Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-25 / 276. szám

TOLNAI VnJo PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! f Ct \ *» A MAI SZAMBÁM: Csőn En-Laj és Kim ír Szén beszéde a kínai-koreai gazdasági és kulturális együttműködési egyezmény alá­írása alkalmával (2. o.) — Joliot Curie a Béke-Világ- t an ács bécsi ülésszakának megnyitásain (2. o.) — Ho­gyan csapták be az olasz parasztokat (2. o.) — A Párt­oktatás Háza a propagandamunka színvonalának eme­lése érdekében a Tolnai Naplóban konzultációs rovatot indít (3. o.) — Járási béketalálkozó Gyünkön (4. o.) — Mi újság Nagydorogon? (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA'NAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM A KA 5(1 FILLÉR SZERDA, 1953. NOVEMBER 25 Állítjuk a terhelés szolgálatába az élenjáró mozgalmakat Üzemeinkben, gyárainkban, mező­gazdasági szektorainkban, de minde­nütt, ahol termeléssel foglalkoznak, nagy a küzdelem a párt- és a kor­mányprogramon sikeres megvalósítá­sáért. A Központi Vezetőség október 31-i határozata új tartalmat ad nép­gazdaságunk fejlődésének, nagyszerű feladatokra lelkesíti a dolgozókat, az üzemek kommunistáit. S ez a lelke­sedés azért született meg a dolgo­zókban, mert tudják, ha jól dolgoz­nak, ha több és jobb minőségű árut termelnek) azzal saját maguk, a dol­gozó nép életszínvonalát emelik. A kormányprogramom célul tűzte ki életszínvonalunk jelentős emelkedé­sét, amelynek megvalósításában igen fontos szerepet töltenek be a köny- nyűipari, tehát dolgozó népünk köz­szükségleti cikkeit gyártó üzemek is. Megyénk területén csaknem teljes egészében könnyűipari üzemeket ta­lálunk, melyek mind-mind közvetlen a fogyasztó közönségnek termelnek. Éppen ezért elmondhatjuk, hogy a mi megyénkben az új kormánypro­gramul hatalmas feladatok elé állí­totta dolgozóinkat, ezután sokkal na­gyobb felelősséggel kell végezniük munkájukat. A feladatok sikeres elvégzésében nagy szerepet játszanak a mozgal­miak, melyeknek bevezetésével, he­lyes alkalmazásával biztos, hogy le­het jó eredményeket is elérni. Meg kell állapítanunk, hogy az elmúlt időkben is alkalmazták üzemeink az élenjáró mozgalmakat, de nem kel­lően. Nagy hiba volt a legtöbb eset­ben, hogy csak szóban, vagy papíron alkalmaztak mozgalmakat üzemeink­ben, de az eredményekben nem igen látszott a mozgalmak ereje. így pél­dául a Paksi Konzervgyárban a „péntek-mozgalom", mely bevezetés­re került, a vezetőség papíron le is fektette, a dolgozók pedig nem tud­tak e mozgalomról. így természete­sen ez a mozgalom eredményt nem igen hozott az üzemben. Az utóbbi hónapokban elterjedt megyénk üzemeiben a Zsédely-moz- galom, mely a minőség emelését eredményezi. E mozgalomban leg­több üzemünkben értek is el ered­ményeket, mert nemcsak papíron, de tettekben is foglalkoztak azzal. Az üzemek vezetői jól foglalkoztak e mozgalommal, mert gyűléseken, ter­melési értekei’eteken mindig ki­hangsúlyozták a minőség emelésére iránvuló jó módszereket, emellett ál­landóan értékelték a minőségnél elért eredményeket, amit azután Ismertet­tek a fizikai munkásokkal is. A Tol­nai Textilgyárban a jll. negyedév­ben 96,53 százalékban gyártottak el­sőosztályú árut, amt a II. negyedév- nez viszonyítva 3,6 százalékos emel­kedést jelentett. A Tolnai Selyemgyár a Zsédely-mozgalom bevezetésével az elmúlt negyedévben 99.48 százalékos elsőosztályú árut termelt, ami szin­tén nagy emelkedést jelent az üzem­ben a II. negyedévi minőségi ered­ményhez viszonyítva. Jól bevált a Zsédely-mozgalom a malmoknál, va­lamint kendergyárainkban is, ami annyit jelent, hogy jó minőségű ke­nyér, jó minőségű szövet kerül a dolgozóknak. A Zsédely-mozgalom kell. hogy ér­vényesüljön megyénk üzemeiben eb­ben a negyedévben, de az ezután kö­vetkező időkben is. Ha jóminőségú áru kerül forga’omba, az a dolgo­zók életszínvonalának emelkedését jelenti. Éppen ezért a Bonyhádi Ci­pőgyár és a Zománcgyár, a tejüze­mek is még nagyobb gondot fordít­sanak ezután a minőség javítására, alkalmazzák szélesebb rétegben a Zsédely-mozgalmat. Megemlíthetjük, hogy a két bonyhádi gyárunk külö­nösen a Központi Vezetőség október 31-i határozata óta jobban törekszik a jöbb minőségre. A Zománcgyár a III. negyedévben csak 74,4 százalék­ban végzett jó minőségű munkát, 25,6 százalékban selejtet gyártott. November hónapban már 80 százalé­kon felül is teljesítik minőségi tér-, vüket. Ugyanígy a Bonyhádi Cipő­gyárban, mely a III. negyedévben mindössze 68,4 százalékban gyártott elsőosztályú cipőt, novemberben már az egyik napon 81,29 százalékos mi­nőségi tervteljesítést is elért. A ta­mási tejüzem minőségi munka javu­lása még említésre méltó, mely az export sajtgyártásnál október hónap­ban 84 9 százalékos minőséget ért el, novemberben pedig ez a szám 95 szá­zalékra ugrott fel. Alkalmazzuk tehát a minőség javítása érdekében a moz­galmakat. A minőség javításához nagyban hozzájárul a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak átvétele, amit közvetlenül bocsát mindenkor ren­delkezésünkre. Nagy jelentőséggel bír a minőség megjavítása terén el­sősorban Csutkin és Vorosin elvtár­sak kezdeményezése. Szélesítsük a takarékossági moz­galmat is üzemeinkben. Kormányunk programmja a nép jólétének emelése érdekében népgazdaságunk és álla­mi életünk számos területén komoly megtakarításokat akar elérni. Ipari üzemeink termelését is át kell hat­nia énnek a takarékossági szellem­nek, amelynek haszonélvezője a dol­gozó nép lesz. A takarékos gazdál­kodás hiánya ugyanis akadályozója fejlődésünknek. A termelés, a ke­reskedelem és a beruházások terén megnyilvánuló anyagpazarlás, köl­tekezés hátráltatja terveink teljesí­tését, a kormány programmjának megvalósítását. Az életszínvonal emelésének kérdése mindinkább alá­húzza a takarékosság fontosságát, amelynek tervgazdálkodásunkban igen nagy jelentősége van. Tehát a Központi Vezetőség június 28-i ha­tározatának végrehajtása a takaré­kosság terén elsőrendű feladat, me­lyet a kormányprogramm megvaló­sítása ró dolgozóinkra. A takarékosságnak számtalan for­mája van, s üzemeinkben számta­lan lehetőség van az önköltségcsök­kentésre, az anyag- és időmegtaka­rításra. A takarékossághoz tartozik a Nazarova mozgalom is, amely me­gyénk üzemeiben elterjedt ugyan, de az utóbbi időben csaknem teljesen ellaposodott A Nazarova-mozgalom inkább malmainkban érvényesült legjobban. E mozgalom lényege, hogy a dolgozók szoicalista megőr­zésre veszik át a gépeket. így azok­ra jobban vigyáznak s igyekeznek azokat rendesen kihasználni. Előnye, hogy kevesebb a gépállás, meghosz- szabbodik a gépek élettartama. Ezen a mozgalmon beiül érvényesül alap­jában Véve a legjobban a szocialista tulajdon megőrzése. Feltétlenül fon­tos tehát, hogy a papíron való ki­mutatás helyett Ismét életre keltsék megyénk üzemeiben is ezt a mozgal­mat, amely segít bennünket a leg­szigorúbb takarékosság megteremté­sében. Biztos, hogy sikert eredményez Loy elvtárs mozgalma is, amely az egyenletes termelésre szólítja fel az üzemeket. Az egyenletes termelés megköveteli műszaki dolgozóinkul a legfeleiősségteljesebb munkát. Te­hát csak akkor (válik az üzemben egyenletessé a termelés, ha a mű­szakiak biztosítják a fizikai mun­kásoknak a munka feltételeit majd azután ió módszerekkel látják el őke:. Ehhez pedig a műszakiaknak a legfőbb joguk van, sőt. kell is, hogy tanítsák, neveljék a fizikai munká­sokat. A kormányprogrammban előírt feladatok végrehajtása csak akkor válhat élő valósággá, ha üzemeink dolgozói teljes erővel folytatják a harcot ?. tervek sikeres teljesítésé­ért. A különböző mozgalmak helyes alkalmazásával nemcsak saját ma­guk. de egész dolgozó népünk javát szolgálják, mert több és jobb minő­ségű termékek kerülnek a forga- I lomba, ami a boldog és biztos életet I jelenti mindenki számára. HÍREK A MEGYÉBŐL A dombóvári Rákóczi tsz zárszámadása Kurdi Dózsa «az: Több, mint 15 fonni imtoeiiysép'iénl A kötelezettségen felül beadott tejért 38 683 forint A dombóvári járás leg­jobb termelőszövetkezete a dombóvári Rákóczi tsz, melynek szorgalmas tag­sága 346 holdon gazdálko­dott a tavalyi évben és 8517 munkaegységet gyűj­tött össze. A tsz tagsága a tavaszi munkák beindulá­sától kezdve az őszi veté­sig minden erejüket lat- bavetve dolgozták, hogy szép eredményt tudjanak felmutatni. Munkájuk nem volt hiábavaló. Ezt vüágosan visszatükrözi az egy munkaegységre eső részesedés. Búzából 7 ki­lót, rozsból 30 dekát, árpá­ból 3 kilót, kukoricából 9 kilót, szénából 5 kilót, burgonyából 2 30 kilót, cukorból 47 dekát és 9,79 forintot kapott a termelő- szövetkezet tagsága. Nagyon szép eredmény ez, a termelőszövetkezet tagsága azonban nem elég­szik meg ezzel, az 1954-es gazdasági évben arra tö­rekednek, hogy jobb mun­kával ezt az eredményt is túlszárnyalják. Uj ku'túrc«oport Varsádon Varsád községben az if­júság egyáltalán nem tar­tott össze. Ebben legin­kább a DISZ szervezet volt a hibás, nem töltötte be hivatását, nem tudta a fiatalokat összefogni. A vezetőségválasztások után pedig nyilvánvalóvá lett, hogy a DISZ szervezeten belül is a vezetőség volt a hibás. Az új vezetőség mufikája nyomán a fiata­lok egyre többen jönnek össze esténként és egyre nagyobb kedvvel végez­nek kuiltúrmunkát. Kul- túrcsoportot állítottak ösz- sze, amelynek vezetője Bogár Vilmosné népműve­lési ügyvezető. Bőgőmé nagy örömmel és szeretet­te! dolgozik az ifjúság kö­zött. A tánc- és színját­szócsoport már a téli kul- túrversenyekre készül. Minden fiatal tanul, dol­gozik, hogy a járási ver­senyeken jó eredményt ér­jenek el. A kurdi Dózsa termelőszövetkezet tagjai nagy ér­deklődéssel figyelték a zárszámadási bizottság munká­ját. Minél hamarabb meg akarták tudni, hogy ebben az évben hogyan gazdálkodtak. A zárszámadási bizott­ság november 17-re befejezte munkáját. Annak elle­nére, hogy a kurdi Dózsa tsz tagjai sok hibát követ­tek el, szép eredmények születtek. Terményből 8 kilót osztottak munkaegységenként, pénzből pedig 15.25 fo­rintot. A termelőszövetkezetnek azok a tagjai, akik egész éven át becsületesen dolgoztak, meg vannak elé­gedve a részesedéssel. Hajdú Pál az elmúlt gazdasági évben 544 munkaegységet gyűjtött, ezért 43.52 mázsa terményt és 8.299.80 forintot kapott. Gálos Józsefné 487 munkaegysége után közel 7000 forintot és 40 má­zsa terményt kapott. Csokonai ünnepély Bonvhádnn A bonyhádi általános iskola irodalmi szakköre november 19-én ünnepélyt rendezett Csokonai Vitéz Mihály születésének 180. évfordulója alkalmával. A pajtások nagy szorgalommal és lelkesedéssel készül­tek az ünnepélyre. Keszthelyi Katalin VIII/b osztályos tanuló ismer­tette Csokonai életét és munkásságát. Gyalog Enikő Csokonainak a ..Reményhez'* című versét szavalta igen szépen. Előadtuk a Tempefői című színdarab második felvonásának második jelenetét és részleteket a „Do­rottya" című komikus époszból. Szerepelt az iskolánk énekkara is, dr. Kolta Lászlónfj vezetésével Csofkonai- Kem; „A tihanyi ekhóhoz" című énekét adták elő. A szereplők igyekeztek kidomborítani, hogy Cso­konai bujdosó és számkivetett volt a feudális Magyar- országon, de ma a szocializmust építő népi demokrá­ciánkban megbecsüljük a nagy költőt. A pajtásak ügye­sen mutatták be Csokonai emberi és költői nagysá­gát — írja levelezőnk, Haip Etel. Egyre növekszik a Tolnámegvei népkönyvtárak forgalma Tolna megye .területén jelenleg 128 népkönyv­tár működik a 3 járási és a szekszárdi Megyei Könyv- tír mellett, melyekben mintegy 70 ezer kö*et könyv között válogathatnak a dolgozók. A könyvtárakat az őszi és téleleji időszakban egyre nagyobb forgalmat bonyolítanak le: míg a nyári hónapok alatt a könyv­tárak kölcsönzése alig érte el a havi 20 ezer kötetet, addig szeptemberben már 26 ezer, októberben pedig 31 ezer kötet könyv fordult meg a dolgozók kezén. A falusi népkönyvtárak közül egyre jobb ered­ményt ér el a tolnai népkönyvtár, amely október­ben 450 tagjának közel ezer kötet könyve*, kölcsönzött. Kölesd-Borjád, ahol sokat járt Petőfi is, s ahol szá­mos költeménye született, egyike Tolna megye legki­sebb településének, alig van 80 ház a faluban. A Kö- lesd-barjádiak azonban méltók Petőfi szelleméhez: a kis faluban nincs olyan ház, amely legalább egy ta­got ne adna a népkönyvtárnak. Az őszi munkák befejezése után tovább nő az ol­vasási kedv Tolna megyében, s az eddigiek szerint a novemberi könyvforgalom messze túlszárnyalja az ok­tóberit, mert a kikölcsönzött könyvek száma novem­ber közepén magasan túlhaladta a 15 ezer kötetet. Megyénk dolgozó pa­rasztjai egyre nagyobb számban tartanak több te­henet. Jól tudják a dol­gozó parasztok, hogy a több iehén tartása nem fogja emelni tejbeadási kötelezettségüket, ugyanis a 26. számú törvényerejű rendelet értelmében az a gazda, akinek több tehe­ne van. az a második eset­leg harmadik tehene után 33j liter tejet szolgáltat, be. Ennek a kedvezmény­nek nagy jelentősége van a *ehéntartó gazdáknál, meri ha kevesebb a tej- beadás, gyorsabban tudják teljesíteni kötelezettségü­ket. Például Regöly község tehéntartó gazdái október hónapban a kötelező tei- beszolgáltatáson feiü! 16 118 liter tejet vittek a csarnokba. A csarnok 2,40 forintos literenkénti áron fizette ki a gazdákat. Re­göly község tehéntartó gazdái megtalálták szá­mításukat, mert a beadott lejért 38 683 forintot kap­tak. Villanyt kap a szedresi Petőfi tsz A sztdresi Petőfi terme­lőszövetkezet tagsága örömmel nézi a Megyevill dolgozóinak munkáját. Szorgalmas kezek vésik a falat a termelőszövetke­zet központi épületeiben. A termelőszövetkezetnek több olyan helyisége volt, aho; eddig csak pislákoló petróleumlámpa világított. Ebben az évben kormá­nyunk sokoldalú segítsége mellett a szövetkezet tag­jai jól gazdálkodtak és tervbevették, hogy minden lakásba, illetve gazdasági épületbe villanyt szerel­tetnek. A termelőszövet­kezeti tagok életében for­dulatot jelentett, amikor a villany bevezetésére álla­munk 20 000 forinttal sie­tett a termelőszövetkezeti tagok segítségére. A Me­gye vili dolgozói azt a fo­gadalmat tették, hogy a szedresi Petőfi termelő­szövetkezet minden lakó­házába és gazdasági épü­leteibe bevezetik a vil­lanyt. A termelés front óról Megyénk területén már sok üzemben bevezették a Zsédely-mozgalmat. Ez abból is kitűnik, mert üze­meink napról-napra többet és jobb minőségi árut ter­melnek. így például a lamási tejüzemben e hónap kö­zepéig leszállítottak egy vagon sajtot, ami 100 száza­lékot jelent. E mennyiség 90—95 százaléka exportké­pes volt. ami a sajtkészítő dolgozóknak már 28 száza­lékos prémiumot jelent. * Az árvízvédelemnél továbbra is a szekszárdi ki- rendeltség vezet. 1953 június 23-tól 1953 december 20- ig 21.600 köbméter földmunka volt előirányozva. Ezt túlteljesítették, mert november 15-én már 27.500 köb­méter földmunka: végeztek, így az átlagos teljesítés 143 százalék. Jelenleg újabb 1500 köbméteres földmunkán dolgoznak. Ennek az előirányzata december 30, de ezt már 1953 november 30-ra befejezik, tehát egy hónap­pal előbb. Az árvízvédelmi munkálatoknál a szekszárdi kirendeltség vezet 187 ponttal, a siófoki kirendeltség pedig 105 ponttal. „Tervszerű“ gondolkodás az a sóleperdi állami gazdaságban l Az alsóleperdi állami gazdaság dolgozóinak lelkese. I dósét mutatja az, hogv a témgyüjtésben teljesítenék ha~ ftáridö előtt a tervüket. Sőt, íelkulatlak lényegesen töb- . bet, mint amit átadtak a MÉH vállalatnak. A vassal [azonban igen takarékosan bánnat az állami gazdaság Jban azért történt az alábbi eset. í Az állami gazdasághoz elment a MÉH kocsija, hogy 1 az utóbbi napok gyűjtési eredményét elszállítsa. Az ^ összegyűjtött vas súlya meghaladja a 25 mázsát. A te- t bérkocsi azonban, üresen vissza is mehetett Dombó- I várra, mert a gazdaság főkönyvelője nem adta át. a } hulladékvasat. Azzal érvelt a főkönyvelő hogy lesrmég lfémgyűjtés és akkorra nem fog gondot okozni a terv I teljesítése. I Ez aztán valóban tervszerű gondolkodás. Csupán ar. írói feledkezett meg a főkönyvelő, hogv a Martin ke­Í mencéknél hu'tadékvasra is szükség van. fia több va­sat gyűjtünk össze, annál több traktor, annál több eke l 6 egyéb mezőgazdasági gép kerülhet forgalomba, köny I nyebbé tehetjük a mezőgazdasági dolgozók munkáját. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom