Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-23 / 19. szám
2 N A P C ö 1954 JANIT* TI 23 Az országgyűlés Pénteki ülése Törvényjavaslat a lakosság bejelentéseinek elintézéséről (Folytatás az 1. oldalról) tnk 1954. évi keresetét több, mint czáz millió forinttal növelte. A terv előirányozza az egyes munkáskate- góriálk közötti nagyobb bér-aránytalanságok megszüntetését, a legalacsonyabb fizetésű munkásak bérviszonyainak megjavítását. Jelentős összegeket ír elő a terv az idős munkások nyugellátásának megjavítására. A munkásosztály munkaviszonyainak megjavítását segíti elő és a kormánynak a munkásokról való gondoskodását mutatja a munkavédelmi és szociális beruházások 45 százalékkal való növelése 1954-ben. Az 1954 évi terv végrehajtása értelmiségünk anyagi és kulturális ellátásának megjavításához is hozzájárul. Egyes értelmiségi rétegek fizetésemelésben is részesülnek, így az orvosok, agronómusok, falusi tanítók. A terv számai megmutatják, hogy a párt és a kormány ígéretéhez híven azon munkálkodik, hogy dolgozó népünk élete felvirágozzék. — 1954-ben ezen az úton jelentős lépést, teszünk előre. A terv alapvető célkitűzése: a lakosság életszínvonalának nagyarányú emelése megköveteli, hogy 1954- ben fordulatot érjünk el egész népgazdaságunkban a termelés vezetésében, a munka szervezésében, gazdaságosság követelményeinek érvényesítésében. A fordulathoz szükséges volt a túlfeszített termelési előirányzatok csökkentése. De szükségei az is, hogy a termelés gazdaságosságának kérdésére fokozott fi- gye'met fordítsunk. A szocialista tér me!és alapvető követelménye a termelékenység állandó emelkedése és az önköltség állandó csökkentése. Az önköltségcsökkentés a nemzeti i.Sv '.s’em növelésének és ezzel a fogyasztási alap és a felhalmozás növelésének igen fontos forrása. Az élet-színvonal állandó emelése rendkívül szigorú takarékossági intézkedéseket követel meg a gazdasági elet minden területén és az állam- apparátusban. Takarékoskodni kell mindenekelőtt. a munkaerővel. Meg kell szüntetni a munkaerővel való pazarlást, a kapun belüli munkanélküliséget, a szakképzett munkaerők nem megfelelő foglalkoztatását. Takarékoskodni kell a beruházásokkal. Minden felesleges beruházás azok elől a beruházások elől vonja el az eszközöket, melyek a kormányprogramra megvalósítását, dolgozó népünk életszínvonalának emelését célozzák. M inthogy országunk nyersanyagokkal nem bővelkedik, különös jelentőséggel bír az anyagtakarékos- ság. Takarékoskodni kell mindenekelőtt a fűtőanyagokkal és a villa- mosenetigiával. Takarékoskodni kell a közülelek anyagfogyasztásánál és beszerzésénél is. Az 1954 évi terv a rejtett beruházási és anyagtartalókok fokozott feltárását követeli meg. Az 1934. évi terv bátor és nagyszerű célkitűzéseket tartalmaz a nép jólétének fokozott emelésére, életviszonyainak megjavítására, szeretett hazánk gazdaságának fejlesztésére és honvédelmünk erősítésére. E- célkitűzések megvalósításáért minden dolgozó szívesen és lelkesen harcol, mert tudja, hogy munkája eredményét maga élvezheti. Huzzászólábok Az 1954, évi népgazdasági tervhez elsőnek Gazda Géza Kossuth-díjas «olt hozzá. Az 1954. évi terv nézetem szerint megfelel a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatának és a kormány programúijának — mondotta bevezetőben, majd hangsúlyozta, hogy a kormányprogramul végrehajtásában nagy és megtisztelő feladat vár a nehéziparra. A mi nehéziparunk — mondotta. — kohóink, gépgyáraink, vegyi üzemeink alkalmasak és felkészültek arra a föladatra, hogy a jövőben sokkal több mezőgazdasági gépet, traktort, ekét, műtrágyát gyártsanak a mezőgazdaságnak, mint eddig, hogy rátérjenek olyan cikkek gyártására, amelyek közvetlenül a lakosság szükségleteit elégítik lei. A Rákosi Mátyás Művekben például, amelyiknek én is dolgozója vagyok, üzemünk elsőnek határozta él, hogy a szerszámgépek és más nehézipari berendezések gyártása «ellett, olyan cikkek gyártását is megkezdi!, amelyekre a dolgozó parasztságnak, a háziasszonyoknak van szüksége és amelyekből eddig keveset vagy talán semmit sem gyártott iparunk. A továbbiakban arról beszélt, hogy az anyaggal való takarékoskodásra nagy lehetőségek vannak üzemei nlkben. Ezután arról szólt, hogy a nehéz- pari üzemek saját feladataik teljesítése mellett sokat tehetnek és kell is, hogy tegyenek a helyiipar és a kisipar megsegítésére. Gazda Géza végül hangsúlyozta, hogy az 1954. évi tervet, amelyet reálisnak tart, helyesli és elfogadásra javasolja. Losonczi Pál országgyűlési képviselő felszólalásában az 1954. évi nép- gazdasági terv mezőgazdasági vonat kozásaival foglalkozott. Elmondotta, hogy kormányunk programmja és az ezt követő, a mezőgazdaságot érintő minisztertanácsi határozatok nagymértékben fokozták a parasztság érdekeltségét a mezőgazdasági termelésben. A határozatok nyomán a dolgozó parasztok nagy kedvvel láttak munkához. Az egész lakosság növekvő igényeinek kielégítése érdekében döntő feladat a mezőgazdaság terméshozamának emelése — mondotta. — Élenjáró termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink jóval felülmúlják a körülöttünk lévő egyénileg dolgozó parasztgazdaságok termésátlagait. Jól működő term előszővet- kezeteink példája bizonyítja, hagy a dolgozó parasztság számára az egyedüli helyes út a mezőgazdasági ermelőszövetkezetek útja. Losonczi Pál ezután az 1954. évi népgazdasági terv mezőgazdasági beruházásait vizsgálta. A mezőgazdaság az idén a terv' szerint jóval több gépet kap, mint eddig bármelyik esztendőben. A gépesítés mennyiségi növelése mellett azonban nagyobb gondot kell fordítani annak minőségére is. A gépállomások bérezési rendszerével kapcsolatban javasolta, hogy a traktorosok ezentúl ne a végzett munka mennyisége, hanem az általuk megmunkált földön elért terméstöbbliet után kapjanak ju- almat. Dolgozó parasztságunk ezekben a napokban beszélte meg országszerte a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló párt- és kormányhatározatot — mondotta. — A gyűléseken megmutatkozott. hogy a falu dolgozó népe egyöntetűen magáévá teszi a mező- gazdaság fejlesztését szolgáló intézkedéseket, s azok végrehajtásában tevékenyen részt akar venni. A mezőgazdaságot irányító szerveinknek most az legyen á feladata, hegy a dolgozó parasztok kezdeményezését tovább fokozzák, jó irányító és szervező munkával segítsék elő a tavaszi mezőgazdasági munkák időben történő és jó elvégzését. Losonczi Pál befejezésül elfogadta az 1954. évi népgazdasági tervet. A következő felszólaló Woll Johanna, Sztálinváros főmérnöke volt. Az építőipar jellege megváltozik — mondotta a többi között Wolf Johanna. — A befejezendő nagy lé- .esítmények mellett az építőiparban két új súlyponti terület keletkezett. Az egyik a dolgozók élet- színvonalának és szociális ellátottságának emelkedését közvetlenül kielégítő lakás- és szociális építkezés, a másik pedig a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló mezőgazdasági '•pitkezés. Az 1954. évi népgazdasági terv ?lé nagy várakozással tekintünk mi, ímszaki értelmiségiek is. Gazdasági politikánk új szakasza feltétlenül 'endítőereje lesz építőiparunknak. Építőiparunk fellendülése pedig új feladatokat, de új dicsőséget is biztosít a műszaki értelmiségnek. Az építőipar terve reális terv’, melynek teljesítésére megvannak a lehetőségeink. Erőnket és rejtett tartalékainkat a munkák szervezettebb végrehajtására, a takarékosságra, aminőség megjavítására és az önköltség csökkentésére kell fordítanunk A tervek maradéktalan végrehajtása mellett a tervszerűség is feltétlenül szükséges. Ezeknek a kérdéseknek a megoldása jellemezze 1954- ben építőiparunkat. Mindezek alapján az ismertetett tervet helyesnek tartom. Wolf Johanna felszólalása után az országgyűlés az 1954. évi népgazdasági tervről szóló ismertetést tudomásul vette. Ezután áttértek a lakosság beie- ’eníéseinek elintézéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Házi Árpád ele adó bejelentette, hogy a jogd bizottság a törvény javaslatot általánosságban és részleteiben megtárgyalta és elfogadta, majd többek között ezeket mondotta: Népünknek feltétlen joga. hogy részt vállaljon az államhatalom helyi szerveinek munkájában, hogy észrevételeivel és bírálatával segítse az államapparátus munkájának megjavítását, felhívja a figyelmet az állami és gazdasági élet különböző területein jelentkező hibákra és fo- gyatékasságdkna, leleplezze a törvénysértéseket, panaszt emeljen a sérelmek ellen és észszerű kezdeményezéseket tegyen a nép vagyonával való takarékos gazdálkodásra, a termelés fokozására, a bürokrácia megszüntetésére. A lakosság, amikor e jogát gyakorolja, egyben alkotmányos kötelességét teljesíti. Az állam szerveinek gyorsan és mélyrehatóan orvo- solniok kell az indokolt panaszokat, ki kell javítaniok a munkában feltárt hiányosságokat, és ha a vizsgálat törvénysértést állapít meg, haladéktalanul helyre kell állítaniok a törvényességet. Az állami munka állandó javításához nélkülözhetetlen az a segítség, amit a lakosság alulról jövő bírálata nyújt. Állami szerveink egyre inkább fel is használják ezt a segítséget. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a szervek egyrésze még nem teljesíti kielégítően e kötelességét. Összességében állami szerveinkhez igen jelentős mennyiségű bejelentés érkezik és ezek száma a kormány- programm megjelenése óta tovább emelkedett, — nem mintha több ok lenne a panaszra, hanem mert a dolgozók bizalma az államigazgatás iránt a kormányprogramm óta mérhetetlenül megnőtt. Mégis ezek a bejelentések a valóban fennálló panaszoknak és sérelmeknek, a dolgozók tényleges javaslatainak és kezdeményezéseinek csak egy részét foglalják magukban. A napirenden lévő törvényjavaslat célja, hogy a lakosság részéről történt bejelentésekkel való foglalkozást törvény szabályozza. Azok a szabályok, melyeket a törvényjavaslat tartalmaz, utat mutatnak ahhoz, hogyan kell' az e téren fennálló hibákat megszüntetni és a munkát az egész nép segítségére és építő bírálatára támaszkodva állandóan tökéletesíteni. A gyakorlatban tapasztalt hiányosságok tanulmányozása arra a megállapításra vezetett, hogy egyes vezetők nem tanúsítanak kellő érdeklődést aziránt, hogy mi a tömegek véleménye az általuk irányított szerv működéséről és mun katársaikat se nevelik ennek következtében a lakosság bírálatának megbecsülésére. Igen sok szervünk vezetője nem ismeri fel kellőképpen, milyen személyi felelősség terheli azért, hogy ő maga és a vezetése alatt álló valamennyi dolgozó tiszteletben tartsa a demokrácia alapvető követelményeit. Ezért fontos, hogy a lakosság bejelentéseinek intézéséről szóló törvény kimondja, hogy az államigaz gatás szerveinek, az államhatalom helyi szerveinek, valamint a gazdasági szerveknek vezetői személyesen felelősek azért, hogy az általuk vezetett és a felügyeletük alá rendelt szerveknél a lakosság bejelentéseivel való foglalkozás azok állandó feladatai közé tartozzék. Ahol a vezetők nem fordítanak figyelmet arra. hogyan bánik az apparátus a lakosság észrevételeivel, jelzéseivel, ott ezek a bejelentések gyakran a bürokrácia útvesztőjébe fulladnak. Ennek veszélyét még tovább növeli az a körülmény, hogy a legtöbb helyen a bejelentések megfelelő elbírálásának, megvizsgálásának és elintézésének még a szervezeti előfeltételei sincsenek biztosítva. Ezek a tapasztalatok tették szükségessé a törvényjavaslat második szakaszában foglalt szabályokat, melyek a lelkiismeretes ellenőrzés szervezeti feltételeinek biztosítására vonatkoznak. Ezt a célt. szolgálja az is. hogy azok nál a szerveknél, melyeknek tevékenysége közvetlenül a lakossággal van kapcsolatban, olyan irodákat kell megszervezni, amelyeket bárki közvetlenül személyesen is felkereshet, hogy észrevételeit, panaszait megtegye. Az ilyen irodák működésének feltétlenül ki kell terjednie arra, hogy a bejelentések elintézésének egész folyamatát figyelemmel kísérjék és azt minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítsák. Az ügyek lelkiismeretlen kezelésének másik jellegzetes megnyilvánulása, hogy a bejelentéseket nagyon sokszor felületesen vizsgálják ki. A bejelentőt személyesen csak a legritkább esetben hallgatják meg és nem nyújtanak számára módot, hogy bizonyítékait a vizsgálatot végző szarv rendelkezésére bocsáthassa. A törvényjavaslat fontos szabályokat tartalmaz, amelyek betartásával elérhető a vizsgálatok gyors, alapos és eredményes lefolytatása. Csak a legnagyobb felháborodással lehet beszélni arról a tűrhetetlen eljárásról, amely nálunk sajnos még előfordul: amikor egyes lelkiismeretlen személyek ahelyett, hogy megszüntetnék a hibákat, amelyekre a lakosságtól érkező bejelentések irányították a figyelmet-, megtorló intézkedéseket alkalmaznak a bejelentőkkel szemben, mert kellemetlennek érzik, hogy valaki bírálatban részesítette őket. Az ilyen eljárást a jelen törvény- javaslat bűntettnek minősíti. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy az ilyen esetek következtében hátrányt szenvedett dolgozó teljes erkölcsi és anyagi kártalanításban részesüljön, hanem a bűn elkövetőjét, a megtorlás alkalmazóját keményen felelősségre kell vonni fegyelmileg, át kell rá hárítani cselekményének anyagi következményeit és bíróság elé kell állítani. Az itt tárgyalt törvényjavaslat alkotmányunkban gyökerezik és a Magyar Népköztársaság polgárait megillető jogok szabad gyakorlásának fontos biztosítékát képezi. Ezért kérem az országgyűlést, hogy a tör vényjavaslatot fogadja el. (Nagy taps.) Hozzászólások A törvényjavaslathoz elsőnek Bérezi Gyula szólt hozzá. Megállapította: ez a javaslat is egyik újabb bizonyítéka rendszerünk demokratizmusának. Ki fejezésre jut benne államunk főfeladata is; a dolgozókról va’ó gondoskodás és jogaik gyakorlásának biztosítása. A továbbiakban arról beszélt, hogy ahol a dolgozók széles tömegei aktívan résztvesznek a tanácsok munkájában, ott jelentősen javul az állam- hatalmi szervek munkája. Bár e téren jelentékeny a fejlődés, az elért eredménnyel korántsem lehetünk megelégedve. Továbbra is fő- feladatként áll előttünk a széles dolHarrer Ferenc előadó bejelentette, hogy a jogi bizottság a Magyar Népköztársaság bírósági szer vezetéről szóló törvényjavaslatot letárgyalta és általánosságban elfogadta. Bevezetőjében megállapította, hogy népköztársaságunk jogalkotása elsősorban népi demokráciánkat és kialakuló szocialista társadalmi rendünket, továbbá az állampolgárok jogait és érdekeit védi. A törvény- javaslat ennek a védelemnek a szervezeti alapját teremti meg minden előbbi törvény hatálytalanításával és jelentőségében megközelíti egy alaptörvény súlyát. A törvényjavaslat részletesen szabályozza a bíróságok hatáskörét. Valamennyi bíróságnál a következő elvek valósulnak meg: Minden állampolgár ügyében egységesen ugyanazok a bíróságok járnak eL, a bírák bírói működésükben függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve, a bírói tisztségeket választás útján töltik be. hivatásos bírónak vagy népi ülnöknek megválasztható minden olyan büntetlen előéletű magyar állampolgár, akinek választójoga van és huszoiiiharmadik életévét betöltötte. A bíróságok tárgyalásai — a törvény által meghatározott kivételektől eltekintve — nyilvánosak, a váa- lottat a bírói eljárás során megilleti a védelem joga, a bíróság határozatait zárt ülésben, szavaíattöbbség- gel hozza meg, valamennyi bíróság elsőfokú határozatát — a legfelsőbb bíróság határozatainak kivételével — az érdekeltek megfellebbezhetik és ellene az ügyész óvást emelhet. A bíróság első fokon egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik. A másodfokon eljáró — megyei — bírósági tanács három hivatásos bíróból áll, ennek oka, hogy másodfokon a bíróság feladata túlnyomóan a jogi megítélés felülvizsgálata. A másodfokú bíróság megsemmisítheti az ítéletet és az elsőfokú bíróságot új ítélet hozatalára utasíthatja. Mind a hivatásos bírákat, mind 3 népi ülnökökéi tisztségük lejárta előtt vóssaa lehet hívni, ha bünietgozó tömegeknek állami és államha- •almi szerveink munkájába való bevonása. Megnőtt azoknak a vezetőknek a száma, akik a dolgozóik bejelentéseit segítségnyújtásnak veszik. Ugyanakkor sokan vannak még, akik a bejelentéseket lélekteienül. hanyagul intézik el, vagy egyáltalán el sem intézik. Akár figyelmetlenségből, akár ellenséges cselekedetből kifolyólag marad elintézetlenül a bejelentés, egyik sem tűrhető. Az országgyűlés elé terjesztett tör vényjavaslat egész dolgozó népünkben megerősíti azt a tudatot, hogy bátran, félelem nélkül meg lehet, sőt meg kell mondaniok észrevételeiket. Ugyanakkor a törvényjavaslat növeli népünk felelősségérzetét is, lehetővé teszi a segítséget nyújtó bírálat még fokozottabb kibontakozását. Az előterjesztett javaslatot elfogadom — mondotta befejezésül Bárczj Gyula. A következő felszólaló Vajda' Lajosné azzal foglalkozott, hogyan javult meg kereskedelmi szerveink munkája a dolgozók közérdekű bejelentése nyomán. Az eredmények ellenére e téren még mindig nagyon sok panasz és iogos kifogás merül fel a lakosság részéről Budapesten az áruházak és a KOZÉRT-ek, vidéken főleg a föld- művesszövetkézetek és boltok dolgozóinak munkájára. — mondotta. — A gazdasági vezetőknek arra kell törekedniük, hogy ezeket a panaszokat megismerjék és haladéktalanul orvosolják. Nemcsak a kereskedelmi ellátás megjavításához, hanem a dolgozók minden szükségletének további kielégítéséhez elengedhetetlen, hogy a lakosság segítse észrevételeivel, bírálataival a vezető szerveket. Vajdai Lajosné számos példát említett meg a dolgozók bírálatának helyes felhasználásáról. A magam részéről az előterjesztett törvényjavaslattal egyetértek és annak elfogadását hasznosnak tartom — mondotta Vajdai Lajosné. Az országgyűlés ezután a lakosság bejelentéseinek elintézéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Napirend szerint következett a Magyar Népköztársaság bírósági szer vezetéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. tét követnék el, kötelességüket hanyagul látják el, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amely sérti a népi igazságszolgáltatás tekintélyét, az őket megválasztó szerv hívhatja őket vissza, de csalk az igazságügy- miniszter javaslatára, büntetőjogi úton azonban csak a legfőbb ügyésznek a Népköztársaság Elnöki Tanácsa jóváhagyásával tett indítványa alapján vonhatók felelősségre. Mind a hivatásos bírák, mind a népi ülnökök az őket megválasztó szerveknek, vagyis a tanácsoknek és a járás, illetőleg a városi kerületi lakosságának beszámolni kötelesek. A Magyar Népköztársaság legfőbb bírói szerve a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága. A Legfelsőbb Bíróság elnökének a jövőben kiemelkedő szerepe lesz. amely különösen a jogerős határozatok ellen való óvásemelésben és ügyeknek bármely bíróságtól a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonásában valósul meg. A sfecialista törvényességet kívánja biztosítani a törvény javaslat - nak az a két rendelkezése, amely szerint, a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke jogerős határozatok ellen a törvényesség éraekében a Legfelsőbb Bírósásnál óvást emelhet s a Legfelsőbb Bíróság elnöke bármelyik bíróság bármely ügyét- az eljárás bármely szakaszában nragához követelheti, kivételes és etekben pedig az ügyet a legfelsőbb Bíróság hatáskörébe is vonhatja. A bírósági szervezetről szóló intézkedések — folytatta az előadó, — 1954. évi február 1-én lépnek életbe. A bírák választására vonatkozó részletes rendelkezéseket törvényerejű rendelet fogja megállapítani. A Legfelsőbb Bíróság elnökét, elnök- helyetteseit, hivatásos bírált és népi ülnökeit az országgyűlés választja öt évre, a járásbíróság elnökét, hivatásos bíréit és népi ülnökeit a járási 'tanács, a megyei- bíróság elnökét, hivatásos bíróit és népi ülnökeit a megyei tanács választja három évre, valamennyit az igaz- ságügyminisztier jelölése alapién, A küliönbírósáigok elnökeit, hivatásos bíróit és népi ülnökeit az igazság(Folytatás a 3. oldalon) Törvényjavaslat a Maaryar Népköztársaság bírósági szervezetéről
