Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-23 / 19. szám
XQUEM Vf db PtotttfajAf Écrsf&wtnrBK! A MAI SZAMBÁN; Az országgyűlés pénteki ülése (2—3. o.) — A tolnai egysége« falusi párt vezetőség készül a vezet őség választásra (3. o.) — Harcban aa export-terv teljesítéséért (3. o.) — A högyészi DISZ-fiatalok megkezdték a munkát (3. o.) — Értekezlet Sárpilisen (3. o.) — A biritói állami gazdaságban is gyökeres változásra van szükség (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5AGANAK LAPJA XL ÉVFOLYAM, 19. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT. 1934 JANUÁR 23 Az országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés pénteken délelőtt tíz órákor folytatta tanácskozásait. Megjelent az ülésen Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő, a minisztertanács első elnök- helyettese, Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese, Hidas István, Zsofinyecz Mihály, Földvári Rudolf, Kristóf István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István honvédelmi miniszter és Szalai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla. az MDP Központi Vezetőségének titkára, Boldoczki János külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Al- tomare Iván élelmiszeripari miniszter, Tisza József begyűjtést miniszter, Szijjártó Lajos építésügyi miniszter, Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter és Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter. Jelen volt az ülésen a budapesti diplomáciai képviseletek számos tagja. Az ülést Mekis József, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Megemlékezett a közelmúltban elhúnyt Uuchinger Manó és Józsa András képviselőkről, kiknek emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg. Mekis József ezután bejelentette, hogy a halálozások, illetve lemondás következtében megüresedett képviselői helyekre a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bozsóki Ferenc, Matusek Tivadar és Horváth Nándor soronkövetkező pótképviselőket hívta be. A bejelentések után Szalai Béla, az Országos Tervhivátal elnöke, az MDP Politikai Bizottságának póttagja ismertette az 1954. évi népgazdasági tervet. Az 1954. évi népgazdasági terv a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júniusi, októberi és decemberi határozatain, valamint a kormányprogramm célkitűzésein alapul — mondotta Szalad Béla. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatai és a kormányprogramm megvalósítása érdekében a minisztertanács már az 1953. évi terveket számos területen módosította. 1953 második félévében emelte a lakosság fogyasztásának előirányzatát. Ezzel összefüggésben közel ke'.tő milliárd forinttal csökkentette az 1953. évi beruházási tervet és a felszabaduló anya gii eszközöket részben közszükséglett cikkek gyártására fordította. Csökkentette a nehézipar és ugyanakkor emelte a mezőgazdaság, a könnyűipar és az élelmiszeripar beruházásait, fokozta a lakásépítést és növelte a kulturális, munkavédelmi, szociális- és egészségvédelmi beruházásokat. Ezen átcsoportosítás eredményeként megváltozott a beruházások elosztása a népgazdaság egyes területei között. A nehézipar részesedése a teljes beruházási keretből 43.3 százalékról 41.3 százalékra csökkent, ugyanakkor a szociális, kulturális és egészségvédelmi beruházások részesedése 61 százalékról 9.6 százalékra emelkedett. Még nagyobbak Lettek volna az eredmények, ha a gazdasági vezetők valamennyien azonnal megértették volna a beruházások átcsoportosításának jelentőségét. A múlt év július és augusztus havában a minisztertanács az ipari termelés tervét is felülvizsgálta és több túlfeszített előirányzatot csökkentett. Ennek megfelelően a szocialista ipar termelési tervét 101.3 százalékra teljesítette. Az Ipari termelés 1953-ban 11.8 százalékkal haladba meg az 1952. évit. Szalai Béla elmondotta, hogy a párt Központi Vezetősége és a kormány határozatainak eredményeként 1953. év második felében jelentősen megnövekedett a dolgozók jövedelme. A különböző rendelkezések a dolgozók jövedelmét 1953-ban mintegy 4.5 milliárd forinttal növelték. Az elhatározott Intézkedésekkel és a jó mezőgazdasági terméssel összefüggésben a belkereskedelem áruforgalma 1953. első félévéről a második félévre mintegy 27 százalékkal növekedett. A népgazdasági terv 1954. évre a következő fejlődést irányozza elő: 1. A nemzeti jövedelemből a fogyasztási alap részesedése 75 százalékról 82 százalékra emelkedik. (Ezen belül a lakosság közvetlen, egyéni fogyasztása 58 százalékról 70 százalékra növekszik). A felhalmozás részesedése 25 százalékról 18 százalékra csökken. A lakosság növekvő fogyasztásának megfelelően a kiskereskedelmi áruforgalom mintegy 20 százalékkal emelkedik 1954-ben. 2. A szocialista ipar termelése az iparosítás lassúbb ütemének megfelelően 1954-ben 1953-hoz képest mintegy 4.5 százalékkal emelkedik. Ezen belül a termelési eszközök termelése 1953-hoz viszonyítva kettő százalékkal csökken, a fogyasztási cikkek termelése pedig 16 százalékkal növekszik. A helyi ipar termelése 1954-ben 21 százalékkal haladja meg az 1953. évit. 3. A mezőgazdasági termelés az elmúlt öt év átlagához képest nyolc százalékkal emelkedik ebben az esztendőben. A mezőgazdasági beruhá- ’áisok részesedése az összes beruházásokból 24 százalékra emelkedik. — mintegy a duplájára az előző évi aránynak. 4. A beruházások összegét a terv 14 milliárd forintban állapítja meg, vagyis, mintegy három milliárdda! alacsonyabban az 1953 évinél. Az ipari beruházások összege 1953-hoz viszonyítva jelentősen csökken, ugyanakkor a mezőgazdasági, — valamint az egészségügyi — és munkavédelmi beruházások összege '«övekszik. Nagymértékben emelkedik a lakásépítés. Közoktatási, tudományos és kulturális célú beruházásokra a terv jelentős összegeket irányoz elő. — Az 1954. évi terv az ipari fejlődés ütemének lassítását irányozza elő. Emellett a fogyasztási cikkek termelése lényegesen növekszik, a termelési eszközök termelése valamelyest csökken. Az ipar főfeladatai 1954-ben a következők: A terv előirányzata szerint nagymértékben növekszik a fogyasztási cikkek termelése a lakosság jobb ellátása érdekében. Ezért az egész gyáripar fejlődésénél gyorsabb ütemben fejlődik a könnyűipar és az élelmiszeripar. Például: gyapjúszövetből 27 százalékkal, cipőből 22 százalékkal, kötött áruból 16 százalékkal emelkedik a termelés. Ma még sok olyan hiánycikk van, melyből az ipar jó szervezés mellett könnyen ki tudná elégíteni a szükségleteket és ezzel sok bosszúságtól kímélné meg a dolgozókat, különösen a háziasszonyokat. A kormány elhatározott szándéka, hogy rövid idő alatt alapjában megszünteti az ilyen jellegű áruhiányt. A terv előírja, hogy számos olyan tömegfogyasztási cikkből, melyből jelenleg még hiány van, az év közepéig elegendő mennyiséget kell gyártani, a lakosság szükségleteinek kielégítésére. A terv több olyan fogyasztási cikk gyártását irányozza elő, melyeket eddig nálunk nem termeltek. 1954 folyamán meg kell kezdeni a különféle konyhai munkákat végző háztartási ,,Robot'‘-gép és a háztartási hűtőszekrény sorozatgyártását, a porszívógép próbagyártását, stíb. Biztosítani kell, hogy a nehézipari üzemek is széles körben gyártsanak közszükségleti cikkeket. Az 1954. évi terv előirányozza a mezőgazdasági termelés növekedését elősegítő iparágak fejlődésének meggyorsítását. Főleg a gépiparra és vegyiparra várnak nagy feladatok. Négyezer traktor, 5506 traktoreke. ezer cséplőgép és az előirányzott sok más egyéb gép- és felszerelés gyártása nagy erőpróba az ipar számára. Feltétlenül biztosítani kell, hogy már a tavaszi munkákig elkészüljön a mezőgazdasági gépek- és szerszámokból erre az időszakra előirányzott mennyiség. Rendet keil teremteni a mezőgazdasági gépalkatrészgyártás területén. Műtrágyából és növény védőszerekből mintegy 1.5- szeresét kapja a mezőgazdaság a tavalyinak. A terv előirányozza a nehézipari termelés megszilárdítását és további lépéseket tesz az alapanyagipar elmaradottságának felszámolása terén. A terv előírja, hogy a szénbányák- báh fokozni keli a karbantartást és az üzembiztonságot. A bányászok lakásviszonyainak megjavítása érdekében- nagyarányú lakásépítkezéseket sell a bányavidékeken megvalósítani. A szénbányászatnak ez évben mintegy 1.5 millió tonnával kell több szenet termelnie, mint 1953-ban. Az elmúlt hónapokban a villamos- áram-szo!gáltatás zavarai sok kárt okoztak és még most sem szűntek meg teljesen. Ezért a kormány külö-, nős gondot fordít a lakosság és a népgazdaság villamosenergiával való ellátásának megjavítására. A vaskohászati termelés emelését és az ország acéllal való jobb ellátását mindenekelőtt az teszi lehetővé, hogy 1954-ben üzembe lépnek az ország legnagyobb beruházásának, s Sztálin Vasműnek első termelő üze mei. 1954-ben üzembe kell helyezni a sztálinvárosi I. számú nagykohói az 1. és II. számú Martin-kemencét és az I. számú kokszolót. Az épitőanyagiparnak 1954-ben el kell látnia az állami ódítőipart és a növekvő magánépítkezéseket téglával, cementtel, cseréppel és egyéb anyagokkal. Az 1954. évi terv elbírja, hogy meg kell javítani minden területen az ipari termékek minőségét. Az élelmiszeriparnak növelnie kell. 1954-ben termékei választékát és javítani kell a minőséget. A könnyűipar dolgozóinak 1954. évi munkája elé nagy várakozással néz országunk egész lakossága. Nagy feladatok várnak a kisipari szövetkezetekre és a magánkis'oar- ra. Ezért a terv növeli a számukra kiutalt anyagok mennyiségét. Szalai Béla ezután a mezőgazdasági feladatokat ismertette: A mezőgazdaság fejlesztésének fontos kérdése — folytatta — a növénytermelés szerkezetének megváltoztatása. 1954-ben ezzel kapcsolatban főbb feladatok a következők: A terv előirányozza, hogy a kenyér gabona vetésterületét a szántóterület 35 százalékára kell növelni. A terv előirányozza a takarmánybázis kiszélesítését. A szálastakarmány- vetésterülete 30 százalékkal nő 1954-ben. Fejleszteni kell az eddig elhanyagolt, de éghajlati és talajviszonyaink miatt számunkra kedvező mezőgazdasági ágakat, így pl. szőlő, gyümölcs, aprómagvak termelését 1954- ben. A növénytermelési terv jó közepes termésátlagokat irányoz elő, melyek öt-tíz százalékkal meghaladják az elmúlt öt év termésátlagait. A mezőgazdasági terv 1954-ben elő irányozza az állattenyésztés jelentős fejlesztését. A száz tehénre jutó borjúszaporulatot 13 százalékkal, a száz kocára jutó ma’acszaporulatot 11 százalékkal, a tehenenkénti átlagos tejhozamot tíz százalékkal kell emelni 1954-ben. Az állattenyésztés fellendítése érdekében a terv növekvő feladatokat irányoz elő az anyaállatok tenyésztésénél. így a tehénállományt hét százalékkal, a kocaállományt 19 százalékkal k ii növelni. Az 1954. évi terv biztosítja a mezőgazdaság fejlődésének anyagi feltételeit. A terv szerint a közvetlen mezőgazdasági beruházásokra több mint háromegész egynegyed milliárd forintot irányoztunk elő, az összbe- ruházások 24 százalékát. 1954-ben s mezőgazdaság hazai termelésből és importból 5077 traktort kap. Hétszáz húsz darab motoros permetezőgép szerepe! a mezőgazdaság beruházásai között, az 1953. évi mennyiség nyolcszorosa. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez hatalmas segítséget kapnak az államtól nemcsak az állami gazdaságok és szövetkezetek, hanem az egyénileg dolgozó parasztok is. Az egyéni parasztgazdaságok fejlesztése mindenekelőtt sokoldalú termelési segítséggel történik. A terv előirányoz.za az egyénileg dolgozó parasztság mezőgazdasági szerszámokkal, kisebb mezőgazdasági gépekkel a termeléshez szükséges műtrágyával és növényvédőszerekkel való ellátását. A belkereskedelem 12.7Ä0 ekét, 12.000 darab boronát, több mint 14.00(1 darab permetezőgépet hoz forgalomba az év folyamán. Műtrágyához a parasztság az elmúlt években igen nehezen juthatott 1954-ben a belkereskedelmi szervei, az egyénileg dolgozó parasztság közvetlen használatára mintegy 85.000 tonna műtrágyát hoznak forgalomba. 1954 ben biztosítjuk rézgálieból a szükségletek kielégítését, az állami és szövetkezeti boltokban mindenki szabadon vásárolhatja a szárnál-? szükséges mennyiséget. A gépállomások, amelyek az utolsí években igen kevés munkát végeztek az egyénileg dolgozó parasztságnak, már leszállított díjtétellel dolgoznak és a múlt év őszén már négy szerannyi talajimmkát végeztek az egyéni parasztok számára, mint 1932 ben egész év folyamán. A kisárutermelő parasztgazdaságok fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárul a termelők érdekeltségének fokozása. A párt és kormány számos ilyenirányú határozatot hozott. A legfontosabb ezek közül a többéves begyűjtési rendelet, amely 1.4 milliárd forinttal növeli az egyénileg dolgozó parasztság 1954. évi bevételét. A szerződéses termelés feltételei lényegesen kedvezőbbek 1954-ben. mint a múlt évben voltak. Ennek kövétkéztébén ugyancsak nagymértékben — mintegy 330 millió forinttal — nő az egyénileg dolgozó parasztság jövedelme. Növeli a termelésben való érdekeltséget a falu áruellátásának meg javítása is. Az egyéni parasztgazdaságok fejlesztése mellett a kormány fokozott segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek. Állami gazdaságainkat néhány év alatt a mezőgazdasági termelésben élenjáró szocialista nagyüzemekké kell fejleszteni. A traktorállomány jelentős növelése igen nagy feladatokat ró a gépállomásokra a traktorok jó felhasználása terén. 1934-re előirányzott célkitűzéseik megvalósításéban fontos szerep vár a helyi tanácsokra. ’ Szalai Béla a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a terv az alapvető élelmiszerekből a lakosság zavartalan ellátását irányozza elő. Jelentősen növekszik a hús- és zsíréi látás. A városok élelmiszerekkel való ellátásában az eddigieknél sokkal nagyobb szerepet szán a kormány a parasztság közvetlen piaci értékesítésének. A ruházati cikkek forgalma az elö- V) évhez képest 25.1 százalékkal emel kedi'k. Gumicsizmából idén 2.5-szer annyit, Nylon harisnyából háromszor annyit hozunk forgalomba, mint az elmúlt esztendőben. A belkereskedelem 1954-ban jóval több bútort, edényt és egyéb háztartási és hultúrcikket ad el a lakosságnak, mint az elmúlt évben. A tervezett forgalom kerékpárból 45 százalékkal, varrógépből 97 százalékkal. szegből 66 százalékkal nő. Nagymértékben növekszik az építőanyagod« forgalma 1954-ben.' Lehetőség lesz rá, hogy mind a parasztság, mind pedig a városi dolgozók minden megkötöttség nélkül vásárolhassanak építőanyagot családi házaik és lakások építéséhez. Erre a célra a terv kedvezményes feltételek mellett hitelt is biztosít. Az 1934. évi népgazdasági terv' a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való gazdasági kapcsolataink további kiszélesítésé' irányozza elő. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok terén különös jelentőségű a demdkratikus országok között kialakult műszaki és tudományos együttműködés. Különösen értékes az a segítség, amit ennek keretében a Szovjetunió nyújt számunkra. A terv 1954-re a kapitalista országok felé is a külkereskedelmi kapcsolatok kiszélesítését irányozna elő. A külkereskedelmi terv teljesítése elengedhetetlen feltétele az élet- színvonal emeléséinek. A közlekedés területén a teherszállítás áru-tonna-kilométer teljesítménye 1954-ben 1953-hoz képest 2.1 százalékkal emelkedik. Az 1954. évi beruházási terv egyik főjellemzője, hogy az .elmúlt ivekhez viszonyítva csökkenti a hosszú építési időtartamú, vagy íagyméretű beruházásokra előteány- :o:t összegeket és elsősorban a megkezdett beruházások befejezését irányozza elő. 1954-ben több nagy beruházásunk kezdi meghozni első gyümölcseit. A Sajóméin ti vegyiművek megkezdik a mezőgazdaság számára a műtrágya termelését. A ti- szalöki vízlépcső már 1954-ben múu- ;gy húszezer hold öntözését biztosítja. A beruházási terv másik fő jellemzője. hogy 1954-ben nagyarányú lakásépítéseket hajtunk végié. A terv csupán állami költségen és állami támogatással megépítendő lakásokra 1.5 milliárd forintot irányoz slő. Emellett a meglévő házak tata- 'rostására, javítására, amelyeket az utóbbi években elhanyagoltunk, több mint háromszázhúsz millió forintot kányoz elő a terv. Gondoskodik a kormány a lafcosr ág szociális, kulturális és egészségügyi ellátásának megjavításáról is. 16 százalékkal nő a kórházi, klinikai ágyak száma, kilenc százalékkal több lesz a területi óvodai férőhely. A bölcsődei férőhelyek száma 48 százalékkal növekszik 1934-ben. Az iskolahálózat bővítése terén az általános iskolai oktatás fejlesztése a terv fő célkitűzése. Ezért 786 általános iskolai tanterem épül ebben az esztendőben. Az 1954. évi tervben a kormány nagy figyelmet fordít munkásosztályunk anyagi és. kulturális szükségleteinek fokozott kielégítésére. Biztosítja a munkásosztály jövedelmének jelentős növekedését, A bányászatban 1953. december havában végrehajtott bérrendezés bányásza(Folytatás a 2. oldalán) Szalai Béla elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke ismerteti az 1954. évi tervet
