Tolnai Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-09 / 33. szám

NAPE Ö 19S4 FEB RT A* t ft A kfezervegetek Or«zágo» Tauácsáuak 118. lelje» iiié»e (Folytatás az l. oldalról) lönören a bányászatban. Fokozni kell a szakmai és más megbetegedések elleni védekezést is. A szakszervezeteknek támogat' niok kell az üzemi egészségűtr\ meg javítását, a szakmai ártalmak meg­előzéséi. Törődjenek az üzemek tisz­taságával, rendjével. fordítsanak különösen nagy gondot a nők. az anyák, az ifjúmunkások egészség- ügvi védelmére. A szakszervezeteknek, elsősorban a társadalombiztosítási tanács ' nnl llareoltiiok kell azért, hogy mn.lőt-b rnf giavii! janak az üzemorvosi ren­delők. Javítani kell az üdültetés munká­ját is. Az elmúlt évben a szakszer­vezetek 118 millió forintot használ­tak, lei a dolgozók kedvezménv es és ingyenes üdültetésére A számos üdülési formán kívül újakat beik­tattak. elsősorban a szanatóriumi üdülési, valamint az éjjeli szanató­riumokat. Idén újabb szakszervezeti szanatóriumokul létesítenek és to­vább javítják az üdülőkben a szó - irdlia iásokut. Sokkal alaposabban kell ellen­őrizni, hogy n. beutalójegyeket való­ban, aruk kapják, akik megérdemlik. 11 hen az évben már fokozottabban keli"törekedni arra. hogy az éríel- mjségi dolgozók legjobbjainak a szak szerveretek megfelelő üdülést, pihenést biztosítsanak. A lehetősé- •rókhez mérten el kell érni, hogv az anyák gyermekükkel, a legkiválóbb dolgozók családjukkal egriül üdül renek. A dolgozókról való közvetlen gon­doskodásban jelentős szerepe van az üzemi étkeztetésnek is, amelyet ma közel egymillió dolgozó vesz igény­ivé. Ezen a téren el kell érniük a szakszervezeteknek, hogy az üze­mek többségében étterem, vagy leg­alább is étkezőkéiviség álljon a dolgozók rendelkezésére. 'Kormányunk Programm ja jelentős összegeket fordít a lakásviszonyok megjavítására is. A lakásépítkezés! Programm megvalósítását azonban számos hiba és fogyatékosság nehe­zíti meg. Az építőipari dolgozók-zakszer vezet éré vár az a fe'adat. hogy a nagy építkezéseken bevált alka'mas módszereket vigyék át a akásépitkezégekre a munka meg­gyorsítására, minőségének emelése érdekében. Gondoskodni keli arról, is, hogy a kormány egy héttel ez- •’őtt megjelent rendelet«* értelmében fokozol t segítséget nyújtsanak nz .-.gyeni lakásépitkezesekhez is. A szakszervezeteknek az elköveí- kező időben az eddiginél sokkal na­gyobb gondot kell fordít an iáit a szé­les tömegek kulturális igényeinek kielégítésére’ is. A feladatok végrehajtásának fon­tos eszköze a szakszervezetek kezé­ben a kollektív szerződés, amelyet ezekben a hetekben kötnek meg az üzemi bizottságok az igazgatókkal. A kollektív szerződések megkötéséi fel kell használni a szakszervezeti munka színvonalának emelésére és a dolgozók anyagi, szociális és kul­turális helyzetének megjavítására. A szakszervezetek mai szociális és kulturális feladatait az elmondottak alapján a következőkben foglalhat­juk röviden össze: 1. A párt politikájának és a kor­mány programmjának szellemében szakszervezeteinknél« törekedniük kell arra, hogy a törvényekben, ne­vezetesen a munka törvénykönyvé­ben faglait jogaikat meg ne sértsék és az azokban foglaltakat, maradék­talanul vógrehaj tsák, 2. ÍN aprói-napra ellenőriznünk keil a munkavédelmi és az egészség- ügyi beruházásokat, berendezéseket es intézkedéseket, a munkavédelem­re és a munka biztonságára vonat­kozó rendetetek és szabályok m»g- tartását. 3. A dolgozók egészségének és al­kotóerejének védelmét központi cél­lá kell tennünk a társadalombizto­sításban és az üdülésben is. Aktiven és határozotton fel kell lépnünk a szervezési és bürokratikus hibák el­len. amelyek még a dolgozók ellátá­sa ’ terén vannak. 4. Jellemezze kulturális nevelő- munkánkat a szocialista igényesség, a törekvés a dolgozók szórakozta­tására és nevelésére. — A szakszervezetek előtt álló fel­ndtjlok megkövetelik a vezetés szín­vonalának megjavítását. Kristóf István hangsúlyozta, hogy szakszervezetekben fokozottan ér­vényre kell .juttatni a kollektív ve­zetés elvet. Kristóf Islván befejezésül utalt a szakszervezetek közelmúltban lezaj ott 1ST. világkongresszusára, ahol h kapitalista és gyarmati országok do'gozói nagv érdeklődést mutattak a Szovjetunió és a népi demokrati­kus országok munkásosztályának élete iránt, egyöntetűen kifejezték békevágyukat. A nemzetközi béketábor feszült figyelemmel kíséri a most folyó ber­lini tanácskozásokat, amelyeken a négy nagyhatalom külügyminiszterei a nemzetközi feszültség enyhítésének kérdéseit vitatják. A magyar dol­gozók szívvel-iélekkel támogatják a Szovjetunió békekezdeményezéseit, amelyek a berlini külügyminiszteri értekezlet eddigi munkája folyamán olyan nagyszerű javaslatokban jutot­tak kifejezésre, mint az,, öthatalmi konferencia egybehívására irányuló szovjet javaslat, a leszerelési világ­konferencia egybehívására irányuló javaslat, a német kérdés békés ren­dezésére irányuló javaslat. — A magyar dolgozó nép, a népi demokratikus Magyarország szám­talan jelét adta annak, hogy szilár­dan védelmezi a béke ügyét', mondotta Kristóf István. Ebbéli a harcban, a békehareban éppúgy, mint az egész országépítő munkában n munkásosztálynak, a szervezett dogotoknak kell élenjárniók. Kristóf István beszámolójához el­sőnek Veres Rudolfné, a Magyar Pamutipar ÜB elnöke szólt hozzá. Beszámolt arról, hogy a Magyar Fa- mutipar gyártmányai minőségének emelése érdekében kooperációs szer­ződést kötött a Pamutkikészítőgyár­ral. Vázsonvi Miklós, az HM cső­gyár ÜB-elnöke munkavédelmi kér­désekkel foglalkozott. Ezután Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősé­gének első titkára emelkedett szó­lásra. Rákosi elvtárs beszéde Elv-társak’ Pártunk Politikai Bizottsága ismé­telten fogla kozott az elmúlt félévben a szakszervezetek munkájával. Leg­utóbb másfél hónappal ezelőtt Po­litikai Bizottságunk tagjai e kérdé­sekről- megbeszélést folytattak a SzOT elnökségével. Ezen a megbe­szélésen a szakszervezeti elvtársak rámutattak arra: eredményes mun­kájukat sok helyen gátolja, hogy pártszervezeteink és pártfunkcioná- riusaink nincsenek tisztában a szak- szervezetek jelentőségével. Nőm be­csülik meg a szakszervezeti munkát, nem vonják be a szakszervezetek he lyi vezetőit és funkcionáriusait a inunkéba. A szakszervezetek gyak­ran nem kapnak elég segítséget a pártszervezetektől, vagy nem vonják be őket -olyan kérdések ki­dolgozásába, amelyeknél közremúkö désük komoly segítséget jelentene. A. pártaktivaértekezletekre, ame­lyeken gyakran a szakszervezeteket is. érintő feladatokat tárgyalnak meg sokhelyütt nem hívják meg a szak- szervezetek illetékes funkcionáriu­sait. A pártszervezetek helyenként kisajátítják a szakszervezetek mun­káját, vagy annyira gyámkodnak a szakszervezetek felett, hogy azzal gátolják fejlődésüket. Mindezek a jelenségek eléggé el­terjedtek és nemcsak az üzemekben vagy a megyékben fordulnak elő, de néha még pártunk központjában is. Az említett megbeszélésen pél­dául rámutattak arra, hogy amikor pártunk központjában a pedagógu­sok kérdésével foglalkoztak, ebbe a munkába nem vonták be a pedagó­gus szakszervezet vezetőit. Az ilyen jelenségek azt eredményezik, hogy a szkkszfervezeti munkát nem becsü­lik meg eléggé és az élvtársak nem szívesen mennek szakszervezeti mun kára, különösen a pártmunkáról nem, mert eléggé elterjedt köztük az a .nézet, hogy a szakszervezeti mun­ka amolyan másodrendű jelentősé­gű. E helytelen nézetek következ­tében gyakran ott sem veszik igény­be a szakszervezetek segítségét, ahol arra égető szükség volna. Maguk a szakszervezetek viszont nem fordul­nak eléggé a párthoz, mert attól tarjáinak, hogy úgy sem kapnák meg s szükséges támogatást. Mi helyeseltük, hogy a szakszer­vezetek vezetői szóvá tették ezt a helyzetet, s közöltük, hogy pártunk a maga részéről mindent meg .fog tenni, hogy ezeket a hibákat gyorsan kiküszöbölje. Azoknak az elvtársak­nak"'s.klk elfelejtették volna a szak­szervezetek óriási jelentőségét a szo­cializmus építésébe®, emlékezetükbe kell idéznünk Leninnek és Sztálin­nak tanításait a szakszervezetekről. Irónin a szakszervezeteket a kom­munizmus iskoláinak nevezte, leg­fontosabb transzmissziós szíjnak a part és a dolgozó tömegek, között. „Nem lehet — mondotta Lenin — megvalósítani a diktatúrát néhány „áttétel" nélkül, mely az élcsapat­tól az élenjáró osztály tömegéhez, ettől a dolgozók tömegéhez vezet". A szakszervezetekről, mint a Kom­munista Párt munkatársairól, Sztá­lin azt mondotta: „A munkásosz­tály öntudátos élcsapatának, a Kom­munista Párt által vezetett államha­talomnak egész gazdasági és politi­kai munkájában a szakszervezetek kell, hogy a leggyorsabb és legköz­vetlenebb munkatársai legyenek". Ezek a megállapítások a mi vi­szonyainkra is teljes érvényűek. A magyar szakszervezetek taglétszáma kétmillió felé közeledik. A szakszer­vezetek felölelik az ipari és mező- gazdásági munkásság, valamint az értelmiségi dolgozók túlnyomó több­ségét, Nem szorul magyarázatra, hogy szocialista építésünket, különösen az új szakasz feladatait, amelyek a dol­gozó tömegek közvetlen, állandó közreműködését követelik meg, csak akkor valósíthatjuk meg, ha erre a szakszervezetekben lévő milliókat mozgósítjuk. Az új szakasz céljai a népi demokrácia minden tömegszer­vezetének. de elsősorban a szakszer­vezeteknek odaadó, jó munkáját kö­vetelik meg. Ezért is hibát követ cl az az elvtársunk, aki nem nyújt meg felelő támogatást a szakszervezdék­nek, nem gondoskodik a szakszerve­zeti munka megbecsüléséről, jelen tőségének tudatosításáról. A hibákat e téren tehát gyorsan ki kell javítani. Pártszervezeteink az eddiginél fokozottabb mértékben támogassák mindenütt a szakszerve­zeteket, vonják be jobban a munka ba, kérjék ki tanácsaikat, és adják meg nekik mindazt a segítséget, amely munkájukat elősegíti. Pártsaj- íónk, elsősorban a „Szabad Nép“ fog lalkozzék többet a szakszervezetek kérdésével, jelentőségével és mun­kájával és lépjen fel minden olyan jelenség ellen, amely zavarja a szak- szervezetek munkáját, s ahelyett, hogy erősítené, gyengíti a párt és a szakszervezet közti egészséges vi­szonyt. Pártiskoláinkon többet kell tanítani a szakszervezetek munká­járól, az eddiginél jobban kell is mertetni azt a fontos szerepet, amely a szocializmus építésében a szakszervezetekre hárul és fel kell lépni az ellen, hagy a szakszervezeti munkát lebecsüljék, másodrángunak tartsák. Szervezetten gondoskodni kell arról, hogy a szakszervezeteket és funkcionáriusokat bevonják a munkába mindenütt, ahol arra szük­ség van, ahol arra mod és- lehetőség nyílik. Pártbizottságaink vessék fel a szakszervezetekhez való viszonyuk kérdését, vizsgálják meg, hogy nincs e ezen a téren javítanivalójuk és ha hibákra akadnak, gyorsam küszöböl­jék ki azokat. Meg vagyunk róla győződve, az elvtársak így hamaro­san tapasztalni fogják, hogy a szák­szervezetek atkivizálása a part es a szakszervezetek viszonyának megja- vuiása, munkájuk megjavulásában fog jelentkezni. Azokat a nehézségeket. amelyek iparunk és termelésünk mostani át­állításának átmeneti velejárói, sok­kal gyorsabban fogjuk leküzdeni, ha erre a célra mozgósítani tudjuk a szakszervezetek milliós tömegeit. Kü lönösen fontos ez jelenleg, amikor az elmúlt öt hét rossz időjárási vi­szonyai, a nagy hideg, a hófúvások erősen zavarták és hátráltatták az '954-es év termelésének beindítását. A szokatlan időjárás, amely Európa szerte nagy károkat okozott, nálunk is komoly akadályokat gördített a vasút munkája elé, hátráltatta a bányászat munkáját, zavarta a vil- lamosenergia termelését s ezzel ki­hatott egész termelésünkre. Most, hogy kifelé megyünk a télből, egyik legfontosabb feladatunk, amely nek végrehajtásában a szakszerveze­tekre is nagy szerep hárul, hogy pótolják a kiesést, amely az eszten­dő első öt hetében ipari termelé­sünkben keletkezett. Derék bányászaink, hős vasuta­saink ezekben u hetekben szám­talan tanujclét adták helytállásuk­nak és áldozatos munkájukkal mu­latták meg. hogv legyőznek minden akadályt, amikor ä szocializmus épí­téséről van szó. Elsősorban hozzájuk fordulunk s arra kérjük őket, hogy nz eddigi jó munkájukat úgy folytassák és fokozzák, hogv az elmaradást be­hozzak és ezzel ne csak példát ad­janak az egész munkásságnak, de lehetővé tegyék, hogy egyebütt is behozzák az elmaradást, ameivet a szénhiány, áramhiány okozott Mind nyájunk háláját és elismeréséi ér­demelték ki azok a dolgozók, akik ezekben a napokban odaadóan, pél­damutatóan, türelmesen teljesítet­ték kötelességeiket a munka front­ján. Azt a inunkalendüiefqt, mely az 1954-es esztendő kezdetét jellemzi, nem törték meg az időjárás okozta nehézségek. Ellenkezőlég: az MDF II). kongresszusának tisztelőiére megindult muukávérsenyen kivid új kezdeuuUi' e/.ósck, ú.i építő rnozga'- inak kelctke/lek. Miközben a párt és a kormaiiv azokon a rendszabá­lyokon dolgozik, ni cl veknek célja, hogv jövőre ne ismétlőd jenek meg azok a nehézségek, a me Ivek ezen ^ a télen a szén- és energiaellátás téren mutatkoztak, a dolgozók a niágnk részéről szintén munkához láttak., (sorba István kossá tb-d).ias futó felhívása a kazán fű tokihoz, hogy ta­karékos tüzeléssel támogassák a tervek teljesítését, azonnal országos visszhangot keltett. I.oy élv társ, Tájkov elvtárs vállá- lalásai széntermoíési tervük túltel­jesítésére szerte az országban ha­sonló teljesítményekre serkentik derék bányászainkat. A Vörös Csil­lag Traktorgyár megmutatta, hogy az áramhiánvon bátor kezdőmén ve­zesse]. a tartalékok mozgósításával, takarékossággal jelentékeny mérték­ben segíteni lehet. Üzemeink rövid néhány nap alatt megszervezték az. ország összes gépállomásainak pal- ronálását, s így járulnak hozzá, hogy a tavaszi munkák megindulá­sakor a mezőgazdaság szánjára a gépek üzemképes állapotban legye­nek. Ez a kezdeinénvezés nemcsak a város és falu összefogásának, köl­csönös segítésének új formája, nem­csak erősíti a munkás-paraszt szö­vetséget, hanem egyben mutatója, milyen elterjedt és mély tiiár az a felismerés, amely egész népünk benne az ipari munkásság jólétének emelését elsősorban a mezőgazdaság fejlesztésében látja. A szakszervezetek fontos és há­lás feliarlata, hogy bekapcsolódjanak ezekbe és a számos hasonló új kez­deményezésbe. Támogassák minden erővel a koncre.ssziisi munkaver­senyt és adjanak új lendületet azoknak a mozgalmaknak, amelyek a munkások közt a kiesés pótlására., .1 takarékosságra, a tartalékok njo?- gósitására. a termelékenység még­is vitására, az önköltség esökkeofér sére, a munkafegyelem megjavítá­sára. a tervek feltétlen teljesítési*« és túlteljesítésére megindultak. A Szakszervezetek sorunlévő fel­adatai az új szakaszban főleg a dol­gozók an v agi, szociális és kulturális helyzetének további javítása. De e feladatok jó megoldása közben ne feledkezzenek meg arról, hogy a dolgozók életszínvonala emelésének elengedhetetlen alapfeltétele a ter­melés fokozása, a terv teljesítése és túlteljesítése. • A felsorolt új'kezde­ményezések, melyek átmeneti nehéz­ségeink legyőzésére irányulnak,,Buj­tatják, hogy ipari dolgozóink tuda­tában vannak e ténynek. A falu is teljes erővel készül a tavaszi mező­gazdasági munkákra. A szakszervezeteken a sor. hogy tovább fokozzák ezt a lendületet. A fe.'szabadulás óta eltelt kilenc év alatt pártunk vezetésével a ma­gyar dolgozó nép minden nehézsé­gen úrrá tudott lenni, s utána meg* erősödve folytatta munkáját.. Most., amikor erős szocialista iparunkra támaszkodva irányt Tettünk dolgozó népünk jólétének. életszínvonalá­nak gyorsabb emelésére, még in­kább le fogjuk gyűrni az. átmeneti nehézségeket. Ennek a fáradságos, de hálás feladatnak jó megoldásá­ban nagy szerep vár a szakszerve­zetekre. Biztosítjuk az elvtarsakat, hogv pártunk az, eddiginél fokozot­tabban ad meg minden támogatást, mindén segítséget akkor, hogv a szakszervezetek a munka rájukem részét minél. sikeresebben elvégez­hessék. Hozzásv ólások : Martin Ferenc a Kohászati Dol­gozók Szakszervezetének elnöke rá­mutatott: a Központi Vezetőség ok­tóberi határozata alapján javították munkájukat. A kohászok az idei félen hősies munkát végeznek, min­den erővel igyekeznek leküzdeni az időjárás viszontagságait és biztosí­tani a folvamatos termelési. f ajkor András Kossijih-díjas sztahanovista vájár beszámolt ar­ról, hogv a tatabányai bányászok lelkesen harcolnak a Hl, pártkon­gresszus tiszteletére tett felajánlá­sok teljesítéséért. Ölvan lelkesedés olyan munkaharc. mint amilyennel most készülünk pártunk Hl- kon­gresszusára, még nem volt a bányá­szok életében — mondotta —. majd bejelentette, hogy február l-én már 1958. április 17. napjára eső tervét is teljesítette és ígéretet lett arra, hogv ebben az évben befejezi máso­dik ötéves tervét Karakas László az Élelmezési dolgozók Szakszervezetének titkára azokról az eredményekről számolt be, amelyekkel az élelmezési ipar és a begyűjtési vállalatok dolgozói az elmúlt évben hozzájárultak a dolgozók jobb ellátásához. Varga János, a .SZOT titkára arról számolt be. hogy a szénbányá­szati dolgozók bérrendezése csak­nem évi százhúsz millióval eme.lte a bányászok keresetét Az ipari munkások, a. va.sűt és a posta ala­csony-keresetű dolgozói bérének rendezése 342 millió forint, az ál- 'ami .gazdaságok, gépái'omásvé dol­gozóinak élj bérezése tűi) millió fo­rint többletet jelent az. érdekelt dolgozóknak. A kisegítő, nem ipari állományú és adminisztratív dolgo­zók összes keresete i% millióval növekszik évenfe a rendezés követ­keztében. Z á b rá n e. z k i Géza a Tatabá­nyai Szénbányászati Tröszt szakszer­vezeti bizottságának elnöke beszá­molt a tatabányai dolgozók elmúlt évi eredm én vés munkája ró I. Gál íjászló. a Vegyipari Dolgo­zók Szakszervezetének elnöke arról beszélt, hogy 1954-re a kormányzat mintegy ötvenmillió forintot biztosit a vegyipari dolgozók szociális és munkavédelmi beruházásaira. A következő felszólaló B o r b á s Lajos,- a MEDOSZ -elnöke vo.lt. Pártunk Központi Vezetőségének múlt év júniusi és' októberi határo­zatai. de különösen! a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormány határozat óta nagv a fellendülés a mi szakszervezetünk munkájában is — mondotta. A földművelésügyi minisztérium a mulit év szeptemberében a szakszer­vezet elnökségének javaslatára ren­delkezést adott ki a mezőgazdasági dolgozók munkaviszonyainak megja­vításáról. Ezt a rendelkezést a szak- szervezeti szervek az üzemek veze­tőivel együtt tárgyalták meg. s nyil­vánosan megbeszélték a dolgozókkal is. Jelentősen fejlődött a dolgozók­ról való gondoskodás. Az üzemi ét­kezés ára például átlagosan 1.50 fo­rinttal csökkent naponta, s javult a dolgozók, meleg ruhával és védőru­hával való. ellátása. Ho-rVátS József, a Fuggyanta­•arugvár szakszervezeti bizottságá­nak elnöke felszólalása ut^n Dö h- renterti Károly, a Textil- és Ruhá­zat i ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek elnöke foglalkozott a textilipari termékek minőségének megjavításá­ra indult mozgalommal, majd be- .•zámok arról, hogy 34 textilipart üzemben kezdtek új bölcsőde építé­séhez. Gög.itz Antal, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár üzemi bizottsá­gának elnöke elmondotta, hogy üze­me most nyerte el negyedízben az élüzom-eímet. amihez a szakszerve­zet jó munkája is hozzájárult. A b r a h á m Antal, a szakszerve­zetek csongrádmegyei tanácsának elnöke felszólalásában a párt- és a szakszervezetek jó kapcsolatának fontosságára mutatott. rá. Kreko Ferenc, n Vasutas Szak- szervezet elnökségi tagja méltatta a vasutas dolgozók hősies helytállását, ami különösein megmutatkozott a hófúvások- okozta közlekedési aka­dályok elhárításában. Juhász György, az. Építőipari Dolgozók Szakszervezete elnökségé­nek tagja azzal a kérdéssel foglal­kozott, hogy a szakszerrezeteknek a műszaki értelmiség közt végzett munkája még nem kielégítő, pedig a műszakjaikon is múlik a kormány Programmjának végrehajtása. O ro s z i István, a Népszava szeiv kész főbizottságának vezetője a szak- szervezeti kérdések sajtónyilvánossá gátiak fontosságát hangoztatta. Dr. Balassi Zoltán, az Orvos- Egészségügy i Dolgozók Szakszerve­zete Ixudapesti. bizottsága elnökének felszólalása után Mekis. József, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöke rámutatott ar­ra, hogy a szakszervezetnek többet, keLl foglalkoznia az áramellátást, légző üzemek dolgozóival, nevelé­sükkel, oktatásukkal. K u r u c z József, a szakszerveze­tek hevesmegyci tanácsának elnöke felszólalása után Komor Imre, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának helyettes .vezetője megállapította, hogy a szakszervezeteknek jobban kell törődniük a dolgozók nemzet­közi tájékoztatásával is. Kara József, a MAVÁG üzemi bizottságának elnöké elmondotta, hogy a dolgozókról való szociális gondoskodás terén sok hiányosságot pótoltak. Bige t i László, a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók szakszervezeté­nek elnöke rámutatott, hogy a keres­kedelmi dolgozók jó. vagy rossz munkája közvetlenül kihat a dolgo­zók áruellátására . és ezen keresztül ■le.színvonalunk alakulására. Ezután Kristóf István, a SZOT elnöke összefoglalta a vitában el­hangzottakat, majd a teljes ülés ar elnökség javaslatára határozatként fogadta ej a beszámolót. Á teljes ülés ezután R a t k ó An - nát, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának tagjává majd titkárává es egvben az elnökié*. ';.g,iává válasz­totta. A teljes, ülés Gáspár Sándor, a SZOT üt kára zárószavaíva! ért vúfe. get ' . - ' . ~

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom