Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-20 / 221. szám
rrűbpROtaikjm ecmOumtrt TOLNAI NA Megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása J AZ MDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT5ÄCANAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 321. SZÁM ARA 50 FILLER VASARNAP, 1953 SZEPTEMBER 30 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a termelőszövetkezetek megszilárdítása és a termelőszövetkezeti tagok anyagi jólétének növelése .érdekében nyújtott további kedvezményekről A termelőszövetkezetek további megerősítése, gazdálkodásuk szilárd megalapozása, valamint a termelő- szövetkezetek tagjai jövedelmének, különösen pedig pénzjövedelmének lényeges emelése érdekében a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a következőket határozta: 1. Mindazoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek a jövő gazdasági évben is közösen gazdálkodnak, el kell engedni a részükre eddig folyósított és az 1953. évben esedékes összes rövidlejáratu hiteltartozásaikat — a szerződéses növénytermelési és állathizlalási hitelek kivételével mintegy kétszázmillió forint összegben. A termelőszövetkezetekből esetleg kilépő tagok az elengedett hitel rájuk eső arányos részét tartoznak még ebben az évben az államnak visszafizetni. 3. Az önhibájukon kívül (pl. elemi kár, túlzott beruházás, stb.) különösen rossz anyagi helyzetben lévő termelőszövetkezetek tagjai munkaegység készpénz-részesedésének növelésére középlejáratú hitelt Igényelhetnek. Erre a célra a minisztertanács a földművelésügyi miniszternek mintegy százmillió forintot bocsát rendelkezésére. 3. Annak érdekében, hogy a következő években megvalósításra kerülő beruházások a termelőszövetkezeti tagok pénzjövedelmét ne csökkentsék, a beruházások anyagi szükségleteinek fedezésére — ideértve azok munkaegység ráfordítását is — az összes közép- és hosszúlejáratú hitelek 1954. és 1955. években esedékes visszafizetését további két évre, 1956. január hó 1-ig, fel kell függeszteni.A meghosszab bított hiteleket 1956 január hó 1-től, hosszúlejáratú hiteleknél 17 év alatt, középlejáratú hiteleknél öt év alatt kell visszafizetni, 4. Azon termelőszövetkezetek részére, amelyek a bevitt állatok és felszerelés értékét saját pénzbevételükből kifizetni nem tudják, a pénzügyminiszter az erre a célra rendelkezésre álló zárolt középlejáratú hitelből — a szükséglethez képest — mintegy 40—50 millió forintot bocsásson rendelkezésre. 5. A begyűjtési miniszter vizsgálja meg hogy az állat- és állati termékek beadási kötelezettség megállapításakor mely termelőszövetkezeteknél és termelőszövetkezeti csoportoknál tör tént igazságtalan, vagy túlzott nagy megterhelést jelentő kivetés és ahol Ilyen előfordult, a beadási kötelezettséget megfelelő mértékben csökkentse. A beadási kötelezettségnek helyesbítését 1953. október 1-ig be kell fejezni. 6. Az I. II. és III. típusú termelőszövetkezeti csoportok, valamint az önálló termelőszövetkezetek a kezelésükben lévő összes állami területek (tartalékterületek) után 1954. január 1-től kezdve mentesek a búzaföldadó fizetése alól. 7. A termelőszövetkezeteket fokozott állami támogatásban kell részesíteni a termelésüket fejlesztő beruházások létesítésénél. Ennek érdekében: a) öntözőtelep és halastó építé n®l ha azt a termelőszövetke: tagsága maga építi — a tervez a műtárgyak megépítésének, va mint a műszaki irányítás költség az állam viseli, továbbá a terme szövetkezet az elvégzett földműn minden köbmétere után a munl egység részesedés növelésére egyéb kiadásokra 3.75 Ft állami mngatást kap, visszafizetési köte zettség nélkül. Azoknak a termelőszövetkezete nck, amelyek nem rendelkeznek e gendő munkaerővel és ezért öntös telepüket, vagy halastavukat álla vállalat építi, a teljes vállalati kivitelezés költségeire hosszúlejáratú hitelt kell folyósítani. Az öntözőtelep, illetve halastó építéséhez az állam által biztositett gépi munka költségeit az állam viseli. b) A kiöregedett szőlők felújításának és az új szőlők telepítésének nagyobbarányú fejlesztése érdekében az oltványszőlőknél a telepítéshez szükséges oltványokat, az egyéb szőlő telepítéseknél a szükséges sima vesszőt, illetve hazai gyökeres vesz- szőt az állam ingyen bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Az új telepítésű szőlők és a nagy karóhiányú szőlők karószükségletének megvásárlására az állam hosszú lejáratú hitelt biztosít. Ezenkívül, amennyiben a telepítést a termelő- szövetkezet tagsága kézierővel végzi, az állam kötött talajokon kat-ként 3.500 Ft., homokos laza talajokon pedig kat-ként 3.500 Ft támogatást ad visszatérítési kötelezettség nélkül. A telepítéshez az állam által biztosított gépi munka költségeit az állam viseli. c) Üzemi gyümölcsösök telepítéséhez az állam ingyen bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére a szükséges gyümölcsfa-oltványokat és gyökeres dugványokat. d) Mezővédő erdősávok létesítésénél és legelőfásításoknál kéziforgatás esetén kt. holdanként hatszáz Ft, — gépi munka esetén a géni munka költségeire hosszúlejáratú hitelt kell biztosítani. A telepítést követő öt évben — ha a gondos ápolás eredményeként az állomány ere- dése és fejlődése megfelelő — az ercő telepítő állomás javaslata alapján a vetőmag, illetve csemete és suháng árára folyósított kölcsönt törölni kell. e) Magasépítésnél a nagy munkaigényű férőhelyek — sertésfiaztatók tehénistállók, 150 férőhelynél nagyobb juhhodályok és dohánypai- ták — építésénél a hosszúlejáratú beruházási hitelek mértékét úgy kell megállapítani, hogy az az anyagköltségek mellett az építésnél teljesített munka díjazására is tartalmazzon megfelelő összeget. Ezt a hitelt a termelőszövetkezetek tény leges szükségleteiknek megfelelően anyag vásárlására és házi előállítására, valamint a munkaegység-része sedés növelésére fordíthatják. Az egyéb állati férőhelyek és épületek építésénél az anyagbeszerzés költségeire — beleértve az idegen fuvart is, — kell hosszúlejáratú beruházási hitelt folyósítani. f) Azoknál a beruházásoknál, ame lyeket a műszaki követelmények miatt a termelőszövetkezetek kizárólag vállalati kivitelezéssel tudnak megvalósítani (pl. villamosítás, fúrott kút létesítése, stb.) a teljes v állalati kivitelezés költségeire hosz- szúlejáratú hitelt kell folyósítani. g) A termelőszövetkezetek a jövőben folyósításra kerülő beruházási kölcsönök törlesztését a beruházást követő eddigi első év helyett magasépítéseknél az 5. évben öntözőtelep és halastó építésénél, valamint talajjavításnál a 2. évben kell. hogy megkezdjék. Szőlő-, vagy gyümölcstelepítésre és fásításra adott kölcsön törlesztését továbbra is a beruházást követő 6. évben: gép-, műszer- és egyéb felszerelés beszerzésére adott kölcsönöknél pedig az 1. évben kell megkezdeni, 8. Növelni kell a termelőszövetkezetek közös állattartásából származó bevételeket. Ezért a minisztertanács javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy közös állatállományukból a megyei állatsűrűség átlagán felüli állatállományukat, illetőleg, amennyiben állatállományuk a megyei átlagsűrűségnél alacso- nyabb, az állatszaporulatnak mintegy 2/3-át, a szabadpiacon értékesítsék. Természetesen beadási kötelezettségüknek tartoznak pontosan és időben eleget tenni. Engedélyezni kell, hogy a termelőszövetkezetek a tenyésztésre alkalmatlan, gyenge minőségű teheneket kiselejtezzék és helyettük mintegy 10 ezer db te- nyészüsző vásárlására középlejáratú hitelt kell biztosítani. 9. A termelőszövetkezeti tagok 1953 október 1-től a háztáji gazdaságukban lévő tehén, továbbá az 1953 október 1 után a háztáji gazdaságban beállításra kerülő saját nevelésű, vagy vásárolt üszőborjúból nevelt tehén után mentesek a tejbeadás alól. A háztáji tehénállomány fejlesztése érdekében a tehénnel nem rendelkező termelőszövetkezeti tagok számára 1953. október 1-től üszővásárlás céljára egy alkalommal kétezer forint, öt év alatt visszafizetendő hitelt kell folyósítani. A termelőszövetkezetekbe bevitt állatállomány és felszerelés után 1953 október 1-től a termelőszövetkezeti tagoknak kifizetett összegek mentesek a jövedelemadó alól. 10. Növelni kell a termelőszövetkezeti tagok, különösen a nők, szociális és egészségügyi ellátását. Ennek érdekében: a) az önálló termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainak 1953. október 1-től szülés esetén az első gyermek után 500 Ft. a második és minden további gyermek után 400 Ft anyasági segélyt kell folyósítani. A szükséges pénzügyi fedezetet a pénzügyminiszter a tanácsok költségvetésében biztosítsa. Az anyasági segélyre azok a termelőszövetkezeti tagok jogosultak, akik az előző évben 120 — kisgyermekes anyák pedig 80 — munkaegységet teljesítettek. Az újonnan belépő termelőszövetkezeti tagoknak a kötelező számú munkaegység elérésekor úgy az anyasági segélyt, mint a családi pótlékot azonnal folyósítani kell. Ha a tag a kötelező számú munkaegységet saját hibájából nem teljesíti, a jogosultság megszűnik. b) 1953 október 1-től a termelőszövetkezeti tagok betegszállítását ingyenessé kell tenni. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a pénz ügyminiszter biztosítsa. c) Az egészségügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben egy hónapon belül dolgozza ki a termelőszövetkezeti tagoknak nyújtott egészségügyi szolgáltatások további megjavításához szükséges intézkedéseket. 11. Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik a kötelező munkaegység minimumot teljesítették, 1954. január 1-től kezdve kislakásépítésre kölcsönt — a szükség esetén házhelyet kaphatnak. 1954. évre erre a célra a pénzügyminiszter 30 millió forint hitelt, az Országos Tervhivatal elnöke a megfelelő építési anyagokat biztosítsa. A kölcsön folyósításának feltételeit és elosztásának módját a pénzügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben október 31-ig szabályozza. 12. A földművelésügyi miniszter egy hónapon belül dolgozzon ki megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek termelésük és pénzjövedelmük fokozása útján tagjaiknak elvégzett munkaegységeik arányában évközben havonta, vagy hathetenként, folyamatosan a termelőszövet kezetek anyagi helyzetétől függően a bevételükből megfelelő pénzelőle- Sef — ahol lehetséges, természetbeni előleget is — juttathassanak. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a mezőgazdasági termékek új begyűjtési rendszeréről és a beadás mértékének csökkentéséről szóló határozatával kapcsolatban A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa megtárgyalta a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a mezőgazdasági termékek új begyűjtési rendszeréről és a beadás mértékének csökkentéséről szóló, a gazdasági termelés fejlesztését, a parasztság életszínvonalának. s az ország lakossága ellátásának további emelését elősegítő nagyjelentőségű hVározatát és az abban foglalt irányelveket teljes egészében magáévá tette. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa utasítja a begyűjtési minisztert, hogy az MDP Központi Vezetőségének határozatában foglaltak alapján haladéktalanul dolgozza ki az elkövetkező három évre — 1954 január 1-től 1956 december 31- ig szóló részletes új begyűjtési rend szert és az erre vonatkozó törvény- erejű rendelettervezetet 1953. október 2-ig terjessze a minisztertanács elé, hogy ílymódon a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a begyűjtésről szóló új törvényerejű rendeletet megalkothassa, s hogy az legkésőbb 1953. október 15-ig közzétételre kerüljön. Megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása Szombaton délelőtt Budapesten az Építők Szakszervezetének székházában megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanács kozása, hogy megtárgyalja a termelőszövetkezeti gazdálkodás további tejleszitésének kérdéseit. Közel 1300 küldött gyűlt egybe: élenjáró termelőszövetkezeti elnökök és brigádvezetők, termelőszövetkezeti párttitká tok, a növénytermelésben és állat- tenyésztésben kitűnt termelőszövetkezeti dolgozók kiváló traktorosok és gépállomási igazgatók, A tanácskozáson megjelent Dobi lstván elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának ehlöki, Farkas M ihálv és Ács Lajos elvtársak, az MDP Politikai Bizottságának tagjai* a Központi Vezetőség titkárai Hegedűs András elvtárs, az MDP Poli tikai Bizottságának tagja, íöldmüve- lésügyi miniszter, a minisztertanács első elnökhelyettese. Rónai Sándor elvtárs az országgyűlés elnöke, valnmint a minisztertanács és az MDP Központi Vezetőségének több más tagja. A tanácskozást Dobi István elv társ, a Népköztársaság Elnöki Tanár osánatk elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke nyitotta meg. Dobi István elvtárs megnyitó beszéde — A jelen tanácskozást azért hívtuk össze, és tudom, minden egyes résztvevőt az a szilárd elhatározás hozott ide, hogy mélyreható változást, gyökeres javulást készítsünk elő a termelőszövetkezetek gazdálkodásában, a gépállomások munkájában és ezen keresztül termelőszövetkezeti parasztságunk életében. — Éljünk gondos, körültekintő gazda módjára azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a párt és a kormány által nyújtott kedvezmények a termelőszövetkezetek részére biztosítanak. Ezekben az egymással szorosan összefüggő célkitűzésekben lehetne kifejezni tanácskozásunk alapvető célját: a termelőszövetkezeti tagság életmódja és a termelőszövetkezeti gazdálkodás gyökeres megjavításának előkészítését. — A termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának emelésére, anyagi és kulturális körülményeinek gyökeres megjavítására irányuló szándék vezette a termelőszövetkezeti tanács tagjait a tanácskozás elé terjesztett határozati javaslat-tervezet és alapszabály elkészítése során. A szövetkezeti tagság életszínvonalának emelését azzal kell megkezdeni, hogy minden egyes termelőszövetkezeti tag számára az eddiginél lényegesen magasabb jövedelmet biztosítsunk természetben és pénzben egyaránt. A szövetkezeti tagok jövedelme két forrásból adódik. Az egyik, .a főforrás: a közös gazdaság. A másik, ennek kiegészítője: a háztáji gazdaság. — A közös gazdaság jövedelmezőségének növelésére kell elsősorban figyelmünket ráirányítani. — Ha sikerül megvalósítanunk a közös gazdaság magas jövedelmezőségét és növelni tudjuk a háztáji gazdaságból származó jövedelmet, akkor a közeljövőben olyan magas természetbeni és pénzbeni jövedelmet biztosíthatunk termelőszövetkezeti tagjaink számára, amire hazánkban dolgozó parasztember éleiében még nem akadt példa. Különösen nem akadt példa egyénileg dolgozó parasztember életében. Azok a javaslatok, amelyeket a határozati javaslattervezetben a tanácskozás elé terjesztünk, ha megvalósulásra kerülnek — tüzetes, de sokkal inkább szerény, mint túlzó számítások szerint — mintegy másfél milliárd forint jövedeleminövekedést eredményeznek termelőszövetkezeteink számára. A háztáji gazdálkodás alapszabály által nyújtott lehetőségének kihasználása az állam és a termelőszövetkezet részéről megnyilvánuló segítséget is figyelembe- véve egyedül évente hat-hétezer forint jövedelmet jelenthet minden egyes gondos termelőszövetkezeti családnak. Másfélmilliárd többlet- bevétel a szövetkezeti tagság számára és ezen felül külön a háztájból családonként hat-hétezer forint bevétel. Amikor jövedelmező gazdaságról beszélünk, akkor azalatt fejlett, magasszínvonalú növénytermelést és állattenyésztést folytató gazdaságot értünk. A növénytermelés és az állattenyésztés fejlesztése megkívánja termelőszövetkezeteink szakmai irányításának megjavítását. Tanácskozásunknak foglalkozni kell azokkal a teendőkkel is, amelyeket a termelőszövetkezetek alapszabályszerű működése, demokratikus vezetése tűz napirendre. Azt hiszem — hangsúlyozta Dobi István, — hogy minden egyes küldött elvtárs azon lesz, hogy megfeleljen annak a várakozásnak, ame lyet tanácskozásunk elé egész termelőszövetkezet! tagságunk, sőt egész dolgozó parasztságunk, valamint pártunk és kormányunk állít. A tanácskozások minden egyes részvevője azon legyen, hogy tanácskozásunk az élenjáró dolgozók tapasztalatcseréjévé, a hibák kiküszö(Folytatás a 2. oldzJon)
