Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-04 / 284. szám

4 NAPLÓ MBS. meCBMUFR 4 A majosi faragó-szakkörről . • . — Reszeld le! — Nem reszelem. — UgY könnyebb . — Tadom, de akkor becsapjuk Imre bácsit, 6 pedig azt akarja, hogy a szövőszék minden darab­ja kézzel faragott legyen. Hadd lássák a látogatók, hogy igaz a mondás: a székely már a bölcső­jében farag. Az okos válaszra elhallgatott az elevenszemű fiúcska, aki a dolofi könnyebb végét kereste az előbb. Szégyenkezve teszi h a reszelőt, majd kést fog és azzal igyekszik simára lar/cskálni a kis kereket, amely a készülő szövőszék egyik alkatrésze. Nem biztos, hogy az övé kerül a szövőszékre, de sze­retné, mint ahogy mind a 20 ki­csi székely azzal a reménnyel dől gozik, hogy az övé lesz a leg­szebb, hátha azt választja Imre bácsi, mikor a szövőszék összera­kására kerül majd sor. Imre bácsi, azaz Lőrincz Imre, örömmel nézi a nagy buzgalmat, örül a hike, mikor arra gondol, hogy hiába, a vér nem válik víz­zé. A székely a Dunántúlon is székely marad. Pedig ezek a fiúk, akii: közül a legidősebb 15 éves, már alig emlékeznek korábbi ha­zájukra. Csak szüleik meséiből is merik a havast, amelyben tarka sok, medvék tanyáznak, de nagy érdeklődéssel hallgatják ezeket a meséket és amikor összejön a la ragószakkör, egymásnak mond­ják el, amit otthon hallottak. — Sokszor Imre bácsi is mesél ne­kik a zenélő kútról, amelyet ugyan csak székely kéz faragott és olyan furtangos szerkezete volt, hogy egyetlen kis csavart dugott csak e\ a készítője és nem énekelt többé a királynak sem. Lörincz Imre már egy éve ta- nítgatja a messziről ideszakadt székely gyerekeket faragni. Ked vés Henrikkel, a majosi általános iskolo igazgatójával együtt tervez ték ki, mint ahogyan irodalmi, vagy történelmi szakkör működik az iskola keretein belül, miért ne lehetne faragó szakkör is. Lő rincz Imre örömmel vállalta a ve­zetést. Valamikor Brassóban tanult egy intézményben, amelynek cé­lú a székely taragótchetségelc fel­karolása volt, de a tehetségén lcí­Mestcrházi Lajos: BÉKETARISZNYA A mű művészi megformálása ösz- szefüggő riportsorozat. Rengeteg arc­cal, sok néppel ismertet meg ben­nünket. „Egy gazdag, gyönyörű'hét benyomásait kapjuk a Béke \Mág- tanács budapesti ülésének meg­nyitásától a befejezéséig. Embereket látunk a világ minden tájáról: író­kat, művészeket, munkásokat, pa­rasztokat, természettudósokat, papi­kat, diákokat, stb., akiket más-más politikai beállítottság ellenére össze­köt a közös ügy, a világbéke ügye. Megismerhetjük egyes gyarmati né­December 5-én. szombaton délután 5 órakor a kórház kultúrtermében a hanglemezhangverseny sorozat kere­tében Beethoven-est lesz. Műsor: vül semmi egyebe nem volt, nem tudott fizetni és így csakhamar „befejezte“ tanulmányait. Most úgy érzi, hogy mindenért kár­pótolva lett. Egy fia most végez, gépészmérnöknek tanult, másik fia a képzőművészeti főiskola hall­gatója, lánya pdeig divattervező szeretne lenni. A legkisebb fin 7 éves, most jár első osztályba, — egyébként ő a íaragókör legHata­labb tagja. Esténkéni ha összejön­ne/;, ö is elmegy és addig híze­leg, amíg kést kap a kezébe. Mos­tanában gyakran jönrrek össze az ügyeskezű, eleven észjárású fiúcs­kák. A székely napra készülnek, amelyet december közepére ter­veznek. Arra készül a kicsi szövő­szék, de azonkívül miniatűr szé­kely kapukat is faragnak a gye­rekek. Az eredetire már egyik sem emlékszik közülük, de Imre bácsi rajzai nyomán gyönyörű kopjafák készülnek. Egyikről sem hiányzik a tulipános motívum. — Nagy gonddal készítik a virág szirmait. Eközben a munka köz­ben mindegyiknél az a kanál jár az eszében, amelyet Imre bácsi őriz selyempapírba csomagolva a fiókjában. Rózsaia gyökérből fa­ragta régen, talán több, mint 100 Megyénk termelőszövetkezetei az 1954-es gazdasági év kezdetén arra törekszenek, hogy gyarapítsák ter­melőszövetkezetük közös "agyonát. A termelőszövetkezetek más és más úton próbálják meg a közös vagyon gyarapítását, leginkább ha­lastó létesítéssel, gyümölcsössel, faj­taállatok tenyésztésével érik eL A grábóci Alkotmány termelőszö­vetkezet tagsága új utat választott a gazdagodásra. Az Állat- és Zsír­forgalmi Vállalat bonyhádi kirendelt Bégével 100 darab sertés hizlalására kötött szerződést. A tsz tagsága a lekötött 100 darab sertés után azon­nal 80 ezer farint előleget kapott. Ezt az előleget a zárszámadás so­rán munkaegységek arányában ki is osztották. A grábóci Alkotmány tsz tagsága versenyfelhívással fordul a bonyhá­di járás valamennyi termelőszövet­kezete felé, hogy kössenek szerzo­pek múltját, jelenét, láthatunk szei ­;ációt kutató .objektív'- cinikus nyugati újságírókat és tó hatjuk a szovjet békeharcosokat, akiknek on- timista szavai erőt öntenek <a el­nyomott országok küldötteiben Arabok, hinduk, négerek, 'éhére!? kavarognak a könyv lapjain es az író szívében is. Az író joggal büsz­ke népünk eredményeire. A nagy élményből csak a leglényegesebb mozzanatokat v.i de sokszor ■'nyegtelennek látszó kis epizód; kát is belesző írásába A könyv min­den sora a béke agitációját szol­gálja. Coriolanus — nyitány. Hegedűver­seny. V. szimfónia. Minden érdeklődőt szeretettel vár H rendezőség. Ismertetés1, tart: dr. Mihályi Endre. > éve egy székely. Havasi gyopárt tormáit a nyelére, de olyan cso­dálatos szépen és finoman, hogy szinte áhítattal nézik a gyerekek, amikor Imre bácsi 'megmutatja és mindegyik arra törekszik, hogy ahhoz hasonlót készítsen ő is. — Énekelnek is néha munka köz­ben, de azt inkább asszonyok és lányok szoktak, miközben kézi­munkáznak: hímeznek, vagy sző­nek. Hát lányok nem faragnak? — kérdezné valaki. Nem ám, mert ez kizárólag féríimunka — válaszol mindjárt önérzetesen Lovász Ár­pád, aki VII. osztályba jár; kitü- nörendű tanuló, de nem bánná, ha énekóra helyett is faraghatna, mert a hangjegyeket nem nagyon szereti, Azzal dicsekszik, hogy még egyszer sem vágta el a ke­zét, mióta a faragókörben dolgo­zik. Lörincz Imre nagy türelemmel foglalkozik a kis székelyekkel. — Szeretik és ragaszkodnak is hoz­zá nagyon. Csak nkkor fogadnak szót nehezen, amikor hazaküldi őket. Este bármeddig ottmarad­nának, de Imre bácsi vigyáz rá, nehogy álmosak legyenek másnap az iskolában. dést sertéshízlatósra, mert ezzel nemcsak a közös vagyont gyarapítják hanem nagyban hozzájárulnak a dolgozók hús- és zsírellátásához is. Párthírek Értesítjük a Párttörténet I. évfo­lyam propagandistáit és hallgatóit, hogy december 4-én este 6 órakor a Pártoktatás Házában előadás lesz az 1905-ös forradalomról. A beve­zető előadás után „Győztesek nem­zedéke" című filmet vetítjük. A fil­met az első és másodéves politikai is­kola propagandistái és hallgatói is megtekinthetik. PARTOKTATAS HAZA. * A politikai iskola I. prop. szemi­nárium vezetői részére december 8-án fél 9 órakor megyei előkészítőt tartunk a Pártoktatás Házában. MB. AGIT. PROP. OSZTÁLYA — Függő csillepályák az állatte­nyésztési telepek számára. Az egész szovjet országban híresek azok a függő csillepályák, amelyeket a szíz- ranyi kombájagyárban gyártanak. — Az elmúlt hónapban 40 függő csil- 'epályát szállított, a gyár Ukrajnába. Közép-Ázsiába, a moszkvai, a lenin- grádi, a gorkiji és az omszki terü- 'etre. Szürke és kék csikós KAMG4RN ÖLTÖNY Ára 1.180. - Ft Kapható: áruházakban, szaküzletekben! rnény K o z 1 e Postát igénybevevő felefe fi­gyelmébe! A postaigazgatóság felkéri a postát igénybevevő közönséget, hogy a karácsonyi postaforgo.lom lebonyoültáSg és saját érdekében e közieniényben közösekhez al­kalmazkodjék csomagküldeményei raeflc postára adása alkalmával. 1. Feladásra szánt csomagját gon­dosan burkolja és a címiratot tartósan erősítse csomagjára! 2. A csomagban a címiratmáso- Urtot feltétlenül helyezne el! 3. A csomag tartalmát a szállí­tólevélen és a csomag burkolatán részletesen tüntesse fe] (például: 1 liba, 3 kg ahn a, sllb.) 4. a szállítás zavartalanságának biztosítása, torlódások elkerülése érdekében nem romló tartalmú csomagjait lehetőleg december !j. ig, romló tartataiú csomagjait de­cember 22 ig adja postára. Fentiek betartásával küldemó nyének gyorsabb, pontosabb to­vábbítását, kézbesítését segíti e'ő. 80 ezer forint e’ő'eg sertésh zla’ósra E Z T O LVA SSÜK... Zenedéin tán a kórház kultúrtermében Néhány gondolat a megyénk labdarúgósportjkíról Az ifjúsági bajnokság kérdése. A megy© labdarúgása elmaradottságának egyik kétség­telen oka, hogy elmúlott három esztendő anélkül, hogy az ifjúsági bajnokság meg­rendezésének kérdése előtérbe került volna. A megyében csak alig van sportkör, aínely az ifjúság nevelésével komolyan és rendsze­resen foglalkoznék. De nincs is sok értelme az ifjúsággal való foglalkozásnak, amikor ré­szükre nincsenek bajnoki küzdelmek. A já­tékosok nem máról-holnapra lesznek ver­senyjátékosokká. Hosszú időnek kell eltel­nie, amíg valaki bejut az I-be. De addig hol rúgja a labdát az a 16 éves gyerek? A tartalékbnjnokságba kiöregedett 30—55 éves, olyan játékosokkal szemben, akik kétszer olyan súlyúak? Csak egy péidát. Az Építők Müllerje azért nem fejlődik szerintünk olyan mértékben, amilyen mértékben tehet­sége révén fejlődhetne, mert nincs és nem volt alkalma vele egyen rangúnk között fej­lődni. Szerintünk az ifjúsági bajnokságot feltétlenül meg kéll rendeznie Tolna megyé­nek az 1954-es évben. Lesznek olyanok, akik azonnal azt mondják, hogy anyagi körülmé­nyek miatt erre nem lesz mód. Ez az érve­lés azonban nem á<Uja meg a helyét. Az idén is ledöcögött valahogyan a tartalék- bajnokság, pedig a sportköröknek nem je­lentett semmi jövedelmet. Javaslatunk eze rint viszont a tartalékcsapatok részére ellen­kező sorsolást kell biztosítani és ezekkel a mérkőzésekkel, a befolyt belépődíjakkal majdnem teljes egészéberh biztosítani lehet a tnrtaléikcsapatnak a minőségi járási bajnok, ságban va'ó részvételét. Az ifjúsági csapat pedig az idei gyakorlatnak megfelelően jár az I-gyel és tanul az első csapat bajnoki mérkőzéséből. Ugyanakkor ifjúsági játéko­sok ellenében alkalma van továbbfej'ődni. A térítés kérdése. Ez a kérdés különösen a minőségi járási bajnokságban volt az el­múlt esztendőben égető kérdés. A hazai mérkőzésekre a résztvevő csapatok inég csak kiálltak valahogyan, de a vidéki mérkőzések­re anyagiak hiányára hivatkozva már nem mentek eL De felveti a térítés kérdését a megyei bajnokságban is az a körülmény, hogy az utazási kedvezményt megszüntették. Javasoljuk, hogy a jövő bajnoki évben a minőségi járási bajnokságban minden mér­kőzésen 200 Ft-ot kelljen a vendéglátó csa­patnak fizetnie az utazó sportkör részére a minőségi járási bajnokságban és 500 Ft-ot a megyei bajnokságban. Megétílésünk szerint ezzel az intézkedéssel sok olyan probléma megoldódnék, amely az idei bajnokságban probléma volt. ’ Az edzők és edzések a felemelkedés szol­gálatában. Az eddigi sikertelenség okát az edző és edzések kérdésében is látjuk. Alig volt a tavalyi megyei bajnokságnak fizetett edzője. Még jó volt, ha társadalmi edző látta, el a csapatok edzéseinek az irányítását. De ezeket a társadalmi edzőket sem lehe­tett öesze tömöríteni az Edzők Testületébe, melyben alkalom nyílt volna a szakkérdések megtárgyalására. Ä másik hiba szerintünk az edzésekben van. Ma, amikor az élcsapa­tok szinte mindennap végeznek edzéseket annak érdekében, hogy állandó jó formát tudjanak elérni és azt tudják tartani, akkor a tóin a megyei csapatok sem elégedhetnek meg a heti 2 edzéssel, különösen olyan 2 edzéssel, amilyen körülmények között ezek az edzések lezajlanak. A játékosok csak egv része vesz részt az edzéseken, amelyen á kétkapus játék és a kapuralövöldözés a leg­lényegesebb momentum. Semmi gondot nem fordítanak ezeken az edzéseken az erőnlét, az állóképesség fokozására, a labdakezelés állandó javítására, a fejelés, a szögletrúgás, a szabadrúgások, a toppolás gyakorlására. Még mindig az a helyzet, hogy a 43 éves Marosi Mihály mind labdakezelésben, mind pedig állóképességben, de sportszerűségben is zsebreteszi a megyei bajnokság mezőnyé­nek a játékosait egy-két kivételétől eltekint­ve. A jövő bajnoki évre legalábbis a me­gyei bajnokság vezető csapatainak fizetett edző alkalmazását kell szorgalmaznak és a többi sportkörnél pedig társadalmi edzőnek kell legalább- működnie. Legalább a csapa­tok egy részénél el kell érni, hogy a heti két edzésről a heti 3 edzésre térjenek át. A játék keménységének a növelése. Me­gyénk labdarúgásának másik hibája az, hogy a játékosok nem használják ki testi erejüket és a megyei bajnokságban szereplő csapatok többsége irtózik a testi erőt latba, vető kemény játékától és azt eleve durvá­nak ítéli. Ebben az ítéletben segítségükre siet a közönség egy része, amely a legsza- bályosnbb szerelés esetén is. amikor a já­tékos felső testének használásával választja oé az ellenfelet a labdától, tüntet n játé­kos és a játékvezető ellen. Igen gyakran a I 'átékvc/.etők is a tüntető nézők uszályába ;eriilnek és szinte minden megmozdulást, amelyben egyik vagy másik játékos kihasz­nálja testi erejét, szabálytalannak minősí­tenek. Ezen a felfogáson feltétlenül változ. tatni kell és a jövőben teret kell engedni a felső test erőteljes használatának és a labda rúgósport küzdőjáték mivolta kidom- borításának. Ehhez azonban több tényezőre van szükség. Először is a sportkörök veze­tőinek oda kell hatniok. hogy játékosérte­kezleteken foglalkozzanak ezekkel a kérdé­sekkel a játékosok előtt, és magyarázzák meg játékosaiknak, hogy a testi erő. a felső­test használata a labda rúgásban nem sza­bni vtalan. A Játékvezetők Tanácsának is foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel és ezen a téren egységes játékvezetés kialakítására kell törekedni. De a sportköröknek további teendőik is vannak ezzel kapcsolatban. A megye játékterei általában olvanok, hogy a közönség könnyen meg tudja közelíteni a pályát. Meg keíl találni a módját annak, hogy a játéktértől a nézőteret elválasztjuk, elkülönítjük. Erős rendezőgárdát kell az egyes mérkőzésekre biztosítani, akik minden­kor urai tudnak lenni a helyzetnek és nem esnek abba a hibába, hogy karszalaggal a karjukon, szinte uszítják magatartásukkal a közönséget az ellenfél játékosai, vagy a játékvezető ellen. Taktika a játék eredményességének a szol­gálatában. Az elmúlt bajnoki idényben alig találkoztunk olyan mérkőzéssel, ame­lyen az egves csapatok a helyzetnek meg­felelő taktikát alkalmaztak volna. Taktikai­lag általában még vezető sportköreink is igen sok éretlenséget árultak el az elmúlt bajnok idény folyamán. Pedig helyes tak­tika alkalmazása esetén egészen fordított eredmények elérésére is megvolt a lehető­ség. Ez a kérdés természetesen szoros ösz- szefüggésben van az edzőkérdéssel. Ez a néhány szempont jutott eszünkbe, amikor a megyei labdarúgósportja eredmé­nyességének okairól gondolkoztunk és igyekeztünk magyarázatot találni. Nagyon szeretnék, ha ezzel a cikkünkkel^ vitát tud­nánk megindítani ebben a kérdésben. Egy olyan vitát, amely előbbrevinné a megye labdarúgósportját. Nyilván sokan vannak a megyében, akik felelősségiét éreznek a me­gye labdarögósportjáért. Ezért várjuk a hozzászólásokat és különösen annak örül­nénk. ha a megyei bajnokságban szereplő sportkörök vezetői reflektálnának az álta­lunk felvetett kérdésekre. A Nagyményoki Bányász nyerte tel • JT sportszerúségi díját A Megyei Testnevelési és Sportlbinottség Labdarúgó Társadalmi Szövedségéneák Játék­vezető Testületé az elmúlt évek gyakorlatá­nak megfelelően a bajnokság megindulása elölt idén is sportszerűség! díjat ajánlott fel a Jeg9portszerűbben viselkedő, megyei baj­nokságban résztvevő sportkör számára. A JT a bajnokság befejezése után összeült és az jdei sportszerűség! díjat a Nagy&nányoki Bányász együttesének ítélte oda. Igjy a bé- nyáBzegyüttes az idei megyei bajnokság rnelNé megszerezte a JT sportszerűé égi díjáé. is. A JT döntése valóban a legaportraerűbb együttesnek ítélte oda a sportszerűeégi dí­jat, «melyből nem akadt kiállítás az egész bajnokság folyamán és emellett játékosai mindig a legsportszerűbb magatartást tanú­sítóink. mind a pályán belül, mind pedig a pályán* kívül is. A Jákék vezetők Teát üzlete első adandó ün­nepélye*? alkalommal fogja a sportszerűségi díjat a Nagymányoki Bányász Sport Kör vezetőségének átnyújtani. Erre valószínűleg a januárt' nagy aktívaértekezleten fog majd sor kerülni. *• Megindult a te rém-röplabda bajnokság 1953. dfVember 22-én nagy voH a aiirgéo­forgás a rt MTSB hivatalos helyiségében, egymásután érkeztek a nevezések a terem­bajnokságra. Egyes sportkörök 2—3 új csa­pattal nevettek be. hogy látszatát adják alt­nak. hogy ({V< mindent megtesznek annak ér­dekében, haury csapataik induljanak. Való­ban megtettek mindent? Ez a kérd*« foglalkoztatja most azt a sportkör rajong ót, aki tudomást szerzett ar­ról. hogy az első fordulóban csak hároni mérkőzést játszottak le. Már köztudomású, hogy a bajndk^ágra 26 csapat adta be a nevezését, ezcukből azonban csak 6 csapat tartotta meg az; adott szót. A szekszárdi sportkörök, akik mindenki­nél előnyösebb* helvzetben vannak, nem akarják megérteni, hogy a röplabda-sport támogatása moifl1 már nem egyesületi kér­dés. Ennél olcsóbb sportolási lehetőséget néni adhat versenyzőinek a sportkör egyet­len más sportée^San sem. Az MTSB melle» tt működő Tát^adalmi Szö­vetség mindent megtesz annak érdekében, hosrv zavartalanul folyhassanak a mérkőzé­sek és lehetőleg miinél több kedvezményt ad­hasson az induló sportköröknek. Fr. azonban nem jelenti azt. hogy az MTSB mellett működő Tifcnsadalmi Szövetség tarto­zik a sporíkörökmík azzal, hogy még a pá­lyát is 'ő készítőé cöó. Ez a feladat teljesen a sportkörökre hárul és reméljük, nem fog az métr egyszer njegismétlődni, ami meg­ismétlődött az elmuflt fordulóiban. A labdá­ról. valamint a páfvp felrajzolásáról a sport­körök kötelesek gondolkodni. Reméljük, hogy’ a jövőben a sportkörök nem hagyják magú tat kiszolgálni, hanem maguk lesznek azon, hogy minél jobb fel­tételeket tárjanak versenyzőink elé. Ehhez természetesen az sziukséges, hogy lújnden sportkörben legven mrg a csapat szakosz- télvvezetője, aki ezektet a feladatokat el­látja. Egy másik súlvos hiányosság, amivel talál­koztunk a legutóbbi fortiuló alkalmával: a 6 caaoat kö^til orr vedül rr. Szekszárdi Kinizsi volt az, aki a bírói költséget elhozta magá­val. Mindent egvbovéve az n vélemény, hogy amíg a sportkörök röplabda szakosztályai szervezetileg nincsenek inegerősítve, nem várhatunk a te rém baj nők lúgtól olyan ered­ményt. melv a szórtat iát ff, sportot méltóan szolgálná. A sportkörök keressék fel biza­lommal az MTSB mellett ryűködn Társadal­mi Szövetséget, vasrv a Szek^rárd Vám*» TSB elnöké*. nk;k szíve-sen álftiak mindenkor rendelkezésükre. Az rGő forduló eredménvpV: Sz. Petőfi fi.—Sz. Kini/rt 61:25 Ve/ 'üp; Klézl - - Petőfi: Töréwvi — Simon — Hóman — Klézli — Horváth — Móder. Kinizsi: Kováé* — Turányi — Morvái — C«á«zár — Csirák. Tők: Sim^n. Klóéit. illetve Tnránvi. Sz. Petőfi T._i>«lánk "2 40 (34:2"' Ve­▼ette: Dömötör. Petőfi; Németül — Németh TT. — Kéroáfí — Klárii — Vos« »— Pozsonyi. Palánk: Mérvéit — nu«ke — Vig-li — Gyár- me+i — Tiihá«z — ««d — Aicher. Jók: Dárnéd. V’özlj. illetve TiAhásr Lendület II.—Szpartakusz 77:2E\ Vezette: Dömötör. u I PIKE(t PÉNTEK, DECEMBER 4 ÜGYELETES GYÓGYSZER TAR: 11/1. sz. Áll. gyógyszertár. NÉVNAP: Borbála. — IDÖJÁRÁSJEEE|íTÉS: Várható időjárás péntek estig: több­helyen még köd, ködszitálással vagy esővel. Mérsékelt légáramlás. A hő­mérséklet emelkedik. Várható hő- mérsékVri értékek az ország terüle­tére: pénteken reggel északkeleten plusz 1. mínusz 2, máshol 2—4 dél­ben északkeleten plusz kettő, plusz öt, máshol nyolc-tázenegy. a déli határ mentén tíz­tizenhárom fok között. A fűtés alap­jául szolgáló várható középhőmérsék let pénteken négy fok felett, azon­ban Borsod, Abaúj, Zemplén. Sza­bolcs. Szatmár megyékben 0—j-3 fok között. MOZI Kossuth Filmszínház. December 4-én: GYÖNGYVIRÁGTÓL LOMBHULLÁSIG. Szí­nes, magyar természetfilm. Kezdések: Vasár- és ünnepnap 4, 6 és 9 órakor. Hétköznap 6 és 8 órakor. L aéiküfözhstaflan az agilácM»------- aunkábaa T OLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRALT LÁSZLÓ A szerkesztp^eg és kiadóhivatal telefooszáatu 20-10 20-1! Szekszáfd. Széchenti-atca t$ M. N R egv^zémlaszám 00 87*003—30 Előfizetési díj: havi 11.—* Tortat. Baranvamegvet Szikra Nvomda . Pécs. Mun kár«\ Mihál v ntra I® «*. Telefon 20-2? A Qrondáért felel: MELLES REZSŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom