Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-13 / 215. szám
1953 SF.FPTFMBFRIS N a p r: 6 3 —■»! i in»— A minisztertanács határozata a növénytermelési munkák minőségének ellenőrzéséről Fejtett Iparunk segítségével a mezőgazdaság évről-évre nagyszámú traktort és tnás különféle mezőgazdasági gépet kap. A mezőgazdaság gépesítésének hatása azonban nem riiutatkózik meg kellően a termésátlagok emelkedésében. A gépi munkák megszervezésében, a munkák minőségének ellenőrzésében nagyon sok állami gazdaságban, gépállomáson és termelőszövetkezet ben meg nem engedhető hanyagságok mutatkoznak. Az alapvető agrotechnikái szabályokat súlyosan megsértik és a gépi munka termés- foközó hatása elsősorban emiatt nem érvényesül kellő mértékben. Ezért a minisztertanács elhatározta, hogy a megyei és járási tanácsok főagrohómUsait megbízza az állami gazdaságok és a gépállomások által végzett növénytermelési munkák minőségének állami ellenőrzésével. Ellenőrzési tevékenységük elsősorban a gépi munkákra, ezen belül mindenekelőtt a talajmunkákra, a vetésre és a növényápolásra terjedjen ki. A megyei és járási tanácsok fó- agrortómusait a növénytermelési munkák minőségének állami ellenőrzése terén a következő jogok illetik meg: a) felülvizsgálhatják a megye, illetve járás területén minden állami gazdaság és gépállomás növénytermelési munkáinak minőségét. b) azt agrotechnikai szabályok megsértése esetén az állami gazdaság igazgatója, illetve a gépállomás igazgatója útján kártérítésre kötelezhetik a kárt okozó traktorvezetőt, illetve dolgozót és az őket irányító brigádvezetőt. A kártérítés a munka újbóli, díjazás nélküli elvégzésére vagy az újbóli elvégzéssel iáró munkabérköltség megfizetésére terjedhet ki. c) Ha a megyéi, illetve a járási tanácsok főagronómusai az állami gazdaság vagy gépállomás által Vég zett munkában egy brigád működési körét meghaladó területen tapasztalják az agrotechnikai szabályok megsértését, a felügyeleti szerveknél fegyelmi eljárás megindítását javasolhatják az állami gazdaság, illetve a gépállomás igazgatója és főagronómusa ellen. A felügyeleti szerv ilyen esetben köteles a fegyelmi eljárást két héten belül lefolytatni és határozatáról a megyei, illetve a járási tanács főagronómusát értesíteni. Amennyiben a főagronómus a felügyeleti szerv fegyelmi határozatával nem ért egyet, közvetlenül a földművelésügyi miniszterhez fellebbezheti A megyei és járási főagronómu- soknak a jövőben sincs joguk az egyes állami gazdaságok és gépállomások igazgatóinak, vagy az üzemek egyes részlegei vezetőjének uta sítást adni. A földművelésügyi miniszter a megyei és járási főagronómusokon kívül a növénytermelési munkák mi nőségének ellenőrz’ésével megbízhat más, a földművelésügyi miniszter irányítása alatt működő szervnél dolgozó agronómust is. A földművelésügyi miniszter az állami ellenőrzéssel megbízott megyei és járási főagronómusokat, illetve az ellenőrzéssel megbízott agronómusokat megfelelő igazolvánnyal látja el. A földművelésügyi miniszter egy héten belül szabályozza az ősszel elvégzésre kerülő alapvető növény- termelési munkák minőségi követelményeit és pontosan megállapítja, milyen munkát kell elfogadhatatlannak, sélejtnek minősíteni. A minisztertanács határozata az 1953. évi beruházások átcsopertnsüásánál mutatkozó lemaradás felszámolásán A minisztertanács a kormány programmjának megfelelően csökkentette az 1953. évre előirányzott nehézipari beruházási kereteket, ugyanakkor terven felül száz millió forintot biztosított munkavédelmi és szociális beruházásokra, továbbá lényegesen növelte a lakosság életszínvonalának megjavítását közvetlenül szolgáló könnyű és élelmiszeripari beruházások eredeti tervét. A minisztertanács szeptember 11-i ülésén az Országos Tervhivatal elnökének jelentése alapján megvizsgálta az említett határozatok végrehajtásának állását. A minisztertanács megállapította, hogy a határozatok végrehajtásánál komoly hiányosságok vannak. A beruházások átcsoportosítására a minisztériumok ezideig a minisztertanács által jóváhagyott hiteleknek csak mintegy húsz százalékát használták fel. A minisztertanács utasította a minisztereket, hogy haladéktalanul szervezzek meg a határozatok végrehajtásánál mutatkozó késés felszámolását. Súlyosabb mulasztás esetén gondoskodjanak a felelősök megbün tetéséről. Különös súllyal kezeljék a terven felüli munkavédelmi és szociális beruházások gyors megvalósítását és gondoskodjanak arról, hogy az üzemek ezeket a lehető legrövidebb időn belül megépíttessék. A földművelésügyi minisztérium közleménye a tartaléktőidéi* hasznosításáról A minisztertanácsnak a tartalék- fö.dek hasznosításáról szóló határozata élénk visszhangot keltett dolgozó parasztságunk körében. Nyomban a minisztertanácsi határozat megjelenése után mind az egyénileg gazdálkodók, mind a termelőszövetkezetek nagy szómban jelentették be, hogy tartalékföldet kívánnak haszonbérbe venni. Nagy számban jelentkeztek azok a dolgozó parasztok, akik már az elmúlt évben is. használtak állami tartalékföldet, mert tapasztalatból tudják, hogy gazdálkodásuk jövedelmezősége, állatállományuk fejlesztése szempontjából milyen előnyökkel jár a tartalékföldek haszonbérlete. Több községben, mint pl. Duna- szentgyörgyön, Bönyrétalapon már az első napokban valamennyi tartaléktőidet haszonbérbe vették és a ki nem elégített jelentkezők már csak a szomszéd községben jutottak bérlethez. Alsónyék községben az igénylők saját gazdaságaikat átlag 8—9 kát .hold tartalékfölddel egészítették ki. Dunaföldváron Oyörkő Lajos'dolgozó paraszt három kát. hold saját földje mellett öt kát. hold földet vett haszonbérbe. A szerződés megkötésekor kijelentette, hogy eddig még nem bérelt földet, most azonban gyermekei segítségével több földet tud megművelni és így jobban él tudja látni családját. Molnár József kakasdi középparaszt azért bérelt tartalékföldet, mert gyarapítani akarja állatállományát és ehhez több takarmányra van szüksége. A jó eredmények elérésében nagy szerepe van a tanácsok szervező és felvilágosító munkájának. Ahol felismerték a tartalékföldek hasznosításának jelentőségét, időben hozzáláttak a munkák megszervezéséhez, széles körben ismertették a földek visszakérésének, haszonbérbevételének határidőit és feltételeit, a tartalékföldek haszonbérletével járó előnyöket, a vetőmagkölcsönnel és a termelési hitellel nyújtott kedvezményeket, ott az eredmény már az első napokban megmutatkozott. Győr megyében egy hét alatt a tartalékföldek 48 százalékát hasznosították. Jó munkát végez Bács-Kiskun és Tolna megye is. Több megye hasznosítási munkájában azonban komoly lemaradás tapasztalható. Az első héten Bélkés megyében a tartalékföldeknek csak öt százalékát, Nógrád megyében hat százalékát, Borsod megyében pedig kilenc százalékát hasznosították. Ezekben a megyékben a tanácsok munkáját megengedhetetlen opportunizmus jellemzi. Lebecsülik a feladatokat, nem fordítanak kellő gondot a hasznosítás megszervezésére, elhanyagolják a felvilágosító munkát és az ellenőrzést, A hasznosítást gátolja még az is, hogy a tömegekkel való elevenebb kapcsolatok kiépítése érdekében a tanácsok nem vonják be a mezőgazdasági állandóbizottságot a hasznosítás végrehajtáséba. A földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki a magántulajdonban lévő földek haszonbérletének szabályozásáról. A rendelet szerint minden egyénileg dolgozó földtulajdonos vagy földhaszonélvező mező- gazdasági haszonbérletbe adhatja vagy kiadhatja részművelésre. Minden állampolgárnak joga van földet haszonbérbe vagy részes művelésbe venni. A haszonbérlet és a részesművelés feltételeit a felek egymás között szabadon állapíthatják meg és a szerződést szóban vagy írásban egyaránt megköthetik. A beadási kötelezettséget a haszonbérlőnek kell teljesítenie. Részesművelés esetében a beadási köteleA tartalékföldek hasznosításában mutatkozó lemaradást sürgősen fel kell számolni, mert csak így biztosítható az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése. zettség teljesítéséért mind a két fél felelős. A haszonbérleti vagy részesművelési szerződés nincs hatósági jóváhagyáshoz kötve, csupán nyilvántartás végett kell bejelenteni a községi, illetve városi tanács végrehajtó- bizottságához. A bejelentésért mindkét fél felelős. Ez a rendelet megkönnyíti a föld hasznosítását azok részére, akik nem földműveléssel foglalkoznak, vagy akik egyéb életkörülményeiknél fogva földjüket saját maguk megművelni nem képesek. Ezzel egyidejűleg a földművelés- ügyi 'miniszter elrendelte a földfelajánlások elfogadásának további szüneteltetését. Az álfami gazdaságok őszi munkáinak teljesítése 1953. szeptember 10-ig Gazdaság: Bánhalma Ny i rín ád a Kisláng Velence Nagykapornak Hidashát Felszabadulás Nagyecsed Bakon ypölöske Igazgatóság: Rizstermelő Északi Gyümölcs Középmagyarországi Északditnántúli J Tiszántúli Gyapot Déldnnántiili Tö rz s állatién y és z t ő Igazgatóság: Élenjárnak: Ardai József Básti Ágoston Nagy Árpád Sámli Ottón é Darabos Lajos Lemaradtak: Baranyai István Sz,íjártó Ferenc Bíró Lajos Lippai Sándor Vetőszántás teljesítése: Igazgató: Élenjárnak: Lovászi Zoltán Molnár János Kóbor György Lemaradtak: Szvisztuni László Bognár István Sztrehovszk; György Muhari Sándor Igazgatóság: Rizstermelő Sertéstenyésztő Tiszántúli gyapot Szervestrágyázás teljesítése: Igazgató: Élenjárnak: Lovászi Zoltán Barialus Antal Bognár István Vezefőagronómus: Szabó János Galgóczá István Bajosai András Szarvas Ferenc Újvárosi Isvtán Gróf Imre KöHner András Balogh Gusztáv Neográdi Dezső Főagronómus: Kállai Kornél Takács Zoltán Zábó László Somlyó Ferenc Iváncs Jenő Simon József Lútli Jenő Főagronómus: Kállai Kornél Vágvölgvi István Ivanics Jenő A ftV(ImiivelésUsyi miniszter szabályozta a magántulajdonban lévi) földek haszonbérletét NEMZETKÖZI SZEMLE 1953 szeptember 6-án a féktelen terror és csalás jegyében lefolyt „választásokon" a ruhrvideki iparmágnások, óceánon-inneni és óceánon- túli bankárok és az amerikai megszálló hatóságok tevékeny közreműködésével újra hatalomra ültették en gedelmes bábjukat, Adenaucrt. Már jóval a választások előtt, a megszálló hatalmak és a nyugatnémet kormány mindent megtettek, hogy megakadályozzák a népakarat szabad megnyilvánulását. Vad hajszába kezdtek a demokratikus erők, elsősorban Németország Kommunista Pártja ellen. Megtámadták a párt választási gyűléseit, feldúlták, felgyújtották a párt helyiségeit. Az övezethatáron letartóztatták a szabályszerű úti okmányokkal közlekedő békés utasokat és megvonták az ideiglenesen a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodó választópolgárok szavazati jogát. A választás napján pedig egész Nyugat-Németországot úgyszólván egyetlen nagy kaszárnyává változtatták. A szavazóhelyiségeket rendőrök szállták meg, az utcákon páncélkocsik cirkáltak. Több, mint 90 ezer rendőr és többezerfőnyi „önkéntes polgári rendőrgárda" (értsd: fasiszta rohamosztagok) gondoskodott a „rend röl", azaz a választók megfélemlítéséről. Az amerikai és más megszálló hatalmak katonái merő véletlen- ségből hadgyakorlatokat tartottak ép pen ezen a napon. És a népakarat megváltoztatására nem ntolsó sorban ott volt az antidemokratikus csaló választási törvény. Dnlles és Eisenhower sietve üdvözölték Adenauer választási sikerét. Gs Adenauer kancellár a választások ilyenirányú kimenetelén, feljogosítva érezte magát, hogy már a választási követő napon, szeptember 7-én, a német egységről a választási hadjárat során hangoztatott demagóg szólamait egy sokkal harciasabb, de meg bízóinak annál inkább tetsző jelszóval váltsa fel és „Kelet felszabadításáról" és Németország békés szom szédai elleni támadó háborúról szónokolt. Ugyanakkor leplezetlenül értésére adta, minden erejével arra törekszik, hogy meggyorsítsa Nyugat Németország bekapcsolását az úgynevezett európai védelmi közösségbe. Adenauer választási győzelme tehát súlyos veszélyt jelent Németország békés egyesítése számára. De nem kisebb fenyegetést jelent Európa békéje szempontjából sem. így nem meglepő, hogy a nyugatnémetországi választások eredménye leplezetlen aggodalmat keltett Németország szomszédai, Anglia, Franciaország, Belgium, Dánia, stb. nemcsak demokratikus, hanem polgári köreiben is. A Daily Express cimú angol kon- zervatív lap például Így ír: „Midőn Németország visszatér a porondra, szinte hallani lehet a katonacsizmák kopogását. Nem reálisan gondolkozik az, aki úgy hiszi, hogy Németország megelégszik olyan európai hadsereggel, amelyben katonái másodrendű szerepet játszanak." A Franciaország sorsa felett érzett fokozott aggodalom hangját szólaltatja meg a „Liberation" című párisi lap is: „Attól a naptól kezdve, amikor Nyugat-Németországot fel- fegyverzik, Franciaországot ugyanolyan veszély fenyegeti, mint 1914- ben és 1939-ben. Egyetlen olyan francia sincs, aki beleegyezne egy ahhom hasonló veszély feltámasztásába." Németország Kommunista Pártja, amelyet a csaló, nem arányos választási rendszer több, mint hatszázezer szavazat ellenére is elütött a parlamenti képviselettől, nyilatkozatában levonta a választások tanulságait és megjelölte azt az utat, melyen a demokratikus erőknek Németország és az egész világ békéjét fenyegető veszély elhárítása érdekében haladniok kell. A párt nyilatkozata többek között rámutat, hogy Adenauer választási győzelmét nem utolsósorban annak köszönheti, hogy a Szociáldemokrata Párt vezetői, akik szavakban a német egység híveinek igyekeztek feltüntetni magukat, féktelen kommunista- és szovjetellenes uszítást folytattak és minden eszközzel arra törekedte!^ hogy megakadályozzák a háborús, revansiszta erőkkel eredményesen szembeszálló demokratikus egységfront létrehozást. Németország Kommunista Pártjának nyilatkozata a választások után követendő politika irányelveit körvonalazva leszögezi: „A demokratikus erők egész Németországban ösz- szefoghatnak és biztosíthatják a demokráciát, utat nyithatnak az ösz- szes békeszeretó népekkel való megegyezéshez és így bekapcsolhatják Németországot mint békeszerető nagyhatalmat a népek nagy családjába." A nyugatnémetországi választásokról Az angol szakszervezetek 85. kongresszusáról Szeptember 7-én ült össze Doug- lasban az angol szakszervezetek 85. évi kongresszusa. Az idei kongresz- szusnak különösen nagy jelentőséget adott az a tény, hogy ülésein a küldöttek minden eddigit felülmúló számban nyújtottak be javaslatokat az életszínvonal emelésére, a szociális biztosítás, a munkanélküli segély rendszerének kiterjesztésére, a betegekről és munkanélküliekről történő gondoskodás megjavítására. Különösen nagy vitára adtak alkalmat az állomosításokról szóló, valamint a Kelet-Nyugat közötti kereskedelem kiterjesztésére irányuló javaslatok is. A főtanács, amelynek több tagját a konzervatív kormány a munkáspárt által államosított vállalatok magánkézbe történő visszaadása alkalmából zsíros állásokba juttatta és amely működésével „kiérdemelte“ a burzsoá sajtó elismerését“, határozati javaslatában elvetette a magánkézbe adott vállalatok újbóli államosításának gondolatát. Bár a kongresz- szuson — a reakciós többség segítségével a főtanács mintegy hárommillió hétszázezer szavazattal elfogadtatta javaslatát, a küldöttek jelentős része több, mint kétmillióhatszázezer tagot képviselő küldött a javaslat ellen szavazott, mintegy kétmillió szervezett dolgozót képviselő küldött pedig tartózkodott a szavazástól, így tehát a szakszervezeti főtanács javaslatát tulajdonképpen a küldöttek többsége nem támogatta. Élénken foglalkoztatta a küldötteket a Kelet-Nyugat közötti kereskedelem kérdése is, amelynek kiterjesztése mellett nagyon sok küldött szállt síkra. Ez is bizonyítja, hogy Angliában állandóan növekszik azok száma, akik felismerik, hogy az amerikai kormány háborús és kereskedelemkorlátozó politikája milyen mérhetetlen veszteségeket okoz — mindenekelőtt Angliának. Az amerikaellenes hangulatra egyébként jellemző, hogy Scott Mine amerikai szakszervezeti küldöttnek, aki a vendégjoggal durván visszaélve, pökhendi módon kirohanásokat intézett az angol munkás- osztály ellen, beszédében egyik helyen „szerényen" megjegyezte: „nekünk amerikaiaknak is vannak hibáink“, több küldött gúnyosan oda- kiáltotta: „Nekünk mondja?“ Az angol szakszervezetek megvásárolt főtanácsa minden módon igyekezett meggátolni az angol munkás- osztály és az angol nép életfeltételeinek javítására, a háborús politika felszámolására irányuló javaslatokat. Azt azonban mégsem tudta megakadályozni, hogy a kongresszus állást foglaljon a létfenntartáshoz szükséges összeg hivatalos indexének felülvizsgálata mellett. Az angol szakszervezeti főtanács reakciós tagjai ezúttal ugyan még megakadályozták, hogy az egyszerű szakszervezeti küldötteknek a munka viszonyok és a szociális életkörülmények javítására irányuló javaslatait elfogadják, befolyásuk azonban mégis alaposan megrendült. Ezt bizonyítják a szakszervezeti szövetség vezető szerveibe történt választások is. Ennek során a balszárny jelöltjei az idén lényegesen több, a jobboldali jelöltek pedig sokkal keveseb- szavazatot kaptak, mint tavaly. O'Brien, a jelenlegi elnökre például, noha újból megválasztották, ezúttal egymilliószázerrel kevesebb szavazatot adtak le. j
