Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-05 / 285. szám

1053. DECEMBER 5 NAPLÓ 3 a Fordítsunk fokozottabb figyelmet párt- és tömegszervezeti kiadványok kezelésére és elszámolására A pártszervezetek munkájában je­lentős segítőtárs a párt írásos anya­ga. agitáció* brosúrák, oktatáshoz szükséges tananyagok és a különbö­ző pártfolyóiratok. Az alapszerveze­tek többsége helyesen igénybe is ve­szi a segítőtársat, és felhasználják azokat az útmutatásokat amelyeket a párt... segítségül; nyújt a kiadványain keresztül. A különböző párt,kiadványok — köztük az oktatási évadhoz szüksé­ges tananyagok — pártszervezetek-* bete való eljuttatása a Propaganda- anyag Terjesztő feladata. Továbbá feladata az is, hogy a kiküldésre ke­rült. kiadványok sorsáról tájékozód­jon. segítse, a pártszervezeteket ab­ban. hogy a fontos kiadványok eljus­sanak azokhoz, akiknek munkájuk­hoz a legszükségesebb. Végül a Pro­pagandaanyag Terjesztőnek fontos feladata — melyet a párt és a nép- gazdasági fegyelem is megkövetel hogy a pártbizottságokkal és párt­szervezetekkel közösén szorgalmazza s kiküldött anyagok ellenértékének rendszeres elszámolását. Az idei oktatási évad beindulása­kor valamennyi pártszervezet ahol pártoktatás folyik — megkapta az oktatási munka zavartalan biztosí­tásához szükséges tananyagokat. Az oktatási évad beindulása óta eltelt néhány hét. azonban azt mutatja, hogy a pártszervezetek egyrésze nem használta fel teljes mértékben, vagy nem juttatta el a hallgatókhoz, il­letve a propagandistákhoz e fontos brosúrákat. Ezt igazolja az a tény, bőgj’ sok' pártszervezet a szeptember­ben megrendelt anyagok egy részét visszaküldi, továbbá az, hogy a párt­szervezet többsége a megrendelt anyagok ellenértékével nem számolt még el. ; Sók jó tefKusBtafe-t TnipJllrtft megyiémk. ben » akadnak pAnteaoirweooHsk és tömegezer \a®©ték. atmortefc nem fog. Iáik oznalk megfelelően a párt és a tönnepworveoeti kiadványókikoíl. A .rí. montornpai Alkotmány termelöszövet. kezei pért stier vegeiének titkára az ok, látási anyagokat még csak fej sem bontotta, A gépállow! ávok zömne tozik a kiadványok árával, ami első­sorban a rossz nyilvántartásból adó­dik. Nem jobb ezen a téren a si- montornyai. Bőrgyár pártszervezeté­nek pártkiadvány kez,elése. Nem is beszélve a gyár DISZ-szervezetének nemtörődömségével. Már bosszú idő óta kiegyenlítetlen a számlájuk. Sok javítanivaló van a gyönki Vörös C.sil lag tsz pártszervezeténél is a kiad­ványok kezelésében. Mint a népgazdaságnak bármely területén, úgy itt is a. fegyelem, a pontos nyilvántartás és az elszámo­lás megköveteli az anyagoknak a. fe­lelősségteljes kezelését, tehát fel kell számolni a kiadványok terjesz­tése területén is azt a lazaságot, mely tapasztalható, annál is inkább, mivel a kiadványok előállítása kó­rról v anyagi befektetést igényel. Most az a feladat, hogy a pártbi­zottságok és pártszervezetek a kiad­ványok kezelésével megbízott elv­társak figyelmét felhívják, a kiosz­tott. és, elterjesztett anyagok árának azonnali befizetésére. A további el­terjesztésre váró kiadványoknak pe­dig mindig rendszeresen, esetenként, amikor elterjesztésre kerül, az el­lenértéké rendszeresen rendezést nyerjen. Különösen vonatkozik ez olj’an pártszervezetekre, ahol a tervezett oktatási részvétel még nem teljes, az még tdbbé-kevésbbé szervezés alatt van, s így a kiküldött tananya­gokra teljes mértékben szükség le­het. Azonban ezeknél a pártszerve­zeteknél is fontos az, hogy a. már elterjesztett anyagok ellenértéké be fizetést nyerjen. Haoorvto. de meg «ilyosaibb probte, máikte.l taááMcozmntk m egyse tömeg . ezorvewoti mes-veaebrkJbem. ahova a Propagandas ti .rag Terjesztő rends-re. nősen megküldi s Vü’ÖTvbözó agMfaíós és oktatáshoz swttktee** anyaitokat. Legnagyobb hiányosságok a DISZ, szervezeteknél topos sétál ha tők, ahova a megrendelések, ál apján az oktatási tonrmyagok időben megérkeztek. Sok DISZ .szervezet nem gondoskodott azonban arról, hogy * megkapott tananyagokat eljuttassa az oktatás, ban résztvevőkhez. A DISZ-szervezeteknél még sokkal súlyosabban fennállanak a különbö ző elszámolási nehézségek. A DISZ alapszervezetekben mutatkozó hibák mielőbbi kiküszöböléséhez a DISZ járási-, városi bizottságok nyújtsa nak nagyobb segítséget. Mind a párt-, mind a DTSZ-sserw,- zete.knél Helyes törekvés as. hogy ha a szeptemberi tápanyagszükséglet­ben változás állott be — tehát ke­vesebb, vágj’ több anyag szükséges — azt azonnal jelentik a Propagan­daanyag Terjesztőnek, és így feles­legesen nem kerül kiküldésre okta­tási anj’ag. Ha a pártkiadványok, il­letve tömegszervezeti kiadványok területén is sikerül megvalósítani a fegyelmezett anyagkezelést és rend- szeres elszámolást, akkor egyrészt el­kerülhetjük a pártszervezeteknél, il­letve a tömegszervezeteknél mutat­kozó ilyenirányú tartozások növeke­dését, fokozottahban érvényesül a felelősség, népszerűbb lesz a terjesz­tési munka, megnő e munka jelentő­sége s végül, de nem utolsó sorban elősegíthetjük a további fontos anya­gok megjelenését. Ráér. István Propagahdaanyag Terjesztő. Meddig vcrjanalc az ccsényi dolgozó porasztok Az őszi mélyszántás elvégzésének határideje napokkal ezelőtt lejárt. A decemberi ködös, fagyos napok megakadályozzák dolgozó parasztja­inkat az őszi .mélyszántás ‘elvégzésé­ben. Öcsény község dolgozó parasztsága is határidő után, 2,443 hold őszi métyszántási tervét csak 40 száza­lékban tudta teljesíteni. Ennek a rendkívül alacsony teljesítésnek az oka. elsősorban, hogy a mözsi gép­állomás nem teljesíti szerződésben! kötelezettségét az őcsényi dolgozó pa­rasztokkal szemben. Ugj’ams a mé­zei gépállomás 300 dolgozó paraszt­tal kötött szerződést, vetési és mély szántási munkák elvégzésére • és idáig mindössze csak öt dolgozó pa nasatoái végeztek mélyszántást. Őesény dolgozó parasztsága látja, hogy nem számíthat a gépállomás segítségére. Tudatában van annak, hogy nem várhatnak sokáig, mert ha egyszer komoly hidegre fordul az idő, akkor a- fagyos föld nem fogad­ja. magába, az ekevasat. Száraz Zsigmond 5 holdas, Wéber Péter 3 holdas és Magyar István 7 holdas dolgozó parasztok nem vár­nák tovább a gépállomás erőgépei­re, hanem arra törekednek, hogy a saját területük felszántása után többi dolgozó paraszttársáiknak se­gítsenek, hogy mélyszántási tervüket mielőbb befejezzék. PEKING A Vietnami Tájékoztató Iroda je­lentése közli, hogy a franciák ed­dig összesen 320.026 embert veszí­tettek Indokínában. A jelentés összefoglalja a vietna­mi népnek a hét éve tartó haború- I ban eddig elért eredményeit. Az őszi mezőgazdasági munkák állása A járások helyezése egyes fonto­sabb mezőgazdasági munkákban, a I november 30 í értékelés szerint I következők: Elsők; Szekszárd város Tamási .járás Paksi járás Szekszárdi járás ISTÁI ,LOTR AG Y AVASBAN: Utolsók: Gyönki járás Dombóvári járás Bonyhádi járáe TAVASZI VRTÍSf VÜVÍWFR ALÁ SZÁNTÁSBAN; Elsők: Paksi járás Tamási járás Szekszárdi járás Utolsók: Szekszárd v^ros Gvön ki járás Dombóvári járás Bonyhádi járás KENYÉBG A bon a VETÉSBEN; Lemaradtak : Tamas; járás Gyönki járás Paksi járás Bonyhádi járás Dombóvári járás Elsők: Saakszárd város Szekszárdi járás \ GÉPÁLLOMÁSOK AF ŐSZI Elsők; I regszemcse Tamási Sál-pilis TÁL AIWUNKAKRAM Utolsók; Pincehely Bölcske Dunaszentgyörgy * Ébredezik a kultúi*élet Ozorán • • . Ozorán 1049-ben még vi rágzó kultúráiét volt. A ku.Húraktívák lelkesen dolgoztak, bár ez a mun­ka sokszor áldozatot is ko vetelt. Maguknak ke-tett a színpadot megépíteni es össze Könyörögni a szerep­léshez szükséges anyagot. Egy évvel később annyi-, ra.„ csökkent a lelkesedés, hogy már csak élt, ezután pedig mély álomba me­rült minden kulturális munka. Csak most. az utóbbi betekben mutatko­zik nemi mozgolódás a. já­rási . versenyre való fel­hívás nyomán. Érdemes azonban megnézni köze­lebbről, hogy az eltelt csaknem hároméves idő­szakba® mi volt a hely - int és milyen körülmé­nyek között indul az újon nan alakult tánc- es szín­játszó csoport a járási ver senyék elé. Lassan négy éve lesz, hc-gy kultúrotlhont kap­tunk, akkor a kultúrák! í- vák részben bevonultak, sokan elköltöztek. így az otthon vezetése olyanokra hárult, akik nem tekintet­ték elsőrendű kérdésnek a kultúrfarradalmat. Nem néztek utána a hibáknak a járási és a megyei funk­cionáriusok sem. Papíron, a jelentések szerint mű­ködött a kultúrotthon. Ez azonban nem elégítette ki az ozorai dolgozók igénvé’:. A kultúrház elkészült, berendezést azonban nem kapott és a mai napig sincs még egy széke sem. Lehet, hogy ez kedvetle­nítette el a fiatalokat, de másik oldalról is leirat nézni ezt a kérdést, hogy éppen mivel elaludtak, nem követelőztek, azért nem kaptak anyagi segít­séget. Ne gondoljuk azon­ban, hogy a kultúrotthon haszontalanul állt ott idáig. A földművesszövet­kezet igen jól felhasznál­ta, és felhasználja ma is. Egyik nagyobb termében gabonát tárol, másik he­lyiségben pedig lomtárat rendezett be. (Nem hullai dékgyűjtés érdekében.) Most az elmúlt pár hé­ten változás állt be a kul- túraktívák tevékenységé­ben. Esténként kigyullad a villany a rendelkezésre álló helyiségbe® — amit nem foglalt el a földmű­vesszövetkezet — s az üres falak között a nem­rég megalakult népi tánc­csoport és színjátszó együt tes próbáinak zaja hang­zik. A néhány régi kul- túrmunkás vezetésével lelkesen készül az egye­lőre még kis létszámú kultúrgárda a járási ver­senyre. Éledezik tehát a kultúr- munka Ozorán, de ahhoz, hogy igazán életre keljen, a járási és a megyei ve­zetők támogatása termé­szetesen anyagi támogatá­sa is szükséges. Jó lenne, ha a földművesszövetke­zet is kiköltözne a kultúr otthonból és más raktárt keresne. UMuaJ 1 W LiJKI. O L V A S Ö I /Y h II O TI i Magyar Dolgozók Pártja Tol, n'/megyei Bizottságának lapja, a Tol. e- nai Napló, megyénk minden dolgozójának lapja, Szerkesztősé" vünknek eddig is az volt a célja- bogy cikkeinken keresztül elősegítsük megyénk dolgozóinak anyagi é* kulturális szükségleteinek Mecégitété ■ Igyekeztünk olvasóink művelődésék ez. tanulásához, szórakozl-aiáséhoz a legnagyobb segítséget adni. A párt- én kormányhatározatok azonban az eddigieknél sokkal na. gyobb feladatoka' tűznek ki mindnyájunk számára. Typen ezért seerkesz tőségünket i< egyi> inkább foglalkoztatja az a gondolat, hogy olvasóink megkapják e laptól teljes mértékben rőt. <ami■ szeretnének^ amit tyérnak tőle. ' . 7 adjuk jól. hogy e fontos kérdést mi mamtrk nem Oldjuk eldontenv 1 Éppen estért arra kérjük tnin den olvasónkat. hogy regfsenek hozzá lapunkat meg érdekesebbé. még tanulságosabbá, közkedveltebbe U- ni. Ehhez feltétlenül, szükséges, hogy olvmámk Írják meg véleményükét az újsággal és munkánkkal kapcsolódban. ,irra gondolunk, hogy elegendőnek találják * azt „ segítséget, nms* pártszervezeteinknél;, tömegszcTvezeteivkneki dolgozóinknak aduét, okhoz,, hogy munkájukat még könnyebben, eredményesebben végezhessék. S*®. relnénk, hg minél .többen megírnák mii szere'nők a lapban legjobban, és miért? Térmé szeles olvasóink javas Liláiról is szeretnénk haftimi, dgy mit szeretnének olvasni az újságban,, amit eddig nem., vagy igen keveset olvashattak, vagy mit. tarlónak feleslegesnek. r kezdeményezéssel is azt szeretnénk elérni, hogy a Tolna< hapte>. "i .teljes egészében he tudja löl teat hivatását, s még színvonalasabb- tzéleskörűbb Írásokban, legyen s-git’eaére megyéink dolgozóinak E nagy cél érdekében, bizton reméljük, hogy olvasóink segítenek nekünk, t így még jobbá tesszük « megyei pértöi zpttság es n megye dolgozóinak lapidi. _________ A SZŐLÉSZEI MESTERE... A késő ős ti napok lassan már a télbe mennek át. A reggelek és az esték bűvösek, sőt. a fagy ereje jtf is, ott is kőkeménnyé fa gvasztja a hantokat. Feni a hegytetőn egy nagy épület terül el méltóságteljesen. Az épületbe lépő ember hátán borzongatóan szalad, végig a pincé­ből és a présházból ki­áradó hideg levegő. A ieperdpusztai állami gaz dósághoz tartozik az 57 hold területű'' szőlészet. Vezetője. irányítója Szíjjá,rtó János. Szijjártó e tv társ 1013­trtrt Budapesten 'tegezte a szőlészei és borászati szakiskolát. Azóta a szőlővel, és a borral foglalkozik. Szereti szak máját, munkájában ar­ra törekszik, hogy tu­dását. hn csak egy ki-s részét is, dr á.tád ja dolgozó társainak, A „keze alatt“ dolgozó emberek — akik, aszcr lészet-i munkára szer­ződtek —- szinte kész szakemberekké vál­nak, mert Szijjártó elv­társ minden egyes em. bérnek megmagyarázza, hogy a jelen pillanat ban végzeJt munkát m’ért így csinálják, mi érmék a munkának n haszna és előnye■ Ezen a hatalmás ki­terjedésű szőlőterülete„ körülbelül 29 fájta szőlőt, találunk. Ezért bonyolult a szőlészet ben végzett murika. mondja Szijjártó efv- társ. mart a külön­böző fajtájú szőlő kü­lönböző metszési, for má.t. igényel. Ezért rendkívül leikéismerr- tes és gondos: munkát keli az emberiktől még követelni, mert nem mindegy, hogy hosszú, félhosszú vagy rövid metszési formát ha ita­tlak végre. Szijjártó elvtárs kis bitódé,Imában tisztaság és rend honol. A nagy épület minden zugából n jó gazda, a szakma iráni errett szeretője, su gár.oz, Nagyon sokat kellett, dolgozni, amíg idáig jutottam — em­lékezik vissza Szijjár­tó elvtárs. — 1951ben, mikor idekerültem, a szőlőterületen hívül nem vott semmi, gz is ezer darabban, legelső tennivalóm volt n te rület Tagosítása. Bi­zony sok álmatlan éj­szakába került, amíg valamennyire is jutot­tam. Nej, mennyivel könnyebb volt Heves községben, pedig ott KöO hold szőlőterületen gazdálkodtam. Volt mtn den, amit, az ember szemj-ezája kívánt, Az utolsó sajtár lói kezdve a présig min den. Két hónapig tar­lóit a szüret, fajtánként szédtép a szőlőt, kii- lön-Mlön került a prés szorító karjába a Kö­vidinka, SovignompMa- dfílei Royal, Ezerjó, An- gevine, Mészlehér, Mir kovámon és a többi szőlöféleségek. Bégen volt ez. Azóta már a tfpérdi, jrzőlészet leti- konrába is tudunk je­lentős eredményt lel- jegyezni,. Nem sajnál­tam az időt. reggeltől estig jártam Bácsal­mást és környékét, a told alól is, de felhaj­tottam a szükséges esz» . közöket. Szijjártó elvtárs nem tiot.alem.ber már. a sors keze mélv barázdákat vont homlokán, mégis fiatalos lendülettel dol­gozik. Aj egvkori. ré­gi epiHetet szinte új­jávarázsolta. A présház földes halóját lebeto­nozta, a pincéket ki' tisztította, <j patkányok tömegétől, 1951-ben, került Szíj» járté elvtórg a. szőlé­szet élére. Azóta csak két. év telt el, de az eddig végzet^ munka /egofábh 10 év szorgal­mas munkáját tükrözi vissza. A pincékben katonás rendben sora­koznak c többszáz hek­toliter befogadóképes­ségű elsőrendű hordók, két. darab 8 hektón és két darab 3 hektó* szőlőprés, hatalmas ká­dak. permetezőgépek, és egyéb szőlőműveléssel kapcsolatos gazdasági leiszerelés képezi a szőlészei tulajdonát. Az idei szüret jól si­kerük — füzj tovább gondolatáéi Szijjártó elvtárs, — „ sok eső ellenérP is. Négy hétig tartott a szüret, kü­lön szedtük a fehér és más színű szőlőléi esé gehet. Több. mint 40 mázsa szőlőtermést ér­tünk e] holdanként, amj 29 hektoliter Átlagter­mésnek. tele.1 meg. Pe­dig csak háromszor permeteztünk, sajna* az eső ezt Is leverte. A szőlő porozása ajrznhan állandóan IcUyamatban volt. Ex az apró réz. mészpör rátapadt a szőlőfürtre. a szóló- szemre é# védt* a be­tegségek elten, BÖ Sí­kén mondhatom, hogy embereim jó munkája őttaj elértem., hogy a tervezett 930 mázsa szőlőt 1112 mázsára. a headási kőtelezetisé-- günket pedig 1ST szá­zalékra. t eljesí tettük Elmúlt a nyár. az őszí a száraz szól öl ev eleket zörgeti a szél. A í*. perdpusztai állami gar- daeág 57 hold szőlői* ridete betakarva várja a ravaszt, várja a ta vosz, munkák beindu­lásának a. kezdetét. EZT OLYA SSUKw, Horváth Mihály: CSAVARGÓ CSAVAR Egy elképzelt város. Szelence — fémalkatrész gyárának egy napi éle­tét látjuk Horváth Mihály kisregé­nyében a szatíra és humor görbe tükrében. A’regény cselekménye ötletes moz­galmas. Röviden arról szól, hogyan keresnek — a munka további foly­tatásához okvetlenül szükséges — egy láda csavart a gyárigazgató, a soffőrje és végül a gyár minden alkalmazottja. Az író csavarkeresése során egyik komikus helyzetből a másikba hurcolja rokonszenves, de hibáktól nem mentes főalakját.. Tom­pa János igazgató hol a csavaró-’ kar. hol a csavarokért felelős Zen- tai mktámokot kutatja, és végül egyiket sem leli meg. Am megtalál' valamit. Megtalálja ez a mindent, egyedül intézni akaró vezető a dol­gozókkal való helyes kapcsolatot és megtalálja a csavarokat is, kissé átalakított, formában. Csordás Prtfcs ugyanis, az üzem ifjúmunkása, éjjel kidolgozott újításával a kutatott, csa­varoknál jobbat készít és ezsel meg­menti a gyár becsületét.. Megindulhat a már-már leálló termelés. Ez a szatirikus kisregény valósá­gos irodalmi visszfénye azoknak a hibáknak, amelyeket Nagy Imre elv­társ felsorolt az országgyűlésen. Ki­válóan rajzolt típus az íróasztalá­hoz kötött és fejetlenül futkosó vál­lalatvezető. Nagyszerű figurák: Zen- t-ai, a kényelmes raktárnak, a büro­krata portás, a mozgalmát" D1SZ- titkár, a másik gyárigazgató, a tűz­oltóparancsnok és Csordás Pista, a kiváló ifjúmunkás, aki mégte meg­valósítja az újítást. A mű komoly lépés a motmáSMbs realista szatíra terén, mert mpw tatja a hibák kyjavbátewak nkffát — Érzékelteti m fró, hogy a műnké- solch® eSseaisarii veaeíS ceédbe jeét i

Next

/
Oldalképek
Tartalom