Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-20 / 221. szám
2 NAPLÓ 1953 SZEPTEMBER 2« Megkezdődött a termelőszövetkezetek dolgozóinak III. országos és gépállomások élenjáró tanácskozása Hegedűs András elvtárs beszéde — Tisztelt Tanácskozás, kedves Elvtársak! — Pártunk, népi demokratikus államunk a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra és a néphez hű értelmiségiekre támaszkodva a Szov jetunió baráti segítségével a felszabadulás óta eltelt években sok nehéz feladatot sikeresen oldott meg. A magyar dolgozók — elsősorban a munkásosztály — szorgalma, helytállása eredményeként a háború által rombadöntött iparunk, közlekedésünk gyorsan újjáépült és ipari termelésünk gyors fejlődésnek indult, ezévben már közel háromszorosa az 1938. évinek. — Népgazdaságunk fejlesztésében elért eredmények bizonyítják, hogy a felszabadult nép, amelynek kezdeményezését nem köti gúzsba kizsákmányolás, csodákra képes. — Iparunk — különösen nehéziparunk fejlődése — megteremtette ■a lehetőségét annak, hogy gyorsabban haladjunk előre a népgazdaság egyéb fontos területei, így köztük elsősorban a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, amelynek dolgozó népünk életszínvonala megjavítása szempontjából különösen nagy jelentősége van. — Iparunk gyors fejlődése mellett ugyanis mezőgazdasági termelésünk egészében véve nem jutott sokkal tovább a háború okozta károk teljes kiküszöbölésén és termésátlagaink nem haladják meg lényegesen a felszabadulás előtti kapitalista mezőgazdaság átlagát. Mezőgazdasági termelésünk elmaradottsága nem azért van, mintha nem lenne szorgalmas, a földműveléshez jól értő parasztságunk, ellenkezőleg, a mi országunk ilyen parasztsággal rendelkezik, méltán lehetünk büszkék szorgalmas, a földet, az állattenyésztést szerető, munkájához értő dolgozó parasztságuifkra. — Mezőgazdaságunk elmaradásának okát nem ebben kell keresni, hanem abban, hogy az ipar fejlesztése mellett népi demokráciánk nem tudott elégséges erőt fordítani a mezőigazdaság fejlesztésére. — Népi demokráciánk a mezőgazdaság területén csak egyes kisebb termelési kérdések megoldásával mutatta meg azt a hatalmas lehetőséget, ami a népi demokratikus rendszerben rejlik, ilyen terület többek között az öntözés, amelyre az utóbbi években nagyobb erőket fordítottunk és ennek eredményeként öntözött területünk a felszabadulás előttinek jelenleg már a hétszerese: az öntözéssel együtt fejlődött jelentős kultúrává a rizstermelés, amely ma már félszázezer holdon folyik és segítségével kát. holdanként 20— 30 mázsás rizstermést is aratunk olyan területen, ahol ezelőtt 4—5 mázsa búza termett. Jelentősen emelkedett egyes ipari növényeink vetésterülete is, köztük a cukorrépáé, amely az idén a felszabadulás előttinek már közel háromszorosa. Az alapvető mezőgazdasági növények, a búza, a kukorica, a burgonya stb. termelését tekintve azonban nem történt lényeges változás. így az ez évi viszonylag jó búzatermés ellenére sem mondhatjuk el, hogy a kenyérgabonakérdést már megoldottuk. Állattenyésztésünk sem rendelkezik szilárd takarmánybázissal, ami pedig előfeltétele annak, hogy az állattenyésztés számszerűleg és a hozamokat tekintve, egyenletes fejlődésnek induljon. — Mezőgazdasági termelésünk elmaradottságának hatása érződik egész dolgozó népünk életében. Az alacsony színvonalon termelő mező- gazdaság a dolgozó parasztság számára nem tud olyan életszínvonalat biztosítani, mint amilyent kívánnának, ugyanakkor a mezőgazdaság munkásosztályunk megnövekedett igényeit sem tudja bőségesen kielégíteni. — Mindezekből kiindulva pártunk Központi Vezetősége elhatározta, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetsége további erősítése, a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében az eddiginél sok kalta nagyobb segítséget ad a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez, és hogy — úgy mondjam — általános támadásba kezd a mezőgazda- sági termelés minden fontos területén, azért, hogy a termésátlagok növekedjenek és megkezdődjék a mezőgazdasági termelés általános fellendülése. — Pártunk és kormányunk minden olyan adottsággal rendelkezik, ami szükséges a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztéséhez, fejlett szocialista iparunk van, a kereskedelem, a közlekedés túlnyomórésze szocialista tulajdon; harcedzett munkásosztályunk, bízva pártunk és kormányunk irányításában, szilárd vezető ereje népi demokráciánknak; a munkásosztály és dolgozó parasztság között már a felszabadulás utáni években szilárd szövetség alakult ki, amely népi demokratikus államunk biztos alapja. Fejlett ipari országunk az elmaradott kapitalista Magyarországhoz viszonyítva összehasonlíthatatlanul nagyobb lehetőségekkel rendelkezik a mezőgazda- sági termelés fejlesztésére és ezért nem lehet kétséges, hogy pártunk dolgozó népünk munkájára, kezdeményezésére támaszkodva, mint ahogy már sok nehéz kérdést megoldott, úgy meg fogja oldani ezt is. — Pártunk Központi Vezetősége határozatának megfelelően kormányunk már eddig is a gazdasági intézkedések egész sorát foganatosította a mezőgazdasági termelés emelése érdekében. Már az eddig megtett intézkedések felsorolása is hosz- szú időt vesz igénybe, ezért csak a legfontosabbakat említem: ingyenes lett az állatorvosi szolgálat, harminc millió forintos támogatással az eddiginél lényegesen kedvezőbb feltételekkel lehet minőségi vetőmagot cserélni, a Központi Vezetőség javaslatára a termelők termelésben való érdekeltsége fokozására a minisztertanács elhatározta, hogy g jövő évtől kezdve a begyűjtési kötelezettséget lényegesen csökkenti, sokkal kedvezőbb feltételek mellett kezdődött meg a termelési szerződések kötése és csak ez az intézkedés, a jövő évtől kezdve a prémiumokkal együtt, félmilliárd forint többletbevételt jelent a termelők számára, lényegesen alacsonyabb díjszabás szerint dolgoznak a gépállomások és bárki tetszése szerint fizethet munkájukért akár pénzben, akár természetben. Az elmúlt két és fél hónapban hozott intézkedések a dolgozó parasztság jövedelmét -r— nem számítva a jó termésből származó többletjövedelmet — mintegy három millió forinttal növelték meg és mindezt olyan esztendőben, amikor bő termés van. Mindezek az intézkedések komoly segítséget jelentenek az egész mezőgazdaság, az egész falu számára, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is, de hatásuk sokkal nagyobb lehet és kell is, hogy legyen a szövetkezeti gazdaságokban, ahol a mezőgazdasági termelés fejlesztésének nincsenek olyan szűk határai, mint az egyéni parcella, ahol szinte korlátozás nélkül lehet kihasználni a modern gépeket és ahoi sokkal gyorsabban nagy területeken, nem kis táblákon lehet al'.»*’ mazni az élenjárók legjobb módszereit és a mezőgazdasági tudomány vívmányait. — Ugyanakkor a termelőszövetkezetekben a többtermelés minden termelőszövetkezeti tag számára lehetővé teszi a nyugodt, biztos, jó megélhetést — egyszer és mindenkorra mentesíti a dolgozó parasztságot min denfajta kizsákmányolástól. — Ezért pártunk és kormányunk a mezőgazdasági termelés fejlesztése — és a dolgozó parasztság kizsákmányolástól mentes élete megteremtése érdekében is, — az egyéni gazdaságoknál lényegesen nagyobb támogatást ad termelőszövetkezeti parasztságunknak, mert tudja, hogy ez az az út, amely a mezőgazdasági termékek bőségéhez vezet, az egész dolgozó parasztság számára lehetővé teszi a kizsákmányolástól mentes életet, a falu igazi jólétét. — Ezért van az, hogy míg pártunk Központi Vezetősége határozata alap ján az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok terménybeadása tíz százalékkal, addig a termelőszövetkezeteké 25 százalékkal csökken, míg az egyéni parasztok állat- és állati termékek beadása 15 százalékkal, addig a termelőszövetkezeteké 30 százalékkal kisebb lesz, mint az ezévi volt. A szerződéses termelés után a termelőszövetkezeteket kétszerakkora prémium illeti meg, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. A gépállomások a termelőszövetkezeteknek mintegy 15 százalékkal olcsóbban dolgoznak, mint az egyéniig gazdálkodóknak. — Nehéz forintban pontosan kiszámítani mindazoknak a kedvezményeknek a hatását, amelyeket a termelőszövetkezetek a kormány- programm nyilvánosságra jövetele óta kaptak, de nyugodtan lehet mondani, hogy a dolgozó parasztság számára adott három milliárdon belül több mint másfél milliárd a termelőszövetkezeteknek jut. — Termelőszövetkezeti mozgalmun kon belül a legnagyobb támogatást a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok, illetve termelőszövetkezetek kapják és ez helyesen is van így, mert termelőszövetkezeti mozgalmun kát túlnyomórészt ezek a szövetkezetek alkotják és ez az a típus, amelyben jó munka mellett a szövetkezeti gazdálkodás összes előnyei a legjobban érvényesülnek. — De emellett továbbra is nagyon komoly támogatást — az eddiginél sokkal nagyobb segítséget — kapnak az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok is, hogy a közös termés előnyeit felhasználva az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál lényegesen magasabb termésátlagokat tudjanak elérni és nagyobb jövedelmet tudjanak biztosítani tagjaik számára. — Termelőszövetkezeteink egy része az elmúlt években megszilárdult, virágzó gazdasággá lett és jó eredményeket ér el, viszont termelőszövetkezeteink másik része — különösen az utolsó években alakult termelőszövetkezetek — sok nehézséggel küzdenek s eredményeik nem ki- elégítőek sem a termésátlagokban, sem az egy munkaegységre eső jövedelemrészesedésben. — Nézzünk csak meg közelebbről ebből a szempontból két egymás melletti termelőszövetkezetet. Az egyik a barcsi Vörös Csillag, amelytől nem messze van a vízvári Béke termelőszövetkezet földje, szántóik minőségét tekintve nincs különbség közöttük, de annál nagyobb eredményüket nézve. A barcsi Vörös Csillag magas termésátlagokat ért el. búzából például kát. holdanként 14 mázsát, a vízvári Béke szövetkezet pedig mindössze nyolcat. A barcsi Vörös Csillag fejlett állattenyésztéssel rendelkezik, tehenészetéből a tej beadáson felül bőven jut szabadpiacra, a vízvári Béke szövetkezet viszont, bár van tehenészete, nemcsak, hogy szabadpiacra nem tud tejet adni, hanem még a beadási kötelezettségét sem teljesíti. Még nagyobb a különbség a két szövetkezet között, ha az egy munkaegységre eső jövedelmet nézzük. — A barcsi Vörös Csillag termelő- szövetkezetben egy munkaegységre — piaci árakon számítva a terményt — 52 forint jut, a vízvári Béke szövetkezetben viszont alig 20 forint. Érthető, hogy ez utóbbi szövetkezetben, amelyhez hasonló sok van még az országban, laza a munkafegyelem, a tagság jelentős része elégedetlen és közülük sok hallgat olyan ellenséges elemek, kulákok, spekulánsok hírverésére, akik szövetkezeti tagok helyett, jobban szeretnének a faluban cselédet, napszámost, részesmun kást látni. — Nekünk úgy kell dolgozni, hogy a szövetkezeti tagok rövidesen minden termelőszövetkezetben elégedettek legyenek, fegyelmezetten kivegyék részüket a munkából és felhasználva mindazt a segítséget, amit a népi demokratikus államunk ad, küzdjenek a magas termésátlagok, magas állattenyésztési hozamok eléréséért. A legelmaradottabb termelőszövetkezeteket is hozzá kell segítenünk ahhoz, hogy az élenjárók színvonalára emelkedjenek, hogy tér mésátlaguk. állattenyésztési hozamuk megközelítse az élenjárókat és az egy munkaegységre eső jövedelem részesedés se legyen kisebb, mint a jól dolgozó és már jelenleg is virágzó termelőszövetkezetekben. — Termelőszövetkezeteinkben jó munkával rövid idő alatt elérhetjük és el is kell érnünk, hogy a ma már sokszázezres termelőszövetkezeti tagság anyagi helyzete elérie, sőt meghaladja a jól dolgozó, földműveléshez jól értő középparasztokét. — Termelőszövetkezeti mozgalmunk ilyenirányú fejlesztésének világos útját mutatja meg az a határozati javaslattervezet, amelyet Dobi István vezetésével a Termelőszövetkezeti Tanács kidolgozott. — Sok termelőszövetkezetünkben a bajok onnan indulnak ki, hogy különböző hibák miatt a tagok munkájának nincs meg a kellő eredménye, azaz egy munkaegységre kevés termény és kevés pénz jut. Ilyen tér melőszövetkezetekben azután a tagoknak elmegy a kedvük, nem szívesen vesznek részt a közös munkában. — Ahhoz, hogy a termelőszövetkezetekben az egy munkaegységre megfelelő jövedelem jusson termény ben és pénzben is, mindenekelőtt meg kell növelnünk a termelőszövetkezetek termésátlagát, illetve a közös állattenyésztés hozamait. — A terméseredmény növelésének módjai ismeretesek. A mezőgazda- sági tudomány eredményei és az élenjáró termelőszövetkezetek tapasz talatai hozzáférhetőek termelőszövetkezeteink számára. Ezen tapasztalatok felhasználósával a legutóbbi évben a mezőgazdaság minden ágában nagy eredmények születtek, de még csak kis területeken, egyes jól dolgozó állami gazdaságok és termelőszövetkezetek tábláin. Csak elismeréssel lehet megemlékezni a balfi Micsurin termelőszövetkezet eredményeiről, hol az átlagtermés őszi búzából 22.20, ősziárpából 26.48 mázsa, vagy a zombai Vörös Csillag termelőszövetkezet eredményeiről, ahol a termésátlag búzából 20.73 mázsa volt és mellettük még a termelőszövetkezeteknek egész sora van, ahol őszi búzából és ősziárpából kataszteri holdanként húsz mázsán felüli termést értek el. — A baj azonban az, hogy terme- lőszövetkezeteinlk többségének termésátlaga messze elmarad az élenjáróktól. Nem messze a balfi Micsurin termelőszövetkezettől terülnek el a soproni Dózsa termelőszövetkezet táblái, bár földjük nem rosszabb, mégis náluk egy kataszteri holdon a fele sem termett, mint a balfi Micsurin termelőszövetkezetben, átlagtermésük őszi búzából kataszteri holdanként tíz mázsa körül van. — Az élenjáró módszerek elterjesztéséhez, a mezőgazdasági tudomány eredményeinek hasznosításához feltétlenül szükség van arra, hogy az agronómusok, állattenyésztők és a mezőgazdaság területén dolgozó műszaki szakemberek az irodákat, különböző hivatalokat otthagyva mennél nagyobb számban lementenek a termelőszövetkezetekbe és közvetlenül irányítsák s mezőgazdasági termelést a szövetkezeti gazdaságban, ahol az ő szakmai tudásukra a legnagyobb szükség van. — Pártunk Központi Vezetőségének és kormányunknak elhatározott szándéka, hogy a jövő évi tavaszi munkák megkezdéséig a szövetkezeti termelés irányítására közvetlenül _ a termelőszövetkezetekbe legalább kétezer agronómust és állattenyésztőt küld. — Az agronómusok szakmai ismeretei mellett fel kell használni a földműveléshez jól értő termelőszövetkezeti tagok termelési tapasztalatait. Minden termelőszövetkezetben akadnak olyan tagok, akik míg egyéni gazdák voltak, a mezőgazdasági termelés egyik vagy másik területén kimagasló eredményeket értek el. Számukra a termelőszövetkezetekben mód nyílik arra, hogy száz holdakon és nagy állattenyésztési farmokon hasznosítsák tapasztalataikat és szakismeretüket. Retter György, a turkevei Táncsics termelőszövetkezet juhásza, nemcsak a falujában, hanem a környező községekben is híres volt arról, hogy kiváló juhtenyésztő. Most mint a Táncsics termelőszövetkezet juhásza, elérte, hogy az általa vezetett juhtenyészet nyírási átlaga 6.46 kiló, a bárányozási százalék 140 és a tejtermelés anyajuhonként 37 liter. — Itt a termelőszövetkezet jól hasznosította tapasztalatait, de sok- ezer, sőt tízezer olyan termelőszövetkezeti tag van, akinek a tapasztalatait nem használják fel, akiknek tanácsaira nem figyelnek fel és nem engedik, hogy tapasztalatát, kezdeményezését a közös gazdaság javára fordítsa. — Ahhoz, hogy termelőszövetkeze teink az élenjáró módszereket sikeresen alkalmazzák, sok munkáskéz is kell. Olyan termelőszövetkezetekben ugyanis nem nagyon lehet beszélni a négyszeri kapálásról, ahol munkaerő még az egyszeri kapálásra sem nagyon jut, pedig sok ilyen termelőszövetkezet van. — Ezen a téren is segíteni kell termelőszövetkezeteinknek, ott, ahol kevés a munkáskéz, új tagokat kell bevonni, fel kell használni azt a minisztertanácsi határozatot, amely a napokban jelent meg és amely lehetővé tette, hogy az iparból — a bányászatot és kohászatot kivéve — visszamenjenek a tagok, ha a szövetkezetekben rájuk szükség van és ők is vissza akarnak térni. — Jobb termelőszövetkezeteinkben már mutatkozik ezen rendelkezés hatása; az utolsó napokban pl. Alsógödön az Egyesült Törekvő termelőszövetkezetbe négy, a baga- méri Alkotmány termelőszövetkezetbe 15 fő tért vissza ipari üzemek bői. —- A termelőszövetkezetekben a munkaerőkérdést azonban egyedül csak új tagok bevonásával nem lehet megoldani. Feltétlenül szükség van arra, hogy a mezőgazdasági termelést gyorsabban, mint eddig, gépesítsük, ennek elősegítésére kormányunk az eddiginél nagyobb mér fékben látja el a gépállomásokat olyan gépekkel, amelyekre termelő- szövetkezeteinknek a legnagyobb szükségük van. Már a jövőévi munkához gépállomásaink nagy számban kapnak növényápoláshoz szükséges köny- nyebb traktorokat, ezek száma a jövő év tavaszáig megháromszorozódik, ezenkívül a gépállomások nagy számban kapnak kultivátorokat, trak toros és lófogatú fűkaszákat. Már a jövő évben megkezdődik a gabona aratása mellett a cukorrépa és burgonya szedésének gépesítése is. — Csak azok a gépek, amelyeket gépállomásaink mostantól a jövő évi mezőgazdasági munkák megkezdéséig kapnak, országosan 8—10 millió, azaz átlagosan egy-egy termelőszövetkezetben 1800—2000 munkanap megtakarítását teszik lehetővé. — Pártunk és kormányunk tehát minden segítséget megad ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek a rájuk váró feladatokat idejében meg tudják oldani és munkaerő hiányában a jövő évben ne maradjon el egyetlen fontos mezőgazdasági munka sem. Ezen cél eléréséhez szükség van maguknak a szövetkezeti tagoknak az erőfeszítésére, szükség van arra, hogy az eddiginél sokkal jobban bevonják családtagjaikat a munkába és maguknak a tagoknak a munkaerejét, a munka jó megszervezésével, a brigádszervezet megjavításával jobban felhasználják, mint az idén történt, magas termésátlagok és hozamok elérésére. — A termelőszövetkezeti tagságnak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy az őszi vetést jól végezze el, mert a tagság jelenleg messzemenően érdekelt abban, hogy magas termést érjen el. A kiadások egy hold vetésterületre majdnem ugyanazok, jó és rossz termés estén is, mert változatlan a vetőmagszükséglet, ugyanakkora területre történik a begyűjtés kivetése is és így minden mázsa többlettermés a tagság jövedelmének növekedését szolgálja. — Súlyos hibát követnek el azok a termelőszövetkezetek, amelyek késlekednek a vetéssel, vagy nem gondosan előkészített talajba vetik a gabonát. Minden napi késedelem és így a rosszminőségi munka megtörése több mázsányi kenyérgabonát vehet el a termelőszövetkezeti tagok jövedelméből. — Gondolni kell a tavaszi vetésű növények magas termésátlagának biztosítására is és ennek érdekében különösen nagy figyelemmel kell végezni a trágyázást és a gépállomásoknak sietniök kell a vetőszántás és a vetés végzése mellett a mély szántással is. — A termelőszövetkezetek megszilárdítása, a termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának emelése érdekében most legnagyobb jelentősége az őszi munkák időben való és jó elvégzésének van, mert csak így lehet biztosítani a jövőévi magas termésátlagokat és ennek következtében nagy részesedést a mun kaegységekre. — A mostani jó munkán múlik, hogy termelőszövetkezeteink gabonatermése már a jövő évben országos átlagban is legalább két mázsával meghaladja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokét. — A termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának emelése szempont iából a magas termésátlagok elérése mellett nagy jelentősége van annak, hogy a szövetkezetek jövedelmező gazdálkodási ágakat építsenek ki, sokoldalú gazdasággá fejlődjenek. — Mindenekelőtt az állattenyésztésről kell, hogy szó essék. Termelőszövetkezeteinkben jelenleg az állattenyésztés nagyon elhanyagolt állapotban van és nem hoz megfelelő jövedelmet mégpedig azért, mert az állattenyésztésben gyenge a tenyésztői munka, nem megfelelő a takarmányozás, az állatok gondozása, ápolása. — Ezen a tűrhetetlen helyzeten feltétlenül változtatni kell. Minden termelőszövetkezetben magas pénz- jövedelmet biztosító ágazattá kell kifejleszteni az állattenyésztést, különösen a szarvasmarha, sertés és juhtenyésztést. — A közös állattenyésztés fejlesztésének jövedelmezőségéhez nagymértékben hozzájárul a Központi Vezetőség határozata a begyűjtés új rendszeréről, amely szerint a ter-t (Folytatás a 3. oldalon) (Folytatás az 1■ oldalról) bélésének, új eredmények elérésének és a termelőszövetkezeti mozgaI lom új fellendülésének elindítójává váljon. Dobi István elvtárs beszéde után I Hegedűs András elvtárs, földműve- I lésügyi miniszter mondott beszámo- * lót.
