Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-09 / 237. szám
TOLNAI NAPLÓ VriJemmtrrfítmceraOinrmtt A MÁJ SZAMBÁN: A „Pravda*’ cikke a III. Szakszervezeti Világkongresz- 9zus előkészületeiről (2. o.) -—Schonherz Zoltán haláláV. nak 11, évfordulójára (2. o.) — Bizonyára ismerik (2.0.) — Boldog, jómódú élet a faddi Uj Élet tsz-ben (3. o) — Pártszervezeteink jó előkészítő munkával készüljenek az agitációs tanfolyamok teljes sikeréért (3. o.) — A Dunaf öld vári Kendergyár dolgozói vállalták: dec. 15-ig befejezik az éves tervet (4. o.) J AZ MDP TOLNAMEGYEI X. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM ARA 50 FILLÉR LAPJA PÉNTEK, 1953 OKTOBER 9 Kultúránk a nép szolgálatában A MŰNK AVERSELY HÍREI A műszaki dolgozók példamutatása Hosszú évek óta sok bajt okozott a Paksi Kan zervgyár vezetőinek az, hogy a termeléshez nem volt elegendő mennyiségű ártézivíz. Most nem probléma már a vízellátás. Szeptember utolsó napjaiban, amikor nagy mennyiségben érkezett az üzembe gyümölcs, az a _ veszély fenyegetett, hogy nem tudnak teljes kapacitással dolgozni vízhiány miatt. A pártszervezet javaslatára a gyár vezetősége összehívta a műszaki dolgozókat, a vízellátás megjavításának \ módját beszélték meg. A megbeszélés eredménye az lett, hogy a biritói állami gazdaságtól az öntöző berendezést kölcsönkérték és a szivattyú, valamint a csövek segítségéve! a Dunáról .szívatnak vizet, amit a kondenzátor feltöllésére és hűtésére haszálnak. Ezzel a megoldással elérték azt, hogy az ártézi víz, mely kevésnek bizonyult, most a gyümölcsök feldolgozásához elegendő. Pataki János és Bán Péter vezetésével kiváló munkát végeztek a műszaki dolgozók. Igen nagy szerepe van ennek a megoldásnak a gyár életében és ez is hozzájárult ahhoz, hogy október első napjaiban a tervet magasan túlszárnyalták. Nem sokáig lesz szükség erre a megoldásra. Ugyanis a jövő1 évben új ártézikutat fúrnak a gyárban, amely majd ellátja ártézi vízzel nemcsak a gyümölccsel dolgozókat, hanem még a hűtőket és kondenzátort A Nagyin ínyoki Szénbánya Vállalat 700 tonna szenet termel terven felül Ezekben a napokban egész sor üzem dolgozói tesznek szocialista foga- da'mat november 7 méltó megünneplésére, a IV. ne gyedévi terv sikeres meg valósítására. Megyénk* legnagyobb üzemeinek dolgozol már vállaltak kötelezettséget. A napokban jelentették a Nagv- mányoki Szénbánya Vállalat liasz részlegének dolgozói, hogy ők is újabb kötelezettségvállalással és annak teljesítésével ünnepük meg a Nagy Októberi Szor.alista Forradalom évfordulóét. Á liasz részleg dolgozói, akik ennek az évnek még' valamennyi hónapjában teljesítették terve .Juány- zatukat, j sőt ;e.entós mennyiségű és jó minőségű fekete szenet adtak terven felül. A nat: má- nyoki liasz részleg bányászai megfogadták, hogy november 7 tiszteletére 700 tonna szenet szállítanak felszínre a IV. negyedévi tervükön felül. De kötelezettséget vállaltak arra is, hogy évi tervüket 6671 tonna szénnel túlszárnyalják. Dombóvári Kendergyár: Tilósbrigádok versenye a terv sikeréért •ló versenyszervczós * — gyenge Yersenynyilvánonság| a Kölesdi Vajüzemben A Kölesdi Vaj üzemben a jó munkaversenyszerve-f zés nagyban hozzájárult a 111. negyedéves terv elért $ eredményeihez. Az üzem tslept viszonylatban csuk t S9.4 százalékra tudta teljesíteni III. negyedéves tervét, t de ennek megvannak az objektív nehézségei, A gya- é kon áramszünet, valamint a betervezettnél kevesebb r tejmennyiség akadályozta a tervteljesítést. Csak egy é oélda, ami az utóbbit bizonyítja. Naponta 15—16 azat t liter tej érkezik a vajgyárba a betervezett 21 ezer liter l rel szemben. Vállalati viszonylatban túlteljesítették let t vüket az elmúlt negyedévben. A majosi telep — mely t ehhez az üzemhez tartozik — 122.6 százalékot ért eh # így globálisan 112 százalékos a tervteljesítés. * A vajüzem dolgozói mindent elkövettek annak ér- A dekében, hogy a kormány programmját jó munkájuk J kai elősegítsék. Ezt bizonyítja az elmúlt hónapban el f ért minőség,- eredményük is: 83 százalékban I: osztó- A lyú minőségi sajtot készítetlek, amiért 14.5 százalékos A prémiumot kapnak a sajtkészítő dolgozók. Ebben a A negyedévben is a minőség emelésére törekednek a do!- A gőzök hogy ezen keresztül minél kevesebb selejt le A ,gyen. Ilyen felajánlást tett Boros József sajt készítő is. J aki nemcsap a tervteljesítésben, de a békekölcsönjegy zésnél is példamutató volt. Az új negyedév kezdetén a Dombóvári Kender gyárban csak két tilos- brigád dolgozott. Október első napjaiban a tiló üzemrészben röpgyűlést hívtak össze a dolgozók, melyen elhatározták, hogy még két tilósbrigá- dot alakítanak és az újon nan alakult brigádot kihívja versenyre. A Zója ifjúsági brigád ta.gjai vá!- 'alták. hogy napi tervükön felül 10 kilóval többet termelnek. A Viharsarok brigád nem akart elmaradni és megindult a harc az adott szó valóra- váltásáért. Október első napjaiban nemes versengés alakult a négy tilós- brigád között. Október 1-én a Béke, 3-án petéig már a Zója- brigád került a verseny élére. Azóta ők járnak élen a vállalás teljesítésében és a párosversenyben. Külön dicséret illeti a két ifjú brigádot, melyek olyan eredményi értek el, melyre hosszú fennállásuk óta még nem volt példa. A tilósbrigád versenye azt eredményez te, hogy október első nap jaiban a sok áramszünet ellenére a gyár' mindennap túlteljesítette tervét. A tilósbrigádok minden tagja megfogadta, hogy októberben úgy végzik a munkát, hogy pótolni tudják a. szeptember _ havi lemaradást. KioiiiHked» eredmények a Tatarozónál (i *esn Sztili Erzsébet és Póth Sándor né paszt&rösök már 1951 november 1 óta párosversenyben dolgoznak. Az eredmények szinte 10 naponként változnak. A legutóbbi értékelés szerint Szili Erzsébet ért ej jobb eredményi 4 százalékkal, míg Pólhné 123 százalékot teljesített. A mosogatók két brigádot alakítottak, akik Berényi 1st vánné és Magyart Konrádné brigádvezetőkkel az élen brigád párosversenyben dolgoznak. A legutóbbi értékelés szerint Burányi lstvánné tfrigádja 102 százalékot f teljesített így 25 százalékkal maradt el Magyariné bri-\ gádjától. > A jólszervezeti munkaverseny azonban csak akkor f ér valamit, akkor talál eredményre, ha a versenynyil J vánasság is jó. Sajnos, ezen n téren még vannak hiú f nyosságok, melyen sürgősen Változtatni kell az elkövet, i kelendő napokban. Nem szabad előíordulni olyan ese ' leknek hogy csak a termelés; értekezleteken — cimi ^ egy hónapban egyszer van — ismertetik a párosver- seny eredményeket, míg a versenytáblán még most ist a? április 4 tői augusztus 20-ig tartandó hosszúlejáratú J versenv eredményei vannak feltüntetve. A verseny f eredményeit legalább 10 naponként ismertetni kell a dolgozók előtt — akkor biztos, hogy Nagy Jenő statisztikus elvtárs sem ezt mondja a munkaversenyről: —* <,Nem tolyik úgy üzemünkben a munkaverseny ahogy j kellene.“ ■ é A Tolnamegyei Tatarozó és Építő Vállalatnál nagy gondot fordítanak a munkaverseny népszerűsítésére és a versenyben lévő dolgozók munkájának értékelésére. Legutóbb a szeptember havi munkát értékelték, amely szerint a tolnai építés- vezetőségen Kovács Ferenc kőműves-brigádja érte el a legjobb eredményt, 185 százalékra teljesítették tervüket. Guld József sztaháno- vista kőműves-brigádjának teljesítménye 6 százalékkal emelkedett az előbbi dekádhoz viszonyítva, — ugyanis most 162 százalékot értek el, kiváló minőségű munkával. Az ácsbrigádok közül Wiedemann János brigádja 189 százalékot . teljesített. Kiemelkedő eredményt értek el Pakulár László, Herman Ferenc és Schalli Ádám brigádjai is. A dombóvári építkezésen a Villám brigád 20Ü százalékos teljesítményt ért el. A bátaszéki építésvezetőségen Maszler József brigádja 181 százalékot teljesített, a Maximenkó kőműves-brigád 170 százalékos teljesítményét annak köszönheti, hogy Pálfi elvtárs, a brigád vezetője, munkamódszerét a brigád valameny- nyi tagjával ismertette és ma már ezt alkalmazzák. Grélinger József kőmű- vesbrigádja habarcs és öregtégla bedolgozásával 200 forintot takarított meg. Ez a brigád a Tatarozó Vállalat egyik legjobb anyagtakarékosságot szemelőtt tartó brigádja. A Clazda-mozgaiom keretén' bélül Pakulár László sztahánovistá asztalos 2.5 négyzetméter svéd padlót gyártott hulladékanyagból. A megye több üzeme befejezte a békekölcsön jegyzést „Azelőtt a? emberi elme, az emberi géniusz csak azért alkotott, hogy egyeseknek juttassa a technika és kultúra minden áldását, a többieket pedig megfossza a legszükségesebbtől — a művelődéstől és a fejlődéstől. Most ellenben a technika minden csodája, a kultúra minden vívmánya nép közkincsévé válik és mostantól fogva az emberi elme és géniusz sohasem lesz az erőszak esaközévé, a kizsákmányolás eszközévé." Lenin elvtársnak ezen szavai vezérelték eddig kulturális életünket és vezéreljék ezután is, mert bármilyen sokat tettünk az elmúlt szabad évek során, azért, hogy kultúránkat a nép szolgálatába állítsuk, hogy a kultúra minden vívmánya valóban a nép közös tulajdonává váljék, még igen sok tennivaló van ezen a téren. Művészetünk, a film, az irodalom, a képzőművészet, a zene a nép felé fordult, vagy legalábbis a nép felé fordulóban van. Hangban, kifejezési eszközökben, formában egyre világosabbá, közérthetőbbé lesz, a néphez szól. Ami azonban a legfontosabb, el is jutnak a nép széles tömegeihez, új életünk szépségeit, életünk új igazságait hirdető művészi alkotások: a filmek, zeneművek, drámai művek. Megyénk csaknem minden községében működik mozi; 16 normál, 65 keskenyfilmmel. Megyénk dolgozói legtöbbjének otthonában rádió szél, ami összefüggésben van a villany bevezetésével a falvakba, pusztákra. Ha összehasonlítást teszünk a felszabadulás előtti és a mostani állapot között, párhuzamot vonunk összefüggésben azssal, hogy mennyivel több rádió v^n ma dolgozóink tulajdonában, meglepő eredményt kapunk, Szek- szárdon például a felszabadulás előtt 1500 rádió volt, most 3363-ra emelkedett ez a szám. Nem volt és nem is lehetett példa a múltban arra, hogy neves művészek leszálljanak, leereszkedjenek a magas régiókból a dolgozó néphez. Ezzel szemben ma a faluszínház magas színvonalú műsoraival rendszeresen megjelenik megyénk falvaiban, még ha az a falu mindössze két sor házból áll is, mint Báta. Hogy csak egy példát hozzunk fel a Falu- színiház működésére: október hónap folyamán 19 előadást tart megyénk különböző községeiben. Ahol megjelenik a jól ismert autóbusz, ott a dolgozók legnagyobb része ünneplőt ölt este, miután letette munkaeszközét és a falusi kultúrotthon- ba siet. Ez a tény igazolja Révai elvtárs szavait, amikor azt mondotta, hogy: „Eddig még soka nem látott tudásvágy hevíti dolgozó népünket, a kultúrára való szomjúság milliókra terjed ki." Ezt mutatja könyvtáraink látogatottsága is. Megyénkben 128 népkönyvtár, 3 járási és 1 megyei könyvtár áll a dolgp- zók rendelkezésére. Mintegy 50 ezer kötet könyv forog kézen. „Ezek a számok is mutatják, hogy a magyar nép olvasó néppé válik, olvasva és tanulva építi a szocializmust" — mondotta ugyancsak Révai elvtárs. Üzemi és falusi könyvtáraink állandóan fejlődnek, csaknem minden faluban, gépállomáson, állami gazdaságban és termelőszövetkezetben van kisebb könyvtár. Dolgozó parasztságunk felvilágosítását szolgálja nyáron a Szabad Föld Vasárnap, télen a Szabad Föld Téli Esték keretében megtartott ismeretterjesztő előadássorozat. Azon kívül népművelésünk is gondoskodik különböző ismeretterjesztő előadások szervezéséről. Sajnos azonban eddig sok esetben ráerőszakolták az előadás témáját a dolgozók-1 ra, anélkül, hogy megkérdezték volna őket, hogy mit akarnak hallani, mi érdekli őket. Erre a hibára rájöttek már népművelési dolgozóink, és a jövőben a dolgozók kérésének megfelelően választják meg ezeknek az előadásoknak témáját. Hatalmas fejlődést mutat kultúr- otthonainik kiépülése is. Megyénkben 104 kultrúotthon dolgozik, élükön a megyei, járási kultúrhézakkal. Hiba történt azonban akkor, amikor a kulitúrotthonok számszerű növelésekor elhanyagoltuk azok berende-, zését. Több kultúrotthonunk felszerelése hiányos, például nincs elég szék. A jövőben nagyobb súlyt kell fektetni új, népi kultúránk székházainak berendezésére, hogy dolgozóink jól érezzék magukat bennük, szívesen látogassák azokat. Végül, de semmiesetre sem utolsósorban meg kell emlékeznünk dolgozó . tömegeink művészeti öntevékenységének példátlan fellendüléséről az üzemek, falvak, tánc-, színjátszó- és kórusmozgalmáról. Révai elvtárs a következőket mondotta dől gozóink eme kulturális aktivitásáról; „Ez a mozgalom mutatja, hogy nemcsak új közönsége támad az új magyar kultúrának a dolgozó nép soraiból, hanem, hogy a dolgozó nép a kultúra cselekvő, résztvevőjévé akar válni és válik, nemcsak mint közönség, hanem mint alkotó is ki akarja venni részét az új magyar kultúra megteremtéséből." Ezt igazolja megyénk üzemi és falusi kultúrcsoportjainak, brigádjainak munkája is. Van azonlban egy igen helytelen irányzat mind az üzemi, mind a falusi kultúrcsoportok munkájában, mégpedig az, hogy kampányszerűen dolgoznak- Egy-egy nevezetes évfordulóra, nagyobb ünnepélyes alkalmakra, nagy lelkesedéssel készülnek, az ünnep elmúltával azonban hanyatlás mutatkozik a csoport lelkesedésében, Kritika illeti kultúrcsoportjaink minőségi munkáját is, azon a téren, hogy milyen műsorral szerepelnek. Az eddigi példák azt mutatják, hogy kevés volt a dolgozók által annyira kedvelt vidám műsor, ami visszatükrözi megjavult, jövő felé tekintő életünket, amiben benne van optimizmusunk, amelynek segítségévei leküzd.itik a nehézségeket. Igen találóan határozza meg Révai elvtárs a tennivalót ezen a téren is: „Nemcsak azt keli ábrázolnunk és nem elsősorban azt. hogyan jutottunk el a máig, hanem a mát; elsősorban a jelent és a belőle fejlődő jövőt kell ábrázolnunk, a saját magunk fejlődését, a saját magunk harcait és munkáját, népünk hősies erőfeszítéseit." Olyan műsorokat kell adnunk dolgozóinknak, melyek összefüggenek a termeléssel, elsősorban azonban az embert ábrázolják. Komoly eszmei tartalommal kell megtölteni ezeket a műsorokat, ami mély nyomot hagy a dolgozókban. Fontosak a csasz- tuska-brigádok, a szemléltető rajzok, a karikatúrák is, amelyek köz* vétlenül a termelésért agitálnak, ez azonban nem elég. Népművelési dolgozóink, ha eddig mindent elkövettek, hogy a kultúrát dolgozó népünk szolgálatába állítsák, ezentúl még inkább el kell követniük, legközvetlenebb feladata kultúránknak is az, hogy elősegítse kormányunk programmjának megvalósítását, mert ezzel szolgálja elsősorban a dolgozó népet. Megyénk kultúraktívái 17-én értekezletre gyűlnek össze és megbeszélik az előttük álló feladatokat, a hibákat, azok kijavítási módját és új lendülettel indulnak munkába, hogy elérjük a Petőfi átlal több, mint 100 évvel ezelőtt meghatározott célt, hogy a szellem napvilága rasvogjon minden ház ablakán. Megyénk üzemeiben a dolgozók lelkesen jegyzik a IV. Békekölcsönt. Ismét újabb üzemek, vállalatok jelentették, hogy befejezték1 a jegyzést. A Tolnanémedi Kendergyár, a Tolnaszigeti Áll. Gazdaság, a Szedre- sl Sertéstenyésztő Vállalat és a Szék szárdi Nyomda dolgozói október 6- án este valamennyien lejegyeztek. Megyeikben a MÁV es u Posta dolgozói is október 6-án fejezték be a jég yzést. A Paksi Konzervgyárban, a megyei gépállomásokon, a Dombóvári Malomban és a Paksi Téglagyárban október 7-én estére fejezték be a jegyzést. Ugyancsak a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat, a Tolnamegyei Tatarozó Vállalat, a Faddi Dohánybeváltó Vállalat, a Bátaszéki Tojás és Begyűjtő Vállalat, a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat és a Dombóvári Fatelítő Vállalattól jelentették, hogy minden dolgozó jegyzett békekölcsönt. Az üzemek meflett a termelőszövetkezeti , tagok is példát mutatnak- A szekszárdi járás Fadd községében, a Szabadság Földje, Kossuth, Uj Élet, Medinán a Béke, Várdombon a Gábor Áron termelőcsoportok tagsága kedd estig valamennyién ie- gyeztek békekölcsönt,
