Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-15 / 216. szám

4 IN A P L Ó J HotározaH javaslattervezet a termelőszövetkezetek és ge pá'íomcsok é eniáró dolgozóinak Ili.országos tanácskozására (Folytatás a 2. oldalról) lök önkényeskedését, parancsolga­tását és el kell érni, hogy a terme­lőszövetkezeti tagok döntsenek sző vetkezet ük minden fontos ügyében. A közgyűléseket rendszeres időkö­zönként — legalább havonként — össze kell hívni és azon az igazga­tóság köteles beszámolni az előző közgyűlés határozatainak végrehaj­tásáról. a) Meg kell szüntetni, hogy az el nökök a tagság tudta nélkül intéz­kedjenek a fontosabb termelőszövet kezeti ügyekben. Az elnök és a ter­melőszövetkezet igazgatósága csak a közgyűlés határozata alapján in­tézkedhetik a pénzügyi beruházási, termelési tervek megállapítása, hi­telfelvételek, a gépállomással és ál­lami vállalatokkal kötött szerződé­sek ügyében, továbbá a tagok ré­szesedésének megállapítása felől. Amennyiben az elnök ilyen kérdé­sekben a közgyűlés határozata nél­kül intézkedik, a közgyűlésnek jo­ga van az elnököt felelősségre von­ni, végső esetben pedig leváltani. b) ‘ A termelőszövetkezeti tagok alapszabályban lefektetett jogát senki sem csorbíthatja meg. Az egyes ter­melőszövetkezeti tagok kérését, pa­naszait indokolt esetben a közgyű­lés elé kell terjeszteni és ott meg­vitatni. A közgyűlés elé kell terjeszteni a szövetkezeti fegyelmet sértő és a közös vagyon ellen vétő tagok fe­gyelmi ügyét is. A termelőszövetke­zeti tagokkal szemben súlyosabb fe­gyelmi rendszabályokat (munkaegy­séglevonás, kártérítés, stb.) csakis a közgyűlés hozzon. Keményen szembe kell szállni a termelőszövetkezetbe befurakodott kulákok és egyéb ellenséges elemek zavartkeliő kísérleteivel. Az ellensé­ges elemeket a közgyűlés haladékta lanul zárja ki. c) Minden termelőszövetkezetben biztosítani kgjl, hogy a tagok bevUt földjük után az alapszabálynak meg felelően a földjáradékot megkapják. Hasonlóképpen biztosítani kell, hogy minden termelőszövetkezeti tag mér ebben az évben megkapja a bevitt állatok és gazdasági felszerelés ér-. téi-*n«k esedékes részét. d) Az I-es és Il-es típusú termelő­csoportokban alapszabályszerű gaz­dálkodást kell megvalósítani. A tag Sággal megvitatva el kell érni, hogy minden tag bevitt földje arányában vegye ki részét a közös munkából, a közös kiadásokhoz, trágyázáshoz, szántáshoz hozzájáruljon. Ugyanak­kor gondoskodni kell arról, hogy vetésterületüket lehetőleg ugyan­olyan minőségű földből kapják, mint amilyet a termelőcsoportba bevit­tek. e) A tanácsok végrehajtóbizottsá­ga és osztályai ne sértsék meg a tér melőszövetkezeti közgyűlésnek és el nőkének hatáskörét, hanem a szö­vetkezeti demokrácia érvényesítését a tagság aktivitásának fokozását se gítsék elő helyes észrevételeikkel, javaslataikkal, tanácsaikkal és ellen őrzésükkel. 2. A termelőszövetkezetek fejlesz­tésénél biztosítani kell az önköltsé­get és csak azokat a dolgozó pa­rasztokat kell tagként felvenni, akik saját elhatározásukból, meggyőződ­ve a szövetkezeti gazdálkodás fö­lényéről lépnek a termelőszövetke­zetbe. Viszont minden lehetőséget fel kell használni arra. hogy a ter­melőszövetkezet jó eredményeinek ismertetésével a dolgozó parasztok a gyakorlati példákon keresztül meg győződjenek a szövetkezeti gazdáiké dás fölényéről és ahhoz közelebb ke rüljenek. 3. A szövetkezeti mozgalom ön­kéntessége betartásának biztosítása érdekében, a kormányprogrammnak megfelelően, a gazdasági év befeje zésével, a zárszámadások után meg kell engedni azoknak a tagoknak a kilépését, akik valamilyen ok miatt el akarják hagyni a termelőszövet­kezetet. Minden termelőszövetkezetben biz osítani kell, hogy a gazdasági év végéig, a zárszámadásig az égés? szövetkezeti tagság közösen végezze az őszi munkákat, a termények be­takarítását és a jövő évi kenyerünk Vztospása szempontjából annyira fontos búzának és rozsnak elvetését. Minden termelőszövetkezet biztosít­ja — eredeti tervének megfelelően — a kenyérgabona időben és jó mi nőségben történő elvetését. Az esetleg kilépő tagokkal a föld kiadása, a kilépők kötelezettségeinek megállapítása és minden egyéb el­számolás csak a gazdasági év végén a vetési és betakarítási munkák befe jezésekor történjék meg és ekkor kell számukra földjük arányában, a közös vetésterületről a kenyérgabona vetésterületet is kijelölni. * Tudatában vagyunk annak, hogy termelőszövetkezeteink megszilárdítá sa érdekében végzett feladataink vég rehajtésa nem lesz könnyű. Az ellen ;ég mindent elkövet terveink meg­valósításának hátráltatására és tag­ságunk körében bizalmatlanságot kelt. De vállaljuk a harcot, mert tud luk, hogy sajátmagunk és gyerme­keink szebb, boldogabb jövőjéről van szó. Ezért kíméletlenül sújtunk le az ellenség minden, a termelőszö vetkezeti gazdaságok ellen irányuló mesterkedésére. Ugyanakkor fárad­hatatlanul végezzük felvilágosító munkánkat a megtévesztett, ingado­zó tagok és az egyénileg gazdálko­dó dolgozó parasztok meggyőzése érdekében. Lelkesít bennünket az. hogy mel­lettünk áll pártunk, a Magyar Dol­gozók Pártja és a harcokban meg- edzett magyar munkásosztály, rajta leszünk, hogy tovább erősítsük a munkások és parasztok szövetségét. Termelőszövetkezeteink megerősíté­sével, jobb munkával, termésátla­gaink fokozásával és az állam iránti kötelezettségeink teljesítésével juttat iuk kifejezésre pártunkhoz és népi demokratikus államunkhoz való ra­gaszkodásunkat. Ugv dolgozunk, hogy a termelés növelésével a termelőszövetkezeti *3gok jómódúvá legyenek és foko­zódjék a termelőszövetkezeteink von zóereje az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok felé. hogy munkánk nyomán nz egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok minél nagyobb része meg­győződjék a szövetkezeti gazdálko­dj előnyeiről. Büszkeséggel tölt el bennünket az s tudat, hogy úttörői vagyunk az új oaraszti élet megteremtésének, a szocializmus megvalósításnak a fa­lun. Ez a büszkeség jobb munkára serkent bennünket és biztosak va­gyunk. hogy példánkat önkéntes meggyőződés alapján követi majd az egész magyar dolgozó parasztság." JHöhutr JLajús visszatért (Siófoktól Molnár Lajos nem mai gyerek, a Teveli Téglagyár dolgozói közül a legidősebbek között emlegetjük. A múltban gazdasági cseléd volt a gró­fok, bárók és kulákok földjén. Eső­ben, sárban, látástól vakulásig robo­tolt nekik. A sanyarú cse’édsors meg­viselte és megtörte Molnár Lajost is, amelynek aztán hosszú betegség lett a következménye. Az úri Ma­gyarország nem törődött a dolgozó ember egészség védelmével, csak ad­dig volt a munkásnak értéke, amíg dolgozni tudott, és amikor már nem, akkor könyörtelenül pusztulnia kel­lett. Molnár Lajost a múltból hozott betegségei ma is gyötrik, mindennek ellenére —munkáját ahogy egészségi állapota megengedte, — mindig szor­galmasan lelkiismeretesen végezte Ezzel kiérdemelte, hogy ő is elme­I) m n szierteRÉQS hntérozafa az álíaláncs és Iíözbd stolai leve ezo oktatás öevezeíéséríH A kormányprogramm köznevelés’ célkitűzéseinek megvalósítása érde­kében a minisztertanács határozatot hozott a levelező oktatás kiszélesi téséről. A határozat értelmében az 1953'54. tanévtől be kell vezetni az általános és középiskolai levelező ok’ tást az olyan továbbtanulni kivánr do;ao?ók számára, akik munkakör beosztásuk, vagy az iskolától távo eső munkahelyük miatt nem látogat­hatják a dolgozók esti iskoláit. A le­velező oktatás keretében az általános iskola V—VIII. osztályát tizenöt hó­nap. a középiskolát, általános gim náziumot. ipari technikumot, közgaz1- daságt technikumot négy év alat’ lehet elvégezni. Ebben az iskolai évben a levelező oktatás keretében mintegy 18 000 do gozó kezdi el az általános iskolai, il­letve középiskolai tanulmányait. így újabb ezreknek nyílik lehetőségük a továbbtanulásra, az általános és szakismeretek gyors és eredményes megszerzésére. Egy-egv osztály befejezése után a levelező tanulók vizsgát tesznek és iskolai bizonyítványt kapnak A vi7,sgák sikere érdekében a levelező oktatásban tanuló dolgozók a vizs­gák előtt általános iskolánál három nap, középiskolánál hat nap fizetett tanulmányi szabadságban részesül­jek. hetett két hétre Siófokra üdülni, pda I ahol azelőtt csak az urak dáridóz- I ta,k. Most ő üdült a magyar tenger I partján, ott pihente ki fáradalmait. Amikor Molnár Lajosnak a kétheti üdülése lejárt, visszatért a tégla­gyárba. ahol a dolgozók szeretettel várták. Kérdések ezreivel ostromol­ták. Molnár bácsi felelgetett a kér­désekre. de nehezen: nehezen vált meg a balatoni emlékektől. Amint egy-egy kérdést intéztek hozzá a dol­gozók. újra meg újra maga előtt lát­ta az egész Balatont, festői tájával, •zivet, szemet gyönyörködtető park- iaival. A téglagyárban még hallót- ’a a zene ütemét, úgy érezte, hogv a hajó még mindig ott ifnbolyog vele vüred és Tihany között. Nézzük meg most. mit mond Mol­nár Lajos, a kétheti üdülésről. Ami­kor megkérdezik tőle. hogy érezte magát Siófokon. Balaton m°llett csak hosszú töprengés után válaszol Kevés beszédű ember — nagyon jól, nagyon jó! — ismételgette — tje még sokkal jobban éreztem volm’ magamat, ha az egészségem is fiato !os lenne. Megvizsgáltattam masa­mat az üdülő orvosával és megálla oította, hogy epekövem van. Adott ;s egy írást, ha hazaiövök. adjam ót az itteni orvosnak, hogy utaljon ■>“ a kórházba. Későíbb arról beszéltünk Molnár bácsival.“hogy milyen emberek vol- ak ott üdülni. — Volt közöttünk igazgató, hivatal tok, művezető és munkás, egytől- egyig becsületes, jó emberek. A szo­bában mellettem jobbra egy vállalati igazgató feküdt. Tőlem balra, pedig egy hivatalnok. Úgy hívtuk egymást: te elvtárs. Úgy voltunk mintha test­vérek lettünk volna, szerettük, be­csültük egymást. Azután az ellátásról, az étkeztetés­ről beszélt. Elmondta, hogy az ellá­tás kifogástalan volt, naponta két­szer kaptak húst, sült tésztát, na­ponta, a reggeli és uzsonna is bősé­ges volt. Szórakozásra is volt bő- -^en lehetőség. — Mondja meg őszintén Molnár bácsi -— kezdtem tréfára vinni be­szélgetésünket, — szokott-e ott tán­colni, amikor olyan jő hangulatban voltak. — Halija — mondta kissé meg­nyomva a szót és hirtelen elmoso- 'vogta magát. — sokszor olyan ver­bunkosokat húztak, hogy még ne­kem is k°dvem kerekedett egyet- vettőt fordulni Nem tudom elfelej- •eni ezt a két hetet, amit Siófokon lö’töttem. Megbecsült tagia vagyok én a társadalomnak a felszabadulás óta. Részesülök az alkotmány bizto­sította pihenési és szórakozási lehe­tőségekben, de minden dolgozó, nem csak én, aki becsülettel végzi mun­káját. Csizmók József Dombóvári Fatplítő—-Hőgvészi Traktor 2:1) (1:0) A Hogy őszi Traktor igen tartalékosán állt fel a mérkőzésre. Trick il 350 kilométeres motorozás után a 14. percben lépett pályá­ra. A fáradtság miatt talán kétszer talál­kozott a labdával. A hőgyészi csapat szív nélkül játszott Buda kivételével, aki kemé­nyen állt a helyén, mint mindig. A Telitő fiataljai szívvel-lélekkel játszot­tak. A 5. percben Halmost hatalmas lövése csattant a jobb felső sarok kapufáján. Az 5 percben llalmosi hosszú előreadását Clálosj bevágja 1:0 Utána váltakozó a játék ered uiény nélkül \ 28 p •rcben Faragó ordító helyzetet köp­köd ei Mindkét oldalon 5-3. szöglet Má­sodik fé’időben a Fatelitő esetéi Németh ál! be, de Buda mellett nem érvényesül, a I elítő támad többet és a 24. percben gólt ér el Az eredményen Hogy ész nem tud szépíteni Bírálat: Súlyos hibák vannak a llőgyés/i Traktorban Vezető'-ég nincs. Az egyetlen vezető Beck István intéz mindent. Ilyen körülmények között Hőgvésznek nincs keresnivalója a megyei bajnokságban. Ha a vezetőség és rajtuk keresztül a játé­kosok nem térnek magukhoz, a tavasszal szerzett előny egy-kettőre elfogy és Hő- gyész megérdemelten csúszik le az első hfiyről. A Fatelítő fiataljai szívvel-lé'ekkel játszó játékosai megérdemelték a győzelmet. \fnk > Pál levelező. Hőgyész Paksi Kinizsi—Gerjeni Traktor 10:1 (6:1) Paks. 800 néző. vezette: Gál fi. — A játék kezdetén egyformán játszott mindkét csapat. Azonban fokozatosan a Kinizsi került fö­lénybe. A 11. percben rúgta Kinizsi az el'-ő gólját, majd ezt követte még az első félidő­ben öt. A gerjeniek egyetlen gólját az első félidő 40 percében rúgták. A második félidőben a Kinizsi alábbhagyta áramát, de a gerjeni Traktor elvesztette ön­bizalmát. és így nem tudott komoly ellen­fele lenni a Paksi Kinizsinek Különösen jól jáŰzött a paksi Kinizsiből az egyik fiatal játékos, aki az első csapatban ezideig csak mint cserejátékos szerepelt. Góllövők: Somodi 7. Bálint. Borsai, Hor­váth, illetve Vili. (Jrkánszerű szel ben váratlan eredményeit a bu/noksäg XXI. fordulóján Vasárnap az egész ország viharos nyugati, északnyugati szélre ébredt. A viharos erejű szél délutánra még csak erősödött és így a mérkőzése­ken nem alakulhatott ki jó játék. Az orkánszerű szélben egyes helye­ken váratlan eredmények születtek, így meglepetésnek számít a Bony­hádi Vasas síma győzelme a Postás ellen, a Tamási Petőfi nagyarányú győzelme az Építők felett, a Szek­szárdi Petőfi újabb pontvesztése és bizonyos mértékben a Mázai Bá­nyász hazai pontvesztése is. A rang­adón Nagymányokon csak az utol­só 10 percben született meg a bá­nyászcsapat győzelme. Dunaföldvá- rott a Szpartakusz végig jobb volt és biztosan győzött Tolna ellen. — Részletes eredmények: Szekszárdi Petőfi—Bátaszéki Lokomotív 1:1, Bonyhádi Vasas—Dombóvári Pos­tás 4:1, Tamási Petőfi—Szekszárdi Éoítők 7:1, Nag^msoyoki Bán visz —Simontornyai V. L. 4:2, Dunaföld- vári Szpartakusz—Tolnai V. L. 5:1. Mázai Bányász—Dombóvári Loko­motív 1:1. A Szekszárdi Dózsa—De- csi S. K. mérkőzés a decsiek törlé­se miatt elmaradt. A bajnoki ta­bellán a mezőny mind jobban le­szakad a vezető Nagymányoktól és Szekszárdi Dózsától. A kiesés ellen viszont késhegyig megy a harc. — Mindháwm kiesőjelölt szerzett va­sárnap pontot; most mindegyik 11 ponttal bír és köztük csak a gól­arány dönti el a sorrendet. A baj­nokság jelenlegi állása: 1. Nm. Bány. 19 15 2 2 91:21 32 2. Sz. Dózsa 18 13 2 3 68:28 28 3. Sz. Petőfi 20 10 8 2 42:27 28 4. S.-torny. VL 20 10 5 5 49:31 25 5. Mázai B. 20 10 4 6 52:33 24 6. Dfv. Spart. 20 10 4 6 57:38 24 7. Tolnai VL 20 9 2 9 56:62 20 8. Bonyh. Vas. 19 8 3 8 42:45 19 ?. Domb. Lók. 17 8 1 8 43:33 17 10. Sz. Építők 20 7 2 11 35:57 16 11. Tam. Petőfi 20 4 3 13 41:66 11 12. Btsz. Lók. 19 4 3 12 32:59 11 13. Domb. Post. 21 4 3 14 36:90 11 14. Decsi S. K. 13 — — 13 9:63 — Szekszárdi Petőfi—Bátaszéki Loko­motív 1:1 (0:0). Szekszárd, 1.200 néző. Vezette: Völgyesi. Petőfi: Kárpáti — Zörényi Simon, Korsós II. — Balogh, Baka — Cser, Gál, Somogyvári, Lépő, Szentpáli. — Bátaszék: Frei — Osz­tó — Fábik, Szép — Ribli, Kiss — Varga, Toronyi, Frei II. Ádám, Székely. — Bátaszék az erős szél­től támogatott kaput választja, így a Petőfi erős széllel szemben kezd. Ennek ellenére szépen láibról-lábra vándorol a labda, csak a befejezés­be csúszik hiba. Szentpáli kapufát lő lehetetlen szögből, majd Gál késlekedik és oda a jó helyzet. — Negyedóra után feljön a vendég­csapat és Varga, majd Ádám mel­lélövése mutatja, hogy támad a Lo­komotív. Ezután ismét a Petőfi percei következnek. Lépő a kapu­fát találja el, majd a 27. percben Simon csak nagy üggyel-bajjal sze­rel Kárpáti segítségével. Mindjob­ban esik a játék színvonala. A 38. percben ismét szép támadást vezet a hazai együttes. Lépő kiugratja Gált, aki Somogyvári elé tálal. So­mogyvári lövése Frei lábáról pat­tan a mezőnybe, majd felszabadít a Lokomotív védelme. A II. félidőben szinte állandóan a hazai csapat rohamoz. Nincs azon­ban ezekben a támadásokban el­gondolás. Nem tudják a földön tar­tani a labdát. Mind több hiba csú­szik mind a két együttes játéká­ba. A 11. percben a Petőfi ölébe hull a vezetés. Zörényi a kaputól 40 méternyire kapura ível. A labda át­száll Somogyvári feje felett s Frei könnyen foghatná, azonban érthe­tetlenül kiejti a labdát, majd a sa­ját kapujába üti, 1:0. A gól után a vendégek is szépen rohamoznak, de a Petőfi kapuja előtt sem alakul ki helyzet. A 42. percben Balogh únja meg a csatárok tehetetlensé­gét és jó lövését Frei csak fölé tud­ja nyomni. A 44. percben egyenlít a Lokomotív. Zörényi érthetetlenül 11-est vét. A megítélt büntetőt To­ronyi a balra mozduló Kárpáti mel lett a jobb oldalon lövi a hálóba, 1:1. Jók: Zörényi, Kárpáti, Gál. illetve Frei I. és II., Székely. Tamási Petőfi—Szekszárdi Építők 7:1 (5:0) Tamási, 600 néző. Vezette: Po­gány. Tamási: Simonfalvi — Ker- sák, Gyugyi, Vasas — Szabó, Ma- gócs — Németh. Kiss, Gebhardt. aélkütözhetetlen az ágiiddá* munkában Hegyi, Zsolnai. Építők: Fehér — Fridrich, Lehelvári, Nagy — Wer­ner, Kiss IL — Máté, Marosi, Ko­vács. Fűlöm Ellermann. A hazai együttes nagyszerű játékkal lépte le a vendégeket,. Mint az összeállí­tásból is látható, teljesen felforga­tott csapattal lépett pályára. Már az ^első percekben megszületik az első gól. Kiss elfut és beadását Zsolnai befejeli. 1:0. A 28. percben Zsolnai szerzi meg a második gólt. 2:0. Állandóan a hazai együttes tá­mad, a vendégcsapat a félidőben mindössze két-három ízben jut át a félvonalon. Lapos, rövid labdáik­ba! közelítik meg az ellenfél kapu­ját és sokat lőnek a tamási csatá­rok. A 29. percben Németh szerez újabb gólt, míg a 31. percben Geb­hardt szép beadását Németh teszi a sarokba. Már 4:0. A 41. percben ismét Gebhardt fut el s beadását Zsolnai most sem hibázza el. 5:0. A II. félidőben a vendégcsapat játszik széllel, de nem tudják ki­használni a szél segítségét. A 22. percben Gebhardt 11-esből, két perc múlva pedig — ^kavarodás után — Németh növeli a tamási együttes előnyét 7:0. A 27. percben Fülöp ré­vén szerzi meg az Építők a becsü­letgólt. 7:1. Ezután eldurvul a já­ték és az Építőkből Fülöp, Tamási­ból pedig Szabó és Hegyi a kiállítás sorsára jut. Jók: Zsolnai, Németh, Simonfalvi, illetve Lehelvári. Az Épí­tők Zsoldos és főleg Greilich hiá­nyát alaposan megérezte. Dunaföldvári Spartakusz—Tolnai V. L. 5:1 (2:1) Dunaföldvár, 1600 néző. Vezette: Kovács. Dunaföldvár: Neinich — Szalay, Fogarassi, Szauter — Né­meth, Horváth — Dunai, Szigeti II., Balázs, Fábri, Bálint. — Tolna: Ga­ray — Schäffler, Werling, Link IV — Link II, Elekes — Bajza, Pasz- 'er, Széles II., Joósz. Brucker. Tolna játszik szél ellen az első félidőben. Már a 2. percben megszerzik a ven­dégek a vezetést, mert Fogarassi 11-est vét és a büntetőt Elekes ér­tékesíti. 1:0. Ezután mezőnyjáték ala­kul ki, melyben a tolnai együttes egyenrangú fél. A 22. percben egyen lit a hazai csapat. Balázs, Dunai és Szigeti lábán vándorol a labda és Szigeti egyenlít. 1:1. A 27. percben Dunai jó labdát kap, átjátsza a vé­delmet és megszerzi a vezetést. 2:1. A II. félidőben Bálint helyett Mol­nár játszik a hazai együttesben. A Spartakusz átveszi a játék irányítá­sát és komoly fölényt harcol ki. A 7. percben 11-esből esik Szigeti ré­vén a Spartakusz harmadik gólja. 3:1. Tolna ellentámadás után Széles fölé lő. Most Garaynak sok munkája van. A 24. percben Fábri sarkos lö­vésével szemben Garay tehetetlen, 4:1. Ugyancsak Fábri szerzi az utol­só gólt a 39. percben. Jók: Fábri, Szigeti, Balázs és Fogarassi, illetve Elekes. Paszler és Bajza. HÍREK KEDD, SZEPTEMBER 15 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. All. gyógyszertár. NÉVNAP: Mária. — IDŐ JÁRÁSJELENTÉS: — Várható időjárás kedd estig: déli­délutáni felhőképződés, az északke­leti megyékben ma — egy-két helyen eső. Időnként még élénk északnyu­gati-északi szél. Az éjszakai lehűlés erősödik, egyes mélyebbfekvésü he­lyeken talajmenti fagy lesz. A nap­pali hőmérséklet alig változik. Vár­ható hőmérsékleti értékek az ország területére: kedden reggel 3—6, dél­ben 18—21 fok között. Bö ruhiiati választó*;o’ »a*á leszállított áron a NEPBOLT árud* ban. Vásároljon a NÉPBOLTNÁL TOINAI NAPLÓ Felelős szerkesztő SOMOGYI LÁSZLÓ felelős kiadó' KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőséi e- kiadóhivatal teletonszároa: 20-10 20-11 Szekszárd. Széchenvi-utca 18 MNB eev-7Ómlaszárn 00 8*’*' OhS—A8 Előlizetési díj: havi ti.— forint. Baranvameevet Szikra Nvomda Pécs Munkáesv Mihálv utca ttt sz Telefon: 20 27 A nyomdáért (elei- MF! I F** REZSŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom