Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-25 / 251. szám

fAYWAT YtLÁ6 PPCLfTÜrm EVYFSOlTFretr’ K MAJ SZAMBÁN: A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata „A szovjet kereskedelem továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről" (2. o.) — Az őszi munkák értékelése (2. o.) — Meggyőződésből... (3. o.) — \ bevezető elő­adások jelentősége a propaganda munkában (3. o.) — Pártélet hírei (3. o.) J AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTB1ZOTT5ÁGANAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM SO FIl.LEK _____________________________________VASÁRNAP, 19ü: IKTÓBER 25 V ETI I9 Egyre hidegebbek az őszi éjsza­kák, reggelenként dér meszeli fe­hérre a növények leveleit, házak tetején és á mélyebben fekvő tó­csák tetején vékony jégkérget húz a fagy. A hűvös hajnalok, a dér és a jég most már különösen sürge­tően hívják fel a dolgozó parasztok figyelmét eddigi súlyos elhanyagolt kötelességükre: vetni, vetni, vetni! Sokat beszélnek mostanában me­gyénk mezőgazdasági szakemberei, termelőszövetkezeti tagjai, egyéni­leg dolgozó parasztjai az idejében végzett szántás-vetések jelentőségé­ről, arról, hogy a jövőévi gazdag gabonatermés alapjait most kell lerakni. Ha megyénk szántás-veté­si munkáit közelebbi bepillantással vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a szavak mögött elenyészően kevés a cselekvés. Mindenki előtt ismeretes, hogy a minisztertanács az őszi vetések ha­táridejét különböző időpontokban ál­lapította meg. így például az őszi­árpa vetésének végső határideje szeptember 30, a rozsvetés végső ha­tárideje október tizenöt, a búza ve­tésének végső határideje pedig október 31. Ha ennek szellemében vizsgáljuk a vetéstervek teljesíté­sét megállapíthatjuk, hogy me­gyénk messze elmaradt a követel­ményektől. Ugyanis az a helyzet, hogy összesítve az őszi kalászosok­ból október 20-án 40.4 százalékra teljesítette megyénk az előirányzott tervet# A lemaradásoknak különbö­ző okai vannak. A mezőgazdasági dolgozók legtöbbje arra az álláspont ra helyezkedik, hogy nem lehet vet­ni, mert száraz a föld. Ezt tartják Dunakömlődön is, Nagydorogon is, Majoson is és még jónéhány köz­ségben. A dolgozó parasztság köré­ben nem egy helyen érvényesül még a maradiságnak az a hangulata: nagyapám is így csinálta, nekem is jó lesz így. A termelők egyrésze kevésbbé fontos feladatok megoldá­sán fáradozik, s közben abban bíz­va, hogy lesz eső, jó az időjárás, rá­érünk a vetéssel, Ebből az követke­zik, egyre inkább veszélyben forog az őszi vetéstervek teljesítése. Azok a dolgozó parasztok és termelőszö­vetkezeti tagok, akik így gondolkod­nak, rosszul cselekednek. A múlt év gyakorlati példája félreérthetet­lenül bebizonyította a korai vetés előnyét. A zombai Vörös Csil­lag termelőszövetkezet időben, ke- resztsorosan vetett búzája 21 mázsát termett holdanként. Mi tehát a leg­fontosabb feladat? Ha jövőre ismét gazdag termést akarunk betakaríta­ni, akkor egy percnyi késedelem nélkül hozzá kell látni az őszi kalá­szosok mielőbbi elvetéséhez. Járási és községi tanácsaink fe­lelősek azért, hogy a termelőszövet­kezetek és a községek dolgozó pa­rasztjai vetésterveiket a miniszterta­nács által megállapított határidőre teljesítsék. A vetéstervek teljesíté­sének elmaradása az őszi munkák helyenként nem kielégítő üteme azt bizonyítja, hogy tanácsaink nem ér­zik ezt a felelősséget. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a járási tanácsok nem gondoskodnak arról, hogy a dolgozó parasztok és termelőszövet­kezetek az igényelt minőségi vető­magot időben megkapják. Részben ez is előidézi, hogy egyes községek­ben igen gyengén megy a vetés. — Majoson például több dolgozó pa­raszt panaszkodik, hogy azért nem tud vetni, mert minősített vetőmag­ra vár és még ezideig nem kapta meg. Ezenkívül tanácsaink most nap jainkban túlnyomó többségben igen gyengén dolgoznak. Számtalan köz­ségi tanács nem lát tiszta képet az őszi munkák jelenlegi állásáról. Ez abból következik, hogy nem támasz­kodnak az élenjáró dolgozó parasz­VETII! tokra és az állandóbizottsági tagok­ra. Számtalan példát lehetne fel­hozni, mellyel bizonyítani lehet, hogy ahol a tanács támaszkodik az állan­dóbizottságokra, az élenjáró dolgo­zó parasztokra, felkarolja azok kez­deményezését, ott jól megy a vetés, és az egyéb őszi munka is. Kisvej- kén például a tanács az állandóbi­zottsági tagokkal hetenként rend­szeresen tart megbeszélést, tájékoz­tatja őket a mezőgazdasági munkák állásáról, rendszeresen értékeli a dolgozó parasztok által kezdemé­nyezett versenyt, megbízzák az ál­landóbizottsági tagokat, hogy a dol­gozó parasztok körében népnevelő munkát fejtsenek ki, magyarázzák meg nekik, hogy ezekben a napok­ban minden perc késlekedés azt je­lenti, hogy jövőre egy, vagy két mázsa búzával kevesebb terem hol­danként. Kisvejkén az eredmény sem maradt el. Kisvejke az őszi me­zőgazdasági munkák megkezdése óta a szántás-vetési munkák elvég­zésében következetesen tartja me­gyénk községei között az első he­lyet. Tanácsaink csak úgy tudnak jó munkát végezni, ha a kisvejkeiek példáját követve cselekednek. Meg- érttetik a dolgozó parasztokkal, hogy az időben való vetés törvény, a ke­nyérgabonavetés minden termelőre kötelező. A törvényt pedig minden­kinek kötelessége betartani. A taná­csoknak elsőrendű kötelességük, hogy érvényt szerezzenek a törvény­nek. Nem lehet most sürgősebb mun ka megyénk dolgozó parasztjainak, mint a vetés. Jórészt ezekben a na­pokban dől el, hogy a jövő eszten­dőben milyen termést takarítunk be. Éppen ezért legfontosabb feladat most: vetni, vetni! Nemcsak a tanácsszervek, mező- gazdasági osztályának dolgozói, ha­nem a gépállomások dolgozói, azok szakemberei is elhanyagolják fel­adataikat. Munkájuk legtöbb he­lyen kimerül az ellenőrzésben, az eredmények lemérésében, a jelentés­ben, de tanácsadásra, a nehézségek­ből való kivezető út megmutatásá­ra már nem jut erejük és idejük. Jellemző példa erre a pincehelyi gépállomás egyik agronómusának, Tóth Albert munkája. Tóth Albert a kisszékelyi és nagyszékelyi terme- lőcsoportok munkájáért felelős. Fel­adatát legtöbbször az íróasztal mel­lől akarja ellátni, kevés időt szentel arra, hogy gyakorlati segítséget is adjon a termelőszövetkezetek agro- nómusainak és azok vezetőinek. — Gépállomásaink többségében, külö­nösen a nagydorogi gépállomáson az a vezetők legnagyobb gondja, hogy hány holdat szántanak, mielőbb tel­jesítsék a tervet. És amíg a terv százalékban való teljesítéséért fo­lyik az öncélú küzdelem, szántatla- nul marad a termelőszövetkezetek földjeinek nagy része, hiába várják a gépállomások segítségét, nem kap­ják meg, s emellett a gépállomás tervteljesítése is jóval alacsonyabb a követelményeknél. Megyénk vetésterv teljesítésének elmaradása súlyos, de nem pótolha­tatlan. — Ha késve is, — de pótolni lehet és pótolni is kell. Ennek érde­kében az elkövetkezendő napokban, hetekben minden mezőgazdasági ve­zetőnek és dolgozónak megsokszoro­zott erőfeszítéssel kell dolgozni. El­sősorban az a feladat, hogy a me­zőgazdasági termelés megyei és já­rási irányító szervei, elsősorban a tanács apparátus dolgozói javítsák meg munkájukat. Számolják fel a lélektelenné, bürokratikussá vált irányítást, tőlük telhetőleg adjanak meg minden segítséget a községi tanácsoknak. Egyetlen mezőgazda- sági dolgozó és vezető előtt sem le­het most fontosabb feladat: vetni, vetni! Hasznosítják a szovjet parasztküldötfek tanácsait a zombai Béke tsz tagjai A zombai Béke tsz tag­jai jó eredményeket ér­tek el az idén: búzából 15, rozsból 14 és fél, őszi­árpából 23 és fél mázsás volt az átlagtermés. Az ősziek közül már zöldéi az árpa és a takarmány- keverék. a földben van 20 hold lucerna s elvetet­ték a búza legnagyobb ré­szét is. — Jövőre még jobb ter­mést akarunk betakaríta­ni, — mondja Láng elv- társ, a tsz elnöke, — s ha ezt elérjük, nemcsak a jó munka eredménye lesz, hanem a szovjet elv- társak segítségének is kö­szönhetjük. akik az el­múlt hetekben nálunk jártak. A szovjet parasztküidöt tek október eleién jártak Zombán, s azóta nincs nap. hogy a termelőszö­vetkezetben és a faluban ne beszélnének a küldöt­tek látogatásáról. De a lá­togatásra nemcsak szavak ban emlékeznek vissza, hanem tettekben is s ez­ért mer bízni Láng Lajos elvtárs abban, hogy jövő­évi termés az ideinél is jobb lesz. A jó magágy előkészítés és a vetés az alapja min­dennek, — állapítja meg Láng eívtárs. s elmondja, mennyi mindent tanult a szovjet elvtársaktó! Itt van mindjárt a magágy előkészítése, amelyre ed­dig bizony kevés gondot fordítottak. Ha nem egyenletes a magágy, nem lesz egyenletes a vetés sem: az egyik mag már kikelt, a másik még szá­raz állapotban van a föld ben. A zombai tsz-tagok meg fogadták a szovjet kül­döttek tanácsát' s látoga­tásuk után már nagyobb gondot fordítottak a mag­ágy elkészítésére. Az eké­hez fogast kapcsoltak s utána azonnal hengerez- nek. Eddig erre nem gon­doltak. pedig kárát saját bőrükön tapasztalták. — Csak írja meg az elvtárs. — beszél Láng Lajos elnök. — nem sze­gye'jük a hibáinkat: 10 hold földet nem tudtunk rendesen elmunkálni, emiatt. Persze ilvesmi most már nem fordulhat e'ő velünk, megtanultuk a mód iát. De azt is megtanulták Zombán. hogy nem jó. ha a szántással egyiránvban végzik a többi talajmun­kát. Eddig erre sem for­dítottak elég gondot, de a szovjet küldöttek látoga­tása után kiderült, hogy ez a tanácsuk is helyes volt: az így előkészített talaj morzsaiékossá, ve­tésre alkalmassá válik. Láng elvtárs halkszavu, kevésbeszéd ű ember. De amikor a szovjet küldött­ség látogatásáról beszél, Megyénk mezőgazda- sági dolgozóit ma már a gyakorlati tények győzik meg a fejlett agrotechni­kai módszerek alkalma­zásának jelentőségéről, mint az őszi kalászosok keresztsoros vetésének az alkalmazása. A keresztso- rosan vetett terület me­gyénkben évről-évre nö­vekedik. Ebben az évben október 10-ig 1146 holddal A gyönki járás legjobb termelőszövetkezetei kö­zé tartozik a simontor- nyai Alkotmány termelő- szövetkezet. A csoport tag­sága arra törekedett, hogy az őszi kalászosok veté­sét mielőbb befejezze. De gondoltak arra is, hogy földjüket trágyázzák, gon­dosan végezzék a talaj- művelést, mert kielégítő A dunakömlődiek most az őszi munkák idején nem dicsekedhetnek va­lami jó eredményekkel, mert bizony a község az őszi munkák megkezdése óta a paksi járás sereg­hajtója. A tanács veze­tőit és a községi párt­szervezetet ez nem na­gyon izgatja. Az utolsó helyről nem is beszélve, inkább a vetéstervek szá­zalék szerinti teljesítésé­ről, mely a következőket mutatja: A takarmánykeverék ve tésének végső határideje még szeptember 15-én le­járt. De a dunakömlő­egyszerre bőbeszédű lesz, részletesen emlékszik a küldöttek minden szavá­ra. — Megkérdezte tőlem a küldöttség egyik tagja — meséli, — hogy milyen a szövetkezet és a gépállomás kap­csolata. Azt mondtam, jóban va­gyunk, nincs közöttünk nagyobb területet vetet­tek el keresztsoroean, mint tavaly október 10- ig. Ez a számadat csak­nem kétszer haladja meg az 1951-es év keresztsoros vetésterületét. A 1146 hold keresztsorosan ve­tett terület szerényen szá mítva is 2300 mázsa ga­bonával jelent többet me­gyénk dolgozóinak. terméseredményt csak ak­kor várhatnak a földtől. 45 holdat trágyáztak le ed dig, a föld trágyázása je­lenleg is folyamatban van A simontornyai Alkot­mány termelőszövetkezet tagsága 40 hold ősziárpa és 46 hold őszibúza veté­sét befejezte és ezzel tel­jesítette őszi vetéstervét diek még október 23-ra sem vetettek egy szemet sem. Az ősziárpa vetésé­nek végső határideje ok­tóber 1 volt. A dunaköm­lődiek pedig október 23- ra tervüknek csak 44 szá­zalékát teljesítették, a búzavetésről nem is be­szélve, mert az csak 4 százalék. A dunakömlő- dieknek is tudni kell, hogy október vége felé vagyunk. A miniszterta­nács által megjelent ha­táridők jórésze már le­járt. Az idő sürget, nincs várnivaió: vetni, vetni, vetni! semmi differencia. Szov­jet elvtársunk csak mo­solygott ezen, s azt mond ta, ez baj. Baj, mert nem az a fontos, hogy jó ba­rátok legyünk, hanem, hogy a gépállomás betart­sa azt. amit a szerződés­ben vállait, teljesítse a kötelezettségét. Azóta rá­jöttünk, hogy mennyire igaza volt a szovjet elv- társnak. Ha így gondol­kozóink volna eddig is, akkor biztosan nem for­dul elő, hogy a teveli gép­állomás vezetői hosszú hetekig felénk se néznek. De az sem fordult volna elő, mint nem is olyan régen, hogy a műtrágya- szórót nekünk kellett meg javítani, mert egyébként ki tudia meddig állt volna a munka. A szovjet küldöttség lá­togatásának azonban volt egv másik fontos ered­ménye. de erről már Sza­bó János elvtárs, a köz­ségi párttitkár beszél. — Megerősítették a szövetkezet tagjaiban a közösségi tudatot. Igaz, eddig sem akart senki ki­lépni a tsz-ből. de most. a küldöttek látogatása megnövelte a tagok fele­lősségérzetét, mindenki személyes ügyének érzi a szövetkezet dolgait. A zombai Béke tsz-ben a szovjet elvtársak láto­gatása előtt is serényen folyt a munka. Ezt mu­tatja az is. hogy most, az évvégi zárszámadás előtt a tagság munkaegység­átlaga megközelíti a 400- at, amit» kevés termelő- szövetkezet mondhat el magáról. De a szovjet küldöttség ltáogatása után a tagok fokozottan érez­hetik, hogy gazdái a szö­vetkezetnek, s azt is tud­ják, hogy további felemel kedésük, jólétük kulcsa a kezükben van. A látoga­tás óta 80 holdon vetet­ték el az őszi búzát, azzal a módszerrel, amit a szov­jet elvtársak javasoltak. Ez a kettő: a szovjet kül­döttek tanácsai és a szor­galmas munka, nem ma­radhat eredmény nélkül. Tudják ezt Zombán is, s ez a tudat hatja át min­den szavukat és minden tettüket. <y) 2300 mázsával több gabona Gondos talajművelés — bő termés Mire várnak Dunakömlődön? Meggyorsult a vetés Faddon j Igen lassan haladt a szántás, vetés és a betaka- ' rítás a mi határunkban is. A gazdák arra hivatkoztak, hogy száraz a föld, nem lehel vetni. Komoly hibát kö­vetett el a tanács is, hogy nem nézte meg idejében, mi­ből is fakad ez a „száraz a föld"-elmélet. Járásunk községei közül az utolsó helyen vagyunk mindkét mun­kában. A kapások begyűjtésében kukoricából 55, nap­raforgóból 101, burgonyából 74 százaléknál tartottunk 22-én. Azóta meggyorsult a munka. Gazdagyűlést hív­tunk össze, melyen ismertettük a korai vetés jelentősé­gét. Példaképül állítottuk a gazdák elé a termelőszö­vetkezeteket, ahol a szárazság ellenére is szépen ha­lad a vetés és a betakarítás. Mintegy 40 gazda jelent meg a gyűlésen. Többen fel is szólaltak. Fehér Pál és Báli Mihály is, amellett foglallak állást, hogy _ a szárazság ellenére is vetni kell és vetni is fognak. — Szalonkái György pedig arra tett vállalást, hogy a ve­tés meggyorsítása érdekében beszélni fog az ideájá­ban lakó gazdatársaival és odahatnak, hogy október 31 előtt befejezzék a vetést. A tanács is mindent el­követ annak érdekében, hogy lemossa a szégyent és a község az elsők közé kerüljön a járás területén. — Kisgyűléseket tartunk és gazdalátogatásokat. Szemé­lyesen beszélünk a késlekedőkkel és meggyőzzük azo­kat. (Kertész János, Fadd) Akik saját kárukon tanultak... \ # A kajdacsi József Attila tsz tagjai elmondhatják,^ # hogy saját kárukon tanultak. Tavaly ősszel késieked-^ # tek a betakarítással, melyből az következett, hogy az ^ ' őszi kalászosok vetésével is megkéstek. A későnvetett a őszi kalászosok aztán nem termettek annyit, mint a f ' rendes időben, jó minőségben vetettek. A termelőszö- f vetkezet tagjai az idén már nem így '-ettek. Tisztában a vannak azzal, ha igyekeznek a minisztertanács által \ megjelölt határidőre elvégezni egy-egy munkát, azzal f # az országnak is. de saját maguknak is. jót tesznek. ^ 'Ezért végezték el a burgonya és a napraforgó betaka-^ *rítását október 10-re, a kukorica betakarításának pe- f i dig 60 százalékát. Amint a kapásnövények lekerülnek # i a földről, a termelőszövetkezet tagjai a földet azonnal # ' elmunkálják. Az őszi mélyszántásokat október 20-ig i 43 százalékban végezték el. Termelőszövetkezet tagjai f á vetéssel sem késlekednek. Takarmánykeverék veié- # sük már szépen zöldéi, melyből az előirányzott tervei J J80 százalékkal túlteljesítették. A rozs és ősziárpa ve- J Jtéstervüket is túlteljesítették. A járási tanács október^ #20-j jelenése szerint 61 százalékra végezték el a búza-# #vetést. De a termelőszövetkezet tagjai fogadalmat tét-# \ tek arra, hogy a még visszalévőt október 25-ig elve- f Jtik. f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom