Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-13 / 215. szám

1953 SF.FPTFMBFRIS N a p r: 6 3 —■»! i in»— A minisztertanács határozata a növénytermelési munkák minőségének ellenőrzéséről Fejtett Iparunk segítségével a mezőgazdaság évről-évre nagyszá­mú traktort és tnás különféle me­zőgazdasági gépet kap. A mezőgaz­daság gépesítésének hatása azon­ban nem riiutatkózik meg kellően a termésátlagok emelkedésében. A gépi munkák megszervezésében, a munkák minőségének ellenőrzésé­ben nagyon sok állami gazdaságban, gépállomáson és termelőszövetkezet ben meg nem engedhető hanyagsá­gok mutatkoznak. Az alapvető ag­rotechnikái szabályokat súlyosan megsértik és a gépi munka termés- foközó hatása elsősorban emiatt nem érvényesül kellő mértékben. Ezért a minisztertanács elhatá­rozta, hogy a megyei és járási taná­csok főagrohómUsait megbízza az állami gazdaságok és a gépállomá­sok által végzett növénytermelési munkák minőségének állami ellen­őrzésével. Ellenőrzési tevékenységük elsősorban a gépi munkákra, ezen belül mindenekelőtt a talajmunkák­ra, a vetésre és a növényápolásra terjedjen ki. A megyei és járási tanácsok fó- agrortómusait a növénytermelési munkák minőségének állami ellen­őrzése terén a következő jogok ille­tik meg: a) felülvizsgálhatják a megye, il­letve járás területén minden állami gazdaság és gépállomás növényter­melési munkáinak minőségét. b) azt agrotechnikai szabályok megsértése esetén az állami gazda­ság igazgatója, illetve a gépállomás igazgatója útján kártérítésre köte­lezhetik a kárt okozó traktorveze­tőt, illetve dolgozót és az őket irá­nyító brigádvezetőt. A kártérítés a munka újbóli, díjazás nélküli el­végzésére vagy az újbóli elvégzéssel iáró munkabérköltség megfizetésére terjedhet ki. c) Ha a megyéi, illetve a járási tanácsok főagronómusai az állami gazdaság vagy gépállomás által Vég zett munkában egy brigád műkö­dési körét meghaladó területen ta­pasztalják az agrotechnikai szabá­lyok megsértését, a felügyeleti szer­veknél fegyelmi eljárás megindítá­sát javasolhatják az állami gazda­ság, illetve a gépállomás igazgató­ja és főagronómusa ellen. A felügyeleti szerv ilyen esetben köteles a fegyelmi eljárást két hé­ten belül lefolytatni és határozatá­ról a megyei, illetve a járási tanács főagronómusát értesíteni. Amennyi­ben a főagronómus a felügyeleti szerv fegyelmi határozatával nem ért egyet, közvetlenül a földműve­lésügyi miniszterhez fellebbezheti A megyei és járási főagronómu- soknak a jövőben sincs joguk az egyes állami gazdaságok és gépál­lomások igazgatóinak, vagy az üze­mek egyes részlegei vezetőjének uta sítást adni. A földművelésügyi miniszter a megyei és járási főagronómusokon kívül a növénytermelési munkák mi nőségének ellenőrz’ésével megbízhat más, a földművelésügyi miniszter irányítása alatt működő szervnél dolgozó agronómust is. A földmű­velésügyi miniszter az állami ellen­őrzéssel megbízott megyei és járási főagronómusokat, illetve az ellen­őrzéssel megbízott agronómusokat megfelelő igazolvánnyal látja el. A földművelésügyi miniszter egy héten belül szabályozza az ősszel elvégzésre kerülő alapvető növény- termelési munkák minőségi köve­telményeit és pontosan megállapít­ja, milyen munkát kell elfogadha­tatlannak, sélejtnek minősíteni. A minisztertanács határozata az 1953. évi beruházások átcsopertnsüásánál mutatkozó lemaradás felszámolásán A minisztertanács a kormány programmjának megfelelően csök­kentette az 1953. évre előirányzott nehézipari beruházási kereteket, ugyanakkor terven felül száz millió forintot biztosított munkavédelmi és szociális beruházásokra, továbbá lé­nyegesen növelte a lakosság életszín­vonalának megjavítását közvetlenül szolgáló könnyű és élelmiszeripari beruházások eredeti tervét. A minisztertanács szeptember 11-i ülésén az Országos Tervhivatal el­nökének jelentése alapján megvizs­gálta az említett határozatok végre­hajtásának állását. A minisztertanács megállapította, hogy a határozatok végrehajtásánál komoly hiányosságok vannak. A be­ruházások átcsoportosítására a mi­nisztériumok ezideig a minisztertanács által jóváhagyott hiteleknek csak mintegy húsz százalékát használták fel. A minisztertanács utasította a mi­nisztereket, hogy haladéktalanul szervezzek meg a határozatok végre­hajtásánál mutatkozó késés felszá­molását. Súlyosabb mulasztás esetén gondoskodjanak a felelősök megbün tetéséről. Különös súllyal kezeljék a terven felüli munkavédelmi és szo­ciális beruházások gyors megvaló­sítását és gondoskodjanak arról, hogy az üzemek ezeket a lehető leg­rövidebb időn belül megépíttessék. A földművelésügyi minisztérium közleménye a tartaléktőidéi* hasznosításáról A minisztertanácsnak a tartalék- fö.dek hasznosításáról szóló határo­zata élénk visszhangot keltett dolgo­zó parasztságunk körében. Nyomban a minisztertanácsi határozat megje­lenése után mind az egyénileg gaz­dálkodók, mind a termelőszövetkeze­tek nagy szómban jelentették be, hogy tartalékföldet kívánnak ha­szonbérbe venni. Nagy számban jelentkeztek azok a dolgozó parasztok, akik már az el­múlt évben is. használtak állami tar­talékföldet, mert tapasztalatból tud­ják, hogy gazdálkodásuk jövedelme­zősége, állatállományuk fejlesztése szempontjából milyen előnyökkel jár a tartalékföldek haszonbérlete. Több községben, mint pl. Duna- szentgyörgyön, Bönyrétalapon már az első napokban valamennyi tarta­léktőidet haszonbérbe vették és a ki nem elégített jelentkezők már csak a szomszéd községben jutottak bérlethez. Alsónyék községben az igénylők saját gazdaságaikat átlag 8—9 kát .hold tartalékfölddel egészí­tették ki. Dunaföldváron Oyörkő La­jos'dolgozó paraszt három kát. hold saját földje mellett öt kát. hold föl­det vett haszonbérbe. A szerződés megkötésekor kijelentette, hogy ed­dig még nem bérelt földet, most azonban gyermekei segítségével több földet tud megművelni és így jobban él tudja látni családját. Molnár Jó­zsef kakasdi középparaszt azért bé­relt tartalékföldet, mert gyarapítani akarja állatállományát és ehhez több takarmányra van szüksége. A jó eredmények elérésében nagy szerepe van a tanácsok szervező és felvilágosító munkájának. Ahol fel­ismerték a tartalékföldek hasznosí­tásának jelentőségét, időben hozzá­láttak a munkák megszervezéséhez, széles körben ismertették a földek visszakérésének, haszonbérbevételé­nek határidőit és feltételeit, a tarta­lékföldek haszonbérletével járó elő­nyöket, a vetőmagkölcsönnel és a termelési hitellel nyújtott kedvezmé­nyeket, ott az eredmény már az első napokban megmutatkozott. Győr me­gyében egy hét alatt a tartalékföl­dek 48 százalékát hasznosították. Jó munkát végez Bács-Kiskun és Tolna megye is. Több megye hasznosítási munká­jában azonban komoly lemaradás ta­pasztalható. Az első héten Bélkés me­gyében a tartalékföldeknek csak öt százalékát, Nógrád megyében hat százalékát, Borsod megyében pedig kilenc százalékát hasznosították. Ezekben a megyékben a tanácsok munkáját megengedhetetlen opportu­nizmus jellemzi. Lebecsülik a fel­adatokat, nem fordítanak kellő gon­dot a hasznosítás megszervezésére, elhanyagolják a felvilágosító munkát és az ellenőrzést, A hasznosítást gá­tolja még az is, hogy a tömegekkel való elevenebb kapcsolatok kiépítése érdekében a tanácsok nem vonják be a mezőgazdasági állandóbizottsá­got a hasznosítás végrehajtáséba. A földművelésügyi miniszter ren­deletet adott ki a magántulajdon­ban lévő földek haszonbérletének szabályozásáról. A rendelet szerint minden egyénileg dolgozó földtulaj­donos vagy földhaszonélvező mező- gazdasági haszonbérletbe adhatja vagy kiadhatja részművelésre. Min­den állampolgárnak joga van földet haszonbérbe vagy részes művelés­be venni. A haszonbérlet és a ré­szesművelés feltételeit a felek egy­más között szabadon állapíthatják meg és a szerződést szóban vagy írásban egyaránt megköthetik. A beadási kötelezettséget a haszon­bérlőnek kell teljesítenie. Részes­művelés esetében a beadási kötele­A tartalékföldek hasznosításában mutatkozó lemaradást sürgősen fel kell számolni, mert csak így biztosít­ható az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése. zettség teljesítéséért mind a két fél felelős. A haszonbérleti vagy részesműve­lési szerződés nincs hatósági jóvá­hagyáshoz kötve, csupán nyilvántar­tás végett kell bejelenteni a közsé­gi, illetve városi tanács végrehajtó- bizottságához. A bejelentésért mind­két fél felelős. Ez a rendelet megkönnyíti a föld hasznosítását azok részére, akik nem földműveléssel foglalkoznak, vagy akik egyéb életkörülményeik­nél fogva földjüket saját maguk megművelni nem képesek. Ezzel egyidejűleg a földművelés- ügyi 'miniszter elrendelte a földfel­ajánlások elfogadásának további szüneteltetését. Az álfami gazdaságok őszi munkáinak teljesítése 1953. szeptember 10-ig Gazdaság: Bánhalma Ny i rín ád a Kisláng Velence Nagykapornak Hidashát Felszabadulás Nagyecsed Bakon ypölöske Igazgatóság: Rizstermelő Északi Gyümölcs Középmagyarországi Északditnántúli J Tiszántúli Gyapot Déldnnántiili Tö rz s állatién y és z t ő Igazgatóság: Élenjárnak: Ardai József Básti Ágoston Nagy Árpád Sámli Ottón é Darabos Lajos Lemaradtak: Baranyai István Sz,íjártó Ferenc Bíró Lajos Lippai Sándor Vetőszántás teljesítése: Igazgató: Élenjárnak: Lovászi Zoltán Molnár János Kóbor György Lemaradtak: Szvisztuni László Bognár István Sztrehovszk; György Muhari Sándor Igazgatóság: Rizstermelő Sertéstenyésztő Tiszántúli gyapot Szervestrágyázás teljesítése: Igazgató: Élenjárnak: Lovászi Zoltán Barialus Antal Bognár István Vezefőagronómus: Szabó János Galgóczá István Bajosai András Szarvas Ferenc Újvárosi Isvtán Gróf Imre KöHner András Balogh Gusztáv Neográdi Dezső Főagronómus: Kállai Kornél Takács Zoltán Zábó László Somlyó Ferenc Iváncs Jenő Simon József Lútli Jenő Főagronómus: Kállai Kornél Vágvölgvi István Ivanics Jenő A ftV(ImiivelésUsyi miniszter szabályozta a magántulajdonban lévi) földek haszonbérletét NEMZETKÖZI SZEMLE 1953 szeptember 6-án a féktelen terror és csalás jegyében lefolyt „vá­lasztásokon" a ruhrvideki iparmág­nások, óceánon-inneni és óceánon- túli bankárok és az amerikai meg­szálló hatóságok tevékeny közremű­ködésével újra hatalomra ültették en gedelmes bábjukat, Adenaucrt. Már jóval a választások előtt, a megszálló hatalmak és a nyugatné­met kormány mindent megtettek, hogy megakadályozzák a népakarat szabad megnyilvánulását. Vad haj­szába kezdtek a demokratikus erők, elsősorban Németország Kommunis­ta Pártja ellen. Megtámadták a párt választási gyűléseit, feldúlták, fel­gyújtották a párt helyiségeit. Az övezethatáron letartóztatták a sza­bályszerű úti okmányokkal közle­kedő békés utasokat és megvonták az ideiglenesen a Német Demokra­tikus Köztársaságban tartózkodó vá­lasztópolgárok szavazati jogát. A választás napján pedig egész Nyugat-Németországot úgyszólván egyetlen nagy kaszárnyává változtat­ták. A szavazóhelyiségeket rendőrök szállták meg, az utcákon páncélko­csik cirkáltak. Több, mint 90 ezer rendőr és többezerfőnyi „önkéntes polgári rendőrgárda" (értsd: fasiszta rohamosztagok) gondoskodott a „rend röl", azaz a választók megfélemlíté­séről. Az amerikai és más megszálló hatalmak katonái merő véletlen- ségből hadgyakorlatokat tartottak ép pen ezen a napon. És a népakarat megváltoztatására nem ntolsó sor­ban ott volt az antidemokratikus csaló választási törvény. Dnlles és Eisenhower sietve üdvö­zölték Adenauer választási sikerét. Gs Adenauer kancellár a választások ilyenirányú kimenetelén, feljogosítva érezte magát, hogy már a választási követő napon, szeptember 7-én, a német egységről a választási hadjá­rat során hangoztatott demagóg szó­lamait egy sokkal harciasabb, de meg bízóinak annál inkább tetsző jelszó­val váltsa fel és „Kelet felszabadí­tásáról" és Németország békés szom szédai elleni támadó háborúról szó­nokolt. Ugyanakkor leplezetlenül ér­tésére adta, minden erejével arra törekszik, hogy meggyorsítsa Nyugat Németország bekapcsolását az úgy­nevezett európai védelmi közösségbe. Adenauer választási győzelme te­hát súlyos veszélyt jelent Németor­szág békés egyesítése számára. De nem kisebb fenyegetést jelent Európa békéje szempontjából sem. így nem meglepő, hogy a nyugatnémetországi választások eredménye leplezetlen aggodalmat keltett Németország szomszédai, Anglia, Franciaország, Belgium, Dánia, stb. nemcsak de­mokratikus, hanem polgári köreiben is. A Daily Express cimú angol kon- zervatív lap például Így ír: „Midőn Németország visszatér a porondra, szinte hallani lehet a katonacsizmák kopogását. Nem reálisan gondolko­zik az, aki úgy hiszi, hogy Német­ország megelégszik olyan európai hadsereggel, amelyben katonái má­sodrendű szerepet játszanak." A Franciaország sorsa felett ér­zett fokozott aggodalom hangját szó­laltatja meg a „Liberation" című pá­risi lap is: „Attól a naptól kezdve, amikor Nyugat-Németországot fel- fegyverzik, Franciaországot ugyan­olyan veszély fenyegeti, mint 1914- ben és 1939-ben. Egyetlen olyan fran­cia sincs, aki beleegyezne egy ahhom hasonló veszély feltámasztásába." Németország Kommunista Pártja, amelyet a csaló, nem arányos vá­lasztási rendszer több, mint hatszáz­ezer szavazat ellenére is elütött a parlamenti képviselettől, nyilatkoza­tában levonta a választások tanul­ságait és megjelölte azt az utat, me­lyen a demokratikus erőknek Né­metország és az egész világ béké­jét fenyegető veszély elhárítása ér­dekében haladniok kell. A párt nyi­latkozata többek között rámutat, hogy Adenauer választási győzelmét nem utolsósorban annak köszönheti, hogy a Szociáldemokrata Párt veze­tői, akik szavakban a német egy­ség híveinek igyekeztek feltüntetni magukat, féktelen kommunista- és szovjetellenes uszítást folytattak és minden eszközzel arra törekedte!^ hogy megakadályozzák a háborús, revansiszta erőkkel eredményesen szembeszálló demokratikus egység­front létrehozást. Németország Kommunista Pártjá­nak nyilatkozata a választások után követendő politika irányelveit kör­vonalazva leszögezi: „A demokrati­kus erők egész Németországban ösz- szefoghatnak és biztosíthatják a de­mokráciát, utat nyithatnak az ösz- szes békeszeretó népekkel való meg­egyezéshez és így bekapcsolhatják Németországot mint békeszerető nagyhatalmat a népek nagy család­jába." A nyugatnémetországi választásokról Az angol szakszervezetek 85. kongresszusáról Szeptember 7-én ült össze Doug- lasban az angol szakszervezetek 85. évi kongresszusa. Az idei kongresz- szusnak különösen nagy jelentőséget adott az a tény, hogy ülésein a kül­döttek minden eddigit felülmúló számban nyújtottak be javaslatokat az életszínvonal emelésére, a szociá­lis biztosítás, a munkanélküli se­gély rendszerének kiterjesztésére, a betegekről és munkanélküliekről tör­ténő gondoskodás megjavítására. Kü­lönösen nagy vitára adtak alkalmat az állomosításokról szóló, valamint a Kelet-Nyugat közötti kereskedelem kiterjesztésére irányuló javaslatok is. A főtanács, amelynek több tagját a konzervatív kormány a munkás­párt által államosított vállalatok magánkézbe történő visszaadása al­kalmából zsíros állásokba juttatta és amely működésével „kiérdemelte“ a burzsoá sajtó elismerését“, határozati javaslatában elvetette a magánkézbe adott vállalatok újbóli államosítá­sának gondolatát. Bár a kongresz- szuson — a reakciós többség segítsé­gével a főtanács mintegy hárommil­lió hétszázezer szavazattal elfogadtat­ta javaslatát, a küldöttek jelentős része több, mint kétmillióhatszázezer tagot képviselő küldött a javaslat ellen szavazott, mintegy kétmillió szervezett dolgozót képviselő küldött pedig tartózkodott a szavazástól, így tehát a szakszervezeti főtanács javaslatát tulajdonképpen a küldöt­tek többsége nem támogatta. Élénken foglalkoztatta a küldötte­ket a Kelet-Nyugat közötti kereske­delem kérdése is, amelynek kiter­jesztése mellett nagyon sok küldött szállt síkra. Ez is bizonyítja, hogy Angliában állandóan növekszik azok száma, akik felismerik, hogy az amerikai kormány háborús és keres­kedelemkorlátozó politikája milyen mérhetetlen veszteségeket okoz — mindenekelőtt Angliának. Az amerikaellenes hangulatra egyébként jellemző, hogy Scott Mi­ne amerikai szakszervezeti küldött­nek, aki a vendégjoggal durván visszaélve, pökhendi módon kiroha­násokat intézett az angol munkás- osztály ellen, beszédében egyik he­lyen „szerényen" megjegyezte: „ne­künk amerikaiaknak is vannak hi­báink“, több küldött gúnyosan oda- kiáltotta: „Nekünk mondja?“ Az angol szakszervezetek megvásá­rolt főtanácsa minden módon igye­kezett meggátolni az angol munkás- osztály és az angol nép életfeltételei­nek javítására, a háborús politika felszámolására irányuló javaslatokat. Azt azonban mégsem tudta meg­akadályozni, hogy a kongresszus ál­lást foglaljon a létfenntartáshoz szükséges összeg hivatalos indexé­nek felülvizsgálata mellett. Az angol szakszervezeti főtanács reakciós tagjai ezúttal ugyan még megakadályozták, hogy az egyszerű szakszervezeti küldötteknek a munka viszonyok és a szociális életkörül­mények javítására irányuló javasla­tait elfogadják, befolyásuk azonban mégis alaposan megrendült. Ezt bi­zonyítják a szakszervezeti szövetség vezető szerveibe történt választások is. Ennek során a balszárny jelölt­jei az idén lényegesen több, a jobb­oldali jelöltek pedig sokkal keveseb- szavazatot kaptak, mint tavaly. O'Brien, a jelenlegi elnökre például, noha újból megválasztották, ezúttal egymilliószázerrel kevesebb szavaza­tot adtak le. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom