Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-08 / 236. szám

2 NAPLÓ 1953 OKTOBER * 6. M. Malenkov elvtárs távirata Otto Grotewohlnak, a km, Demokratikus Köztársaság megalakulásának negyedik évfordulója alkalmából Rék és, Csongrád és Bács megyékben megkezdődött a gyapot szüret Moszkva (TASZSZ): G. M. Malenkov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának einöke a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 4. évfordulója alkalmából a következő táviratot küldte Otto Grote- wohlnak. a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének: „Otto Grotewohl elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság múvszlerelnökének, Berlin. * A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 4. évfordu­lója alkalmából kérem önt. tisztelt miniszterelnök, és a Német Demo­kratikus Köztársaság kormányát, fogadja forró üdvözletemet. Négy évvel ezelőtt a német nép élenjáró hazafias erői vállalták azt a nemes küldetést, hogy megvédik hazájuk egységét, szabadságát és függetlenségét, biztosítják hazájuk fejlődését a béke és a demokrá­cia útján a többi néppel fenntartott barátság és együttműködés út­ján. A nemet hazafiak mind mélyebben tudatában vannak annak, hogy az agresszív köröknek a német militarizmus újjáteremtésére irá­nyuló politikája igen nagy veszélyt jelent a német nép számára és hogy ez a politika az egységes német állam felszámolására, Német­országnak a harmadik világháború tűzfészkévé változtatására irányul. A Német Demokratikus Köztársaság békeszerető politikája a német nép nemzeti öntudatának kifejezője. A Német Demokratikus Köztársa­ság a béke oldalán álló minden német biztos támasza. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának történel­mi tényében összehangolódnak a német nép és az európai és a nem­zetközi biztonság megszilárdítására törekvő valamennyi békeszerető nép érdekei. A haladó emberiség a Német Demokratikus Köztársaság továb­bi megszilárdulásában annak fontos feltételét látja, hogy a német kér­dés a béke és a biztonság érdekében végleg rendeződjék. A szovjet emberek sikereket kívánnak a német népnek nemzeti egysége helyreállításához és a béke szerető német állam megteremtésé­hez. A német nép az egységes, független, békeszerető, demokratikus Németországért folytatott igazságos harcában mindig együttérzésre és támogatásra talál a Szovjetunió népeinél. G. MALENKOV." A mulit hét végéig tartó meleg, napsütéses idő hatására Békés, Cson- girád és Bács megyékben mindenütt megindult a gyapot tömeges kova- dása és megkezdődött a gyapotszü­ret. Bár a gyapot legnagyobb részét a tavaszi fagyok miatt másodszor kellett vetni, azokban az állami gaz­daságokban és termelőszövetkezetek ben, ahol gondosan végezték a ve­tést és növényápolást, jó gyapotter­més ígérkezik. A hirtelen hűvösre fordul: idő arra. figyelmezteti a gyapottermelő állami gazdaságokat és termelőszö­vetkezeteket, hogy minél sürgőseb­ben végezzék el a kikovadt gyapot leszedését. Ez azért is fontos, mert csak a fagy előtt leszedett termés­ből lesz elsőosztályú gyapot és csak ennek a magját lehet jövőre vetés­re felhasználni. Az elsőosztályú gya­pot pedig sokkal nagyobb jövedel­met biztosít mind a termelőszövet­kezeteknek, mind az egyéni terme­lőknek. Újító mozgalom a Szovjetunióban A Szovjetunió üzemeiben széles körben elterjedt az újító-mozgalom. A munkások, mérnökök és tisztviselők számos műszaki újítási javas­latot tesznek. 1952-ben a gyakorlatban meghonosított találmányok, tech nikai, észszerűsítési és újítási javaslatok száma az iparban, építkezése­ken és a közlekedésben csaknem 800 ezerre emelkedett. Ebben az évben újabb értékes javaslatok kerülnek megvalósításra. A moszkvai „Harcos“-gyárban V. Razorenkov esztergályos, V. Pa- lehov művezető és A. Matvejcsev technológus új belső vágási eljárást dolgoztak ki a fémforgácsolásnál. V. Razorenkov esztergályos az új eljárás segítségével egy műszak alatt 980 százalékra teljesítette normáját. Egy munkadarab megmunkálásában 35—40 perc helyett mindössze 2—3 percre van szüksége. A képen (balról-jobbra): A. Matvüjcsev technológus, V. Palehov mű­vezető és V. Razorenkov esztergályos megvizsgálják az új kést munka után. (Fotó M. Harlampijev és V. Kunov) Ünnepi ülés Berlinben a Nemei Demokratikus Köztársaság mega okulásának negyedik évfordulója alkalmából Oito Groteicohl besxéde Kis hírek a nagyvilágból Berlin (TASZSZ): Október 6-án Berlinben ünnepi ülést tartottak a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának negyedik évfordu­lója alkalmából. Az ülésen resztvettek Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köz társaság elnöke, a kormány tagjai Otto Grote wohl miniszterelnök­kel az élen, J. Dieckmann, a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnöke, a demo­kratikus pártok és tömegszerveze- '.ek képviselői, a tudomány, a mű­vészet és az irodalom neves szemé­lyiségei és a termelés élenjáró dol­gozói. Az ünnepi ülésen jelen voltak V Szemjonov, a Szovjetunió rend­kívüli és meghatalmazott nagykö­vete a Német Demokratikus Köztár­saságban, Csi Peng-Fei, a Kí­nái Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Né­met Demokratikus Köztársaságban és a népi demokratikus országok diplomáciai képviseleteinek vezetői Az ünnepi ülésen Otto Grote­wohl, a Német Demokratikus Köz­társaság miniszterelnöke mondott beszédet. Otto Grotewohl forró köszöneté; felezte ki a munkásoknak, a parasz­toknak, a köztársaság összes dolgo­zóinak. akik lankadatlan és önfelál­dozó munkájának köszönhető, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a fennállása óla eltelt négy év alatt jelentős sikereket ért el. Otto Grote wohl a kormány új Beszélő tények életszínvona unk e m e* kedésér öl Az ország huszonnyolc állami áru­házának legutóbbi mérlegénél meg­állapítható, hogy a forgalom min­denfajta leszállított árucikkből lé­nyegesen emelkedett s a dolgozók jelentős megtakarításokat értek el bevásárlásaik során. Női lódenlta- hátból, amely száz forinttal lett ol­csóbb, a régi havi átlag háromszo­rosát adták el, férfizakőból negy­venszer annyi fogyott el, mint az előző hónapban. Huszonötször any- nyi gyapjútakarót adtak el ez alatt a hónap alatt, mint azelőtt harminc nap alatt Férfi sportöltönyből csak­nem nyolcezer darabot adtak el az állami áruházak, hatszor annyit mint azelőtt. Tízezren felöl adtak el női habselyem nadrágból, több, mint ké(szer annyit, mint azelőtt. Csaknem harmincötezer üveg köl­nivíz kelt el. forgalma hatvan szá­zalékkal emelkedett. Abból a rádió- készülékből, amelynek ára négyszáz forinttal csökkent, két és félszer annyit adtak el, mint azelőtt. Végeredményben csak az állam’ áruházakban vásárolt tízfajta kira­gadott leszállított árucikknél csak­nem ötmillió forintot takarítottak meg a vásárlók. . A kormányprogramul megjelenése óta a textilipar dolgozói fokozzák a termelést, hogy a vásárlók igényeit minél több textiláruval elégítsék ki. politikájáról szólva kijelentene, aogy a kormány új irányvonala-köz­vetlen folytatása a békés, demokra­tikus építőmunkára és a népünk nemzeti jogaiért folyó harcra irá­nyuló előző politikáinak. A miniszterelnök ezután . így foly­tatta: A Német . Demokratikus Köz­társaság négyéves fennállása meg­győzően bebizonyította, hogy a né­met dolgozók az egységes munkás­osztály vezetésével nagy sikereket vívhatnak ki. Az elmúlt négy esz­tendő azt is megmutatta, hogy Né­metország szakítani tud a német Tnperializmus és militarizmus év­százados agresszív politikájával, a nacionalista elbizakodottság és a végzetes sovinizmus sötét öröksé­gével. A Német Demokratikus Köz­társaság nemzeti politikája kezdet­től fogva a békés munka és a né­metek közötti megegyezés politiká­ja. Csak a béke és a demokratikus fejlődés útján határozott léptekkel haladó, egységes Németország vál­hat olyan nagyhatalommá, amely elfoglalja méltó helyét a világ népei körében. Otto Grotewohl ezután elemezte az új bonni szövetségi gyűlés meg­választása után Nyugat-Németor- szág-ban kialakult politikai helyze­tet. Hangsúlyozta, hogy Adenauer választási győzelme egyáltalán nem azt jelenti, hogy a német nép tá­mogatja a bonni revansiszták és mi­litaristáik remili-tarizálásra, vala­mint háborús készülődésre irányuló politikáját. A német dolgozó nép — állapí­totta meg Grotewohl -—, lelkesen tö­rekszik az egységre és a béliére. Otto Grotewohl felhívta a német népet, hogy vonja le történelmének tanulságait és minden erejét vesse latba az egységes, békeszerető, de­mokratikus és független Németor­szág megteremtéséért, ha nem akar­ja, hogy léte is veszélybe kerüljön. Otto Grotewohl a szovjet kormány szeptember 28-i jegyzékére utalva, ezeket mondta: — A német nép üdvözli a Szov­jetuniónak ezt az újabb kezdemé­nyezését. A német nép elutasítja a nyugati hatalmak cselfogásait és követeli, hogy végre ezek a hatal­maik is adjanak világos és végső vá­laszt. NEWYORK Quill, kőszállítómunkások szak- szervezetének elnöke a „Twa Ex­pressziben, a szakszervezet lapjában az Egyesült Államok és Spanyolor­szág közötti katonai egyezményt mint „a demokrácia ügyének eláru­lását" bélyegzi meg. MOSZKVA A Kínai Országos Szakszervezeti Szövetségnek a III. Szakszervezeti Világkongresszusra utazó, csak Mosz kván átutazó küldöttsége, valamint az ugyancsak Moszkván átutazó ja­pán és vietnami szakszervezeti kül­döttség október 6-án délután meg­koszorúzta V. I. Lenin és J. V. Sztá­lin mauzóleumát. BERLIN Szeptember 25-én Lowell amerikai katona átlépte a Német Demokrati­kus Köztársaság határát. Lowell a Német Demokratikus Köztársaság kormányához fordult azzal a kérés­sel, hogy adjon neki politikai mene­dékjogot és német állampolgárságot. LONDON A „Reuter“ ismerteti Krisna Menonnak, India ENSZ-küldöttsége vezetőjének a philadelphiai televízi­ós adásban hétfőn este közvetített nyilatkozatát. Krisna Menon állást foglalt amellett, hogy a Kínai Nép- köztársaságot vegyék fel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Az indiai küldött a továbbiakban hangsúlyoz­ta: „Ideje, hogy a Kelet és a Nyugat között a legmagasabb színvonalon értekezletet hívjanak össze. A jelen­legi zsákutcából talán csak úgy le­het kijutni, ha a legmagasabb veze­tők ülnek össze, akiket nem kötöz­nek meg a részletproblémák“, " HELSINKI Finnországban október 4-én és 5- én tartották meg a helyi önkormány zati választásokat. Az előzetes ered­mények szerint a mandátumok a következőképpen oszlanak meg: a burzsoá pártok ötezerötszázkilene- venhét mandátumot kapnak — öt­vennégy mandátummal kevesebbet mint az 1950. évi választásokon — a szociáldemokraták 2412 mandátu­mot (109 új mandátumot szereztek), a finn nép demokratikus szövetsége pedig 2093 mandátumot kapott, negy­venkettővel többet, mint 1950-ben. DÜSSELDORF Németország Kommunista Pártjá­nak elnöksége Max Reimann elnök­letével október 2-án és 3-án Düssel­dorfban tartotta meg 11. ülését. A beszámolót „szövetségi gyűlési vá­lasztások tanulságai és Németország Kommunista Pártjának harca a bé­kéért, egységért és demokráciáért“ címmel Max Reimann tartotta. Az elnökség a párt tagjaihoz és funkcionáriusaihoz intézett nyílt le­velében felszólítja őket, - fokozzák harcukat az akcióegység helyreállí­tásáért. \ jugwláv veze‘őv Júlnépesedésser indokolják a ie’en eqi helyzet minden nehézségét Szófia: A ..Napred", a Jugoszláv Forradalmi Emigránsok Szófiában megjelenő lapja írja: Jugoszláviában nagy hangon pro­pagálják és magyarázzák Maltbus reakciós túlnépesedési elméletét. A jugoszláv sajtó különösen sokat fog­lalkozik az utóbbi években a mező­gazdasági vidékek túlnépesedésével, ezzel indokolva a jugoszláv falvak lakosságának nyomorát. A malthu- sianizmus jugoszláv „teoretikusai” közül sokan megkísérlik, „tudomá­nyosan“ is alátámasztani magyaráz» taikat, miközben egész sor adatot sorolnak fel a jugoszláv dolgozó pa­rasztság elviselhetetlen helyzetéről. A jugoszláv vezetők így akarják a nyomorúság okát önmagukról a természetre és a parasztokra hárí­tani. 1951-ből származó hivatalos ada­tok szerint a jugoszláv parasztgazda­ságok hatvankilenc százaléka sze­gényparaszti gazdaság, amelyek a szántóföldek harmincnégy százaléká­val rendelkeznek, míg a kulákgaz- daságok, amelyek a parasztgazdasá­gok kilenc egész négy tized száza­lékát teszik ki, a szántóföldek har­minckettő egész négy tized százalé­kát tartják birtokukban. Jugoszlávia mezőgazdasága két- szerannyi lakost tudna élelemmel ellátni, hogy ha a jelenlegi vezetők nem folytatnának rablópolitikát és többet törődnének a mezőgazdaság fellendítésével. EZ AZ UTOLSÓ ESET Irta: JAN SZASIN és MIHAIL EDEL Szemjon Boriszovics, a cipőgyár kereskedelmi igazgatója egy szép dél- elöttön kényelmes bőr- karosszékébe süppedt. — Egyszer csak benyitott hozzá régi barátja, Grigo- rij Matvejevics Grusevoj, az egyik eipőáruház veze­tője. Szemjon Boriszo­vics jól tudta, miért jön hozzá régi barátja, de úgy tett, mintha nagyon örülne és meg lenne hat­va a látogatástól. — Tönkre megyek eb­ben a munkában. Hidd éi, legszívesebben itthagy­nám ezt a nagy gyárat és valami nyugodt, kis gyár­ban lennék... „Itthagynád!? — gon­dolta Grusevoj. — Hiszen úgy trónolsz itt, mint egy cipőkirály és várod, hogy eléd járuljanak“. Hangosan azonban csak ezt mondta: — Ide figyelj Szenya. Segíts, hogy hoz­zájuthassunk 600 pár ci­pőhöz a 14-es mintából... Fehér szandál kék, vagy piros díszítéssel... Nincs belőle... Szemjon Boriszovics úgy néz barátjára, mint akit mélven megbántot­tak. majd keserves só­hajul némi szódabikar­bónát vesz be. — Hogy képzeled ezt, Grísa! Hiszen nagyon jól ‘udcd. hngv a 14-es szá­mú modellt az egész vá­ros szétkaokodta. Nem tudok belőle többet szál­lítani,! Ott van ellenben a 142. minta, az is fehér szandál, kék szegéllyel. Nagyon csinos és nem is drága. — Láttam, — sóhajt lemondóan Grusevoj. — No és? Tiszta bőr. Es ... nem is rossz fa­zon. — Nem is rossz? Hal­lanád csak, mit monda­nak a vevők az áruház­ban a te 142-es modeiled- ről. Szemjon Boriszovics dühbe gurul. — Nem fontos, hogy mit mondanak! Nem fe­lel meg nekik?! Hát ak­kor menjenek Párisba! Mi egyszerű, szerény em­berek vagyunk, az ízlé­sünk' is szerény. A sze­rénység a szocialista em­bertípus ékes tulajdon­sága! Grigorij Matvejevics ér zi, hogy a beszélgetés ked vezőtlen fordulatot vett, s ha így megy tovább, akkor egyetlen párat sem lát a 14-es számú modell­ből. így azután gyorsan taktikát változtat: — Nincs kedved kijön­ni holnap a labdarúgó­mérkőzésre? Szereztem neked két jegyet. Szemjon Boriszovics azonban jegesen válaszol: — Van jegyem. Még, hogy a vásárlók ízlése.... Arra való a reklám, be­folyásoljuk az emberek ízlését. Meg kell érteniük hogv a 142-es modell igen is jó és szén. Egyszóval — nem segíthetek raitad. Csókoltatom a családo­dat. A cipőáruház boldog­talan vezetője felállt, de még egy utolsó esdeklő pillantást vet barátjára. Szemjon Boriszovicsnak eszébe jutnak a régi is­kolai emlékek ,.. Ellá­gyulva mondja: — Jól van, hát küldök száz pár 14-est, de adok hozzá 300 párat a 142-es- ből. Grusevoj sietve meg­telefonálja az örömhírt az áruházba, s az eladók ugyancsak sietnek értesí­teni rokonaikat és isme­rőseiket, hogy most jöj­jenek vásárolni, mert ér­kezett néhány pár abból a szép szandálból. .. A 142-es cipőmodellek, pedig, amelyek leginkább egy középkori gályához hasonlíthatók, tovább po­rosodnak a raktárakban. * Eltelt egy év. Grigorij Matvejevics irodájában ül. Kopogtatnak és belép az ajtón Szemjon Boriszo vies. Grusevoj jól tudta, hogy mi hozta oda a ke­reskedelmi igazgatót, de úgv tett, mintha nagyon örülne. — Nézd csak. te vagy az. Szenya! Milyen rég nem láttalak! — Nézd Grisa — kezdi megtörtén. — Tudod jól, hogy megváltozott a hely zet Közvetlen kancsó' at- ba kellett lépnünk az üz­letekkel és most már csak azt vesztek át. amit ti akartok . .. Nézd, nem vennétek át még utoljára 600 párat ebből a 19-es modellből... No és per­sze a 142-esből... Tudnál adni egy kis szódabikar­bónát?— * Grusevoj arca szigorú­ra válik. — Menj ki az áruház­ba és hallgasd meg az idétlen bárkáidról a ve­vők véleményét. Szemjon Boriszovics keserevesen sóhajt. — Nem jönnél el hol­nap az Operába? Tudnék szerezni neked két je­gyet ... — Hagyj uk csak az operát! A vevők mindun­talan hozzám jönnek és felelősségre vonnak, hogy minek veszünk át a gyár­tól mindenféle vacakot. A kereskedelmi igazga­tó érzelmi húrokat kezd pengetni. — Gondolj régi barát­ságunkra, Grisa. Hidd el, átállítjuk a gyárat. Éjjel­nappal dolgozunk, vado­natúj modelleket készí­tünk, állandóan javítjuk a minőséget... De meg kell szabadítanom a rak­tárát a régi áruktól. Most az egyszer vegyél még át ezer párat... adj ft\ég egy kis szódabikarbónát. Az áruház igazgatója hosszas gondolkozás után beleegvezően sóhajt. — No jó. Átveszek 800 párat, de ez legyen az utolsó eset. Szemjon Boriszovics fellélegezve rohan ki az irodából, kocsijába ugrik és szalad a következő üzletbe, hogy ott is szen­tül megfogadja: ez lesz az utolsó eset...

Next

/
Oldalképek
Tartalom