Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-04 / 29. szám

MSI mtüAX 4 NAPLÓ 8 ,fÁ pártdemokrácia, mint a pórtélét törvénye** címmel előadást tartottak Bölcskén Pártszervezeteink a mi megyéink terülptón is hatalmas feladatok előtt állnak. Ennek egyik legfontosabb részé az új pártvezetőségek meg­választása. A választás munkálatai és a pártszervezetek további mun­kái sem lehetnek teljes értékűéit, ha a párttagok nem értik elég mélyen a partid emokrác i a érvényesítésének nódazereit. Éppen ezért a megyei pártbizottság az egyes pártszerve- jeteklben- előadásokat szervezet* az elmúlt napokban „A pántdeinokrá- cia, mint a pártélet törvénye" cím­mel. A megyei előadók részletesen elemezték a pártdemokrácia értel­mét, és hatalmas jelentőségét. Majd a párttagok szóltak hozzá, amikoris elmondták, hogy milyen hiányossá­gok voltaik a pártszervezetnél a párt- d emokrác i a betartása terén, s mi­lyen eszközökkel, módszerekkel igye­keznek ezt kijavítani. Ilyen előadást, megbeszélést tar­tottak, legutóbb Bölcskén is. A fel­szólalók, mint Saracz Antal elv- társ is részletesen elemezte, hogy 1345 óta hogyan alakult a párttagok aktivitása. Elmondotta, hogy a prirl- vezetóség eddig nem sokat törődött azzal,1 hogy miként folyik a pártélet. A párttagság nem igen ismerte jo­gait, mert nem tanulmányozták elég gé a szervezeti szabályzatot, s eh­hez a p4 rtvezetőség sem adott elég segítséget., — E hiba most már meg fog szűntyű — mondotta többek kö­zött. A jé*lek azt bizonyítják, hogy a kórnnrun isták egyre fokozzák a községben aktivitásukat. Badias László elvtárs is bírálta a vezetőség eddigi munkáját. — Sok­sok köAÉpparaszt — mondotta töb­bek kö;#>tt, — aktívan segítette vol­na a p&rtszervezet. munkáját, a párt- és kormjájnyhatánozatok megvalósítá­sáért Vívott harcban, azonban a párfcvesj.etőség keveset törődött ve­lük. Keveset törődött a következe­tes tvlpnevelőrnunkával. Javasolta, hogy jpeg kell kezdeni ezt a fon­tos pái.'tmunkát, széles körben ki kell bántak toztatni a tömegfelvilágosító munkált, különösen az egyéni ági té­riét, de a kisgyűléseket is széleskör­ben pneg kell szervezni. Bakos és Németh elvtársak is arról beszéllek, hogy a nagy fel­adatok végrehajtásában a kommu­nistáknak kell éleijjárniok. Megértet­ték az elvtársak, hogy a pártdemo- krár'/a betartásáért vívott, harcban mirklen párttagnak élénk részt kell vemnie. Ez a biztosítéka annak, hogy az ejgyszemélyi vezetés rossz mód­szer« r helyett a jó módszer a ko®e’: tív vezetés elve, uralkodjon a párt- szei övezetben. Még eredményesebb lehetett vol­na azonban e fontos megbeszélés akkor, ha a községben lévő vala­mennyi kommunista rését vehetett, volna rajta. Ugyanis a párttagok jó- része, mint a gépállomás, Vörös Ok­tóber tsz, a SEHNE VALL pártszer­vezeteinek tagjai nem jelenhettek meg, mert a gépállomáson ugyan­csak ez este filmvetítéssel egybe­kötött előadást, tartottak, s a gép­állomás járművével jöttek volna be s tsz és a SERNEVALL kommunis­tái is. Nem arról van itt szó, hogy » gépállomáson tartott, helyes köz­lekedésről szóló előadás nem fon­tos, de a helyi szerveknek feltétle­nül meg kellett volna oldaniok azt a problémát, hogy mind a két elő­adás teljes látogatottságát biztosít­sák. Ezt bizonyítja az is, hogy az elő­adás végén a pártdemokrácia, mint a pártáiét törvénye című előadáson megjelent elvtársak kérték, hogy ha­vonta legalább egyszer továbbra is rendszeresen legyenek ilyen elméleti előadások, hogy tovább emelhessék elméleti színvonalukat Tehát, fó fel­adat . a továbbiakban az. hogy a községben az egyes előadásokat úgy hangolják össze' a pártszervezet, ta­nács és egyéb szervezeteik vezetni, hogy azok ne zavarhassák egymást. Elüsem a líSonyhádi Zomá neművek Szombaton délután a hulló hó- peiyhek és a hideg szél csak úgy „borotválta'' az ember arcát. Ilyen­kor valóban a meleg szobában van mfildenkinek a helye. A bonyhádi utcákon mégis nagy a sürgés-forgás: férfiak és nők, lányok és fiúk százá­val sietnek a Járási Kultúrház felé, köztük a Zománcgyár dolgozói is, akik nagy napra ébredtek ma. — Hogyne! Hiszen ma van a büszkéi „Élüzem" cím ünnepélyes átadása., , A. kultúrteremben színes plakáto ­kon látható az üzem élenjáró dol­gozóinak. neve, egy-egy osztály át­lagteljesítménye.. Mi is örömmel ro­vassuk a szerszómmúhedy ■ kiváló cfol gazéinak, Haág Rezső, Fáik József. Heídinger Nándor, Bufeovssski • Jó­zsef és Vadas József nevét, a'tik hősei a mai napnak. Egy másik pia kátén Novak Györgyrié és csoport­ja vári. feltüntetve, akik az elfjiútt negyedévben jó minőségi munkáiméi lett 165 százalékos átlagteljesítményt értek el. Szabó Lászlóné, Bfceger Éva és Frey Anna, a íülosztáljry dol­gozói kitűnő minőségi munkaijukkal szereztek hírnevet maguknak. Elérkezik a nagy pillanat, kezdő­dik az ünnepség. Egy kis uijörő áll a színpadra, s verset szava//, mely­nek címe: Élüzem". Ezu‘-áf/i az el­nökség tagjai foglalják el /helyüket, akik között ott látjuk az üjtem élen­járó sztahanovista dolgozói./: Novák Györgynél, Muszka Mikid snét és Becsei István sztahánovisí/a égetőt. Babai Jóasef elvtárs, a kohó- és gépipari minisztérium féjji/úpari és tömegcikkipari igazgatóság vezetője tartja meg ezután ünnep 1 beszédét. Megdicsérte a Bonyhádit Zománc­művek dolgozóinak ered/rjényes mun kaját, akik az utóbbi &/évben nagy harcot folytattak az íifij kormány- programm sikeres mejyzalósításáért. „Jó eredményét annak 'köszönheti a gyár — mondotta többek között, — hogy minden dolgozó verseny ben vé­gezte munkáját. Kellel/tív munka volt, azért hogy fűltél jipsíteék tervü­ket. Ezért tudták etauíftt negyedéves tervüket 119.2 százaiéj/ra teljesíteni, s emellett. az elsőosztiályú áruk mi­nőségét 10 százalékkjöi, azaz 82.2 százalékra felemelni.1 Az anyagtaka­rékos sag terén is több mint 100 ezer forintpt értek el. E szép eredmény abból is fakadt, hogy megjavult a munka légy éjem is au. üzemben. De­cember hónapban például egyetlen igazolatlan mulasztói isem volt. Mind­ezekből született rrvrg az, hogy 54 vállalat közül a Bonyhádi Zománc­művek dolgozói és vezetői érték el a legjobb eredmény t, valamint a há­rom zománcgyár között folyó ver­senyben is az első« helyet foglalták el." Beszámolója Mégén további jó munkát kívánt a ;{yár valamennyi dolgozójának s kérte, hogy a minő­ség megjavíiásávíd segítsék még jobban ezután pa rtunk és kormá­nyunk politikája/,, mely a dolgozó »ép életszinvonal/írnak szüntelen emel kedéséhez vezet. A Tolnamegyei Pártbizottság ré- s|.réről Somi Benjámin elvtárs üd­vözölte a zománoművek dolgozóit és »jpzetőit. A bonyhádi járási DISZ- 'bizottság titkára, Körbe elvtárs, majd Bercsényi elvtárs, a bonyhádi járási (tanács végrehajtóbizottságának elnö­ke köszönetüket fejezték ki a zo­máncgyár dolgozóinak eredményes, «sofflgalmas munkájukért. Ezután a Budafoki Zománcgyár igazgatója, Barity Béla elvtárs átad­ta a vándorzószlót Óvári elvtársnak, a Bonyhádi Zománcgyár igazgatójá­nak. Barity elvtárs bejelentette, hogy a budafokiak nem keserednek el. — Ebben az évben is párosversenyben dolgoznak a bonyhádiakkal. Óvári elvtárs arról beszélt, hogy ebben a negyedévben mi a teendő, hogy a megszerzett „Élüzem" címet a jö­vőben is megtarthassák. Babai elvtárs ezután átadta a bonyhádi gyár vezetőinek a minisz­ter elvtárs ajándékát: Óvári Dezső igazgató elvtárs és Gyopár Ferenc elvtárs, főmérnök jó és eredményes munkájuk elismeréséül elnyerték a „Gépipar Kiváló Dolgozója'' jel­vényt. Ezt követte az üzemi dolgo­zók meg jutalmazása. Hatan sztahá- novista jelvény/, míg kilencen szia- hánovista oklevelet kaptak. Ötven dolgozó piedig kisebb-nagyobb pénz­jutalomban részesült. Befejezésül gazdag kultúrműsor szórakoztatta a megjelent dolgozókat és vendégeket. A kultúrelőadéson fellépett a pécsi Nemzeti Színház több tagja, az üzemi színjátszó cso­port. Este kilenc ara is eknúU, mikor a kuiltúrelőadás végétért. A gyár dol­gozói az üzemi kultúrotthonba men­tek át, ahol a jo vacsora elfogyasz­tása után megszólalt a zene, s öre­gek, fiatalok együtt örülve e nagy ünnepnek, táncolni kezdtek. Még másnap reggel 5 órakor is jókedv­vel, jó hangulatban szórakoztak a dolgozók, a fiatalabbak. Erőt gyűj­töttek, hogy hétfőn reggel frissen, életkedvvel kezdjék a munkát, hogy a Magyar Dolgozók Pártja III. kon­gresszusára tett ígéretüket is való- raválthassá.k. CSŐDÜLET Á csődület a Garay-tér sarkán verődik egybe, pillanatok alatt leg­alább száz ember figydU hogyan fordul be a zsúfolásig megrakott Belsped-kocsi a Termény forgalmi udvarára. Az út síkos, s a járda emelkedőjén megtorpannak a. lovak. A kocsis részegen, fején h ár ától t sapkával ill a bakon, ültéből néha felemelkedik s egy dorongszerü ostorral veri a lovakat. A lovak sze­mében kétségbeesés, s valami józan okosság is, ami azt mondja, hogy kár minden erőért, a sikos emelke­dőn nem lehet felmenni, de a ko­csis részeg, s mit sem tud erről. S köpködve káromkodik, veri. a husánggal a. lovakat. Váratlanul egy másik, barnaképü kocsis is elő­bukkan, olyan hirtelen, mint a ga­rabonciás s most már ő is hizlalja, nem a lovakat, hanem a kocsist, hogy jobban verje lovait. Kétségbe, esett küzdelem ez: az elgyötöri, agyonsanyargatott lovai: s a. tajték­zó kocsis, aki minden áron meg akarja mutatni, hogy c.sakazértis falhatja a lovakat. Végre egy közép korú nő nem állja tovább s rászól a kocsisra: „Vegyen le néhány zsá­kot, így nem lehet felhajtani A kocsis minden dühe az asszony ra száll. ,,Fogja be a pofáját, ki kérdezte, maga hülye!" A tömeg megmozdul, mindenki az asszony pártjára kel, afféle rögtönzött vita kerekedik. Szállnak a szavak a fa­gyos levegőben: *A maga lovát üs­se, na a Belsppdét! Az ilyen kegyet len frátert kellene befogni a kocsi­ba!" A szavak azonban elszállnak, nincs foganatjuk. A kocsist most már füti a legénykedés is, hogy majd ö megmutatja s a tömeg mi­nél ingerültebb erre az elvetemült­ségre, annál csökönyösebb, kono­kabb a kocsis. Az eset reménytelen és kétségbe­ejtő. A kocsis csökönyös s a lovak képtelenek csodát művelni. Ezért hát a kocsis veri őket az irgalmat­lan husánggal . Nem az ö lovai, ha­nem a vállalaté. S ha az agyonsa­nyargatott állat elpusztul, nem őt éri károsodás. Legalább is Így gon­dolkozik a kocsis, részegen, dühtől elborult aggyal. A tömeg azonban morog és zajlik. ,<Mindnyájunk var- gyónd‘ — mondja egy fiatalember s tehetetlenül náUalvon. Elintézett kérelmek Gyulaj községben az elmúlt hó­nap 8-án képviselői beszámolót tar­tattak. A beszámoló után sok kérel­met vetettek fel a dolgozó parasz­tok. Egy dolgozó paraszt felvetette hogy rossz a mozigépük, s azért nem járnak moziba, — ezt a kóréi met is orvosolták, január 15-én s íözség új mozigépet kapott. Az állattenyésztés fejlesztése is felvetődött A beszámoló után több gazda kérte, hogy mangalica kano­kat is tartsanak a községben. Ez az ügy sem maradt megoldatlan, mert január 23-án a község két manga- cakant kapott Szeretnék a gyulaji dolgozó pa ■asztok, ha a sütőiparral kapcsolatos panaszaik is elintézést nyernének, mert ott is van mit elintézni. Verseny a tavaszi munkálatok mielőbbi elvégzésére <ia«is*ryulés Gerjenbeo Községünkben gazdagyűlést ren­deztünk. Ezen a gyűlésen ismertet­tem a dolgozó parasztokkal a párt és a minisztertanács mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határo­zatát. Alaposan megvitattuk, hogyan tudnánk megteremteni azokat a fel­tételeket, melyek szükségesek a ha­tározat, végrehajtásához. Különösen nagy lelkesedéssel hallgatták a gaz­dák, amikor arról beszéltem, hogy álíamunk nemcsak az állami gazda­ságokat és a termelőesoportokat se­gíti, hanem az egyéni gazdákat is. Molnár Ferenc 5 holdas dolgozó paraszt igen helyeselte, hogy az idén már nem úgy lesz, mint a múlt év­ben, amikor nem lehetett permetező­szert kapni, melynek következtében igen alacsony lett a bortermés. Mint mondotta, ha államunk biztosítja, hogy a földművesszövetkezeteken keresztül megfelelő mennyiségű réz- gálic áll a dolgozó parasztok rendel­kezésére, akkor lesz bor elegendő, de lesz kenyér is. K. T a b a Sándor hozzászólásában arról beszélt, hogy ö már kijavította ekéjét, kocsiját, | ásót, kapát és egyéb gaadaságí szer­számokat. A trágy ah ordassal is vége felé- jár. Kérte a gazda társakat, 'nogs' kövessék példáját. Hozzászólása so­rán versenyre hívta a község vala­mennyi gazdáját, a tavaszi munká­latok mielőbbi elvégzésére. A hozzászólások során B é d i k a Sándor 4 holdas dolgozó paraszt el­mondotta, hogy állatállományát akut ja növelni. Az idén csak egy sertést vágott, de jövőre többet akar. Ha­saskocája rövidesen megellik, ebből egy másik anyadisznót akar nevel­ni. A jövő évben már 2 anyadisznót fog tartani. Bédika Sándor tervbe- vette azt is, hogy a lakásához a be­járatot szőlőkapuval díszíti, azonkí­vül legkevesebb 10 gyümölcsfát ül­tet. A Vörös Nap termelőszövetkezet elnöke is felszólalt a gazdagyülésen. Ismertette a szövetkezet terveit. A jelenlevő dolgozó parasztok nagy figyelemmel hallgatták beszédét és igen helyeselték a szövetkezet el­határozásait. Matus Kwoly vb. elnök, Gerjen. Hit tehetünk már most a síelőben és a gyümölcsösben? A (haladó szellemű és jól képzett szakembert arról ismerhetjük meg, hogy munkájával sohasem késik el, mert jő előre gondoskodik', nem hagy mindent az utolsó pillanatra, idejét alaposan kihasználja. Nem volna helyes, ha a jelenlegi kemény tél idején úgj’ gondolkodnánk, hogy minek? Hisz hol van még a kitava­szodás? Ez a Pató Pálok „ejlh, rá­érünk arra még!" gondolkodása. Bi­zony sok mindent tehetünk mal­most is a székiben és gyümölcsös­ben. A szőlőben összegyüj t hetj ük a ki­dőlt, tompa karókat, megfaraghatjuk és tartósíthatjuk. A tartósítást 5 százalék rézgálic oldattal végezhet­jük. Egy hektoliter oldatra 5 kiló rézgáldcot oldunk fel és ebbe úgy állítjuk be a karókat, hogy a hegyé­től 30 centiméter magasságig az ol­datban álljon. Természetesen az ol­datból annyit készítsünk, amennyi karónk, van, illetőleg, amennyi per- metleves hordónk van. A rézgálic oldat nem fagy meg, attól nem kell félni. A karóba beleszívódott levet időnként utána kell tölteni a 30 centiméteres magasságig ugyancsak 5 százalékos oldattak Hangsúlyozni kell, hogy az új karók is hasonló módon tartósíthatok. A földbe ke­rülő karórész korhasztó gombáknak ellenáll és tapasztalat szerint 20 évig is eltart faragás nélkül. A megmara­dó rézgálicoldat nem vész kárba, mert a permetezéshez felhasználha­tó, ha megfelelően hígítjuk. Ha min­den liter oldathoz 2 liter vizet ön­tünk és ezt használjuk a bordódé készítéséhez, akkor körülbelül 1-5 százalékos permetleve* kaphatunk még belőle. A bordódé helyes készí­tési módját, amikor időszerűvé vá­lik, ismertetni fogjuk. A műtrágyák kiszórását a szőlő­ben szintén elvégezhetjük már most, azokon a helyeken, ahol a hóié el­folyni nem tud. A szőlő műtrágya- szükséglete évente Szekszárdon és környékén 150 kiló szuperfoszfát, 150 kiló kálisó és 80 kiló pétisó. A szuE>erfoszfátot és kél'sót még az ősz folyamán betakarítás után kel­lett volna kiszórni, úgy lenne teljes értékű a hatás, de most januárban, vagy februárban is érezteti hatását, mert talajunkat tápanyagban gazda­gítja, az érést elősegíti, a cukortar­talmat növeli és a jövő évi termést biztosító erőteljes rügyek kifejlődé­sét elősegíti. Ahol a hóié elfolvásá- tól kell tartani (meredekebb domb- oldalokon), ott az olvadás után vé­gezzük a kiszórást és utána azonnal kapáljuk be. A pétisót most nem szabad a szőlőbe kiszórni. A gyümölcsösben a tisztogatási munkát végezzük el a téli permete­zés elvégzése előtt, január, február hónapban. Legelőször a gyümölcs múmiákat (aszott gyümölcs marad­ványok), herayófész'keket gondosan szedjük össze és tűzben semmisít­sük meg, mert ezek egy veszedelmes gombabetegségnek, • a momliának (vánkospenész) terjesztői. Távolítsuk el az elszáradt, erősen' sérült, -befelé növő ágakat, oldalhajtásokat, s túl- sűrű, egymáshoz érő ágakat ritkítsuk ki. Ezzel elősegítjük eredményesebb kártevők elleni védekező munkán­kat és a gyümölcstermés minőséget megjavítjuk. A gyümölcsfák műtrágyaszórását is hasonlóképE>en a szőlőnél mon­dottakhoz, még most is elvégezhet­jük. A szükséges műtrágyamennyi­séget négyzetméterenként adjuk meg: 30 gramm szuperfoszfát, 25 gramm kálisó, 25 gramm pétisó. Ez például szilvafánál darabonként (7x7—49 m!) 1.5 kiló szuperfoszfát, 1.3 kiló hálásét és 1-2 káló pétisót tesz ki. A szuperfoszsfátot és kálisót ősszel, vagy koratavasszal, a pétisót két részletben, tavaszai és nyáron célszerű kiszórni. A gyümölcsfa egész alját, sőt a korona csurgóján kívül is egy félméter távolságra szól­juk egyenletesen el a műtrágyát. Ha a javasolt munkákat elvégez­zük és a szükséges műtrágyákat ki­szórjuk, igen sokat tettünk mező- gazdaságunk fejlesztése érdekében, a több és jobhminő&égű termés eléré­séért. Koppány Karoly gazd. tanár. A begyűjtési nyilvántartók jó munkája nyom ín jól halad a begyűjtés Megyeszerte folynak a tanácsoknál a tervfelbontások. Tanácsaink jó munkájának máris megvan az ered­ménye. Azokban a községekben^ ahol a begyűjtési nyilvántartók jó munkát végeznek, közösen készítik el a begyűjtési tervet a dolgozó pa­rasztokkal, ismertetik velük a ren­delet minden pontját, szép eredmé­nyek mutatkoznak. A tengelici Pe­tőfi termelőszövetkezet már az 1954. évi baromfibeadási kötelezettségé­nek teljesítésére 10 mázsa baromfit adott be. A zombai Vörös Csillag tsz piádig ezévi vágómarhabeadási kötelezettségét teljesítette. Gőcz Pé­ter feisdorogi 8 holdas dolgozó Elá­raszt sertésbeadási kötelezettségé­nek tett eleget. Schultz János 14 holdas tolnai dolgozó paraszt hizott- sertésbeadási kötelezettségét teljesí­tette egész évre. Sárpilisen Csanádi István az első félévi baromfibeadá­sát teljesítette már. Azokban a községekben, ahol a tanács nem végez jó felvilágosító munkát, nem beszélhetünk ilyen jó eredményekről. így van ez Simontor nyán, Pálfán, Dunaföldváron és szár mos más községben, ahol sem a ta' nács, sem az állandó bizottság nem foglalkozik kielégítően az egyéni dolgozó parasztokkal, nem tájékoz­tatja őket az új begyűjtési rende­letről és nem ismerteti velük meg­felelően a minisztertanács mezőgaz­dasági termelés fejlesztéséről szőlő határozatát sem,

Next

/
Oldalképek
Tartalom