Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-26 / 277. szám

TORNAI VJ LAG PROLEtIrJAI LQYESdUk / t«l A MAI SZAMBANi Csodálatos játékkal, nagyszerű küzdelemben, biztosan győzte le a magyar labdarúgó válogatott az otthonában 90 éve veretlen angol nemzeti tizenegyet (2. o.) — Kül­földi hírek (2. o.) — A párt és a kormány szakadatlan gondoskodása a nép jólétéről (3. o.) — A vas- és fém­gyűjtés hírei (4. o.) — A zombai általános iskolások pályát választottak (4. o.) AZ M DP TOL NAME GYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN A K L APJA i ' V! \. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM ARA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK. 1953. NOVEMBER 26 Teljesítsék a gépállomások az őszi idénytervüket Gépállomásaink dolgozóinak egyik legdöntőbb feladata, hogy az őszi mezőgazdasági munkákban terveiket maradéktalanul teljesít­sék, harcoljanak a kormánypro­gramra megvalósításáért és a dol­gozó nép jólétének további növe­léséért. Mezőgazdaságban az őszi szántás-vetés gyors, jó minőségű elvégzésével biztosítsák a jövőévi dús termést. A mostani jó mun­ka, a tervek hiánytalan teljesíté­se a dolgozók életszínvonalának emelkedésében hozza meg a ma­ga gyümölcsét. S minden nap, amellyel az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésénél késlekedünk, kisebbíti jövőévi kenyerünket. Minden napi késlekedés a tervek teljesítésében hátráltatja, lassítja az életszínvonal emelkedését. A terv alapja a bőségnek, a jólét­nek — a tervteljesítés alapvető feltétele annak, hogy tovább ha­ladjunk a kormányprogramm meg valósításának, az életszínvonal emelkedésének útján. Ahhoz, hogy gépállomásaink a hátralévő rövid idő alatt tervei­ket teljesítsék, minden gépállo­más traktoristájának, brigádveze­tőjének, műszaki és vezetőségi dől gozójának sokkal szervezettebbé kell a munkákat tenni. Biztosí­tani kell továbbá a munkák sike­res végrehajtása érdekében a jó szervezési és politikai felvilágosí­tó munkát. Vannak megyénkben olyan gépállomások, amelyek ed­digi jó munkájukon keresztül megértették, hogy a terv törvény, és ennek maradéktalan teljesíté­séért ők a felelősek. Példa erre az iregszemesei és a tamási gépállo­más, ahol teljesítették már az őszi tervüket és ezen túlmenően teljesítették az éves tervüket is. Az iregszemesei gépállomás a no­vember 20-i értékelés alapján 130 százalékra és a tamási gépállomás 116 százalékra teljesítette őszi idénytervét. Éves tervüket pedig a november 20-i értékelés alapján az iregszemesei gépállomás 157 százalékra, a tamási gépállomás 136 százalékra teljesítette. A terv teljesítése nemcsak a gépállomás vezetőségének felada­ta, hanem minden egyes dolgo­zónak is. Vannak gépállomási dol­gozók. akik bebizonyították, hogy a terveket nemcsak teljesíteni, hanem túl is lehet teljesíteni. — Ilyen példa Keppel Ferenc elv­társ, a dalmandi gépállomás trak­toristája, akinek terve 200 nor­málhold és eddig telesített 645 normálholdat, ami 322 százalék, vagy Böhm Fiilöp elvtárs. a nagy­dorogi gépállomás kiváló trakto­ristája, akinek terve 353 normál­hold. eddig teljesített 632 normál­holdat, 179 százalék, vagy id. Oláh István, a bölcskei gépállo­más traktoristája, akinek terve 200 normálhold eddig teljesített 536 normálholdat, ami 268 száza­lékot tesz ki. Nemcsak jó trak­toristák. hanem jó brigádjaink is vannak, akik bebizonyították, hogv a tervet túl lehet teljesítem Legjobb brigád az iregszemesei Előre-brigád. Tóth János brigád­vezető vezetésével 151 százalékra teljesítették tervüket, vagy a ta­mási génállomás Petőfi brigádja Tengőd Ovula brigád vezető veze­tésével 119 százalékra teljesítet­ték őszi idénytervüket. Azok a génállomások, brigádok, traktoris­ták. akik még eddig nem teliesi- tették őszi idénvtervtiket. vegye­nek példát a fenti traktoros elv­társakról és a legrövidebb időn belül teljesítsék őszi idénytervü­ket. Meg kell azonban azt is említeni, hogy vannak gépállo­másaink. akik a feladatok végre­hajtásához rosszul viszonyulnak. Ilyen például a dunaszentgvörgvi génállomás, a böleskei gépállo­más és a szedresi gépállomás, az őszi munkákban hátul kullognak. A dunaszentgyörgyi gépállomás őszi idénytervét 51 százalékra tel­jesítette. A lemaradás fő oka, hogy a vezetőség keveset foglal­kozik a dolgozókkal, az igazgató olyan segítséget nyújt, hogy a „nehézséget le kell küzdeni elv- társak'*, de a problémájukon nem segít. Hasonló „segítséget" ad a politikai helyettes elvtárs is, aki a gépállomáson nem a dolgozók problémáival, a kommunisták mozgósításával foglalkozik, ha­nem a rádió és a motorkerékpár szerelésével. Sok tennivaló van még a teveli gépállomáson is ahhoz, hogy a reájuk bízott feladatokat végre­hajtsák. Különösen az igazgató elvtársnak, vezető agronómus elvtársnak kell a munkamódsze­rén változtatni. Súlyos hiányos­ság itt, hogy nemcsak a gépállo­más dolgozóiban nem bíznak, ha­nem még sok esetben saját ma­gukban sem. Pedig a gépállomás­nak vannak kiváló traktoristái, ha ezekre az emberekre jobban támaszkodnának és a munkamód­szereiket átadnák a többi trakto­ristáknak, sokkal nagyobb ered­mények lennének a gépállomá­son. A hátralévő őszi csatában sokkal nagyobb segítséget kell adni a körzeti mechanikusoknak és brigádvezetőknek a traktoros elvtársaknak. Eddigi gyakorlati tapasztalat azt bizonyítja, hogy megyénk területén kevés olyan brigádvezető van, vagy körzeti mechanikus, akik megfelelően irá­nyítják a brigádot. Sok a hiányos­ság még a gépek karbantartásá­nál, elhanyagolják a gépek rend­szeres műszaki ápolását. Nem ér­zik még a körzeti mechanikusok, hogy a brigádon belül személy szerint felelősek a gépek műszaki állapotáért. Ugyanakkor a brigád­vezetők sem teszik meg a szükséges intézkedéseket a szervezés, vagy üzemeltetés terén. Sok traktor áll üzemanyaghiány miatt. Pedig ha vizsgáljuk a megyében a bri­gádvezetőket, azt kell megállapí­tani, hogy körülbelül 60 százalé­ka 5 hónapos brigádvezetői tan­folyamot végzett. Éppen ezért sok­kal többet várunk a közeljövőben a brigádvezető elvtársaktól, mert sokkal több segítséget tudnak nyújtani. Az őszi mezőgazdasági munká­kat megvizsgálva azt kell megál­lapítani, hogy a nehezén már túl vagyunk. A kenyérgabona, takar­mánygabona jórésze a földben van. Ehhez a munkához sok se­gítséget adtak a gépállomások dolgozói, szakemberei, akik fá­radságot nem kíméltek. Ha a mélyszántási munkálatokat vizs­gáljuk, azt kell megállapítani, hogy a megye területén, vala­mint a termelőszövetkezeteknél is lemaradás van. Eddig a gépállo­mások dolgozói sem fordítottak megfelelő gondot a mélyszántás­ra. Most már az szükséges, hogy gépállomásainkon, termelőszövet­kezeteinkben úgy szervezzék meg a munkát, hogy a még hátralé­vő időben pótolni tudják a lema­radást. Biztosítani kell minden gépállomáson a kettős műszak beállítását, azok éjjel-nappali meg felelő ellenőrzését. Biztosítani kell az egész gépállomás területén az ellenőrzést és a segítségnyújtást. Ezeknek a feladatoknak vég­rehajtása külön lelkiismeretes és odaadó munkát igényel a gépállo­más dolgozóitól. Minden gépállo­mási dolgozó a hátralévő időben azzal a céllal induljon harcba, hogy munkájával elősegíti a dol­gozó nép közös ügyét, jobb életét. Ugvanakkor a tervek teljesítésé­vel, a terméshozam növelésével segítsék elő a kormányprogramm megvalósítását. Kovács Ferenc Több, min! ezer hallgató vesz részt To.na megyében a téli mezőgazdasági tanfolyamokon Tolna megye 20 termelőszövetkezetében november második felében megkezdődtek a hároméves mező- gazdasági „mesterképző" tanfolyamok. A megye tájj&Hegének megfelelően növénytermesz­tési, állattenyésztési, gyümölcs és szőlészeti, valamint az öntözéses gazdálkodási tanfolyamokon kapnak meg­felelő szakoktatást a termelőszövetkezeti tagok mellett az egyénileg dolgozó parasztok. A tanfolyamok iránt már eddig is nagy az érdeklődés. A gy5rkönyi Béke tsz növénytermesztési mun­kacsapatának minden tagja tanul s a tsz-tago- kon kívül szívesen látogatják az előadásokat * az'egyénileg dolgozó parasztok is. akik közül többen már ebben az évben hasznosították az elmúlt évben tanultakat. Buják! Emil egyénileg dolgozó paraszt másod- vetésű kukoricájával 25 mázsás átlagtermést ért el, míg Lifli János másod vetésű pótbepor- zott napraforgója 8 mázsás holdankénti átlag­termést hozott. Mindkét gazda szobája falát elismerő oklevél díszíti. Tolna megyében a tél folyamán 40 tszcs-ben indí­tanak mezőgazdasági tanfolyamot, melyeken az eddi­gi számítások szerint közel ezer hallgató vesz részt. (MTI) 36 féríílie’yes tehén istái lót épít a kisszékely! Felszabadulás tsz Megyénk termelőszövetkezetei közös vagyonunk gyarapodását az állattenyésztés fejlesztése útján is el­érhetik. A termelőszövetkezetek például a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztésénél azt a célt tartják szem előtt, hogy a legjobb tejtermelőképességű teheneket válo­gassák ki. A kisszékolyi Felszabadulás termelőszövetkezet tagsága is szarvasmarhaállományát fejleszti. Ahhoz azonban, hogy az állományt bővíteni tudják, elsősor­ban szükséges gondoskodni az állatok elhelyezéséről is. A termelőszövetkezet tagságának ez nem okoz na­gyobb gondot. A 20 ezer forintos beruházási hitel segítségével a tehénistálló építkezését már meg lehet kez­deni. A kapott 20 ezer forint azonban egymagában nem elég ilyen komoly építkezésnél. A termelőszövetkezet tagsága most is tud helyzetén könnyíteni, mert érzik magukat olyan erősnek, hogy saját erejükből és a hitelből tavaszra felépítsék a 36 férőhelyes istállót. Az építkezés munkálatait már megkezdték és nap-nap után szemlátomást emelkedő falak messziről hirdetik a termelőszövetkezet tagsá­gának jó munkáját. Kéf téglasilót épít a be'ecskai Szabadság tsz Az állatok sikeres átte- teltetése érdekében silózz minél több takarmányt! Silózott takarmányt az ál­latok is jobb étvággyal fogyasztják mint az eső­nek, szélnek kitett kuko­ricaszárat. Ezeket az elveket tar­totta széni előtt a belecs- kai „Szabadság" termelő- szövetkezet tagsága, ami­kor a 30 ezer forint hitel­ből 2 darab új téglasilót épített. Az elkészített siló- takarmánnyal a termelő- szövetkezet tagsága bizto­sította állatai részére a téli takarmány nagy ré­szét. Nem fog még egyszer előfordulni — mondja Esztári István termelőszö­vetkezeti elnök — hogy szarvasmarhaállományunk takarmányhiányt szenved­jen. Az 1952-es gazdasági évben az akkori tsz ve­zetősége nem törődött az fiiatok téli takarmányel­látásával. Eredménye meg is mutatkozott az állatok kondícióján. Most könnyen várjuk a felet, 250 köbméter siló és 850 mázsa elsőrendű réti és lucernaszéna fede­zi a szarvasmarhaállo- mány takarmány szükség­letét egészen az első zöld kaszálásáig. A faddi állandóbizottság elnöke segíti a lemaradókat November végefelé bizony korán esteledik már, a határból hazatérő gazdák, mint Márkus József és Tóth Sándor 10 holdas dolgozó parasztok a napi fárad­ságos munka után nem tekintik a napot befejezett­nek. hanem az otthoni munka elvégzése után elláto­gatnak többi dolgozó paraszttársaikhoz, elbeszélget­nek az őszi munkák menetéről, esetleg hiányosságai­ról. A faddi mezőgazdasági állandőtoizoHság tagjai jól végaik munkájukat. Segítik dolgozó parasztt.ársaiikat, de nemcsak szóval, hanem tettel is. Az átlandóbizoti- tág elnöke Baross József 8 holdas dolgozó paraszt az őszi munkáit teljes egészében elvégezne. A község dol­gozó parasztjai előtt jó gazda hírében áll. aki segíti társait, hogv az őszi mélyszántást mielőbb elvégez­zék, ugyanis a mözsi gépállomás segítségére nem szá­míthatnak, mer; a szerződésben vállalt kötelezettsé­güknek eddig még nem tettek eleget. Több dolgozó parasztnál merült fel az a kérdés, hogy mi lesz most földjeikkel. Ha nincs fogaterejük, akkor már nem is tudják elvégezni a mélyszántást? Erre is kell találni megoldást, és találtak is. Msga Baross József áll az élen, november 24-én például Joó András kétho’das dolgozó paraszttársának végezte el az őszi mélyszántást. A köíesdi dolgozó parasztok 'eljest k mé!ys?ántási tervüket Gyorsan múlnak egymásután a napok. November 30-a. az őszi mélyszántás befejezésének a határideje egyre közelebb. Nem késlekedhetnek a dolgozó pa­rasztok, ha a téli fagy beállta előtt el akarják végezni a mélyszántást földjeiken. A kölesdi dolgozó parasztok tudják jól, hogy mit jelent az őszi mélyszántás munkálatainak időbeni el­végzése. ezért szántanak kora hajnaltól késő estig. A község dolgozó parasztjai közül Kocsis János 11 holdas dolgozó paraszt 7 holdon. Szijjártó Márton 6 holdas 1500 négyszögölön. Tóth István 8 holdas pedig 5000 négyszögölön végezte el az őszi mélyszántást. Kölesd község dolgozó parasztjai a visszalévő pár nap alatt is keményen fogják az eke szarvét, hogy határidőre teljesítsék a község 1943 hold őszi mélyszántási ter­vét. A pincehelyi aépállomás három traktor »tája túlteljesítette éve9 tervét Gépállomásaink trakto­rosai arra törekednek, hogy maradéktalanul tel­jesítsék éves tervüket. A traktorosok igazán a hivatásuk magaslatán áll­nak, amikor nem törődve az őszi szemerkélő hideg esővel, szántanak a ter­melőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasz­tok fö'djén. A traktorok szinte hasítják a barna­fekete földet, gyorsan so­rakoznak egymás mellé a felszántott holdak. Ezek a nap-nap után verejté- kes munkával szerzett holdak egészítik ki a gép­állomás és a traktoros évi tervét. Az a traktoros, aki határidő előtt fejezi be éves tervét, 150 százalé­kos fizetésben részesül. A pincehelyi gépállo­máson nem egy ilyen éves tervét túlteljesítő trakto­rossal találkozhatunk. Fe­jes Bertalan. Farkas György és Katona József traktorosok 410 normál­hold éves tervüket no­vember közepéig 700 nor- málho’don felül teljesítet­ték. Jó munkájukat gaz­dagon jutalmazták, mert mindegyik múlt havi ke­resete több mint 3000 fo­rint volt. Megalakul! Tolna megyében a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Vasárnap délelőtt mintegy 200 értelmiségi dolgozó ,jelenlétben alakult meg Szekszárdon a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat tol­namegyei csoportja. Az alakuló közgyűlést a városi tanács nagytermében Miklós Péter, a dombóvári álta­lános gimnázium igazgatóba nyitotta meg. maid Hor- vai Árpád a szekszárdi Oarev p;rnnáz!"m igazgatója tartotta meg beszámolóját. Bőszéit a dolgozók meg­növekedőit művelődési igényeiről hangoztatva hogv az új társulat forradalmi változást jelent az ismeret- terjesztés területén. A társulat működése nyomán él­űn ik a művelődésbeli szintkülönbség s ez egybekap­csolódik a kormány új programmjával is, amely a dolgozók anyagi és kulturális igényeinek egyre fokozot­tabb kielégítését tűzte célul. Horvai Árpád beszámolója után Miklós Péter el­nök felolvasta az alakuló gyűlésre küldött táviratokat, •melyekben több tolnamegyei üzem üdvözölte az alaku­ló gyűlést, majd számos hozzászóló hangsúlyozta, a társulat moga’nkulásánp'' jelentőségét, s a fel­szólaló értelmiségiek ígéretet tettek, hogy minden ere­jükkel segítik a társulat működését. (MTI) Két üzem versenye a minőségi árir'r* Üzemeink legfőbb célkitűzése a terv teljesítése mellett a minőség állandó javítása. A II. negyedév vé­gén két üzemünk, a Tolnai Textil és a selyemgyárak dolgozói elhatározták, .hogy minőségi versenyre lépnek egymással. Az elmúlt negyedévben elért minőségi ered­ményekből kitűnik, hegy ez a verseny nagyban befo­lyásolta a minőség javulását. A Tolnai Textilgyár a III. negyedévben minőségi tervét 112.7 százalékra teljesítette, 96.53 százalékban elsőrendű árut termelt. Ez az eredmény a II. negyed­évhez viszonyítva 3.59 százalékos emelkedést jelent. A Tolnai Selyemgyár 122.2 százalékra teljesítette mi­nőségi tervét, 99.48 százalékban termelt elsőosztályú árut. Ebben az üzemben 0.7X százalékban emelkedett a minőség az előző negyedévhez viszonyítva. Az említett eredményekből világosan kitűnik, hogy a Selyemgyár a verseny győztese, mert 9.5 százalék­kal jobb eredményt tudott elérni az elmúlt negyedév­ben. A Tolnai Textilgyár minőségi eredménye is ki­magasló eredménynek mondható, mert ennél az üzem­nél nagyobb a tervezett minőségi követelmény is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom