Tolnai Napló, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-02 / 51. szám
1964 MÁRCIUS 2 NAPLÓ •w A boldogabb élet diján Pincehelyi körsétánk alkalmával is tapasztalhattuk, hogy pártunk és kormányunk határozatai nagymértékben elősegítették üzemeink, falvaink dolgozóinak munkakedvét, termelési biztonságát fokozni. Láthattuk pártunk és kormányunk ezirányban tett hatalmas erőfeszítéseit, s láthattuk ennek nagyszerű eredményeit is. Megnövekedett bizalommal, új munkakedvvel lendültek munkába a dolgozók egész megyénk területén. Mint a tenger minden cseppjeben maga a tenger tükröződik, úgy tükröződik az egész ország hangulata Pincehely községben is. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat sikeres végrehajtása érdekében az eddigiednél még nagyobb feladatok hárulnak gépáillo- mása.inikra, így a pincehelyi gépállomásra is. Nyilvánvaló, hogy e nagy feladatoknak megfelelően a pincehelyi gépállomás sem tudná e nagy várakozást kielégíteni teljes mértékben, ha államunk egyúttal nagyobb segítséget nem adna számukra. Meg tudja azonban oldani nagy feladatát a pincehelyi gépállomás, mert államunk, segítsége nem marad el. Eddig a gépállomás 25 erőgéppel dolgozott, de a közeljövőben a nagy feladatoknak megfelelően 75 erőgépre emelik a ' gépparkot. így nagyobb segítséget tudnak adni a termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak. — Amint a tavasz beköszönt, az eddigi tervük szerint már meg is kezdik az építkezést. Emellett azonban a dolgozókról valló fokozottabb gondoskodás szellemében már most nagyfokú könnyítéseket vezettek be a gépállomáson. Régóta szünetel példáiul az üzemi konyha, amely pedig igen fontos a dolgozók számára, különösen most, a hideg idők alkalmával. Február 1-vel az üzemi konyha is segíti a gépállomás dolgozóit, hogy minél lendületesebben, nagyobb erővel, egyre jobb eredményekkel készüljenek fel a tavaszi munkák sikeres elvégzésére. ♦ Megalakult P ncchelyen a termelési bizottság i.s, melynek feladata az, hagy irányítsa, szervezze a dolgozó parasztok harcát a mezőgazdaság fejlesztéséről szőlő párt- és kormányhatározat sikeres végrehajtására. Ezen biliül megalakultak az egyes szakcsoportok is, amelyek már működnek is. Különösen jól működik a szőlő- és gyümölcstermesztési szakcsoport, mely tevékenyen résztvesz egyrészt a tavaszi munkálatok előkészítésében, másrészt mozgósítják a szőlőtermelőket, hogy idejében biztosítsák rézgálic szükségletüket és azt használják is. Nagy tervei vannak például az állattenyésztési szakcsoportnak is. Ennek érdekében a községi tanács segítségével a szakcsoport egyik tagját, Fülöp László élenjáró dolgozó parasztot Komáromiba küldték el tapasztalatcserére a méntelepre. Jó eredményeket akarnak ugyanis elérni a lótenyésztés területén, különösen a tamási táj fajta megőrzése _ és továbbfejlesztése területén. Ebben államunk is hatalmas segítséget nyújtott számukra. Mái- kaptak három darab tenyészmónt is, hogy sikerüljön e nemes fajta további tenyésztése. * A mezőgazdaság fejlesztése éppúgy, mint más területein, Pincehelyen is sokoldalú, körültekintő munkát igényel. Ez természetesen lehetetlen egyre több szakember bevonása és biztosítása nélkül. Ebben is hatalmas segítséget kaptak a pincehelyi dolgozó parasztok. A gépállomáson keresztül agronómust kapott a község Tótih Albert elvtárs személyében. A dolgozó parasztok gazdagyűlés keretében örömmel üdvözölték az új agronómusit és működésétől nagyon sokat várnak. Tóth Albert elvtárs igyekszik is a várakozásnak megfelelni és szorgalmasan járja a határt. Néhány napja érkezett meg Pincehelyre, de már otthon érzi magát, különösen a termelőszövetkezetek portáján. A mezőgazdaság fejlesztését segíti elő az új begyűjtési rendelet is. Nagy az érdeklődés e területen is Pincehely községiben. Egyre többen veszik igénybe a kormány kedvezményeit a sertésbeadás területén. — Tudják, hogy sokat, jelent az a 200, 260, vagy 220 kilogrammos kukoricabeadási kedvezmény, amelyet akkor kapnak, ha beadási kötelezettségüket minél előbb teljesítik. Szabó István 5 holdas dolgozó paraszt például vállalta, hogy sertését március első hetében leadja, mert részesülni- akar a 3 mázsa kukoricabeadási kedvezményiben. Úgy számol, hogy ez a 3 mázsa majdnem egy másik sertés meghízlaliására is elegendő. Székely Mihályné már nincsen ilyen jó helyzetben, de ő is igyekszik, hogy legalább augusztusban be tudja adni sertését, hogy a 200 kilogrammos beadási kedvezményben részesüljön. A megye szakszervezeti aktíváinak tanácskozása Időben és gondosan készül üuk fel a tavaszi munkákra! Szerdán délelőtt a megye szakszervezeti aktivistái tanácskozásra gyűltek össze a szakszervezeti székházban, hogy megvitassák a SZOT III. teljes ülésének határozatát, értékeljék az eddig végzett munkát, s végül megszabják az elkövetkezendő feladatokat. Az ülésen résztvett Harcsa Júlia elvtársnő, a SZOT elnökségének tagja, valamint Iván- csik Lajos elvtárs, a Megyei Párt- bizottság részéről. Mindketten felszólaltak az ülésen. Schrottner Károly elvtárs, az SZMT megbízott elnöke beszámolója elején arról beszélt, hogy mit is tett már ezideig a szakszervezet a K. V. határozata alapján. ■— Meg kell állapítanunk — mondotta, — hogy vannak kezdeti eredményeink. Mint eredményt kell számbaven- nünk, hogy lényegesen többet foglalkoztunk az éi-dekvédelemmel és annak problémáival. Az eltelt 6 hónap alatt körülbelül 8 esetben, ebben az évben két ízben foglalkoztunk érdekvédelmi kérdésekkel elnökségi üléseinken. Ugyancsak többet foglalkoztunk a dolgozók minden napos problémáival is, amit a beérkezett panaszos levelek is igazolnak. Csak ebben az évben elnökségünk mintegy 170 benyújtott panaszos levelet intézett el. Ez a szám azt is bizonyítja egyúttal, hogy a dolgozók mind nagyobb bizalommal fordulnak hozzánk ügyes-bajos dolgaikkal. — őszintén meg kell mondani, — folytatta, — hogy eredményeink me! lett követtünk el hibákat a K. V. és a kormányprogramm végrehajtásában. Hiba volt többek között, hogy a K. V. határozata és a kormányprogramm megjelenése után nem dolgoztuk fel kellő alapossággal a határozatból eredő feladatokat, ezáltal nem tudtuk, hogy mitévők legyünk. Felsőbb utasításokra vártunk ahelyett, hogy hozzáfogtunk volna a nagyjelentőségű határozat megértetéséhez és egyúttal mozgósítottuk volna a dolgozókat a határozat végrehajtására. Nem mozgósítottuk mindmáig megfelelően & szak- szervezeti tagok ezreit és tízezreit az előttünk álló nehézségek leküzdésére. Mi csak szemlélői voltunk a villamosenergia terén levő nehézségeknél, esetleg jeleztük a felsőbb szerveinknek, de nem mozgósítottuk a dolgozókat kellően, az energiatakarékosságra. Hasonló volt a helyzet a széntakarékosság területén is. Később a feladatokról beszélt. Elmondotta többek között: — Tervünk mennyiségi és minőségi teljesítése érdekében üzemeinkben széles körben ismertetni kell a szocialista mun kaverseny új rendszerét. Az új határozat segíti az egyének versenyének kiszélesítését azzal, ‘hogy a verseny feltételeinek konkrét meghatározása és a jutalmazás mértékének, módszereinek kidolgozása révén világos célt állít minden dolgozó elé. A szakszervezeti funkcionáriusoknak mozgósítani kell a nehézségek leküzdésére. Úgy a villamosenergia, mint a szén terén, fel kell karolni és jobban kell népszerűsíteni fűtőinik széntakarékosságra tett vállalásaik teljesítését üzemeinkben. Schrottner elvtárs később arról be szélt: — Megyénk mezőgazdasági jellegű. Ezért a szakszervezetek legfontosabb feladata, hogy segítsék a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott párt- és kormányhatározat végrehajtását. Ki kell szélesítenünk a patro- názs-mozgalmat a mi megyénkben is. A többi között szó esett a megye áruellátásának problémáiról, a munkavédelmi beruházások összességének felhasználásáról és e feladatokkal kapcsolatban a társadalmi ellenőrzés jelentőségéről. A beszámolót élénk vita követte, mintegy tizenhármán szólaltak fel. Mind a tizenhárom felszólaló hangsúlyozta, hogy a kormányprogramm, a K. V. határozata szellemében igyekeznek a feladatokat elvégezni, mert ezzel az üzemek, vállalatok, állami gazdaságok dolgozóinak, boldogabb életük megteremtését segítik elő. — S i p ő c z elvtárs, a Tolnai Textilgyár Ü. B. elnöke ismertette, hogy ebben az évben már 54 új taggal bővült szakszervezetük. Sztahánovista kört is alakítottak hármat, amelynek célja a sztahánovistákkal való fokozottabb foglalkozás. C z a k ó n é, a Tolnai Selyemgyár Ü. B. helyettese megemlítette, hogy a tolnaszigeti állami gazdaságot patronálják. — Varga elvtárs, a Simontornyai Bőrgyár Ü. B. elnöke arról beszélt, hogy náluk akkor lesz még jobb a verseny szervezése, ha jobb kapcsolat áll fenn az üzemi párt- és szak- szervezet között. K o 1 ó t i elvtárs, uz Építő- és Faipari Dolgozók Szakszervezete, Somogy-Tolnamegyei Bizottságának elnöke elmondotta, hogy ebben az évben ötszörös munkát kell elvégezniük, amihez a szakszervezetnek is nagyobb segítséget kell nyújtani főleg a kisebb építkezéseknek. De nagyobb gondot kell fordítani a munkáslevelek elintézésére is. Közeledik a tavasz. A tél* utóján a tavaszi fuvallatok, friss zöid hajtások a sarjadó élet üzenetét hozzák. Egy-két hét, néhány nap és az újjászülető természet minden gazdagságát, pompáját elénk tárja, örömmel várjuk a tavaszt, szabad életünk tizedik tavaszát. Dolgozó parasztságunk új reményekkel néz az ébredő természet elé. Mindjobban tapasztalhatják termelőszövetkezeti és dolgozó parasztjaink, hogy feléjük irányul a párt és a kormány szeretete, meleg tekintete. Pártunk szeretetét, gondoskodását nap mint nap érezhetik mind a beadási kedvezmények, mind a vetőmag kölcsönök és egyéb kölcsönök, engedmények terén. Az anyagi termelési eszközök biztosítása mellett nem feledkezik meg kormányzatunk a szak- mai segítségadásról sem. Ilyen irányú segítségadás volt ugyan az elmúlt gazdasági évben is, de azt csak gyorstalpaló munkának lehet .nevezni Ugyanis az abban állt, hogy a gépállomáshoz tartozó agronómusók hetenként egyszer, — de az is előfordult, hogy egyszer sem — látogatták meg a rájuk bízott termelőszövetkezeteket. Egy szakembernek négy, öt, sőt még nyolc termelőszövetkezete is volt. Arra már nem igen jutott idejük, hogy az egyénileg gazdálkodókat is segítsék egy-egy tanácsadással. Az idei gazdasági évben minden termelőszövetkezet és község megfelelő képzettségű mezőgazdasági szakembert kap, aki szakmai tanácsokkal és terméseket fokozó új módszerekkel segíti dolgozó parasztságunkat. Sok függ agronómusaink munkájától és attól is, hogy parasztságunk hogyan fogadja segítségüket. Általános tapasztalat, hogy minden olyantól, amit eddig nem, vagy igen gyéren alkalmaztak, félnek parasztjaink, de sok esetben szakembereink is. Arra hivatkozva, hátha nem sikerül. Kemény munkára volt és van szükség, hogy rábírjuk termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjainkat, hogy a hó tetejére érett istállótrágyát terítsenek őszi vetéseinkre. Ezen a télen erre különösen szükség van, mert a szokatlanul hideg idő sok kárt okozott vetéseinkben. Sok helyen éppen akkor volt csirában a mag, amikor hirtelen fagyosra vált az idő és nagy ban elgyengítette fejlődésüket. Azért szükséges, hogy tápanyagot, mint egy gyógyszert adjuk a trágyát vetéseink re, ami az olvadáskor leszivárog és segít életre kapni a satnyább, vézna vetésnek. A hó elolvadása után a lehetőségekhez mérten feltétlenül szükséges, hogy oda ahova nem jutott érett trágya, tavaszi fejtrágyaként 45—50 kilogramm műtrágyát szórjunk el kataszteri holdanként. A jó agronómus és jó gazda nem elégedhet meg azzal, hogy a természet ellen nem lehet hadakozni. Lehet, sőt feladatunk, hogy minél többet elragadjunk tőle. Az őszi vetések ápolása mellett gondunknak kell lenni a tavasziak magágyának szakszerű előkészítésére is. Az 1952-es év megmutatta, hogy mennyire szükséges a földek szakszerű kezelése. Ahol jó mély szántásba vetették az őszi gabonaféléket és tavasz- szal megfelelően foorónálták-, simí- tózták, nem viselte úgy meg termékeiket a mostoha száraz időjárás. Eopen étert készítsük már most elő fogasainkat, simítóinkat, mert nem tudni, noha elég nedvesnek Ígérkezik az év, nem úgy járunk-e mint 1952-ben. Aki az éviben elvégezte a tavaszi simítózást, nem bánta meg, mert holdanként jóval több termést takarított be, mint aki nem végezte. Példa erre a dunaföldvári Alkotmány termelőszövetkezet, ahol a száraz idő ellenére is 17 mázsa kukoricatermés volt. A simítózással óriási vízmennyiséget tudunk megfogni azzal, hogy egyszerűen a kocsi oldallal végigmegyünk a földön és elzárjuk a víz elpárolgását. Ki mint vet, úgy arat, — mondja a közmondás, de úgy is mondhatjuk, hogy „ki mit vet, azt arat". Itt a vetőmag tisztaságára, szelektorozására, fconkolyozásra gondolunk. Azért már most nyissuk ki magtáraink ajtaját, válasszuk ki az elvetésre szánt magvakat, hogy amikor ide ér a vetés ideje, ne kelljen vele vesződni, hogy tiszta, egészséges csiraképes magot tudjunk vetni. — Amikor termelőszövetkezeteink, a falu dolgozói késedelem nélkül neki látnak a tavaszi munkának, ne féljenek egyes eddig még nem alkalmazott módszertől. Alkalmazzák bátran, a tavasz folyamán főleg a tavaszbúzánál a szovjet mezőgazdaságtól átvett jaro- vizálást, ami a termény előbbi csírázását és beérését jelenti. A jarovi- zálás könnyen, egyszerűen megoldható. A vetőmagot háromszor nedvesítjük. A második nedvesítésnél víz helyett formaiint, vagy higosan- oldatot haszáiunk, ily módon a ja- rovizálással egyidőben a csávázási is elvégezzük. Az áztatásnál 100 kilogramm vetőmagra 33 liter vizet veszünk. A vetőmag csak úgy nedve- sedik át egyenletesen, ha áztgtás- kor kevergetjük. A második nedvesítés után a magot ponyvával 2—3 órára letakarjuk. Ezután a magvakat átlapátoljuk és fedetlenül hagyjuk. A másodszori nedvesítés után legkésőbb 6 órával, nedvesítünk harmadszor. A tavaszbúza jarovizálását a tavaszi boronálás előtt 2—4 nappal előbb kezdhetjük meg. Mindezek a módszerek és azok, amit agronómusainktól kapnak a tavasz folyamán termelőszövetkezeti és dolgozó parasztjaink, a több termést, a magasabb terméseredményt segítik elő. Gondoljanak a párt és kormány szakembereinken keresztül való segítségére, használják fel és éljenek vele. Amikor nekilátunk a tavaszi munkának, gondoljunk a hazára, az állam iránti kötelezettségek teljesítésére. Úgy tervezzük meg a termelést, hogy beadási kötelezettségünknek időben és minden részletében eleget tudjunk tenni, hogy több jusson a családnak és a piacra is. Jobb munkafegyelemmel, szilárdabb állampolgári fegyelemmel kezd jünk hozzá az új gazdasági év munkáihoz. Ez is az útja a magas terméseredmények kivívásának, békés, teremtő munkánkat védelmező államhatalmunk, hazánk további felvirágoztatásának. Előre a tavaszi munkák sikeréért, a jó termés eléréséért. Gelencsér Sándor agronómus. Gyorskapcsolás bevezelésc a távolsági telefonforgalomban 1954 március 1-től kezdődően, a kapcsolási számmal bejelentett távolsági telefonbeszélgetéseket az alább felsorolt városokkal létesíti a pasta: Balassagyarmat, Dombóvár. Győr. Kaposvár, Kecskemét. Keszthely, Kiskunhalas, Nagykanizsa és Pécs. A felsorolt városokba kért távolsági beszélgetéseket a 01 számon kell bejelenteni. Negyven kairói katonatiszt sikertelen lázadása Nasszer ellen (MTI) A „Reuter" hírügynökség jelenti: Szombaton reggel a kairói Abbasz- szia íaktanya negyven lovastisztje fellázadt Nasszer ezredes kormánya ellen. A lázadók vezetője Khalen Mohieddin őrnagy, volt kereskedelem- és iparügyi miniszter. A lázadók nagyrészét letartóztatták, miután azok felkeresték Nagíb tábornokot és kérték, foglalja eä iámét a köztársasági ein oki aséteet, — Emlékszem rá, nagyapó sokat mesék hosszú téli estéken a kemence mellett... Mintha most is hallanám: „gyerekek, ne felejtsétek el, ezt a házat a Bezerédj tekintetes úr építtette. Ez volt az első ház a faluban.“ Sokat beszélt nagyapám arról az időről... De régen is volt. Valamikor négy ház állt ezen a soron. Ennek már 160 éve, vagy talán több is. — Igaz — mondja kissé vontatottan Örzse néni — a tekintetes úrinak akkor nem azon főtt a feje, hogy cselédjeinek rendes lakást adjon. Azt tartotta, eleget van a zsellér a szabadban, elég az a levegő, amit magába szív, minek a levegős szoba? Ezért építették ilyen alacsonyra •.. De a kastély az palota legyen, ajiová a cseléd nem léphet be a rongyos ruhájában, rossz bakancsaival! Örzse nénit nem kell kérdezni, ismeri jól a múltat. Az új élettel még csak 10 éve. hogy ismerkedik. — Csak gyünne már ez a Gyuri —, mert hát az a gazda, mégis jobban tud mindent. Telt az idő, sok mindenről beszéltünk. Egy-egy piüanatra elcsendesült a szoba. Az est már a sötét éjbe ment át. AZ UJ HÁZ... A bodri kutya veszett csaholással rohan az kapu felé. — Na, biztosan Gyuri gyün. — De még be sem fejezi a mondatot, amikor belép Farkas György, a gazda. A beszéd fonalát most már ő vette át, bár örzse néni többször kérdezte, — hol voltál ilyen sokáig? — Mondtam, hogy a szövetkezetbe megyek a szerződéses magokat intéztem. — Tud ja. elvtiárs, én voltam az első a faluban, aki szerződésesen termelt, ennek mái- hat éve. Követhették a példámat a többi gazdák, mert megmutattam, hogyan lehet nagyobb eredményt elérni, többet termelni. Ma már csaknem minden gazda termel szerződésesen a faluban. — Az idén aztáin nagy munkáiba fogtam — mondja Gyuri bácsi. —5.400 öl földet szerződtem kertészetre. Lesz vele munka, de jövedelem is. Számolgattam már, az 1 hold uborkából 4000 forintot, az egy hold karfiolból 7000 lóriul körül, a korai -karalábé is jóé szokott fizetni, albból most 400 ölön termelek. A salátát még nem is említettem, pedig a napokban kimentem a föjdire, kikapartam a hó alól egy bokrot, egészséges szépen zöldéi. Az a 400 öl is megadja a 3000 forintot, na meg a zöldborsó, paradicsom, a korai karfiol, azok is hozzásegítenek ae építkezéshez. Ahogy én számoltam — igaz közepesen — úgy 20 ezer forintom lesz a kertészetiből, — szövi a terveit, s határozottan mondja: — Megtanultam a természettel viaskodni, le lehet győzni. Körülnéz Farkas György a szobában, feje csaknem a mestergerendát éri. Gondolkodik, a jövőbe néz. — A munka nem lesz könnyű, de azt is tudom, hogy ide új ház kell, melynek az alapját az idén termelem meg. Újat, magasat, nagy ablakokkal, hogy a fény ránk is ragyogjon. Még egy-két év és Szedresen a régi nádtetős ház helyén ott áll. de már nem egyedül, az új, cserepes ház. Ablakából a villanyfény árad majd ki és a szobákban az új életről beszélnek, melyeit saját maguk teremtenek meg, Kurucz József
