Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-15 / 89. szám
2 NAPtö ISM ÁPRILIS 18 Á minisztertanács határozata a termelőszövetkezetek pénzgazdálkodásának megszilárdításáról Á Dézsa-felkelés négyszáznegyvenedik: évfordulóján Ä minisztertanács nagyjelentőségű határozatot hozott a termelői- szövetkezetek pénzgazdálkodási rendszeréről. A határozat szabályozza a termelőszövetkezetek egész pénzgazdálkodását, kitér a terme'ő- szövetkezeteknek és állami szerveknek a pénzgazdálkodás területén je'entkező kapcsolataira, foglalkozik a vállalatok és a termelőszövetkezetek közötti pénzügyi kérdések rendezésével. A határozat biztosítja a termelő- szövetkezetek önálló gazdálkodását. A határozat célkitűzéseinek megvalósítása a termelőszövetkezetek megerősödését, a tagok jövedelmének fokozását eredményezi majd. A terme'őszüvetkezeti gazdálkodás irányítása szempontjából jelentős nz a rendelkezés, hogy a ter- me’őszövetkezetek bevételi és kiadási költségvetését — az , eddigi naptári év helyett — a zárszámadási időszakkal egyezően, november elsejétől a következő év október harmincegyedikéig terjedő időszakra készítik el. Ilymódon a termelő- szövetkezetek vezetőségének és tagságának módja lesz a költség- vetés megvalósítását e’lenőrizni és a tapasztalatokat a következő gazdasági év előkészítésénél hasznosítani. A termelőszövetkezetek önállóságának fokozottabb biztosítása és a gazdálkodásért való felelősség növelése érdekében kimondja a határozat, hogy a termelőszövetkezetek e’sősorban saját eszközeikkel, sai-ít bevételeikből gazdálkodnak. Ebből teljesítik az állam iránti kötelezettségeiket, fedezik termelési és egyéb kiadásaikat és ebbő’ biztosítják a tagok részesedését is. A saját bevételekből, a közgyűlés határozata a'apján, az elvégzett munkájuk arányában a tagok részére rendszeres munkaegységelőleget lehet biztosítani. A határozat szabályozza a termelőszövetkezetek hitelellátásának fe’tételeit. A szabályozásnak az a célja, hogy a saját lehetőségek te'jes felhasználása után, az arra rászoruló termelőszövetkezeteket az állam növidlejáratú termelési hitelekkel, közép- és liosz- szúlejáratú beruházási hitelekkel segítse. Hitelt indokolt esetben csak o'yan termelőszövetkezet kaphat, amely bankszámlával rendelkezik és bevételeit a bankszámlán tartja. A bankfiók és a termelőszövetkezet közötti kapcsolatot a termelőszövetkezet és a bankfiók között kötött írásos megállapodás szabályozza. Ezt a megái apodást a termelőszövetkezeti közgyűlésnek kell jóváhagynia. A bankszámlák felett kizárólag a termelőszövetkezet rendelkezik, a bankfiókok csak a termelőszövetkezet meghatározott formában tett írásos rendelkezése alapján teljesíthetnek a számlákról kifizetéseket. A termelőszövetkezeteknek viszont az a kötelességük, hogy fennálló kötelezettségeiket időben haladéktalanul kiegyenlítsék. Abban az esetben, ha valamelyik termelő- szövetkezet kötelezettségeinek nem tenne e'eget, kizárólag bírói úton lehet ve’e szemben eljárni. A határozat azonban biztosítékot teremt arra, hogy lehetőleg minél kevesebb legyen a kötelezettségek teljesítése körüli vita. A határozat ugyanis intézkedik arról, hogy a termelőszövetkezetek nevében, a termelőszövetkezeteknek a közgyűlés által arra felhatalmazott vezetőin kívül, senki megrendeléseket ne eszközölhessen. A rendelkezés megszegőivel szemben csalás címén eljárást kell indítani. Bizonyos, hogy a minisztertanácsnak ez a rendelkezése a terme’őszövetkeze- tek és a részükre szá'lító vá falatok között a múltban gyakran előforduló vitákat nagyrészt meg fogja szüntetni. A határozat számos könnyebbséget hoz a termelőszövetkezetek munkájában. így a posta közbeiktatásával egyszerűbbé teszi a bankszámlákról történő pénzfelvételt és a bankszám ára történő befizetéseket. Intézkedik a határozat arról is, hogy a termékeiket értékesítő termelőszövetkezetek követeléseikhez gyorsan, bürokrácia- mentesen jussanak hozzá. Kimondja a határozat, hogy a termelőszövetkezetek követeléseit jogosulatlanul visszatartó vállalatokkal szemben a terme'őszövetkezetnek büntetéspénz felszámítására van joga, súlyosabb esetekben pedig a ter- me'őszövetkezetek követeléseit visz- szatartókkal szemben bűnvádi eljárást kell indítani. Igen jelentős a határozatnak az a rendelkezése, melynek alapján a bankfiókok a termelőszövetkezetek pénzgazdá'kodásának lebonyolításában, bevételeik beszedésében messzemenő segítséget és támogatást nyújtanak a termelőszövetkezeteknek. A tanácsok mezőgazdasági és pénzügyi osztályát a határozat hasonló segítségre kötelezi, a termelő- szövetkezet pénzgazdálkodása, tervezése és elszámolása tekintetében. A határozat összes egyéb intézkedései is nagy segítséget jelentenek a termelőszövetkezetek számára, elősegítik a termelőszövetkezeti gazdá’kodás megerősödését, a tagság és a termelőszövetkezet jöve- de'mének, vagyonának gyarapodását. Színháza helyiségeiben április 15-e után — a külső hőmérséklettől fiigget'enül — fűteni 'ehet akkor, ha a helyiségek belső hőmérsék- Teíe 18 Celsius fok alatt van. 3. 1954. május 1-e után — a külső hőmérséklettől függetlenül — a fűtést a második pontban felsorolt szerveknél is meg kell szüntetni. kereskedelmi küldöttsége ürgen'inában tárgyasokat folyat a két ál’am gazdasági kapcsolatainak kibővítéséről Berlin (MTI) A Német Demokratikus Köztársaság kereskedelmi küldöttsége e napokban Buenos-Aires- ba érkezett. A küldöttség megkezdte tárgyalásait Argentina képviselőivel a két állam gazdasági kapcsolatainak kibővítéséről. TI akócz, a főpap a pápa őszent- sége nevében teljes búcsút és örök boldogságot ígért a föld népének — és mindezért csupán azt kérte tőlük, hullassák vérüket a királyért, az egyházért, az urakért. A magyar jobbágyok tízezrei, nem vágytak ennyire, az örök boldogság helyett rövid földi életük boldogságát szerették volna biztosítani, de ennek útjában éppen azok álltak, akikért vérüket kellett volna ontaniok... Zűr-zavar, korrupció, hatalmi önkény, pártoskodás, a jobbágyság nyomora, a nemesség viszálykodása jellemezte leginkább Magyarországot az 1510-es években. Az ország nem nagyhatalom többé. A gyenge utód, a hatalomravágyó főurak elherdálták Mátyás örökségét, a határon túl a terjeszkedő török csak a kedvező alkalomra várt, hogy leszámoljon Magyarországgal, amely útját állta eddig világhatalmi törekvéseinek. Az urak egy csoportja, Bakócz Tamás esztergomi érsek és társai a forradalmi elégedetlenséget, a kormányzati válságot kereszteshadjárat meghirdetésével akarták levezetni. Az uralkodóosztály katonái tehetetlenségét a törökkel szemben a parasztság mozgósításával akarták ellensúlyozni. A mozgalommal két legyet akartak ütni egy csapásra: a török visszaszorításával biztosítani hatalmukat és a háború költségeire szedett adók, tizedek, pénzek elsik- kasztásával tovább növelni gazdaságukat. A parasztság körében népszerű volt a honvédő háború eszméje, még élénken emlékükben élt a világraszóló nándorfehérvári diadal, a nagy Hunyadi János dicső alakjára emlékezve még hittek a hívó szónak. A keresztes seregbe tízezrek és tízezrek, egész községek jelentkeztek. A jobbágyok seregei mellett mezővárosi lakosok, iparosok és zsoldos katonák, pásztorok vették fel a keresztet. Vezetésükkel Dózsa György székely nemest bízták meg, aki a török harcokban különösen kitűnt hősiességével. Hamarosan kiderült azonban, hogy a nagyurak között nincs már a hunyadiakhoz méltó hadvezér, államférfi. A nemesség nem csatlakozott a mozgalomhoz, az urak visszaéltek a parasztság áldozatkészségével, hazafiasságával. De a parasztok serege már együtt volt, érezte erejét, hatalmát és a meg- !jedt Bakócz hiába vonta vissza 1514 tavaszán a kereszteshadjáratot meghirdető pápai bullát, a sereg nem oszlott szét, hanem Dózsa vezetésével megindult a nép igazi ellensége, az ura1 kodó osztály ellen. A Dózsa felkelés kezdetét nem lehet pontos dátummal meghatározni. Általában 1514 április 16-tól számítják a parasztháború megindulását, ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy szó sincs többé török elleni kereszteshadjáratról. A parasztság nyíltan szembefordult uraival. A mozgalomhoz — különösen Szabolcs, Szatmár, Ung, Bereg és Ugocsa megyékből — sok kisnemes is csatlakozott. A magyar parasztság oldalán harcoltak a máramaxosi szegény, román nemesek, a mezővárosok lakóinak többsége, a fokozatosan jobbágy sorba süllyedt kunok és jászok, a román jobbágyok, a szerb parasztok egyrésze, az alsópapság jelentős része és a parasztság fegyvertársa volt az .erdélyi bányamunkásság is, A főpapok, főurak teljes erejükkel a dolgozó nép ellen léptek fel, * A parasztháború elbukott. TSŐzsa minden katonai tehetsége ellenére sem tudta az erőket összpontosítani, az uralkodóosztály átmenetileg helyre tudta állítani egységét, amely erősebbnek bizonyult a keresztesek szervezetlen erőinél. A bukás egyik főoka a polgárság fejletlenségével függ össze. A parasztság forradalmi osztályharca Magyarországon még nem dönthette meg a feudalizmus:, mert az új rend, a kapitalizmus feltételei még nem értek meg. A parasztháború elbukott, az urak kegyetlen bosszút álltak. Dózsát válogatott kínzások között elevenen meg égették, fejére izzó vaskoronát szorítottak, a foglyul esett parasztokat tömegesen mészárolták le. Több, mint ötvenezer jobbágy pusztult el, a nemesség bosszúja sokkal több áldozatot követelt, mint a mohácsi' vész. "• T zó vastrónon őt elégettétek, de 99 szellemét a tűz nem égeté meg" — írja legnagyobb költőnk, Petőfi, Dózsáról, akinek emlékét hiába akarták meghamisítani az uralkodóosztályok. Dózsa Györgyöt a nép és történelmünk haladó korszakainak legnagyobbjai a magyar történelem egyik legdicsőbb emberének tartották mindig. „Szentül hiszem, hogy lesz idő, (ha fennmarad a magyar nemzet) midőn Dózsának nagyszerű emlékszobrot fognak emelni" — írta Petőfi Arany Jánoshoz intézett levelében. Szobrot követelt Dózsának a másik nagy magyár költő, Ady Endre is. A proletárforradalom győzelme meghozta a parasztság számára is a végleges felszabadulást. A felszabadult magyar nép milliói, munkások, parasztok, értelmiségiek, hálás szeretettel gondolnak Dózsa Györgyre és a parasztháború hőseire. A minisztertanács határozati az 1953—5i. évi fűtési idény befejezéséről 1. Az 1953—54. évi fűtési idény 1954. április 15-én befejeződik. 2. Kórházak, rendelőintézetek, óvodák, csecsemőotthonok, vagy ezekkel egyenlő elbírálás alá tartozó intézmények, iskolák, egyetemek, napköziotthonok, valamint nz állami ba ettintézet, az ál'ami Operaház, és az Operaház Erkel A Német Demokratikus Köztársaság Joliö'-Curierö! nevezték e! a Német Demokratikus Köztársaság egy népi tulajdonban lévő gépgyárát Berlin (MTI) A Lipcse közelében fekvő Lieberwolkwitzben Joliot- Curieről, a nagy francia tudósrp1 és békeharcosról nevezték el a község népi tulajdonban lévő gépgyárát. Az ünnepségen a francia békemozgalom képviselői is résztvettek. A BRAZÍLIAI helyzet J. FILHO és A. MONTEIRO levele Latin-Amerikából (Rövidítés) D raziliában, ebben a természeti kincsekkel bőven megáldott or szágban, különösen feltűnő a különbség az óriási leha őségek és a valóság — a néptömegek rendkívül nehéz élete között. A népet éhség, tudatlanság, betegség, féktelen kizsákmányolás gyötri. Ilyen helyzetet teremtett az amerikai monopóliumok rablópolitikája, valamint az Egye- ?ült Államok monopóliumait szolgá- ó brazil földbirtokosok és kapitalis- ák uralma. A dollár uralma a brazil élet kü- öhböző területein különböző módo- con nyilvánul meg. A brazil ipar leg- óntosabb ágai az Egyesült Államok »késeinek kezében vannak. Brazília gazdasági éle.e nagyrészt az Egyesült Államok iparának függvénye. Az Egyesült Államok monopóliumainak rablópolitikáját jellemzi a >razil ércbányászat és különösen a Hangán- és vasércbányászait helyze- e. A legnagyobb ércbányák a Mor- ;an-íéle „United States Steel Cor- »oration" és a „Betlehem Steel Cor- toraéion" tulajdonában van. Az érc- úvitel Brazília egész kivitelének 42 aázaléka, mégis az exportból eredő ralutának csupán 3 százalékát alíkot- a. Ezek a számok képet adnak ar- ól. milyen rablómóara zsákmányol- ák ki a külföldi monopóliumok Bra- ilia gazdagságát. Az amerikai monopóliumok elffen- rzik a brazil ipar legfontosabb ágait: z elektrotechnikai-, az élelmiszer-, a egyipart, a városi közlekedést, a épkocsiszerelésl, a dohány- és ce- lentgyártást, a gumiabroncsgyártást. észben a kohóipart és a hajógyárüst, stb. Az Egyesült Államok mo- opóliumai csupán 1950-ben 144 mii- ó dollár hasznot húztak közvetlen raziliai tőkebefektetéseikből. Ilymó- on az amerikai monopóliumok megosztják Brazíliát az ország iparosí- ásáihoz szükséges eszközöktől és ijasul eltulajdonítják a brazil nép mókájának gyümölcsét. Az imperialisták garázdálkodása akadályozza a brazil gazdaság fejlődését, pangást idéz elő. Különösen vonatkozik ez a külkereskedelemre, amelynek Brazília gazdasági életében rendkívül nagy szerepe van. Az amerikai monopóliumok kezükbe kaparintották az ország egész külkereskedelmét és mindjobban behatolnak a belkereskedelembe is. Ök diktálják a brazil nyersanyagok alacsony árait és az általuk Brazíliának eladott áruk magas árait. A brazil külkereskedelem károkat szenved azért, mert a brazil áruk minduntalan beleütköznek az Egyesült Államok magas vámkorlátjaiba. Ezt súlyosbítja az a körülmény, hogy időnként a brazil áruk egyetlen vásárlója az Egyesült Államok, a brazil áruk árait pedig a newyorki tőzsdén állapítják meg. Az amerikai monopóliumok azon túl, hogy a brazil gazdasági életet saját érdekeiknek rendelik alá, akadályozzák Brazília és más országok gazdasági kapcsolatainak kiszélesí.é- sét és ezzel rombolják Brazilja gaz dsságát. 1952-ben a legfontosabb brazil kiviteli cikkek exportja 60 százalékkal csökkent az előző évihez viszonyítva* s ez nagy nehézségeket okozott a bir-.okosok középrétegein»:-, a gyárosok és kereskedők széles köreinek, akik az egyetlen megold ásnak azt tartják, hogy Brazília az ösz- szes országokkal kereskedjen. 1954 elején a brazil pénzügyminiszter bejelentése szerint Brazília kereskedelmi tartozása 1.7 milliárd dollár volt! TV ehéz helyzetben van az ország mezőgazdasága. Brazília lakos- -ágának 70 százaléka falun él, a parasztok .túlnyomó többségének azonban. vagy egyáltalán nincs földje, vagy csak rendkívül kicsi parcellája van. A föld 82 százaléka a nagybirtokosok tulajdona. Az ország gazdasági elmaradottságának és a paraszti ómegák fokozódó elszegényedésének Eőtíka az, hogy a földbirtokok túlnyomó része az ország uralkodó köreinek kezében összpontosul. Ezekre a' körökre támaszkodnak az amerikai imperialistáik;. Az amerikai monopóliumok most arra (törekednek, hogy a mezőgazdaságot is ellenőrzésük alá vegyék, — Monokulturális jelleget kényszerítenek a brazil mezőgazdaságra, aminek következtében az ország kiivite- 'ének 70 százalékát a kávékivitel alkotja; monopolizálják a mezőgazda- sági termékek kivitelét; csak azoknak a mezőgazdasági ágaknak nyújtanak hitelt, amelyekben ők maguk is érdekeltek; rendkívül alacsony árakat állapítanak meg a mezőgazdasági termékekre; magasra emelik az Egyesült Államokból a. brazil me- ’őgazdaságnak szállított cikkek árait. A felkossóg vásárfóképessége rendkívül alacsony. A legfontosabb köz- ; ;;ü'kségl9ti cikkék árai egyre nőnek. \ brazil pénzű gym i n is/., er is elismer '.e. ..az áremelkedés az országban azt rcd.ményezte,: hogy míg líK;9-bsn a megélhetési költségek indexe 100 volt, addig 1916 végére ez a szám i'96-ra emelkedett és 1053 júliusában elérte a 6SI-et.“ A gyorsütemű áremelkedéssel szemben a munkabérek továbbra Is rendkívül alacsonyaik. A kormánykörök, amelyek az amerikai monopóliumokkal szoros kapcsolatban álló nagytőkések és fö'd- vr.-okosok kicsiny csoportjának értekeit képviselik nemzetellenes poli- "kát folytatnak és alárendelik az országot a külföldi tőkének. A külpolitika terén Egyesült Államokra orientálódás többek közt abban tükröződik, hogy a brazil küldöttség az ENSZ-ben lényegiében nem más, mint az Egyesült Államok szavazógépezetének egyik része. Noha Brazíliáiban hatalmas társadalmi megmozdulások vannak annak érdekében, hogy Brazília létesítsen diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat minden országgal, ami előmozdítaná a nemzetgazdaság önálló fejlődését, a brazil kormány az ország érdekei ellenére elutasítja ezt a megoldást. A brazil nép egyre határozottab- ban harcol jogaiért, függetlenségéért. Arról, hogy milyen méreteket öltött a brazil munkásosztály harca a kizsákmányolás ellen, képet alkothatunk abból, hogy csupán 1952 júniusától 1953 szeptemberéig, egymillió 200 ezer munkás sztrájkolt az országban. (1951-ben 300 ezer brazil munkás vett részt sztrájkokban). A sztrájkok többsége a munkások győzelmével végződött. A nemrégiben lezajlói; sztrájkok a munkásosztály egy • ' /ének megerősödéséről tanúskodnak. A Sao-paoloi sztrájkban és a brazil tengerészek országos sztrájkban százezres m u n.k ás tömé giak vettek részt. A brazil parasztság a föld megváltás nélküli újrafelosztása elén, a földbérleti díj csökkentéséért, a mezőgazdasági termékek árának emeléséért harcol. Sokezer hazafi és számos közéleti személyiség egy országos méretű szer vezetben, az olajtartalékok és a nemzetgazdaság védelmére alakult tanács ban tömörülve évek óta harcol az •»Ken, hogy a brazil olaj forrásokat a Rockefeller-féte „Standard Oil“ monopóliumnak adják át. Ez a harc megakadályozta az amerikai olajtrösztöket abban, hagy megkaparintsák a brazil olajat. Széles hazafias front alakúit ki, amelyben szakszervezeti vezetők, parasztok, tábornokok, tengernagyok, tanítók és tanárok, parlamenti tagok vesznek részt. A front harca kifejezi az egész nép tiltakozását az Egyesült Államokkal kötött, az országot szolgasorba taszító háborús szerződés ellen. Tekintettel árra, hogy Brazília gazdaságában rendkívül fontos helyet foglal el a kü 1 kere.skeaelem, különös jelentősége Van a világ minden országával való gazdasági kapcsolatok kibővítéséért folyó mozgalomnak. Ennek a mozgalomnak egyik megnyilvánulása voilt az a követelés, hogy Brazilia létesítsen kereskedelmi kapcsolatokat a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. Kereskedelmi, mezőgazdasági és ipari ;.gyesüle:ek kongresszusokon követelik, éppen úgy, mint sok városi képviselőtestület, számos parlamenti' tag, sőt a kormány több tagja is a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való közvetlen kereskedelmi kapcsolatok megterem', ését. A kormányhoz sokezer távirat és petíció érkezik ezzel a követelésseL A nemzetórulás, a reakciós erőszak politikája ellen folyó harcot a brazil kommunista párt vezeti. Napjainkban a legkülönbözőbb politikai nézeteke., valló személyes; követelik a jelenleg betiltott kommunista párt legalizálását.. Egyidejűleg mindjobban mélyül az uralkodó osz- ályck pártjaiban a bomlási folyamat, mindinkább szertefoszlanák azok az illúziók, amelyeket régebben a néptömegek jelentős része a kormany- pártok iránt tápiáit. A brazil kommunista párt harca az ország függetlenségéért az egész brazil nép érdekeit szolgálja. Ezért kapcsolódnak be ebbe a harcba egyre szélesebb népi tömegek, amelyek hazájukat szabadnak, virágzónak és boldognak akarják látná.
