Tolnai Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-11 / 86. szám

b NAPLÓ 1954 ÁPRILIS U í Látogatás téglagyárainkban Műtrágyával a nagyobb termésért Mai keresztrejtvényünk több kérdése a tolname- gyei téglagyárak munkájával kapcsolatos. A megfej­tésnél a téglagyári dolgozók feltétlenül előnyben van­nak, ami természetesen nem jelenti azt, hogy más ne tudná megfejteni Beküldendő a vízszintes 1, 53, 64, függőleges 4, 13, 30. Minden kérdés megfejtése 2—2 pontot jelent. Beküldési határidő: 1954. április 18. Vízszintes: 1. Az egyik tolnamegyei téglagyár di­csérete,. a Tolnai Napló egyik legutóbbi számában ezt a címet olvashattuk (folytatás a függ. 12.), 10. Névelő.. 11. Tolnamegyei község, itt azonban nincs téglagyár. 13. Északeurópai pénz. 14. Gyár kezdete. 15. Vég nél­kül első (!). 16. Dunántúli város, cukorgyára van, textilgyára az ötéves terv során létesült. 19. Csinálja meg a tésztát! 20. Felkavart Ádám. 21. YGZ. 22. Kerti vetemény, egyébként az osztrák zeneszerző neve. 24. Régi magyar versekben a király neve. 25. Távolodik. 26. Horváth Lajos. 27. Zsóka egyik fele. 28'. Dobban. 30. Rejt. 31. Ilyen határozó is van. 33. Férfinév, híres francia ragényíPó neve is. 34. Piaci árus. 36. Boroga­táshoz használt víz. 38. Teljesítése állampolgári köte­lesség. 39. Zirc betűi keverve. 40. Régi ünnérték, szőlős gazdáik ma is használják. 41. Bellini híres operája, más vonatkozásban szerepel mindennapos szóhaszná­latunkban ip. 43. Francia pénz. 44. Telít. 45. OG. 47. A folyadék. 51. ÉM. 52. Háziállat. .53. Nedves téglánál a szükséges rakás. 60. Azonos a vizsz. 25-el. 62. Elmondja bánatát. 63. Kerti szerszám. 64. Az egyetlen „Kiváló" jelvényes tolnamegyei téglagyári kemencerakó. Függőleges: 2. Búcsúszó. 3. Testrész. 4. Téglaége­tésben a legjobb eredményt elért megyei gyártelep. 5. Ezt teszi a Tolnai Napló sportrovatának olvasója is minden héten. 6. EZ. 7. Gábor Miklós. 8. Sok gyár­vezető még ma is gyakran épít ilyesmit. 9. Szülőm. 12. A vízszintes 1. folytatása. 13. Mázán épül, Pakson már elkészült. 17. Svédországi város. 18. Nézz vissza­felé! 23. Felsőfok képzésénél használjuk. 26. Becézett leánytestvér. 29. Gyakori szerb férfinév, de visszafelé. 30. A legfejlettebb téglaégetési módszer. 32. OA. 33. HM. 35. Fogpép márka. 36. V -„afelé ír. 37. Fenyvesek levegőjében van. 39. GÁL. 12. Helyihatározó. 46. Bölccsé tesz. 47. ...Troll, Heins költeménye. 48. Az ilyen pontyot különösen szeretik a horgászok. 49. Ki­ejtett Jnássalhangó. 50. A föld mélyébe rejtsd el! 54. Szélvész, melynek második betűjét már elvitte a vi­har (!) 55. Megkevert bors.. 56. Talál. 57. Idegen új, szó­összetételekben gyakran szerepel. 58. KLI. 59. Lerovó mássalhangzói. 61. EA. Termelőszővetkezetedmk és dolgozó parasztjaink mind nagyobb számban használják a különböző műtrágyafé- ieségéket A tavalyi év eredményei­hez képest a nitrogén műtrágya for­galom megyénkben ugrásszerű emel­kedést mutat. 1953. április 8-i jelen­tés szerint a kiadott műtrágyameny- nyiség 37 vagon volt, ezzel szem­ben 1954. április 8-i jelentés alapján a kiadott műtrágyamennyiség 190 vagonra emelkedett Megyénk term előszövetkezete! kö­zül kiemelkedik a tengelici Petőfi tsz 480 mázsa, a tamási Vörös Szik­ra tsz 400 mázsa és a nagyszékely! Dézsa tsz 350 mázsa műtrágya ren­delése. A termelőszövetkezetek mellett földműves szövetkezeteink is jelentős mennyiségű műtrágyaforgalmat bo­nyolítottak le. Például a nagydoregi földművesszövetkezet 382 mázsa, si- montomyal földművesszövetkezet 175 mázsa, kölesdá 147 és a nagykó- nyl földművesszövetkezet 146 mázsa műtrágyát értékesített a körzetükhöz tartozó dolgozó parasztság körében. A vizi molnár lánya (Móra Ferenc) Mindnyájan ismeri­tek a gólyahír virágot. Korán tavasszal, a gó­lya érkezése idején te­le van vele a rét, víz­szél, patakpart, arány­lik tőle a nagy halár mező. Mintha csak me sebeli tündérek csillog­tatnák arany hajukat a tavaszi napsugárban. Amikor már rég el­hordta a szél a gólya- hír virág arany szir­mait, csak fényes, ha- ragcszblá levelei hin­tázzak magukat a dél­esti fuvalomban. Mint­ha csak mesebeli tűn dénk terítgetnék, lo­boghatnák zöld bír- sory köntösüket. N •m is rosszul gondoljátok, ha annak gondoljátok, rvrany szirma a gó­lyahír virágnak arany­haj volt valaha, zöld bársony levele, hét ha­tárban híres, világ­szép lány maga. Öreg vízi molnár volt az édesapja a vi­lágszép lánynak, cit zúgr.t a malma ,v.> csogó patakon, oda járt „félország b úza- őröttetni, világszép leá­nyon szemét leQc’tzt- ni.“ Hüven szép volt a lány, hétszerte szebb a hajnali csillagnál, mi­kor legszebben tiindök- lik, de kevélysége még hetvenliétszerte nagyobb volt, mint a szépsége. Patakmalom­nak tiszta kis szobája, tiszta kis szobának hófehér fala, hófehér falon kicsi kristálytü­kör: egyre abban né­zegette magát a vizi molnár lánya. — Hej lányom, lá­nyom — zúgolódott az öreg molnár — csúf dolog az a nagy tük- rösködés. Varrást a mezedbe, söprűt a mar­kodba! Szaladj a kony hára, nézz a malom­ba! Jaj, de öröme tel­nék benned a te öreg édesapádnak, ha ne­ked meg a dologban telnék örömed! Vállat vont a világ­szép lány, mosolygott az ajka, mint a ketté­hasadt rózsabimbó. Nem arra termett ő, hogy a dolognak törje a fokát, csak tovább is a tükörbe nézegetett: — Tükör, van-e ná­lam szebb? Egyszer aztán kap­ta magát az öreg mol­nár, úgy vágta a ma­lomkőhöz a kristály­tükröt, hogy egyszeri­ben lángliszt lett belő­le. — No, édes lányom, most kérdezd már a tükröt, hogy van-e ná­lad szebb? Vállat vont a világ­széplány, mosolygott, mint a hasadó hajnal s odaállt a rozmarin- gos ablakhoz. Szegény rozmaringok csak úgy éledtek a látástól, bez­zeg ő meg $e látta a rozmaringokat. Maga- magát bámulgatta ab­laküveg tükrében. — Ablak van-e ná­lam szebb? Megharagudott az öreg molnár, kitörte az ablakot s oda alcasz tott helyette egy go­romba lisztes zsákot. — No édes lányom, ettől kérdezd meg, van-e nálad szebb? Könny öntözte vízi­molnár világszép lá­nyának patyolat orcá­ját, mint mikor liliom­ról pereg a harmat. Nagy kétségbeesésében beletekintett c patak tükrébe s egyszerre ragyogó lett az orcája, mint a déli nap. Nincs ehhez fogható tükör a világon. Vize, mint a kristály, visszanevet rája s ha kérdést tesz hozzá, visszafelel rája: — Patak, van-e ná­lam szebb? •— Nincsen, nincsen — cseregi, csobogja a csacska patakocska. A vizi molnár lánya el se ment többet a patakpartról, még a csillagok sugaránál is magát nézegette ezüst tükrében. Búsult az öreg molnár, búsult, de mit tehetett róla szegény feje? Csacso­gó patakot ki nem száríthatta, folyását másfelé nem fordíthat­ta, Hiszen az forgatta a malomkereket, hisz abból kereste a kalács­kenyeret. Az öreg vízimolnár­nak egyszer dolga akadt a városban. Rá­bízta a malmot világ­szép lányára, aki ak­kor is ott ült a patak- parton zöld bársony ruhában, arany haját bontogatva a patak tükrében. — Lányom, édes lá­nyom, majoránna szá­lam: beszaladok egy kicsit a városba. Vi­gyázz addig a malom­ra, árad. a patak, gon­dod legyen a zsilipre. — Úgy lesz apám, úgy lesz — mosolygott a világszép lány s nem gvőzte nézni a patak­ból visszamosolygó ké­pét. — Patak, van-e ná­lam szebb? Ez egyszer nem volt patak. Habzott, tajték­zott, hullámai megda­gadtak, átszakajtották a zsilipet s úgy elra­gadták magukkal a Március 28-i rejtvénypályázatursk megfejtőinek névsora ' A március 28-i rejtvénymegíejtésünk határidejéig a megfejtők az alábbi pantszámokat érték el: Kufcili jeligére Szekszárd 76, Eckert László Dombóvár 75, Sashegyi Mária Budapest 75, Hegyi Andrásné Dom­bóvár 73, Szászi Jenő Mözs 68, Holländer Judit Bony- hád 68, ifj. Fűzi István Iregszemese 68, Szabó József Gyönk 68, Popovit« Teréz Tolna 68, Balázs Lajos Bonyhád 68, Ham Gyuláné Varsád 66, Etfcig Károlyné Nagymányok 66, Komandiinger Márta Decs 61, Doszpod András Mözs 60, ifj. Törkó József Tolna 58, Szu/hai György né Fadd 58, Méhn Márton Tolna 58, Csurgai Józsefné Nagymányok 58, Kákonyi Istvánná Szekszárd 58, Vadász József Szekszárd 56, Schütt Henrik Öcsény 50, Szór Erzsébet Bátaszék 50, ifj. Tomecskó Frigyes Tolna 50, ifj. Baditz Pál Miskolc 48, Álexits Tamás Dombóvár 48, Kardos Attila Szekszárd 48, Nagy Gyula Dombóvár 48, ifj. Máté István Dombóvá" 4-4 ?app Be­nő Belecska 42, Szili Péter Sárpilis 42, Juhász György Szekszárd 42, Radnai Józsefné Szekszárd 40, Szállási 'Aurél Keszthely 40, Kláb József Mözs 40, Bártfai Zol­tán öcsény 40, Steiner Vilmos Mözs 40, Vajda Ven­demé Tolna 38, Baté Anna Fadd 38, Szabados Rózsa Szekszárd 36, Reményi Miklós Dombóvár 32, Láng József Tolna 30, Patai József Szedres 30, Szabó László­dé Bonyhád 30, Fehérvárt Julianna Szekszárd 30, Nyakas Zoltán Szekszárd 30, Simon János Bátaszék 30, Vajda Vendelné Tolna 30, Bencze Istvánná Máza 30, Lantos Miklós Kismányok 28, ifj. Szakály Ferenc Szekszárd 28, Kője Báüntné Nagyvejke 22, Stauglieki Józsefné Nagymányok 22, Németh Piroska Alsónyék 20. Sallai Sándor Decs 20, Tak er Mária Szekszárd 20. Bitter Julianna Fadd 20, Farkas Ernő Dombóvár 20, Nándori-Veronika Dunakömlőd 20, Nováfc Istvánná Bá­taszék 20, ifj. Takács Gyula Szakály 20, Stefaneck István Nagymányok 18, Mohácsi Tatarozó 18, Kovács Miklós Pécs 18, Papp József Öcsény 18. Gémesi Jó­zsefeié Simontorny a 16, Bősz Sándor Fadd 16, Bata Józsefné Bonyhád 16, Farkas Sándor Dombóvár 10. Merényi Mária Bátaszék 10, Tuska Ilonka Szekszárd 10, Király Mária Simontoi-nya 10, Horváth Bála Gyönk 10, Ritzel Irén Bonyhád 10, Palánki Emil Tolna 10. özv. Dér Józsefné Báta 10, Pasinszky Mihály Fadd 10, Bebesi József Értény 10, Kecskés János Szekszárd 10, Máté András Diósfoerény 10, Bucsi Ida Dombóvár 10, Zűriek Jakab Bonyhád 10, Csima Ottóné Dunaíö’.dvár 10, Horváth Gábor Tolna 10. Szabó Te­réz Szekszárd 10, Győrffi Mária Szekszárd 10, Bakó Gy. Tolna 10. Dombóvári jeligére 10, Memyei J. Nagy­székely 10,- Gébért Erzsébet 10, Hinterschiedf Erzsébet Majos 10, Dózsa László Varsád 10. Samos Mária Dal- mand 10, Tamás László Iregszemese 10, Tóth Erzsébet Szekszárd 10, Zádori Lajos Bonyhád 10. Ján Éva U!- dombóvár 10. Scherer Lajosaié Szekszárd 10. Kelesi Ti­bor Gyönk 10, Gyuricza János 10, Ákos Margit Zomba 10. Tóth Györgyné Dunaföldvár 10, Vargrumber József Nagymányok 10, Ambrusz Pál Bonyhád 10, Merényi Mária Bátaszék 10, Szabó Ilonka, Ágika Paks 8, Dal- 'ai Ilonka Paks 8. A réjtvénvmegfeités során legtöbb pontszámot ér­iek el és 0 ponttal indu'nak: V'da László To’na He­yes Julianna Bonyhád Bakó Márta Szekszárd A március 28-i rejtvényünk helyes megfejtésé' Vízszintes 1: A Tanácsköztársaság kikiáltása. 26: Sztá- j'in halála. Függő’eges 4: Nemzetközi Nőnap. 7: Kos­suth halála, 18: Talpra magyar, malmot, hogy az meg se állt, míg szét nem morzsolódott valami alattomos szirten. Hire, nyoma se volt v patakmalomnak, mi- •0 hazaérkezett az ireg, koldusbotra ju- ott molnár. Világszép 'ánya akkor is ott ült i parton, arany haját ebegtette a szél. — Patak, van-e ná- fm szebb? Az öreg molnár szi­H elfutotta a kese­rűség, ajkáról elsza- 'adt az indulatos mon- '.ás: — Hely, lányom, lá­nyom, hát csak bámuld agad örökké a patak ’ikrében! Zöld bársony köntö­se zöld bársony levéllé, 'rany haja arany szi- ommá változott abban percben a világszép aolváHánynak. ö ma­sa gólvahir virággá. S ha nap süt, eső esik. azóta is maga-magát bámulja■ a víz tükré­ben a vizi molnár lány, jólyahír virága. Néhány jófanács a dolgozó nőknek Nyári ruhák Fehér ptké, vagy könnyű vászonból készülhet, a iazonos négy gombbal záródó blúz. A pettyes selyem blúz vállát enyhén húzzak. Sré anyagból szabjuk a különleges galiérját. Elejét négy gyöngyházgombbal zárjuk. A szoknyák modellje tropikál, vagy nehezebb vá­szonból készülhet. Nagyon csinos a blúz színével egye­ző selyem zsebkendő a szoknya zsebébe. Könyvtárosaink feladatai a tavaszi mezőgazdasági munkák idején Községi népkönyvtárosaink már igen sok esetben segítették elő a népkönyvtárak agitációs munkáján ke­resztül, egyszóval könyvtár propagandával a soron- lévő politikai és gazdasági feladatok végrehajtását. Mondhatjuk, hogy a legtöbb népkönyvtáros eredmé­nyes nevelő munkát végzett a dolgozók körében a könyvek segítségével. A jelenlegi előttünk álló feladatok végrehajtásá­nál is jelentős szerep jut a falusi könyvtárosoknak: elő kell segíteniük a soron lévő mezőgazdasági mun­kák szakszerű és időbeni elvégzését. Meg kell talál- niok a könyvtár könyvállományán belül azokat a kö­teteket, amelyek alkalmasak, megfelelők erre a célra. A könyvismertetések során nem egy esetiben elő­fordult, hogy a dolgozók kérték az ismertettt könyvet, mert a hallottak alapján úgy érezték, segíti ókét majd munkájukban. Példamutató tevékenységet fejt ki a könyvtár pro­paganda terén Farkas István medinai könyvtáros, aki tartalmas, értékes szakkönyv ankétokat rendez a község dolgozóinak és az ismertett műveket kezükbe is adja, hogy közelebbről barátkozzanak meg az új. jól bevált módszerekkel az élenjáró agrotecnikávaL Az ilyen irányú könyvtári munkában nagyszerűen fel tudják használni könyvtárosaink a Mezőgazdasági Kiskönyvtár sorozatot. A mostani időszakban konkré­ten a „Talajművelés“ című kötetet, amely korszerű ismereteket tartalmaz a tavaszi talajművelő munkáról, a tavaszi vetési növények talajának előkészítéséről. A „Vetésápolás“ című kötet, nemcsk a gafoonaneműek, hanem a kapás és ipari növények ápolásával is fog­lalkozik. Egyedül a könyvtároson múlik a szakkőnyvelk sóik sa, hogy a könyvtárban a polcokon porosodnak-e, vagy eljutnak azok az érdekelt dolgozókhoz és ilyenformán megfelelnek-e hivatásuknak. Pártunk és kormányunk célkitűzéseit nekünk, könyvtárosoknak is segítenünk kell a rendelkezésre álló eszközökkel. Irányítani, nevelni kell az olvasókat, a dolgozó parasztoknak kezükbe kell adni a megfe­lelő mezőgazdasági szakkönyveket. Könyvankétok al­kalmával érdeklődést kell kelteni ezek iránt a művek iránt. Az eredményes propagandamunkához igen jó alkalomnak kínálkoznak a most induló Szabad Föld Vasárnapok. Az előadásokkal tematikus könyvkiállítást lehet összekapcsolni. Ezeknek a kiállításoknak _ az anyagát mindig nagy gonddal kell összeállítani, úgy hogy a soronlévő mezőgazdasági munkákra mozgósít­sanak, ugyanakkor ezeket a könyveket ajánljuk a je­lenlévő dolgozóknak. Ha falusi népkönyvtárosaink felhasználják az em­lített módszereket, alkalmakat az előttünk álló felada- . tok végrehajtásához, akkor munkájuk nem maradhat eredmény nélkül, jelentős segítséget adnak elsősor-. ban a községi tanácsoknak. Szarlka Ferenc a megyei könyvtár vezetője. Állami gazdaságok kultúr versenye Dombóv iron Mezőgazdasági szocialista szektorainkban nem ki­elégítő a kulturális munka. Éppen ezért örömmel ta­pasztaljuk, hogy a földművelésügyi minisztérium a szak szervezettel együtt felkarolta ezt a kérdést az állami gazdaságok vonalán. Az öntevékeny kultúrmunka élén­kítésére az állami gazdaságok dolgozói között egy versenyjellegű bemutató lesz vasárnap, 11-én délután Dombóváron. Eddig bejelentették szereplésüket a fornádi, az alsóleperdi és a nagytormási állami gazdaság csoport­jai. A sárközi állami gazdaság népiegyüttese a Nép- művészeti Intézet által feldo'goEOtt sárközi jellegű népi operát tanú'ja erre az alkalomra. A versenyben legszebben szereplő csoportok er­kölcsi sikerük mellett jutalomban részesülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom