Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-13 / 87. szám

1934 ÁPRILIS 13 NAPLÓ 3 A megyei pártértekezlet hozzászólásaiból T ói h József elvtárs, Döbrököz község párttitkára szólalt fel elsőnek a megyei pártértekezlet beszámolója feletti vitában. Elmondotta, hogy a Központi Vezetőség júniusi határo­zata óta nagyot változott a pártszer­vezet munkája, majd arról beszélt, hogy kisgyűléseken ismertessék a me zőgazdaság fejlesztéséről szóló párt­ós kormányhatározatot. — 120 dol­gozó paraszt választotta meg — mondotta többek között — a 60 fő­ből álló termelési bizottságot. Jó munkájuk meg is mutatkozik a mos tani mezőgazdasági munkában. A zab. árpa cukorrépa munkálatokká' ion Százalékos teljesítésünk van. A tavaszbúza vetésében is szépen hala­dunk. csak az a hiba, hogy a jelen­tések nem mindig egyeznek az elve­tett területekkel. Most ezt felülvizs­gáljuk. — Ezután a község begyűj­tési munkájáról beszélt. Elmondot­ta, hogy csak a népnevelők fokozot­tabb munkába állítása nyomán ja­vult meg például a baromfi- és to­jásbeadás. Addig ugyanis a dolgozó parasztéit a szabadpiaci értékesítést részesítették előnyben. A jó felvilá­gosító munka nyomán azután például egy nap alatt több. mint 2 mázsa tojást vittek be a dolgozó parasztok Befejezésül a járási és megyei ta­nács figyelmét arra hívta fel. hogy többet törődjenek a községi tanács dolgozóinak segítésével. S z 1 a c z k i József elvtárs, a ta­mási gépállomás igazgatója volt a következő hozzászóló. Részletesen is­mertette azokat a nagy feladatokat amelyek a gépállomásokra várnak a tsz és az egyéni dolgozó parasztok terméshozamának növelésében. Bí­rálta a felsőbb szerveket a beruházá­sok tervezése terén. Elmondotta pél­dául, hogy a pári tsz-ben leszerződ­tek 10 hold burgonya géppel való elvetésére, de mivel a megígért gé­pet nem kanták meg, kézzel vetet­ték el. — Ha megrendeljük a gé­peket például aratásra, azt ne augusz tusban küldjék, mint tavaly is, ha­nem rendes időben. — Ezután az osztálvellenség fokozódó tevékeny­ségéről beszélt tamási viszonylatban is, amelyet csak erélyes, határozott magatartással és intézkedésekkel, de legfőképpen politikai felvilágosító, le­leplező munkával lehet megfékezni. — A tamási gépállomás — mondot­ta a továbbiakban —, a tsz-eken kí­vül mintegy 216 egyéni dolgozó pa­raszttal kötött szerződést. — Arról is beszélt, hogy a dolgozó paraszttok sokkal igényesebbek a minőségi mun­ka iránt, amelyet a tamási gépállo­más, igyekszik is kielégíteni. Fazekas Ferenc elvtárs. a re­ge1 vi pártszervezet titkára a szer­ződéses termelés kérdéséhez szók hozzá. Elmondotta, hogy Regölyben például a cukorrépa szerződéskötés 100 százalékos. Azonban, hogy mégis ilyen lemaradás van megyei viszony­latban, e téren, abban hibás a cu­korgyár is. A regölyi dolgozó parasz­tok sem kapták meg teljes egészéiben a gyártól a szerződés után járó me­laszt. Ezután a begyűjtésben élenjá­ró regölyi dolgozó parasztokat emlí­tette meg, mint idős Kelemen József, akik teljes egészében eleget tettek baromfibeadási kötelezettségüknek. Hegyi Lajos elvtárs ezredes, a honvédség és a lakosság kapcsola­táról számolt be a pártértekezle'.en. — Néphadseregünkben hatalmas mun ka folyik — mondotta a többek kö­rött — minden tagja tisztában van azzal, hogy mindent megtegyen ha­zánk védelmével kapcsolatban és azon lesz, hogy dolgozóink bizalmát továbbra is megtartsa. Segítenek ab­ban, hogy a dolgozók széles töme­geit harcba vihessük pártunk új politikájának sikeréért. Péti János elvtárs, a tamási Vörös Szikra tsz. elnöke, a Szocialis­ta Munka Hőse a tsz-ek munkájá­val foglalkozott. — Az ellenség a kormányprogramm után azt igye­kezett bebizonyítani, hogy most már a tsz-ek fel fognak bomlani: nincs semmi előnye a tsz gazdálkodásnak. De a tények, amint látjuk, nem ezt bizonyítják, hanem azt, hogy meg­szilárdult a tsz-tagok öntudata és a tsz-ekbe naponta lépnek be újabb és újabb dolgozó parasztok. Azok, akik kiléptek, most újra jönnek visz- sza és kérik felvételüket, mert rájöt­tek arra, hogy a tsz az egyedüli he­lyes út, amelyen dolgozó parasztsá­gunknak haladnia kell. A mi terme­lőszövetkezetünkből nem lépett ki, icsak 1—2 tag, de elmondhatom azt, ibogy naponta kérik felvételüket szö- Wgkmetünkbe a dolgozó parasztok, A legutóbbi taggyűlésünkön is 6 ta­got vettünk feL Egy nagyon jó ta­pasztalatom az, hogy a Tamásiban lé­vő honvédtisztek feleségei is kérik felvételüket a tsz-be, mert ki akar­ják venni részüket a mezőgazdaság fejlesztéséből. Javaslom, hogy állít­suk példaképül ezéket az asszonyokat más helyen is. A szerződéses termeléssel Kapcso­latban a következőket mondotta. — Itt a felvilágosító munka hiánya mu­tatkozik meg, mert még nem ismer­ték fel teljesen a szerződéses terme­lés előnyeit. A mi szövetkezetünk a ‘avalyinál sokkal több területre kö­tött szerződést ipari növényekre. — Nagy jövedelmet jelent a tsz-tagok részére ez, nem beszélve arról, nc.gv nagy a jelentősége az ipar szem­pontjából. Ezután az állattenyésztés fejlesztéséről beszélt. Itt legfontosabb feladatnak a takarmánybázis megte­remtéséről beszélt, és a meglevő ta­karmányok helyes felhasználásáról. Ennek érdekében a terme'őszévet- kezet egy takarmányos brigádot ala­kított a betakarítás idejére, hogy egyetlen szem takarmány se mehes­sen veszendőbe. C i k 1 i n Béla elvtárs, pusztahen- csei pedagógus az oktatás' munka mellett a dolgozók jobb ellátásának biztosításáról beszél". Elmondotta, hogy például ezer forintos befek­tetéssel kutat létesítettek a község­ben, de azt nem lehet használni, sőt még veszélyes is használata, különö­sen a gyermekekre nézve. A továb­biakban a villany bevezetését sür­gette. Hideg Mihály elvtárs, Bátasrök község párttitkára arról beszélt ioíjv a pártszervezeteknek konkré­tabb segítséget kell adniok a ‘aná- csok részére. Bírálta a ícidmlveiés- ügyi minisztérium egyes kiküldötteit hogy keveset tartózkodnak a dolgo­zó parasztok között. Ennek tudható be az, hogy a községben h;a::,\ van például a répamagból. A le>,u óbb kintjárt kiküldöttnek elmondták a dolgozó parasztok, hogy távsly 2ő mázsa répamag sem vo't teljesen elegendő, s az idén mégis csak egy mázsát kapott az egész község. Rész­letesen bírálta a földművesszóve'ke • zetek és különösen a MÉSZÖV mun­káját, a káderneá’eléssei kapcsolat­ban. A továbbiakban a pártszerve­zet munkájával foglalkozott. Legfő­képpen a népnevelő munka megjaví­tásával. Eddig ez egy eiégge elha­nyagolt terület volt. Most az új pártvezetőség, azonban igyekszik. ezt a hibát kiküszöbölni. Somi Benjáminná elvtársnő, az MSZT megyei titkára ismertette az MSZT szervezetek munkáját. Külö­nösen a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap ideje alatt. Hangsúlyozta, hogy az MSZT szervezeteknek is, különösen az új feladatoknak meg­felelően nagyobb segítségre van szükségük a pártszervezetek részé­ről. Ehhez azonban az szükséges, hogy a pártszervezetek vezetői is tisztában legyenek az MSZT szerve­zetek ' feladataival. Bírálta a járási pártbizottságok ágit. prop, titkárait is, hogy nem megfelelően foglalkoz­nak a tömegszervezetekkel, köztük az MSZT-vel sem. Bírálta a me­gyei pártbizottság munkatársát, Sza­bó elvtársat is, hogy nagyobb segít­séget vár tőle az MSZT megyei ve­zetősége. Végül azzal foglalkozott, hogy a tömegszervezeti vezetőknek fokozniok kell felelősségérzet iket munkájuk iránt. Márton András elvtárs, a tamá­si járási pártbizottság titkára a tö­megek kezdeményezésére való épí­tésről beszólt; — ha azt tesszük vizs­gálat tárgyává — mondotta, — hogy mennyire tudott a megyei, s ezen keresztül a tamási járási pártbizott­ság az alapszervezetek párttagjainak és a dolgozóit kezdeményezésének élére állni, azt kell mondani, hogy nem megfelelően. A járási pártbi­zottság és az alapszervezetek vezető­ségei is azzal küzdünk, hogyan old­juk meg ezeket a kérdéseket. Ezután arról beszélt, hogy a Központ: Ve­zetőségtől sem kaptak ehhez meg­felelő segítséget, mert például körül­belül egy éve nem is jártak kint a járási pártbizottságon. Bírálta a me­gyei pártbizottság munkáját is ezen a területen. Megemlítette, hogy van a megyei pártbizottság munkájában lendület a Központi Vezetőség hatá­rozata óta, de döntő változást még nem tudtak teremteni. Végezetül a pártmunka fokozásáról, a népnevelő, felvilágosító munka szélesítésének fontosságáról beszélt, T ö 1 ő s i Antal elvtárs, a naki Ut a Szocializmus Felé tsz elnöke arról beszélt, hogy a kommunisták hogyan tudnak jó munkát végezni a kor­mányprogramm végrehajtása érdeké­ben. — Ezért feltétlenül fontos, hogy tanulmányozzuk a kormánypregram- mot, s az előtte végzett munkánk ta­pasztalatait a további feladatok jobb végrehajtása érdekében használjuk fel. Ezután a politikai oktatás fon­tosságáról, majd a termelőszövetke­zet helyzetéről beszélt. Elmondot.a. hogy termelőszövetkezetükben biz­tosították a tagok munkaegység sze­rinti pénzjuttatását évközben is. — Mintegy 8 forintot munkaegysegen­ként. Továbbá arról szólt, hogy leg­fontosabb feladat a tavaszi munká­latok időben és kiváló minőségben való elvégzése. De ehhez még min­dig nincs meg az ellenőrzés és se­gítés a tanács részéről. Elmondotta, hogy Nak község kihívta Tüskepusz­tát éves versenyre, de ezt a ver­senyt még nem ellenőrizték és nem is értékelték egyszer sem, pedig így nincs benne mozgósító erő Külórö- sen fontos e munka megjavítása most, amikor a kongresszusi verseny sikeréért valóságos lázban ég, nem­csak a termelőszövetkezet tagsága, hanem a termelőszövetkezeten kívül­álló egyénileg dolgozó parasztok tö­mege is. T u s k a Pál elvtárs, a megyei ta­nács elnöke, a tanácsok munkájá­ról, feladatairól, a törvényesség be­tartásáról beszélt, A hibák legfőbb okaként azt állapította meg, hogy egyes pártszervezetek nem eléggé ellenőrzik és segítik a tanács mun­káját. — Ahol jó a kapcsolat — mondotta többek körött, — mint például Szakadát községben, ahol a kongresszusi versenyben a pártbi­zottság versenyzászlójáért folyik a harc, ott meg is látszik az eredmény. Élesen bírálta a Szabad Népet és a megyei pártbizottság lapiát, mert a tanácsok munkájának vizsgálata köz ben túlsúlyban hibájukkal foglalkoz­nak. Kiss Lajosné elvtársnő, Duna- földvárról a következő szavakkal kezdte beszámolóját: — Van-e olyan ember, aki nem szeretne jobban él­ni. Azt hiszem nincs. Pártunk ezzel kapcsolatban megtette a magáét, most rajtunk a sor, hogy többet ter­meljünk. A júniusi határozat ehhez is igen nagy segítséget ad. — Ezután arról beszélt, hogy a dunaföldvári tanácsnak is ne későn jusson eszébe, mint a tavasszal is a vetőmagvak beszerzésére való mozgósítás. Külö­nösen azt vetette fel, hogy ne az íróasztaltól rendezzenek. Az állatte­nyésztés fejlesztéséről szólva elmon­dotta: még januárban felvetették a dolgozó parasztok, hogy létesítenek legeltető bizottságot, de még eddig nem történt semmi. Szűcs Lajos elvtárs, a megyei tanács főagronómusa. az agronómu- sok munkájáról beszélt — a közsé­gekbe küldött agronómusok —■ mon­dotta többek közt, egy hónapos munkára tekinthetnek vissza. Ezen idő alatt megállapíthatjuk, hogy igen jó segítséget nyújtanak a nagyüzemi gazdálkodáshoz. Nakon, Pariban, Bátán komoly megelégedéssel nyilatkoznak mun­kájukról. Persze vannak ezen a té­ren komoly hiányosságok is. Ebben nagy része van annak, hogy én ma­gam sem úgy instruáltam a gépállo­mások agronómusait, hogyan irányít sák, segítsék a minisztertanács ha­tározata alapján leküldött fiatal ag­ronómusok munkáját. Szendi Pál elvtárs, a szekszárdi városi pártbizottság titkára többek között arról beszélt, hogy a hatá­rozatok végrehajtásáról nem elég csak beszélni, ehhez aktív, cselekvő munka szükséges. A dolgozó paraszt ság és a tsz-ek részéről a hozzá­állás meg is van, s a pártszerveze­teknek kell biztosítani falun a me­zőgazdaság fejlesztéséért folyó harc féllendítését. A továbbiakban a po­litikai és szakmai képzés fontossá­gáról beszélt. Bírálta a Központi Vezetőség munkáját is a megyei pártbizottság segítségével kapcso­latban, de ugyanakkor rámutatott, hogy a megyei pártbizottság is sok­kal több segítséget adjon a városi pártbizottságnak és értékelje annak munkáját. Szabópál Antal elvtárs, a pak­si járási pártbizottság másodtitkára az új pártvezetőségek fokozottabb segítéséről beszélt. Igen fontos és szükséges — mondotta többek közt, hogy ez a segítség gyakorlati segít­ség legyen, ne pedig az értekezle­tek tömkelegének létrehozása. A to­vábbiakban a megyei pártbizottság javuló munkájáról beszélt. Megem­lítette azonban, hogy ezt a javulást tovább kell fokozni olyan formában is, hogy problémájukat gyorsabban intézzék el. Bírálta a Központi Ve­zetőség gazdasági osztályát is, hogy nagyobb segítséget adjon számukra a megnövekedett feladatokkal és létszámmal kapcsolatiban. Végezetül felhívta a pártválasztmány és az új vezetőség figyelmét arra, hogy igye­kezzenek okulni a régi vezetőség elkövetett hibáiból, hogy munkáju­kat megjavítva mielőbb megjavul­jon egész megyénk párt és állami szerveinek munkája is. Simon László elvtárs, dunaszent györgyi egyénileg dolgozó paraszt szólt ezután hozzá — én, mint pa­rasztember — mondotta többek kö­rött, — a mezőgazdasági munkával és a falu problémáival szeretnék foglalkozni. A következőkben elmon dotta, hogy termelési bizottsági ér­tekezleteken, kisgyűléseken ismer­tették a dolgozó parasztokkal a ta­vaszi munkák időbeni elvégzésének, a fej trágyázásnak jelentőségét. Majd arról beszélt, hogy a tanácsok szi­gorúbban követeljék meg az állami fegyelem betartását. Arra is felhívta a figyelmet, hogy többet törődjön a tanács a falu egészségvédelmével is A községben ugyanis van két mély furatu kút, de két éve hasznavehe­tetlen. — Már felvetettük, — mon­dotta, — de azt a választ kaptuk, hogy nincs benne a község költség- vetési tervében. Végezetül a béke­bizottság laza munkájával foglalko­zott, s ehhez kért nagyobb segít­séget. — Szerintem — mondotta — ez nagyon fontos, mert kötelessé­günk harcolni minden téren a béke megvédése érdekében, s ez úgy gon­dolom mindenkinek érdeke is. Rúzsa János elvtárs, a Megyei DISZ bizottság titkára a megye DlSZ-szervezeteinek a párthatározat óta javuló munkájáról beszélt. Meg említette, a DISZ alapszervi vezetők újjáválasztása óta elért eredménye­ket, amelyeket különösen a kon­gresszusi versenyben értek el, mint például a mözsi gépállomás fiatal­jai. Hangsúlyozta, hogy a Tolnai Selyemgyár DISZ ifjal, a tamási Vörös Szikra és több más DISZ- szervezet tagjai példaképül állítha­tók megyénk fiataljai elé. Beszélt a hiányosságokról is, amelyek jó­részt a megyei és járási DISZ bízott Ságoktól erednek. Bírálta a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályát is, s kérte hogy ezután több segítséget adjon számukra, különösen a DISZ munkájával kapcsolatos határozatok ellenőrzése területén. Somi Benjamin elvtárs, a szék- szárdi járási pártbizottság titkára arról beszélt, hogy a Központi Ve­zetőség határozata óta a megyei áe járási pártbizottság hogyan segíti s dolgozók lendületének fokozódását, — meg kell mondani — mondotta többek között, — hogy munkánkban túlsúlyban a szervezési rész dombo­rodott ki, mind a megyei, mind a járási pártbizottságnál. A továbbiak­ban arról beszélt, hogy jobban kel! tanulmányozni a párt és állami funkcionáriusoknak pártunk politi­káját. Részletesen beszélt az ideoló­giai munka fontosságáról, valamint a falusi és főleg a tsz pártszerveze­tek megerősítéséről. Cinkon György elvtárs, a Si- montonnyai Bőrgyár pártszervezeté­nek titkára arról beszélt, hogy a Köz ponti Vezetőség határozata óta mi­lyen nagymértékben megváltozott az üzem munkásainak a munkához va­ló viszonya. Különösen a télen meg mutatták a dolgozók, hogy milyen álhatatosak tudnak lenni a nehéz­ségek leküzdésében. A továbbiakban a kádermunka kérdéseivel foglalko­zott, s e területen bírálta a megyei pártbizottságot is, hogy kevés segít­séget adott. Javasolta, hogy a káder­nevelés szempontjából fontos párt­iskolára küldési tervet is ne az utolsó pillanatban tudassák a párt- szervezettel. Dr. Erdélyi János elvtárs, a kórház igazgatója felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Központi Ve­zetőség júniusi határozata óta a me­gyei pártbizottság munkájában ie komoly változások vannak egészség- ügyi téren is. — Mfitatja ezt az is — mondotta többek között — hogy nemrégen a megyebizottság napi­rendre tűzte a megye egészségügyi és a megyei kórház problémáit. En­nek eredményeként a Központi Ve­. zetőség az egészségügyi minisztériu­mon keresztül intézkedett, hogy fe­lülvizsgálják a megye egészségügyi helyzetét. Részletesen beszámolt a továbbiakban a megyei kórház óriá­si fejlődéséről. A határozati javas­lattal kapcsolatban kifejtette, hogy röviden foglalkozik az egészségügyi problémákkal, javasolta, azt kiegé­szíteni. Hiányolta, hogy a pártvá­lasztmányba eddig nem jelöltek egészségügyi dolgozót. Ezután Király László elvtárs. a megyei pártbizottság titkára vála­szolt a beszámolóhoz és a hatá­rozati javaslathoz hozzászóló elv­társaknak. Javasolta, hogy a határozati ja­vaslat átdolgozására a megyei párt­értekezlet alakítson egy bizottságot, melyet meg is választottak. Ezután került sor a megyei pártválaszt­mány és a kongresszusi küldöttek megválasztására, majd az Irttemacio nálé eléneklésével végétért a megyei pártértekezlet tanácskozása. Világszerte fokozódik a harc a tömegpusztító fegyverek eltiltásáért (MTI) A Csendes-óceán térségében végrehajtott ismételt amerikai hid- rogénbomba-kísérletek az egész vi­lágon hatalmas tiltakozást keltettek. Az Osztrák Szakszervezeti Szövet­ség tiroli szervezetének Innsbruck­ban megtartott értekezletén a részt­vevők határozatot hoztak, amely felszólítja az Osztrák Szakszervezeti Szövetséget, hogy követelje az ösz- szes tömegpusztító fegyverek betil­tását. Angol munkáspárti képviselők or­szágos mozgalmat szerveznek a iiid- rogénbomba és az atomfegyvereK el­tiltásáért. A mozgalom vezetői gyűlést tar­tottak. A gyűlés elfogadta S. Sil­verman munkáspárti képviselő ja­vaslatát, amely szerint a kibocsátan­dó felhívás szólítsa fel a kormányt, jelentse ki, hogy Anglia sohasem fogja használni a hidrogénbombát és nem fogja megengedni, hogy bár­mely más állam részéről azt angol területről bevessék. Dr. Garbett yorki érsek kijelen­tette: az egyháznak fel kell hívnia az összes nemzeteket, akadályoz­zák meg a legborzalmasabb pusztító erők rászabadítását az emberiségre.' Életbevágóan fontos, hogy a nagy­hatalmak legmagasabb fokon újabb erőfeszítéseket tegyenek, hogy meg­egyezést érjenek el. Az Angol Békevédelmi Bizottság nyilatkozatot adott ki, a nyilatko­zat találkozót sürget Anglia, a Szov­jetunió és az Egyesült Államok kép- vise'ői körött a hidrogénbomba ügyében. A Manchester Guardian tudósítója jelenti Tokióból: a legújabb hidro­génbomba robbantás súlyosbította azt a félelmet Japánban, hogy még több halászhajót fognak rádióaktív- nak találni, ha hazai kikötőkbe visszatérnek. Egyiptomi laptudósítók csütörtö­kön kérdést intéztek Favzi külügy­miniszterhez: mi az egyiptomi kor­mány álláspontja az amerikai hid- rogénbomba-robbantásokkat kapcso- 'atban. Favzi kijelentette: Egyiptom tiltakozik minden ellen, ami veszé­lyeztetheti a civilizációt. Ellene va­gyunk az állítólagos haladás minden olyan formájának, amely csak bar­barizmushoz vezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom