Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

1953 SZEPTEMBER 20

NAPLÓ

3

Megkezdődön a termelőszövetkezetek és gépállomások él em» ró

dolgozóinak 111. országos tanácskozása

(Qofrjtatás a 2. oldalról)

melöszövetkezetekben éppen az állattenyésztési termékek beadása csökken leginkább; az elmúlt évihez viszonyítva mintegy 30 százalékkal. Ez lehetővé teszi, hogy szövetkezeteink, ha jól dolgoznak, rövid időn belül jelentős mértékben tudjanak állatot és állati termékeket szabadpiacra vinni.

— Az új begyűjtési rendelet értelmében termelőszövetkezeteknek 10Q kát. holdra átlagosan 5.5 mázsa, azaz mintegy négy darab hízósertést kell beadni, viszont még a közepesen dolgozó termelőszövetkezet is könnyűszerrel tud meghízlalni csak a közös gazdaságban is ötszörarmyi sertést és emellett — jó kapálás mel lett — még a háztáji állatállomány részére is bőven juthat kukorica. Ez azt jelenti, hogy ötszáz holdas termelőszövetkezet egy évben szabadpiacra tud vinni nyolcvan-száz hízottsertést is, ez a mai szabadpiaci árakon számítva 250—300.000 forint pénzjövedelmet jelent. Legjobb termelőszövetkezeteink már eddig is jelentős mennyiségű sertést hizlaltak szabadpiacra a beadási kötelezettség teljesítése mellett: a

turkevei Vörös Csillag beadási kötelezettségét időben teljesítette és ebben az évben már eddig is 290 darab sertést vitt piacra. Ebben a szövetkezetben ezévbetn csak a ser- téshízlalás közel egymillió forint pénzjövedelmet hoz.

—- Hasonló eredménnyel jár a közös tehenészet kifejlesztése is.

— A jövő évi beadási tervek szerint a termelőszövetkezetek átlagosan száz kát. holdra mindössze 1800 liter tejet kell, hogy beadjanak, viszont az átlagosan dolgozó termelő- szövetkezet is száz kát. holdon közös állományban legalább tíz tehenet kell. hogy tartson. Egy ötszáz kát. holdas termelőszövetkezet szabadpiacra vihet évente mintegy 60 ezer litor tejet, amely 150—200.000 forinttal növeli a pénzjövedelmet. Az újpesti Bán Tibor termelőszövetkezet már felfigyelt erre a lehetőségre és ebben az évben közel 400 ezer forint pénzjövedelemre tesz szert tehenészete révén, csak a beadási terven felüli tej szabadpia ci értékesítésével.

— Az állattenyésztés alapvető ágai, a szarvasmarhatenyésztés és a juhtenyésztés mellett nem szabad elhanyagolni a baromfitenyésztést sem. Szükséges az is. hogy szövet- Kezeteimk nagyobb mértékben foglalkozzanak olyan kisegítő üzemágakkal is, mint a haltenyésztő«, a méhészet, stb. Egy hold tógazdaság létesítése pl. a termelőszövetkezetek számára közepes eredmény esetén is közel hat-nyolcezer forintos pénz jövedelmet jelent. Ez különösen jelentős. ha figyelembe vesszük, hogy tógazdaság olyan területen is létesíthető, ahol a szárazföldi növény- termelés biztonságosan nem folytatható.

— Pártunk és kormányunk minden segítséget megad a termelőszövetkezeteknek ahhoz, hogy jövedelmező ágazatokat gyorsan kifejlesz- szenek és ezzel az egy munkaegység re eső pénzjövedelmet a jelenlegihez képest lényegesen emeljék. A má nyilvánosságra hozott miniszter- tanácsi határozat például lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek közel hetvenöt százalékos támogatással létesítsenek halastavakat, öntözőtelepeket és állami támogatással ültessenek szőlőt, gyümölcsöst. A már előzőleg hozott minisztertanácsi határozat rendkívül kedvező körülmények között biztosítja a termelőszövetkezetek számára a silóépítést, minden termelőszövetkezet tanuljon meg élni ezekkel a lehetőségekkel, mert ezek felhasználása az egyik legfőbb módszere a szövetkezeti gazdaságok felvirágzásának, a mezőgazdasági termelés fellendülésének.

— Termelőszövetkezeteink minden feltétellel rendelkeznek ahhoz, hogy jelentős pénzjövedelemre tegyenek szert és munkaegységekre a rendszeres pénzjövedelem segítségével évközben havonta, vagy más- félhavonta rendszeresen tudjanak előleget adni. olvan mértékben, hogy a termelőszövetkezeti tagok évközben sem szenvedjenek pénzben hiányt.

— Csak helyeselni lehet azt, ha a szövetkezet, kifejlesztve jövedelmező üzemágakat, évközben rendszeresen, lehetőleg havonként, vagy más félhavonként az előző munkaegységekre a tagok között az eddiginél lényegesen nagyobb munkaegység- előleget ad ki. Kormányunk úgy határozott, hogy ennek elősegítése érdekében a becsületesen dolgozó termelőszövetkezetek részére megfelelő rövidlejáratú hitelt is bocsát rendelkezésre,

— A jövőben nem lehet jónak tekinteni annak a termelőszövetkezetnek a működését, amelyik jövedelmező üzemágak kifejlesztésével a természetbeni részesedés mellett nem tud munkaegységre csak pénzben legkevesebb 14—20 fo rintot biztosítani.

— A termelőszövetkezeti tagok jövedelmének, legfőbb forrása a közös gazdaság, de nem szabad elhanyagolni és lebecsülni a háztáji gazdaságot sem. A háztáji gazdaság, ha nem haladja túl az alapszabályban megszabott méreteket, nagyon egészségesen egészíti ki a termelőszövetkezeti tagok közös munkában szerzett jövedelmét és növeli a közös gazdaság árutermelési színvonalát, azaz lehetővé teszi, hogy ténylegesen piacra termeljen; a tagok mindennapi szükségleteit, zöldségfélékben, tejben, húsban, ugyanis a háztáji gazdaság ki tudja elégíteni.

— Meg kell mondani, hogy a háztáji gazdaság fejlesztését is elhanyagoltuk, erre mutat az, hogy a termelőszövetkezeti családok közül csak minden harmadik, negyedik családnak van tehene A háztáji állatállomány elhanyagolásához hozzájárult a háztáji terület viszonylag alacsonyan történt megállapítása és a háztáji gazdaságokra kivetett túlzott beadás is.

— Ezen hibák kijavítása érdekében a minisztertanács úgy határozott, hogy szeptember 1-től kezdve egy kát. holdig lehet felemelni az egyes termelőszövetkezeti családok háztáji területét és ebbe az eddigitől eltérően nem háromszorosan, hanem csak egyszeresen kell beszámítani a szőlőt és a gyümölcsöst.

— A háztáji tehéntartás jövedelmezővé tétele érdekében a mai napon nyilvánosságra került minisztertanácsi határozat kimondja, hogy október 1-től kezdve a háztáji gazdaságban lévő tehenek után nem nem kell beadást teljesíteni.

— A háztáji gazdaságok tehát teljesen mentesítettek a tejbeadás alól, ez a rendelkezés minden termelőszövetkezeti család számára nagyon érdemessé teszi a tehéntartást.

— Itt az ideje, hogy minden termelőszövetkezeti család — szigorúan betartva az alapszabályban megszabott mértékeket — egészségesen fejlessze a háztáji állatállományát. Minden családnak legyen legalább egy tehene, egy kocája, minden csa Iád hizlaljon disznót és tartson baromfit és gondosan művelje meg a termelőszövetkezettől számára biz tosított háztáji területet.

— A termelőszövetkezetek — beleértve az I-es és Il-es típusúakgt is — vezetőségein, elnökein és nem utolsósorban magán a tagságon múlik, hogy a népi demokrácia adta lehetőségeket felhasználva milyen gyorsan válnak a ma még lemaradott termelőszövetkezetek is virágzó gazdaságokká, jól dolgozó, megelége dett tagsággal rendelkező szövetkezetekké. A szorgalmas termelőszövetkezeti tagok számára a közös és a háztáji gazdálkodásból származó jövedelem együtt olyan jólétet biztosít, amilyent az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt — még a földműveléshez jól értő, minden szükséges felszereléssel rendelkező középparaszt — még fokozott állami támogatással sem tud a maga számára megteremteni.

— Pártunk Központi Vezetősége és kormányunk tudatában van annak, hogy termelőszövetkezeteinknek az elmúlt években és különösen az elmúlt évben, sok nehézséggel kellett megküzdeniük és ezért nemcsak a jövő évi terméshez ad segítséget, hanem különböző kedvezményekkel elősegíti, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek még az idén nem tudtak kiváló eredményeket elérni, nehézségeiket le tudják győzni. Ezért határozott úgy a minisztertanács, hogy további kétszázmillió forint összegben elengedi a termelőszövetkezetek ez- éyben lejárt rövidlejáratú hiteleinek túlnyomó részét és emellett további segítséget ad újabb hitelek nyuj sásával.

Kormányunknak ez a segítsége lehetővé teszi, hogy a jelenleg még gyengén dolgozó termelőszövetkezetek tagjai is már ebben az évben alapjában megtalálják számításaikat a szövetkezeti gazdálkodásban és bizakodással induljanak a szántási és vetési munkáknak a jövő évi, az eddigihez képest összehasonlíthatatlanul nagyobb sikerek és eredmények felé.

Termelőszövetkezeteink javuló munkája, a szövetkezeti gazdaságok nagyobb támogatása lehetővé teszi, hogy nagyobb gondot fordítsunk azokra a szövetkezeti tagokra is, akik önhibájukon kívül nem

tudják kivenni részüket megfelelően a közös munkából; öregekre, betegekre, szülőasszonyokra. Kormányunk ezen termelőszövetkezeti tagok megsegítése érdekében erősen kiszélesítette az eddigi betegellátási és segélyezési rendszert. Több intézkedés között elrendelte, hogy az első gyermeket szülő asszonyt, ha tagja a szövetkezetnek és a munkából alapszabály szerint kivette részét, ötszáz forint, a második és további gyermekét szülő asszonyt négyszáz forint segélyben részesíti.

— Ezek a kormányintézkedések azonban csak részben oldják meg a termelőszövetkezetekben az öregek, a munkaképtelenek kérdését. Mi pedig nem részben, hanem teljesen meg akarjuk oldani ezt a feladatot, ezért feltétlenül helyes és csak támogatni lehet a határozati javaslattervezetnek azt a pontját, amely kimondja, hogy a termelő- szövetkezetekben kötelezően létesíteni kell szociális alapot és azzal biztosítani kell az öregek, á munkaképtelen termelőszövetkezeti tagok számára a megélhetésükhöz szükséges termény- és pénzjuttatást.

— A termelőszövetkezeti mozgalomban ezzel megszűnik a dolgozó parasztság félelme az öregkortól és a betegségtől, ami a kapitalizmus időszakában jellemezte nemcsak a mezőgazdasági munkást, hanem a kis- és közópparasztokat is. A termelőszövetkezeti mozgalomban megszűnik a félelem attól, hogy az öreg ás munkaképtelen családjának terhére lesz és kínlódás lesz neki az élet. Az ilyen megváltozott életet élő öregek helyzetét jellemzi Kovács Gábornak, a nagyecsedi Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjának levele, aki azt írja; „Én hetven éves vagyok már, a szövetkezetben semmi hiányunk nincsen, csak az bánt engem, hogy miért nem lett előbb ilyen az élet." Bogdán János, a nyírbélteki termelőszövetkezet tagja így ír: „Én ma már hetvenkét éves öregember vagyok, de azt szeretném, ha húsz éves volnék, mert ilyen jó nekünk sose volt és ezért bár öreg vagyok, kész volnék szembeszállni azzal, aki a mi a jó életünkre tör."

— Ma még közel sincs ilyen élete minden berni elősző v étik ez ekben a.z öregeknek s munkakén ^leneknek. de ez az út, amelyen termelőszövetkezeteink most elindulnak, lehetővé teszi, hogy mindenütt rövidesen ilyenné tegyük az öregek és mumkakep te lenek életét.

— A teirmetószövetkezettek terméa- áilllaga növelésének és a termelőszövetkezeti tagok jólébe megteremtésének fontos előfeltétele, hoigv mecsak a közös munkáiban, hanem a termelőszö" veilikezet vezetésében is úgy, ahogy ezt a tanácskozás elé terjesztett minta- ala psz abáljy-terv ezet előírja, résztve- gyen a termelőszövetkezet egész tagsága.

Feltétlenül biztos-ít-ami kelti, hogy minden fontos kérdést a termelőszövetkezet közgyűlése döntsön el és így miniden tormelőszöve'ikezeti tagnak le lyetősége legyen részitvenini a határozattak meghozaitaílóihain. A termeli őszö vetkezeti tagok érezzék végire, hogv ők nem egyszerű tagok, hanem a sző vetkezet gazdái is.

— Sírik termelősizö vetkezeti elnök azonban nem úgy dolgozik, hogy a tagság gazdának érezhetőé magát; kiiskirályoiskodiik, nem balllgiatl senkire; art képzeli! magiéról. hogy ná" lámái többet senkii sem tudhat a sző vetik ezetben Az ilyen elnökök a köz gyűlést sokszor egy évig sem hívják ösisze és ilyen sző vetkezőiben legtöbb szőr az igazgatóján és in+ézőbi zotbsáig tis csak formálisan működik.

— Ezekben a termelőszövetkezetek ben kihasználatlanul marad a termelőszövetkezeti tagok kezdeménvezé se, tapa szt alata és a t agság előbb, vagv utóbb elégedetten lesz termelő szövetkezete vezetésével, ez kihat munkájukra is és ha idejében nem történik változás, a termelőszövetkezet fejődés helyett visszaesik.

— Kiss János, a badacsonyi „Dózisa“ term elősző vetkezet tagja elmondotta. hogy ki akair tenni a szövetkezetből, mert a vezetőség nem ball gáti a meg a gazdaságra vonatkozó javaslatai', holott ő minit egyénileg gazdáik odó, jó itarmésáitlagokiat ért el.

— A kiishörcsök-puisztai „Petőfi“ termelőszövetkezetből három tag: Rudniczei József, Horváth István, Ábrís József elmondták, hogy a vezetőség rokoni klikk, amely a tagság nélkül intéz el mindent és ők emiatt ezzel a vezetőségnél nem alkarnak tovább együtt dolgozni.

— Ahhoz, hogy bv-rne^oszovetkgze- teénk ténylegesen fejlődni tud tarnak hogv hasznosítani tudják mindazt a segítséget, amit munkájukhoz kapnak:, feOtétSenül szükség va,n a szövetkezeti demokrácia megvalósítására.

— E ©él elégése érdekében nagy

jelent őségé van annaik, hogy a ter- medőszö vetik ez'eiti mozgalom ötéves

itapaiszt'síl.übaiinialk íligyelembevételével a termelőszövetkezeti tanács sok tér m elősző vetkezet bevonásával elkészítetne és tanácskozás elé hozta m.eg- vátatáisra és jóváhagyásra javaslatát a IIÍ. típusú term elősző vetkezetek

egységes m-initaatepszabály tervezetére. Ez az alapszabály tervezet — ha a tanácskozás elfogadja — egységes alapokmánya lesz minden III. típusú termelőszövetkezetnek.

— Minden termel őszövetkezeti vezetőnek, termelőszövetkezeti tagnak az eddiginél lytlgyp'bb felelő sséget

kell majd éreznie, hogy az alapszabály rendelkezései a gyakorlati életbe átmenjenek és, hogy ilymódon miniden termelŐSgövetkezeti Iáig saját gvalkódáién keresztül biziomyod- hasisék meg afelől, bogy a termelő- szövetkezet gazdái ténylegesem magúik a szövetkezeti tagok.

— Nagyjelentőségű változás az új alapszabályban a régivel szemben az is, hogv megszűnte:i a különbséget az önálló termelőszövetkezetek és

III. típusú temiieliőszővetlkezetS csoportok között és javasolja, hogy nevűk a jövőben .egyszerűen mezőgazdává,gi term pi1 ösznv-f-'tezci Oeigyen..

— Az új alapszabálV‘.erv*1 -t ,, régiméi sokkalta jóit Jvain dVViúzza a termieilősizöveitkezetelkhie való belépés Önkéntességiét., kiindiullva Lenin és Sztálin clvtácsaik taniítiáisaiiibó'l, siklik sokszor haPosúteozták. hogy csak az a szövetkezés értékes, amely a t a '"ok önkéntes eitbatláirozáisa a,lapján létesüli.

— Az alapszabály liven értelmű m egvi’H n zAn tá sfámaik iszűlkségiessteét már júliusban, a Központi Vezetőség határozata alápjlán Nagy Imre o'yi'iáns. a mmn1*rt-e j-ra*• ár.s etltoőtoe felvetett*. A kérdés nyiOvánoisisásira kerülése után a kulákok és a falu különböző spekuláns elemei úgy gondolták, itt az idő arra, hogy fcihaszmátva a termiejlöszäfv erezetek kezdeti nehézségiéit, a szövetkezei', bői való kilépésre vagy éppen a szövetkezet feto« Áfására bírják rá azokat a tier niO'ősizö'vetke zeli taigykat, akik a szövetkezeti gazdálkodás kezdeti n ehéz'séveí, vagy egyéb hibái miatt •elégedel,terseik. A kulákok és egyéb spekuláns etemek ainra számítottak, hogv szabad szövetkezeti tagok helyéit olbsó munkaerő, cselét? nap: számos, harmados munkás foglalja el. Szálmltásaik azonban kudarcot vádlottak.

— Igaz, az efcnséipies elemeik «zen kísérletei több termelőszövietlkezet- ben nem voltak hatástalanok. Voltak termelő« zővetkezeftek, amelyek a gazdasági év végtére kérték feloszlásuk emigeidélyezéaiét és több okvan tér mié'iőszövetkezet van, ahol a termelő szövetkezeti tagok egvvésze beiden tette, hogv ki akar lépni a termelő- iszöveik ez ériből. Ezen. term előszőve1.- kezeiéiig l'Jlebve HernvelÖszösrttkiöZteti

tagok, niagyrésze azonban a kormány Programm óta hozott intézkedések hatására, aimelvietk világosam, fékre— maigyaráizh.a'! atilamnl bi zrínyiitják, hogy pártunk és kormányunk a® eddi,giné; wkksíia nagyobb seytítségiet ad a szövetkezeti gazdálkodásnak, elállt szándékától és kijélienltiettia, hogy továbbra is közösen aka/r gazdálkodni.

— Ez történi a tömörkényi „Alkotmány'' t epmpEőszö vetkezetheti is. A termelőszövetkezet tagjai leveliikben ^melyben bejelentették, hog,r tovább ra iis kÖ7iö'S,ep akarnak gazdálkodni, így írnak; „A féloszlá,si kérést három-négv hangoskodó munkakerülő ember készítette el, akik a legima- gvobb dologidőben házTÓl-házra jár va agitáltaik és 'Igyekeztek megtéveszteni a becsületes dolgozó embereket. Köztük volt: Zsolt ér Ferenc, aki a múlt rendszerben védett birtokos volt és a saját teriile'.én sem tudott oazdiáilkodni és Répás Andrási, aiki a múlt rendszeriben leven teohtató volt és leginkább ftsk étié zésből és spekulációból élt.

— „Mi vallani ennyi en vállaljuk“ — írták — „hogy azickat a becsületes dolgozókat, akiket az ellenség félreve zetettp, egyenként meggyőzzük és felvilágosítjuk arról, hogv kipjlk az ér dekc a termelőszövetkezet feloszlatása. Hogyan is engednénk mag, hogy szövetkezetünket szétsugiraisisa az ellenség, amikor jelenleg munkaegységem ként több, mint 10 kg gabonáit osztottunk ki.“

— A kormány termelősz5vetkezete- ket támogató intézkedésiéinek hatására sióik olyan község van. ahol ép p©n az utolsó hetekben és napokban nemcsak, hogy kilépések nincsenek, hanem ellenkezőleg, sok dolgozó paraszt lép he a termelőszövetkezetbe és új szövetkezeteik is ailiakulnak.

— Nem lehet kétséges, hogy ezt az egészséges fejlődést tovább erősítik az utolsó' napokban hozott határozatok: a Központi Vezetőség határozata a begyűjtés csökkentéséről, amely a termelőszövetkezeteknek és külön a. háztáji gazdaságoknak nagy' kedvezményt biztosít és a miniszter, tanács mai napon nyilvánosságira hozott határosaiba, amely további lényeges kedvezményeket nyújt a terme- 1 őszö v e,ttk ezetieknek.

— Meg kcl'l azonban mondanunk, hogy még mindig vannak olyan ter- melőszöve'kezeti tagok, akik a zárszámadás után, az őszi munkák he- ifejieziéséveil egyénileg akarnak gaz- dáCkodmi.“

— Mindent el kell követnünk, hogv ezeket meggyőzzük elhatározásuk helytelenségéről és megmagyarázzuk, hogy boldogulásukat a közös gazdaságban sokkalta inkább megtalálják, mint az egyéniben.

— Azok a term el őszö vetkezeti tagok, akik most az egvéni gazdálkodás útját akarják választani, idejében meg kelik hogv értsék: ha kilépnek, családjuk és saját boldogulásuk szempontjából nagyon helytelenül cselekednek, mert a már megkezdett helyes utat. kezdeti nehézségek hatására éppen akkor hagyják ott, amikor a legnagyobb lehetőség van a szövetkezeti gazdaság felvirágoztatására és a termelőszövetkezeti tagok jólétének megteremtésére.

— Azoknak a term el őszö vetkezeti tagoknak részére, akik a felvilágosítás ellenére is egyénileg akarrmk tovább gazdálkodni, a gazdasági év végén, azaz az ősei betakarítás, illetve zárszámadás után, ki kell adni földrészüket a termelőszövetkezet szétszórt területéből, a tertaíékföto- ből, vagy amennyiben sem egyik, sem másik nem áll rendelkezésre, akkor a közös tábla szélén. A kb lépő tagokkal el kell számolni: ki kell nekik adni a munkaegység után járó részesedést, de ugyanakkor egyénileg meg kell terhelni őket mindazzal a begyűjtési hátralékkal és hitellel, ami a termelőszövetkezet közös tartozásából és beadási kötelezettségéből az egyes tagra jut.

— Vissza kell vonni főlük mindazokat a kedvezményeket, amelyekét a termelőszövetkezet ék az utóbbi hónaipokban kaptak, illetve nem a osökentett, hamem az eredeti tartozás és beadási kötelezettség rájuk: eső részével kell őket megterhelni.

A bevitt termelőeszközöket és állatokat a jelenlegi szabadpiaci áron kell felértékelni és ha a kilépő a beadott állatát vagy felszerelését ki akarja vinni és már megkapta érte a belépéskor megállapított árat. csak úgy viheti ki, ha a teljes piaci ara- kart azonnal megfizeti. Ha a felértékelt összegnek csak egy részét kapta meg, akkor a szabadpiaci árból le kell vonni azt az összeget, ami a kilépő számára a belépéskor megállapított ár szerint jár.

— Nem lehet kétséges az önkéntesség jelentőségének aláhúzása és az, hogy az alapszabály kilépésre vonatkozó részét megváltoztatjuk, csak erősíteni fogja termelőszövetkezeteinket és végeredményben kevés olvan termelőszövetkezet és tag lesz, aki látva, hogy a szövetkezet jobb életet teremt családja és a maga számára, mégis nem a jobbat, hanem a rosszabbat választia.

— Népi demokráciánk, pártunk és ^.Marnunk minden erővel támogatja a termelőszövetkezeti tagok küzdelmét szövetkezetük megerősítéséért. Nemcsak különböző gazdasági jellegű intézkedésekkel segít, amelyekről már eddig sok szó esett, hanem minden erejét felsorakoztatja azért, hogy a mezőgazdasági termelést és ezen belül elsősorban a szövetkezeti termelést egész dolgozó népünk javéra felemeljük. Minden szövetkezeti tag. aki ezért küzd, maga mellett érezheti pártunk, kormányunk és népi demokráciánk teljes segítségét és támogatását.

■— Milyen erőiket sorakoztat fel pártunk és kormányunk a termelőszövetkezetek támogatására? Mindenekelőtt az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell, hogy íámo- gas s á,k term e 1 őszö ve tk e zet e i n k et

azok a gépállomások, amelyek ma már országosan nagy gépparkkal több mint tízezer traktorral rendelkeznek.

— A termelőszövetkezetek megszilárdításában, termelésük fokozásában nagyon nagy szerepe van a gépállomásoknak; nem véletlenül történt az, hogv a mostani tanácskozásokon nagy számmal vesznek részt a gépállomások élenjáró dolgozói.

— Ä gépállomások már eddig is nagy erővel fejlődtek mezőgazdaságunkban és a termelőszövetkezetek termeléséhez nagy segítséget adtak, de munkájukban még nagyon sok a hiányosság Korántsem mondhatjuk el, hogy a gépállomások kielégítő segítséget adtak a termelőszö(Folytatás a i. oldalon)