Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-02 / 282. szám

TQLMM Vnle ppoirrlfím eonfdtnrmn A MAI SZAMBÁN: A világsajtó a négy hatalom külügyminisztereinek ta­nácskozásáról (2. o.) — „Volt-e a hercegnek feje?" (2. o.) — A szekszárdi járás pártoktatásáról (3. o.) — Díszelőadás keretében nyílt meg a korszerűsített szek­szárdi hiozi (3. o.) — Egy játékboltban... (3. o.) — Mi újság Faddoo? (4 o.) — Ez év decemberében, kell meg­fizetni a kötelező tűz- és jégbiztosítás 1954. évi díját (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT5ÄGA'NAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM ARA 50 FILLER SZERDA, 1953. DECEMBER 2 A társadalmi tulajdon megőrzése kötelesség A kapitalista társadalomban tör­vényszerű, hogy a termelőeszkö­zök magántulajdonban vannak. Ezáltal a tőkésnek korlátlan le­hetősége van a dolgozók kizsák­mányolására. Ez a szocializmus­ban alapvetően megváltozik. A termelőeszközök társadalmi tulaj­donban vannak, vagy más szóval: a dolgozó nép tulajdonában. Ebből következik, hogy a dolgozók ér­dekelve vannak termelőeszközeik megbecsülésében. Érdekelve van­nak, mégpedig azért, mert ha nem vigyáznak termelőeszközeikre, nem tudnak résztvenni a terme­lésben. Ebből pedig elsősorban magának a dolgozónak keletkezik kára. Kevesebb a fizetése, keve­sebb jut maga és családja élet- színvonalának emelésére. Ha közelebbről megvizsgáljuk, hogy néz ez ki megyénk mező- gazdasági szocialista szektoraiban, akkor azt kell megállapítani, hogy bizony még ezen a téren nagyon sok a tennivaló. Az tagadhatat­lan, hogy az előző évekhez viszo­nyítva sokat javult a dolgozók társadalmi tulajdonhoz való vi­szonya. Ma már ritkábban lehet olyan jelenségekkel találkozni, hogy hanyagság és nemtörődömség miatt egész télen a határban sza­naszét hevernek az ekék, boro­nák, vagy egyéb más munkaesz­közök, gazdasági felszerelések. A rácegresi állami gazdaságban pél­dául a dolgozók legtöbbje úgy vi­gyáz a társadalmi tulajdonra, mint a két szemére. Ez abban mutat­kozik meg, hogy a munka befe­jeztével átvizsgálják a dolgozók szerszámaikat és azt szépen el­raktározzák. Andi József, a szed- resi gépállomás traktorosa el­mondotta, hogy traktorára, mely- lyel dolgozik, úgy vigyáz, mint a sajátjára. Ha nem vigyázna, ak­kor nem tudná ellátni feladatát, kevesebbet keresne. Természetes, az a tény, hogy ilyenkor decem­berben már fagyok vannak, s ha a traktoros a munka befejeztével nem ereszti ki a hűtőből a vizet, az megfagy, nehezen indul más­nap a motor és könnyen bekövet­kezhet a hengerfej repedés. Mi ez, ha nem a társadalmi tulaj­don hanyag kezelése? Persze ilyen esetben aztán előfordul, hogy így a tralctor órákat, napokat, sőt heteket esik ki a termelésből. Megyénk mezőgazdasági szocia­lista szektoraiban a dolgozóknak, de különösen a vezetőknek még nagyon sok tennivalójuk van a társadalmi tulajdonhoz való vi­szony megjavításában. Az a tény, hogy egyes szektorokban a dol­gozók, de legtöbbször a vezetők sem törődnek a társadalmi tu­lajdonnal, ma is fennáll. A pin­cehelyi gépállomásnak még szep­tember végefelé is a tolnanémedi Meggyőződés termelőszövetkezet udvarában szanaszét voltak a csép lőgép tartozékai. Pedig annyi erővel, amennyivel a cséplőgépet hazavitték, a tartozékait is elvi- hették volna. Hogy mennyire ösz- szefügg a társadalmi tulajdon iga­zi megbecsülése és a dolgozók ké­nyelmes munkaviszonya, azt csak az nem látja, akinek nincs sze­me. A szedresi gépállomás veze­tői és dolgozói gyakran panasz­kodnak arról, hogy a traktoris­táknak — ha a falutól távol dol­goznak — nincs megfelelő pihe­nőjük. Ez igaz. De arról nem igen beszélnek a gépállomáson, hogy azért nincs minden traktorosnak pihenő kocsija, mert tavaly télen kint hagyták őket. Egy részét el­vesztették, no meg az időjárás vi­szontagságai között tönkre men­tek. Ha ez nem így történt vol­na, akkor a szedresi gépállomá­son sem kellene arról panaszkod­ni, hogy nincsenek hálókocsik, a traktoristák munkakörülményei nem kielégítőek. Pártunk Központi Vezetősége júniusi határozatának, azt köve­tően a kormány programmjának, majd a Központi Vezetőség októ­beri határozatának maradék nél­küli végrehajtása megyénk me­zőgazdasági szocialista szektorai­nak dolgozóit is megnövekedett feladatok elé állítja. Az új sza­kaszban, új módon kell gazdál­kodni, mégpedig olymódon, hogy az eddiginél gyorsabb ütemben növekedjenek a mezőgazdasági terméshozamok. Hogy új szakasz­ban vagyunk és új módon kell gazdálkodni, ezt megyénk szocia­lista szektoraiban is elismerik, vagy legalábbis kezdik elismerni. Ezzel egyidejűleg azonban azt is el kell, hogy ismerjék: feltétlen meg kell javítani a társadalmi tulajdonhoz való viszonyt. Erre jelen pillanatban olyan szükség van, mint vaknak a látásra. El­képzelhető-e jó munkaeszköz nél­kül jól dolgozni? Természetesen nem. Márpedig olyan aratógép­pel, amelynek a kaszáját egész télen a hó lepte, nem igen lehet aratni. A hőgyészi gépállomás aratógépeinek pedig tavaly té­len ez volt a sorsa. Mikor az aratási szemlére készült a gépál­lomás, Molnár elvtársat, a gépál­lomás mechanikusát akkor érte­sítették a traktoros brigádvezetők, hogy a diósberényi termelőszö­vetkezetekben is vannak még ara­tógép-kaszák. Elképzelhető jó munkaviszony abban az esetben, ha nincs megfelelő munkakörül­mény? Természetesen nem. Már­pedig a biritói állami gazdaság­ban ilyen is előfordul. Ha a dolgo­zók az üfemi konyhán akarnak ebédelni, otthonról kell kanalat hozniok, mert amit annak idején a vezetőség beszerzett, egyesek ellopták, vagy összetörték. Ilyen alapon aztán, ha valamelyik dol­gozó otthonfelejti kanalát, leg­rosszabb esetben nem ebédel. — Ezek látszólag olyan csekélysé­gek, hogy azt hinné az ember, szóra sem érdemes. De mennyire, hogy érdemes ezekről beszélni, sőt egyes dolgozók társadalmi tu­lajdonhoz való viszonya paran- csolólag megköveteli: minden ve­zetőnek és minden dolgozónál* úgy kell vigyázni a társadalmi tulaj­donra, mint a két szemére. An­nál is inkább, mert az a népé: azért minden időben felelősseg­gel tartozik az egész magyar dől-, gozó népnek. HÍREK A MEGYÉBŐL Fürdő és öltöző épül a Mázai Téglagyárban A Mázai Téglagyárban eddig nem volt sem öltö­ző, sem fürdő a dolgozók részére. Többször panasz­kodtak, hogy munka után nem tudnak megmosdani. A gyár vezetősége úgy ha­tározott, hogy a gyár be­ruházási összegéből építe­nek a munkások részére fürdőt és öltözőt. Az épít­kezést már október első felében meg is kezdték, előreláthatólag 1954. má­jus 31-re kész lesz. Tel­jesül a téglagyári munká­sok kívánsága, mert most már munka után meg tudnak fürödni. Uj férfidivatára üzlet nyílt Szekszárdon A tolnamegyei Nép- boltközpont pénteken új férfidivatáru üzletet nyi­tott Szekszárdon. Az új üzletben .közel félmillió forint értékű divatáru és kiegészítő ruházati cikkek­ben válogathatnak a dol­gozók. A megnyitás első óráiban már közel 4 ezer forintos áruforgalmat bo­nyolítottak le. Ezzel az új üzlettel 154- re emelkedett Tolna me­gye Népbolt-hálózata. (M. T. I.) Hegedűs Sándor és váltótársa, Horváth Mihály 1621 normálholdat teljesítettek Az alsóleperdi állami gazdaság traktorosai még a gazdasági év elején pá- rosverseny-szerződést kö­töttek. A versenyen belül azt tűzték maguk elé fő célul, hogy ki teljesíti ha­táridő előtt terveit és ki végez legjobb minőségi munkát. Hegedűs Sándor és vá I itársa Horváth Mihály már a tavasszal megszerezte az első he­lyet s azóta következete­sen tartja is. A két trak­torista egész évben két műszakban dolgozott — s dolgozik ma is. Normáju­kat 2—3 normálholddal rendszeresen túlteljesítik. Legutolsó értékelés sze­rint 1621 normálhold ta­lajmunkát végeztek el s ezzel a teljesítménnyel az állami gazdaság traktoro­sainak versenyében első, az egész ország állami gazdaságainak traktorosai közt folyó versenyben pe- dik másodikak. A Téglagyári Egyesülés legutóbbi dekáderedménye 104‘4 százalék A Tolnamegyei Tégla­gyári Egyesülés legutóbbi dekáderedménye 104.4 százalék. Az Egyesülés havi készáru tervét a má­sodik dekád végéig 119 százalékra teljesítette, eh­hez legjobban hozzájárult a dombóvári I. számú és a hőgyészi üzem, 119.8 illetve 118.2 százalékkal. A dombóvári I. számú üzem jó eredménye mel­lett meg kell említeni azt, nogy az üzem dolgozói a .ívár egész terültén pél­dás rendet teremtettek. A mázai gyárnál Jenei Ti­bor gépész vezetésével a gyári dolgozók a télt meg­előző karbantartási mun­kálatoknál a szétszórt tör­meléket eltakarították, ez­által biztosítják a jövőévi zavartalan nyersgyártás megindulását Kalaznón a tanácstagok példamutatását követik a dolgozd parasztok Szorgalmas emberek lakják Kalaznó községet. A falu dolgozó parasztsága az elmúlt évben is elsők kö­zött teljesítette beadási kötelezettségét s jó hírnevet szereztek községüknek. A kalaznói gazdák féltve őr­zik falujuk becsületét s ezévben is kitettek magukért. Kenyérgabona és kapás beadási kötelezettségüket 1(>0 százalékon felül teljesítették, de nem akarnak lema­radni az állati termékek vonalán sem: szarvasmarha előirányzatukból néhány százalék van vissza, s ered­ményes a tojásbegyüjtés is. A héten három mázsa tojást vittek be a begyűjtő helyre. Nálunk a jó eredmény titka abban van — mond­ja Balázs Jánosné, a községi VB titkára, — hogy 21 tanácstagunkat szeretik a községben, elsőnek tettek eleget beadásunknak, s házról házra járva elbeszél­getnek a gazdákkal. Kalaznón egyedül a sertésnél mutatkozik lema­radás, s a héten a tanácstagok ennek a begyűjtését szorgalmazzák. A gazdákkal megbeszélve ütemtervet készítettek a sertésbeadásra, s az eddigi számítások azt mutatják, hogy december második felében a község mindenből 100 százalékra teljesíti beadási előirányza­tát, mert a még hátralévő 80 mázsa beadásra 109 ser­tés hízik. (MTI) A bonyhádiak megelőzték versenytársukat Bonyhád és Zomba község dolgozó parasztsága évek óta versenyben végzi a mezőgazdasági munká­kat. Az őszi mezőgazdasági munkák kezdetén a két község dolgozó parasztjai felújították versenyüket. A versenyt legutóbb Bonyhádon értékelték. Az értékelő bizottságba Bonyhád részéről Palkó István VB-elnök, lllicz Jenő elnökhelyettes, Zomba község részéről pe­dig Galambos Árpád VB-elnök és Ujváry Gyula dol­gozó paraszt. A bonyhádi határt ;szpmlélye a bizott­ság megállapította, hogy a bonyhádi dolgozó parasz­tok szerezték meg az első helyet a zombai versenytár­sukkal szemben. Bonyhád dolgozó parasztsága vetéstervét 100 szá­zalékban, napraforgószár betakarítását 100 százalék­ban, és a kukorícaszár betakarítását 98 százalékban teljesítette. Bonyhád dolgozó parasztsága azonban az elért eredményeken nem pihen meg, hanem arra törekszik, hogy az őszi mélyszántás és a trégyázási' tervek tel­jesítésénél, is jobb eredményt tudjon felmutatni, mint versenytársa. A versenyben pár százalékkal lemarad­tak a mindig élenjáró zombai dolgozó parasztok. Bá;r ez a lemaradás nem veszélyes, jól szervezett munká­val rövid időn belül újra elérhetik a zombai doIgozo parasztok, hogy megelőzzék versenytársukat. Egymást se5 tik a b^tai dolgozd parasztok Azt szokták mondani: „A májusi esőnek minden cseppje aranyat ér.4' De cppenúgy aranyat ér az őszi mélyszántás is, hiszen képessé teszi a talajt arra, hogy még az ősszel és a télen annyi csapadékot tárolhas­son, amennyi nálunk általában májusban öntözi a föl­det. Mélyszántásra az idén különösen nagy szükség van. hiszen az ősz nagyon száraz volt. Ezért mindent el kell követni, hogy az ősz végén és a télen lehulló esőt, havat megőrizzük, a talajban tároljuk. A hátai dolgozó parasztok ezt nagyon jó! tudják és nem késle­kednek az őszi mélyszántással sem. A vetéstervek tel­jesítése után a község dolgozó parasztjai fogadalmat tettek arra, hogy mélyszántási tervüket határidőre, il­letve határidő előtt teljesítik. A hátai dolgozó parasz­tok és nem utolsó sorban a termelőszövetkezeti tagok állják szavukat. A 2610 hold mélyszántási tervükből november 25-re 2430 holdat teljesítettek. A még visz- szalévő mélyszántást olyformában végzik el, hogy a község dolgozó parasztjai — akik már végeztek a mun­kákkal — segítségükre sietnek azoknak a dolgozó pa­rasztoknak, akik le vannak maradva. Vizsgára készülnek a jövő művezetői A Tolnai Selyemgyárban befejezéséhez közeledik a művezetőképző tanfolyam. A tanfolyam közel húsz hallgatója szorgalmas munkával sajátítja el elmélet­ben is a gyártástechnológiát, a műszaki számítások bonyolult módszereit és különösen nagy az előrehala­dás a társadalomtudományi ismeretek elsajátítása te­rén. A.hallgatók közül Szabó Anna, Bajza Anna, Leib- hardt Teréz, Tóth István és még jónéhányatn már se­gédművezető beosztásban dolgoznak. Gyakorlatban lé­nyegében ismerik a tennivalókat és most elméletileg is elsajátítják. A hallgatók hetenként kétszer vesznek résat a tanfolyamon, és most különösen nagy akarás­sal, szorgalommal készülnek a vizsgákra, ahol számot keil adniuk képzettségükről. A tanfolyam előadói, az üzem legjobb művezetői, főmérnöke, nagy segítséget nyújtanak a tanulás terén a jövő műszaki káderei­nek. Keppel Ferenc, a döbröközi dolgozó parasztoknak szánt Döbrököz község határá­ban éjjel-nappal szánt a traktor. A helybeli dolgo­zó parasztok közül többen kötöttek szerződést a dal- mandi gépállomással a mélyszántások elvégzésé­re. A dalmandi gépállo­más állja a szvát. A veze­tőség úgy határozott, hogy Döbröközre a gépállomás, s egyben az ország egyik legjobb traktorospárt kül­dik szántani. Keppel Fe­renc és váltótársa Kovács György dolgoznak a döb­röközi dolgozó parasztok­nak. A traktort két mű­szakban üzemeltetik. A gép éves terve 844 nor- málhoid, ezzel szemben a két traktoros-pár novem­ber 25-ig 1312 normálhold talajmunkát végzett el. Ebből Keppel Ferenc 749 normálholdat, Kovács György pedig 563 normál­holdat. Ezzel az eredmény nyel Keppel Ferenc és váltótársa megyénk traktorosai között első, az ország traktorosai között pedig jelenleg harmadik a gépállomások trsktorislái- nak versenyében. Jutalmat kaptak a kiváló selyemhernyótenyésztők Megyénkben számos dől gozó paraszt felismerte a salyamhernyóíen-vésztés jelentőségét. Ismeretes, hogy a selyemhernyó te­nyésztés ideje csak 30 nap, 5 ezalatt az idő alatt szép jövedelemhez jut, aki fog­lalkozik vele. Báli Ferenc magyarkeszi dolgozó pa­raszt is foglalkozott ebben az évben selyemtenyész- téssel. 95.5 kilogramm gu- bót adott át a begyűjtő telepen, ezért 1836 forin­tot kapott. November 25- én a budapesti selyemte­nyésztő vállalatok igazga­tósága dicsérő oklevélben és 300 forint pénzjutalom­ban részesítette. Kiváló eredményt ért el Bán Já­nos madocsai dolgozó pa­raszt is. 54.5 kilogramm gubója után 1.455 forintot kapott. Ezenkívül ő is di­csérő oklevélben és 300 forint pénzjutalomban ré­szesült. Múzeálls emlékké nyilvánították a paksi vízimalmot A paksi I. sz. malom a Malomipari Egyesü'és megbízásából helyreállít egy igen rossz állapotban lévő több, mint 100 éves vízimalmot. A helyreállí­tási munkálatokat már e hónap 16-án meg is kezd­ték s előreláthatólag de­cember 20-ra teljesen el­készülnek vele. Ez a vízi­malom bemutatja a ma­lomipar több, mint 100 éves fejlődését. Ha a vízi­malmok el is tűntek már a Dunáról, de a magyar Duna-szakaszon népi de­mokráciánk gondoskodik arról, hogy nemzeti ha­gyományainkat megőriz­hessük. A paksi vízimal­mot a Múzeumok és Mű­emlékek Országos Bizott­sága muzeális emlékké nyilvánította, éppen ezért kormányunk úgy határo­zott, hogy még ez évben ki kall javítani a paksi vízimalmot. T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom