Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-02 / 51. szám
2 N A P C ö 1954 MÁRCIUS 2 A városi pártsxervezetek feladatai a mezőgazdasági határozat végrehajtásé ban Hegedűs András elvtárs beszéde a budapesti pártaktiva értekezletén Szombaton délelőtt a budapesti .pártaktíva ülést tartott az Építő és Faipari Dolgozók Szakszervezete székhazában. A pártaiktívát az MDP Központi Vezetősége és budapesti pártbizottsága hívta össze, azoknak a feladatoknak megvitatására, amelyek a párt és a kormány mezőgazdasági határozatának végrehajtásában a városi pártszervezetekre hárulnak. Az ülésen megjeleni Földvári Rudolf elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Szalai Béla elvtárs az MDP Politikai Bizottságának póttagja, Vég Béla elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének titkára. Az előadói beszédet Hegedűs András elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja mondotta. Bevezetőben méltatta a párt és a kormány mezőgazdásági határozatának jelentőségét, majd így folytatta: Miért lett a mezőgazdasági termelés egész népgazdaságunk fejlődésének kulcskérdésévé, országos ügyévé? Mindenekelőtt erre kell válaszolni, mert aki nem érti azt, hogy miért került pártunk és kormányunk politikájának homlokterébe a mezőgazdasági kérdés, az nem tud szívvel és lélekkel harcolni a mezőgazdaság fejlesztéséért, határozataink végrehajtásáért. Ez a kérdés a legszorosabban ösz- szefügg a Központi Vezetőség júniusi határozatában és a júliusban nyilvánosságra hozott kormán.vproigramm ban felvetett alapvető kérdéssel: a dolgozó nép életszínvonallá állandó növelésével. / Mezőgazdasági termelésünk jelenlegi helyzetében közeliről sem elégítheti ki a dolgozók növekvő szükségleteit. Mezőgazdaságunk egyik vagy másik ágában születtek ugyan kiváló eredmények, de a fejlődés egészében véve rendkívül lassú volt. A dolgozók életszínvonalát fokozatosan és állandóan akkor tudjuk emelni, ha mezőgazdasági termelésünket eddigi stagnáló helyzetéből kiemeljük, s biztosítjuk a termésátlagok — és az állattenyésztésben a hozamok — állandó nő /elését. A mezőgazdasági termelés fejlesztése tehát a legszorosabban összefügg a városok lakossága, a munkások, a dolgozó értelmiségiek életkörülményének megjavításával. És egyáltalán nincs igazuk azoknak,, akik szerint a mezőgazdasági termelés fejlesztése, most azonnal csak a dolgozó parasztságot segíti, de az ipari munkásságot nem, az ipari munkásság csak a távoli perspektívában kap segítséget. De itt nem távoli perspektíváiról van szó. hanem rövid hónapokról. A több zöldség — aminek feltételét a melegágyak építésével. a zöldségtermelőknek adott különböző kedvezményekkel most teremtjük meg — 2—3 hónap múlva már a piacon mint első primőráru kell, hogy éreztesse hátasát. Ha vegyiiparunk komoly erőfeszítéseket té ve idejében ad elég műtrágyát — az idei kenyérgabona termését növeli és ezzel hozzájárul ahhoz, hogy a lakosságot bőségesen láthassuk el jó kenyérrel. Azok az erőfeszítések tehát, amelyeket most teszünk az 1954. évi mezőgazdasági terv teljesítése és túlteljesítése érdekében, már ebben az évben éreztetik hatásukat, nemcsak a falu, hanem a város, nemcsak a dolgozó paraszt, hanem az ipari munkások életszínvonalának növekedésében is. Az az ipari dolgozó, aki a párt szavát követve, munkaterületéin segíti a mezőgazdasági tervek megvalósítását, hozzájárul egész dolgozó népünk anyagi felemelkedéséhez. — Es az az igazgató, vagy más dolgozó. aki eltűri, hogy a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen gépeket, anyagokat ne időre vagy ne jó minőségben állítsák elő — akadályozza ennek a hatalmas célnak a megvalósítását. Az a tény, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése előtérbe került •— a legszorosabban és közvetlenül összefügg a munkásosztály hatalma megerősítésével is, mert szilárdabbá teszi népi demokráciánk, azaz a munkásosztály hatalma alapját, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szoros, szétbonthatatlan szövetségét. . A mezőgazdasági termelés el- hinyagolása viszont lazítja ezt a szövetséget, mert kevés támogatást jelent a dolgozó parasztságnak, amely pedig e szövetség jelentőségét a leggyorsabban és legérthetőbben éppen konkrét gazdasági körülményei alakulásán, azaz a mezőgazdasági tér inelés helyzetén érzi. Az elmúlt években a szocialista iparosítás mellett a mezőgazdasági termelés háttérbe szorult, a mező- gazdasági termelés anyagi feltételei nagyon sok tekintetben hiányoztok. Például nagy hiány volt műtrágyában, nem veit biztosított az ország rézgá! ieeilátása, stb. Mindez bizo- rvosan lazította a szövetséget. Viszont azok az intézkedések, amelyek a mezőgazdasági termelés támogatása érdekében a Központi Vezetőség júniusi határozata óta történtek, már eddig is kijavították a hibák jelentős részét és számtalan jel tanúskodik áriról, hogy a munkásosztály ős a dolgozó parasztság szövetsége ma erősebb, mint bármikor. Az, aki mellékes kérdésnek gon- úolja a mezőgazdasági termelés fejlesztésének kérdését, a munkásosztály hatalmának alapját, a munkás- osztály és a dolgozó parasztság sző- vetéségét gyengíti és fordítva, aki mindent elkövet azért, hogy növénytermelésünk, állattenyésztésünk fejlődjék, erősiti népi demokratikus államunkat, erősíti a •munkásosztály hatalmát. Pártunk új politikája tehát, melyben központi szerepet játszik a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a szó szoros értelmében vett munkás- politika, amely minden tekintésben, az utolsó részletéig a munkásosztály érdekét szolgálja. Azok a nézetek. amelyek itt-ott hallatszanak, amelyek szerint a mezőgazdasági termelés fejlesztésének kiemelése, va- 'amiféle ., parasztpolitikát'1 jelent, nem egyebek rendkívül káros fecsegéseknél, amelyek, ha nem verjük szét azokat idejében, akarva, akarat- tanul nagyon súlyos kárt okoznának munkásosztályunknak, egész dolgozó népünknek. Természetesen az a megállapítás, hogy ez az új politika, amelyben olyan fontos szerepet játszik a me- ’ögazdasági termelés fejlesztése, a munkásosztály politikája, korántsem jelenti azt, hogy nem szolgálja a dolgozó parasztság érdekét. Ez a dolgozó parasztság érdekében való politika is, ebben azonban semmiféle llentmondás nincs. A munkásosztály az az egyetlen következetesen for- adalami osztály, mely a mai viszonyok között képes az egész dolgozó nép és így a dolgozó parasztság érdekének megfelelő helyes politikát kialakítani. amelynek érdeke elválaszthatatlan a dolgozó nép érdekétől. Pártunk politikája a munkásosztály érdekében való politika azért is, mert a szocializmus építésének politikája, a szocializmus építését szolgálja városban és faluban egyaránt. Ha nem ezt szolgálná, nem lehetne a munkásosztály politikája, meri a szocializmus felépítése, a szocialista társadalom létrehozása alapvető, mindent megelőző érdeke a munkásosztálynak. Viszont a szocializmust felépíteni csak a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége és a dolgozó nép élet- színvonala állandó növelése útján lehet, ami viszont a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztését követeli. Pártunk és kormányunk nagy erőfeszítéseket tett és tesz, azért, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztság, köztük a középparasztság, többet és jobban termeljen. Erre feltétlenül szükség van, mindenekelőtt azért, mert az ország szántóterületének több, mint 60 százaléka egyénileg gazdálkodók kezében van. A mező- gazdasági termelés fejlesztésére irányuló olyan politika, amely számításon kívül hagyja a mezőgazdaság több, mint felét, nem áll reális talajon. De nem lehet megfeledkezni az egyénileg gazdálkodókról, a munkásosztály és dolgozó parasztság szövetségének erősítése szempontjából sem, mert miféle szövetség az, amelyből a dolgozó parasztság többségét jelenleg kitevő egyénileg gazdálkodók kimaradnak. Az egyénileg gazdálkodók támogatása természetesen nem jelenti a kizsákmányolást folytató parasztok, azaz a kulákok vagy más szóval gazdag parasztok támogatósát. Pántunk, mint ahogy eddig is tette, harcol a kizsákmányolás ellen és korlátok közé szorítja azt, de ugyanakkor látnunk kell, hogy a faluban a kizsákmányolás teljes felszámolásénak feltételei még nincsenek meg. Az egyénileg gazdálkodók fokozottabb támogatása tehát semmiképpen sincs és nem is lehet ellentétben a mezőgazdaság szocialista fejlődésével. Már Marx is nagyon élesen felhívta a kommunisták figyelmét arra, hogy szocializmust a mezőgazdaságban nem lehet a dolgozó pa- asz.ok ellenére felépíteni, hanem :sak a velük való megegyezés, szövetség. alapján. Pártunk politikája arra irányul, hogy ne a szegénység és a nyomor, hanem ar. igazi meggyőződés vigye a dolgozó parasztokat a szövetkezetbe, az a biztos tudat, hogy az jobb az egyéni gazdálkodásnál, emberibb, szebb életet biztosit számukra, lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés gyors gépesítéséit ezzel a nehéz testi munka megkönnyítését és a szövetkezeti tagok számára az egyéni paraszti életnél magasabb jóléteit biztosít. Ezért a pártnak, az államnak és a szövetkezeti utat követő sokszáz- ,ezres dolgozó parasztságnak is hatalmas munkát kell végeznie azért, hogy minden szövetkezetéit virágzóvá tegyünk; a szövetkezeti tagoknak minél rövidebb idő alatt magasabb jólétet biztosítsunk, mint amilyent a jól dolgozó középparaszt elérni tudott Sok félreértés van a szabadpiac körül. Sok üzemi dolgozónk a szabadpiacban nem jót, hanem valami rosszat lát, ahol sokszor a termékek ért indokolatlanul magas árat kértek. De ez nem azért fordulhatott elő, mert a szabadpiacnak széles teret adtunk. Ellenkezőleg azért, mert az elmúlt években a szabadpiacra viszonylag kevés termék jutott. A falu és a város közötti áruforgalom, a piaci forgalom fejlődése, a termelői felhozatal növekedése — ha az együtt jár az állami készletek biztosításával — az árak csökkenéséhez vezet, mégpedig nemcsak a piacokon, hanem lehetővé teszi az állami fogyasztói, azaz a kiskereskedelmi árak csökkentését is. A közvetlen áruforgalom fejlődése ugyanis azt jelenti, hogy kevesebb fogy a központi készletből. A közeli hetekben sor kerül a hús és a zsír árának 10—15 százalékos leszállítására. Ebben már nagy szerepe van annak, hogy a piaci forgalom — különösen sertésben — lényegesen megnőtt. A piaci forgalom „ellenzői" bármenynyire furcsa is, tulajdonképpen a spekuláció növekedésének a hívei, a piaci forgalom támogatása viszont nem a spekuláció erősödését, hanem annak gyengülését jelenti. Milyen is az összefüggés a mező- gazdasági termelés fejlesztésének elő térbe kerülése és a szocialista iparosítás folytatása között? Vannak, akik úgy vélik, hogy a kettő között ellentét van: vagy-vagy. A helyzet azonban ennek éppen az ellenkezője. A Központi Vezetőség és a minisztertanács a mezőgazdasági termelés fejlesztésében közelről sem tűzhetett volna ki olyan célokat, mint amilyent most kitűzött, ha a szocialista iparosításban hős munkásosztályunk munká jának eredményeként az elmúlt években nem értünk vo'na el ragyogó sikereket, ha az iparunk az 1938-as színvonalon mozogna, ha nem annak a több mint háromszorosa lenne. Látnunk kell. azonban azt is. hogy' nemcsak az ipar fejlődése hat ki a mezőgazdaságra, hanem fordítva is áll ez. Az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése közti aránytalanság, ami az elmúlt évekre jellemző volt, zavarja az ipar fejlődését is, mert megnehezíti a munkásosztály életsanivanala növekedését és szűkíti az ipar nyersanyagbázisát is. Az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése tehát arányosan kell, hogy történjék. Ahhoz, hogy előbbre tudjunk menni, hogy megtorpanás a mezőgazda- sági termelés fejlesztésében ne legyen, ahhoz is szükség van szocialista iparosításunk továbbfolytatására, iparunk, elsősorban nehéziparunk és azon belül is az alapanyagok termelésének fejlesztésére. Az üzemi pártszervezetek, a városokban és így elsősorban az ország szívében, Budapesten dolgozó kommunisták fontos feladata, hogy Központi Vezetőségünk politikáját, mely nek alapvető kérdése a mezőgazda- sági termelés fejlesztése, mint a munkásosztály politikáját a munkásokkal, a városban élő értelmiségiek kel megértessék és mozgósítsák a városok dolgozóit a Központi Vezetőség és a minisztertanács decemberi határozatában rájuk váró nagy feladatok végrehajtására. Minden üzem, amelyben a terveket teljesítik, ahol megtakarítást érnek el, nagy segítséget ad pártunk politikájának végrehajtásához és ezen belül a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez is. Azokhoz az üzemekhez, amelyeknek munkája közvetlenül járul hozzá a növény termelési és állattenyésztési hozamunk növeléséhez, nemcsak a mező- gazdasági gépgyárak tartoznak, mini a Vörös Csillag, vagy az EMAG hiszen sok gépgyárunk vállalta mező gazdasági'kisgépek, alkatrészek, kéziszerszámok. stb. gyártását, amelyek nélkülözhetetlenek a mezőgazdaságban. Azonban még mindig sok üzem van, amely vállalta ugyan a mező- gazdasági gépek és a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagoik gyártását, de vállalása teljesítésével nagyon elmaradt. A mezőgazdasági termelésnek van egy nagyon fontos sajátossága: egy- kétheti mulasztás a mezőgazdaságban könnyen jelenthet egy, sőt esetleg többévi elmaradást is. Az a műtrágya, amit nem tudunk március elején kiszórni kalászosainkra, többségében már csak a jövő évben kerülhet kiszórásra. Az az alkatrész, amit február helyett áprilisban szállítanak le üzemeink, már nem segíthet abban, hogy a tavaszi munkában a traktoraink kijavítva vegyenek részt. Üzemeink kommunistáinak, városi kerületi pártbizottságainknak egyik legfontosabb feladata: küzdeni a mezőgazdaság számára termelő üzemeik terveinek időben való teljesítéséért. Ezután a minőség nagy jelentőségéről és az új gépek gyártására való' átállásról beszélt Hegedűs elvtárs. A gépesítés jelentőségét hangsúlyozva, rámutatott Hegedűs elvtárs: a gépekhez szükség van olyan emberekre, akik a géppel bánni tudnak. Fontos eszköze ennek, hogy a gépállomások, termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok számára tanfolyamokat szervezzünk, előadásokat tartsunk. Fontos, hogy az ipari üzemekből, ahol sok tízezer tapasztalt kitűnő szakmunkásunk nőtt ki, ahol soktízezerre rúg a technikusok és sokezerre a mérnökök száma, ipari munkásokat, technikusokat, és mérnököket vigyünk át a mezőgazdaságba. Ez a munka már megkezdődött, kiváló szakmunkások, technikusok, mérnökök kérték hogy gépállomásokra, ál:ami gazdaságokba és termel őszövei. kezetekbe mehessenek. Lelkes és nagyszerű mozgalom kezdődött meg, amelynek eredményeként feltétlenül megjavul gépállomásaink, állami gaz daságaink műszaki színvonala. Azok a dolgozók, akik a falvakba mennek, legyenek tudatában annak, hogy nagyszerű feladatot teljesítenek: munkájukkal nagy segítséget adnak ahhoz, hogy több kenyér, hús. zsír jusson lakosságunknak és hogy erősebb legyen népi demokráciánk alapja, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. A gépállomások és az állami gazdaságok Igazgatóinak viszont elsőrendű kötelességük, hogy minden segítséget megadjanak az odaérkező szakmunkásoknak, technikusoknak és mérnököknek: családjuk számára megfelelő lakást biztosítsanak. A mi nisztertanács úgy határozott, hogy a gépállomásokra állandó munkára me nő budapesti, . győri és miskolci munkások számára, ha április 1-ig munkahelyüket elfoglalják, családjuk elhelyezésének elősegítésére a rendes költözködési segélyen kívül 2500 forintot juttat. Az ipari munkásság nagyszerű segítséget nyújtott az utolsó hónapok ban egyre erőteljesebben kibontakozó patronázsmozgalormmal. Hatása a gépállomások gépeinek gyorsabb és gondosabb kijavításán ma már lemérhető. E patronázsmozgalom első nagyszerű fejezete e napokban végétén, befejeződik a gépek javítása és megkezdődnek a tavaszi munkák. De nem szabad, hogy megszűnjék, vagy akárcsak csökkenjék is a gépállomásoknak nyújtott segítség. A tavaszi munka időszakában abban kell segíteni a gépállomásokat, hogy traktoraikat üzemzavar nélkül, éjjel-nappal működtetni tudják. Amiben tehát a legnagyobb segítséget kell adni: ez a gépek karbantartása. Fanellett segíteni kell hogy az üzemhiba miatti gépállás a minimumra csökkenjen, azaz segíteni kell gyorsan kijavítani az elromlott traktort. Patronázscsaport.jaink tehát a gépállomások javítóműhelyeiből menjenek ki a táblákra, a szántóföldekre ott, ahol a gépek pár nap múlva megkezdik munkájukat. Az ipari üzemek patronázsmozgal- mának alapvető formája továbbra is a gépállomások megsegítése marad. De helyes ha üzemeink, különösen azok, amelyeknek nem jutott gépállomás, a termelőszövetkezeteket — elsősorban a gyengébbeket segítik, mert az a cél, hogy az elmaradt termelőszövetkezeteket is az élenjáró termelőszövetkezetek színvonalára emeljék. Hegedűs elvtárs befejezésül hangsúlyozta: a Központi Vezetőség és a minisztertanács határozata nagy kötelezettséget ró a falusi dolgozókra. A mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáló feladatok végrehajtására mozgósítani kell a termelőszö- . vetkezetek egész tagságát, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjainkat, az állami gazdaságok és a gépállomások minden dolgozóját. Az az ösz- szefogés, amely a decemberi határozat végrehajtásában város és falu között kibontakozik, és amelynek vezető ereje a munkásosztály, sikerre viszi a mezőgazdaság fejlesztésének nagy ügyét, munkásosztályunk, egész dolgozó népünk javára — fejezte be beszédét Hegedűs elvtárs. A X* pánamerikai konferencia előtt Newyork (TASZSZ): Március elsején a venezuelai Caracasban megnyílt a X. pánamerikai konferencia. Az értekezlet munkájában az Egyesült Államok és 19 latinamerikai ország vesz részt. Costa Rica távolmaradt az értekezlettől, tiltakozásul az elten, hogy a konferenciát Venezuelában tartják, ahol a demokratikus szabadságjogokat- és polgári jogokat megsemmisítő diktatúra urad kodik. Az értekezlet napirendje öt szakasz bői áll. Az egyes szakaszok politikai és jogi természetű kérdéseket, továbbá az „amerikai államok szervezetében" résztvevő országok közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kérdéseit, szociális és kulturális kérdéseket érintenek. A sajté jelentéseiből kiderül, hogy az értekezleten komoly nézeteltérésekre lehet számítani az Egyesült Államok és a latinamerikai országok többsége között. Az Egyesült Államok az értekezletet arra akarja felhasználni, hogy „a kommunizmus elleni harc" leple alatt fokozza támadását a iatimameirikai országok demokratikus erői ellen és törvényesítse az amerikai imperializmus beavatkozását a latinamerikai országok belügyeibe. Az Associated Press hírügynökség tudósítója a következőket írja: ,.Az Egyesült Államok és a latinamerikai országok küldöttségeinek álláspontja a jelek szerint teljesen ellentétes lesz, amikor megvizsgálják a kommunizmus kérdését a nyugat" féltekén.. Az Egyesült Államok háttérbe akarja szorítaná a gazdasági kérdések megvitatását, amelyek pedig igen mélyen foglalkoztatják a latin- amerikai közvéleményt. Evariste Sourdis, Columbia külügyminisztere nemrég kijelentette, nogy országának küldöttsége a hangsúlyt azokra a gazdasági kérdésekre fogja helyezni, amelyek nemcsak Columbiát, hanem a többi amerikai köztársaságot is érintik. Barros Ortiz, chilei külügyminiszter egy nyilatkozatában rámutatott, arra, hogy á Caracasi értekezleten a gazdasági kérdésekre kell fordítani a fő figyelmet. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a latinamerikai országok és az Egyesült Államok között elkerülhetetlenül összeütközésre kerül sor, különösein a gazdasági jellegű kérdésekben. * Montevideoban hatalmas arányú tömegtüntetést rendeztek az uruguayi főváros dolgozói. A tüntetés tömeggyűléssel fejeződött be, amelyen Gomez, a Kommunista Párt főtitkára tartott beszédeit. Elítélte az amerikai monopóliumok előtti behódolás politikáját, az éhínség, a nyomor és drágaság politikáját, majd felhívta a népet: harcoljon egyesült erővel a bókéért, a kenyérért, a demokráciáért és a nem zeti függetlenségért. A gyűlésen hozott határozat tiltakozik az eliten, hogy Uruguay résztvegyen a X. pánamerikai értekezleten.
