Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-18 / 245. szám

IMS OKTOBER IS NÄPCÖ s Pótolták a lemaradást a Tolnai Textilgyárban Az elmúlt negyedévben eredményes munkát végeztek a Tolnai Textil­gyár dolgozói. Minden részletében tel jesíteni tudták a negyedéves, a havi és a dekádterveket. A sikeres mun­kában igen nagy szerepe volt an­nak, hogy a műszaki dolgozók kö­vetkezetes harcot folytattak a terme­lés feltételeinek biztosítására. A dol­gozók is tudásuk legjavát adták, hogy ne csak a mennyiségi tervet, hanem a minőségi tervet is teljesítsék. A szeptember havi tervet 102,8 szá_ tatákra teljesítették. Míg a harmadik negyedéves tervet 104 százalékra va. ' lósitották meg. Az negyedév ni feladatokat iü/ötl a tex i'yár rz^ői ps dolgozói eié Nagymennyiségű export-törölköző készítésére kaptak rendelést. Ez ad­ta az új és a nagy feladatot. Már jöelőre készültek erre, hisz öt hétig generáloztak 54 szövőgépet, melyet törölközők gyártására állítottak be. Nem is volt baj az exportterv telje­sítésénél október első dekádjában. De lemaradás volt a pamutvászon szövésénél. A lemaradás foglalkoz­tatta a gyár vezetőségét, és elhatá­rozták, hogy olyan intézV" ’‘«eket tesznek, mely feltétlenül i fogja eredményezni, hogy a tervet min­den részletében teljesíteni tudják. En nek érdekében október 13-án a mű­szaki dolgozók értekezletet tartot­tak, melyen kidolgozták a műszaki imitézkedióedk terviét. Legfontosabb fel adeit a légnedvesítők átalakítása. A hideg időjárásra való tekintettel, ami leginkább éjjel tapasztalható, a légnedvesítők közvetlen a szabadból kapták a friss levegőt, melynek kö­vetkeztében a szükséges nedvesség nem volt meg a szövődékben. Ezen úgy segítettek, hogy a légnedvesítők külső nyílásait befalazták úgy, hogy a relatív légnedvesség az előírtnak megfelelő legyen. Ganczer Márton 4s brigádja már elvégezte ezt a fel­adatot és máris tapasztalható e té­ren javulás. Feladatul tűzték még ki, hogy a pamutvászonnál és a törölkö­zőnél a normákat felülvizsgálják. Megjavító! ák a verseny ér ékeléséne' módját „olyanformán, hogy minden 8 órában ériékelik a legjobb eredményt elérő dolgozókat, és ezeket jutalmazni is fogják a hó végén. Előreíáitlhaitólag ok_ töber 20.ig 1200 forint jutalmat adsnalk a termelésiben élenjáró doilgWw-sjnalk. A Baller.csoport 500 forintot nap, a Mátrai asztalos-brigád pedig 600 fo. rintot, ezenlkr ü:i a legjobb szövőik is külön jutalmat kapnak. Megvalósí­tották, hogy minden szövő gépén versenytábla álljon, amelyen a szö­vő napi eredménye és minőségi mun kája van feltüntetve. Különböző műszaki intézkedéseket tettek a pamutvászon bruttó hatás­fokának emelésére, a preventív javí­tások azonnali elvégzésére minden lefogyó gépnél és minden gépnél a cséppálcákban kettes fonal alkalma­zását valósították meg. Ezzel kíván­ják javítani a minőséget. Felelőssé tették Ganczer Mártont, 24 darab nyüstős gép generálozásáért. A tö­rölköző mennyiségi és minőségi kö­vetelményének betartásáért is fele­lőssé teszik Eger Józsefet. Egész sor műszaki intézkedés közül, melyet a tervben felfektettek, többet már azonnal bevezettek, aminek eredmé­nye már abban is megmutatkozott, hogy egyes műszakok a tervet már megközelítették és átlagosan az 1000 vetéstervet 91 százalékról október lo-án már 96 százalékra emelték fel. II műszaki intézkedések bevezetése és alkalmazása lehetővé teszi a tex­tilgyárban, hogy az október első de­kád lemaradását a következő két dekádban pótolni tudják. Most az a feladata a textilgyár vezetőinek és dolgozóinak, hogy úgy, mint az el­múlt negyedévben, következetes har­cot folytassanak a minőség állandó javításáért, a tervteljesítés egyenle­tessé tételéért. Az üzemi szakszer­vezeti bizottság mozgósítsa a dolgo­zókat újabb, nagyszerű eredmények elérésére, mutassák meg a fiatalok példáján, hogy érdemes jól dolgoz­ni, és akkor büszkén mondhatják el, hogy részük volt a textilgyár dol­gozóinak is abban, hogy népünk élete mind szebbé lesz. A műszaki dolgo­zóknak pedig figyelemmel kell kí­sérni minden cikkféleségek teljesí­tését. Nem szabad megengedni azt, hogy az exportterv teljesítés rovásá­ra menjen a pamutszövet tervteljesí­tése. Az október 13-i műszaki ;ntéz- kedéseket, ha minden részletében megvalósítják és harcolnak a terv ‘.élesítéséért, akkor az első dekád lemaradását október két utolsó de­kádjában teljesíteni tudják. Lebeszé’nek a vásárlásról Kosztolányi Dezsőnek van egy elbeszélése, mely a becsületes város ról szól. A becsületes városban senki nem ha­zudik, sőt, lehetőleg több rosszat mond ma. gär ól, mint amennyi igaz. Ebben a különös városban a ruhakeres­kedés kirakatában ilyen hirdetést olvasni: ,,Drá ga és ócska ruhák. Al­kudjon, mart becsap­jukA cukrászda íQy kelleti áruit: ^Pótsze­rekkel készült, vacak sütemények. Feketekáe vénk olyan, mint a rno- sogatóvízN És a cipő- üzletben: ,,Tyúkszem és tályog szavatolva. Több vevőnk lábát amputál­ták.“ Ez jutott eszembe a minap, amikor hangle­mezeket akartam, vásá­rolni a szekszárdi vil­lamossági Népboltban, az egyetlen hdyeip, amely jelenleg hang­lemezekkel foglalkozik. Mikor közöltem óhajo­mat a köpcös elárusító val, már az első pilla­natokban gyanús sze­mekkel nézett. S mi­dőn félénken elr eb ég­tem., hogy művészleme­zeket szeretnék, tekin­tetével majdnem dtdő. főtt. Mentegetőznöm kellett: Kérem szé± pen, tetszik tudni, az egyik ember ilyent sze­ret, a másik olifiant^ ugyebár nem vagyunk egyformák ..A köp­cös hangos hahotárd fakadt: — Művészlemezeket? — Hol él maga uram? — Esetleg cigányzene, ná, az még akadható de semmi egyéb. A pulton és a sarki állványon tornyosuló lemezekre mutattam,, talán, ki tudja, mégis akad valami. A köpcös azonban egy mozdulat. tál kettévágott minden továbbit: — Semmi, tessék meg érteni, hogy semmi. Ez mind vacak. Vásári ócs­kaságok. Csak nem fog fa urasßgod ilyesmire pazarolni a pénzét. Típepftor ősszel annyi minden kell: cipő fla- nelling, meleg harisnya, kesztyű. De ilyesmi csak a szomszéd bolt­ban van. Itt — és kö­rülnézett — csak ilyen kacatok vannak. Titokban megnéztem az egyik lemez címét: Csajkovszkij nevét ol­vastam rajta. Először arra gondoltam, szépen megkérem a köpcöst, engedje meg, hogy kö­zelebbről is megnéz­zem, talán jó lenne meg is hallgatni, ki tudja, esetleg meg is venném. Elvégre a köpcös is ember, lehet, vele szé­pen beszélni, mondjuk, ígérek neki egy nagy- fröccsöt, talán megte­szi nekem azt a szí­vességet, hogy meg. mutatja az áruját. Ehe­lyett azonban felhívtam a Népbolt-központot és megkérdeztem Weiss elvtárstól, hogy hang­lemez fogyott-e az utób bi időben Szekszárdim1* Kiderüli, hogy semmi. Kereslet nincs, legalább is nem hallottak róla, de vásárlás az biztosan nincs. Eszembejutott, hogyan beszéltek le a vásárlásról, s úgy érez­tem, ehhez igazán nem kell semmi magyarázat. Persze azok a hangle­mezek magas tornyok­ban állnak a boltban és fel kellene mászni ér­tük. A Népbolt pedig tudtommal nem. fizet magaslati pótdíjai az alkalmazottainak. (K. B.) Tatarozzák a házakat Szekszárdon Kormányunk 100 millió forintot biztosit as állami házak tatarozásá­ra. Ebből az összegből javítják a szekszárdi házakat is. Ebben az év­ben 300 ezer forintos költséggel 11 ház tatarozását végzi el a 73/2. Épí­tőipari Vállalat. A házakban lakó dől gozók nagy megelégedéssel és öröm­mel fogadják pártunk és kormá­nyunk ezen Intézkedéseit, mert vég­re teljesült régi vágyuk: kívül-belül megszépült a házuk. Képünk a Marx Károly utca 13. számú házat ábrá­zolja, melynek tatarozását már elvé­gezték. Ezenkívül megszépültek már a Bartina utca 2. és 15-, a Bezerédy utca 12., a Marx Károly utca 6. és a 17-es számú házak is. Üzemi hírek — A Simontomyai Börgyárhan a szeptember havi teljes termelés érté­ke 103,2 százalék volt a tervhez vi­szonyítva. * — A Tolnamegyei Téglagyári Egye sütés szeptemberben országos első lett a Téglagyári Egyesülések között folyó versenyben. Terven felül egy millió 300 ezer darab téglát gyártot­tal! * — Megyénkben a helyi ipar üze­mei a III. negyedéves tervet 11.7,6 százalékra teljesítették. A KISZÖV alá tartozó kisipari termelőszövetke­zetek a III. negyedéves tervet Ü7,7 százalékra teljesítették. • — A Bonyhádi Zománcmn vekben brigád alakult az elfekvő anyagok felkutatására, a forgóeszközök for­gási sebességének meggyorsítására. Mar ezideig 300 ezer forint értékű eilekvő árut tártak fel. * — A Mázai Téglagyárban a 1IT negyedévben 250 igazolatlan napot mulasztottak, október 15-ig 5 igazo­latlan nap fordult elő. \ Z-édeV-moz-a'om eredményt Két százaiéval iavui! a mínáség Hosszú hónapok óta eredményes harcot folytatnak a dunaföldvári kendergyár dolgozói a minőség meg­javításáért. Elsőknek csatlakoztak a Zsédely-mozgalomhoz és ezen belü' érnek el kimagasló eredményeket. A gyár valamennyi tilósa csatlakozott ehhez a fhozga'omhoz és vállalást is tettek. Főfeladatként tűzték a minő­ség állandó javítását, most a negye­dig negyedéves vállalások is főleg a minőség javítását tűzték célul. A leg­utóbbi fonódai szállítmány is a ter­vezett minőségen felül volt. A ti'olt kenderkóc minősége 2 százalékkal, míg a rázott kóc minősége 3 száza­lékkal volt jobb a tervezettnél A rázós-brigádok érték ei a leg­jobb eredményt a minőség javításá­ban. Különösen a Vörös Csillag bri­gád tagjai azok, melyek egy napot sem zárnak úgy, hogy selejtet adja­nak át a MEO-nak. A tilósok minő­ségi munkája pedig ahhoz járult hozzá, hogy már több hónap óla reklamálást nem kaptak a fonodá­tól. Most elhatározták a do1 gozók, hogy kbvább folytatják harcukat a minőség javításáért és ehhez a mő- ■ szaki vezetők a feltételeket már biz- I losították. A in I g fürdői kapott a Teveli Téglagyár... ]5 EZER FORINT beruházással, meleg és hideg vízzel zuhanyfürdő épült a Teveli Tégla­gyárban. Ennek a fürdőnek felmérhetetlen fontossága van, különösen a poros munkát végző kemencemuimkások szempontjából. A ne. héz testi és poros munkában elfáradt be- és kihordó munkások csaknem mindén fürdés alkalmával meg is jegyzik: „Ez a fürdés meg­fizethetetlen“. Valóban úgy is van, amint a dolgozók mondják, egy ilyen fürdést senki sem volna képes kiszámítani, hogy mit és mennyit ér. Hiszen a tökéletes fürdés után újjászületettnek, frissnek, fürgének, sőt az öregebbek fiatalosoknak érzik magukat. * 1914-BEN ÉPÜLT a Teveli Téglagyár, Anitlfinger János és fiai két társukkal épít­tették a jövedelmezőnek ígérkező téglagyárat. Számításuk kitűnően bevált, mert a gyár olyan búsás hasznot hajtott, hogy a zsebretett pénzzel sorra váltak le: először a társak, akik a jövedelemből Kölesden alapítottak téglagyá­rat, majd az egyik indősebb Antlíinger József, a fiú pedig Zoitnbán építtetett a szétosztott haszonból ugyancsak egy téglagyárat. Később a zombai Antlfinger téglagyár zombai üzemé­nek zsíros jövedelmét kevésnek találva, kivet­te bérbe a kétyi téglagyárat, de mivel még ezzel a kettős jövedelemmel sem elégedett meg, kifundált magának még egy harmadik jövedelmezőnek ígérkező forrást. Csatáron, Szekszárd mellett, vásárolt egy tégla gyártás­ra alkalmas helyet, ahol megépíttette a maga harmadik téglaüzemét. Ezek a téglagyárak óriási hasznot hajtottak az Antlfingereknek és társaiknak. Meg ig látszott rajtuk, hisz mind­egyik saját üzeme területén kastélyt is épít­tetett magának, fürdővel, és főúri módon, fé­nyesen be is rendezkedtek. De az soha eszük­be sem jutott, hogy a munkásoknak, akiknek munkája után oly nagylábon és fényesen éltek, szerény kis fürdőt építtettek volna, ahol a látástól-vakulásig tartó nehéz robot után fáradt testüket leöblíthették volna. Tudták ők jól hogy szerencsétlen, kisemmizett munka" saik otthon öt liter vízben, lavórban fiiröd- tek, azt is tudták, hogy öt liter vízben csak feléből, harmadából tudhat egy poros ember megfürödni. Mit törődtek ők azzal, hogy a feláből-harmadából megmosakodott munkás akármilyen patyolattiszta ágyba feküdt két- három nap múlva, szennyes és egészségtelen lett szegényes ágya. Mindez egy cseppet sem érdekelte őket, úgy gondolták: „Aki fürödni akar és tiszta akar lenni, az építsen magának saját költségén fürdőt, elvégre ők is építtet­tek maguknak és fűrödnek is. Arról meg gon­doskodtak, hogy az agyoncsigázott munkás ne keressen többet, hogy csak a legszükségesebb­re teljen neki. ■ * 1951 NOVEMBER DEREKÁN vette át a Ta­nácsi Téglagyárak Tolnamegyei Egyesülése a Teveli Téglagyárat. Akkor ez a gyár romok­ban hevert, a vállalat vezetőinek és Perényi Jánosnak a telep akkori vezetőjének nem kis gondot okozott a gyár helyreállítása és üzem­be helyezése. Ez a téglagyár azután igen rö­vid időn belül nagy fejlődésen ment keresz­tül és ebhez a gyors fejlődésre tagadhatatla­nul Perényi Jánosnak, az üzem akkori telep­vezetőjének, illetve a vállalat mostani műsza­ki vezetőjének érdemei fűződnek. A gyár für­dőjét 1952 október elején elkezdték építeni. Akkor a kemencemunkások meg is kérdezték Perényi János műszaki vezetőt, hogy körül" belül mikor lesz készen a fürdő, meri mi sem természetesebb a poros munkát végző kemence dolgozóinak legfőbb óha ja mindég az volt, hogy a nehéz és poros napi munkájuk után tisztességesen megfürödhessen és tisztába öl­tözhessen. Perényi akkor a feléje özönlő kér­désekre azt felelte, ha tud csöveket szerezni, a fürdő az ősz folyamán elkészül. A fürdő felépült napok alatt, fedél alá is került, mi­vel azonban a műszaki vezető csöveket nem tudott szerezni, a fürdőépítés folytatása ab­bamaradt, Közben a téglaégetés is befejező­dött ,a poros munka megszűnt, azután már nem jutott senkinek az eszébe, hogy fürödni szeretne. Jött a tavasz, ismét megindult a kemence és a poros munka, a be- és kihordó munkások megint érdeklődni kezdtek a fürdő építkezé" sei illetve beszerelései iránt. Nemsokára be is futott a vállalat teherautója egy rakomány csővel, a dolgozók most már bizakodóan néz­tek a fürdő elkészítése elé, és máris érezték, hogyan zúhog rájuk a jó langyos, áldásos víz. Ismét megkérdezték Percnyit: „Na Perényi elvtárs, most már csak elkészül a fürdő, van­nak csövek is“. Hétfőn jönnek a szerelők — mondta mosolyogva Perényi és a jövő héten már fürödhetnek is“. A kemence dolgozói nagy örömmel újságolták egymásnak; most már nem messze van a régvárt idő, s lehet fü­rödni EZ ÉV MÁJUSÁBAN TÜRTÉNT, elég a* hózzá, a jelzett hétfőn nem jöttek a szerelők. Egy másik alkalommal megint megkérdezték Percnyit, hogy miért nem jöttek a szerelők, és mikor jönnek, a felelet ismét az volt: ..Hétfőn jönnek". Hétfőn sem jöttek a szere­lők. Egy másik alkalommal, amikor megkér­dezték Perényitől, mikor lesz kész a fürdő, megint csak a régi mondókájához folyamo­dott: „Hétfőn“, a további soronkövető kérdé­sekre is csak h ét fort mondott. Végül már any nyi hétfőt mondott, hogy egy évben nincs is annyi hétfő, el is nevezték ezután a munká­sok Perényi műszaki vezetőt hétfősnek. Ami­kor meghallották, hogy berreg a motorja, már mondogatták: „Jön a hétfős“. A dolgozók el­vesztették a fürdés iránti bizalmukat és ami­kor a fürdőépületre néztek, csak legyintettek; „Ebben mi soha sem fogunk fürödni". Július, ban Antal Ferenc, behordó, aki rendkívül ide­ges természetű ember, indulatos állapotában elkapta Perényit, azt mondta neki: „Mondja meg nekem, mikor lesz kész a fürdő, mert.. Perényi műszaki vezető meghökkent és jónak látta, hogy cselekedni kell valamit, mert még odajut, hogy „megeszik” az emberek. „Még ebben a hónapban jönnek a hőgyészi KTSZ. dolgozói és beszerelik a fürdőt“ — mondta Perényi a világ legőszintébb hangján. — „Fogadjunk 600 forintba — mondta Antal Ferenc — hogy ebben a hónapban nem lesz kész a fürdő“. Fogadjunk, hogy kész lesz — mondta Perényi — de mivel a KTSZ nek is, hol ez, hol az hiányzott, hol jöttek, hol nem, így októberig, tehát egy évi huza-vona után végre jóízűen fürödhetnek a Teveli Téglagyár dolgozói Csizinók József

Next

/
Oldalképek
Tartalom