Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-20 / 16. szám
TOLNAI ftilo MOirrJfojAiEGrrsÜLjrrsxi A MAI SZAMBÁN: Meghalt M. F. Skirjatov, a Kommunista Párt cs a szovjet állam nagy harcosa (2. o.) — Külpolitikai hírek (2. o.) — A berlini értekezlet előtt (2. o.) — Klara Zetkin Leninről (2. o.) — Kísérjük tigyelemmcl őszi vetéseinket (3. o.) — „Történet Leninről" (3. o.) '— Tanácsülés Kistormáson (3. o.) — A bonyhádi gimnázium DISZ-szcrvezctének kultúrmunkájáról (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTJÁCANAK LAPJA vi. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM USA 50 FII,LF.lt SZERDA, 1954 JANUAR 2(1 Legdrágább kincsünk a gyermek A család legnagyobb öröme, szeme flénye a gyermek, szinte akörül forog a család élete, igen sok terv, remény fűződik hozzá. Valóban alig van nagyobb öröm, mint egészséges, jólápolt, vidám gyermekareokat látni. Szemtanúja lenni az apró emberpalánta fejlődésinek: látni első bátortalan lépéseit, figyelni értelmének riyllacjozását. Ezzel szemben igen szó rno'rú látvány a rosszultáplált, beteg gyermek koravén arcocskája. Az egész országnak, egész társa*1 dalműnknek érdeke a gyermekek zavartalan, egészséges fejlődése, vidám, gondtalan élete. Gyermekeink jelentik a jövőt, értük épül-szépül az ország, az élet és ők a ma még játszadozó gyermekek lesznek ennek az építésnek a folytatói, az új, a felnövekvő nemzedékek viszik tovább és tetőzik majd be a nagy munkát: a szocializmus, a kommunizmus építését. Jogos vágya és jogos törekvése minden szülőnek, hogy gyermekének jobb, vidámabb és gondtalanabb életet biztosítson a magáénál. Népi demokratikus államunkban ez n«m vágyálom, hanem valóság — mondhatjuk, hogy fejlődésbeli törvény- szerűség. Ha visszapillantunk kissé, a fel- szabadulás előtti gyermeksorsra, meg döbbentően sivár képet kapunk. A gyermekeket — ha lehet —- még jobban sújtotta a nyomor, a nélkülözés. A temetőben sok apró sírdomb tanúskodott róla, hogy megfelelő egészségvédelem hiányában igen nagy a csecsemő és gyermekhalandóság. Pusztított a gyermekek között is a „Magyar betegség", a tüdővész, és igen sok volt az angolkóros, rosz- szul fejlett gyermekek száma. A szülőkön kívül igen sok kiváló pedagógus, jóérzésű orvos, védőnő küszködött, harcolt, szinte emberfeletti erővel a betegségek ellen, a gyermekéletekért, de harcuk eredménye jelentéktelen, csaknem teljesen hiábavaló volt. Hiszen az élet- körülményeket nem tudták megváltoztatni, nem tudtak minden csöpnyi szájba megfelelő táplálékot adni, nem törülhették ki az anyák szótárából a nincs szót, amely gyakran fájdalmasan tört ki belőlük, amikor gyermekük tejet, vagy kenyeret kért. A nagyvárosok, ipari vidékek gyermekeinek sorsáról eleget hallottunk, olvastunk. A gyermekmunka embertelenségét, a munkanélküliség átkát még nem felejtette el teljesen népünk. Haladó költők és írók leplezték le a kapitalista társadalom gyermekeinek örömtelen életét. József Attila, a proletárköltő is megírja, amikor a munkanélküli munkás ról beszél: „...helyén a kapszliit nő kapdossa, s elfakult fejű kisgyerek“. A falvak dolgozóinak sem volt mai értelembevett gyermekkora. Az asz- szonyok vagy magukkal cipelték porontyaikat a földekre, vagy őrizetlenül, esetleg a nagyobbacskák gondjaira bízták. Igen sok anya kelteget- te fájó szívvel «hajnalok hajnalán 8—10 éves gyermekét, hogy a kulák földjére küldje jószágot őrizni, gyomlálni, kapálni, mert még arra a néhány fillér napszámra is nagy szüksége volt a családnak, amit a gyermek keresett. A mai gyermekek csak szüleik elbeszéléseiből, hírből ismerik ezeket a bajokat, gondokat. Felszabadulásunk 9. évében már más mederben folyik egész népünk, különösen gyermekeink élete. Testi fejlődésüket nem gátolja a korai munka, szüleik feje felett nem függ Damokles kardjaként a munkanélküliség veszélye, munkájuk gyümölcséből gondoskodni tudnak gyermekeik neveléséről. Hacsak rövid időre is, tévednénk be megyénk 10 állandó bölcsődéjének valamelyikébe, vagy egy kellemes nyári délután leülnénk a szekszárdi park egy padjára, meggyőződhetnénk róla, hogy mennyivel egészségesebbek, jobban fejlettek, izmosabbak a mai gyermekek. Az említett 10 állandó bölcsőde mellett 21 idányböicsőde nyílik meg a dolgozó szülők gyermekei előtt, mihelyt tavasszal fokozott ütemben indulnak meg a mezőgazdasági munkák. Az elmúlt nyárhoz viszonyítva mór fejlődés mutatkozik ezen a téren. Tavaly ugyanis csak 12 idénybölcsőde működött. Mielőtt még a bölcsődébe kerülne a gyermek, sőt még mielőtt megszületnek, már gondoskodik róla jól szer vezett csecseművédelmünk. Az anya terhes tanácsadásokon vesz részt. A 400 forintos ingyenkelengye is készen várja az újszülöttet, A gyermekhalandóságot sikerült a 38-as évnek felére csökkenteni. Jelentős az anya- tejadás, a különböző vitaminadago- lások és természetesen a korszerű szülőotthonok. Az anyák hozzáértése Is megnövekedett a tanácsadások révén. A fejlődés tovább ível felfelé. Még ebben az évben 6 új védőnőt kap megyénk, októberben pedig befejeződik az egyéves csecsemőgondozó női tanfolyam, melynek mind a 35 hallgatója megyénkben marad- A szaporodó bölcsődék élére tehát szakképzett gondozónők kerülnek. A dolgozó szülők gondjait csökkenti az óvodás és iskolai nanközi- otthonok. Az iskolai napköziotthonok ban pedagógusok felügyelete mellett •tanulhatnak a munkában lévő szülők gyermekei. Ha már az iskolánál tartunk, meg kel! említenünk a tanulás, a művelődési lehetőséget, amely a múltban igen kevesek kiváltsága volt. Általános iskoláink évről-évre fejlettebbek lesznek, a meglévők mellett új középiskolák létesülnek megyénkben. A főiskoM, £>z egyetem is elérhető minden lehetséges, jó tanuló számóra. Az elért változással, eredményekkel azonban még nincs megelégedve államunk, hiszen azért hiányosságok Is akadnak, különösen falvakban. Előfordul még, hogy községi tanácsaink nem biztosítanak; megfelelő helyiséget a bölcsőde, vagy napköziotthon számára. Még jónéhány helyen kilométerekre járnak a gyerekek iskolába. Pedagógushiánnyal is küzdünk. Pártunk és kormányunk azonban fokozatosan szünteti meg a nehézségeket, a még felmerülő gondokat. Egyre több gondoskodás veszi körül a gyermekeket. Kormányunk prog- rammjának jelentős intézkedései célozzák a gyermekek sorsának további javítását. Erre bizonyíték a módosított Munka Törvénykönyve, amely időt biztosít például a szülőnek beteg gyermeke ápolására. A mezőgazdaság fejlesztésének politikája is kapcsolatban áll a gyermekekről való fokozott gondoskodással. Több friss, egészséges, tápanyagokban gazdag zöldség, főzelék és gyümölcs jut gyermekeinknek a terv során. A felépülő új lakások egészséges otthont nyújtanak a kicsiknek. A gyermekek egészséges, testi fejlődésének biztosítása mellett igen fontos szellemi képességeik fejlesztése, erkölcsi és kulturális fejlődésük elősegítése. Az új embertípus nevelése, kialakítása igen szép, de amellett bonyolult, sokrétű feladat. Részt kell venni egész társadalmunknak abban, hogy a dolgozó szülők féltett kincseiből öntudatos, művelt és munkaszerető, szocialista embereket neveljünk. „Terv nélkül semmisem terem —* mondja a költő. — Az almamag sem tervtelen, Mert benne él az alma fa Törzse, virága, illata, Gyümölcse, tervként ott feszül a munkáló magon belül." Ilyen kis almamag, egy valóra váló terv minden gyermek, akiből a jövendő bontakozik ki. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Simontornvai Bőrgyár: A minőség megjavításáért Simonitornyáín termelési értekezleten ismertették az első negyedévi tervi#] adatokat. A termelési értekezleten a dolgozók a kormányprogramm mielőbbi megvalósítása érdekében és a III. Pártkongresszus tiszteletére az I. negyedévre versenyvállalások®t tettek. Vállalták, hogy a bőrök minőségét megjavítják, s a műszint-tervben lerögzített feladatokat valóra vált jak. Ez magiában foglalja, hogy az alag-utas bckwzárítót március 1 -re üzembe állítják, 2 darab bőiidrő hordót állítanak üzembe, a vtxosműhely átszervezését befejezik és az új boxcseres-műhely jelenlegi rossz felvonóját is üzembehelyezík. A dolgozókról való fokozott gondoskodás érdekében vállalták, hogy az ásványi kikészítő műhely fűtését p hó 3i-i,o megoldják s ugyanitt a Jéghiányt meg- gzüntietík e hó 20-ra. a bőrfara,gómühely jelenlegi rossz levegőjét megjavítják és a? összes műhelyekbe, ahoi szükséges, huzatvédő függönyöket szerelmek fel. A Bőrgyár dolgozó! ezekkel a vállalásokkal javítani akarják a bőrök minőségét. így kívánják biztosítani az első negyedéves terv teljesítését, s ezen keresztül dolgozó népünk életszínvonalának emelései.. Fellendült a verseny a nagy dorogi gépál lo máson A nagydorogi srépáHomáson megjavult a munkafegyelem. Ezt érzik a -gépállomás dolgozói is, s mutatja ezt a verseny fellendülése, az elért eredmények. A duknandi gépállomással folyó verseny kéthetenkénti értékelése is arról számol be. hogy megállják helyüket a dorogiak a gépjavítási versenyben. Ha q7. eredményekről szólunk, akkor azt Isijük, hogy egye« brigádok teljesítménye a becsületes munkát mulatja. Például Török János ekejavító brigádja január 15-i.g a havi tervben szerepeit 17 eke helyett 20 driratoet javított ki. Az erőgépek kijavításánál egy kis lemaradás mutatkozott. Nem volt elegendő alkatrész és 12 erőgép helyett csak nyolcat tudtak ki javítani határidőre, de erí a lemen adást január 20-ra pótolják. A munkagépeket már nagyrészben kijavították. A gépállomás vezetősége a napokban brigádálsaer- vezést hajt végre. Főképpen. az erőgépek iavítására összpontosítják erejüket. A brigádok közötti verseny első h'elyewMjét 200 forint, második helyezettjét 20.0 forint jutalomban részesítik- Mindemellett tanulnak a fia>ta,l traktorosok is, akik 72 napos tanfolyamot végeznek el és a tavasszal még nagyobb szaktudással indulnak harcba a gépi munkák sikeres elvégzéséért. Nvugodtan gazdálkodik . .. Az Izmény községi párt- szervezet egyik gazdagyűlésen ismertette a dolgozó parasztokkal a Központi Vezetőség és a miniszter- tanács határozatát a mező gazdaság fejlesztéséről, — Az ismertetés után ifj. Fábián József egyénileg .dolgozd para-dt elmondotta. eddig nem érezte biztonságban magát. Attól tartott, hogy földjét is betagosüják. így a trágyázással is a várakozás álláspontjára helyezkedett. Most, miután megismerte a határozatot, nyu godtan dolgozik. Kihordja a trágyát a földekre, növeli állatállományát, nagyobb gondot fordít állatállományának mennyiségi és minőségi fejlesztésére, mert ha minőségi állatot nevei, jobb áron tudja azt értékesíteni. Az agrotechnikai módszerek bevezetésével pedig magasabb terméseredmények elérését fogja biztosítani és több terményt tud vinni a szabadpiacra. Pótoljuk a hiányokat a szőlőkben Amikor hallgattam a rádióban és oli'astam a sajtóban a párt és a minisztertanács határozatát a mező- gazdasági termelés fejlesztéséről, elgondolkodtam rajta. Különösen megragadja a figyelmem a szőlő és gyümölcsös fejlesztéséről szóló ré%z. El is határoztam magamban, hogy a szőlőterületemen lévő hiányosságokat, amely mintegy 1000 tőkét tesz ki, ezév tavaszán pótolom. A tövesalanyt már beszereztem. 9.14 négyszögöl szőlőterületre 25 darab francia barackját ültetek, ezenkívül 10 darab mandula fát és 4 darab cseresznyefát. Hasonlóan gondolkodik Ötvös Péter is, aki szőlőjében a pótlásokat már elvégezte és a továbbiak során még nagyobb figyelmet fordít a hiányok pótlására. Cőbelt János is régi szőlőjét újította fel. Az elavult szőlőtőkéket kiirtotta, annak helyét megforgatta és újonnan telepítette. A határozat nyomán még nagyobb lelkesedéssel fogott a munkához. — A meglévő hiányok pótlása mellett újabb 300 négyszögöl szőlő telepítését kezdi meg ezév tavaszán. A telepítésből szükséges oltványokat már be is szerezte. — Fukusz Antal is beszerezte a pótláshoz szükséges vesz- zőket s mihelyt a tavaszi munka megkezdődik a szőlőben, el is ülteti azokat. Ezenkívül 40 darab francia barackját ültet 1900 öl szőlőterületében. Csobot Lázár is .csatlakozott e kezdeményezésekhez. A pótlások mellett fásítást is végez szőlőjében. Kalb József és Gaál József alaposan megtárgyalták a minisztertanács határozatának azt a részét is, mely az üzemi gyümölcsösök létesítéséről szól. Elhatározták, hogy belépnek az I. típusú tszcs-be. hogy azzal is közelebb kerüljenek a nagyüzemi gazdálkodáshoz. Minden erővel . .. „Minden erővel a gépjavítás sikeres végrehajtásáért!*' Ez,zel a jelszóval végzi munkáját a bölcs-kei gépállomás. A jelszót valóra is váltják. A traktorok javításában Lu-bik József brigádja már február 20-i tervén dolgozik. Fo’vó javítási tervükben 9 traktor szerepelt, de ezt tu teljesítették és 10 darabot javítottak ki. Vállaltak. hogy a főjavítást február 5 re befejezik. Most minden erővel a lobbi gépek javításához kezdenek, illetve segítenek az aratógépek és elevátorok javí- • inában, ahol lemaradna mutatkozik. A csépióigépjavító brigád eredménye sem marad el a többi mögött. Kárai István brigádvezető példamutatásával már a február 10—20-i terven dolgoznak. Tervük befejezése után ők is a vető- f.epek javításához kezdenek, ahol a 17-ből eddig 6 darabot javítottak ki. Az alkatrész kérdését a gépállomás vezetősége már megoldotta. Most azon van a sor, hogy vállalásukat valóraváltsák. február 20-ra ne legyen egyetlen gép sem, amely javításra szorulna. Gyula] és Kuni párosyemnyben Gyuiaj község dolgozó parasztsága január 11-én kibővített tanácsülésen vitatta meg a párt és a kormány határozatát a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. Mintegy 75 dolgozó paraszt vett részt a vitában. Hódon József a begyűjtési áUandóbizotts-ág elnöke felhívta a dolgozó parasztok figyelmét a szerződéses növények termesztésének jelentőségére. Rámutatott, hogy a minisztertanács határozata amellett, hogy felemelte a szerződött növények beváltási arát, csökkentette a szerződött terület után a beadást is. Fodor József arról beszélt, hogy 9 hold földje mellé három holdat a tartalékterületeli-bői béreit, 4 holdon szerződéses növényeket óe-rmel. K. Szabó József a rétek gondozására hívta fel a községi tanács figyelmét, mint mondotta, az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a vízlevezető árkok tisztítására. Az értekezlet elhangzása után határozati javaslatot terjesztett elő a VB-e’nök. A részvevők valamennyien elfogadták és pártunk III. kongresszusának, tiszteletére páros verseny re hívták Kurd községet. A verseny a tavaszi munkák gyors és sikeres elvégzést'!’« mozgósítja a dolgozó parasztokat. A jelenlévők valamennyiéin csatlakoztak a „tiseóa udsfer "-mozgalomhoz is. Elhatározták, hogy április 18-ra az összes trágyát kihordják a földeikre és alá is szántják. Horváth István ezóvben több szerződéses növényt termel A Szakos-majori dolgozó parasztok között komoly visszhangra talált a párt és a kormány határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. Ha valaki felveti közöttük azt a kérdést, hegy mit szándékoznak lenni a határozat végrehajtása érdekében. 10—15-en felelnek egyszerre, hogy mindent elkövetnek a terméshozam növelése érdekében — írja Zarka József levelezőnk. Egyik ilyen beszélgetés alkalmával id. Horváth Istvántól megkérdeztük, hogyan akarja fejleszteni a gazdaságát. A kérdés hallatára tizen Is vitatták Horváth István elhatározásait. Horváth István elmondotta. hogy az eddiginél fokozottabb gondot fordít a vetésforgók megszervezésére. Az ősszel 3 hold búzát vetett, 1 hold cteziérpát, I hold lucernát. Tavasszal még egy hold árpát fog vetni, azonkívül 600 négyszögöl cukorrépát. .500 négyseögöl napraforgói, 2 hold kukoricát. Nem válik meg a szerződéses növények termesztésétől sem. Leszerződött 1 hold tavaszi bükköny termesztésére, de még zöldségtermesztésre is szerződik. A beszélgetésen résztvevő dolgozó parasztok helyeselték Horváth István elhatározását, s mint rraon- dották, követik példáját. Megvitatták a baromfitenyésztés vaJlamimt a szarvasmarhaállomány fejlesztésének jelentőségét is. Úgy határoztak, hogy minden téren fejlesztik gazdaságukat.
