Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-31 / 26. szám

N A P t O 1954 JANttAR SU. Egy falevél történéle (l’ollacsek Katalin) Égj' Ids falevél, amíg fönt iljt a fa legmaga­sabb'égén, azon tűnő­dött. miért nem repül­het úgy, mint .a mada­rak. vagy mint a pil­langók és az égen vi­torlázó ' fehér felhők. Níigyon irigyelte őket. Meg is kérdette egy madárkától, akivel jó barátságban volt: — Meddig kell ne­kem még itthon ül­nöm? Szeretnék már egy kis változatosságot — Mindennek eljön az ideje, csak ki kell várai — csicsergett a madárka és tovább.re­pült. Az.án elérkezett az ősz S- . vetkőzni kezd­tek a fák. Szomorúan csicsergett a madárka: — Beteljesült, amit kívántál... A falevél csodálko­zol1 miért szomorkodik ezen a madárka és le- véltestvérei miért bú­sulnak: - hogy el kell hagyni helyüket. Az ő arca piros volt az örömtől, az izgatott­ságtól,. amikor eper- grt.t és elkap.a a szél, s hajrá-hopp -.^.„tt, £u tott. repült, csak úgy zizegett, ■ zörgött örömé ben. aztán -.áncra per­dült. keringett, lebe­st tt, ahogy nyáron a 'HRgúktfW látta. — Örömére sok-sok levél térin ,'kadt és boldog volt, hogy beszélhetett velük. Most szabadok va­gyunk, táncolhatunk, repülhetünk találkozha tunk végre egymással. Megismerhetjük mind­azt, amit eddig csak a ' magasból csodáltunk! Most oda repülünk, ahová akarunk, úgy, mint a madarak s mi­előtt végleg megpihen­nénk, megismerjük a világot! örvendjetek, vigadjatok, ez az iga­zi élet. eleget ültünk egy helyen. — így bíz falta társait a falevél, míg a szél karján tán­colt. Forogtak, perdül­tök. versenyt futottak, zizegve énekel ek az ősz dalát. A vidám falevél meg látogatta a virágokat is, az egyszerű őszi ró­zsákat és pompás kri­zantémokat. találkozott sok-sok bogárkával, örömmel üdvözölte, s hívta őket is világot látni. —. Mi már elfárad­tunk, eleget láttunk a világból — mondták a .bogárkák s elbújtak a földben. — Nekem sohasem lesz elég — gondolta a pirosruhájú falevél Újra futásnak eredt, meg sem állt a fogyóig melynek se vége, se hossza nem veit- Pana szos zümmögést hallott a folyó felett. Egy mé­hecske kapálódzott a vízben. Gyorsan oda­repült. hátára vette a méhecskét, de rémül-, ten érezte, hogy nem tud. újra felrepülni A vfz rabja lett. — Mi lesz velünk? — sóhajtozott a fale­vél. — Jó tettért jót várj — vigasztalta a mé­hecske. — Ha megszá­radnak a szárnyaim, elrepülök, s hozok ne­ked segítséget. Amint így tanakod­tak egy fecske repült el cikkázva felettük, néha magasan, majd hirtelen lefelé bukott. Búcsúzikodott, útraké­szült másik hazájába. Ahogy észrevette a hullámokkal küszködő falevelet, - felkapta a csőrébe és a méhecské vei együtt kitette a pai-tra. Meg sem kö­szönhették jóságát, oly gyorsan továbbrepüit. A méhecske hazare­pült, hogy végleg ki­pihenje fáradalmait, a falevél meg vándorolt tovább. Közben hidegre for­dult az idő. A falevél piros arca megsápadt, de azért még táncra kerekedett, ha nem is olyan vígan, mint az­előtt. ­Egy bokor alatt ibo­lyalevélkék fagyoskod­Safc • vágyakozva né* tek a keringő falevélre — Ö, nincsen senki, aki megvédjen benniin két a kegyetlen fagy­tól, soká jön még tél­apó, hogy betakargas­son fehér palástjával. A falevél megsajnál­ta őket, odarepült, ma gához ölelte didergő levéltestvérkéit, melen gelte őket A szél dalára min­dig útra készült, de az ibolyalevélkék olyan szépen susogtak a ta­vaszról, hogy nem volt szive otthagyni őket. Így egymást átölelve aludták át a telet Amikanra kitavaszo­dott, kibújtak a lila ibolyák és illatozva kö szőntgették őt. Uira útnak akart indulni a falevél, de fáradt volt. A fákon, bokrokon új zöld levélkék bújtak elő, s azok már nem ismerték meg őt, hiába mosolygott feléjük. Egy erős tavaszi zá­por után összezsugoro­dott, széttöredezett az öreg falevél, i elve­gyült a földdel, hogy új erőt vigyenek belő le a fák, bokrok az előbújó zöld levelekbe. Nagy Imre elvtárs mondta az országgyű és ülésén ÚTTÖRŐ HÍRADÓ — A tamási pajtások áijék, hogy jó munkát vé­gezni, komoly eredményeket elérni csak fegyelmezett­séggel lehet. Éppen ezért f etelósségrevon ják a rend­bontókat, a fegyelemsértőket. Ugyancsak a hetedik osztályban történt, hogy az egyik pajtás megsértette az osztály fegyelmét, társai büntetésből egy hétig nem álltak vele szóba. A módszer bevált. Azóta a .kiközö­sített“' pajtást ismét maguk közé fogadták, mert nem­csak, hogy ígéretet tett arra, hogy ezután fegyelme­zetten viselkedik, hanem be is bizonyította, hogy ígé­retét komolyan veszi. * —- Báta&páti kis község, a* általános iskola felső tagozatában még 20 tanuló sincs, de a 14 úttörővel rendszeresen foglalkozik a tanítónő. A tanulás mellett kultúrmunkát is végeznek. Már most gondoltak a soronkö vetkező ünnepéül/Íme és verseket! énekeket, táncokat tanulnak, hogy előre alaposan felkészüljenek, mert sajnos a községben semmiféle kulturális élet nincs, csak a úttörők munkájára lehet számítani. Dicséret illeti a bátaapáti pajtásokat, s vezetőjüket a valóban komoly munkáért. Pályázati felhívás Lapunk január 23-i számában közöltük a Megyei Tanács pályázati felhívását a mezőgazdasági szakem­berek részére. Pályázhatnak mindazok a mezőgazda- sági szakemberek, akiknek mezőgazdasági szakképzett­ségükről bizonyítvány (oklevél) van. Pályázni lehet termelőszövetkezetekben és községi tanácsokhoz agro- nómusnak. A pályázatok beküldése tovább folyik és előreláthatólag február 15-ig tart. Közöljük olvasóink­kal. hogy a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának a szakemberek részéire hirdetett pályázati felhívását lapunk február 2-i számában teljes terjedelmében újra közöljük. Keresztrejtvényünk hosszá sora Nagy Imre elvtárs parlamenti beszédének egy részletét tartalmazza. Beküldési határidő: február 6. Beküldendő a vízszintes 1, megfejtése 5 pont. A függőleges 10. és 12, helyes megfejtése újabb 1—1 pon­tot jelent. . Vízszintes: 1. Részlet Nagy Imre elvtárs parlamenti beszédéből. 8. Ókori hangszer. 9. Meggyőződés. 10. Összekevert szöveg. 11. Vízinövény. 13. Zöme, össze­keverve. 14. Meg akar győzni. 16. Élet. 17. Polgár László 18. Varróeszköz. 19. Orvosok neve előtt áll 20. Cipész szerszám. 21. Nem azon. 22. Hamisított. 23. Földet mű­vel. 24. LK. 25. Vonat szállítja őket. 27. A beszéd része. 29. Kettőzve bányaváros. 30. Kellemetlenkedik, . felesleges ékezettel 32. Fém. 33. Nem romlik meg 34. Személyes névmás. 35. NL. 36. Tág. 37.Csukott. 39 YI. 40. Zamat, 41. Gyakori török név. 43. Darabokra szag­gatta. 45. Köteg. 47. Büffé, de az első betűje lemaradt. 49. Távirati ő. 50. Nyakék. 51. LKM. Függőleges: 2. Férfi név. 3. Világhírű magyar zene­szerző. 4. Mezei állat. 5. Kettőzve egy Zóla regény cí­me. 6. Nedvesség. 7. Létezik. 10. Az állattenyésztésben rendkívül fontos ennek bevezetése. 11. Nemzet. 12. A kormányprogramm megjelenése után hajtották végre. 15. Női név. 17. Kis folyó. 20. Képmutató. 22. Egymás melletti magánhangzók. 23. Kőzet. 26. Tananyag. 28. URL. 31. Azonos a vízszintes 22-vel. 34. A kör egyet­len pontján áthaladó egyenes. 36. Van valamije. 38. Szakái és néy is van ilyen. 42. Nem megy az üzlet. 44. A vízszintes 36 fordítottja. 46. YIN. 47. Kettős betű. 49. Az okozatta] kapcsolatos. TANÁCSNÁL . jiOOpoooaoo ^ !i Mao ' At elkotmSny * t,'hfcn«k » U*M « iövelséfel kfcídenek: "*P*’f •gnpnrndiak, no de mim. oi#cj I I». kol wdjoQ JJ laUmainy ? ’ i—.,o«:r /v _f ^___> — A kot ktffttl »iiirnyü tűmé« lénfered. várja, amint a vi* csepp, cscop c«epered sakkoznak, >«gv énekelik híjni!!. -1^* «JnéMio. kogy folyik, nyogy .te) Utyth. Falu régén ngj élt egykor, taint a rétag. Mzegenybáxba jut u drag, ha ««géay. Ax otthonban ma mindenki gondtalan így élnek itt ac •üregek boldogan. Stiiit a étét, nergeli a k*ná*Fgjrári delgo^A most dldsrag, da 4* hürtÄe a resxénjitég arftrája, hoftj a tilt Ttthi Klnp Ferenc a horgászelnök. Ezért nincs ki uh él‘t, Sír fi poty.k'i. ..Rcíőlem csnk KI up ne főz ebédet Iáét hét múlva a liánra: Tamásiban! 7 D* a gyári vupl&Zibtft a vidám Unna hangzik délejfitl 4«. Aü^iin, KQrbc jár a sok gyerek és dalba kap : Xailók alatt kta ládáim. sm$i&£\nah .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom