Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-05 / 285. szám
EQWJgmt A MAI SZAMBÁN: Ar ENSZ közgyűlésének 8. ülésesekén * december 3-1 délelőtti teljes ülés (2. o.) — Erőeódik a barátság a Szovjetunió és a világ népei kftzott (2. o.) — Hazaérkezett a Londonban diadalmasan szerepelt magyar labdarúgó válogatott (2. o.) — Fordítsunk fokozottabb figyelmet a párt- és tömegszervezeti kiadványok kezelésére és elszámolására (3. o.) — Ébredezik a kultúráiét Ozorán ... (3. 0.) — Készítsünk minél több silót (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGANAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM ti:A 50 FILLEIt SZOMBAT, 1953. DECEMBER 5 Az át telel tetésről Gyorsan múlnak az őszi napolt. Ez az állattenyésztés legfontosabb időszaka. Mert ekkor kell megszervezni az állatni gazdaságban, a termelőszövetkezetben és az egyénileg dolgozó paraszt gazdaságában az állatok átteleltetését. Gondoskodni kell arról, hogy az állatoknak egész télre, vagyis az első zöld kaszálásig elegendő takarmánya legyen, most kell gondoskodni az istállók, ólak rendbeszedéséről, egyszóval mos • kell minden előkészületet megtenni ahhoz, hogy a tél folyamán is tiszta, egészséges környezetben legyenek állataink, mert csak akkor várhatunk állatállományunktól fejlődést és nagyobb hozamot. Az átteleltetés jó előkészítésének az' idei évben különösen nagy jelentősége van. A Központi Vezetőség októberi határozata megállapítja: ..A mezőgazdaság lemaradása népünk jóléte emelkedésének fékjévé vált. Ezért most az a feladat, hogy iparosításunk hatalmas eredményeire, viszonylag fejlett nehéziparunkra támaszkodva, fokozott erővel lássunk hozzá mindenekelőtt mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolásához, a mezőgazdasági termelés hozamának emeléséhez." A Központi Vezetőség határozata kimondja azt is, hogy a mezőgazda^ ság fejlesztésének egyik fő célja az állattenyésztés hozamának emelése. Mert ez az alapja annalk, hogy minél több hús, zsír, tej, vaj kerüljön az üzemi konyhák, a dolgozók asztalára; több bőr, gyapjú és egyéb nyersanyag kerüljön a közszükségleti cikkeket előállító gyárakba. Ahhoz pedig, hogy ezt a célt elérjük, legfontosabb feladat ezekben a napokban az átteleltetés helyes megszervezése. Természetesen az átteleltetés sikere attól függ, hogy lesz-e az állatok részére elegendő takarmány. Megyénk termelőszövetkezeteinek jelentős része — sajnoß, saját kárán, — de megtanulta, hogy idejében gondoskodjon takarmányról és elsősorban siló takarmányról. Mert a silózott takarmányt az állat jobb étvággyal fogyasztja, mint a száraz kukoricaszárat, és jó étrend! hatása van, a silózott takarmányban az A-vitamin teljes tápértékben megmarad. A silózás másik hatalmas előnye, hogy a nagyobb rosttartalmú anyagokat siló alakjában jobb étvággyal fogyasztják az ál-latok. A silótakarmány évekig is eláll, de az első év után már a tápértékéből veszít. Állami gazdaságaink és termelő- saövetkeaeteink az 1952-es gazdasági év tak arrnán ynélk ü lás égébő 1 tanultak. Több helyen az állatoknak csak annyi takarmányt tudtak biztosítani, hogy létüket fenntartsák, arra már nem jutott a tehenészetben például, hogy a tejtermelést fokozni tudták volna. Az 1952-es év takarmánynélkülisége az idei évben, sőt még jó pár évig meg fog látszani állattenyésztésünkön. Ugyanis a legtöbb állami gazdaságban és termelőszövetkezetiben a vemhes állatokat nem tudták úgy előkészíteni takarmányozás szempontjából, mint ahogy kellett volna és ennek az lett az eredménye, hogy gyenge szervezetű borjak, csikók, malacok jöttek a világra. Természetesen ezek a gyenge szervezetű áCatkák nagyrésze pár nap alatt különböző szervi és fejletlenség! okok miatt elpusztultak. Az állattenyésztő szakemberek hiába próbáltak meg mindent, nem tudtak segíteni, mert nem volt takarmány. Természetesen, hogy az 1952-es évben így volt a vezetők hibájára, illetve gyengeségére vezethető visz- s*a. Például az alsóhídvégi állami gazdaságban is a tél kezdetén volt széna, etette boldog-boldogtalan, nem volt porciózás — legalábbis a gyakorlatban nem — és csak akkor , döbbentek rá a nagy pazarlásra, amikor későn volt. Az állatállomány kondíciója teljesen leromlott. A tehenészet istállóátlaga a legalacsonyabbra süllyedt. Sajnos, a nehéz takarmánynélküli év után sem tudták megbecsülni a takarmányt, mert amikor eljött az ideje a régen várt ősrzi keverék és egyéb zöldféleségek kaszálásának, úgy rakták meg a kocsit, hogy végigszórták az egész utat a rakodóhelytől az istállóig. De nemcsak az alsóhídvégi állami gazdaságban, hanem mondhatjuk, hogy megyénk valamennyi állami gazdaságában ez volt a helyzet a takarmányozás terén. A tolnaszigeti állami gazdaság az 1952-es évben több. mint 6 ezer forint értékben vásárolt silótakarmányt, hogy biztosítani tudja az állatok takarmányozását. Az idei évben már májusban elkezdték a takarmány silózását, külön készítetitek 2 400 köbméter elsőrendű sertéssilót, december 10-ig pedig összesen 8000 köbméter silótakarmányt készítenek. A tolnaszigeti állami gazdaság 4.500 köbméterrel több silótakarmányt készít, mint a tavalyi évben. A kaj- mádi állami gazdaság 6.300 köbméter silótervét december 20-ra teljesíti. De nemcsak állami gazdaságaink, hanem termelőszövetkezeteink is arra törekszenek, hogy mielőbb maradéktalanul teljesítsék silótervüket. A szedresi Petőfi termelőszövetkezet tagsága 300 köbméter silóter- vét, a belecskai Szabadság tsz 250 köbméter silótervét, a kisszékely! Felszabadulás üsz 360 köbméter silótervét, a faddt Kossuth tsz 300 köbméter silótervét maradéktalanul teljesítette. Sajnos megyénk dolgozó parasztjainál nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem indult meg a silózás. Természetesen ez a tanácsok rossz fel- világosító munkájára is vezethető vissza, mert ráhagyták a dolgozó parasztokra, mint Paddon, öcsény- ben, Pakson és más helyen, hogy nem kell, nem érdemes silózni, termett elég szálas- és abraktakarmány. Helytelen ezeknek a dolgozó parasztoknak a felfogása, itt magának a tanácsnak kell harcolni az ilyen Csehák András, Rácz József és a többi silózni nem akaró dolgozó parasztokkal. szemben, akik állhatatosan ragaszkodnak ahhoz, hogy nem kell siló, mert termett elég takarmány. Az állattenyésztés a mezőgazdaság legfontosabb ága, amelyre a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mint eddig. Ez a tény azt je-» lenti, hogy mindenhova megfelelő szakképzettséggel rendelkező gondozót állítsanak. Sok állami gazdaságban és termelőszövetkezetben jelenleg nem becsülik az állattenyésztőket eléggé, nem segítik munkájukban a kiváló állattenyésztőket. Sokszor előfordul, hogy az állattenyésztéshez akarják beosztani azokat az embereket, akiknek másutt már nem veszik egyáltalán hasznát. Megfeledkeznek arról, hogy az állattenyésztés igen felelősségteljes munka, hiszen járóit az állatok gondozásától függ, hogyan emelkedik az állatok hozama. Különösen az állami gazdaságban fordul elő, hogy az állattenyésztő és növénytermesztő szakemberek nem tudják munkájukat összehangolni. — Mindegyik a másiktól függetlenül akar gazdálkodni. Ezeknek a vezető állattenyésztőknek és vezető agronó- musoknak nincs igazuk, mert az állattenyésztés a növénytermesztéstől — és fordítva — nem választható el. Itt az ideje, hogy állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink minden percet kihasználjanak, s ügyeljenek arra, hogy az egyre gyorsabb ütemben közeledő tél mindenhol jól felkészült farmokat és istállókat találjon. Síép eredménnyel * zárjuk az idei esztendőt Termelőszövetkezetünkben készül a zárszámadás. Én 700, a fiam pedig 374 munkaegységet teljesített. Vagyis kettőnknek ösz- szesen 1074 munkaegységünk van. Erre kaptunk több, mint 40 mázsa búzát, 8 mázsa árpát. 21 mázsa takarmányrépát. Mézet is kaptunk 5 és fél kilót A kukoricát és krumplit még nem osztották ki, de ezekből is szépen jut. Ahogy számolgatjuk* krumpliból 6—7 mázsát kapunk. A pénzbeli jövedelem sem lesz alacsony. A jövedelemmel nagyon meg vagyunk eléged ve. Nálunk nincs egyetlen olyan tag sem, aki ott akarná hagyni a közös gazdálkodást, sőt nemrégen egy új belépő taggal erősödtünk írja Szalyán János a zombai Béke tsz tagja Trnktoristák versenye A gépállomások megyei igazgatóságának legutóbbi értékelése szerint a gépállomás traktoristáinak versenyében Keppel Ferenc, a dal- mandi gépállomás traktorosa az első. Eddig 822 nomiálhold talajmunkát végzett el. Második Bőhm Fülöp Nagydorog, 734 normálhold talajmunkát végzett. Harmadik Miklós Géza Bonyhád, 676 normálhold talajmunkát végzett. Negyedik Kovács István Sárpilis 644 normálhold talajmunkát végzett el. A traktoros-brigádok versenyében az ireg- szemcsei E l ő r e-bri- gád vezet. A brigád négy erőgéppel dolgozik, 2613 normálhold talajmunkát végzett. Egy gépre eső átlagteljesítmény 653 normálhold. A brigád vezetője Tóth János. Második a dalman- di Dózsa-brigád. A brigád négy erőgéppel dolgozik, 2436 normálhold talajmun kát végzett, egy gépre eső átlagteljesítmény 609 normálhőid. A brigád vezetője K a p i n y a Béla. Harmadik az iregszemcsei Kossuth-brigád. A brigádhoz öt erőgép tartozik, összesen 2942 normálhold talajmunkát végeztek. 3gy gépre eső átlagteljesítmény 588 normálhold. Negyedik a nagykónyi gépállomás Rákosi-brigád- ja. A brigád öt erőgépe 2940 normálhold talajmun kát végzett, egy gépre eső átlagteljesítmény 586 normálhoid. A brigád vezetője Varga István. Ötödik a bölcskei gépállomás Rákosi-brigádja, öt erőgéppel 2570 normálhold talajmunkát végeztek el, egy gép átlagteljesítménye 554 normálhold, A% éves terv túlteljesítéséért Még 21 munkanap és elérkezünk az év végéhez, üzemeinkben, gyárainkban ezekben a napokban nagy a harc, a küzdelem a terv sikeres teljesítéséért. Több üzemünkben úgy néz ki, hogv az éves (orvét határidő előtt is teljesíteni tudják. Ezek az üzemek a héten tettek is konkrét vállalásokat, amelyekét az alábbiakban közlünk. hónapos bélieműszak a Selyeniírvíírban A Tolnai Selyemgyár dolgozói november 30-án elhatározták, hogy december hónapban békeműszakot tartanak. Ezalatt az idő alatt még nagyobb munkakedvvel dolgoznak, úgy, hogy december 10-re már teljesítik az éves tervet. E hónap második felében már 1954-es évi tervükön dolgoznak, mert december 15-re évi exporttervüket is teljesítik. A gyár a IV. negyedévben minőségi tervét is javította, mert a III. negyedév 98.6 százalékos eIsőo3ztályú áru termelésével szemben a IV. negyedév két hónapjában 99.2 százalékban gyártóit elsőosztályú anyagot. A mar eddig elért eredmények bizonyítják, hogy a Tolnai Selyemgyár dolgozói a jó versenyszellem következtében megállták helyüket a termelés frontján. A SZOT megyei titkársága által szervezett megyei minőségi versenyben a III. negyedévben első lett az üzem'. A budapesti Duna Selyemfonalébőkészítő Gyár ral folyó párosvereenyben ugyancsak a Tolnai Se- lyemfonógyár az első 6 ponttal így a vándorzászló is ide került. De első az üzem a Vegyes-textilipari Igazgatóság áltál beindított „legiofob újító üzem“ címért folyó versenyben is. Az iparigas^galáSság az eezel járó vándorzászlót november 25-én adta át az újítási megbízottnak. Ezekután bizton mondhatjuk, hogy a Tolnai Selyemfonógyár a békeműszak idején is hasonló eredményeket ér el, s így a vállalt határidőre befejezi éves tervét. Tizenegy tonna edény terven felül A Bonyhádi Zománcművekben is nagy a küzdelem december hónapban a terv túlteljesítéséért. Az üzem dolgozói jó munkájukkal segítik pártunk és kormányunk programmjának sikeres megvalósítását azzal, hogy a betervezettnél is több zománcáirut adnak népgazdaságunknak. November 30-án az üzem dolgozói értekezleten tettek vállalások«! az éves terv túlteljesítésére. ígéretet tettek, hogy éves tervüket december 21-ig befejezik. A IV. negyedévi zománcedény termelési tervüket 101 százalékra teljesítik. A minőségi gyártás fokozatos emelése érdekében a III. negyedévi 72.5 százalékos eleőosztályú zománcedény mennyiséget 82 százalékra emelik. A játékáru osztály IV. negyedévi termelési tervé^ 101 százalékra teljesítik és ezen belül ebben a hónapban dekorált játék vedreket is gyártanak. Az üzem továbbá ígéretet tett arra is, hogy ebben a hónapban terven felül 11.4 tonna csiszoltedényt gyárt, továbbá egy darab húzóprés generáljavításét, valamint az V. számú zománcégető kemence építését a határidő előtt, december 31-re elvégzik. Ezen keresztül biztosítják az üzem dolgozói a zökkenőmentes átmenetet a következő évre. » A7 exporttervet december 10-re befejezik A Tolnai Textilművek dolgozói vállalásokat tettek az 1953. évi terv túlteljesítésére. A közös elhatározás az volt, hegy az éves tervet december 21-re míg az export-tervet december 10-re befejezik. Az exportáru minőség emelésére 8 százalékos javítást vállaltak a dolgozók. A többi vállalásokat az alábbi pontokban foglalták össze: 1. A termelékenységet 2 százalékkal emeljük. 2. Az önköltséget 4 százalékkal csökkentjük. Itt megjegyezzük, hogy a vezetőség az önköltségi mutatók emeléséért 10 ezer forint jutalmat tűzött ki a dolgozók számára. A műszakiak vállalták a zökkenőmentes átmenetet a jövő év első negyedévére. — Ezért ígéretet tettek, hogy a zsebkendő gyártásához 12 darab nyüstös revolveres gépet készítenek el. amit teljes egészében üzembe is helyeznek. Továbbá 15 gép lamellázásét vállalták, ami azt jelenti, hogy négygépes rendszerről nyolcgépes rendszerre térhet át az üzemtermelés menete. A legutóbb megtartott termelési értekezleten brigádvállalások is történtek ezévi terv túlteljesítésére, de legfőképpen a minőség megjavítására. A DISZ brigád vállalta a 100 százalékos minőség gyártását. — Sehalli János művezető brigádja ígéretet tett, hogy 100 százalékos tervteljesítés mellett 93 százalékos minőséget is elérnek. Jaroczki 'József művezető brigádja az export törölköző 103 százalékos tervteljesítését, valamint 75 százalékos minőség elérését vállalta. Ez a vállalás döntő fontosságú az üzem részére, mely előre megmutatja, hogy a textilgyár dolgozói exporttervüket túlteljesítik ebben az évben, A begyűjtés hírei Tolna megye termelőszö vetkezetei és csoportjai közül a legjobb begyűjtési eredményt a borjádi Haladás tsz érte el. A borjádi határ, ahol a tszcs földjei fdkszenék, több mint 100 évvel ezelőtt Petőfi kedvenc tartózkodási helye volt, s a tsz központjában ma is megvan az a méhes, melyben a hagyomány szerint számos Petőfi-vei's született. A Haladás tszcs tagjai hűségesek Petőfi szelleméhez: a jólvégzett munka után bőséges termést takarítottak be, s a zárszámadás elkészítése után, ma a tszcs-tagok a kis falu legmódosabb gazdát A jó termés után nem okozott gondot a begyűjtési kötelezettség teljesítése, tejből pedig 229 százalékos eredményt érték el. Nem így gondolkoznak a bö’cskei Vörös Október tszcs-ben, ahol mintha megfeledkeztek volna a begyűjtési kötelezettség-’ ről. A Vörös Október tsz kukoricából, napraforgóból eddig semmit nem adott be, de nem dicsekedhetnek burgonyabeadá sukkal sem, amelyből eddig 13 százalékát teljesítették tervüknek. * Tolna megye legjobb begyűjtő községe Kisvejke, amely hosszú idő ót* tartja elsőségét. A megye köz ségei közül elsőnek teát eleget kukorica, napraforgó és burgonyabegyűjté- sének, s baromfiból 92, tojásból 78, tejből 77 százalékos eredményt értek el. Kisvejkén kívül 32 község teljesítette hiánytalanul kukorica- napraforgó és burgonyabegyűjtési tér vét, több község azonban súlyosan lemaradt. Ilyen Györköny, ahol kukoricából 38. napraforgóból 71, burgonyából 98 százalék december első napjaiban is az eredmény. Nem jobb azonban Dees község sem, ahol főleg a burgonyabegyűjtés megy vontatottan: eddig mindössze 50 százalékát teljesítették tervüknek. * A járások versenyében dombóvár járás áll az élen 93.5 százalékos kukorica, 89.9 százalékos napraforgó és 93.3 százalékos burgonyabegyűjíési eredményével. Bár van még a dombóvári járásban i* javítanivaló, főleg a ftap- raforgóbegyűjtésben mégis tanulhatnának tőle a paksi járás dolgozó parasztjai, akik december első napjáig ic kukoricából 75.1, napraforgóból #2, burgonyából 86.5 százalékos eredményt értek el, s ezzel a járások versenyében jelenleg az utolsó helyen kullognak.
