Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-18 / 245. szám
IMS OKTOBER IS NÄPCÖ s Pótolták a lemaradást a Tolnai Textilgyárban Az elmúlt negyedévben eredményes munkát végeztek a Tolnai Textilgyár dolgozói. Minden részletében tel jesíteni tudták a negyedéves, a havi és a dekádterveket. A sikeres munkában igen nagy szerepe volt annak, hogy a műszaki dolgozók következetes harcot folytattak a termelés feltételeinek biztosítására. A dolgozók is tudásuk legjavát adták, hogy ne csak a mennyiségi tervet, hanem a minőségi tervet is teljesítsék. A szeptember havi tervet 102,8 szá_ tatákra teljesítették. Míg a harmadik negyedéves tervet 104 százalékra va. ' lósitották meg. Az negyedév ni feladatokat iü/ötl a tex i'yár rz^ői ps dolgozói eié Nagymennyiségű export-törölköző készítésére kaptak rendelést. Ez adta az új és a nagy feladatot. Már jöelőre készültek erre, hisz öt hétig generáloztak 54 szövőgépet, melyet törölközők gyártására állítottak be. Nem is volt baj az exportterv teljesítésénél október első dekádjában. De lemaradás volt a pamutvászon szövésénél. A lemaradás foglalkoztatta a gyár vezetőségét, és elhatározták, hogy olyan intézV" ’‘«eket tesznek, mely feltétlenül i fogja eredményezni, hogy a tervet minden részletében teljesíteni tudják. En nek érdekében október 13-án a műszaki dolgozók értekezletet tartottak, melyen kidolgozták a műszaki imitézkedióedk terviét. Legfontosabb fel adeit a légnedvesítők átalakítása. A hideg időjárásra való tekintettel, ami leginkább éjjel tapasztalható, a légnedvesítők közvetlen a szabadból kapták a friss levegőt, melynek következtében a szükséges nedvesség nem volt meg a szövődékben. Ezen úgy segítettek, hogy a légnedvesítők külső nyílásait befalazták úgy, hogy a relatív légnedvesség az előírtnak megfelelő legyen. Ganczer Márton 4s brigádja már elvégezte ezt a feladatot és máris tapasztalható e téren javulás. Feladatul tűzték még ki, hogy a pamutvászonnál és a törölközőnél a normákat felülvizsgálják. Megjavító! ák a verseny ér ékeléséne' módját „olyanformán, hogy minden 8 órában ériékelik a legjobb eredményt elérő dolgozókat, és ezeket jutalmazni is fogják a hó végén. Előreíáitlhaitólag ok_ töber 20.ig 1200 forint jutalmat adsnalk a termelésiben élenjáró doilgWw-sjnalk. A Baller.csoport 500 forintot nap, a Mátrai asztalos-brigád pedig 600 fo. rintot, ezenlkr ü:i a legjobb szövőik is külön jutalmat kapnak. Megvalósították, hogy minden szövő gépén versenytábla álljon, amelyen a szövő napi eredménye és minőségi mun kája van feltüntetve. Különböző műszaki intézkedéseket tettek a pamutvászon bruttó hatásfokának emelésére, a preventív javítások azonnali elvégzésére minden lefogyó gépnél és minden gépnél a cséppálcákban kettes fonal alkalmazását valósították meg. Ezzel kívánják javítani a minőséget. Felelőssé tették Ganczer Mártont, 24 darab nyüstős gép generálozásáért. A törölköző mennyiségi és minőségi követelményének betartásáért is felelőssé teszik Eger Józsefet. Egész sor műszaki intézkedés közül, melyet a tervben felfektettek, többet már azonnal bevezettek, aminek eredménye már abban is megmutatkozott, hogy egyes műszakok a tervet már megközelítették és átlagosan az 1000 vetéstervet 91 százalékról október lo-án már 96 százalékra emelték fel. II műszaki intézkedések bevezetése és alkalmazása lehetővé teszi a textilgyárban, hogy az október első dekád lemaradását a következő két dekádban pótolni tudják. Most az a feladata a textilgyár vezetőinek és dolgozóinak, hogy úgy, mint az elmúlt negyedévben, következetes harcot folytassanak a minőség állandó javításáért, a tervteljesítés egyenletessé tételéért. Az üzemi szakszervezeti bizottság mozgósítsa a dolgozókat újabb, nagyszerű eredmények elérésére, mutassák meg a fiatalok példáján, hogy érdemes jól dolgozni, és akkor büszkén mondhatják el, hogy részük volt a textilgyár dolgozóinak is abban, hogy népünk élete mind szebbé lesz. A műszaki dolgozóknak pedig figyelemmel kell kísérni minden cikkféleségek teljesítését. Nem szabad megengedni azt, hogy az exportterv teljesítés rovására menjen a pamutszövet tervteljesítése. Az október 13-i műszaki ;ntéz- kedéseket, ha minden részletében megvalósítják és harcolnak a terv ‘.élesítéséért, akkor az első dekád lemaradását október két utolsó dekádjában teljesíteni tudják. Lebeszé’nek a vásárlásról Kosztolányi Dezsőnek van egy elbeszélése, mely a becsületes város ról szól. A becsületes városban senki nem hazudik, sőt, lehetőleg több rosszat mond ma. gär ól, mint amennyi igaz. Ebben a különös városban a ruhakereskedés kirakatában ilyen hirdetést olvasni: ,,Drá ga és ócska ruhák. Alkudjon, mart becsapjukA cukrászda íQy kelleti áruit: ^Pótszerekkel készült, vacak sütemények. Feketekáe vénk olyan, mint a rno- sogatóvízN És a cipő- üzletben: ,,Tyúkszem és tályog szavatolva. Több vevőnk lábát amputálták.“ Ez jutott eszembe a minap, amikor hanglemezeket akartam, vásárolni a szekszárdi villamossági Népboltban, az egyetlen hdyeip, amely jelenleg hanglemezekkel foglalkozik. Mikor közöltem óhajomat a köpcös elárusító val, már az első pillanatokban gyanús szemekkel nézett. S midőn félénken elr eb égtem., hogy művészlemezeket szeretnék, tekintetével majdnem dtdő. főtt. Mentegetőznöm kellett: Kérem szé± pen, tetszik tudni, az egyik ember ilyent szeret, a másik olifiant^ ugyebár nem vagyunk egyformák ..A köpcös hangos hahotárd fakadt: — Művészlemezeket? — Hol él maga uram? — Esetleg cigányzene, ná, az még akadható de semmi egyéb. A pulton és a sarki állványon tornyosuló lemezekre mutattam,, talán, ki tudja, mégis akad valami. A köpcös azonban egy mozdulat. tál kettévágott minden továbbit: — Semmi, tessék meg érteni, hogy semmi. Ez mind vacak. Vásári ócskaságok. Csak nem fog fa urasßgod ilyesmire pazarolni a pénzét. Típepftor ősszel annyi minden kell: cipő fla- nelling, meleg harisnya, kesztyű. De ilyesmi csak a szomszéd boltban van. Itt — és körülnézett — csak ilyen kacatok vannak. Titokban megnéztem az egyik lemez címét: Csajkovszkij nevét olvastam rajta. Először arra gondoltam, szépen megkérem a köpcöst, engedje meg, hogy közelebbről is megnézzem, talán jó lenne meg is hallgatni, ki tudja, esetleg meg is venném. Elvégre a köpcös is ember, lehet, vele szépen beszélni, mondjuk, ígérek neki egy nagy- fröccsöt, talán megteszi nekem azt a szívességet, hogy meg. mutatja az áruját. Ehelyett azonban felhívtam a Népbolt-központot és megkérdeztem Weiss elvtárstól, hogy hanglemez fogyott-e az utób bi időben Szekszárdim1* Kiderüli, hogy semmi. Kereslet nincs, legalább is nem hallottak róla, de vásárlás az biztosan nincs. Eszembejutott, hogyan beszéltek le a vásárlásról, s úgy éreztem, ehhez igazán nem kell semmi magyarázat. Persze azok a hanglemezek magas tornyokban állnak a boltban és fel kellene mászni értük. A Népbolt pedig tudtommal nem. fizet magaslati pótdíjai az alkalmazottainak. (K. B.) Tatarozzák a házakat Szekszárdon Kormányunk 100 millió forintot biztosit as állami házak tatarozására. Ebből az összegből javítják a szekszárdi házakat is. Ebben az évben 300 ezer forintos költséggel 11 ház tatarozását végzi el a 73/2. Építőipari Vállalat. A házakban lakó dől gozók nagy megelégedéssel és örömmel fogadják pártunk és kormányunk ezen Intézkedéseit, mert végre teljesült régi vágyuk: kívül-belül megszépült a házuk. Képünk a Marx Károly utca 13. számú házat ábrázolja, melynek tatarozását már elvégezték. Ezenkívül megszépültek már a Bartina utca 2. és 15-, a Bezerédy utca 12., a Marx Károly utca 6. és a 17-es számú házak is. Üzemi hírek — A Simontomyai Börgyárhan a szeptember havi teljes termelés értéke 103,2 százalék volt a tervhez viszonyítva. * — A Tolnamegyei Téglagyári Egye sütés szeptemberben országos első lett a Téglagyári Egyesülések között folyó versenyben. Terven felül egy millió 300 ezer darab téglát gyártottal! * — Megyénkben a helyi ipar üzemei a III. negyedéves tervet 11.7,6 százalékra teljesítették. A KISZÖV alá tartozó kisipari termelőszövetkezetek a III. negyedéves tervet Ü7,7 százalékra teljesítették. • — A Bonyhádi Zománcmn vekben brigád alakult az elfekvő anyagok felkutatására, a forgóeszközök forgási sebességének meggyorsítására. Mar ezideig 300 ezer forint értékű eilekvő árut tártak fel. * — A Mázai Téglagyárban a 1IT negyedévben 250 igazolatlan napot mulasztottak, október 15-ig 5 igazolatlan nap fordult elő. \ Z-édeV-moz-a'om eredményt Két százaiéval iavui! a mínáség Hosszú hónapok óta eredményes harcot folytatnak a dunaföldvári kendergyár dolgozói a minőség megjavításáért. Elsőknek csatlakoztak a Zsédely-mozgalomhoz és ezen belü' érnek el kimagasló eredményeket. A gyár valamennyi tilósa csatlakozott ehhez a fhozga'omhoz és vállalást is tettek. Főfeladatként tűzték a minőség állandó javítását, most a negyedig negyedéves vállalások is főleg a minőség javítását tűzték célul. A legutóbbi fonódai szállítmány is a tervezett minőségen felül volt. A ti'olt kenderkóc minősége 2 százalékkal, míg a rázott kóc minősége 3 százalékkal volt jobb a tervezettnél A rázós-brigádok érték ei a legjobb eredményt a minőség javításában. Különösen a Vörös Csillag brigád tagjai azok, melyek egy napot sem zárnak úgy, hogy selejtet adjanak át a MEO-nak. A tilósok minőségi munkája pedig ahhoz járult hozzá, hogy már több hónap óla reklamálást nem kaptak a fonodától. Most elhatározták a do1 gozók, hogy kbvább folytatják harcukat a minőség javításáért és ehhez a mő- ■ szaki vezetők a feltételeket már biz- I losították. A in I g fürdői kapott a Teveli Téglagyár... ]5 EZER FORINT beruházással, meleg és hideg vízzel zuhanyfürdő épült a Teveli Téglagyárban. Ennek a fürdőnek felmérhetetlen fontossága van, különösen a poros munkát végző kemencemuimkások szempontjából. A ne. héz testi és poros munkában elfáradt be- és kihordó munkások csaknem mindén fürdés alkalmával meg is jegyzik: „Ez a fürdés megfizethetetlen“. Valóban úgy is van, amint a dolgozók mondják, egy ilyen fürdést senki sem volna képes kiszámítani, hogy mit és mennyit ér. Hiszen a tökéletes fürdés után újjászületettnek, frissnek, fürgének, sőt az öregebbek fiatalosoknak érzik magukat. * 1914-BEN ÉPÜLT a Teveli Téglagyár, Anitlfinger János és fiai két társukkal építtették a jövedelmezőnek ígérkező téglagyárat. Számításuk kitűnően bevált, mert a gyár olyan búsás hasznot hajtott, hogy a zsebretett pénzzel sorra váltak le: először a társak, akik a jövedelemből Kölesden alapítottak téglagyárat, majd az egyik indősebb Antlíinger József, a fiú pedig Zoitnbán építtetett a szétosztott haszonból ugyancsak egy téglagyárat. Később a zombai Antlfinger téglagyár zombai üzemének zsíros jövedelmét kevésnek találva, kivette bérbe a kétyi téglagyárat, de mivel még ezzel a kettős jövedelemmel sem elégedett meg, kifundált magának még egy harmadik jövedelmezőnek ígérkező forrást. Csatáron, Szekszárd mellett, vásárolt egy tégla gyártásra alkalmas helyet, ahol megépíttette a maga harmadik téglaüzemét. Ezek a téglagyárak óriási hasznot hajtottak az Antlfingereknek és társaiknak. Meg ig látszott rajtuk, hisz mindegyik saját üzeme területén kastélyt is építtetett magának, fürdővel, és főúri módon, fényesen be is rendezkedtek. De az soha eszükbe sem jutott, hogy a munkásoknak, akiknek munkája után oly nagylábon és fényesen éltek, szerény kis fürdőt építtettek volna, ahol a látástól-vakulásig tartó nehéz robot után fáradt testüket leöblíthették volna. Tudták ők jól hogy szerencsétlen, kisemmizett munka" saik otthon öt liter vízben, lavórban fiiröd- tek, azt is tudták, hogy öt liter vízben csak feléből, harmadából tudhat egy poros ember megfürödni. Mit törődtek ők azzal, hogy a feláből-harmadából megmosakodott munkás akármilyen patyolattiszta ágyba feküdt két- három nap múlva, szennyes és egészségtelen lett szegényes ágya. Mindez egy cseppet sem érdekelte őket, úgy gondolták: „Aki fürödni akar és tiszta akar lenni, az építsen magának saját költségén fürdőt, elvégre ők is építtettek maguknak és fűrödnek is. Arról meg gondoskodtak, hogy az agyoncsigázott munkás ne keressen többet, hogy csak a legszükségesebbre teljen neki. ■ * 1951 NOVEMBER DEREKÁN vette át a Tanácsi Téglagyárak Tolnamegyei Egyesülése a Teveli Téglagyárat. Akkor ez a gyár romokban hevert, a vállalat vezetőinek és Perényi Jánosnak a telep akkori vezetőjének nem kis gondot okozott a gyár helyreállítása és üzembe helyezése. Ez a téglagyár azután igen rövid időn belül nagy fejlődésen ment keresztül és ebhez a gyors fejlődésre tagadhatatlanul Perényi Jánosnak, az üzem akkori telepvezetőjének, illetve a vállalat mostani műszaki vezetőjének érdemei fűződnek. A gyár fürdőjét 1952 október elején elkezdték építeni. Akkor a kemencemunkások meg is kérdezték Perényi János műszaki vezetőt, hogy körül" belül mikor lesz készen a fürdő, meri mi sem természetesebb a poros munkát végző kemence dolgozóinak legfőbb óha ja mindég az volt, hogy a nehéz és poros napi munkájuk után tisztességesen megfürödhessen és tisztába öltözhessen. Perényi akkor a feléje özönlő kérdésekre azt felelte, ha tud csöveket szerezni, a fürdő az ősz folyamán elkészül. A fürdő felépült napok alatt, fedél alá is került, mivel azonban a műszaki vezető csöveket nem tudott szerezni, a fürdőépítés folytatása abbamaradt, Közben a téglaégetés is befejeződött ,a poros munka megszűnt, azután már nem jutott senkinek az eszébe, hogy fürödni szeretne. Jött a tavasz, ismét megindult a kemence és a poros munka, a be- és kihordó munkások megint érdeklődni kezdtek a fürdő építkezé" sei illetve beszerelései iránt. Nemsokára be is futott a vállalat teherautója egy rakomány csővel, a dolgozók most már bizakodóan néztek a fürdő elkészítése elé, és máris érezték, hogyan zúhog rájuk a jó langyos, áldásos víz. Ismét megkérdezték Percnyit: „Na Perényi elvtárs, most már csak elkészül a fürdő, vannak csövek is“. Hétfőn jönnek a szerelők — mondta mosolyogva Perényi és a jövő héten már fürödhetnek is“. A kemence dolgozói nagy örömmel újságolták egymásnak; most már nem messze van a régvárt idő, s lehet fürödni EZ ÉV MÁJUSÁBAN TÜRTÉNT, elég a* hózzá, a jelzett hétfőn nem jöttek a szerelők. Egy másik alkalommal megint megkérdezték Percnyit, hogy miért nem jöttek a szerelők, és mikor jönnek, a felelet ismét az volt: ..Hétfőn jönnek". Hétfőn sem jöttek a szerelők. Egy másik alkalommal, amikor megkérdezték Perényitől, mikor lesz kész a fürdő, megint csak a régi mondókájához folyamodott: „Hétfőn“, a további soronkövető kérdésekre is csak h ét fort mondott. Végül már any nyi hétfőt mondott, hogy egy évben nincs is annyi hétfő, el is nevezték ezután a munkások Perényi műszaki vezetőt hétfősnek. Amikor meghallották, hogy berreg a motorja, már mondogatták: „Jön a hétfős“. A dolgozók elvesztették a fürdés iránti bizalmukat és amikor a fürdőépületre néztek, csak legyintettek; „Ebben mi soha sem fogunk fürödni". Július, ban Antal Ferenc, behordó, aki rendkívül ideges természetű ember, indulatos állapotában elkapta Perényit, azt mondta neki: „Mondja meg nekem, mikor lesz kész a fürdő, mert.. Perényi műszaki vezető meghökkent és jónak látta, hogy cselekedni kell valamit, mert még odajut, hogy „megeszik” az emberek. „Még ebben a hónapban jönnek a hőgyészi KTSZ. dolgozói és beszerelik a fürdőt“ — mondta Perényi a világ legőszintébb hangján. — „Fogadjunk 600 forintba — mondta Antal Ferenc — hogy ebben a hónapban nem lesz kész a fürdő“. Fogadjunk, hogy kész lesz — mondta Perényi — de mivel a KTSZ nek is, hol ez, hol az hiányzott, hol jöttek, hol nem, így októberig, tehát egy évi huza-vona után végre jóízűen fürödhetnek a Teveli Téglagyár dolgozói Csizinók József
