Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-07 / 262. szám

IKES. NOVEMBER 7

NÄPEÖ

3

A Aag;y Októberi Szocialista Forradalom a világ' dolgozóinak

hatalmas ünnepe

Harminchat éves a Szovjetunió. Harminchat évvel ezelőtt vált először valósággá évszázadok elnyomottjainak, kizsákmányolt jainak álma: — Harminchat éve hirdeti a sartó-ka- tepáosos vörös lobogó a Kreml tornyán. Elmúlt a kapitalizmus stabilitásának korszaka és magával vitte a burzsoárend megingathatatlanságá- nak legendáját. Eljött a kapitalizmus összeomlásának korszaka. Harminchat 'évvel ezelőtt az emberiség történetében új korszak kezdődött, Lenin—Sztálin hős pártjának vezetésével proszország népei áttörték a világ-imperializmus frontját, megbuktatták az imperialista burzsoáziát, s megteremtették a proletáriátus diktatúráját. Az októberi győzelem ragyogó ünneppé vált minden népnek, amely a kapitalista rabság, az imperialista agresszorok és háborús gyúj togatók ellen, a békéért, a demokrá ciáért, a szocializmusért harcol.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentőségű, világraszóló forradalom. Gyökeres fordulat ez az emberiség történetében a régi kapitalista világból az új szocialista világ felé. Az Októberi Forradalom elvileg különbözik minden előző forradalomtól. Nem azt tűzte célul, hogy. a kizsákmányolás egyik formáját felváltsa a kizsákmányolás másik vállfájával mint, ahogy az előző forradalmak tették, hanem azt, hogy véget vessen az ember, ember áltál való mindennemű kizsákmányolásnak, megteremtse a pro letáriátus diktatúráját, megszervezze az új, osztálynélküli szocialista társadalmat.

Sztálin elvtárs „Az Októberi Forradalom nemzetközi jellege" című zseniális munkájában 26 évvel ezelőtt a következőket írta: „Az Októberi Forradalom győzelme gyökeres fordulatot jelent az emberiség történetében, gyökeres fordulatot a világkapitalizmus történelmi sorában, gyökeres fordulatot a világ- proletáriátus szabadságmozgalmában nemzeti formáiban, mindennapi életében, hagyományaiban, kultúrájában és ideológiájában."

Október győzelme: Lenin—Sztálin pártjának győzelme világszerte hatalmasan fellendítette a forradalmi és munkásmozgalmat. Megnyitotta a proletár forradalmak; korszakát a tőke országaiban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közvetlen hatására, a forradalmi harc füzében, a világ majdnem minden országában megalakultak a kommunista pártok, amelyek a népek szabadságának, a szocializmusnak a legmerészebb és legáHhabatosabb forradalmi harcosait tömörítették soraikba.

A kommunista világmozgalom sza kadatlan növekedése a történelmi fejlődés törvényévé vált. Az Auróra cirkáló ágyúinak forradalmat hirdető dörgése hatalmas visszhangra talált a világ munkásosztálya szivében, így hazánk munkásosztálya, a magyar nép szívében is.

Október hatalmas győzelmi kürtszóként zengett Magyarországon a gyűlölt Habsburg-uralom elleni harc ban, a milliók által elátkozott imperialista háború elleni harcban, a kapitalista földesúri zsarnokság ellen lázadó magyar nép harcában. 1917-ben Magyarországon nagyarányú tüntetések voltak a szovjet forradalom mellett és Október eszméjének magyarországi győzelme mellett. A magyar dolgozók ,akik kez- dettőlfogva érezték, hogy testvéri kötelékek fűzik őket az Októberi Forradalomhoz —, szolidaritásuk ragyogó példáját nyújtották, amikor a szovjet hatalom katonái és védelmezői közé álltak és fegyverrel a kézben vérük hullásával védelmezték a világ első proletár államát.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom visszhangjaként a magyar nép is rálépett az Októberi Forradalom jelölte útra, s 1919 márciusában a hatalmat a munkásosztály kezébe adta.. A. Magyar Tanácsköztársaság egyik hatalmas bizonyítéka, hogy az orosz forradalommal világméreteikben köszöntött be. a kapitalizmus alkonya. De ragyogó bizonyítéka annak is, hogy a magyar népben milyen elevenen élt a szabadság szerétete, milyen fogékony volt népünk az Októberi Forradalom nagy eszménye iránt, hogy milyen nagy erővel lángolt benne a vágy, hogy hazáját szabaddá* tegye és a világ élenjáró nemzetei sorába emelje.

A magyar pnofletár forradalom vérbefojtása után a Szovjetunió léte, győzelme és erősödése bizonyítéka volt annak, hogy a magyar nép szabadságának ügye csak átmenetileg bukott eh November 7-e a magyar nép szívében vörösbetűs nem zeti ünnep volt az elnyomás legsúlyo sabb éveiben is. A forradalom évfordulójára a munkásnegyedek épületeinek falán a Nagy Október hazáját éltető jelszavak jelentek meg, hirdetve, hogy a magyar dolgozók szívéből a fehérterror és a Horfchy- uralom gaz rágalomhadjárata sem ölhette ki a legforróbb szeretatet a Szovjetunió iránit.

Az Októberi Forradalom győzelme, a szovjet állam puszta léte is erőt és biztonságot, világos perspektívát adott az egész világ munkásosztályának. És. százszoros, ezerszeres erőt adtak a szovjet állam nagy történelmi győzelmei, amelyet a szocializmus építése során ért el az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésében, valamint a hitleri fasizmus elleni harcban, amelynek eredményeként egy sor közép- és délkeleteurópai ország kiszakadt a kapitalista rendszerből és ezekben az országokban megszilárdult a népi demokratikus rend, kibontakozott a szocializmus győzelmes építése.

Október győzelme a lenini—sztálini párt által vezetett szovjet nép — győzelme csapást mért az imperializmus hátországaira is. Aláásta az imperializmus uralmát a gyarmati és függőországokban. Megnyitotta a gyarmati forradalmak korszakát. Kii lönösen óriási mértéket öltött a forradalmi szabadságmozgalom • nap-, iáinkban amikor ténylegesen széthul lü az imperializmus gyarmati rend szere. A fasiszta Németország és az imperialista Japán szétverésének eredményeként az imperializmus frontját áttlöriték Kínában,, Koreában és Vietnamban, e félgyarmatok és gyarmatok helyén Népköztársasá gok keletkeztek. A nagy kínai nép történelmi jelentőségű győzelme súlyos csapást mért az imperializmus egész világrendszerére. .

Mind erősebben lángol fel Burma, a Fülöp -szigetek, Indonézia népeinek nemzeti szabadságharca, növekszik a nemzeti ellenállás Indiában, Iránban, Egyiptomban és más országokban. Különösen fokozódik a koreai fegyverszünet óta. a koreai nép dicső győzelme óta, amely bebizonyította, hogy legyőzhetetlen az a nép, amely szabadságáért, függetlenségéért harcol. De azt is megmutatta, hogy lejárt a gyarmatosítók kora, hogy új korszak nyílt meg az . elnyomott gyarmati és félgyarmati | országokban, a gyarmati uralom likvidálásának korszaka. Az ázsiai háborúk jellege forradalmasodott. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és Kína szabadságharcának eszméi termékeny talajra hullottak ezekben az országokban, ahol a kommunista párttal és az ipari munkássággal az élen, kifejlődték, megértek azok a társadalmi erők, amelyek a felszabadítás nehéz feladatát vezetni és irányítani tudják. Sztálin elvtárs „A Leninizmus alapjairól" című nagyjelentőségű művében a következőket írja: ,.A forradalmi mozgalom erősödése kivétel nélkül minden gyarmati és függő országban vilá gos bizonyítéka annak, hogy ezek a következmények elkerülhetetlenek. Ez a körülmény fontos a proletáriá- tusra nézve ebben a tekintetben, hogy alapjaikban aláássa az imperializmus hadállásait, minthogy a gyarmatokat és a függő helyzetben lévő országokat az imperializmus ta,r talékaiból a proletár forradalom tartalékává változtatja."

Az Októberi Forradalom győzelme azzal, hogy az imperializmus központjában és a mögöttes területein elhintette a forradalom magvát, hogy meggyengítette az imoeriaüzmus hatalmát az „anyaországokban1* és a gyarmatokon, kérdésessé tette az egész világ-kapitalizmus létét, nyilvánvalóvá tette a kapitalizmus általános válságát. A kapitalizmus spon tán fejlődése az imperializmus szakában, hogy végsőkig kiélezze a kapitalizmus összes ellentmondásait, átnőtt a kapitalizmus rothadó és halódó folyamatába. Az Októberi Forradalom és, ami vele jár, egy óriási ország kiszakadása a kapitalizmus világrendszeréből, szükségképpen meggyorsította ezt a folyamatot, lépésről-lépésre aláásva a világ-imperializmus alapjait.

Az Októbert Wewradalom, amikor

megrendítette az imperializmust, az első proletárdiktatúra formájában megteremtette a nemzetközi munkás mozgalom hatalmas, nyílt bázisát, amellyel azelőtt nem rendelkezett, amely körül tömörülve szervezheti minden ország proletárjainak és elnyomott népeinek forradalmi egységfrontját az imperializmus ellen. Az Októberi Forradalom a világ kapitalizmuson olyan halálos sebet ejtett, amelyet az sohasem tud többé kiheverni, egyre mélyebbre süllyed az általános válság mocsarába. Az Októberi Forradalom — írta Sztálin ellvtérs — nem tekinthető csupán a gazdasági és társadalmi — politikai viszonyok térén végbement forradalomnak. Az Októberi Forradalom egyszersmind az eszmékben, a munkásosztály ideológiájában végbement forradalom is.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt évek megmutatták az egész világnak, hogy milyen csodálatos alkotóerejű az a nép, amely megszerette a szabadságot Az üldözöttek, elnyomottak, a kizsákmá nyoltak osztálya, miután szétverte a kapitalizmus bilincseit, s maga vette át országa sorsának irányítását, s a volt cári Oroszországot elmaradott állapotából a világ legétenjáióbb or szagává, nagy és erős szocialista hatalommá, Szovjetunióvá változtatta.

Lenin és Sztálin élvtársak a szov- jethata’am születésétől kezdve tanították, hogy annak érdekei elválaszt hatatlanok a nemzetközi munkás- mozgalom érdekeitől; a szovjet nép nagy internacionalista kötelességének is tekintette, hogy fáradságot nem kímélve erősítse és gazdagítsa hazáját.

„Azt mondják — figyelmeztetett 1931-ben Sztálin elvtórs — hogy országunk a világ proletáriátus rdham- brigádja. Jól mondják. De ez a legkomolyabb kötelezettségeket rója ránk. Úgy kell előre haladnunk, hogy a világ munkásosztálya reánk tekintve azt mogidhassa: ez az én élcsapatom. ez az én roiambrigádom. ez az én munkás hatalmam, ez az én hazám — jól csinálják a maguk dolgát, a mi dolgunkat — támogassuk hát őket a kapitalisták ellen és lobbantsuk lángra a viliág-forradalmat."

És a szovjet nép híven teljesítette hazafias és egyben internacionalista kötelezettségét. Teljesítette azzal is. hogy 1929 óta megtizenháromszoroz- ta a szovjet haza hatalmának, a nép növekvő anyagi jólétének alapiát az ipar termelését. Teljesítette többek között azzal is, hogy az ország búzatermését 1940 óta 48 százalékkal növelte és ezzel végérvényesen megoldotta az egykor oly égető gabonaproblémát. Teljesítette azzal is, hogv évtizedek lelkes építő munkájának eredményeként 1947 óta átlagosan több mint 50 százalékkal csökkentette az élelmiszerek és Iparcikkek kis- kereskede’imi árát, magasan féléiméi te ezzel a munkások, alkalmazottak reálbérét, a dolgozó' parasztok reál- jövedelmét. Teljesítette azzal is, hagy magasra emelte az egykor elmaradott ázsiai országrészek kultúráiénak és gazdaságának ; színvonalát, teljesítette a kultúra .a tudomány, a köznevelés ügyének csodálatos nére- tű fellendítésével. Európaszerte em- lékoszionok ezrei és síremlékek százezrei jelzik, hogy a szovjet nép a Nagy Honvédő Háborúban hazaszeretetének és az elnyomott testvérnépek megsegítésének legragyogóbb példáját nyújtotta: fiai vérével váltotta meg a világot a fasiszta barbár Ságtól, s tette szabaddá a nőnek egész sorát. — köztük a mi népünkéi is.. A v’’á.e dmeozói meghatott an hallgatták Sztálin elvfárs egyszerű szavait a vi lé «történelem e legnagyobb hősi tettéről. ..A testvérpártok képviselői .pártunk bátorsága és sikerei feletti elragadtatásukban a világ forradalmi és munkásmozgalmának ..ro hambrlgádja" névvel illették pártunkat. Ezzel azt a reményüket felezték ki, hogy a „rohambrigád" sikerei megkönnyítik a kapitalizmus lármában sínylődő népek helyzetét. Úgy gondolom, hogy pártunk igazolta ezeket a reményeket, különösen a második világháborúban, amikor a Szovjetunió szétzúzta a német és japán fasiszta zsarnokságot, megszabadította Európa és Ázsia népeit a fasiszta rabság veszélyétől."

És talán csak a Nagy Honvédő háború hősiességéhez mérhető az a gigantikus erőfeszítés, az a nagy hősi kOzdrttem, amellyel a saovjet nép háborúdul ka országát a »egyed ije ötéves tervben helyreállította és ma gasa« a háború előéii szín vonal fölé emelte

„A Szovjetuniónak a háborúban aratott történeümi jelentőségű győzelmei és a háború utáni időszakban kivívott nagyszerű sikerek eredményeképpen országunk ma erősebb, mint valaha“ — mondotta Buliga- nyin elvtárs a XIX. kongresszuson. A szovjet állam és fegyveres erői komoly tényezőt jelentenek az imperialista agresszoroik megfékezésében, akik újabb háború borzalmait akarják zúdítani a világra. A Szovjetunió szilárd és megingathatatlan bástyája a béke, demokráciá és szocializmus táborának az új háborús gyújtogafókkal a hitleri fasizmus útjait járó amerikai imperialistákkal és csatlósaikkal szemben. A szov jet nép nyugodtan és magabiztosan tekint a jövőbe. Az egész világot be járták Malenkov elvtárs nagyjelentőségű szavai: „A Szovjetunió nem ijed meg a háborús gyújtogatok fenyegetéseitől. Népünknek meg vannak a tapasztalatai az agfesszórok elleni harcban, s rég megtanulta, hogyan kell ütni őket. Már a polgárháború idején megverte az, agresz- szorokat, amikor a szovjet állam még fiatal és viszonylag gyenge volt, meg verte őket a második világháborúban. *s a jövőben is megveri őket, ha hazánkat megmerik támadni."

A szovjet nép hősii munkája a második világháború után megalapozta az emberiség történelmének ed digi legnagyobb tervét, az ötödik ötéves tervét. A Szovjetunió ötödik ötéves terve a világ legelső, leghatalmasabb rohámbrigátijának újabb ragyogó tette: olyan terv, amelynek ereje és fénye hatalmas támasz és erkölcsi segítség minden nép haladó törekvései számára .amely a szocializmus, a kommunizmus biztos győzelmének perspektíváját még közelebb hozza az egész világ számára.

A Szovjetunió ragyogó győzelmének forrása — a forradalom és polgárháború éveiben csak úgy, mint a szocializmus, a kommunizmus építésének korszakában és a Nagy Honvédő háborúban — Lenin és Sztálin pártja ,a Szovjetunió kommünista pártja. A Szovjetunió , Kommunista Pártjában kristályosodott ki mindaz az erő. tehetség, alkotó kedv, magasrendű erkölcs, amely a szovjet nép tulaidona. A Szovjetunió Kommunista Pártja, amelyet Marx. Engels, Lenin és . Sztálin halhatatlan tanításai vezetnek a forradalmi elmélet segítségével — minden helyzetben megtudta mutatni a helyes, a győzelem felé vezető utat. Ma, amikor a szovjet nép újabb hatalmas lépést tesz az ötödik ötéves tervvel a koniSiuiiizinus útján — a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának határozatai még erősebbé, még acélosabbá kovácsolják a szovjet nép nagy pártját.. Sztálin, elvtárs lángeszű új alkotása, „A szocializmus közgazdaság^ problémái a Szovjetunióban" magasabb fokra emelte a tudományos kommunizmus elméletét, ragyogó vezérfonalat adott a kommunizmust építő szovjet ,nép

p munkájához — és az egész nemzetle közi munkásmozgalom küzdelméhez, a Sztálin elvtárs — mutatott rá Ma- lenkov elvtárs e mű nemzetközi jelen

tőségére '— azáltal, hogy felfedezte a n modern kapitalizmus gazdasági aiap- törvényét és a szocializmus gazdasági- törvényét^ megsemmisítő csapást- mért a kapitalizmus minden védei- I, mezőjére. Ezek a gazdasági a.laptör- vények arról tanúskodnak, hogy míg a kapitalista társadalomban az em■i bér a maximális profit kisajátítását- célzó könyörtelen törvénynek van- alárendelve, s ennek érdekében sú- t lyos szenvedésekre, nélkülözésekre,- munkanélküliségre és véres , hábe- V L-úkra van kárhoztatva, a szocialista- társadalomban az egész termelést az s emberek, az ember szüntelenül nö- s vekvő szükségleteinek rendelik alá.- Ebben rejlik az új, a kapitalizmusnál v magasabb társadalmi rend, a kornrnu i nizmus döntő fölénye."

e Az Októberi Forradalom ünnepé- nek fénye ebben az évben még mesz- 1 szebb terjed, még ragyogóbb, mint a- múltban volt. Hatalmasak és egyre- nőnek az emberiség seregei, amelyek

< Október diadalmas zászlója köré cső ’ . portosulva harcolnak a világlmperia- lizmus ellen. Hatalmasak és egyre- erősebbek ,ni ért az ő oldalukon van. % minden erő igaz és nemes, ügy : a bé 3 ke. a szabadság ügye, a népek, és 'a- jók egyenlőségének, egyenjogúságának ügye, a kis és nagy országok füg getlenségének ügye ,a társadalmi fej lődés. az emberi haladás ügye.

A béke nyolcszázmilliós táborának ereje — irta két évvel ezelőtt Rákosi elvtárs „A bolsevizmus hatalmas ügye" című cikkében — e tábor ösz- szeforrottsága és magabiztossága egyre növekszik. Mig az imperialistáik egymást marják, addig a béketábor országainak testvérei egyenjogúságon alapuló viszonya egvre bensőségesebb lesz, egyre inkább el- mélyül.. Egységüket fokozz?., hogy- céljuk közös; megvédeni az Imperia- . lista háborús gyújtogatókkal szem- ben a teremtő békét!"

A magyar nép boldogan és büsz- i- kén ünnepli a már felszabadított- népek soraiban a Nagy Októberi Szo- cialista Forradalom 36. évforduló- i ját. Forró testvéri üdvözletét küldi a i még imperialista országokban siny- i lődő népeknek, amelyek a súlyos ter- ror ellenére elszántan harcolnak a , békéért, szabadságukért, hazájuk füg

getlenségéért. Forró testvéri üdvözletét küldi azoknak a népeknek, ame Ivek már lerázták az imperialista jármot és szabad hazájukat építik. Forró testvéri üdvözletét küldi szabadsága és békéje oltalmazójának, az egész emberiség ragyogó példaképének. a hős szovjet népnek.

Éljen a hatalmas Szovjet Szocialista .Köztársaságok Szövetsége, az egész világ békéjének megdönthetetlen bástyája!

Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja, Lenin—Sztálin nagy pártja, a világ minden kommunista és mun- i kás pártjának ragyogó példaképe a szovjet nép győzelmének lelkesítője és szervezője.

Éljen a kommunizmust építő bátor és harcos szovjet nép a világ munkásosztályának példaképe.

ü gyüRki Petőfi tszcs politikai Iskolájáról

A Tolnai Napló szeptember 27-1 számában cikk jelent meg a gyönki Petőfi tszcs-ről. A cikk a tagság terveiről adott hírt. Tehénistállót, ser- tésfiaztatót, kocsiszínt építenek, a jövő évre öntözéses kertészetet létesítenek, határidő előtt elvégzik a ve tést, hogy növelhessék terméshozamukat. Egy silógödröt megtöltenek silótakarmánnyal. Jövöbenéző tervek Az égy munkaegységre eső jövedelem növelését tűzték ki célul.

Jórészük azóta már megvalósult. A tehénistállóban ma már csendesen kérődzenék a tehenek, a sertés- fiaztató napokon belül elkészül. Úgy építik, hogy szükség esetén két .kut- rica közül könnyűszerrel kivehessek a deszikafalat és süldők számára is alkalmas legyen. Egy jó nagy gödröt már. megtöltöttek kukoricaszárra!. melasszal és elhatározták, hogy besilózzák a még félig zöld másod- vetósű kukoricaszárat is.

Vetéstervüket már jóval a határidő előtt teljesítették. A kukorica- szedéssel rég végeztek. Már csak a másodvetésü kukoricájuk van kint. Az is csak azért, mert az érést várták.

A szorgalmas építkezéssel, a mező- gazdasági munkák időbeni elvégzésé vei gyarapodtak gazdaságilag. De gyarapodott ezidő alatt; öntudatuk is. A községi pártszervezet javaslatára egy politikai iskola indult be a csoportban. Egy-egy ilyen foglalkozáson az élenjáró termelőszövetkezeti tagok és gépállomási dolgozók országos értekezletének anyagát beszélték meg. A tanácskozáson elhangzott fel szólalásokat ,a tanácskozás határozatát már jórészt ismertéi!!: a tagok az úságból és a rádióból, de azért mind nyálukat érdekelte, mindnyájuk figyelmét lekötötte, mert ott olyan dolgokról volt szó, amelyek a szövetkezeti gazdálkodás fellendítését segítik. Az ilyen megbeszélések pedig mindig adnak valami újat. Most kíváncsian várják a tagok a következő anyagokat, és nincs olyan tagja a csoportnak, aki akármilyen ürügygyei is kibúvót keresne egy-egy foglalkozásról való elmaradásra. Nincs ilyen tag, mert érzik,, tudják, hogy a. további okos gazdálkodásnak egyik elengedhetetlen előfeltétele, hogy tanuljanak, megismerjék pártunk életét, politikáját, j