Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-09 / 237. szám

2 loss OKTOBER 9 A „Pravda“ cikke a III. Szakszervezeti Világkongresszus előkészületeiről Moszkva (TASZSZ): A Fősben, október 10-én megnyíló III. Szak- szervezeti Világkongresszussal kap­csolatban a Pravda közli P. Kaza­kov bécsi levelét az előkészület eredményeiről. A cikkíró megjegy­zi, milyen nagyjelentőségű volt az első két kongresszus a munkásosz­tály egységéért folytatott harcban, majd rámutat, hogy a III. Szakszer­vezeti Világkongresszusnak az eddi­ginél nagyobb szerepet kell játsza­nia a nemzetközi szakszervezeti moz galom fejlesztésében. Nagy változások mentek végbe a népek életében a második nemzet­közi kongresszus óta eltelt időben — hangjik a levél. — Ezalatt az évek alatt jelentősen erősödött a béke és-- demokrácia tábora és vele együtt erősödött a haladó irányzat is a nemzetközi szakszervezeti moz­galomban. A szovjet szakszerveze­tek tekintélye még nagyobb lett. nemzetközi kapcsoltaik tovább bő­vültek. A Kínai Népköztársaság szakszervezetei hatalmas erővé vál­tak, amelyek nagy hatást gyako­rolnak az ázsiai országok szakszer­vezeti mozgalmára. Az európai nép demokratikus országok szakszerve­zetei jelentős társadalmi erővé let­tek. A II. Szakszervezeti Világkongresz szus óta eltelt idő alatt a kapitalis­ta és gyarmati országok haladó szak- szervezetei a kegyetlen üldözések és terror ellenére megszilárdították po­zíciójukat a tömegekben. A munkások egyre világosabban látják, hogy szakadás az országok szakszervezeti mozgalmában, s nem­zetközi szakszervezeti mozgalomban csak a reakciós köröknek kedvez s hogy a szakszervezetek elszigetelt­sége a szakszervezeti mozgalom gyen güléséhez vezet, ezért azt a mun­kásosztály ellenségei kihasználják. Ezért a jelenlegi szakszervezeti moz galom jellemző sajátossága a mun­kásosztály fokozott törekvése az ak­cióegységre. A cikkíró ezután em- 'ékeztet azokra a sikerekre, amelye­ket a dolgozók, az akcióegység meg- •eremtése terén elértek, majd így z, -íőTytatja: A II* szakszervezeti világkongresz szus előkészítése terén széleskörűen demokratikus jelleget öltött. Ebben az előkészületben a szakszervezeti tagok széles tömegei vettek részt. Az előkészületek folyamán újult erővel mutatkozott meg a világ dol­gozóinak az akcióegységre irányuló lelkes törekvése. Hatalmas áradat­ban érkeznek a jelentések a világ minden részéből a küldöttek válasz- ásáról és a kongresszushoz inté­zett üdvözletekről. Üdvözlet és a világkongresszushoz való csatlako­zásról szóló jelentés érkezett már 96 ország szakszervezeteitől, 74 or­szágos szakszervezeti központtól, amelyek közül 16 nem tartozik a Szakszervezeti Világszövetségbe, va­lamint 245 szakmai és helyi szak- szervezettől. amelyek közül 91 nem fartozik a Szakszervezeti Világszö­vetségbe. Nyolcvanöt országban már több. mint 800 küldöttet és megfi­gyelőt választottak meg. Ezek a számok és tények arról tanúskodnak, hogy a Szakszervezeti Világkongresszusra való előkészüle­tet minden ország dolgozói saját ügyüknek tekintik. India a liszinmanista provokációs cselekedetek megakadályozását követeli az Egyesült Államoktól Newyork (TASZSZ) Az „Associa­ted Press“ hírügynökség tudósítójá­nak delhi je’entése szerint India kormánya — amint megbízható for­rásokból ismeretessé vált — diplo­máciai úton követelte az Egyesült Államok kormányától, hozzon rend­szabályokat Dél-Koreának a semle-l ges hazatelepítési bizottság munká­jába való beavatkozásának megaka­dályozására. Keszon (XJj Kína) Thimajja altá­bornagy, a semleges nemzetek kép­viselőiből álló hazatelepítési bizott­ság elnöke- szerdán átnyújtott jegy­zékében felhívta az ENSZ parancs­nokság figyelmét arra a kötelezett­ségére, hogy felelős a biztonság és a rend fenntartásáért és biztosításáért azokon a területeken, amelyek a hadifoglyok őrzésének színhelyét kö­rülveszik. A jegyzék többek között ezt tar­talmazza: „Az elmúlt napokban a bizottság tudomására hozták azokat a kijelen­téseket, amelyeket a délkoreai kor­mány felelős' körei bizónyos inciden­sekkel kapcsolatban tettek, amelyek a demilitarizált övezet déli részében, az' indiai erők őrizete alatt álló hadi fogolytáborokban történtek. Mint jelenti, India külügyminisz­tériumának képviselői aggodalmu­kat fejezték ki Allennek, az Egye­sült Államok nagykövetének, annak veszélye miatt, hogy a délkoreaiak „kiszabadítják“ a semleges övezet­ben, jelenleg az indiai haderők vé­delme alatt álló északkoreai hadi­foglyokat. Ezek a kijelentések semmibevet­ték a semleges nemzetek képviselői­ből álló hazatelepítési bizottság és a hadifoglyok őrzésével megbízott in­diai erők kötelességét és a rájuk háruló felelősséget s olyan hangot ütöttek meg, amelynek célja nem csupán a hadifoglyok, hanem a de­militarizált övezettől délre élő pol­gári lakosság febujtása is. Az ENSZ parancsnokság meg fog­ja érteni, hogy e kijelentésekben foglalt fenyegetés, amely elsősorban a hadifoglyok őrzésével megbízott indiai erők ellen irányul, nemcsupán a nemzetközi szokások elfogadott szabályaival áll ellentétben, hanem azzal a következménnyel is járhat, hogy megakadályozza a bizottságot kötelességének megfelelő teljesítésé­ben. Külpolitikai hírek Oslo (TASZSZ): A „Politiken1' c. dán lapban ciikk jelent meg, amely elmondja, hogy a választások után Norvégiában és Dániában újra fel­vetik azt a kérdést, hogy Norvégia és Dánia területén amerikai bázi­sokat szerveznek. E cikkel kapcso­latban a „DagbLadet" című lap cik­ket közölt, amely erélyesen tilta­kozik e törekvések ellen. * Páris (MTI): Pas de Calais megye több bányájának kommunista és szo­cialista dolgozói határozatot fogad­tak el, melyekben azt követelik, hogy a kommunista és szocialista parlamenti csoportok együtt lépje­nek fel a kormány háborús politi­kájával szemben. * (MTI) A Bad-Oeynhausen-i város- vezetőség megállapítása szerint a brit megszálló csapatok a háború befejezése óta százhét millió márka megszállási kárt okoztak a fürdővá­rosban — közli a DPA. A városve­zetőség szerint az angolok még mindig ötven szállodát, százhatvan­nyolc üdülőt, százötven ipari üze­met és ezerkettőszáz lakóházat tar­tanak lefoglalva. * Peking (Uj Kína): A vietnami nép­hadsereg főparancsnokságának köz­leménye jelenti, hogy Dél-Vietnam- ban az év első kilenc hónapjában több, mint ötezer ellenséges kato­na esett el, illetve sebesült meg. A Vietnami Tájékoztató Iroda a hi­vatalos közleményt idézve közölte, hogy a vietnami néphadsereg ala­kulatai ebben az időszakban több, mint százötven nehéz- és könnyű­géppuskát és nagymennyiségű más fegyvert zsákmányoltak. NAPLÓ___________ A Bri!-guayanai eseményekről (MTI) A Daily Worker írja egy cikkében: Az angol kormány hidegvérrel hozzálát, hogy fegyveres túlerővel tiporjon el egy demokratikusan vá­lasztott kormányt. Ez a lényege az eseményeknek Brit-Guayanában és ezt kell megakadályozni. A gyarmat jóléte és helyes kor­mányzása ellen irányuló fenyegetés nem a nép szabadon választott kor- rrfánya részéről jön, hanem a cukor­nádültetvényesek és az angol kon­zervatív kormány részéről. Az an­gol kormány hadihajókat, ágyukat, és csatiatokat küld a legnagyobb gyorsasággal. Puszta hazugság min­den fecsegés arról az állítólagos kí­sérletről, hogy a guayanai kormány kommunista irányzatú állam felállí­tására törekedne. A valóságban a toryk igyekeznek megváltoztatni a helyzetet, akik el akarják tiporni a demokratikusan választott kor­mányt és fel akarják állítani az ül1- tetvényesek diktatúráját. Akadályozzátok meg ezt a bűnt a demokrácia ellen. Árasszátok el a kormányt követelésekkel: vissza a hadihajókkal és a csapatokkal! Thimajja altábornagy jegyzéket intézett az EÍNSZ parancsnoksághoz BIZONYARA ISMERIK A zt állítják, hogy még c* sohasem találkoz­tak Arkagyij Ahovvál? Gondolkozzanak csak, biz tosan emlékezni fognak rá! Arkagyij mozgása hatá­rozott, nagyokat lép! mint a tengerészek. Szinte be­ront a szobába. Kigom­bolt felöltőjének szárnya repül utána a levegőben. Amint belép, már is rá- kezdi: —: Hogy mennek a dol­gok. öreg harcos — s nem törődik vele. hogy el vagy-e foglalva. vagy mássa! beszélsz. Nem haj landó még szünetet sem tartani. — Mi újság, hogy érzi magát? Az ok mindig ugyanaz, látogatóba jött. Ami a látogatás célját illeti, ez sokféle lehet. Szeretné szorosabbra fűzni a ba­rátságot, ■ vagy .valamit meg akar tudni... De valójában senki sem tud­ja, mit akar ez a „ked­ves", egy kissé mindig izgatott és ügybuzgó Ar­kagyij Ahov. Leül, aztán feltétlen el­mond néhány újságot. — K-'-!ósolja, hogy a leg- kv-jlebbi napokban nagy zivatarok lesznek, vagy arról értesít, hogy a föld­alatti vasút kékszínű vo­natait rózsaszínre festik. Elmond néhány viccet is, (egy apró, fősz! adózó jegy zetfüzetben tartja raktá­ron.) Bizalmasan elárul­ja, hogy a hírés karnagy felesége férjét a tulajdon karnagyi pálcával náspá- golta el, még hozzá a hangversenyen! Arról is tud, hogy valaki közvet­lenül az esküvő előtt ott­hagyta menyasszonyát és hogy valakit eltávolíta­nak állásából ... Arkagyij csak úgy mel­lesleg feltétlenül tud va­lami rágalmat a főnök­ségre. Valamily mulatsá­gos történetet, amely csorbítja ismert emberek tekintélyét. Viszont, ha a főnökséggel beszél, képes az összes beosztottakat be feketíteni, csak úgy a beszélgetés kedvéért. De ez még mind sem­mi! A nagyobb baj ott Van, ha Arkagyij Áhov megjelenik, az’ órák el­kezdenek sietni. Igen, igen, ezt a legkomolyab­ban állítorri, nem tréfálok. Az órák szinte megbolon­dulnak, megvesznek! Még végig sem hallgattad az összes újságokat, vicce­set és egyszerre csak arra eszmélsz, hogy vége a munkaidőnek. Azt hi­szed, hogy 10—15 percig beszélgettél Ahovval és amikor az órára nézel, hüledezve látod, másfél­két óra telt el. Ezt a veszedelmes em­bert semmiféle módon nem tudod lerázni. Ásí­tasz, vagy felállsz, azzal, hogy értekezletre kell menned: — „Elkésem, várnak!“ De Ahov kérlel­hetetlen, őt mindez nem érdekli! Megfogja a kezed, hoz­zádhajol és beszél, beszél ....Ahóvnak egész, gyűj­teménye van előregyár­tott mondatokbOTj s elbo­rít, eláraszt velük. Ajkai cuppognak, állkapcsa szüntelenül csattog, orra kitágul, szemöldöke a homlokára ugrik. Minden tagja beszél, beszél fel­tartóztathatatlanul. Elnézzük és csodálko­zunk. Milyen pompásan tud lopni ez az ember. Nem tárgyakat, hanem időt. — Visszahozhatat- lan, drága perceket, órá­kat rabol. Akarják-e tudni, hogyan szabaduljanak meg Ahov- tól? Ajánlhatok egy jó módszert. Személyesen próbáltam ki. Mondják egyesen a szemébe, hogy nincs idejük, hogy nem tudják és nem is akarják meghallgatni. Ne törődje­nek vele, ha Arkegyij Ahov megsértődik, vagy talán meg is haragszik. Ilyenkor lekicsinylőén mosolyog, „vonzó“ arca eltorzul, hangja kelletlen, érdes lesz. — Ah — úgy! — mond­ja kevély hangon és el­fordul. — Micsoda száraz ember!... Két-három ilyen jele­net — és utána teljesen megszűnik az ismeretség. Elérték céljukat!... A zt mondják, hogy ** látták már őt? Vagy ha nem is őt, de ismer­nek hasonló embert, csak az illetőt nem Arkagyij- nak és Ahovnak hívják. Ez nagvon könnyen meg lehet. Hiszen mindenütt akad ilyen beszélőmasina aki mosolygva rabolja meg munkatársait, lopia azt, ami a legértékesebb, az időnket. V. Uvarov Schőnherz Zo.lfm halálának 11. évfordulójára A Horthy fasizmus idejének egyik legnagyobb mártírhalottja, az MKP titkára: Schőnherz Zoltán. Ma 11 éve, 1942. 'október 9-én, a Margit-köruti katonai fogház udva­rán végezték ki. Mindössze 37 évet élt. Szíve népéért és annak szabad­ságáért dobogott mindig. Harcos éle­tét a munkásosztály nagy ügyéinek szentelte, ezért halt hősi halált. Kassán szü'eEett 1905-ben. Az egyetemen, Budapesten már a munkásosztály eszméinek lelkes har cosa. Rövidesen megszerzi az elek- tromérnöki oklevelet, de az ő sorsa is a Horthy reakció állástalan értel­miségének sorsát példázza. Mint mér nők elhelyezkedni nem tudott, s villanyszerelő lett belőle. 1938-ban Kassa „felszabadult“. Schőnherz Zoltán ekkor már a felvidéki ma­gyar munkásosztály vezetője, a fel­vidékről indult el nagy útjára, így a szlovákiai magyar munkásosztály neveltjének tekinthetjük. A proletár internacionalizmus nagy eszméje ha­totta át, s rövidesen megtalálta kap­csolatát a Magyar Kommunista Párt tál is. Hazajön. Itthon a párt fontos feladatot bízott rá, kiküldte a Szov­jetunióba. Az épülő szocializmus or­szága nagy hatást gyakorolt az -ifjú forradalmárra. 1940-ben Moszkvában találkozik Rákosi elvtárssal. A ma­gyar munkásság kiváló vezére fel­ismeri Schőnherz Zoltánban a hőst, az aktív forradalmárt, a munkás- osztály ügyéhez ragaszkodó, hűséges kommunistát. Rákosi elvtárs jól is­merte a hazai viszonyokat, ezért küldte Schőnherz Zoltánt Magyaror­szágra, hogy szervezze az itthoni illegális mozgalmat. Schőnherz Zol­tán megfelelt a bizalomnak, töret­lenül gyűrte le a nehézségeket. Út­leírásában ezt olvassuk: „Az ötödik napon — írja — csak tántorogva tud tam járni. Az életösztön alig műkö­dött bennem. Csak az a gondolat élt: Rákosi élvtárs utasításait vi- szem“ Rákosi elvtárs utasítása volt számára a legfontosabb: végrehajtsa azt a feladatot, amit reá bízott a párt és Rákosi elvtárs. Az itthoni helyzet tanulmányozása során feltárult előtte az ország ké­pe, a Tnunkásosztály helyzete. A fa­sizmus rabságában élő népének hely zete mélyen lesújtotta. Látta, hogy nálunk nincs parlamenti ellenzék. Valóban, az egyedüli ellenzéket a fasizmussal szemben a Kommunista Párt képviselte. Ennek a fasizmus elleni egységfrontnak egyik vezetője lett Schőnherz Zoltán. 1941-ben az ország több részén komoly tünteté­sek zajlottak le. A fasizmus rend­őrsége, a GESTAPO megkezdte mű­ködését. Elfogták mindazokat, akik harcoltak az igazságért. Megkezdő­dött a kommunisták üldözése. Ennek ellenére Schőnherz Zoltán nem hát­rált meg, hanem Rózsa Ferenccel létrehozta a Kommunista Párt lap­ját, a „Szabad Nép“-et, 1942 február elsején. Az első vezércikk címe ez volt: „Szabad nép, szabad ország­ban“. — A Kommunista Párt sajtó­ján keresztül szembeszálltak a reak­ciós demagógiával, leleplezték a bács kai vérengzéseket, s foglalkoztak az igazi hazafiság kérdésével. A fasisz­ta rendőrség kutatott, nyomozott az illegális szervezet tagjai után,, áru­lókat keresett. A magyar nép leg­jobb fiai estek áldozatul vérengzé­süknek, de a véres, összevert ember roncsok hűek maradtak, némák ma­radtak, nem árulták él vezetőjüket, a pártot. A „Szabad Nép“ irányítot­ta tovább a harcot, sőt felhívta a munkásosztály figyelmét és felké­szítette a párt tagságát az „osztály­ellenség . fokozott támadására“; 'T942 nyarán a terror fokozódott. Az And- rássy úti hírhedt kínzókamrák börtö­nei megteltek. Sok dicsőséges küzdelem után a fasizmus rendőrsége elfog­ta Schőnherz Zoltánt: Válogatott kínzásokkal vallatták a munkásosz­tály nagy fiát, de ő véres fejjel ip hirdette az igazságot: a fasizmus pusztulását, a Szovjetunió győzel­mét. Állhatatos lelkét, s nagy szívét, megtörni soha nem tudták. Katonai bíróság elé állították, büntetése: ha­lál volt. Búcsúlevelében előttünk áll e férfi emberi nagysága, de hősies­sége is, az eszméjéért való követke­zetes harcban. Ezt olvassuk: „Ne • gondoljatok rossz szívvel énrám, hogy ennyi szomorúságot okoztam, én nem cselekedhettem másképpen! Mikor felismertem, hogy milyen ve­szély fenyegeti embertársaimat Ma­gyarországon, nem hallgathattam, meg kellett szólalnom, nem tehettem másképpen. * , Sokat dolgoztam, de abban a hit­ben halok meg, hogy munkámban tovább élek“. 1942 október 9-én volt a halálos ítélet végrehajtása. A fog­ház ablakából nézték a bebörtön­zött kommunisták vezérük kivégzé­sét. Majd felcsendült ajkukról az Internacionálé. Schőnherz Zoltán utolsó szavaival a pártot, a Szovjet­uniót éltette. 1 1 év teli- el azóta. Felsza­badult Magyarország népe, s szocia­lizmust építő hazánkban gondol Shőnherz Zoltánra, s a többi hős kommunistára, akik életüket adták a hazáért, a szabadságért. Mélységes szeretettel emlékezünk meg Schőnherz Zoltánról, mert egyi­ke volt a legnagyobbaknak. H. I. KOLHOZELNÖK TANFOLYAM A Szovjetunió számos kerületéből érkeznek kolhozelnökök a mosz­kvai „K. A. Tyimirjazev“ mezőgazdasági akadémia tanfolyamaira. Az akadémia szaktanfolyamain marxizmust-leninizmust, matematikát, ké­miát, fizikát és orosz nyelvet tanulnak, ezenkívül földműveléssel, állat­tenyésztéssel, növénytermeléssel és rétmüveléssel is foglalkoznak. A tan­folyamok hallgatói gazdaságtani »érdésekkel ismerkednek, tanulmányoz­zák a kolhoztermelés megszervezését, a mezőgazdasági gépeket. Hasonló szaktanfolyamokat szerveznek Bjelorussziában, Ukrajnában, Grúziában, Kazahsztánban, Üzbekisztánban és a területi központok több más helyén. A képen: a kolhozelnökök különböző körülmények között termelt paradicsomfajtákat vizsgálnak. Balról-jobbra: Ljubov Gúny ina, a „Krass nij Kollektyiviszt“ kolhoz elnöke, (Jaroszlav terület), Szergcj Berjo- zin, az „Előre“ kolhoz elnöke (Jaroszlav terület) és Ivan Tyakoskin, a „Vorosilov“-kolhoz elnöke (Kalinyin terület).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom