Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-09 / 33. szám

TOIH&I ttlMc pnci níriZAt ecnrsür jrmr Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a Seakszervesetek Országos Tanácsának III. teljes ülésen (2. o.) V.. AZ MDP TOLNAMEGYE» PARTBIZOTTJÄOANAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM ARA 50 FILLER * .......11 ' ■ I l—■—.■■■ll-lll I— II I Hl !■!■! Hl" K EDD, 1934. FEBRUAR 9 A mezőgazdaság fejlesztése a könyvtárak ugye is A mezőgazdaság fejlesztése az egész nép ügye —- hangzott el a párt és a minisztertanács határozata a mezőgazdaság fejlesztéséről. — Az egész nép ügye, tehát a könyvtára­ké is: a megyei, a járási és a falusi könyvtáraké elsősorban. Ezeknek a könyvtáraknak, illetve könyvtárosok­nak az a feladatuk, hogy elősegítsék a könyvek és a tömegek minél gya­koribb találkozását. Jelen esetben a mezőgazdasági, állattenyésztési isme­reteket fartalmazó szakkönyvekről van szó mindenekelőtt. Ahhoz, hogy a kön> vt, rosok feladataikat el tudják végezni, elsősorban ismerni kell azo­kat. Látni ok kell, hol van segítségre szükség, hol lehet alkalmat találni a dolgozó parasztok érdeklődésének ki­elégítésére, esetleg felkelteni érdek­lődésüket a mezőgazdasági szakiroda- lom iránt. A jó könyvtáros átnézi könyvtári állományát, számbaveszi, azokat a mezőgazdasági szakkönyveket, ame­lyek számításba jöhetnek a cél meg­valósítása érdekében. Értékes mező- gazdasági ismereteket tartalmaznak, amelyeket, ha a termelőszövetkeze­tek, vagy dolgozó parasztok a gya­korlatban, a gyakorlati tapasztalatok­kal együtt alkalmaznak, feltétlenül gyümölcsöt hoznak. A párt és a kor­mány programmja világosan meg­mutatja a feladatokat, amelyeknek vi­lágánál a könyvtárosoknak látni kell, hogy mezőgazdasági jellegű megyénk ben mit kell tenni a könyvtárpropa­ganda munkán keresztül a könyvtár, és a mezőgazdasági szakirodalom nép szerűsítésere. El kell érniök, hogy a szakkonyvek hű segítőtársai legyenek a dolgozó parasztoknak, termelőszö­vetkezeti tagoknak a talaj termőere­jének, » termelés fokozásának és az áilattenyé-ztés fejlesztésének érdeké­ben. Megyénk dolgozó parasztsága kü­lönb., bonddal és szeretettel foglalko­zik állattenyésztéssel. Következéskép­pen az a könyvtárosok feladata, hogy több állattenyésztési szakkönyvet ad­janak a dolgozóknak, amelyek segítsé­gével szakszerű alapon tudják nevel­ni, tenyészteni állataikat. Ha a könyv tárosok mindezt figvelembevéve vég­zik tömegnevelő propagandamunká­jukat, akkor joggal mondhatják, hogy segítették az egész nép ügyét való- raváltani, tevékenységük nem volt hiábavaló. A könyvtárosoknak úgy kell irá­nyítani munkájukat a kölcsönzési id aiatt, hogy a dolgozók figyelmét a mezőgazdasági szakkönyvek felé for­dítsák. Rendezzenek tartalmas, érde­kes kiállításokat, azokból a könyvek: bői, amelyek a soronlévő feladatok megoldását segítik elő. Követendő kezdeményezéssel találkoztunk ezen a téren a tengelici és a medinai nép­könyvtáraknál. A könyvtárak irodal­mi szakkörei a kultúrotthonon belül szakköri foglalkozások alkalmával mezőgazdasági irodalmat dolgoznak fel, ismertetnek. Sok községben már megalakultak, vagy most vannak alakulóban a ter­melési bizottságok, amelvek arra lesznek hivatva, hogy a termelés min­den ágát irányítsák, mércédig szak­szerűen irányítsák a községekben. Itt az a könyvtárosok teendője, hogy kapcsolatba lépjenek a bizottságok ve­zetőivel, illetve aktívan bekapcso­lódjanak a termelési bizottságok mun tájába a szakkönyveken keresztül. Most, amikor a falvak népe már a tavaszi munkákra készül, vetőma­got tisztít, szerszámokat javít, a könyvtáros munkája, hogy ezekről szóló szakmai könyvekből ismertetést tartson, vagy megfelelő szakember előadásával rendezzen könyvankétot. Általános tapasztalat, hogy élenjáró egyéni gazdálkodók érdeklődre a népkönyvtárakban olyan irodalom iránt, amellyel elméleti képzettségü­ket növelni tudják. Ezen keresztül pedig gyakorlatilag tudják majd alkalmazni az élenjáró agrotechnikai eljárásokat. A mezőgazdaság fejlesz­tésére irányuló kormányprogramm megvalósítása könyvtári vonalon nem szorítkozik csupán a megyei, vagy falusi könyvtár tevékenységére, szak­vonalon nyújtott segítségére. A ter­melőszövetkezeti, gépállomási és álla­mi gazdasági könyvtáraknak is utat, módot kell találni a kormánypro- grammban kitűzött cél előmozdítá­sára. , A népkönyvtárosok igényeljék a községi tanácsok segítségét a felada­tok elvégzéséhez. Helyesen járnak el, ha a fentebb említett mezőgazda- sági termelési bizottságokkal eleven kapcsolatot tartanak. Igen fontos, hogy a könyvtárakban megfelelő ott­honos, meleg helyiséget biztosítsanak, ahova szívesen járnak el a dolgo­zók és ott napilapokból, folyóiratok­ból, szakkönyvekből, mezőgazdasági szaktudásukat fejleszteni tudják. Né­hány községi tanács elnöke már lát­ja a könyvtár tömegnevelő hatását, jelentőségét a falu életében. Élő pél­da erre az alsónánai könyvtár és a községi tanács elnökének, Rákóczi elvtársnak a kapcsolata. Rákóczi elv- .árs maga is lelkes olvasója a könyv­tárnak és a község dolgozóit is arra buzdítja, hogy látogassák a könyvtá­rat, sokat olvassanak. Lehetne még sorolni Alsónána után Várdomb, Me­dina, Bölcske, Madocsa, Kajdacs és még jónéhány községet, ahol a köz ségi tanácsok is igényelik a könyvtár segítségét feladataik megoldásához. Szólni kell néhány szót az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és gépállomások könyvtárainak munká­járól is. Meg kell állapítani, hogy szocialista szektoraink vezetői sajnos nem fordítanak gondot a könyvtá­rak működésére. Sok helyen az érté­kes, nyolcszáz, ezer kötetet is szám­láló könyvtár el van zárva a dolgo­zóktól. Valamelyik irodában van el­helyezve, nem áll a dolgozók rendel­kezésére, csak néhány vezető olvassa a könyveket. Nem kell messze men ni példáért, csak a szomszédos Sár­közi Állami Gazdaságba. Az egész terjedelmes könyvtár anyaga össze­dobálva hever, a kölcsönzés rend- szertelen, felelőtlen. Szocialista szektoraink vezetőinek meg kell látni, hogy milyen jelentős egy egy szépirodalmi, még inkább me­zőgazdasági szakkönyv elolvasása. Ne csak az agronómusok, állattenyésztési szakemberek olvassanak szakirodal­mat, hanem a szocialista szektorok nö vénytermelési és állattenyésztési dol­gozóinak is adjuk, kezébe a mezőgaz­dasági szakkönyveket, ahelyett, hogy porosodni hagynánk őket valahol. Népkönyvtárosaink, üzemi, vagy szocialista szektoraink könyvtárosai ragadjanak meg minden rendelkezé sükre álló eszközt, amellyel segíteni tudják dolgozó népünk közös ügyé­nek, a mezőgazdaság fejlesztésének sikerét. SZARKA FERENC megyei könyvtár vezetője. A Sasaksxervesetek Országa# Tanácsának HÍ• teljes ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa szombaton tartotta harmadik teljes ülését. A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének székhazában megtartó'i ülésen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnölce. Reszt­vettek az ülésen a Szakszervezeti Világszövetség ha­zánkban tartózkodó képviselői: Louis Saillant főtitkár és P. F. Kazakov titkár. A teljes ülést Mekis József, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyitotta meg, mayl megkezdődött az első napirendi pont tárgyalása: Kris­tóf István elvtárs, a SZOT elnöke tartott beszámolói „A szakszervezetek soronlévő feladatai az 1954. éwi népgazdasági terv végrehajtásában, a dolgozók anyagi, szociális és kulturális helyzetének további jevitásá- bitnB címmel. Kristóf István elvtárs beszéde — A csaknem kétmillió tagot számláló magyar szakszervezeteknek az a feladatuk, hogy minden ere­jükkel, tehetségükkel és tudásukkal segítsék megvalósítani pártunk poli­tikáját, kormányunk programmját — mondotta bevezetőben, majd hang súlyozta: e feladat teljesítése azt kö­veteli a szakszervezetektől, hogy a dolgozókkal megértessék a kormány célkitűzéseit és mozgósítsák őket a Programm végrehajtására. — Elengedhetetlenül szükséges megmagyarázni és tudatosítani, hogy a népjólét emelése — a fogyasztási és közszükségleti cikkek bősége, az árak csökkentése, a reálkereset nö­velése — az egész dolgozó nép mun­kájától, terveink teljesítésétől, az önköltség csökkentésétől, a terme­lékenység növelésétől, a szigorú ta­karékosság végrehajtásától függ. Kristóf István aeután azzal a mim kával foglalkozott, amelyet a ma­gyar szakszervezetek a SZOT II. teljes ülése óta végeztek. Az ered­ményekről szólva megemlítette, hogy a szakszervezetek az illet éltes álla­mi szervekkel együtt javaslatot dol­goztak ki a munka törvénykönyvé­nek módosítására, amely továbbfej- 'eszti a dolgozók ée a szakszerveze­tek jogait. Kormányzatunk csaknem nyolc­százmillió forintot fordított 1953 má sodik felében bérügyi intézkedések­re — mondotta a továbbiakban Kris­tóf István. — Ezek kidolgozásában a szakszervezetek aktívan résztvet- tek és végrehajtásukhoz hathatós se­gítséget nyújtottak. Ezután hangsúlyozta, hogy a szak- szervezetek egyre nagyobb gonadal foglalkoznak a dolgozók mindennap: kérdéseivel. Javult az egészségvé­delmi és a társadalombiztosítási munka is. Különösen jelentős volt a szakszervezeti vezetőszervek közel- mul.ban lezajlott újjáválasztása. amely segített a szakszervezeti de­mokrácia továbbfejlesztésében. Miután rámutatott a2 eddig elkö­vetett hibákra, a továbbiakban azok kai a feladatokkal foglalkozott, ame­lyek a szakszervezetek előtt állnak az 1954. évi népgazdasági terv telje­sítésével kapcsolatban. Az életszínvonal gyorsabb emelé­se azt követeli meg, hogy fokozzuk a munka termelékenységét, jelentős mértékben csökkentsük az önkölt­séget, megjavítsuk a minőséget és gazdagítsuk a választékot — mon­dotta. — Jól meg kell értenie min­den dolgozónak, hogy a jólét, az anyagi és kulturális színvonal ál­landó és gyorsütemű emelése csak akkor lehetséges, ha a népgazdasági tervek teljesítésével megteremtjük ennek feltételeit. —• Népgazdasági tervünk mennyi­ségi és minőségi teljesítése érdeké­ben nagy figyelmet kell fordítani a szükséges alapanyag és nyersanyag biztosítására. Ahhoz, hogy a kor­mányprogramm szellemében több, jobb ruhát, cipőt, élelmiszert és gyéb közszükségleti cikket termel­hessünk dolgozóinknak — több szén­re, íöbb energiára van szükség. A dolgozók előtt ismeretes, hogy a :zón- és energiaellátás terén vannak ítmeneti nehézségeink. Kormányunk a közeljövőben hathatós intézkedé­seket foganatosít e nehézségek le­küzdésére. — Bányászaink nagy erőfeszítése- et tesznek a népgazdaságnak szük- :éges szónmennyiség biztosítására A szénbányászat termelése 1953-ban 13.8 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Január hónapban —- annak ellenére, hogy a kemény tél és a nagy hófúvások sok helyen aka­dályozták a bányák megközelítését, — a bányászok teljesítették tervü­ket, sőt közel húszezer tonnává! töb­bet is termeltek tervüknél. Fejlődő népgazdaságunknak azonban —- és hozzáteszem, — a lakosság fűtési szükségleteinek kielégítéséhez is — egyre nagyobb mennyiségű és jobb minőségű szénre van szüksége. — Kormányzatiunk jetenlős intéz­kedéseket hozott a bányászok bére­zésének javítására. A kormány &on­lo«kodására a bányászoknak a mun­kafegyelem megszilárdításával kell válaszol niok. — Széntermelésünkkel szoros ösz- szefüggésben van az elektromos energiatermelés problémája is. Fel­adatún!: most, hogy egyrészt _ moz­gósítsuk az elektromos energiái ter­melő vállalatok dolgozóit a gépelt jobb karbantartására, működésük biztonságának megteremtésére, más­részt foltozzuk az árarptakarékossá- gi mozgalom kiszélesítését az ener­giát felhasználó üzemekben. — A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének és a szakszer­vezetek elnökségeinek fel keli ka- rotnlok az olyan keademényezése- ket, mint Csorba István elvláraé. aki kiváló módszerével megvalósítot­ta a takarékosabb széntüzelést. — A kohászati és gépgyártó üze­mek januári tervteljesítéséből kiin­dulva, a kohász és a vasas szakszer­vezet olyan célokat tűzzön a dolgo­zók elé a most kibontakozó kongresz sausi versenyben, amelyek az anyag, a gép és az energia jobb kihaszná­lását szolgálják. — Pártunk és kormányunk decem­berben nagyjelentőségű határozatot hozott a mezőgazdaság fejlesztésé­ről ■— mondotta ezután Kristóf Ist­ván. — A Szakszervezetek Országos Tanácsának és minden szakszerve­zetnek, de különösképpen h Mező- és Erdőgazdasági Dolgozók_Szak­szervezetének nagyon jelentős^ fel­adatai vannak a határozatok végre­hajtásában, a dolgozók mozgósítá­sában. A Szakszervezetek Országos Tanácsának külön határozatban kell foglalkoznia a mezőgazdaság fejlesz­tésével kapcsolatos határozat végre­hajtásával. araelv az egész szakszer­vezeti mozgalom és minden szak- szervezet elé külön-külön minden munkaterületen fontos közvetlen és távolabbi teendőket állít. Kristóf István hangsúlyozta, hogy a munkásosztálynak rendkívül nagy jelentőségű e határozatok végrehaj­tása, mert közvetlenül hozzájárul az élelmiszerek bőségéhez, az élet­színvonal emeléséhez. A MEDOSZ feladataira térve rámutatott arra, hagy jelenleg a legfontosabb a téli gépjavítás gyors befejezése, a ta­vaszi munkái, előfeltételeinek meg­teremtése. — Az elmúlt betekben széleskörű mozgalom bontakozott ki azzal a céllal, hogy ipari üzemeink műszaki segítséget nyújtsanak a gépállomá­soknak a gépjavítási munkák elvég­zésére — mondotta. — Felhívjuk a szakszervezeti bizottságokat, hogy teljes erejükkel támogassák ezt a mozgalmat. Valamennyi szakszerve­zetnek támogatnia kell minden olyan kezdeményezést, amely a mezőgaz­daság fejlesztését, jobb munkáját szolgálja. A MEDOSZ-nak el kell terjesztenie a legkiválóbb mezőgaz­r flrtWnrmV 1- ö .d «A r» * -/víÁn«! i gondot kell fordítania a falusi dob* gozók szociális helyzetének megja­vítására. az iparból a mezőgazdaság­ba kerülő szakemberek megfelelő ellátására. — Jelentős feladatok állnak az élelmezési, a textil- és ruházati ipari és a bőripari dolgozók szakszerve­zete előtt is. Versenv»no/ga!muk- ban törekedjenek a minőség meg­javítására. az önköltség csökkenté­sére. — összefoglalva feladatainkat az 1954. évi népgazdasági tervek vég­rehajtásában, megállapíthatjuk, hogy a szakszervezeti szervek ere­jét a következő legfőbb célok meg­valósítására kell összpontosítani: 1. a szakszervezeteknek nagy fi­gyelmet kell fordítauiok szénterme­lésünk mennyiségének és minősé­gének fokozására, villamosenergia- ellátásunk megjavítására, a mező- gazdaság terméshozamának növelé­sére, valamint dolgozóiuk több és jobb közszükségleti cikkel történő ellátására. 2. Meg kell javítani a szocialista verseny szervezéséi és irányítását. A szocialista munkaverseny célki­tűzésének középpontjába kell állí­tani a termékek jobb minőségéért, az anyag- és energiatakarékosság­ért folytatott harcot. 3. Teljes erővel segíteni és támo­gatni kell a Magyar Dolgozók Párt­ja III. kongresszusa tiszteletére az iparban és a mezőgazdaságban ki­bontakozó munkarersenyt. A mi­nisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége szocia­lista munkaversenyre vonatkozó ha­tározatának végrehajtásával kell segíteni a sztahanov-mozgalom előtt álló bürokratikus akadályok leküz­dését, megteremtve ezzel a sztaha­nov-mozgalom tömegessé tételének feltételeit. Kristóf István ezután rátért a szak szervezeteknek a dolgozók anyagi, szociális és kulturális hely­zete további javításában meglévő feladataira. — 1953 utolsó negyedévében a minisztériumok és a szakszerveze­tek már jóval alaposabban és kö­vetkezetesebben ellenőrizték és biz­tosították a kollektív szerződések betartását, a munkavédelmi és szo­ciális beruházások megvalósítását — mondotta. A dolgozók életkörülményeinek állandó javítása népi demokratikus kormányunk programmjának fő tö­rekvése. A szakszervezeteknek min­den erővel támogatniok kell a párt politikájának é9 a kormány pro­grammjának megvalósulását, de kü­lönösképpen harcolniok kell a dol­gozók szociális és kulturális hetv- zetének közvetlen javítását szolgáló intézkedések végrehajtásáért. A Szakszervezetek Országos Tanácsa megköveteli az összes szakszerve­zeti szervektől, hogy ne tűrjék a dolgozók törvényben biztosított jo­gainak megsértését. Élniük kcT'I azokkal a jogaikkal, amelyekre a munka törvénykönyve felhatalmazta őket. A továbbiakban a munkavédelmi beruházások emelkedésével foglal­kozott Kristóf István. Amíg 1953- ban 252.7 millió forintot irányoztak elő erre a célra, addig 1954-ben 31ú millió forint áll már rendelke­zésre. Éppen ezért a szakszerveze­teknek fokozottabban kell foglal - kozniok a munkavédelemmel az iparban és a közlekedésben. Har­colniok kell a balesetek ellen feii-

Next

/
Oldalképek
Tartalom