Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-11 / 213. szám

TOLNAI TtiMauAcrXiat! tzYKSŰiinTK! A MAI' SZAMBÁN: A Koreai Népi Donokra tikus Köztársaság '5. évfor­dulója (2. o.) — Maguk ,» jugoszláv vezetők kénytele­nek beismerni Jugoszlávia mind súlyosabb gazdasági helyzetét (2. o.) — A Kü»\ >onti Vezetőség határozata megmutatta, hogyan javíts ok ki hibáinkat (3. o.) — Tanuljunk az SZKP tapasa taiataiból (3. o.) — Mező­gazdasági aktívaértekezk» t Szekszárdon (4. o.) — AZ MDP TOLNÁM EGYE! PÄRTBIZOTT5 ACAN AK L lPJ A X. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM ARA 5» FILLÉR PENT U K, 1953 SZEPTEMBER U Több gondot a dolgozók problémáira Pártunk Központi Vezetőségének határozatait, kormányunk programm ját csak akkor valósíthatjuk meg si­keresen, ha támaszkodunk a dolgozó tömegekre, ha szoros kapcsolatot tartunk a dolgozók millióival, meg­hallgatjuk azok problémáit, elintéz­zük ügyes-bajos dolgaikat, nem hagy­juk figyelmen kívül a legcsekélyebb nek látszó sérelmet sem, hanem or­vosoljuk azt. Nem téveszthetjük szem elől, hogy a dolgozók állan­dóan az események között élnek, fel­figyelnek a legkisebb problémákra is, orvoslást várnak arra és ha nem kapják meg időben, kedvetlenül vég­zik munkájukat, ami akadályozza a termelést, és a kormányprogramm megvalósítását, emellett a párt és a tömegek közötti kapcsolat lazulásá­hoz is vezet. Párt és állami szerveink vezetői­nek arról sem szabad megfeledkez­ni, hogy ők maguk is a dolgozók millióinak soraiból kerültek ki, hús a húsból és vér a vérből. Tehát millió szálak fűzik a dolgozók tö­megeihez. A dolgozók mindezt jól tudják, éppen ezért fordulnak biza­lommal, panaszaikkal a párt és ál­lami szervezeteink vezetőihez, vagy kérnek tőlük tanácsot ügyes-baios dolgaikban. Felszabadulás óta, de kü lönösen napjainkban egyre nő azok­nak a dolgozóknak száma, akik le­vélben írják meg észrevételüket és küldik meg azt a párt, vagy állami szerveink vezetőinek. Sok dolgozó a hibákat tárja fel levelében, mások az eredményekről számolnak be. Ezek a levetek mind azt a láncszemet erősítik, mely egyre erősebben fűzi a dolgozókat a párt és állami veze­tőkhöz, Ezt a láncszemet tovább kell erősítenünk, mégpedig azzal, hogy egy levél felett sem megyünk el kellő figyelem és megfelelő elbírá­lás nélkül és anélkül, hogy a levél íróját ne tájékoztatnánk, mi történt a levelével, történt-e intézkedés an­nak érdekében, hogy a felvetett hi­bák orvoslást nyerjenek, A munkás-paraszt levelek érzékeny műszerként mutatják meg a hibá­kat. a közvéleményt fejezik ki, ép­pen ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni egyetlen levelet sem, még akkor sem, ha az magánpanaszait tartalmazza. Minden vezető abból in­duljon ki. hogy a magánpanasz is fontos közérdekű kérdések megoldá­sának lehet az elősegítője. Ha így tekintjük az egyszerű emberek írá­sait, akkor segíti a munkás-paraszt levelezés a párt és a tömegek kö­zötti kapcsolatok további erősödését. A párt és a kormány iránti biza­lom kifejezését jelenti az, hogy igen sok dolgozó fr az újságnak örömé­ről. mely eltölti kormá­nyunk egy-egy intézkedésével kap­csolatban. Szilágyi János, a kaj- dacsi November 7 tszcs tagja arról írt, hogy szeptember 5-én örömmel hallgatta — nemcsak ő. de a csoport minden tagja — a rádiót, örömmel vették tudomásul’ az árcsökkenést, melyhez az ő jó munkájuk is hozzá­járult. Elhatározták, hogy most még jobb munkát végeznek, Azzal vála­szolnak az árcsökkenésre, hogy az őszi munkát határidő előtt végzik el. Jó! megmunkált talajba vetik a ma­got, mert — mint írja — ez a jövő évi bő termés egyik biztosítéka. „Ha mi többet termelünk — mondja — többször is várhatunk árleszállítást márpedig többet akarunk termelni, ezért hívtuk versenyre a József At­tila és a Március 9 tszcs tagságát.“ Ludas András, a teveli Alkot mány tszcs-ből írja, hogy ők is öröm mai fogadták az árleszállítást. Pár­tunk és kormányunk, amit igért, be­váltja. ez megkétszerezi munkájukat és nem csak a tszcs-ben, de az egész teveli határban megkétszereződött az őszi munkák üteme. Harcbaindultak, hogy egy talpalatnyi föld se marad­jon bevetetlen. K á 1 o v i c s II. György Bonyhád- ról írja, hogy a járás területén tar­tózkodott, mikor megjelent az ár­csökkenés híre. Örömmel tapasztal­ta a dolgozók jó hangulatát. Uzdon Bárdi János középparaszt arról be­szélt, hogy az árleszállítás nemcsak a gazdasági, de a kulturális felemel­kedést is jelenti a dolgozóknak, ők pedig jó munkával válaszolnak rá. Az ilyen levelek mellett azonban sok olyan levél is érkezik, nemcsak szerkesztőségünkhöz, de a párt és állami szerveinkhez is, melyek lát­szólag jelentéktelen dolgot vetnek fel, ezek a levelek azonban sokszor figyelmen kívül maradnak. Nem egy esetben még választ sem kap a le­vélíró. hogy milyen intézkedés tör­tént az ügy intézésében. Tapasztal­ható ugyan fejlődés is a kivizsgálás terén. Ezt igazolja Bicó Éva levele is Nagydorogról, melyben beszámol arról, hogy szerkesztőségünk elintéz­te kérelmüket. Levelének hatására a két szövetkezeti alkalmazott meg­kapta a családi pólékot. Nagy Ilona dunaföldvári tanítónő nyugdíj ügyének elintézéséhez is a Tolnai Napló segítségére volt szük­ség. Hasonlóan Palikó Ágoston kö­lesül dolgozó édesanyja panaszának elintézéséhez is. Az utóbbi időben már tapasztal­ható fejlődés azon a téren is, hogy gyorsabban intézkednek a pártbizott­ságok és pártszervezetek az ügyek kivizsgálásában, a panaszok orvos­lásában. De ez a fejlődés még lassú, korántsem felel meg a követelmé­nyeknek. Még mindig előfordul hogy hetekig „pihen“ egy-egy levél a pártbizottságoknál, míg sor kerül az elintézésre. Hasonló a helyzet a tanácsoknál is. Nem megengedhető az, hogy egyes párt- és tömegszerveink semmibeve­gyék a dolgozók sérelmeit, mint azt a bonyhádi járási tanács mezőgaz­dasági osztálya teszi, aki Babarci Mihály murgai dolgozó paraszt sé­relmét még ma sem orvosolta, annak ellenére, hogy szerkesztőségünk fel­hívta a járási tanács mezőgazdasági osztályvezető figyelmét még augusz­tus első napjaiban. Az olyan eset sem megengedhető, mint a tamási községi és járási tanács mezőgazda- sági osztályán, valamint a megyei tanács mezőgazdasági osztályán ta­pasztalható. Fülöp Mihály tamási lakos szőlőkivágási kérelmének ügyét 1952 február óta nem intézték el, több, mint másfél évig „ültek rajta“, annak ellenére, hogy Fülöp Mihály többször fordult panaszával az illeté­kes szervekhez. Hasonló helyzet tapasztalható párt szervezeteinkben, így a paksi járási pártbizottságnál Varga elvtársnak, a járási pártbizottság titkárának ez év május első napjaiban hívtuk fel a figyelmét két dunaföldvári dolgozó panaszára. Ez a panasz még ma sem nyert orvoslást. De még tovább is lehetne sorolni a hasonló eseteket. Szerkesztőségünk sem tett még meg minden tőle telhetőt annak ér­dekében, hogy ezek a hibák meg­szűnjenek. Egyetlen alkalommal sem sürgette a panaszok elintézését. Most az a feladat hárul párt és tömegszer­vezeteinkre, hogy munkájuk során számolják fel az ilyenirányú fogya tékosságokat. Tartsák szem előtt a Politikai Bizottságnak 1952 június 27-én hozott határozatát, mely a dől gőzök leveleinek elintézéséről szól: „A beérkező levelek elintézését csak akkor tekintsék befejezettnek, ha a vizsgálat alapján meghozott határo­zat már ténylegesen meg is való’ sült,“ Az sirlcsziillllsis — iij győzcluiek: forrósa- - - — .... - ■ - —- ■ — -■■■■■■ mm .Ml— Már zöldéi a tengelici Petőfi tsz őszi árpája A mi szövetkezetünk tagjai is rtagy örömmel fo­gadták az árleszállítást. Amikor nyilvánosságra került az árleszállítás híre, azonnal munkához láttak a nép­nevelők. A tagság így nemcsak azt értette meg .belőle, hogy kedvezményt jelent, hanem azt is. hogy mind­annyiunk munkájának gyümölcse ez és ezentúl még fokozottabban kell dolgoznunk,' hogy kormányunk programmját megvalósíthassuk. Napjainkban tagságunk egy része készíti a vető­szántáshoz, vetéshez a földeket, ügy dolgozunk, hogy a gépállomás gépeit egy pilanatig se hátráltassak mun­kájukban például olyan mulasztással, hogy A földön még ott van a termény, közben szántani kellene. Az 540 hold búzát, a 100 hold rozsot időben, ke re sat soro­san elvetjük, ahogyan azt a minisztei’tanács határoza­ta előírja. Mintegy 180—170 hold ősziárpát már elletet­tünk és alig néhány hold van vissza, hogy tervünket teljesíthessük. Ahol először vetettük az ősziárpát, ott már ki is kelt. A Keszthelyi-féle takarmánykeveréfaet folyamatosan vetjük. Egy része már ennek is kezd »’&- del ni. Folyamatosan végezzük a betakarítási munkálato­kat is. A cukorrépát a héten leszállítjuk. Most szed­jük. Előreláthatólag 220—230 mázsás átlegtermésünk lesz. Eddig mintegy 25 hold burgonyát is felszedtünk. Ebből mindjárt teljesítettük beadási kötelezettségün­ket. Még mintegy 60 hold szedetlen burgonyánk volt a hét elején. Az átlagtermésünk 85—90 mázsa lesz. Mi, tehát nemcsak egyszerűen tudomásul vettük az árleszállítást, hanem válaszolunk is rá. elmondjuk róla a véleményünket. Természetesen nem szavakkal, hanem azokkal a tetteinkkel, amelyeket felsoroltam. Elmondotta: Farkas István, a tengelici Petőfi tsz elnökhelyettese. A mözsi Úttörő tsz miért nem biztosítja a gépek zavartalan műnktíitit V A mözsi gépállomás igyekszik minden segítsé­get megadni a körzetéhez tr. rtezó termelőcsoportok- nnk az őszi vetési munká­latokhoz. Ezzel feleinek a kormány legújabb intéz­kedésére, az úrleszállíá- sokra. Kedden már 22 íiaktor hasította a főidet a termelőcsoportok tábla­in Kiss János, a megyei cséplési verseny győztese is szántott kedden — ve­tés alá. Jobban mondva csak kedd délelőtt, mert a mözsi Úttörő tsz „jó­voltából“ abba kellett hagynia a munkát. A tsz tagsága ugyanis nem ta- ke rította le a tábláról sz összes lent és így mint­egy 12 holdat nem tudott felszántani. Az Úttörő *■/. Bonyhádi Dóztt* Népe is*. K ' „...a jövő héten megkezdjük a búza vetését“ Mint a legtöbb termelőcsoiAort, mi is azzal válaszo­lunk az árcsökkentésekre, hogy* igyekszünk minél jobb munkát végezni. A többi közA tt elhatároztuk, hogy négy nappal a határidő előtt elvégezzük az őszi veté­seket és a betakarítási munkálatokat. Eddig is .azon voltunk, hogy .minél jobhan segítsük a kormány programmjának me^rvalósulását. A hely­beli Szabad Föld termelőesoporui t például versenyre hívtuk az őszi munkálatok gyors) elvégzésére. Eddig még mi vezetünk, mert nekünk .már több, mint 30 hold vetésünk van. de a Szabad FiAld a hét elejéig még nem vetett. A 30 holdból 22 ősziárpa, 8 pedig rozs. Ezt teljesen saját erőnkből végeztB k el, mert olyan helyen fekszik ez a terület, ahol traktorral nem lehet dolgozni. Most végezzük a 30 hold takarmánykeverék vetését. Ugyancsak a napokban vetülik el még 30 hold ősziárpát is. Újabb 100 hold földet rr»ár előkészítettünk a vetéshez. Az egész vetésterületünket műtrágyával szórjuk be. Egy hold 50 kilogramm piátisót, egy mázsa szuperfoszfátot kap. Most végezzük a. bonyhádi gépál­lomás segítségével 100 hold terület i a tálló tr ágy ázás át, s a jövő héten megkezdjük már a búza vetését is. A betakarítási munkálatokkal seza késtünk meg eddig. A napokban végeztünk az 50 hohl sarjúszéna be takarításával, a burgonyák felét már felszedtük és vár­aik azt is, hogy a cukorgyártól mikor kapunk utasí­tást a cukorrépa szedésére. A jövő hét ehején megkezd­jük: a silózást, hogy állatainknak a télire megfelelő numnyiségű és minőségű takarmányt biztosíthassunk. Egy’ tíztagú brigádot alakítottunk és azt. bíztuk meg a siffVizással. Elmondotta: Búzás Gáspár, a bonyhádi Dózsa Népe tsz növénytermeszté­si brigádvezetője, \ I \ A .Dombóvári Lengyár dolgozói még jobb munkával válaszolnak az árleszállításra ben nem biztosították a íclyamatos munkát és ez­ért másik termelőcsoport­ba kellett áthuzatnia. Persze ezzel még nem záródott le az eset. Azért a 12 holdért még vissza is kell mennié és felszán­tani. Ez több okból hát­rányos: 1. üzemanyagpo- csékolás, 2. időpocsékolás ebben a nagy dologidőben, 3. az Úttörő tsz-ben kés­lekedik a szántás, negyed­szer pedig, ami szultán pénzpocsékolást jelent; a gépállomás kötbérezheti a termelőcsoportot, ha nem végzi el a szerződés sze­rint a földek időbeni ie- takarítását, hogy a gépe* zavartalanul dolgozhassa­nak. (Tudósítunk telefon­jelentése.) , Hétfőn reggel röpgyű- lést tartottak a Dombó­vári Lengyár* 4 üzemré­szében. Ezeken a röpgyű- léseken ismertették az ár- leszállítás jelentőségét, a dolgozók lelkes hozzászó­lásaikban üdvözölték a kormány új rendelkezését és tettek fogadalmat a még jobb munkára. Man- dics Gyuláné 3 gyerme­kes anya nagy helyeslés­sel fogadta az árleszállí­tást, mert mint mondotta, gyermekeinek most még több ruhát tud majd vá­sárolni. Csapó Irén foga­dalmat tett, hogy ezután még jobb munkát végpz, méginkább helytáll a ter­melésben. A röpgyűlés után teát követte a szavakat. Emel­kedett az üzem teljesít­ménye; valamennyi dol­gozó tervének .túlteljesíté­sével segíti a kormány programmjának megvaló­sítását, a további árleszál­lításokat, mert tudják, hogy jó munkájukkal se­gíthetik elő életszínvona­lunk további emelését. —* Nikolovics Piroska sztahá- novista ifjúmunkás ezen a napion 162 százalékra teljesítette tervét. Dékány Róza 122, Frigyes István­ná 223, Wiedermann Jó- zseiné 203, Horváth Má­ria 160, Ónody Géza 163, Klampauer Erzsébet 153 százalékos teljesítményt ért el a hétfői napion. Eze­ket az eredményeket 8-án még tovább fokozták. Meg fogadták a dolgozók, hogy az árleszállítás után min­den nap ilyen eredménye­ket érnek el, Megjutalmazták a begyűjtési verseny élenjáróit A gabonabegyüjtésben élenjáró já­rási és községi tanácsok, termelő- szövetkezetek, egyéni dolgozó pa­rasztok szeptember 6-án jutalmazás­ban részesültek. Kisvejke az országos verseny ha­todik, a megyei verseny első helye­zettje lett. Ezért a községi tanács 3000 forintot kapott. A györkönyi tanács, mint a megye második he­lyezettje 1500 forint jutalomban ré­szesült. Mözs, Lengyel, Várong, Pari, Hőgyész és Sárszentlőrinc köz­ségek tanácsai, mint a járások ver­senyének győztesei 1200—1200 forint jutalomban részesültek. (Kisvejke és Györköny eredménye ebbe a ver­senybe nem számít bele.) A duna- földvári Alkotmány tsz 5000, a két kisvejkei tsz 1500—1500 forint jutal­mat kapott. A györkönyi három ter­melőszövetkezet egy-egy rádiót ka­pott ajándékként. A szekszárdi já­rási tanács 4000, a bonyhádi járási tanács 3000 forint jutalomban része­sült. A megyei versenyben a szek­szárdi járás lett az első, a bonyhádi járás predig a második. Ezenkívül 14 termelőszövetkezetet a begyűjtési mi­niszter elismerő oklevéllel jutalma­zott A megye területén 46 dolgozó pa­raszt értékes jutalmat kapott. Ezek a dolgozó parasztok a cséplőgéptől teljesítették beadási kötelezettségü­ket és a többi termény beadásában is példát mutatnak. Varga László iregszemcsei dolgozó paraszt rádiót, K o m j á t i Zsigmond izményi dol­gozó paraszt kerékpárt, Bogos Já­nos felsőnánai dolgozó paraszt könyv sorozatot, id. Molnár József ka- kasdi dolgozó paraszt szecskavágót, K a j t á r Albert kalaznói dolgozó paraszt kukoricamorzso lót, Méreg János magyarkeszi dolgozó paraszt kézivetőgépet, Nagy Gáspár hőgyé- szi dolgozó paraszt répavágót, Ma­gyar József szakcsd dolgozó paraszt tolókapát kapott ajándékba. Ilyen és ehhez hasonló jutalomban részesült mind a 46 dolgozó paraszt, Á bonni parlamentnek csak tizenöt munkás tagja van Berlin (MTI) Az új Nyugatnémet Szövetségi gyűlés szociális összetéte­le mindennél világosabban mutatja, hogy az október 2-án összeülő bonni parlament nem képviseli Nyugat- Németország dolgozó lakosságát. Az új nyugatnémet parlament 487 tagja között csupán 15 munkás van. Ez a képviselők 3,5 százalékának fe­lel meg. Ezzel szemben állami fő­tisztviselőknek 67, a nagyvállalatok igazgatóinak 38, gyártulajdonosoknak és nagykereskedőknek 43 mandátum jutott, Az egykori hitleri hadsereget egy altengemagy, egy tábornok és egy sorhajóhadnagy képviseli az új bon­ni parlamentben. 5 , tt

Next

/
Oldalképek
Tartalom