Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-10 / 289. szám

1953 DECEMBER 10 NAPLÓ 3 A tamási Vörös Szikra zárszámadása • . . A zavartalan téli forgalomért Esi« van. A községben néma csend homok Ttt-ott viharlámpás csoportok igyekeznek a község kul- túrotthona felé. A templom torony­órájának érces hangja 8 órát jelez. Ekkorra már a község kultúrháza zsúfolásig megtelt. A tamási Vörös Szikra termelőszövetkezet tagjainak apnaja-nagyja ünneplőbe öltözött, s a világ minden kincséért sem ma­radt volna otthon egyetlen tag sem. Ez a nap az, amikor a szövetkezel tagjai számot vetnek egészévi mun­kájukról. A vezetőktől számonkéri minden egyes tag. hogy egy eszten­dőn keresztül hogyan irányították ezt. a nagy közös családot. Elkezdődik a közgyűlés. A tagok papírt, ceruzát fognak, s figyelmesen jegyzetelik F i 1 ó t á s Istvánnak, a szövetkezet elnökhelyet fősének beszámolóját. Gergely Ferencné a jegyzetelésre szánt pa­pírt, ceruzát számolásra hesználja fel. Pillanatok a laté kiszámítja, hogy az elmúlt gazdasági évben mennyi volt a család havi, illetve évi jöve­delme. „Ha mindent átszámítok pénzre — az összes tenményt egész pontosan 2.840 fősínt havon­ta. Mikor ezt a számot kimondja Geirgelyné, akinek hat, apró gyer­meke van, — utána néhány percig némán hallgat. Emlékezetébe idézi azt. a sok keserűséget, bút, bánatot, ami eddigi életén végigkísérte. A becsületben csillogó Áiét szemébe könny szökött, mikor kimondta, hogy egész évben 34.119 forintot keresett férjével. A nagy boldogság­tól azt. sem tudta elmondani, amit ezen a közgyűlésen annyira akart. Azt, hogy a vezetőség több gondot fordítson a növénytermelő brigád­ra, teremtse meg az előfeltételét an­nak, hogy a termelési tervek túltel­jesítése esetén a növénytermelő bri­gád tagjai érdéin szerint természet­beni prémiumot kapjanak. — Egy bejelentésem van tagtár­sak — emelkedik szólásra Kocsis Sándor, a szövetkezet agronómusa, aki az elnöki asztalnál foglal he­lyet. — Szövetkezetünkbe ismét hárman kérlek felvételüket, határozzuk el, hogy közénk vesz- szQk-e őket, vagy sem. — Az «gyík Bíró József, akinek o felesége már tagja volt' szövetkeze­tünknek, de rossz munkája miatt kizártuk. A másik kettő pedig Tóthi Gyula és Tóthi József traktorosok, akik még nem voltak szövetkeze­tünknek tagjai — vette át a szót Filótás elvtárs. A két Tóthit a tagság szívesen elfogadta, s egyhangúlag amellett, döntöttek, hogy december 5-től a két Tóthi szövetkezetüknek tagja le­gyen. — Biró Józsefet ne vegyük fel. — Fel kell venni — hangzott in­nét is, onnét is a tagok véleménye. — Tegyük szavazásra — ismét Fi­lótás elvtárs veszi át. a szót — tart­sa fel a kezét, aki amellett van, hogy felvegyük. A tagok sugtak-búgtak, de bi­zony a kezét nem tartotta fel sen­ki. így hát Bíró József bármennyi­re is akar, most még nem lehet ter- melőszövetker.eúi tag, mert a Vörös Szikra tagjai nem vették maguk közé. * '— Szövetkezetünk életében — 1952 tavaszától új fejlődési szakasz kez­dődött.. Az akkor megválasztott ve­zetőség a megnövekedett földterület­tel és a 150 taggal megerősödött szö­vetkezeti tagsággal új szíwel-lélek- kel fogott a munkához — kezdte beszámolóját Filótás elvtárs. Állat­állományunk — 1952-hez viszonyítva négyszeresére növekedett. Szövetke­zetünk összes vaavona jelenleg hat­millió 770 ezer 727 forint. Mikor ez a szám elhangzik, a ta­gok arcáról öröm, s boldogság su­gárzik. Ez nem kis dolog, hisz az egykor kizsákmányolt, nincstelen agrárproletárok, vagy kisparaszfok ma 15.930 forintot /nondanak ma­gukénak — egyenként — ami a szö­vetkezet összvagyonából egy-egy tag­ra esik. Az elnöki beszámoló elhangzása után több tag ebnoií&otta: az elkö­vetkezendő időben mi a feladata a vezetőségnek és a szövetkezet ösz- szes tagjainak, hogy a jövő, illetve ebben a gazdaságii évben még az eddiginél is jobb eredményeket ér­jenek el. Elsőnek Király elvtárs, a szö­vetkezet egyik legidősebb tagja emelkedett szólásra. „Nekem néni nagyon tetszik, hogy mindig csak a Gőgös Ignác brigádot dicsőítik. Mi. a Kossuth brigád tagjai is ér­tünk el szép eredményeket, de azt a vezetők nem igen veszik észre. Meg azt se veszik őszre, bogi’ hiba van a munkaverseny körül. Csak azért, hogy valami legyen a verseny!,áblán, a vezetőség fogja magát, és kiírja egy tagnak a ne­vét. Ez így további nem mehet. A vezetőségnek haladéktalanul intéz­kedni kell, hogy a szövetkezetben eleven munkaverseny legyen, olyan, ami a termelés igazi motorja lesz — mondotta hozzászólásában Király elM'árs. A termelőszövetkezetben jó mun­kát végezitek az asszonyok is. A női munkacsapa t nevében H a j d i c s Istvánná bírálta meg a vezetőséget a munkaszervezetek kialakításáért. „A jövő esztendőben nem szabad megtörténni annak, ami az elmúlt esztendőben bizony megtörtént: a vezetőség még azt sem nagyon tud­ta, hogy melyik tag hol dolgozik, így történt meg, hogy a vezetőség úgy tilda, hogv Hajdics Irén gya- potkacsolásnál dolgozik, mine kide­rült, hogy maripiázni van, I-Iajdics- né beszélt arról is, hogy a szövet­kezetnek milyen gazdasági lehetősé­gei vannak, amit az eddigiek folya­mán bizony nem használtak ki. Ja­vasolta, hogy a mosógépet —amely a szövetkezetnek megvan — állítsák üzembe és még a 'tél folyamán te­lepítsenek 10 hold gyümölcsöst, 5 hold halastavat. A tagok közül többen elmondották felszólalásaikban, hogv a jövőre vo­natkozóan dolgozzon ki a vezetőség tervet, mérje fel azokat a lehetősé­geket, melyek alapján az elkövetke­zendő hónapokban minden tagnak munkaegységenként, legalább 10 fo­rintot tudjanak osztani. A vezetőség a tagok javaslatát és bírálatát, elfogadta, s határozatba foglalták a hibák kijavítását és a tervek elkészítését. A zárszámadási közgyűlés a késő' órákig 'tartott. A szövetkezeti tagok megbeszélték, hogy mit, tettek jól és mit néni. Egyszóval számot vetet­tek egyévi munkájuk eredményeiről és hiányosságairól. A felszabadulás óta vá1-amennyi esztendő őszi forgalma újaihb csú­csot jelentett vasutféwiik életeben. Ennék eredménye volt az, hogy for- ga’munk a téli időszakiban sem csök­kent lényegesen, mert számos új üzem épült, és épül, egyre több gyár kezdi nieg működését dolgozó pa­rasztjaink egyre nagyobb területet művének, az életszínvonal eméllke- dése következtében egyre nőnek a. szállítási igények is. Az állandóan és pontosan működő vasút a nép- gazdasági tevékenység együk igen fontos eszköze. Lüktető érhálózait. országunk gazdasági ó’etében, mert a pontosan szállított nyersanyag a kész, a fé'lkész gyártmányok, az idő­ben érkezek munkaerő segíti a terv teljesítését, míg a késett szállítás gátolja azt. Tehát országos érdek, hogy a vasúti forgalom akadályta­lan vitelét, a télj időjárás idején is biztosítsuk. Mi, vasutas dolgozók baleset men­tes szoigáleótali. a téli forgalomra való előkészületté) biztosítjuk a vas­úti forgatom folytonosságát:. Ezen a téren a vontatási és a pályafenntar­tási szolgálat, már jóe'öre félkészük. A mozdonyok fagy taten ítása, a hó- védművek fcláilrhása azonban -nem elegendő a zord havazás, a hófúvá­sok idején. A forgalom fenntartása érdekében a hóakadályok gyors el­hárításánál szükségünk van a taná­csok támogatására és hathatós se­gítségére. Mivel * i"asuti forgaSom femitoptása a legzordabb időben w országos érdek, éppen ezért azzal a kéréssel fordulunk a megvet, járási és községi tanácsok felé. hogy ők i« készüljenek fel ezen a téren, szer­vezzék meg már most az esetlege* szükséges segítséget, hogy alkalom- adtán azt tervszerűen és késedelem nélkül .igénybevehető legyen. A múltban is sok-sok segítséget adtak a. tanácsok, a nelteaségeik. az árvíz, a hóakadályok «hárításánál, de sok tekintetben szervezetlenség és előrelátás hiánya is tapasz tarható volt. A sikeres téli forgalom elöfet- tétele részünkről, tehát nemcsak a szolgálati ágak, hanem a tanácsok közötti jó egyetértés és együttmű­ködés is. Ezért, feltétlenül szükséges, hogy' a korábbi megkeresésünkhöz híven a tanácsok úgy szervezzék meg a munkát, hogy adott esetben kéré­sünkre azonnal! rendelkezésünkre álljanak. A ikülszolgálat.i helyik ve­zetőivel még most beszéljék meg a téli forgalom előkészületéit, hogy adott esetben megfelelően és össz­hangban háríthassuk él a veszélyt. A jól megszervezett és tervszerű­en irányított elhárítási munka a téli forgalom zavartalan lebonyolí­tását teszi lehetővé és így, biztosít­juk az áru és személyforgalom íénn- tairtásával tervünk, teljesítését) ami kormányprogrammunk megvalósulá­sának záloga. I Várnai László I > Ahol nem követik as élenjárókat... A fevéli gépállomás vezetői és dók gozói nem igen dicsekedhetnek az­zal, hogy áz őszi munkák ideje -alatt minden segítséget megadtak a körzetükhöz tartozó termelőszövet­kezeteknek és dolgozó parasztok­nak. A gépállomás vetőszánilási és vetési tervét is késve teljesítette. Az őszi mélyszántásoknál meghatá­rozott tervszámriak pedig még 50 százalékát sem teljeritette. Ez a gép­állomásra nézve nagy szégyen, túsz — enyhén szólva — azt is lehetne mondani: becsaptak a szövetkezetek tagjait, mert a szerződésileg vállalt munkát nem végezték el a megál­lapított határidőre. Mindezek ellenére hiba volna azt állítani, hogy a teveli gépállomáson nincs jó traktoros, nincs akinek példáját követhetnék a lemaradók. Igen is van. Ifi József és váltótársa, Kiss István vetőszá jutási, vetési ter­vüket. is, meg őszi mélyszántás] ter­vüket is jóval túlteljesítették. Elő­irányzat szerint a két traktorosnak 302 normálhold mélyszántást kellett volna elvégezni november 30-ra. Ezt a két élenjáró traktoros jóval túlteljesítette. Ifi József 203 nor­ma Iholdat, Kiss István pedig 193 normálholdat, végzett el. Tehát a teveli gépállomásnak is vannak élen­járó traktorosai, csak az a hiba.hogy kevés. De még ennél is nagyobb 'íj­ba, hogv az élenjárók példáját nem követik a lemaradók. Ezént van az, bogi' a gépállomás traktorosainak legtöbbje még 50 százalékra sem teljesítette mély szállítási tervét. Itt az ideje, hogy a lemaradó traktoro­sok is belássák: nekik is kötelessé­gük a terv teljesítése, kövessék Ifi és Kiss elvtársak példáját. Szeszgyárak ól atgondozóinak versenye A Nagydorogi Szeszgyárnak szép szarvasmarhaállománya van. Az állatok gondozói versenyre keltek egymással, majd később az enyingi testvérgazdaság dolgozóinak ver­senykihívását fogadták el, akik na­pi 90 dekás súlyfelvételre hívták ki a Nagydorogi Szeszgyár állatgondo1 zóit. A 90 deka napi súljtfelvctcl ne­héz feladat elé állította a Nagydoro­gi Szeszgyár állatgondozóit, mert nem rendelkeztek olyan adottságok­kal, minit a többi gazdaságok. Végh István, Varjas Pál, Németh János és Fáhiáin József állatgondo­zók, valamint Kobrák Györgyné ál­lattartási brigádvezetőnő nagy izga­lommal várták a november havi súlyértékelést. Örömmel vették tu­domásul. hogy a napi 90 deka he­lyeit a hideg istálló ellenére is l.LS kilós nap: súlyfelvétalt értek el, ami azt jelenti, hogy vállalásukat 127 százalékra teljesítették. Ebben a tervteljesítésben néni kis szerepük van a szeszgyár dolgozói­nak, akik mindig biztosítják azt, hogy a kihűlt szeszmoslék a szüksé­ges mennyiségben mindig az .állatok rendelkezésére álljon. Ezúton mon­dunk köszönetét Pergel- Ödön szesz­gyári munkavezető elvtársnak, a szeszgyár többi dolgozóinak és kér­jük, hogy továbbra is igyekezze­nek az állatgondozók munkáját elő­segíteni. Az állatgondozók nevé­ben Ncmoíih János ígéiri, ho ;y a jö­vőben még magasabb százalékot igyekszik elérni, .hogy ezálta' is biz* tosítsák az elsőseget az enyingi test- vérgazdasággad szemben. Kobrák Györgyné állattartási brigádvezetönó. Küldöttválasztás a bonyhádi MfNDSZ-ben A bonyhádi MNDSZ községi szer­vezetében decern tier 7-én este szo­katlanul sok asszony gyűlt össze. Olyanok is ott voltak, akik azelőtt soha nem látogatták a gyűléseket. Azért gyűltek öfisze, hogy küldöttet válasszanak maguk közül a buda­pesti nőkonferenciára. Ezen a kon­ferencián nemcsak MNDSZ asszo­nyok vesznek részt, hanem alván küldötteket is választhatnak, akik nem tagjai a nők törnegszervezeté- nek. A Cipőgyár dodgozó asszonyai kép viseltették magukat a legnagyobb számmal és amint később .kiderült, nem ok nélkül. A megtisztelő külde­tésre egyhangúlag RumJ 1st vasúiét, a Bonyhádi Cipőgyár dolgozóját vá­lasztották meg. Rumi Istvánná nem­csak a termelő munkában jár élen, hanem példát mutat szervezeti tevé­kenységével is. Ezért tartották öt a legméltóbbnak, ezért öt küldik a bonyhádi asszonyok a konferenciára, amely a dolgozó nők tanácskozása lesz. A küldöttválasatáson kívül még egy jelentős kérdést tárgyaltak meg az asszonyok a gyűlésen. Többek kérésére elhatározták, hogy Gazda­asszony-szakkört indítanak, amelyen szabni, varmi, tanulnak majd. Közel 40 asszony jelen.tfcezetit is mindjárt és kérték, hogy minél élőbb indul­jon meg a szakkör munkája. A fe­nyőfa ünnepére már szeretnének já­tékokat készíteni- a. gyermekeknek. A Gazdaasszony körben ugyanis textil játék készítést is 'tanulnak az asszonyok. „Kilátásta'an" pontok a Kossuth-moiiban... Városunk áotgózófnak örömére befejeződött a mozi átalakítása és ünnepélyes keretek között át is adták a mozilchtogató közönség­nek. Az ünnepélyes megnyitó áfa eltelt időszak dati valamennyi elő adás alkalmával ,,ielt hdzá'.zal bi­zonyították be városunk dolgozói, hogy q, korszerűsített mozi sokkot inkább kielégíti igényüket, mint a járási kultúrotthon kis gépével tar tolt előadások. Néhány hibáról Hónban, meg kell lemlékezni, amelyet rajtam kí­vül több áolgózó kifogásolt. Két. szer voltam moziban, de mini a kék alkalommal Játtöm. is meg nem is az előadást. Először az er­kélypáholy első sorában. ültem, tehát elég jó helyen, a látási viszo nyak, azonban, már nem mutat koz. tak ilyen jónak. Előtte ugyanis van egy fenntartott hely, amely alig 10 centivel alacsonyabb, mint a mögötte lévő sor. így azután az elöltem ülők szeszéiji zs helyzet vél tenti I d.sához keltett igazodnom, ha látni akartam valamit. Akkor azt gondoltam, hogy ez a legrosszabbul sikerült hely is a következő alkalommal már a bal­oldali első páholyba váltottam je. gye1. Sajnos itt még az előbbinél is rosszabb volt a helyzet, ugyanis kél fenntartott széksor volt előt­tem, természetesen. minden szék­el foglalva, Így azután n vpiitö vászonnak vsak égy Isis csücskét láthattam. Ez azonbem nem. elégi, tett. ki és elékőáyököltem a szom­szédomnak, aki abban, n szerencsés helyzetben volt. hogy egy kisgyer mek ülte előtte. Szomszédom nem szólt semmit, csak felháborodottan eltolta maga elől. a könyököm. Ekknng már a nyakam, is egészen meg,h 'revedéit, elfáradtam a ké. nyelmetlen testtartástól. megfáj­dult a fejem és végül hátra men. lem, ahal állva, néztem, végig as előadást. ffogy nemcsak ez „ két ,.kifa‘4s- talan" pontja, van a szekszárdi Kossuth mozinak, etzt a hátam, mö­gött elhangzott megjegyzésekből tudom., ezért dolgozótársaim névé. ben javaslom, hogy az erkélypá­holy előtti fenntartott sorok’¥ szüntessék meg, vagy legalább 'egy sor legyen, ami még inkább ki­bírható. BOT A JANOS Szekszárdi Vizsgálat egy szókimondó libanoni képviselő ellen Beirut (TASZSZ): Sajtóközlemé­nyek szerint a libanoni igazságügy- miniszter kijelentette, hogy meg­kezdték a vizsgálatot Adib Ferzii parlamenti képviselőnek a parla­ment december 1-i ülésén tett beje­lentése ügyében. Ferzii ugyanis a ,,Truman Programm 4. pontját 'meg­valósító misszió egyes alkalmazot­tait idegen állam részére folytatott kémkedéssel vádolta. Mire várnak a kétyi A kötni íny ts/, t ikjai ? A kétyi Alkotmány termelőszövet­kezet tagjai tavaly téten komoly ta­karmány gond okfkai küzdöttek. Mégis ennek ellenére most sem gondoskod­nak arról, hogy a tél beállta előtt eleget silózzanak. Úgy vélik talán, hogy a 600 köbméter silóáási terve* más fogja helyettük teljesíteni? Nem. Erről szó sincs. A 288 számos állat átte-'eltetéséért a szövetkezet vezetősége és /agj-ai g. felelősek. így tehát természetes, hogy a stlózási tervek teljesítéséről ás mri’-lk kei gondoskodni. így csupán arról van szó,. hogy a szövetkezet vezetősége követelje meg a leveli gépállomástól a szerződésileg vállait sílózás elvég­zését, gondoskodjon arm!, hogy a még kimtlévő 22.900 mázsa kukori­caszárat lesi lózzák. Ebből szerényen számítva is 450 köbméter silóteJkar- mányt tudnak előállítani, és így biz­tosítva lesz az állatáliíortiány téli át- tetettet.ése. Az októberben betakarított kuko- ricaszár tápértéke felér a réti széna tápértéfcével. A novemberben levá­gott kukoricaszár csak annyit ér, minit a takarmány szalma, míg a de­cemberben levágott és betakarított kukoricaszár csak az alomszalmával egyenlő értékű — mondják a mező- gazdasághoz jól értő szakemberek. Ez így is van. Az időben betakarított kukoricaszór jó takarmány, kivált, ha art időben lesi!ózzák. A kétyi A2- kot.mány termelőszövetkezet tagjai közül bizonyosain senki sem ismeri ezt ae igazmondást. Ha ismernék, akkor biztosan jobban harcolnának azért, hogy a 100 ho'd kukoricaszár be legyen takarítva, le legyen silóz­va. Ugyanis az a helyzet, hogy a szövetkezet a 100 hold kukoricaszár- bót még semmit sem takarított be és nem is silózott. Az értékes kukori- c ászár a földeken kupacba rakva vár­ta a tavaszt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom