Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-07 / 262. szám
4 NAPLÓ 1953. NOVEMBER 7 ÉLJEN A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 36. ÉVFORDULÓJA! AZ OKTÓBERI FORRADALOM TÖRTÉNELMI HELYEIN LENINGRAD DICSŐ VÁROSA Irta: I. SZOKOLSZKIJ Friss balti szél lobogtatja vörös zászlók selymét. Ünnepi díszt öltöttek a terek, utcák, rakpartok. Lenin városa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójára készül. Leningrad, *a nagy október bölcsője. Hős város. Története összeforrt a dolgozók forradalmi harcának történetével. Leningrád, vagy akkori nevén Petrograd az oroszországi forradalmi mozgalom központja volt A múlt század 70-es éveiben itt született meg az egyik legelső orosz munkásszervezet, az „Orosz Munkások Északi Szövetsége". A 80-as éviikben és a 90-es évek elején itt alakuljak meg az első marxista körök. 1891-ben itt tartottak először május elsejei ünnepséget. A ..Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására", — amelyet Lenin alapított 1885- ben — az oroszországi forradalmi marxista párt csírája volt. Pet.ro- grádban rakták le a harcos bolsevik párt alapjait. E dicső városban peregtek le a forradalom sorsdöntő eseményei. Itt robbant ki 1905 januárjában az első orosz forradalom, s az 1905-ös általános októberi sztrájkok napjaiban, a cárizmussal vívott harc tűiében itt kovácsolódott ki a proletariátus úi. hatalmas fegyvere, a munkásküldöttek szovjetjei. Az 1917-i februári napokban a pi- tyeri munkások a Bolsevik Párt hívására magasra emelték a második orosz forradalom zászlaját és döntő csapást mértek a cárizmusra. E felejthetetlen napokban kovácsolták az októberi fegyveres felkelés győzelmét. A felkelés a Bolsevik Párt Központi Bizottságának határozata alapján október 24-én reggel kezdődött meg. A katonai forradalmi bizottság parancsára mozgásba jöttek a proletár forradalom összes harci erői. A vörösgárdisták, a forradalmi tengerészek csapatai és a katonák lépésről-lépésre foglalták el a kulcs- pontokat: a kormányépületeket, í»: dakat,, pályaudvarokat, a postát, távírót, őrséget állítottak a gyárakhoz, üzemekhez. Október 25-én este megkezdődött a burzsoá Ideiglenes Kormány utolsó bástyájának, a Téli Palotának ostroma. Feltartóztathatatlan áradatban özönlöttek a palota felé a vörösgárdisták, matrózok és katonák ezrei. Az ellenforradalmi csapatok ellenállását megtörve, egyik termet a másik után. egyik emeletet a másik után foglalták el. Éjjel 2 órára végétért az ostrom: lefegyverezték a junkereket, az Ideiglenes Kormány tagjait letartóztatták. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom diadalt aratott. A Szmolnijban ülésező II. összoroszországi szovjet- kongresszus kikiáltotta, hogy minden hatalom a szovjetek kezébe ment át. A kongresszus dekrétumot adott ki a földről, a békéről és a világ első munkás-paraszt kormányának, a népbiztosok tanácsának megszervezéséről. A népbiztosok tanácsának elnökévé V. I. Lenint választotta meg a kongresszus. A szocialista forradalom győzelmet aratott. Az ellenforradalom azonban nem tette le a fegyvert. Megkezdődött a fiatal szovjetköztársaság hősies harca a fehérgárdisták és külföldi intervenciósok ellen. A petro- grádi munkások és a balti tengerészek a polgárháború éveiben példátlan bátorságot tanúsítottak, rendíthetetlenül kitartottak. A Petrograd felé vezető utakon a német megszálló csapatokkal vívott harcok ban született meg a Vörös Hadsereg. Itt verték szét Jugyenics cári tábornok fehérgárdista bandáit. A szocialista építés éveiben Leningrád dolgozói újabb fényes oldalakat írtak a Szovjetunió történelem könyvébe. A leningrádi munkások kezdeményezték az egész országra kiterjedő szocialista munkaversenyeket, az ellenterv készítést, a brigádok önálló elszámolását. A lenin- grádi munkások, mérnökök és technikusok jól elsajátították az új termelési eljárásokat és kiváló gépekkel, s egyéb jóminőségű termékekkel látták el az országot. A Nagy Honvédő Háborúban Lenin ; városa a lángoló szovjet haza- fiság és a tömeges hősiesség ragyogó példáit adta. Leningrad a Nagy Október 36. évfordulójára készül. Utcái ünnepélyesek. élénkek. A város évszázados története során sohasem volt olyan csodálatosan, szép, mint most. A Kommunista Párt és a szovjet kormány gondoskodása nyomán a város gyorsan begyógyította háború okozta sebeit és soha nem látott ütemben fejlődik, szépül. A romok helyén széles aszfaltozott utak, pompás épületek, kertek és parkok gyönyörködtetik a szemet. Uj utcák nőnek ki, a földből. Leningrádban gyors ütemben haladnak a munkálatok, hogy kivétel nélkül minden házban legyen gázszolgáltatás. Már több, mint 200 ezer lakásban van gáz. Szakadatlanul bővül a lakóházépítés. Az utóbbi években többszáz lakóházat építettek szép, világos lakásokkal. A háborúutáni években Leningrádban több, mint kétmillió négyzetméter lakóterületet adtak át rendeltetésének. Több főiskola, klub, színház és mozi épül. Felépült a Kirov sportstadion. Egymásután adják át rendeltetésüknek az új iskolaépületeket. örül az ember szíve, ha a szovjet gyermekek életére gondol, akik ezekben a gyönyörű iskola-palotákban tanulnak. Hét évvel ezelőtt létrehozták a karéliai föld szoroson az északnyugati üdülővidéket. Azon a földön, ahol a forradalom előtt csak a petro- grádi arisztokrácia pihenhetett, most több, mint 100 olyan szanatórium és üdülő van, ahol a szovjet dolgozók töltik vidáman és gondtalanul szabadságukat. Ezenkívül széleskörű gyermek egészségvédelmi intézet- hálózatot is létesítettek ezen a vidéken. Lenin városának népe az egész szovjet ország dolgozóival együtt újabb munkasikerekkel készül a nagy ünnepre. A leningrádiakat fellelkesítették a párt és a kormány legutóbbi határozatai, hatalmas lendülettel dolgoznak, becsületesen kiveszik részüket a szocialista haza építésének nagy munkájában. Az ország minden részébe eljutnak Le- ningrádból a gépekkel', turbinákkal és generátorokkal, precíziós műszerekkel, textiláruval és cipővel megrakott vasúti szerelvények, gőzhajók, Mindegyiken ott áll a leningrádi védjegy. A leningrádiak a párt és a kormány határozatai alapján tevékeny- részt vesznek a hazai ~ ipar további fejlesztésében, gépesítésében és automatizálásában, a népi fogyasztási cikkek gyártásának kibővítésében, a mezőgazdaság fellendítésében. Mindent az emberért, mindent az ember boldogabb életéért. A Kommunista Pártnak ezzel a jelszavával fogadják a leningrádiak az egész szovjet néppel együtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulóját. „A Szovjethatalom első szava” N. Oszenyev festőművész képe. A nép számára építünk Irta: I. SIRKOV, Sztálin-díjas kőműves Hazánk egyre gazdagodik, erősödik és szépül. Moszkvai építőmunkás vagyok. Ha az em bér az épülő Új ház állványairól körülnéz a négy világtáj felé, örül a lelke: mindenütt építkezéseket Iát, mindenfelé torónyda- vuk gémjei emelkednek a magasba Az úírbbT években hatalmas ütemben fejlődik Moszkva. A főváros széles utcáinak két ol-. dalán ezer és ezer szé j új ház emelkedik. Ui főútvonalak keletkeztek, amelyek nemrégiben még meg sem voltak a város térképén. Az elővárosok hasonlókká válnak a központhoz. Gránitba öltözött a Moszkva folyó két partja. Egyre több lakóház épül és egyre több kulturális intézmény kap új otthont. — Az építőmunkásak tavalyelőtt — 1951-ben — 735 ezer négyzetméter lakóteret adtak a mosz kvaiaknak, 1952-ben 782 ezer négyzetmétert — idén pedig 800 ezer négyzetméter lakóterületű új házat építenek. Idén -a fővárosi építkezéseken számos jelentős esemény történt. Elkészültek a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem új épületei. Már jóné- hány -kilométerrel Moszkva előtt látni a tudomány nagyszerű palotáját. Moszkvában, mint bárhol az országban, igen sok új gyógy intézet, iskola, napközi otthon és bölcsőde épül. Mindez azért történik, hogy a dolgozó ember a legnagyobb kényelemben élhessen. Rövidesen megnyílik a „GUM" — az ország legnagyobb áruháza. Idén befejezik a moszkvai Metro Nagy Gyűrűjének harmadik rész legénél a munkálatokat s ez a Nagy Gyűrű összeköti a főváros 18 kerületét. Hány újító nőtt fel a moszkvai építkezéseknél! Ott van köztük Pjotr Szemjonovics Orlov, Vaszilij Vaszilje- vics Koroljov, Nyikolaj Jefimovics Olsanov, Ivan Jefimovics Ku- tyenkov, Tatjana Fjo- dorovna Mihina és még sok más. Az élenjárók kezdeményezése nyomán meggyorsul a munka üteme, javul minősége, könnyebbé válik az építők munkája, csökken az önköltség. Boldog vagyok hogy munkámmal hozzájárulhatok népünk közös ügyéhez. Büszkék vagyunk rá, hogy a nép számára építhetünk. cJlzL októbert éjszaka Részlet [NYIKOLAJ INYIK1TYIN elbeszéléséből fPsíe érkeztünk meg Petrográdba. Anyám teát főzött és sok jő ennivalót lett az asztalra. Jegor remekül érezte magát és nagy hévvel beszélt frontélméiiyeinkről. — Nagy időket élünk, nénikém, — mond a. ■— Itt bomlásról beszélnek. mi meg a román fronton ... Nem sikerüli befejeznie a mundato*. mert az ablaküveg úgy megremegett, hogy csaknem betört. — Nyolchüvelykes... — mondta Je gór. Anyám keresztet vetek. — A bolsévikok... Ma van-a felkelés. ■— Síp? ----kérdezte Jegor. — Már a pályaudvaron gondoltam, mikor lát tani, hogy egy komiszár katonákat tobo’n; ,.. Persze a páluaudvarokón kezdték,. De te Süraettél, hogy a verünk haza. — fordult hozzám. — No. mos* aztán itthon vagy. Egészen sanádt léit és szepirehányó- an véreit rám. összeráncolta a szeth- Pr<fük-éh feláll és odábblükte a székét. — Elég volt a teázásból... (Ígérünk! — Hova mentei; ilyenkor, fiam? — kérdeí*e ijedten anyám. — Az utcára! — felelte helyettem Jegor. — Azért jöttünk! Valami furcsa érzés vett erőt rajtam. Valahogy nehezebb volt a meleg szobából harcba indulni, mint a lövészárokból, ahol mnúgyis kemény az élet. Erőszakkal, kellett kiszakítani magam, - ebből a meleg környezetből. Megcsókol?am , anyámat, Sitt , szegény, Jeggr is megölelte, megcsókolta. Nagyon szégyellem pillanatnyi gyengeségemet; fogtam a puskát és elindultunk. Jegor az utcán eg i/ katonától meg. tudta, hogy a, küld ölték a Szmolnijban tanácskoznak, Odasiettünk, A Sinioln'ij-tér valóságos táborrá vált, rá sem lehet- ■ ismerni. Teher, intők jöi ek, megrakodva fegyverekkel. Közvetlenül a gépkocsiról osztották szét a fegyvereket és a lőszert i vörösgárdistáknak. A SzmoltUj kő. ’ül gerendákból barrikádot állítottak. Is emberek a kertben gyülekeztek. Egyesek ott gyakorolták a pisztoly- lövést. A főbejáratnál ágyúk álltak, a folyosón gépfegyvereket cipeltek. A fák alatt páncélautók zakatoltak. Nehéz volt a levegő az elhasznált ben -.ingáztól. A Szmolnij pedig olyan volt a kékesszürke, hideg ködben, az ablakaiból kiáradó vakító fénnyel, inint Valami óriási hajó. Azt mondták a vöiösgárdisták, hogy a nagy oszlopcsarnokban a szovjetek második kongresszusa folyik. — Bejhegyek én is, — súgta a fü- 'em.be Jegor. Meghagyta, hogy fél óra múlva várjam ott és eltűnt. A tér feketélleft az emberektől és 'i gépkocsiktól. A távolból lövések hallatszottak. Jegor jósoltára érkezett vissza. Mint mindig, most is égé. szén váratlanul jelent meg. Zsúfolt te hét-gépkocsi állt meg mellettem, csikorogva fékezett. A tetejéről, mintha a sötét égből jönnef, Jegor vidám hangját hallottam: — Gyerünl;.., szállj fel! Félkapaszkodtam, A gépkocsi elindult és őrült sebességgel vágtatott az utcákon. Jobbra-balra dülöngéltünk a tetején. Csapatunkat a Nyári-kerthez küldték. Ott mindannyian ó-ugráltunk a gépkocsiról. Nekiindultunk a sötét és poros Mars-mezőnek. Csapatunk élén Jegor haladt. Elértük a Pavlov laktanya hosszú, komor épületéi. Kihalt, fekete ablakai, ról láthattuk, hogy a kaszárnyában lélek sem maradt.. Egy őrszem a Mojka felé irányított bennünket. A lövöldözés a Téli Palota felől erősödött. Mindenfelé sűrű láncban áUtak a felfegyverzett munkás, és katona zászlóaljak. A régi kormány a Téli Palotában bújt meg. A palota ablakaiban hol kigyulladt, hol elaludt a fény, mintha az ott rejtőző emberek valami furcsa játékot, folytatnának. Mindenfelől a- mi harcosaink hang. ját hallottuk; gyűrűben vették körül a Téli Palotát, s a tér úgy zúgott, mint a tenger. A Sándor-kertben valaki fáklyát gyújtott, amely megvilá. gítoita az arcokat. Ez valami jel lehetett, mert a Péter-Pál erődben tüzérségünk azonnal megszólalt. Jegor felállt. — Lenin nevével előre! — kiáltotta. Elöugrotlunk a boltívek alól. A palota nagykapúja kinyílt. A junkerek két ágyút gördítettek elő. Jegor csatárláncait az ágyúk ellen ve zé.vyclte. Puskákból lövöldözve előretörtünk a kapuig, visszavetettük a junkereket, leugrottunk a pincébe és felrohantunk a lépcsőn abban a hi. szemben, hogy tovább jutunk n palotában. A lépcsőn azonban lesből tüzel tele ránk. A pince sötétjében alig láttuk egy. mást. A harcosok egyrésze a pincében maradt, más részük követte Je- qort, az első emelet halványan megvi. tágított folyosójára. A junkerek megijedtek a vörösgár- distáklól és a katonáktól. Egyesek eldobták fegyvereiket, mások elfutottak, Jegor nem üldözte őket. Várta, hogy egész csapata odaérkezzék ... Ekkor a junkerek csoportjából kivált egy fiatal, jólöl űzött hadapród. Mikor látta, hogy Jegor a parancsnok, tisztelgett előtte. — Ellenállásunk céltalan, — mond ta és kérte Jegort, hogy kövesse a Téli Palota vezérkarához. — Miért? — kérdezte Jegor. — Mint parlamenter, — válaszolta a hadapród. — Mi megadjuk magunkat. ügy tudom, önök nem akarnak felesleges vérontást... Mi sem. A hadapród elvörösödött. Jegort egy pillanatra megtévesztette a katona félelmet és reménykedést kifejező kék szeme. A junkerek kihasznál tűk ezt a pillanatot: hirtelen körülfogták és magukkal cipelték Jegort. Végig a folyosón minden sarokból tüM Zeitek. Mi a lépcső felé haladtunk, menetközben válaszolva a tüzelésre. Negyeire végétért a harc: győzött a szovjethataíom. A tér macskakövein kilőtt, töltényhüvelyek hevertek, A letartóztatott minisztereket a folyó porton vezették a Péter-Pál erődbe. A palota körül már a mieink álltak őrt. A cár monogrammjával díszített faion túl, a kis kertben feküdtek az éjszaka folyamán elesett matrózok, katonák és vörösgárdisták. Nem so. kan voltaic. Itt találtam meg Jegort is; túqranyito't szemmel, felhúzott szemöldökkel feküdt. Tekintete tiszta volt és nyugodt.. Néhány év előtt véletlenül találkoztam valakivel, aki ott volt Jegor kivégzésénél. Részletesen elmondta, hogyan ölték meg. Nagyon megverték Jegort, aztán fegyvertelenül egy vörös posztóval borított hosszú asztal elé kisérték. Palcsinszkij mérnök, az Ideiglenes Kormány teljhatalmú megbízottja Petrograd diktátorának érezte magát. Az asztalnál ült és jobbra-balra pH- Uintgatott a cári lisztekre és tábornokokra. — Mi a mondanivalója? — fordult Jegorhoz. Jegor hallgatott. — Csak egy dolog mulattat engem, főméltóságú uram, — mondta Pál- csinszkij egy tábornoki egyenruhát viselő? izgo-m<\-gó kövér emberhez fordulva, — miben reménykedik ez a maroknyi csapat? Hiszen néhány nap múlva feltétlenül leszámolunk velük. Jegof úgy nézett rá, mint valami őrültre. — Oroszország mivelünk van, — mondta halkan és határozottan, mint - egy sajátmagának. — Talán egész Oroszország katona? — kérdezte Palcsinszkij. — Oroszország mivelünk van, — ismételte Jegor. — Tudja, hogy mi vár önre? — Mid — kérdezte Jegor mosolyogva. — ön tiszt, nemde? — Nem. — Nem? Egyszerű közlegény? Palcsinszkij hangjából csodálkozás csendült ki. — Jegor Petrov közkatona... ez vágyóié a szolgálati szabályzat szerint! — mondta mosolyogva Jegor. — De bármi történik is velem, magukat már semmi sem menü meg a .pusztulástól! Most a mi szamunkra figyel az egész világ ... Palcsinszkij felugrott. A tábornok hadsegédei kivezették Jegort. Ott löf- [ék agyon két lövéssel egy nagy fehér oszlop melleit.
