Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-20 / 16. szám
2 NAPLÓ 19K4 JANTJÄB 20 KÜLPOLITIKÁI HÍREK FHENJAN A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság dolgozói V. I. renin halála 30. évfordulójának megünneplésére készülnek. Phenjanban, Vonszanban, Szinuizsuban és az ország más városaiban a nagy Lenin életét és munkásságát ismertető fényképkiállitásokat rendeznek. Különkiadásban jelent meg az emléknapra a koreai-szovjet kulturális kapcsolatokat ápoló társaság folyóirata. Valamennyi koreai lap közöl V. I. Lenin halálának 30. évfordulójával foglalkozó cikkeket. A köztársaság városaiban cs falvaiban gyász- cmlékgyúléseket tartanak. OSLO A ' „Friheten“ jeleníti, hogy Oslóban január 16-án és 17-én megtartották Norvégia Kommunista Pártjának évi konferenciáját. A konferencia első napján Lövlien, a párt elnöke tartott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy feltétlenül mozgósítani kell Norvégiának az Atlanti Egyezménytől és annak a norvég népre háruló, a külföldi támaszpontokat és a katonai szolgálat megír.csxrbbitását jelentő következményeitől való megszabadításáért folyó h:.. qra. DELHI Vagpurban végétért az Indiai Or- szágos Béketanács háromnapos ülés- szal.a. Az ülésszak határozataiban a? Indiai Országos Béketanács felhív'« India népét, szálljon szembe 97. agresszív pakisztáni-amerikai szövet'éggel és „vívjon határozott, egységes harcot az egyezménnyel együtt járó veszélyek ellen.’* BERLIN 1953 szeptember 6-áin Aaienauera szövetségi gyűlési választások alkalmával kijelentette, hogy két szociáldemokrata — Scharte és Schrott — tízezer' márkát kapott a Német Demokratikus Köztársaságból a választási hadjárat céljaira. A két szociáldemokrata rágalmazás miatt pert indított Adenauer ellen. A bonni esküdtek több, mint négy hónapon keresztül húzták a pert, hogy vé- güLis elejthessék. Mint a „Westfalische Rundschau“ című Lap közli, Adenauer kijelentette: hajlandó visszavonni a választási hadjárat idején Scharlevel és Schrott-tai kapcsolatban tett kijelentéseit. KESZON Az amerikai fél növelte a demili- tarizált övezetben, a tongjangni hadifogolytábor közelében tartózkodó fegyveres személyek létszámát és éjjel-nappal fegyveres járőrök cirkálnak a hadifogolytábor és a demarkációs vonal közötti területen. Ennek nyilvánvalóan az a célja, hogy meggátolják a hazatérni kívánó koreai és kínai hadifoglyokat abban, hogy az utolsó pillanatban észa ki irányba szökjenek. A koreai-kínai fél polgári rendőrsége vasárnap hallotta, hogy a lies számú táborrészlegbcn működő csangkaisekista ügynökök megafo- nolcon hét utasítást továbbítottak a tizenliármas, a tizenhatos és a tizen kilences táborrészlcgckbcn lévő ügynökökhöz. Ezek a Szöulból származó utasítások arra vonatkoznak, hogy miként rabolják el és szállítsák Tajvanra a hadifoglyokat. A titkos ügynökök az elmúlt napokban kényszerítették a hadifoglyokat, hogy gyakorolják, miként gyülekezzenek és törjenek ki éjnek idején a táborból. NEWYORK A sajtó közlése szerint Waiter Reut,her, a CIO elnöke nyílt levelet intézett Eisenhower elnökhöz, melyben felhívja a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államokban fokozódik a munkanélküliség és felszólítja Eisen,howert, „hívjon össze mielőbb széles képviseleten alapuló értekezletet” az előállott helyzet megvizsgálására. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége Borisz Fjodorovics Podcerobot nevezte ki a Szovjetunió új törökországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé. LONDON A Daily Worker diplomáciai tudósítója jelenti: — Ujaibb fordulathoz érkezett az Egyesült Államok azon terve, hogy amerikai katonai .támaszpontok hálózatát építi fel a Közép-Keleten. Ezt világosan mutatta az a washingtoni hír, amely arról számolt be, hogv hadianyagokat szándékoznak küldeni Iraknak és Szaud-Arábiá- n,ak, mivel mindkét ország tagja lesz az Egyesült Államok által tervezett katonai szervezeteknek. A berlini értekezlet előtt PkRIS. Egy héttel Georges Bidault francia külügyminiszter bérűn utazása előtt Franciaországban országszerte mind nagyobb ará- ir '.frhan bontakozik ki a francia népi tömegek harci egysége a bonni és párisi szerződés ratifikálása ellen. A siker záloga a békeszerető és Irt alias erők legszélesebbkörű össze ogása. A francia demokratikus sajtó rámutat, bogy a bonni és a párisi háborús szerződés ratifikálása ellen \ írott harcban sokkal nagyobb erők vesznek részt, mint eddig bármikor az ország békemozgalmában. A megyei béketanácsok igénybeveszik a legmegfelelőbb munkamódszereket a cél e'érésére: aláírást gyű 'lenek, békefüzeteket terjesztenek, az üzemekben és községekben szavazásokat szerveznek, a képviselőkhöz küldöttséget menesztenek. * BERLIN. Otto Nuschke, a Német Demokratikus Köztársaság tpWsz- leretnökhelyettese, a Keresztény-Demokrata Unió elnöke a „Tägliche Rundschau“ keddi számában megjelent cikkében a többi között a következőket írja: , — Ha a négyhatalmi értekezlet résztvevői nem vetnek véget Adenauer őrült újrafelfegyverzési terveinek, szembekerülnek saját népeik akaratával. Ez a. fontos felismerés megérőslti a német hazafiak reményét. hogy a berlini értekezleten sikerük legalább a nemzetközi feszültség csökkentésének útján döntő előrehaladást elérni és ezzel, a német nép egységvágyát közelebb hozni a megvalósuláshoz. — A legnagyobb akadály ezen az úton a bonni és a párisi háborús szerződés. Ezt a két paktumot ki kell küszöbölni a nemzetközi politikából. * A szovjet-francia kereskedelmi kapcsolatokról Moszkva (TASZSZ) Január 18-áin francia küldöttség érkezett Moszkvába, élén Pierre Charpentier-vel, a francia külügyminisztérium gazdaságügyi főigazgatójával, hogy az egyezménynek megfelelően részt vegyen az 1953. évi szovjet—francia kereskedelmi egyezmény végrehajtását ellenőrző szovjet—francia vegyes bizottság üléseim. A francia küldöttséget N. I.-Csek- lin, a külkereskedelmi minisztérium nyugaiteurópai országokkal foglalkozó kereskedelmi igazgatóságának vezetője, N. G. Oszipov, a Szovjetunió franciaországi kereskedelmi képviselője és I. Sz. Andrijenko, a külkereskedelmi minisztérium pro- tókollosztályának vezetője fogadta. A küldöttség fogadtatásán megjelentek a moszkvai francia nagykövetség tagjai, élükön Le Roy ideiglenes ügyvivővel. Meghalt M. F. Skirjatov, a Kommunista Párt és a szovjet állam nagy harcosa A SZOVJETUNIÓ KOM MUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁTÓL ÉS A SZOVJETUNIÓ MINISZTER- TANÁCSÁTÓL A Szovjetunió Kommunista Párt jának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély gyásszal közli, bogy január 18-án hosszas és súlyos betegség után elh únyt Matvej Fjodorovics Skirjatov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő párlellenőrző bizottság elnöke, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja, a Kommunista Párt és a szovjet áilam egyik legrégibb vezető személyisége. Matvej Fjodorovics Skirjatov elvtárs egész életében pártunkat és a dolgozók ügyéért vívott harcot szolgálta. Halála a Kommunista Párt és a szovjet nép nagy vesztesége. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, A Szovjetunió Minisztertanácsa. ' M. F. Skirjatov elvtárs halála alkalmából gyászjelentést adott ki a Szovjetunió Legfelső Tanácsának el nöksége is. Kormánybizottság alakult M. F. Skirjatov temetésének megszervezésére A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elhatádbzta: M. A. Szuszlov,(elnök), N. M. Pe- gov, N. A. Mlhajlov és P. T. Komarov részvételével kormánybizottságot keli alakítani M. F. Skirjatov temetésének megszervezésére. A bizottság, amely megszervezi M. F. Skirjatov elviárs temetését, a következő közleményt adta ki: M. F. Skirjatov elvtárs koporsóját a Szakszervezetek Háza oszlopcsarnokában ravatalozták fel. A temetés napját később közlik. M. F. Skirjatov, a Kommunista Párt é6 a szovjet állam kiváló alakja Moszkva (TASZSZ): 1954 január 18-án hosszas és súlyos betegség után elhúnyt a Kommunista Párt egyik legrégibb tagja, a kommunizmus nagy ügyének önfeláldozó harcosa Matvej Fjodorovics Skirjatov. M. F. Skirjatov 1883-ban született, szegényparaszt fia volt. 1906-ban belépett a Kommunista Pártba és komoly pártmunkát végzett a konfekcióipari munkások körében. A cári rendőrség állandó megfigyelés alatt tartotta és többször letartóztatta. A Nagy Októbert Szocialista Forradalom küszöbén Skirjatov elvtárs a bolsevista szervezet elnökeként a munkásküldöttek tulaii szovjetjének végrehajtó bizottságában dolgozott. Az októberi fegyveres felkelés nap-* jaibam a tulai katonai-forradalmi bizottság tagja volt. 1918 augusztusaiban a konfekcióipart szakszervezet központi bizottságának titkárává válasz lőtték. — Pártmuwkát a moszkvai városi párt- bizottság tagjaként végzett, 1921-ben a párt Központi Bizottságába került, ahol a párt Központi Ellenőrző és Tisztogató Bizottságát vezette. A XI. pártkongresszuson a Központi Ellenőrző Bizottság tagjává választották. 1923-tól kezdve a Központi Ellenőrző Bizottság elnökségének tagja voM. Skirjatov elvtársat többízben beválasztották a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságába. Az SZKP XVIII. kongresszusa Skirjatov elvtársat a Központi Bizottság mellett működő PárteMemőr- ző Bizottság tagjává választotta. A XVIII. pártkongresszuson Skirjatov elvtársat beválasztották a párt Központi Bizottságába. 1939-től 1952-ig a Központi Bizottság mellett működő pártelilenőrző bizottság elnökhelyettese volt. A XIX. pártkoingiresz- szuson a Központi Bizottság tagjává választották és megerősítették az ellenőrző bizottság elnökének tisztében. Skirjatov elv társ a Legfelső Tanács tagja volt, amellett tagja volt az OSzSzSzK Legfelső Tanácsának és a Moszkvai Városi Szovjetnek. Matvej Fjodorovics Skirjatovot kiváló szolgálataiért háromszor Le-nin- renddel, továbbá a Szovjetunió érdemérmeivel tüntették ki. BERLIN. Gustav Heineinann. az Össznémet Néppárt elnöke, volt bonni belügyminiszter január 20-án Berlin brit megszállási körzetében nyilvános előadást tart. Az előadás címe: „A berlini értekezlet sikere egységet és békét jelent Németország számára." KLARA ZETKIN LENINRŐL BERLIN. Schröder bonni belügyminiszter rendeletet adott ki a nyugató met alkotmányban biztosított gyülekezési szabadság további korlátozására. Elsőnek Zinnkann. Hessen jobb oldali szociáldemokrata belügyminiszter élt ezzel a lehetőséggel és a berlini értekezlet idejére január 20-tól február 19-ig betiltott minden gyűlést és tüntetést Majna-Frank- íürtban és Hessen tartorhány egész területén. A betiltás célja, hogy megnehezítsék a demokratikus szervezeteknek a berlini értekezlettel kapcsolatos felvilágosító munkáját a lakosság körében. Csaknem mer kétszereződött a közérdekű bejelentések száma 1953-ban A dolgozók éberségének és öntudatának fejlődése abban is megmutatkozik, hogy egyre jobban felfigyelnek a közérdeket sértő jelenségekre és saját ügyes-bajos dolgaikkal. is bátrabban keresik fel a hálósé gokat. 1.93% évhez képest az Állami Ellenőrző Központ Közérdekű Bejelentések Hivatalának budapesti. Na- dor-'alca 36 szám alatti irodájánál 1933-ban kilencvenöt százalékkal emelkedett a bejelentések szánul. Decemberben csupán Budapestről ötvennégy százalékkal több bejelentés érkezeit, mint 1952 decemberében. A vidéki bejelentések száma a negyedik negyedévben az előző negyedévihez képest ötvenkét százalékkal nőit. A bejelentések jellege világosan mutatja, hogy nem azért növekszik a ticjélentések száma, mintha több ok lenne a panaszra, hiszen sok olyan panasznak, amely néhány hö-iafipal ezelőtt még napirenden volt. ma .már nyomó.t sem találjuk a levelekben. Ezek a levelek dolgozóinknak a kormánnprogramm meg jelenére óta mérhetetlenül megnőtt bizalmáról tanúskodnak. Mulatják, hogy c dolgozók ma már nem nyugszanak bele, ha. törvénytelenséget, sérelmet tapasz falnak, bátrabban és .gyorsabban bírálnak. Mis'alcról, Bé késcSabáról, . Pécsről, Komlóról, Nagycenkröl még az ország legtávolabbi részeiből is érkeznek bejelentések. Nagymértékben emelkedett azoknak a száma, akik személyesen keresik fel a közérdekű bejelentések hivatalát, ahová bárki minden nehézség nélkül bemehet. A lakosság bizalmának növekedését mutatja az is, hogy a kormányprogramul elhangzását követő hónapokban a bejelentésekben is egyre jobban megnyilvánult a bátor bírálat és csökkent a névtelen bejelentések száma. Míg 1953 július elejétől augusztus végéig a bejelentések huszonhárom százaléka volt névtelen, addig szeptember első felében kilenc százalék, második felében már csak öt százalékot tett ki, október első felében pedig már négy százalék alá esett a névtelen bejelentések száma. Úttörők is kérték a múlt évben az A ÉK segítségét, Például Szabó Teréz arról tett bejelentést, hogy édesapja két hónapra nem kapott családi pótlékot. A panasz jogos volt, a sérelmet orvosolták. A dolgozók bejelentései alapján igen sok jogos sérelmet orvosolnak intézményeink, a hibák okait megszüntetik. A bejelentések elősegítik állami és gazdasági szerveink munkájának megjavítását. E gyszer Lenin együtt talált minket — három nőt, — amint a művészet, a népművelés és a nevelés kérdéseiről beszélgettünk. — Éppen akkor fejeztem ki lelkes csodálatomat a bolsevikek páratlan, a maga nemében gigászi kulturális munkája iránt, az alkotó erők felvirágzásán az országban, amelyek a művészet és a nevelés számára új utakat igyekeztek kijelölni. Eközben nem. titkoltam azt a benyomásomat, hogy elég gyakran lehet, bizonytalan ságot és homályos tapogatózást, próbálkozó lépéseket megfigyelni, és hogy az új tartalom, az új forma, az új utak szenvedélyes keresése mellett a kulturális élet területén néha mesterkélt, finomkodó „divatozás" és a nyugati példák utánzása kap helyet. Lenin mindjárt igen.élénken belekap csoiódott a beszélgetésbe. — Uj erőket felébreszteni. azon dolgozni, hogy Szovjetoroszországban új művészetet és kultúrát teremtsünk — mondta — ez helyes, nagyon helyes. Fejlődésünk viharos tempója érthető és hasznos. Be kell hoznunk azt, amit száz éven át mulasztottunk és mi be is akarjuk hozni. A -kaotikus erjedés, új jelszavak lázas keresése, olyan jelszavaké amelyek manapság bizonyos irányoknak ..hozsan- náznak" e művészet és gondöl,kodás terén, de holnap „feszítsd rneg“-et kiáltanak — mindez elkerülhetetlen. — A forradalom kifejleszt minden addig megláncolt erőt és a méiyből az élet felszínére hajtja őket. Itt egy példa a sok közül. Gondoljanak arra a hatásra, amelyet a mi festészetünk, szobrászaink és építészetünk fejlődésére a cári udvar divatja és szeszélye, valamint az arisztokrata urak és a burzsoázia ízlése és bogarai tettek. A magán- tulajdonon alapuló társadalomban a művész árut terme! piacra, rászorul a vásárlókra. A mi forradal műnk felszabadította a művészeket ezeknek a nagyon is prózai feltételeknek a nyomása alól. Pártfogójukká és megrendelőjükké a Szovjetállamot tette. Minden művésznek, mindenkinek, aki annak tartja magát, joga van szabadon, a maga ideáljával megegyezően, mindentől függetlenül alkotni. — De persze, mi — kommunisták vagyunk. — Nem állhatunk karbatett gézzel és nem hagyhatjuk, hogy a káosz tetszése szerint alakuljon. Ezt a folyamatot egészen tervszerűen kell irányítani és eredményét kialakítani. Ettől még messze, nagyon messze vagyunk. Nekem úgy látszik, hogy neffünk is megvannak a magunk doktor Karlstadtjai. Túlon túl nagy ..felforgatók“ vagyunk a festészetben. Ami szép. azt meg kell tartani, például kell venni, belőle kell kiindulni, még, ha „régi“ is. Miért kellene elfordulnunk az igazi széptől, lemondani róla, mint a további fejlődés kiindulópontjáról, csupán azért, mert „régi“? Miért kell meghajolnunk az új előtt, mint valami istenség előtt, amelynek alá kell vetnünk magunkat, csak azért, mert „ez új”. Értelmetlenség, tisztára értelmetlenség. Ezen a téren sok a képmutatás és a nyugaton uralkodó művészi divatnak — persze öntudatlan — .tisztelete. Mi — jó forradalmárok vagyunk, de valahogy kötelességünknek érezzük megmutatni, hogy mi is „a modern kultúra magaslatán" állunk. Nekem van bátorságom ahhoz, hogy magamat ..barbárnak“ nyilvánítsam. Nem tudom az expresszioniz- mus. futurizmus, kubiz- mus és a többi „izmusok“ alkotásait a művészi géniusz legmagasabbrendű megnyilvánulásainak tekinteni. Nem értem őket. Nem találok bennük semmi gyönyörűséget. Nem tudtam türtőztetni magamat és megvallottam hogy nekem sincs érzékem ahhoz, hogy felfogjam, miért kell egy háromszögnek lennie az ihletett lélek kifejezőjének egy orr helyett és miért kell a forradalmi alkotás, vágyának megváltoztatnia az ember testét, amelyben egy bonyolult egészbe vannak foglalva a szervek, átváltoztatni valami a1a-ktv»n zsákká, amely két gólyalábra van támaszjva, mindegyiken két-két ötágú villával. Lenin szívből kacagott. — Igen, kedves Klára, nincs mit tenni, mi — mind a kelten öregek vagyunk. Számunkra elég, hogy legalább a forradalomban fiatalok. maradunk s az első sorokban vagyunk. Az új művészetet nem tudjuk utolérni, utána fogunk sántikálnh — De — folytatta Lenin — nem az a fontos, hogy mi a mi véleményünk a művészetről. Az sem fontos, hogy mit ad a művészet a lakosság milliókat számláló egész tömegéből néhány száznak vagy akár néhány 'ezernek. A művészet a népé, legmélyebb gyökereit a széles dolgozó tömegek sűrűjébe kell lebocia Unnia. Ezek elölt a tömegek előtt kell érthetőnek és kedvesnek lennie. Ezeknek a tömegeknek érzéseit, gondolkodását és akaratát kell összefog«ölöket kell felemelnie. Bennük kell a művészt felébresztenie és kifejlesztenie. Kell-e egy törpe kisebbségnek finom édes biszkviteket felsze !gá 1- nunk, amíg a munkás é* paraszttömegek fekete kenyéren tengődnek? Ezt, magától értetődik, nemcsak a szó betűszeri mi értelmében gondolom, hv nem képletesen is — mindig a munkásokat és * parasztokat kel! szeri* előtt tartanunk. Az ő kedvükért kell megtanulnunk jgazdáilkodni, számot vefci, ‘Vonatkozik ez a művészet és a kultúra területére isi
