Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-18 / 245. szám
6 IMS OKTÓBER 18 N ä p r » A békebizottsági tagok példamutatása a Tatarozó Vállalatnál Szeressük, látogassuk az őszi-téli ismeretterjesztő előadásokat! A békemozgalom jelentőségét ismerték fel a Tatarozó Vállalat dolgozói, amikor a békebizottság kezdeményezésére békeműszakot indítottak munkahelyeiken. A hétfői napok békeműszakká való nyilvánítása az elmúlt évben, és ebben az évben is fegyelmezettebb és jobb munkára ösztönözte a dolgozókat. Az elmúlt nopokban értékelte a békébizöttság a III. negyedévi béke műszak eredményét. Az értékelésből kitűnik, hogy a békebizottsági tagok példamutató és nevelő munkája nyo mán nagyban csökkent egy-egy építésvezetőségen az igazolatlan mu’asz tők száma, javult a termelés üteme. A bátaszéki építésvezetőség munkahelyein a békebizottsági tagok hfelvesen ismertették a dolgozókkal a békeműszak jelentőségét. Ennek eredménye, hogy megjavul’ a munkafegyelem. csökkent a későnjövők, az igazolatlanul mulasztók száma. Pálfi Ádám sztahanovista csoport- vezető a szociális viszonyok megjavításával, valamint ai fegyelem terén példamutatásával igyekezett ->é- kemegbizaíást teljesíteni. Lassú Valéria, Schiffer Anna segédmunkáA paksi közgazdasági technikum negyedik osztályának 18 lány és 13 fiútanulója dr Kovács Győző tanár vezetésével október 12-én tanúimé nyi kiránduláson vett részt a bölcs- kei gépállomáson. A kirándulás célja Volt, ho'gv iskolai elméleti tudásunkat gyakorlati ismeretekkel tegyük teljessé, a helyszínen tanulmányozzuk a gépállomás felépítését, számviteli, tervezési, statifctikai. irodai munkálatait és a valóságban lássuk és tanulmányozzuk a gépállomás erő- és munkagépeit. A gépállomáson Stier István igazgató elvtárs üdvözölt bennünket. Azután ismertette a gépállomás kör zetét, feladatát, fejlődését és kimerítő, bőséges magyarázattal kísérve bemutatta a gépállomás műhelyeit, erő és munkagépeit. Mindenütt szorgalmasan dolgozó munká sokat találtunk, akik kedvesen fogadtak bennünket és készséggel elmagyarázták munkakörüket, feladatukat, életüket, keresetüket. Megtekintettük az anyagraktárt is, ahol példás rendben láttuk a nagy értékekét képviselő alkatrészeket, ami nélkül a gépállomás működésében zavarok állnának be. Ezekután a Szekszárdon a megyei állattenyésztő állomás székházéban, az or szágban elsőnek alakúit meg pénteken délelőtt a megyei állattenyésztő igazgatóság a megyei tanács és a járási tanácsok, valamint a megyei állattenyésztő állomás lolgo- zóinak összevonásával. Az új szervezet létrehozását szűk ségessé tette, hogy a tanácsi apparátusban a szétágazó munkák mellett az állattenyésztési dolgozók csak hiányosan tudták megoldani feladatukat, éppen ezért az állatié nyésztés nem fejlődött a szükségletnek megfelelően, s az árleszállítás sem éreztethette hatását kellő en az állati termékek vonalán. Szgthiári N. Lajos a földművelésügyi minisztérium állattenyésztési főosztályának előadója feladatként jelölté meg, hogy a megyek járási sok, valamint Grattyán Lőrinc kőműves szintén jól megállták helyüket a hétfői békeműszakban. A dombóvári építésvezetőségnél a nehézségek ellenére is jó munkát végeztek a dolgozók a béke érdekében. A hétfői késönjövések, igazolatlan mulasztások teljesen megszün tek, a műszakiak a munkafeltételek biztosításával segítették a dolgozókat a napi tervek túlteljesítéséhez. Az elmúlt negyedévben Majdics Gyula jelvénves sztahanovista kőműves és Durczi István technikus ,ió nevelő és példamutató munkájukkal nagyban segítették a békemozgalom sikerét. Hasonló javulás tapasztalható ezen a téren a simontor- nyai építésvezetőségen is, ahol a bé kemozgalom rövid idő alatt szép eredményeket hozott. Nagy Jenő épí tésvezető jó szervező munkáján keresztül nemcsak, hogy az igazolatlan mulasztók, valamint a 100 százalékon alul teljesítők száma szűnt meg de a termelés is állandóan emelkedett. A Táncsics kőművesbrigád például állandóan 130 százalékra teljesítetté tervét az elmúlt negyedévben. szépen díszített, irodákba vonultunk. Először a vezető mezőgazdász elvtárs tartott szemléltető előadást a gépállomás terveiről. Az előadás keretein belül ismertette, hogy milyen komoly és felelősségteljes mun ka az alapos tervezés. Ismertette a tervséma valamennyi tábláját és mellékleteit. Bőven említve a helyi adatokat, amelyekkel minden terv adata szinte megelevenedett előttünk. Buzdított bennünket, hogy komolyan lássunk neki a tanulásnak, mert az életbe kikerülve csak a komoly tudás birtokában tudjuk helyünket megállni. Azután a tervstatisztikus, Tóth Gyula elvtárs adott részletes statisztikai tájékoztatást. Ismertette a gépállomás statisztikai beszámoló rendszerét, az ötnapos, a havi, negyedévi jelentéseket. Meg mutatta a statisztikai előgyűjtőt, egyszóval a folyamatos munka min den mozzanatáról tájékoztatott ben nünket. A számviteli munkákról Varga József vezető könyvelő adott tájékoztatást. A tanulmányi kiránduláson szó- bakerültek a kereseti lehetőségek is. Petrőczi Gyula, a vezető mezőszervek gazdái legyenek körzetüknek, hogy a termelőszövetkezeteknek, községeknek aktív segítséget adhassalak. Pelhívta a figyelmet ar ra, hogy a termelőcsoportokban vezessék be a házi feljegyzést, a növendékállatok fejlődéséről, mert csak így tudnak minőségi állatfajtákat kinevelni. Tovább kell erősíteni a termelőszövetkezeteket, az azonban csak úgy érhető el, ha emeljük a termelőszövetkezetekben a terméshozamot és a szaporulatot. Mohar László, az állattenyésztő igazgatóság vezetője beszédében ígéretet tett* hogy munkájukban a dolgozó parasztság érdekeit tartják szem előtt, s minden erejükkel azon lesznek, hogy az állattenyésztésben is megvalósíthassák az új kormány- programm célkitűzéseit A Tolnai építésvezetőségen a dolgozók megértették a békemozga’om jelentőségét. Ennek szellemében a munkafegyelem betartásával igyekez tek helytállni a termelésben. A békebizottsági tagoknak feladata, hogy későnjövők számát ebben a negyed évben teljesen megszüntesse. A vertikális üzemnél Behnert Antal sza- hanovista festő minden hétfőn mun kamódszerátadással harcolt a napi feladat-tervek sikeres megvalósításáért. Példamutató és szervező munkája alapján elérte, hogy az igazolatlanul mulasztók száma a harmadik negyedév végére teljesen megszűnt a festő üzemben. A Tatarozó Vállalat dolgozói a békemozgalom keretén belül még jobban harcolnak a feladatok elvégzéséért, a munkafegyelem megszilár dításáért. A békebizottsági tagok fel adata, hogy ezután is élharcosai, példaképei legyenek a vállalatnak, s ezen keresztül vonják maguk után a többi dolgozókat is. László István békebizottsági titkár, gazdász elmondotta, hogy a gépállomás mindent megtesz a dolgozók munkájának elősegítésére. Biztosítja a jó kereset összes előfeltételeit. Egy példán keresztül mutatta be, hogy a jő munkás milyen keresetet tud magának biztosítani. Például az Oláh családból három személy dolgozik a gépállomáson, 20 nap alatt közel 10.000 forintot vittek haza. A lányokat persze érdekelték a női traktoros-brigádok is, megtudtuk, hogy a női brigád is komoly 'teljesítményt ért el. Osztályunk minden tanulója szorgalmasan jegyzetelt az ismertetések alatt, sok kérdést is tettünk fel, ame lyekre kimerítő választ kaptunk. Ezeket a gyakorlati tapasztalatokat iskolai munkánkban is, de az életbe kerülve is, haszonnal gyümölcsöztet- jük és ezzel háláljuk meg a bölcskei gépállomás vezetőinek szíves se gítségét. A paksi közgazdasági technikum IV. éves tanulói nevében: Gombos Péter levelező. Bírálatunk után ... Bíráló cikkünk után Tolna község dolgozó parasztsága újult lelkesedéssel kezdett hozzá az őszi vetések elvégzéséhez. De nemcsak a vetés sei, a begyűjtéssel is jól áll Tolna köz ség dolgozó parasztsága Például Stein bach Mihály dolgozó paraszt mindenből teljesítette beadási kötelezettségét, Vannak azonban még most is Tolnán olyan dolgozó parasztok, akik nem arra törekednék, hogy a beadások mielőbbi teljesítésével segítsék községüket az első (helyre. Ilyenek Odor József, aki kukorica- és burgonyabeadását egyáltalán nem teljesítette még és Kovács Mihály, aki beadási kötelezettségének csak kis hányadát teljesítette. Az október 15-i értékelés szerint a kapásnövények begyűjtése a kö- vetkeaő képet mutatja: burgonya 96. napraforgó 98., bab 71.7 és a kukorica 62.2 százalék. Az alacsonyan szálló őszi nap mán denütt népes határokat lát: ország szerte serényen folynak az őszi mun kák. Esténként pedig sokáig világosak a falvak, tanyák villanyfényes kultúrotthonai: országszerte megkezdődtek az őszi-téli ismeretterjesz tő előadások! Már az első előadások hatalmas érdeklődés mellett hangzottak el. Az elmúlt évben is hatmillió dolgozó megnyílt lélekkel hallgatta a Szabad Föld Téli Esték és az „Ismeretterjesztő előadások" keretében a felvilágosító szavakat. A most' meginduló őszi-téli ismeretterjesztő évad nagy kezdeti sikere előreveti fényét annak, hogy az idén százezrekkel bővül az előadásokat látogató dolgozók tábora. Ez a fokozódó érdeklődés megköve teli, hogy az előadások színvonala az eddiginél jóval magasabb legyen. Erre kötelez mindenkit kormányunk. Programm ja is, melynek egyik sarkallatos célkitűzése, hogy kulturális területen is egyre jobban kielégítsük dolgozó népünk kívánságait! A még jobb és szebb eredményeket természetesen csak úgy tudjuk elérni, ha kijavítjuk azokat a hibákat, amelyeket az elmúlt évek isme relterjesztő munkájában sokhelyütt tapasztaltunk. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a dolgozó parasztság öntudatosan maga is megkövetelje: vegyék figyelembe kívánságait, hallgassák meg javaslatait s az előadások valóban méltóak legyenek a művelődő faluhoz, a tanuló parasztsághoz! Az elmúlt ismeretterjesztő évadok taan az előadásokat többhelyütt unat kozva, vagy éppen elálmosodva hall gatták a látogatók, akik pedig jó érzésekkel és érdeklődéssel ültek be a kultúrotthonba, vagy az iskolába. Nem is a hallgatóságban volt a hiba, hanem az előadóban, aki készületlenül állott az előadói katedrára és kapkodó, se füle, se farka „előadást" rögtönzött. Az ilyen helyeken lejáratták az ismeretterjesztő előadá sokat, az emberek el-elmaradoztak, az előadások ellaposodtak. Ennek a lélektelen előadásmódnak kiáltó példája fordult elő Kistelek községben, ahol az előadást — helyesebben a központi előadásvázlatot — egyszerűen beolvasták a község hangos híradójába. Kinek problémája van. szálljon vitába a hangszóróval? Az ilyen eljárás nem más, mint a dolgozó parasztság kultúrigény érnek lebecsülése! < Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az ismeretterjesztő munkában tevékenyen részt kell vennie az egész falu népének. A dolgozó parasztságnak hallatnia kell szavát, meg kell mondani, hogy miről akar felvilágosító előadást hallani? A nép művelési szervek felkészültek arra, hogy a dolgozók kívánságának megfelelően állítják össze előadás-tervü két. A falu népén múlik, hogy az előadások valóban azokról a kérdésekről szóljanak, amelyek mindnyájukat érdeklik. Az egész országban általánossá kellene tenni a vasmegyei Gencsa- páti jó példáját, ahol a községi tanács valóságos közvéleménykutatást tartott a faluban: ki miről akar hal lani az ismeretterjesztő előadásokon? Gencsapátiban kiderült — és bizonyára nem ez az egyetlen község — hogy a dolgozó parasztok elsősorban az iránt érdeklődnek, hogy a megfelelő agrotechnikai módszerekkel elvégzett őszi mezőgazdasági munka mennyivel fogja növelni a jövőévi terméseredményt? Az első feladat tehát: a dolgozó parasztság vegyen részt az ismeretterjesztő elő adások tárgykörének megállapításában! Az ismeretterjesztő esték — a szó kásos előadások mellett —, nagy lehetőséget nyújtanak arra Is, hogy zenedélutánokon, színdarab- és film ismertető rendezvényeken ismerked jék parasztságunk egy-egy kiemelkedő zenei vagy színpadi művel. A dolgozó parasztság hangja szólal meg az ismeretterjesztő esték új formájában, a „Kérdezz-felelek" es téken, ahol elsősorban a kormány- programmal kapcsolatos kérdéseket beszélik meg. Sajnos tanácsaink egyes helyeken nem fordítottak kei lő gondot a dolgozó parasztság érdekeit szolgáló kormányhatározatok és rendeletek ismertetésére. A ..Kérdezz-felelek" estek kiválóan a! kalmasak ezeknek a hiányoknak a pótlására. A dolgozó parasztok gondoljanak ezekre az estékre, állítsák össze kér déseiket és vessék fel bátran kívánságaikat, esetleg sérelmeiket. Kö vessék a vasmegyei Salköveskút példáját, ahol a dolgozó parasztok a kérdések valóságos zuhatagával árasztották el a község vezetőit. Csak egyet a sok kérdés közül: a községiben 134 hold tartalékföld várt sorsára. A kulákok azt hiresz- telték, hogy nem érdemes vele foglalkozni, mert ki tudja, hogy jövőre ki fogja szántani? Amikor a dolgozó parasztok megtudták, hogy a bérbevétel öt évre szól, nyomban tizenkilencen kötöttek szerződést a föld megművelésére. Dolgozó parasztságunk minél nagyobb tömegekben álljon a művelődő, tanuló dolgozók hatalmas táborába. hallassa szavát, mondja el véleményét, kívánságát: vegyen részt a népművelési munkában. Szeressük, látogassuk az őszi-téli ismeretterjesztő előadásokat! Pál Tibor a népművelési minisztérium csoportvezetője. Megjegyzés Kurd a járás utolsó községei között kullog. Ennek a magyarázatált nem kell sokáig keresgélni, elég, ha körülnéz az ember a pártszervezetben. Vörös Márton elvtárs községi párttitkár nem törődik a pártszervezet ügyeivel. Taggyűlést például gyakran hónapokig sem tartanak. Legutóbb is úgy készítette elő, hogy alig jelentek meg néhányan. A sok hiányzó miatt természetesen nem tudták megtartani a taggyűlést — Vörös elvtárs erősen lebecsüli az agitációt. Nem gondoskodik a népnevelők megszervezéséről, munkába állításáról. Ugyanakkor a fiatalság gal nem törődik. Párttittkár létére úgy vélekedik, hogy nem érdemes összehívni a DISZ taggyűlést, mert annak semmi értelme nincs. Nem ve szí figyelembe, hogy a fiatalok nagy segítséget tudnak nyújtani, ha lelki ismeretesen foglalkozna a szervezet teL A paksi közgazdasági technikum tapasztalatcseréje a bölcskei gépállomáson Megalakult Szekszárdim a Tolnamegyéi Állattenyésztési igazgatóság KASTÉLYBÓL - KÓRHÁZ — Mi az földi? Errefelé felmásztak a dombokra a házak? — kérdeii az idegen ember. — Nem házak azok, hanem hintek í — A falu?... az dtt van a Völgyben. U^y hívják: Pincehely. Mellétté meg Gerbö. Pincehely valamikor arról volt hí rés, hogy sok volt a határban a szőlő, a kastélyban meg a fürdőszoba. Mert kastélya is volt. Tulajdonképpen vadászkastélynak építették, hát építettek bele fürdőszobát bővefi. Minden harmadik helyiség fürdőszoba lett... A vadászkastély most kórházzá változott: a tamási járás 80 ágyas kórházává tétté a tolnamegyeiek szorgalma, iparkodása. Nemrég avat ta fel dr. Simonovics főosztályvezető az egészségügyi miniszter névében. A kórházirodában térképet tesznek elém. — Látod? Budapest... Ez itt Szé kesfehérvár... Ez meg Szekszárd. Ebben a nagy háromszögben eddig nem volt kórház. Harminc-negyven kilométerre vitték a beteget, amig kórházat találtak. Hetvenezer lakos kórház nélkül..; Ez volt eddig és most itt az új kórház. Tudod mit jelent ez? Tudom bizony! Nemcsak egészséget, nemcsak gyógyulást, de nagyon sokszor magát az életet! — A kórház terven felüli munka volt — beszéli tovább dr. Pilasza- novits Tibor, az újdonsült kórház- igazgató. — A gondolat itt lent, Pin cehelyen született, a járás, a megye, a minisztérium támogatták és a végén az ország összes kórházai összefogtak, hogy elindulhassunk. Úgy adták össze a felszerelést a raktárak feleslegéből. A szülészet márciusban, a sebészet júliusban, a belgyógyászat augusztusban kezdte meg a mühkát. Tegnap estig 182 mű tétet végeztünk. Már eddig 716 a felvett betegek száma. A betegek!... Mert hiszen őértük van minden. Az egész intézmény, a szép kis korszerű műtő, a röntgen, a tiszta folyosó, a világos betegszoba orvosaival, ápoló személyzetével, tudományos felszerelésével az ő gyógyulásu kát szolgálja. — Éreztem, hogy meggyógyulok! Pedig már a sír szélén jártam. Valami mégis az't súgta, hogy itt segítenek rajtam. Hát segítettek is •— mondja Orbán György iregszemcsei dolgozó paraszt, akinek az arcán otthagyta nyomát a kiállott súlyos operáció. — Bélelzáródás. Súlyos vékonybél bénulás... — súgja latinul az igazgató. És mégis! A bizalom, az akarat és a tudomány segített rajta. Uj életet jelent ez a kis kórház, ez a maroknyi egészségügyi központ. Kívülről, az újszülöttek szobájából egetverő gyereksírás hallatszik. Az egyik fiatal állampolgár úgylát- sziik hosszúnak tartja a szoptatás előtti huzavonát. Hallják? .. az én fiam!... — csillan fel Balaskó Lajosné nagy- kónyi tszcs tag szeme. Ejha? ... megismerik, hogy kinek a kisbabája kiabál? — De meg ám! Már az első nap megtanultuk a szavát. Mindenki megismeri a magáét ezer közül is.--Mosolyog .., derül... ragyog az egész kórház. Ferenc bácsi, a 62 éves simontor- nyai tehenész a legújabb beteg. Teg nap törte el a lábát. — Voltam én már máskor is beteg. Amikor megtiport a bika, Akkor Székszárdra vittek. Messze a családtól. Még felém se tudtak nézni. De ide... eljön a feleségein is, meg a gyerekek ... meg az onokák. Az életnek, az egészségnek a vára ez a kis tiszta, napsugaras kórház. Pincehely addig arról volt híres, hogy sok volt a határban a pince. Most arról lesz híres, hogy sok 1«* határában a gyógyulás. Buga doktor
