Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-02 / 282. szám
TQLMM Vnle ppoirrlfím eonfdtnrmn A MAI SZAMBÁN: A világsajtó a négy hatalom külügyminisztereinek tanácskozásáról (2. o.) — „Volt-e a hercegnek feje?" (2. o.) — A szekszárdi járás pártoktatásáról (3. o.) — Díszelőadás keretében nyílt meg a korszerűsített szekszárdi hiozi (3. o.) — Egy játékboltban... (3. o.) — Mi újság Faddoo? (4 o.) — Ez év decemberében, kell megfizetni a kötelező tűz- és jégbiztosítás 1954. évi díját (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT5ÄGA'NAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM ARA 50 FILLER SZERDA, 1953. DECEMBER 2 A társadalmi tulajdon megőrzése kötelesség A kapitalista társadalomban törvényszerű, hogy a termelőeszközök magántulajdonban vannak. Ezáltal a tőkésnek korlátlan lehetősége van a dolgozók kizsákmányolására. Ez a szocializmusban alapvetően megváltozik. A termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak, vagy más szóval: a dolgozó nép tulajdonában. Ebből következik, hogy a dolgozók érdekelve vannak termelőeszközeik megbecsülésében. Érdekelve vannak, mégpedig azért, mert ha nem vigyáznak termelőeszközeikre, nem tudnak résztvenni a termelésben. Ebből pedig elsősorban magának a dolgozónak keletkezik kára. Kevesebb a fizetése, kevesebb jut maga és családja élet- színvonalának emelésére. Ha közelebbről megvizsgáljuk, hogy néz ez ki megyénk mező- gazdasági szocialista szektoraiban, akkor azt kell megállapítani, hogy bizony még ezen a téren nagyon sok a tennivaló. Az tagadhatatlan, hogy az előző évekhez viszonyítva sokat javult a dolgozók társadalmi tulajdonhoz való viszonya. Ma már ritkábban lehet olyan jelenségekkel találkozni, hogy hanyagság és nemtörődömség miatt egész télen a határban szanaszét hevernek az ekék, boronák, vagy egyéb más munkaeszközök, gazdasági felszerelések. A rácegresi állami gazdaságban például a dolgozók legtöbbje úgy vigyáz a társadalmi tulajdonra, mint a két szemére. Ez abban mutatkozik meg, hogy a munka befejeztével átvizsgálják a dolgozók szerszámaikat és azt szépen elraktározzák. Andi József, a szed- resi gépállomás traktorosa elmondotta, hogy traktorára, mely- lyel dolgozik, úgy vigyáz, mint a sajátjára. Ha nem vigyázna, akkor nem tudná ellátni feladatát, kevesebbet keresne. Természetes, az a tény, hogy ilyenkor decemberben már fagyok vannak, s ha a traktoros a munka befejeztével nem ereszti ki a hűtőből a vizet, az megfagy, nehezen indul másnap a motor és könnyen bekövetkezhet a hengerfej repedés. Mi ez, ha nem a társadalmi tulajdon hanyag kezelése? Persze ilyen esetben aztán előfordul, hogy így a tralctor órákat, napokat, sőt heteket esik ki a termelésből. Megyénk mezőgazdasági szocialista szektoraiban a dolgozóknak, de különösen a vezetőknek még nagyon sok tennivalójuk van a társadalmi tulajdonhoz való viszony megjavításában. Az a tény, hogy egyes szektorokban a dolgozók, de legtöbbször a vezetők sem törődnek a társadalmi tulajdonnal, ma is fennáll. A pincehelyi gépállomásnak még szeptember végefelé is a tolnanémedi Meggyőződés termelőszövetkezet udvarában szanaszét voltak a csép lőgép tartozékai. Pedig annyi erővel, amennyivel a cséplőgépet hazavitték, a tartozékait is elvi- hették volna. Hogy mennyire ösz- szefügg a társadalmi tulajdon igazi megbecsülése és a dolgozók kényelmes munkaviszonya, azt csak az nem látja, akinek nincs szeme. A szedresi gépállomás vezetői és dolgozói gyakran panaszkodnak arról, hogy a traktoristáknak — ha a falutól távol dolgoznak — nincs megfelelő pihenőjük. Ez igaz. De arról nem igen beszélnek a gépállomáson, hogy azért nincs minden traktorosnak pihenő kocsija, mert tavaly télen kint hagyták őket. Egy részét elvesztették, no meg az időjárás viszontagságai között tönkre mentek. Ha ez nem így történt volna, akkor a szedresi gépállomáson sem kellene arról panaszkodni, hogy nincsenek hálókocsik, a traktoristák munkakörülményei nem kielégítőek. Pártunk Központi Vezetősége júniusi határozatának, azt követően a kormány programmjának, majd a Központi Vezetőség októberi határozatának maradék nélküli végrehajtása megyénk mezőgazdasági szocialista szektorainak dolgozóit is megnövekedett feladatok elé állítja. Az új szakaszban, új módon kell gazdálkodni, mégpedig olymódon, hogy az eddiginél gyorsabb ütemben növekedjenek a mezőgazdasági terméshozamok. Hogy új szakaszban vagyunk és új módon kell gazdálkodni, ezt megyénk szocialista szektoraiban is elismerik, vagy legalábbis kezdik elismerni. Ezzel egyidejűleg azonban azt is el kell, hogy ismerjék: feltétlen meg kell javítani a társadalmi tulajdonhoz való viszonyt. Erre jelen pillanatban olyan szükség van, mint vaknak a látásra. Elképzelhető-e jó munkaeszköz nélkül jól dolgozni? Természetesen nem. Márpedig olyan aratógéppel, amelynek a kaszáját egész télen a hó lepte, nem igen lehet aratni. A hőgyészi gépállomás aratógépeinek pedig tavaly télen ez volt a sorsa. Mikor az aratási szemlére készült a gépállomás, Molnár elvtársat, a gépállomás mechanikusát akkor értesítették a traktoros brigádvezetők, hogy a diósberényi termelőszövetkezetekben is vannak még aratógép-kaszák. Elképzelhető jó munkaviszony abban az esetben, ha nincs megfelelő munkakörülmény? Természetesen nem. Márpedig a biritói állami gazdaságban ilyen is előfordul. Ha a dolgozók az üfemi konyhán akarnak ebédelni, otthonról kell kanalat hozniok, mert amit annak idején a vezetőség beszerzett, egyesek ellopták, vagy összetörték. Ilyen alapon aztán, ha valamelyik dolgozó otthonfelejti kanalát, legrosszabb esetben nem ebédel. — Ezek látszólag olyan csekélységek, hogy azt hinné az ember, szóra sem érdemes. De mennyire, hogy érdemes ezekről beszélni, sőt egyes dolgozók társadalmi tulajdonhoz való viszonya paran- csolólag megköveteli: minden vezetőnek és minden dolgozónál* úgy kell vigyázni a társadalmi tulajdonra, mint a két szemére. Annál is inkább, mert az a népé: azért minden időben felelősseggel tartozik az egész magyar dől-, gozó népnek. HÍREK A MEGYÉBŐL Fürdő és öltöző épül a Mázai Téglagyárban A Mázai Téglagyárban eddig nem volt sem öltöző, sem fürdő a dolgozók részére. Többször panaszkodtak, hogy munka után nem tudnak megmosdani. A gyár vezetősége úgy határozott, hogy a gyár beruházási összegéből építenek a munkások részére fürdőt és öltözőt. Az építkezést már október első felében meg is kezdték, előreláthatólag 1954. május 31-re kész lesz. Teljesül a téglagyári munkások kívánsága, mert most már munka után meg tudnak fürödni. Uj férfidivatára üzlet nyílt Szekszárdon A tolnamegyei Nép- boltközpont pénteken új férfidivatáru üzletet nyitott Szekszárdon. Az új üzletben .közel félmillió forint értékű divatáru és kiegészítő ruházati cikkekben válogathatnak a dolgozók. A megnyitás első óráiban már közel 4 ezer forintos áruforgalmat bonyolítottak le. Ezzel az új üzlettel 154- re emelkedett Tolna megye Népbolt-hálózata. (M. T. I.) Hegedűs Sándor és váltótársa, Horváth Mihály 1621 normálholdat teljesítettek Az alsóleperdi állami gazdaság traktorosai még a gazdasági év elején pá- rosverseny-szerződést kötöttek. A versenyen belül azt tűzték maguk elé fő célul, hogy ki teljesíti határidő előtt terveit és ki végez legjobb minőségi munkát. Hegedűs Sándor és vá I itársa Horváth Mihály már a tavasszal megszerezte az első helyet s azóta következetesen tartja is. A két traktorista egész évben két műszakban dolgozott — s dolgozik ma is. Normájukat 2—3 normálholddal rendszeresen túlteljesítik. Legutolsó értékelés szerint 1621 normálhold talajmunkát végeztek el s ezzel a teljesítménnyel az állami gazdaság traktorosainak versenyében első, az egész ország állami gazdaságainak traktorosai közt folyó versenyben pe- dik másodikak. A Téglagyári Egyesülés legutóbbi dekáderedménye 104‘4 százalék A Tolnamegyei Téglagyári Egyesülés legutóbbi dekáderedménye 104.4 százalék. Az Egyesülés havi készáru tervét a második dekád végéig 119 százalékra teljesítette, ehhez legjobban hozzájárult a dombóvári I. számú és a hőgyészi üzem, 119.8 illetve 118.2 százalékkal. A dombóvári I. számú üzem jó eredménye mellett meg kell említeni azt, nogy az üzem dolgozói a .ívár egész terültén példás rendet teremtettek. A mázai gyárnál Jenei Tibor gépész vezetésével a gyári dolgozók a télt megelőző karbantartási munkálatoknál a szétszórt törmeléket eltakarították, ezáltal biztosítják a jövőévi zavartalan nyersgyártás megindulását Kalaznón a tanácstagok példamutatását követik a dolgozd parasztok Szorgalmas emberek lakják Kalaznó községet. A falu dolgozó parasztsága az elmúlt évben is elsők között teljesítette beadási kötelezettségét s jó hírnevet szereztek községüknek. A kalaznói gazdák féltve őrzik falujuk becsületét s ezévben is kitettek magukért. Kenyérgabona és kapás beadási kötelezettségüket 1(>0 százalékon felül teljesítették, de nem akarnak lemaradni az állati termékek vonalán sem: szarvasmarha előirányzatukból néhány százalék van vissza, s eredményes a tojásbegyüjtés is. A héten három mázsa tojást vittek be a begyűjtő helyre. Nálunk a jó eredmény titka abban van — mondja Balázs Jánosné, a községi VB titkára, — hogy 21 tanácstagunkat szeretik a községben, elsőnek tettek eleget beadásunknak, s házról házra járva elbeszélgetnek a gazdákkal. Kalaznón egyedül a sertésnél mutatkozik lemaradás, s a héten a tanácstagok ennek a begyűjtését szorgalmazzák. A gazdákkal megbeszélve ütemtervet készítettek a sertésbeadásra, s az eddigi számítások azt mutatják, hogy december második felében a község mindenből 100 százalékra teljesíti beadási előirányzatát, mert a még hátralévő 80 mázsa beadásra 109 sertés hízik. (MTI) A bonyhádiak megelőzték versenytársukat Bonyhád és Zomba község dolgozó parasztsága évek óta versenyben végzi a mezőgazdasági munkákat. Az őszi mezőgazdasági munkák kezdetén a két község dolgozó parasztjai felújították versenyüket. A versenyt legutóbb Bonyhádon értékelték. Az értékelő bizottságba Bonyhád részéről Palkó István VB-elnök, lllicz Jenő elnökhelyettes, Zomba község részéről pedig Galambos Árpád VB-elnök és Ujváry Gyula dolgozó paraszt. A bonyhádi határt ;szpmlélye a bizottság megállapította, hogy a bonyhádi dolgozó parasztok szerezték meg az első helyet a zombai versenytársukkal szemben. Bonyhád dolgozó parasztsága vetéstervét 100 százalékban, napraforgószár betakarítását 100 százalékban, és a kukorícaszár betakarítását 98 százalékban teljesítette. Bonyhád dolgozó parasztsága azonban az elért eredményeken nem pihen meg, hanem arra törekszik, hogy az őszi mélyszántás és a trégyázási' tervek teljesítésénél, is jobb eredményt tudjon felmutatni, mint versenytársa. A versenyben pár százalékkal lemaradtak a mindig élenjáró zombai dolgozó parasztok. Bá;r ez a lemaradás nem veszélyes, jól szervezett munkával rövid időn belül újra elérhetik a zombai doIgozo parasztok, hogy megelőzzék versenytársukat. Egymást se5 tik a b^tai dolgozd parasztok Azt szokták mondani: „A májusi esőnek minden cseppje aranyat ér.4' De cppenúgy aranyat ér az őszi mélyszántás is, hiszen képessé teszi a talajt arra, hogy még az ősszel és a télen annyi csapadékot tárolhasson, amennyi nálunk általában májusban öntözi a földet. Mélyszántásra az idén különösen nagy szükség van. hiszen az ősz nagyon száraz volt. Ezért mindent el kell követni, hogy az ősz végén és a télen lehulló esőt, havat megőrizzük, a talajban tároljuk. A hátai dolgozó parasztok ezt nagyon jó! tudják és nem késlekednek az őszi mélyszántással sem. A vetéstervek teljesítése után a község dolgozó parasztjai fogadalmat tettek arra, hogy mélyszántási tervüket határidőre, illetve határidő előtt teljesítik. A hátai dolgozó parasztok és nem utolsó sorban a termelőszövetkezeti tagok állják szavukat. A 2610 hold mélyszántási tervükből november 25-re 2430 holdat teljesítettek. A még visz- szalévő mélyszántást olyformában végzik el, hogy a község dolgozó parasztjai — akik már végeztek a munkákkal — segítségükre sietnek azoknak a dolgozó parasztoknak, akik le vannak maradva. Vizsgára készülnek a jövő művezetői A Tolnai Selyemgyárban befejezéséhez közeledik a művezetőképző tanfolyam. A tanfolyam közel húsz hallgatója szorgalmas munkával sajátítja el elméletben is a gyártástechnológiát, a műszaki számítások bonyolult módszereit és különösen nagy az előrehaladás a társadalomtudományi ismeretek elsajátítása terén. A.hallgatók közül Szabó Anna, Bajza Anna, Leib- hardt Teréz, Tóth István és még jónéhányatn már segédművezető beosztásban dolgoznak. Gyakorlatban lényegében ismerik a tennivalókat és most elméletileg is elsajátítják. A hallgatók hetenként kétszer vesznek résat a tanfolyamon, és most különösen nagy akarással, szorgalommal készülnek a vizsgákra, ahol számot keil adniuk képzettségükről. A tanfolyam előadói, az üzem legjobb művezetői, főmérnöke, nagy segítséget nyújtanak a tanulás terén a jövő műszaki kádereinek. Keppel Ferenc, a döbröközi dolgozó parasztoknak szánt Döbrököz község határában éjjel-nappal szánt a traktor. A helybeli dolgozó parasztok közül többen kötöttek szerződést a dal- mandi gépállomással a mélyszántások elvégzésére. A dalmandi gépállomás állja a szvát. A vezetőség úgy határozott, hogy Döbröközre a gépállomás, s egyben az ország egyik legjobb traktorospárt küldik szántani. Keppel Ferenc és váltótársa Kovács György dolgoznak a döbröközi dolgozó parasztoknak. A traktort két műszakban üzemeltetik. A gép éves terve 844 nor- málhoid, ezzel szemben a két traktoros-pár november 25-ig 1312 normálhold talajmunkát végzett el. Ebből Keppel Ferenc 749 normálholdat, Kovács György pedig 563 normálholdat. Ezzel az eredmény nyel Keppel Ferenc és váltótársa megyénk traktorosai között első, az ország traktorosai között pedig jelenleg harmadik a gépállomások trsktorislái- nak versenyében. Jutalmat kaptak a kiváló selyemhernyótenyésztők Megyénkben számos dől gozó paraszt felismerte a salyamhernyóíen-vésztés jelentőségét. Ismeretes, hogy a selyemhernyó tenyésztés ideje csak 30 nap, 5 ezalatt az idő alatt szép jövedelemhez jut, aki foglalkozik vele. Báli Ferenc magyarkeszi dolgozó paraszt is foglalkozott ebben az évben selyemtenyész- téssel. 95.5 kilogramm gu- bót adott át a begyűjtő telepen, ezért 1836 forintot kapott. November 25- én a budapesti selyemtenyésztő vállalatok igazgatósága dicsérő oklevélben és 300 forint pénzjutalomban részesítette. Kiváló eredményt ért el Bán János madocsai dolgozó paraszt is. 54.5 kilogramm gubója után 1.455 forintot kapott. Ezenkívül ő is dicsérő oklevélben és 300 forint pénzjutalomban részesült. Múzeálls emlékké nyilvánították a paksi vízimalmot A paksi I. sz. malom a Malomipari Egyesü'és megbízásából helyreállít egy igen rossz állapotban lévő több, mint 100 éves vízimalmot. A helyreállítási munkálatokat már e hónap 16-án meg is kezdték s előreláthatólag december 20-ra teljesen elkészülnek vele. Ez a vízimalom bemutatja a malomipar több, mint 100 éves fejlődését. Ha a vízimalmok el is tűntek már a Dunáról, de a magyar Duna-szakaszon népi demokráciánk gondoskodik arról, hogy nemzeti hagyományainkat megőrizhessük. A paksi vízimalmot a Múzeumok és Műemlékek Országos Bizottsága muzeális emlékké nyilvánította, éppen ezért kormányunk úgy határozott, hogy még ez évben ki kall javítani a paksi vízimalmot. T