Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-31 / 26. szám

v *1 f ! K 31 NAPLÓ s A Vorosin-mozgalom eredménye a Tatarozónál Ipari üzemeinkben évről-évre mind .jobban felszínire kerülnek azok a magyar, szovjet, stb. mozgalmak, amelyek nagyban elősegítik, bizto­sítják a zavartalan termelést, az anyaggal vailó helyes bánásmódot, de nem utolsó sorban a balesetmentes munkamenetet. A Totoamegyei Tatarozó és Építő­ipart Vállalatnál az elmúlt évben igen szép eredményt hozott a Vo- rosin-mozgalom. Az építésvezetősé­geken minden brigád alkalmazta, de továbbra is felszínen tartják ezt a jó mozgalmat: igyekeztek tisztán, rend­ben tartani a munkahelyeket és se- lejtmentesen dolgozni. E mozgalom helyes alkalmazására a brigádok ver­senybe léptek, melynek eredményét a vállalatnál megalakult bizottság negyedévenként értékeli. A bizottság a napokban értékelte a Vorosin-mozgalomban elért ered­ményeket, melyet a brigádok a IV. negyedévben értek el. A tolnai épí­tésvezetőségen dolgozó ifj. Merk Já­nos kőműves brigád ismét a legjobb eredményt mutatta fel a Vonosin- mozgaJomban. A szerszámokat állan­dóan tisztáin tartották, de a mű­helyben is a legnagyobb rend ural­kodott állandóan. Ezekután természe­tesen csak jó eredményről beszélhe­tünk: a brigád 200 százalékra telje­sítette tervét, kitűnt a minőségi műn kában is, a selejtet pedig a III. ne­gyedévhez viszonyítva 4 százalékkal csökkentette. A bátaszéki építésvezetőségen Läu­fer János ács Kossuth-brigád ja és Marosi József Maximenko kőműves brigádja értek el az elmúlt negyed­évben szép eredményeket a Voro- sin^mozgalom helyes alkalmazásáé­val. Mindkét brigád munkahelyein a szerszámokat a legnagyobb rendben ^tárolták, apróbb javításoktól elte­kintve a termelőeszközök is tiszták és használhatók voltak. Ezzel elér­ték, hogy munkájuk minőségileg min dig megfelelő volt. A brigádok a hulladékamyagokat .is felhasználták, s így az anyagtakarékosság terén ha­talmas eredményeket tudtak, elérni. A Vorosin-mozgalmat az idei év­ben is alkalmazzák a Tatarozó Vál­lalat brigádján, dolgozói. Marosi Jó­zsef kőműves brigádja, amikor meg­tette szocialista kötelezettség vállár lását a III. pártkongresszus tisztele­tére, versenyre hívta a vállalat ösz- szes brigádjait. ígéretet tett a Vo- rosin-mozgalom továbbfejlesztésére* s felhívta a többi brigádokat is, hogy helyesen alkalmazzák azt, mert akkor az eredmény nem marad eL A megyében lévő vendéglő tokról f Azok közé, az emberek közé tartozom■ akik a csa­ládjuktól elszakítva hol az egyik községben, hol a má­nkban tartózkodnak. Sokszor őszintén jólesik a ven­déglátóipar dolgozóinak udvarias és előzékeny kiszól-- góhtsa. Tisztaság és rend a legtöbb kelyen. Azonban ko­molyan kell venni azt a feladatot azoknak is, akik az árkalkulációt csinálják. Például Fadd községben köz­vetlen az autóbuszmegálló elölt van egy vendéglő, az utasok bemennek a hideg idő miatt a vendéglátóba, s ha már ott tartózkodnak, akkor valamit fogyasztanak is, és velem együtt nem értik, hogy a házilag készített egy adag kolbászért (10 deka) miért kérnek 9 forinton Ami­kor a legfinomabb és legdrágább Csabai- vagy Gyulai- kolbásznak az ára 6,30 forint közfogyasztási áron bár­melyik boltban. Vagy a Szabadság-étteremben Szakszó,rdon. A büfÍr­ben ki van téve kocsonya, 1 tányér 7JO-es áron. Ugyan ez a kocsonya Budapesten, és hozzáteszem ízletesebben elkészítve a Sztálin-út és a Bajcsy Zsilinszki-út sarkán levő Hcdász-étteremben 1,60-én van a kirakatban. Nem hiszem, hogy Szekszárdon drágább legyen a disznóhús, mint Pesten. Vagy itt magasabb legyen a regie, mint hitt Vannak még furcsább dolgok is. Egyik este be­megyek a Szabadság-étterembe> kérek valami ennivalót. Azt mondtam, — mindegy elvtárs, hogy mit hoz, csak hozzon, mert éhes vagyok. Sertéssültet kaptam krumpli­val. Elfogyasztottam. Fizetek. 15,30-at számolnak érte, amikor az étlapra nézek, az étlapon 12,10 van feltün­tetve, (sertéssült rizzsel) rizs köret 2,50 forint, a krumpli köret pedig 1 forintot tesz ki, és ahelyett, hogy 1,50-el kevesebbet számolnának, mivel Icrttmplival hozták, 3,20- al többet fizettetnek velem. A kiszolgáló elvtárs arra hivatkozott, hogy a kalkuláció csinálja az árakat, és ki­szaladt a konyhára, hozott még egy 8 dekányi sertés­húst. Meglepődtem, tehát szót emeltem: most be akarják tömni a számat?! Ez azt bizonyítja, hogy valami nincs rendben, hogyan tudják az elődeimnek visszaadni a ki­fizetett, de ki nem, szolgált húsdarabokat. Erre szeret, nék választ kapni, a vendéglátóipar dolgozóitól! UAC'L ISTVÁN Budapest, XIV., Kerékgyártója. 2., III. 7. Válasz a dolgozók leveleire Több dolgozó keresi fel szerkesztőségünket levelé­vel, melyben tájékoztatást leérnek különböző problémá­ikra. Szerkesztőségünk a beérkező panaszokat, pro­blémákat az aie-ékes helyeken megérdeMődte, így pontos választ is tud adni több kérdésre: • Hunyás János, a pincehelyi gépállomás egyik bri­gádvezetője azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy mi az oka a Nagyszékely, Ozora és a Simontarnyai autó- buszjáratok sorozatos elmaradásának. Értesülésünk sze­rint ennek oka az, hogy a beállottá téli időjárás alatt nagyobb mennyiségben történnek, motor- vagy gépi hibák az autóbuszoknál, s ezeket ilyenkor ki kel vonni a forgalomból. A MA VAUT ígéretet tett arra, hogy a következő időkben azon lesz, hogy a hibákat azonnal kijavítsa, s ezen keresztül biztosítsa a zavartalan for­galmat az utasok számára. * Rózsa Lajos felsőnánai tszcs kovács azt kérdezi tő­lünk, hogy miért nem lehet kapni zsíros bödönöket a községben akkor, amikor többször olvasta már a Tol­nai Naplóban, hogy a Bonyhádi Zamáncgyár terven felül is gyárt zsírosbödönöket. A megyei tanács illeté­kes osztályán a következő választ adták: „Azért nem kaphatók több helyen zsírosbödönök, mert a nagyke­reskedelmi vállalatok tervszerű tienül osztják el az áru­kat, s emiatt több tolnamegyei községben fordulnak elő ezen a téren hiányosságok. A Megyei Tanács illetékes osztálya ígéretet tett arra, hogy az ügyet rövid időn belül kivizsgálja, és figyelmezteti a nagykereskedelmi vállalatokat, hogy a jövőben tervszerűbb áruelosztást végezzenek." 1200 munkavéile'mi fe'előst képeznek ki a KíSZ-ek részére Már régóta gondot okozott a KTSZ-ekf vezetőinek, hogyan lehetne a sok balesetet megszüntetni, melyek munka közben adódnak elő. Sole esetben maguk a dol­gozók is kérték, hogy indítsanak be egy olyan tan-folya­mot, ahol elsajátíthatják, hogyan lehet elkerülni a bal­eseteket. A kéréseket meghallgatta a Kisipari Szövet­kezetek Kölcsönös Biztosító Intézete, s januárban tan­folyamot szervezett, ahol a munkavédelmi felelősöket szakszerű balesetelhárítási oktatásban részesítik. A fő­városban és a vidéki városokban félév alatt 20 tanfo­lyamon 1200 szövetkezeti tagot oktatnak ki. Megyénk­ben minden KTSZ-ből egy, vagy két főt küldenek erre a tanfolyamra és így mintegy 40—50 fő tanulja meg a munkavédelemmel kapcsolatos tudnivalókat. Ez a tanfolyam nagy segítséget nyújt a KTSZek részére^ mert ha a hallgatok visszatérnek munkahelyükre, szak­szerűen kioktatják majd dolgozó társaikat. Amíg egy mozdony elindul ••• A forgalmi szolgálattevő feleme­li az indító-tárcsát, a mozdonyveze­tő egy karmozdulatot végez és máris indulunk. Mindez nagyon egyszerű­nek tűnik az utas szemében. De gondolunk-e arra, hogy mi minden történik addig, amíg az állomásról elindul a vonat? Erről érdeklődtünk a bátaszéki fűtőházban. Megtudtuk, hogy a moz­donyvezető legalább már két órával az indulás előtt jelentkezik szolgá. latételre a mozdony felvigyázónál. A mozdonyfelvigyázó csak akkor engedi útra a mozdonyvezetőt, ha meggyőződött arról, hogy a moz­donyvezető kellően kipihente az előző szolgálói fáradalmait és józan. Szükség van erre, hiszen a moz­donyvezető emberek életéért, ko. ntoly értékekért felel. Mi történik a következő hét órá­ban? A mozdonyvezető gondosan megvizsgálja a mozdony kazánját, a gépezetet, a gőzfűtési vezetékeket és nem utolsó sorban a fékberende­zést. Közben a fűtő lekeni, megola­jozza a forgó-mozgó részeket. Egy­szóval ez alatt az idő alatt kerül a mozdony olyan állapotba, hogy nyugodtan el lehessen vele indulni. A kellő felkészülés után a tnoz­donyvezelö jelentkezik a fűtőházi kijárati őrhelynél. Innen jelentik a forgalmi hivatalnak, hogy a moz­dony útrakészen áll. A forgalmi hi­vatal erre leküldi emberét, akinek kíséretében ráengedik a mozdonyt a szerelvényre. A vonat azonban még mindig nem indulhat. A mozdonyvezető, a kocsi­vizsgáló és a vonatvezető most is­mét megvizsgálja a szerelvényt. Kü­lönösen nagy gondot fordí'anak ar­ra, hogy a fékek jól működjenek. Ha mindent rendben találtai:, csak akkor indulhat ki a vonat az állo­másról. Most, a kemény téli időben, kü­lönösen hősies munkát végeznek a vasutasok, hogy leküzdjék a feltor­nyosuló nehézségeket, biztosítsák tőlük telhetőén a forgalmat, az uta­sok és a küldemények szállítását. A bátaszéki fűtőházban dolgozók a nagy havazás idején úgy igyekez­tek jó munkát végezni a téli forga­lom sikeres lebonyolításáért, hogy éjjel-nappal több órán keresztül tisz lógatták a szerelő és a csillevágá­nyokat, hogy a mozdonyok szénnel való kiszerelését el lehessen végez, ni. A lakatos műhely dolgozói — köztük a fiatalok is — a mozdony- javítási munkák meggyorsításával harcoltak. de harcolnak ezután is a téli forgalom sikeréért. A vonatok menetrendszerinti köz­lekedésében nagy szerepük van a mozdonyvezetőknek, a fűtőknek. Ál­dozatos helytállásukra, szakmai tu­dásukra nagy szükség van. Serfőző Béla mozdonyvezető és Boros János fűtő a rossz közlekedési viszonyok ellenére is legtöbb esetben ponto­san közlekednek. Ugyancsak példa­mutatóan vezetik a reájuk bízott szerelvényt Papp Ferenc és Borsi János, Csecs Mihály és Bcda József, Ferenc János és Kővági Mátyás l., de ezenkívül lehetne még felsorolni neveket, akik valamennyien meg­tesznek mindent azért, hogy ponto­san. zavartalanul haladjon a szerel, vény rendeltetési helyére. Vasu'as dolgozóink, akik a téli időszakban a kemény hideggel, hó­viharokkal dacolva végzik feladatu­kat és biztosítják az ország vérke­ringését, méltán érdemlik ki a dol­gozó társaik megbecsülését, A vas­utas dolgozók most, a III. pártkon­gresszusra való készülődés alkalmá­val egymásután tesznek ígéretet ar­ra, hogy a jövőben is mindent el­követnek azért, hogy megküzdjenek a nehézségekkel, sikeresen oldják meg a vasút nagy feladatát. jjihény Jó tanács Ma még fázósan bajunk be jo meleg télikabéiunkba. de a divatter­vezők már a tavaszban járnak. Készülnek a szebbnél-szebb tavaszi, nyári újdonságok. Ezekből mutatunk be most néhányat. Fekete, vagy sötétkék szövetni ha felfrissítéséhez szép az első szá­mú modellünkön bemutatott újvona lú fehér piké gallér. Második számú modellünk rozsdabarna szövetrulia, almazöld sál, zsebbéléssel, vagy ga­lambszürke szövetruha sötétkék dí szí tűssel. A fenti két mellény készülhet düftinből, bársonyból, vagy a sző- vetszoknya anyagából. Mindkét fazon nagyon karcsúsít, tehát az erő­sebb nők, akik eddig nem szívesen viseltek szoknyát blúzzal, a tavaszi divat nékik is lehetővé tette e kedves, praktikus viseletéi. A fenti modellünk közül az első készülhet fehér zsorzsett anyagból. A betét lehet tüll vagy selyem csipke. A másik modell készülhet egy­színű szövetből, de nagyon csinos, s divatos a csíkos blúz is, csak arra kell vigyázni, hogy erősebb nők feltétlen hosszába csíkos anyagot ve­gyenek hozzá. Jő, ha a háziasszony tudja... ... hogy a friss tojást úgy ismer­jük meg, hogy egy üveg vízbe téve a víz fenekére száll, az állott tojás pedig a víz tetején marad. . . . hogy az avas zsírt egy nagy edénybe tett bő vízben mossuk ki. Minden liter vízhez egy deka szó­dabikarbónát és egy kilogramm* zsírt számítsunk. Felforraljuk és a felfor­ralás után az egészet jól összekever­jük, kihűtjük és hagyj-uk megfagyni, aztán leszedjük a vízről a zaírt* amely addigra elveszítette avas sza­gát és ízét. s . . hogy gyümölcs- és bőrfoltot szalvétákból, abroszokból, konyharu­hákból kéngőzzel igen könnyen el­távolíthatjuk. Úgy, -hogy egy meg­gyújtott kénlapocska fölé tartjuk a hideg vzíbe mártott ruhadarabpt, majd melegvízben kiöblítjük és a szokásos módon kimossuk. . . . hogy a kötött ruhadarabokat langyos vízben feloldott szappanpe- helyben mossuk. Ügyeljünk arra, hogy a mosó- és öblítővíz hőmérsék­lete egyforma legyem, mert igy el­kerülhetjük, hogy a ruha összeugor- jon. A kimosott ruhát törölközőre fektetve szárítjuk. * i i hogy a törött tojáshéjat is fel tehet használni Apróra megtörve keverjük a baromfi eleségébe, s et­től jó keményhéjú tojást tojnak tyúkjaink, kiscsibéi pedig erőscson- tozatúak lesznek a mésztartalmú to­jáshéjtól. » i . hogy nemcsak a fehér kenyér* maradékot lehet felhasználni, ha* nem a barnát is. A bamatoenyér megszáradt maradékát „ropogósának használhatjuk fel. A megszárftott ke­nyérhulladékot leforrázzuk, s ami­kor megduzzad, jó puha, kinyomkod­juk belőle a vizet , s megdaráljuk. Egy egész tojást keverünk bele é» egy jó nagy fej zsíron párolt vörös­hagymát és egy apróra vágott gerezd fokhagymát ízlés szerint megsózzuk, s morzsába meghempergetve forró olajban megsütjük. Főzelékhez ki* tűnő feltét

Next

/
Oldalképek
Tartalom