Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-25 / 251. szám
2 NAPLÓ 1953 OKTOBER 88 és A Tzovjetunió Minisztertanács ínaV a S»7ovietnn ó Kommunista Partja Központi Bizottságának tiiiláio/.ata „A szovjet kereskedelem továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekre)i‘‘ Moszkva (TASZSZ) Annak a ha-1 la katlan feladatnak a megoldása cidekében. hogy a lakosság sokkal jobban el legyen iátva minden népi fogyasztási cikkel és tovább javuljon a munkások, a kolhozparasztok, az értelmiség, valamennyi szov- 'jet ember anyagi helyzete, még nagyobb jelentőségűvé válik az áruforgalom minden eszközzel történő fejlesztése és az ál'ami. a szövetkezeti és a kolhozkereskedelem szervezetének megjavítása. A kereskedelem a szocializmusban a fogyasztási cikkek elosztásának alapvető formája a szocialista társadalom tagjai között és hosszú időn át az is marad. A dolgozók növekvő személyes szükségleteit a kereskedelem segítségével elégítik ki. A feladat most az, hogy komolyan előre lendítsük a szovjet kereskedelem fejlesztésének ügyét és a legközelebbi két-három esztendőben biz tosítsuk azt, hogy minden városban és minden falusi kerületben fennakadás nélkül árusítsanak a lakosság számára szükséges minden árut. A- határozat ezután rámutat arra, hogy a kereskedelem szervezésében nagy hiányosságok vannak, amelyek akadályozzák a kereskedelem további fejlődését és a lakosság ellátásának megjavítását. A Szovjetunió Minisztertanácsa és a SzKP Központi Bizottsága a szovjet kereskedelem erős iramú fejlesztésének biztosítása érdekében határozatot hozott az áruforgalom tovább fejlesztéséről és a kereskedelmi szervezetek megjavításáról. 1954-ben 1950-hez viszonyítva (ösz- szehasonlító árakban) 72 százalékkal kell felülmúlni az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalmát. Az ötéves terv 1955-re 70 százalékos emelkedést irányzott elő. Tehát már 1954-ben túl kell teljesíteni az ötéves terv feladatát. Biztosítani kell, hogy a kiskereskedelmi áruforgalom 1955-ben körülbelül két szerese legyen az 1950. évinek 1954-ben és 1955-ben jelentékenyen növelni kell a lakosságnak eladott élelmiszerek és ipari áruk mennyiségét és 1955-re az ötéves terv ben megszabott feladattal szemben körülbelül a következő arányban kell előirányozni a piaci árukészletek 1950-hez viszonyított növekedését: (Az első szám az ötéves terv által 1955-re megszabott növekedést, a második szám az új tervfeladat szerint 1955-re megszabott növekedést jelenti.) Húskészítmények 90 százalékkal 2.3 szeresükre. Halkészítmények 70 százalékkal 2.1 szeresükre. Vaj 70 százalékkal: 1.9 szeresére. Sajt kétszeresére: 2.2 szeresére, növényi olaj kétszeresére: 2.6 szeresére, cukor kétszeresére: 2.3 szeresére, szőlőbor kétszeresére: 2.4 szeresére, ruházat 80 százalékkal: 2.4 szeresére, szövetek 70 százalékkal: 1.8 szeresükre. Ezen belül gyapjú és selyemszö ,e- tek az új tervfeladat szerint 2.4 szeresére. Harisnya, zokni kétszeresére: 2.7 szeresére. Köt-szövöttáru 2.2 szeresére: 2.7 szeresére. Bútor háromszorosára: négyszeresére. Fémedény 2.5 szeresére: 4.9 szeresére. Kerékpár 3.5 szeresére; 5.5 szeresére. Varrógép 2.4 szeresére: 5.1 szeresére, rádió és televíziós készülő kék kétszeresükre: 4.4 szeresükre. Öra 2.2 szeresére: 2.6 szeresére. Ezen belül karóra csupán az új tervfeladat szerint 4.7 szeresére. Háztartási jégszekrények, mosógépek. porszívók néhányszorosukra: több mint tízszeresükre. 1956-ra elő kell irányozni, hogy a fő élelmiszerek és iparcikkek piaci árukészlete 1950-hez viszonyítva körülbelül a következő arányban növekedjék: Húskészítmények 2.6 szeresükre, halkészítmények 2.3 szeresükre, vaj 2.1 szeresére, növényi olaj 2.8 sze résére. cukor 2.4 szeresére, szövetek kétszeresükre, lábbeli kétszeresére, varrógép 5.9 szeresére, kerékpár hat szorosára, rádió és televíziós készülékek 5.3 szeresére, bútor 4.8 szeresére. Kötelezni kell a Szovjetunió keres kedelmi minisztériumát, hogy a többi között szervezze meg a lakosság körében mutatkozó,árukereslet gondos tanulmányozását, a lakosság körében mutatkozó árukereslet tanulmányozásának alap ján a népi fogyasztási árukat termelő minisztériumokkal együtt idősza- konkint felül kell vizsgálni a piacra szállított áruk választékát. jelentős mértékben meg kell javítani a nagykereskedelmet és a nagy kereskedelmi raktárak munkáját. A határozat ezután több intézkedést sorol fel, amelyek hivatottak az áru választékának és minőségének fokozására, majd a következőket szögezi le: A könyvkereskedelem továbbfejlesztése érdekében kötelezni kell a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériumát, hogy 1954—1955-ben nyisson könyvesboltokat az ország valamennyi kerületi székhelyén. Kötelezni kell a Centroszojuzt. hogy 1955-ben 1953-hoz viszonyítva kétszeresére növelje a falvakban történő könyveladást. A Szovjetunió kereskedelmi minisztériumának 1953 októberében le kell értékelnie a közszükségleti ipar cikkek minisztériumától átvett, néhány év óta felhalmazott árukat (lábbeli, konfekcióáru, bőrdíszműáru stb.) összesen 90 millió rubel értékben, a közszükségleti iparcikkek minisztériuma 1953 évi nyereségbefizetésének rovására. A határozat a továbbiakban hang súlyozza: kötelezni kell a Szovjetunió kereskedelmi minisztériumát és a többi minisztériumot és intézményt, amelynek hatáskörébe a köz élelmezési vállalatok tartoznak, tegyenek intézkedéseket a közélelmezés minden eszközzel történő fejlesz tésére és javítására és biztosítsák a legközelebbi két-három évben a jól felszerelt étkezdék, vendéglők, falatozók, teaházak, és büffék hálózatának kibővítését, javítsák a készéte- '<3k minőségét, bővítsék ezek választékát és emeljék a fogyasztók kiszolgálásának kultúráját. KERESKEDELMI HALÖZAT FEJLESZTÉSÉRŐL Figyelembevéve a közszükségleti cikkek .termelésének és az áruforgalomnak jelentős növekedését, szükségesnek kell nyilvánítani, hogy 1954— 1956-ban városokban és falvakban építsenek és nyissanak: negyvenezer üzletet, közülük 10.800-at 1954-ben, 13.500-at 1955-ben és 15.700-at 1956-ban. Ezen belül a Szovjetunió városaiban, munkástelepein és kerületi központjaiban kilencezer szaküzletét kell nyitni, ebből háromezer élelmiszert és Íjat" ?zer ipari árukat árusító szaküzletet; száz nagy- és középáruházat a területi központokban és ipari városokban; tizenegyezer vendéglőt, étkezdét, falatozót, kávéházat, teaházat és büffét, ezenbelül 1954-ben 3150-et, 1955- ben 3700-at és 1956-ban 4.15Ó-et. Az új üzleteket és étkezdéket a városokban főképpen az új lakóházak földszintjén lévő helyiségekben kell nyitni. Fejleszteni kell a vándorkereskedelmet és ebből a célból 1954—1956- ban gépkocsira szerelt szükséges mennyiségű üzletet és gépkocsira szerelt tartályt kell gyártani az állandó kereskedelmi hálózattal nem rendelkező lakott helységek kiszolgálására. A határozat ezután leszögezi, hogy a raktár- és hűtőház-gazdaság fejlődésében mutatkozó elmaradás felszámolása, valamint a fogyasztóhelyeken szükséges árukészletek felhalmozása feltételeinek megteremtése céljából, a lakosság fennakadás- mentes ellátásának biztosítása érdekében a hűtőházak, élelmiszer- és ipari áruraktárak, burgonya- és zöldségtároló helyek építési programúját 1954—1956. évre milyen terjedelemben kell megállapítani. Szükséges — hangzik továbbiakban a határozat, — hogy 1956-ban 1953-hoz képest háromszorosára emel jék az automatikus hűtőkompresszorok és hűtőberendezések gyártását a kereskedelmi hálózat számára, a közélelmezési üzemek számára szolgáló berendezések gyártását nyolcszorosára, a pénztári készülékek gyártását 4.5-szeresére. a kereskedelmi szállítási berendezések gyártását 5.5-szeresére emeljék. A KADERKÉPZÉS JAVÍTÁSÁNAK MÓDSZEREIRŐL Az áruforgalom minden eszközzel történő fejlesztésének és a kereskedelem szervezése megjavítása feladatainak teljesítésére alkalmas szov iet kereskedelmi szakember-káderek kiképzésének biztosítása érdekében: a felvett hallgatók számát a kereskedelmi- és gazdasági főiskolákon és a főiskolák fakultásain az 1953. évi 2.200-ról 1954-ben háromezerre és 1955-ben háromezerötszázra kell növelni. A határozat ezután felsorolja, milyen mértékben kell emelni a különböző kereskedelmi szakiskolákon résztvevő hallgatók számát. \ FALUSI KERESKEDELEM MEGJAVÍTÁSÁRÓL A kolhozparasztok, a falusi értelmiség, a szovhozok és a gépállomások munkásai népfogyasztási cikk szükségletének, valamint a kolhozok termelését szolgáló áruszükségletének jobb kielégítése érdekében kötelezni kell a Centroszojuzt: széleskörűen fejlessze a falusi lakosság és a kolhozok számára szükséges áru eladást, meg kell szervezni falun a lakosság körében mutatkozó kereslet gondos tanulmányozását, nem szabad elfogadni az ipartól olyan árukat, amelyeket a lakosság nem keres, sem a rosszminő ségű árukat. 1954—1956-ban huszonháromezer kiskereskedelmi vállalatot keli nyitni; 1954-ben azokban a városokban és munkástelepeken, amelyek kerületi központok .iparcikkekkel kereskedő áruházakat kell építeni és nyitni. A raktárgazdaság elmaradásának felszámolása érdekében 1954-ben, 1956-ban egymillióhétszázezer négyzetméter összalapterületű általános áruraktárakat kell építeni. A KOLHOZKERESKEDELEM MEGJAVÍTÁSÁRÓL Kötelezni kell a köztársaságok minisztertanácsait a területi, határterületi és kerületi szovjetek végrehajtóbizottságait és a Szovjetunió kereskedelmi minisztériumát — hangzik a továbbiakban a határozat, — tegyenek szükséges intézkedéseket an nak érdekében, hogy a kolhozok és kolhozparasztok számára kedvező feltételeket teremtsenek a mezőgazdasági termékfeleslegek eladására a colhozpiacokon és elsősorban a nagy városokban és ipari központokban. Egy hónapon belül lássanak el minden kolhozpiacot a szükséges mennyiségű kereskedelmi berendezéssel, súlyokkal, munkaruhával. A kolhozpiacokon és a hozzájuk csatlakozó utcákon fejlesszék az ipari áruk kereskedelmét a kolhozok és kolhozparasztok keresletét kielégítő választékban. 1954—1956 folyamán építsenek 508 új városi kolhozpiacot. A meglévő piacokon építsenek 750 raktárt és 750 hűtőházat a kolhozok és kolhozparasztok áruinak őrzésére, 750 teaházat, 750 húsellenőrző és 50 tejellenőrző állomást A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága úgy véli, hogy az állami szövetkezeti és kolhozkereskedelem gyors fellendülésének biztosítása valamennyi párt-, szovjet és szakszervezeti szerv egyik legfontosabb feladata. A helyi szovjet, párt ás szakszervezeti szervezetek kötelesek állandóan ellenőrizni, az üzletek ás étkezdék munkáját, határozott harcot kell folytatniok a szovjet kereskedelem elveinek megsértői el- 'en, idejekorán intézkedéseket kell tenniök az üzletek és étkezdék munkájában feltárt hiányosságok kiküszöbölésére és a lakosság kiszolgá 'ásának rendszeres javítására kell 'örekedniök. A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megköveteli a helyi szovjet és pártszervezetektől, hogy számolják fel a kereske- de’emmcl és a kereskedelmi dolgozókkal szemben még meglévő lebe csülést és teremtsék meg körülöttük az elvtársias támogatást és kellő megbecsülés légkörét, emlékezetben tartva, hogy a szovjet kereskedelem a szocialista gazdaság egyik /fontos szakasza, a szovjet kereskedelem dolgozói pedig a szocializmus dolgozóinak egyik csapata, akik a nép állandó kiszolgálásának megtisztelő feladatát teljesítik. A szovjet kereskedelem minden dolgozójának kötelessége, hogy a leg rövidebb időn belül felszámolja a ke reskedelmi szervezetek és vállalatok munkájában lévő hiányosságokat és magasabb fokra emelje a szovjet kereskedelmet. 4 francia ne mse gyűlés munkaügyi bizottsága családi pótlékok 12 százalékos felemelését követeli Páris (MTI): A francia nemzet- gyűlés munkaügyi bizottságának csütörtöki ülésén Bacon munka- és társadalombiztosításügyi miniszter (MRP) kénytelen volt elismerni, hogy a családi pótlékoknak a kormány által bejelentett tíz százalékos emelése a valóságban mindössze 3.1 százalékos emeléssé zsugorodott. A munkaügvi bizottság elvetette a kor mány tervezetét és olyan tervet fogadott el, amely a családi pótlékok tizenkettő százalékos emelését követeli. Az őszi munkák értékelése A Megyei Tanács Begyűjtési Ősz- október 2®-i értékelésnek megfeieló- tálya jelenti az őszi mezőgazdasági en. " munkák állását, járások szerint, az ISTALLÓTRAGYAzASBAN: Elsők: Mezőgazdasági Járási föagronómus: osztályvezető: Gyönki járás Perecsi János Lakos József Tamási j. Sárdi István Kovács Józsei Szekszárd vái Terebesi János h. Terebesi János Utolsók: Szekszárdi járás Bajor János Fejős Mihály Paksi járás Tábori László Huber Lajosn Bonyhádi járás Milosev Demeter Szomor Ferem Dombóvári járás Balázs Lajos VETŐSZANTÄSBan Kővári Gyula Elsők: Tamási-járás Sárdi István Kovács József Szekszárdi járás Bajor János '•éjős Mihály Paksi járás Utolsók: Tábori László fuber Lajosné Dombóvári járás Balázs Lajos Kővári Gyula Gyönki járás Perecsi János Lakos József Bonyhádi járás tilosev Demeter Szomor Ferenc Szekszárd város Terebesi János h. Terebesi János ŐSZI ARPA VETÉSEDEN: Elsők: Bonyhádi járás Milosev Demeter Szomor Ferenc Szekszárdi j. Bajor János Fejős Mihály Dombóvári járás Balázs Lajos Kővári Gyula Utolsók: Gyönki járás Perecsi János Lakos József Paksi járás Tábori László Huber Lajosné Tamási járás Sárdi István Kovács József Szekszárd város Terebesi János h. Terebesi János Elsők: ROZS VETÉSBEN: Gyönki járás Perecsi János Lakos József Dombóvári járás Balázs Lajos Kővári Gyula Tamási járás Utolsók: Sárdi István Kovács József Szekszárdi j. Bajor János Fejős Mihály Paksi j. Tábori László Huber Lajosné Bonyhádi j. Milosev Demeter Szomor Ferenc Szekszárd v. Elsők: Terebesi János h. ÖSZIBUZA VETÉSBEN Terebesi János Gvönki járás Perecsi János Lakos József Tamási járás Sárdi István Kovács József Paksi járás Utolsók: Tábori László Huber Lajosné Szekszárdi járás Bajor János Fejős Mihály Dombóvári járás Balázs Lajos Kővári Gyula Bonyhádi járás Milosev Dömötör Szenior Ferenc Szekszárd város Terebesi János h. Terebesi János GÉPÁLLOMÁSOK KÖZÜL ŐSZI TALAJMUNKABAN Elsők: Igazgató: Vezető mezőgazdász: Iregszemcse Magyar Sándor Takács Lajos «uu Tamási Szlaczki József Máté János Nagykónyi Utolsók: Kiss Pál Békés István Dunaszentgyörgy Teve' Tóti János Páncél Nándor Kozma Gyula Miklós Gyula Szedres Baros Gábor Csáky Oszkár A héten hallottuk ... ..•hogy Várdomb községben már idestova egy hónapja lesz, kidobolták, hogy a gazdák vihetik sze* lektoroztatnj a vetőmagot. A községi tanács elnöke a gépállomás határozott ígéretére merte kidobol- tatni n lentieket a gépállomás ugyanis megígérte, hogy napokon beiül szelektort biztosít. A vár- dombi dolgozó parasztok azonban hiába vártak. Amikor végeíelé közeledett az árpavetés határideje, nem vártak tovább, hanem ki kézi. szelektorral tisztította ki a vetőmagot. ki sehogyan ssjji de megkezdték a vetést. Most amikor a búza vetésének határideje is lassan lejár, örömmel vették tudomásul Várdombon, hogy megérkezett a várvavárt szelektor. * ... hogy Buzds János elvtárs. a pincehelyi gépállomás vezető mechanikusa mostanában sokat mérgelődikMert a szekszárdi Tatarozó Vállalat 1950 ben, illetve 1951 őszén épített a gépállomásnak egy cséplőgéphangárt. Igaz, hogy ezen nincs mérgelődni való, sőt örülhetnek a gépállomás dolgozói és vezetői, hogy egy modernül megépített cséplőgép-hangárjuk van. De azon van éppen elég mérge'.öd- nt való hogy9 az új cséplögéphan- gár alatt tönkremennek a cséplőgépek, mert ott nem folyik be a víz — ha az eső esik, — ahol nem akar. Az a helyzet, hogy a cséplőgéphangárnak a teteje — annak ellenére hogy új — beázik. Ezév februárjában Buzási elvtárs jelentette a Tatarozó Vállalatnak, hogy mi a helyzet. A Tatarozó Vállalat két technikusa, név szerint Zala- kovics és Tuba elvtársak erről a helyszínen meg is győződtek. Akkor csináltak is egy sokatmondó jegyzőkönyvet, mely után a gépállomás biztosra vette, hogy a Tatarozó Vállalat a cséplőgéphangárt — tekintve hogy félévi jótállás mellett csinálta. — rövid időn belül kijavítja. De még a mai napig sem javította ki. Búzás János élvtárs a gépállomás mechanikusa és vele együtt mi is, arra szeretnénk választ kapni, hogy a Tatarozó Váltadat mikor szándékozik napirendre tűzni a cséplőhangár megjavító* sát. Vagy talán azt gondolják, hogy a hiányzó tetőcserép helyére rakják oda a jegyzőkönyvet melyet februárban a Tatarozó Vállalat illetékes személye aláírt? * •.. hogv a gyönki járási tanács helyes intézkedést hozott az egyik kalaznói termelőszövetkezet megszilárdítására. Két dolgozóját küldte ki a termelőszövetkezetbe azzal a céllal, hogy a rendeletele megmagyarázásán keresztül a gyakorlatban mutassanak rá a tagok élőt- a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyeire. Mit tett ezzel szemben et megyei tanács begyűjtési osztályának instruktora? Egyszerűsít meg semmisítette a járási tanácsnak ezt az intézkedését, visszarendc’te a járási tanács tagjait a termelőszövetkezetből, Hol van itt az alsóbb szer vek önállósága, ha a megyei tondes egyszerűen átnyúl a járási tanács lej9 fölött és így infézhe dik? * ...hogy a iaddi földmúvessröv^- kezet udvarán prizmába raki-ik. mintegy 3 vagon burgonyát. Ez eddig rendben is volna, ha a hőmérséklet nem közelítene erősen a fagypont felé reggelenként. A nővetkezet nem vett magának annyi fáradságot hogy a burgonyát, letakarja szalmával. Ez csupán lelkiismereti kérdés, mivel anyagiakban nem érinti a szövetkezetét mert az összes költséget a MEZú* KÉR fizeti, A községben a dolgozó parasztok igyekeznek teljesíteni beadási kötelezettségüket. Vájjon ők mit szólnak hozzá, hogy a lelkiismeretesen leadott burgonya betakarót- fanul várja az udvaron a fagyot és a hetet esőt. r
