Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-09 / 7. szám

19S4 JANUAR 9 ÍN A P L O v 3 A nők között végzett politikai munka néhány tapasztalata Szovjet unióban és a népi demo­kráciáiban törvény biztosítja a nők egyenjogúságát, az állami szervek­ben, gazdasási és politikai életünk minden terén, a férfiakkal egyenlő murikat végezhetnek. Megyénkben IS községben a tanácselnöki tisztséget dolgozó nő Viseli, ők intézik a köz­ség számos példamutató dolgozó' pa­rasztjának bevonásával a dolgozók ügyeit. Ök az. . államhatalom helyi szerveinek képviselői. Számos trak­toraik nő olyan kiváló eredménye­ket ért el, hogy a. férfiaknak Is di­cséretére válna. Annak ellenére, hogy egyre in­kább megállják helyüket a nők a munka frontján, érezhető, hogy csök­kent a társadalmi és politikai élet­ben a nők aktivitása. Ez részben az­zal magyarázható, hogy sok helyen még érvényesül a maradi szellem: a nők lebecsülése és háttérbe szorí­tása. A nők számarányukhoz viszo­nyítva még elég kevesen kapcsolód­nak - be a termelésbe. Akadályokat gördítenek a munkájúit elé — csak azért, — hogy bebizonyítsák: a nők nem képesek megfelelő munkát vé­gezni. Megyénkben is található sok he­lyen ilyet eset. Nők kezdeményezéseit figyelmen kívül hagyják, sőt olyan is előfordult már. hogy- a szocialista bérezés elvének súlyos megsértésé­vel kevesebb bért fizettek ugyan­olyan munka elvégzéséért a nőknek, mint a férfiaknak. Kupeckó Mti- hályné, a faddi Kossuth tsz,: vala­mint Nagy Jánosné a gyönki. Vörös Csillag tsz tagja számot ad erről a nöaktiva ülésen. Arra is akad példa, hogy a hibát felfedő, építő bírálatot mondó dolgozó nőket igyekeznek el­szigetelni, utána elbocsátani a mun­kahelyükről, vagy a termelőszövet­kezetből kizárni. Ezek a hibák elsősorban abból erednek, hogy egyes pártszervezetek nem fordítanak kellő gondot a nők politikai nevelésére, nem sokat tö­rődnek a nők között végzendő po­litikai munkával. Ezt a munkát ál­talában az. MNDSZ szervezetekre bíz­ták. Az MNDSZ viszont elég kötött szervezet volt ahhoz, hogy a dolgozó parasztasszonyok — elsősorban a középparaszt asszonyok kimaradja­nak. Ehhez hozzájárult az is, hogy az M NDSZ-szcrvezctek nem a saját feladataikkal foglalkoztak: a párt- szervezetek azzal bízták meg őket, hogy a begyűjtési munkát végezzék. A tömegszervezetnek tehát állami feladatokat adtak a politikai mun­ka helyett. Bikácson, Tévéién pél­dául azzal mérték az MNDSZ mun­káját a pártt.itkár elvtársak, hogy a községben hány százalékra állt a be­gyűjtés. Az ilyen „aktivizálásnak“ eredménye azonban nem a begyűj­tés százalékának emelkedésén, ha­nem a párt ée a tömegek közötti kap csolat lazulásában jelentkezett, A nők között végzett politikai munka lebecsülésének félreismerhe­tetlen jele az is, hogy egyik-másik községben szervezeti helyiséget, sem biztosítanak számukra. Döbröközön viszont a már meglévő helyiséget is elvették az MNDSZ-től. Alapjában véve másként foglalko­zik a dolgozó nők között végzett po­litikai munka megjavításával Szabó elvtárs zombai párttitkár. Rendsze­resen eljár az MNDSZ ülésekre és vezetőségi ülésekre. Az ő kezdeme- nvezésére indítottak szabás-varrás tanfolyamót a községben, amelyen nemcsak MNDSZ asszonyok vesznek részt, hanem olyanok is, akik eddig nem érdeklődtek a szervezet élete felől. A tanfolyam befejezése után Szabó elvtárs javaslatára a főző­tanfolyamot is megszervezik, amely a dolgozó asszonyok helyeslésével találkozott. A zombai MNDSZ a párt szervezet irányításával sikeresen vom gósította a dolgozó parasztasszönyo- kát a község előtt álló feladatok vég­rehajtására. Jó munkájuk jutalmául az MNDSZ megyei titkársága rádiót ajándékoz, nekik. i?iiérl marmlt le a y;«'|ijavílási ttiiiiikslval a siedresi * Aü ember nem ok nélkül teszi feli 3 kérdést: „Miért, maradt le gépja­vítást munkáival a szedresi gépállo­más7“ A gépállomások jelenlegi kö­rülményeit ismerő ember nnnrlen bizonnyal azt gondolná: azért, mert nincs alkatrész. De a szedres! gép­állomás vezetői és dolgozói olyan sze renesés helyzetben vannak, hogy minden szükséges szerszám es al­katrész náluk megtalálható. Szakál­las elvtárs a gépállomás raktárosa például azt mondja: „Nehéz volna a gépállomáson Szerelőt, vagy ti-ik- torost találni, aki , olyan alkatrészt, vagy szerszámot kérne, ami nincs a raktárban. Csak az a hiba, hogy nem igen kérik.“ Természetes ennek is vannak okai, mégpedig a követ­kezők: Mikor Kovács Ferenc elvtárs, a gépállomások megyei igazgatója és Horváth Lajos elvtárs, a gépállo­mások megyei fömechanikusa az* kérdezték Baross Gábortól a szed­res gépállomás igazgatójától; „ho­gyan állnak a gépjavítási nvinkaK- kal“ azt válaszolta: „Ezt most nem tudom“.' Mikor a iemarat^sok okai­ról érdeklődtek az igazgató hasonló válassza! fizette ki a felsőbb szer­vek vezetőit,: „Ezt aztán igazán nem tudom“ — hangzott az igazgató „ha­tározott" válasza. Ez természetesen nagy szégyen. De vájjon mennyi­vel kisebb szégyen, ha nem tudjuk mit, miért teszünk. Semmivel sem! A szedresi gépállomáson pedig — ezek alapján — még maga az igaz­gató 6em tudja: miért kell most h gépállomásoknak a gépjavítást a megszabott határidőre jó minőség­ben elvégezni. Pedig a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetősége is.a minisztertanács december Ul-i határozata világosan leszögezi: „A gépállomások vezetőit felelőssé kell lenni a termelőszövetkezetek termés- eredményeinek növeléséért, elsősor­ban a növénytermelés területén, de többi termelési ágakban is. További feladatuk a dolgozó parasztok ter­melésének elősegítése, a számukra végzett jóminőségű gépi munka út­ján.“ Annak pedig most van az ideje, hogy a megnövekedett feladatok el­végzésének megteremtsék előfeltéte­leit. A szedresi gépállomás dolgozói, de különösen a vezetői nem igen érzik a vállukon nyugvó felelőssé­get. Ha kedvük tartja a szerelők­nek és a traktoristáknak dolgoznak, ba éppen nincs kedvük, nem dolgoz­nak., mert hát senki sem kéri szá­mon tőlük a végzett munkát. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint ma­ga az a tény, hogy a novemberben és decemberben végzett javítási mun kára 3919 munkaórát fordítottak, ho­lott maximálisan is csak 1556 mun­kaórára lett volna szükség. íme itt az egyik magyarázata, hogy miért. van olyan szégyenteljes lemaradása gépállomáson. A noveniber és de­cemberben beütemezett javítási mun káknak még a mai napig is csak 50 százaléka van elvégezve. A javításban legsúlyosabb hiba az, hogy nem megfelelő a munkaszervezetek kialakítása. A. spéciül javító brigádok legna­gyobb része például csak papíron van meg. Ma ez nem így volna, ak­kor az elevátor javító brigád 'mun­kájának is volna valami, nyoma. A jelenlegi állapot szerint pedig nincs, mert a beütemezett 5 elevátorból egyet sem javítottak ki. — Hasonló példákkal lehetne bizonyítani a töb­bi gépjavító brigádok hanyag műt kaját is. Tehát félreérthetetlenül a szerve zésben, a vezetésben és az ellenőrzés ben van a hiba. Baross Gábor, az igazgató minden áron arra hivatko­zik: mindezek azért vannak, mert nem kap kielégítő segítséget a fel­sőbb szervektől. Az valóban iga?, hogy november és decemberben a gépállomások megyei igazgatósága sem tudott megfelelő gyakorlati se­gítséget adni. De viszont elméletben kaptak segítséget a szedresi gépál­lomás vezetői is, csakhogy azt nem használták fel a gyakorlati munka során. íme, itt a másik magyarázata, hogy miért van 14. helyen a gépál­lomás. Bízok a hibák olyan súlyosak, hogy alapjában akadályozzák a gépállomás 1954-es megnövekedett tervfelgdató- nak elvégzését. Ebben az évben a tavalyinál jóval több gépi segítséget kell nyújtani a termelőszövetkezetek nek is, meg az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak is, mint tavaly. De ha to­vábbra is így végzi gépjavítási mun­kálatait a gépállomás, ezt nem tud­ják megvalósítani. A közvetlen feladat célja és je­lentősége tehát félreérthetetlen. — Most már csak arra van szükség, hogy a szedresi gépállomás vezetői­ben is, meg dolgozóiban is, ébred­jen fel az igazi felelősségtudat és cselekedjenek. Exportvajat gyártanak a Dombóvári Tajüzeinben A Dombóvári Vajüzemben az utób­bi évek során szép eredményeket ér­tek el az exportvaj termelésében. Minden évben több és több vajat gyártanak, amelynek legnagyobb ré­sze jóminőségű, exportképes. Az el­készített váj színre, ízre és szagra egyaránt megfelelő. Hogy ezt a jó eredményt el tudták érni, nagyban hozzájárultak az üzemi és szociális beruházások. A tavalyi évben a régi helyiségekét; gépeket átalakították, hogy ezáltal is biztosítsák a zavar­talan, akadálymentes termelést az idei évre. Az elmúlt évben kapott *. Dombóvári Vajüzem a Csehszlo­vák Népköztársaságtól egy 5.000 lite­res Skoda-t.ípusú tejfölözö gépet és egy 3.000 literes tejszínérlelő gépet. E gépek beállításával öt embert sza­badítottak fel a kézi munkától és állítottak más munkakörbe, azonkí­vül az új gépek beállításával jelen­tősen emelkedett a termelés is. Ma ■sár többezer liter tejet dolgoznak fel a Dombóvári Vajüzemben, egy nap alatt vajnak és ipari túrónak.. Tátrai István igazgató mindezek ről büszkén beszél, de még azt is elmondta, hogy a dolgozókról nap, mint nap jobban gondoskodnak, mert ez nagyban elősegíti a terv teljesí­tését Véleményem az, — mondta Tátrai elvtárs, — ha a dolgozóink munkakörülményeit megjavítjuk, ak­kor növeljük dolgozóink munkakéd- vet és nem utolsó sorban elérjük azt, hogy dolgozóink fokozottabb fi­gyelemmel végzik munkájukat. Mun­kásaink az üzem átalakításánál ak­tívan kivették részüket, sok esetiben előfordult az, hogy önkéntes felaján­lás alapján, a műszak befejeztével segítettéit dolgozóinat, hogy minél előbb korszerűen felszerelt üzemben dolgozhassanak. A Tolnamegyei Tejipari Egyesülés a Dombóvári Vajüzemet is megbízta az exportvaj gyártásával, ami annyit jelent, hogy az egyesülés export vaj­gyárfásának 70—80 százalékát itt végzik. Ez a megbízatás nagy fele­lősségét kíván a műszaki vezetőktől és a dolgozóktól egyaránt. Az iiz-em eredményeiből kitűnik az, hagy a vajüzem vezetői, dolgozói mindent megtesznek azért, hogy vaj termelé­sük exportképes legyen, amit mutat az az eredmény is, mert a műMévi vaj termelésüknek 85—90 százaléka exportképes volt.. Annák érdekében, hogy napról-napra jobb minőségű va­jat gyárthassanak, a dolgozókat gyár­tástechnológiai oktatásban részesítik. Ez az oktatás a vajgyártásnál érezteti legjobban hatását., mert decemberben 91.2 százalékos minőségi gyártást ér­tek el. E jó eredmények elérésében nagy szerepe van a szocialista mun­kaversenynek is, mert az üzem dol­gozói vállalásukat legtöbbször túl is teljesítik. Az a tudat fűti a vajüzem dolgo­zóit munka közben, hogy' exportra termelnék, valamennyien tudják azt, há jó minőségű vaját gyártanak, az­zal kereskedelmünkét segítik, A nasry gonddal v(gzett téli munka az alapja a gyümölcs’emelésnek A szokatlan szárai idő után végre leesett a komoly hó, amely jóté­kony takarót von a — sajnos — még sok ki nem kelt gabonának. — Igaz., hogy ez a komoly téli idő sok őszi mélyszántást eltolt bizonytalan időre és ezzel tulajdonképpen a me­zőgazdasági munkák folyamatos vég­zését megállította. A jó és előre gondolkodó gazdó riak azonban tudnia kell, hogy mun­ka akad így is elég, ha máshol nem, hát a gyümölcsfák körül, ahol bi­zony igen «ok a tennivaló, mert gyü­mölcsöseink és gyümölcsfáink saj­nálatosan egészen primitív állapot­ban sínylődnek. Kezelést ugyanis vagy semmit, vagy rosszat kapnak, és rossz időben, a folyamatos ter­mést biztosító trágyázás pedig egye­nesen nevetségesen hat a gazdák előtt. — Terem úgyis minden harmadik esztendőben — mondják. De, hogy az a „szerencsétlen“ gyü­mölcsfa csak minden harmadik esz­tendőben terem, arra nézve nem kér választ' a dolgozó parasztság, hanem belenyugszik, mint változhat atlan természeti megnyilatkozásba. A mai agrotechnika már nem nyugszik és nem is nyugodhat meg a természet regeneráló megnyilatkozásaival, ha­nem beavatkozik és irányítja azokat, az életjelenségeket, amelyeket eddig titoknak gondoltak. Gyümölcsterme­lés esetében nem is ördöngős dolog ez: védekeznünk kell. a kártevők el­len cs az erőt s a,mit a gyümölcs- termelés elvett, vissza kell juttatni a talajnak. A gyümölcsfakezelés legfontosabb része a kártevők elleni védekezés. Téli vonatkozásban ez. a védekezés is két részre tagozódik: az állati kár­tevők és a gombabetegségek elleni védekezés. Mielőtt azonban felven­nénk a döntő küzdelmet a permete­zéssel, akad tennivalónk elég, mert fák mechanikai tisztogatására és se­bészeti beavatkozásra is szükség van. Hiszen a permetezések sikere is nagyrészt attól függ, hogy a me­chanikai tisztogatási munkákat ho­gyan végeztük el. Fiatal fáknál, ahol nagyobb seb okozása nélkül tehetjük, tegyük levegőssé a fák ko­ronáját, hogy a jótékony napsugár nyár folyamán megölhesse a gom­bákat és pirossá, zamatossá érlelhes se gyümölcsünket. Itt téréi;- ki arra is, hogy ott, ahol az egyes fák kö­zött nincsen, meg a szükséges távol­ság, ott a fák közül a közbeesőket teljesen távolítsuk el és ne nyomo­rítsuk el egyik fái a másikkal. Ha aztán a fák koronáit elég levegőssé tettük, vegyük elő a kéregkaparot és a drótkefét és a ráncos repede­zett törzsekről az elhalt részeket tá­volítsuk el. vagyis a koszt, mohát, zuzmót, tisztítsuk le a fák ágairól és törzséről. Ezeket a tisztogatási munkákat már most végezhetjük és végezzük is el, hogy a permetezések idejére készen legyünk vele, mért ebben az időben már egyéb munkák is je­lentkeznek. Itt. azonban ne feledjük el, hogy ha nagy sebet ejtettünk, egy-egy nagy ág lefűrészelésével, azt fasebkát.ránnyal kenjük be (íasebkát rány készen a földmfivesszövetke- zetben és a háztartási Népboltba q kapható, de házilag is előállíthatjuk, ha a közönséges kőszénkátrányt egy órán keresztül fedetlenül forraljuk, vagyis a fákra kártékony gázokat el­párologtatjuk), mert, ezzel megelőz­zük, hogy a, fák bekorhadjanak. Itt ne legyünk könnyelműek, mert a bekorliadást már nem lehet kigyó­gyítani, s a fa a szélvihar áldozatá­vá válik. (A diófákat a téli tisztoga­tás alkalmával semmiféle • metszés­ben résaesftenj nem lehet, legfeljebb a száraz ágakat nagyjából eltávolí­tani. A diófát csak augusztus végén cs szeptember elején lehet metszeni); A fák mechanikai tisztogatása al­kalmával figyelmet kell szentelnünk a törzseken esetleg mutatkozó „fa­ragó“ álca ürülékének is. A vörös­színű ürülék megjelenése alkalmi­val fel keJl kutatnunk a lyukat és dróttal addig szúrkálni, amíg el nem pusztítjuk, ha nem vagyunk elpusz­tításában biztosak, petróleumos ron­gyot tömködjünk a lyukba. A hó megjelenésével nagy ügyei­met kell fordítani a nyúlkártételek megakadályozására. Ha nem kötöt­tük be fiatal fáinkat, most pótol­juk. Ennyit a mechanikai védeke­zésről, a permetező védekezésről ké­sőbb részletes útmutatást adunk. Szakái y Ferenc Amerikai repülőgépek december 21.-töl 31-ig tizenhét esetben hatoltak be a koreai-kínai fél ellenőrzése alatt álló területre Keszop (Uj Kína) A katonai fegy­verszüneti bizottság titkárainak ked­di ülésén 55su Jón ezredes, a koreai­kínai fél titkára bejelentette, hogy amerikai katonai repülőgépek 1953 december 21. és 31. között tizewhéí alkalommal hatoltok be a koreai­kínai fél ellenőrzésé alatt állő terü­letre. Zsu Jón ezredes követelte, hogy az amerikai fél komoly figyel­met fordítson a fegyverszüneti egyez meny ilyen megszegéseinek elkerü­lésére. Valamelyik felelős vezetője a MESTlöV-nek — feltételezzük így volt — elszólt» magát: a megyében a földmüvesszövetkezetek vezetősé­gi tagjai között számos olyan van, akinek nincs rendjén a szénája, vagyis: nem tett e,leget állam iránti kötelezettségének. Mivel a kísérletek egész. sora hiábavalónak bizonyult, a szövetség vezetői a „legkiválóbb" módszerrel is megpróbálkoztak: tekintve, hogy a MÉSZÖV-ncl „aktagyártóból'' nincs hiány, küldtek a vezetőségi tagoknak egy igen csinos felszólí­tást. A felszólítás szövege nagy­jából a kővetkezőképpen hangzik: „A MÉSZÖV az elvtársat, mint ve­zetőségi tagot felszólítja, hogy be­adási kötelezettségének rövid időn belül tegyen eleget. Segítse c.lö a begyűjtési terv teljesítését". A me­gyei titkár, vagy éppen a helyette­se aláírta és a levél elment. Node ... Igen. Utána a következ­mények jöttek. Mivel a megyében szép számmal akadnak a földmú- vesszövetkezetek vezetőségi tagjai között olyan becsületesek is, akik példamutatóan eleget tettek állam iránti kötelezettségüknek, sértés­nek vették e felszólítást. Miat Dom« búváron például Mózs József és tár­sai. I>c nézzük meg közelebbről ezt a „kiváló” módszert... * Joga van, sőt kötelessége ina. min den becsületes dolgozónak bírálni azokat a hibákat, melyek még ál- lainc.lctünk különböző területein megmutatkoznak, így én is „bátor­kodom" a f öld! mivessd! vetkezetek megyei szövetségének ezt a „kiváló" módszerét megbírálni. Vájjon nem helyesebb lett volna-e a megyében lévő 2.200 független! tett funkcio­nárius személyesen kereste volna fel a hátralékosokat. De mennyire, hogy helyesebb lett volna, sót ez becsületére válhatott volna a ME- SZÖV-nek, mert feltételezhető, sót biztos, az a 2.300 funkcionárius gyakran jár a községekben is. No- meg: megtakaríthattak volna egy csomó pénzt, és nem rabolta vobia el egyes felelős vezetők idejét az .aktagyártás", és ami nagyon fon­tos, nem zaklatlak volna jogtalanul senkit. Ami pedig legfontosabb; nem esett volna csorba a MÉSZÖV tekintélyén, Egv „kiváló módszer . ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom