —■ 28 holdon — határidő előtt befejez­ték. Alá kell húznom, hogy Francia- ország nagysága nemzeti jellegű. A múlt gyönyörűséges hagyatéka inkább a népé, mint uraié, akik ugyan a Napkirály örököseinek tart­ják magukat, mégis siralmas álla­potba süllyesztették Versaillest. Erről még sok mindent lehetne mondani, de ez messzire vezetne. Az én célom csak az, hogy figyelmez- ‘essem az olvasót: ne haltsassori arra a sok badarságra, amivel szé­dítik, higyjen országában. Mert tud­ják, a legfőbb — s ezt már a fia­taloknak mondom, mivel ők tud­ják igazán, mit jelent „szeretni", — látást tettek a III. pártkongresszus tiszteletére. Vállalásukban az I. ne­gyedévi tejíbeszolgáltatást 150 szá­zalékra teljesítették. Egészévi tojás­beadást és félévi baromfibeadásukat is teljesítették. Dicséret illeti meg szóval a legfőbb: szeretni, szeretni nem félve a nevetségesség látszatá­tól, szeretni egész szívvel Franciaor­szágot, örülni egész szívvel ado­mányainak, mindannak, ami hú­sunkból való, s amit a mienknek éreztünk, érzünk és fogunk érezni, mindannak, ami lelkűnkben dalok Hogy megbecsülik más országok­ban Franciaország fiait! Éppen mi maradjunk el tőlük? Csak nemrég érkeztem haza a Szovjetunióból, ahol Victor Hugo az egyik legolvasottabb külföldi író. Művelt a szovjethatalom fennállása óta hétmillió példányban adták ki. kozza, hogy évközben is részesülnek juttatásban. 1953. október 1-től 1954. március 31-ig teljesített munkaegy­ségekre, munkaegységenként 10.60 forintot osztottak ki. Sebestyén Fe­renc például 1442, Bárdi György pe­Utána Maupassant és Jules Verne a szovjet olvasóközönség legnépsze­rűbb külföldi írói. Magam tapasz­taltam, milyen melegen fogadják ott a franciákat, akikben Rabelais és Hugo, Diderot és Anatole France, Voltaire és Barbusse vagy Komain Rolland honfitársait látják. Természetesen nem a dicsekvés, hanem az elismerés mondatja ve­lünk ezeket. Az elismerés Francia- ország iránt és azok iránt, akik sze­retik és megértik Franciaországot. A nép megérti Franciaországot. A nép az egész világ jövőjét is érti — tudja, Ha nemcsak a számokat nézi az ember, hanem az arányt is, akkor kitűnik, hogy ezen a 180 holdon nem is olyan könnyű gazdálkodni, mert a földműveléshez állandóan csak 14 fő van, Ketten az állattenyésztésben dolgoznak és 2 fő pedig az elnöki, illetve a könyvelői tisztséget tölti be. A termelőszövetkezet tagjai vál­a tsz tagságát vágómarhabeadásuk túlteljesítéséért. 319 kilogramm le­adási kötelezettség helyett 480 kilo­grammot teljesítettek. A nagydorogi gépállomás segíti a tsz tagságát. A vállalt tavaszi szán­tást teljesítették. Jó munkát végeznek a Március 9. tsz tagjai. Munkakedvüket még fő­dig 1.100 forintot kapott. Ezt a 25.000 forintot — amit a munkaegységekre osztottak — a sertések értékesítésé­ből tudták fedezni. A tsz tagsága a továbbiakban még 50.000 forint jö­vedelmet akar a sertéstenyésztésből kihozni. Ez fog is sikerülni a szer­ződéses hízók leadása és a malac szaporulatuk értékesítése után.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom